Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-12 / 189. szám

1958. AUGUSZTUS 12. N A P I 0 s ‘AnI* “«ar ipar szerkezetéiül alakulása Július húszadikán kezdett f 2 il^rOfiUSVBS iCfVllßfl hozzá a Komlói Magasépítő Vállalat Pécsett a József Atti­la utcában egy háromemeletes OTP-ház építéséhez. Az épít­kezés gyorsan halad. Egyelő­re még csak az alagsor falait húzták fel, de Mürell József munkavezető szerint egy hct múlva már a földszint falait is megépítik. A háromemele­tes, lapostetejű modern épü­letet a tervek szerint ez év december 31-én adják át és II. A magyar ipar szerkezeti átalakításának szükségességét : ezen általános érvényű okok ■ mellett országunk természeti adott­ságai is indokolják. • Köztudomású dolog, hogy ha­• zánk vasércben, kokszolható január elsején már be is kői- j szénben, színes fémekben sze­tözhetnek a szerencsés tulaj­donosok. Az épületben 24 la­kás lesz, valamennyi két szo­ba, hálófülkés, összkomfortos. Ezekben a lakásokban már gázfűtés lesz. A 24 öröklakás­ra eddig már 110 jelentkező akadt. Az OTP e hó végén dönti el, hogy kik kapják meg a lakásokat. Egy-egy lakás ára előreláthatólag 140 ezer Ft. Dorogon ülésezik a bányász szakszervezet elnöksége A SZOT kongresszusának azon határozata alapján, hogy a szaikszervezetj vezetők tart­sanak szoros érintkezést a dol­gozókkal és közvetlen kapcso­lat útján tájékozódjanak prob­lémáikról, a Bányaipari Dol­gozók Szákszervezetének el­nöksége időnként különböző bányavidéken tartja ülését. Augusztus 12-én, kedden dél­után 2 órakor Dorogon a bá­nyász művelődési otthonban ül össze az elnökség és meg­hallgatja a trösztbizottság je­lentését a szakszervezeti mun­káról, a dolgozók problémái­gény. Ezért a nemzetközi mun­kamegosztásban nekünk első­sorban olyan iparcikkekkel kell bekapcsolódnunk, ame­lyek nem anyagigényesek, kis súlyuk mellett bonyolult elő- __ állításuk magas szakképzett- :: séget kíván. A nemzetközi piacon elsősorban ilyen cik­keket tudunk gazdaságosan ér­tékesíteni. Iparunk szerkezete eddig nem felelt meg ennek a követelménynek. Az impor­tált vasércből főként rend­kívül sok vasat és acélt igény­lő gyártmányokat vittünk kül­földre (pl. nehéz szerszámgé­peket, gőzmozdonyokat, stb.) A hároméves terv számol az or­szág természeti adottságaival, és néhány, nem anyagigényes, de bonyolult terméket előál­lító iparágat az átlagos ipari fejlődésnél sokkal gyorsabb ütemben fejleszt. Ilyen ipar­ág elsősorban a híradástech­nikai ipar (rádió vevő- és adó­készülékek, telefonközpontok, és készülékek stb.), amelynek fejlődése a hároméves tervben az átlagos 22 százalék helyett 70 százalék lesz. Az erősáramú villanymoto­rok és berendezések gyártása szintén gyorsabb az átlagos­nál, 40 százalék. Ezek a ter­mékek kevés nyersanyagból előállíthatok, mégis nagy érté­ket képviselnek a nemzetközi piacon és gyártásukban meg­Karol, a inuuitmai- * »-»a e> ról. Az ülésre számos szak- | felelő tapasztalatokkal és ha­szervezeti aktivistát és kiváló | gyományokkal is rendelke- dolgozót is meghívtak. I zunk, 4 Látogatás a ráksi tss-ben] Hasonló megfontolásokból kiindulva fejlesztjük gördülő­csapágy-gyártásunkat 50 szá­zalékkal és műszeriparunkat 70 százalékkal. Ezekből a cik­kekből a magyar ipar a leg­fejlettebb ipari államok mel­lett is versenyképes a világ­piacon. Továbbá jelentősen növeljük a vegyiparon belül a belső szükségleteinken túlme­nően exportra a gyógyszer- gyártást. A terv tehát reálisan szá­mol az ország nyersanyag- készletével és arra épít, hogyha nyers­anyagkészleteink korlátozot­tak is, de a magyar munkások­nak és műszakiaknak a tehet­sége és ügyessége kimeríthe­tetlen, tehát olyan cikkekkel kell jelentkeznünk a nemzet­közi piacokon, amelyek vi­szonylag kevés nyersanyagot, de sok munkát, főként szak­képzett, bonyolult munkát tar­talmaznak. A hazai adottságok jobb ki­használását konkrétan a hatal­mas bauxit kincsünk gazda­ságosabb felhasználását céloz­za a villamosenergia 40 száza­lékos fejlődése is. Bauxit-ter- melésünkkel ugyan Európában Franciaország után a második helyen állunk, de mint ahogy mondani szokták, az alumí­niumnak nem is a bauxit a nyersanyaga, hanem a villa­mosenergia, ugyanis az alumí­nium előállításához óriási mennyiségű villamosenergda szükséges. A villamosenergia termelés ilyen emelkedése azt a célt szolgálja, hogy bauxit kincsünket kész alumínium, illetve alumíniumból készített iparcikkek formájában expor­táljuk, mert ez sokkal gazda­ságosabb számunkra, mint a nyers bauxit kivitele. Mindezek a szerkezeti válto­zások azt fogják eredményez­ni, hogy iparunk korszerűsödik, a dolgozóknak új iparcikkek iránti keresletét ki fogja tudni elégíteni és külkeres kcdelmünk gazdaságosab lesz. A nem anyagigényes, bonyo lult iparcikkek termelése első sorban külföldi piacra törte nik, mert a termelésnek a terv ben előírt fejlődése messze tu haladja a hazai szükséglete két. De nem kell tartanunk külföldi piacok ingatagságátó mert az előbb említett cikke jelentős részét a szocialista ta bor országai vásárolják me a Kölcsönös Gazdasági Segí ség Tanácsán belül meghata rozott hosszúlejáratú terve szerint. A terv reális voltához n-,m fér kétség. Igaz, hogy népi de mokráciánk eddigi fejlődése ben nem egyszer találkoztun tervmódosításokkal és irreál tervekkel és ezért talán a tér vek tekintélye sokak szemé ben nem valami nagy. A ha roméves terv kidolgozásába szinte kicsúcsosodott az a jo zanság és megfontoltság, amel népi demokráciánk államveze tését az ellenforradalmi ese­mények óta jellemzi. Az ország legjobb szakem­bereinek hosszú, több hav munkáját tükrözte a terv javaslat. Többek között részt vett munkában a forradalmi mun kés-paraszt kormány által lét rehozott, több mint kétszá különböző világnézetű közgaz dász összefogásával megala kult Közgazdasági Szakértő Bizottság. A tervjavaslat» többször különböző szinten megvitatták, végül az ország gyűlés fogadta el, beható vita után, több módosító javaslat tál. A terv tehát reális, tudó mányos szempontból is meg alapozott és a magyar ipar fej lődésének azt az útját jelölte ki, amely az ország és az or szág dolgozó népe számára legelőnyösebb. Zinhóber Ferenc okleveles közgazdász A mohácsi, pécsváradi és a pécsi járásokból látogatók in­dultak szombaton Somogy me­gyébe, hogy megtekintsék az ország legjobb termelőszövet­kezetét. Kicsiny ez a tsz, az első he­lyet is a 400 holdas szövetke­zetek közül vívta ki. De látni­valóból nem volt hiány. Profil­juk az állattenyésztés, ezen be-, lül is elsősorban tenyészserté- sek előállításával foglalkoznak. Kiváló tenyészanyagjaikat ál­lami gazdaságok és igényes termelőszövetkezetek vásárol­ják. Van egy tejfeldolgozó üzemük s csak tejszínt értéke­sítenek, a fölözött tejet mind a sertésekkel etetik fel. Tizenhárom hold föld jut egy tagra s első hallásra min­denki azt mondta: ez bizony sok. De a ráksi termelőszövet­kezet bőségesen termel takar­mánynövényeket munkaigé­nyes növényt alig termelnek. Saját Zetorral, gépkocsival rendelkezik a tsz. Az új belépőket csak akkor fogadja el a tagság, ha kötele­zik magukat, hogy egész csa­ládjuk a termelőszövetkezetben dolgozik majd. A szövetkezet úgyi9 biztosít tagjainak előle­geket minden hónapban, amit Az erdőlertilef sokan fel sem vesznek, hanem j zárszámadásra tartalékolják. Nem valami teljesen modem j gazdálkodást ismertek meg aj látogatók, de mindenkinek tét- i szett, hogy a kis tsz minden le-3 hetőséget megragad a jövede-. lem emelésére. Ezt igazolja aj kiváló sertéstenyészet és az,3 hogy több mint 80 forintot érj egy munkaegység. Helyzetjelentés Joliot-Curie állapotáról Párizs (Reuter). Frederic Joliot-Curie professzor állapota egy rnütet után javul — mon­dotta hétfőn egy párizsi klini­ka szóvivője. A szóvivő nem volt hajlandó közölni a pro­fesszor betegségét, Később kiszivárgott, hogy Joliot-Curie-t súlyos belső vér zés miatt szállították nagysiel ve Párizsba bretagnei otthona ból. Kórházba érkezése Után röviddel műtétet végeztek ra; ta. növelése érdekében a hároméves terv mintegy 30 ezer hektár új erdő telepítését Írja elő. Ennek felét a folyók hullámterében, csa­tornák, vízfolyások, utak és vas­utak mentén telepítik 17 év a pult mögött j\f agy a forgalom a Csemegében szombaton, 1 ' különösen így dél tájban. Emberek té- rülnek-fordulnak, bejönnek, fizetnek, csoma­golnak, vitatkoznak — és néha veszekednek is- A kenyér-sütemény pultnál, az egyik leg­nehezebb helyen, kedves mosolyú fekete asz- szony adogatja az árut, s a kedves mosoly, az udvarias szavak akkor sem tűnnek el az aj­káról, amikor egyes vevők türelmetlenül han­goskodnak. A homlokán már egy parányi fáradság su­han át, de a 11-re ugrik az óramutató, jön a váltás, most lehet egy kicsit pihenni — és be­szélgetni. — Két gyerekem van. Az egyik már érett­ségizett, a kisebbik fiam pedig most megy a Gépipari Technikumba. Aranyos, jó gyere­kek .; ; De persze, ezt Lakatosné is bevallja, sokat kell dolgoznia egy kétgyermekes édesanyá­nak- A boltban két műszakban dolgoznak. ' — Ez nagyon jó,, különösen az anyáknak. Ha reggel kezdek, délután fél négyre otthon vagyok- Akkor nekilátok a főzésnek, kitakarí­tok, s estére rend, meleg vacsora várja a fér­jemet meg a gyerekeket. Ha pedig délutános vagyok, délelőtt kényelmesen elvégzek min­den munkát. Mindegyiknek megvan a maga előnye. Ha' délelőtt dolgozunk, az nagyobb, strapa, viszont este együtt lehetek a család­dal, vagy néha elmehetünk moziba. Szinte hihetetlen, hogy mire képes sokszor egy asszony. Ilyen munka mellett még néha szórakozásra is jut ideje és mint Lakatosné elmondotta, hosszú ideig a beteg édesanyját is úgy gondozta, hogy maga az orvos is el­csodálkozott: ezt is bírja? Igen, bírja, s bírja a napi nyolc órát is : pult mellett. — Tizenhét éve dolgozom a kereskedelem­ben, hat éve itt a Csemegében. Nagyon sze­retem a munkámatj-i meg a vevőket. Igen, a vevőket- Vannak régi, kedves vevőink, aki jóformán minden örömünkben-bánatunkbar osztoznak. És nagyon kedves, összetartó ko: lektívánk van, igazán mondom, az üzlet, aho végeredményben életünk nagy részét el is tölt jük, szinte második otthonunknak számít,. Nem állítom, hogy soha nem fáradok el soha nincs dolgom rettenetes emberekkel. Eg időben járt ide egy bácsi, sose volt megelé gsdve semmivel. Egyszer megkértem a kollé gámat, helyettesítsen, hátha az én személye met nem kedveli. Ki is rakatott magának bácsi vagy nyolc bucit, és mikor a kartárs nőm angyali nyugalommal épp a kilencedi két vette le, rábökött egyre — mellesleg csep pet sem volt szép —, hát nem látja? Azt maga kétbalkezes .:. Ilyenek is vannak, d mondom, én nagyon szeretem a vevőket. •. Kicsit az is fáj egy ilyen szíwel-lélekke kereskedő-asszonynak, hogy vannak, ott pulton kívül, akik nem tekintik őt egyenran gú embernek. És fáj az igazságtalan gorom báskodás is — igaz, annál jobban esik, amiko a másik vevő támad rá az elégedetlenkedőre nem látja, hogy dolgozik? Álljon oda helyet te, ha jobban tudja. j _ TV em panaszkodihatam általában sem ^ mire. Boldog vagyok, mert van ké jó gyerekem, akikre büszke vagyok, és az legkedvesebb szórakozásom, ha eljönnek barátaik, beszélgetnek, vidámak és jól érzi magukat. Végeredményben miért is dolgozik az ember, ha nem a gyerekeiért? De meg van a jutalom, ha a gyerekek örömöt szerez nek. Ma reggel is már fél ötkor fáikéit a ki sebbik fiam, megetette a nyulaát, a galamb jait, megfőzte a reggelit és azután ébresztet csak fel •.. Most még egy jó darabig tovább ra is szeretnék dolgozni- Szeretnék minden kinek finom zsemlét és szép kenyeret adn (Remélem, segít a Sütőipari is! — jobban mint eddig) és aztán még egy jubileumot szeretnék megélni Itt a pult melletti Szerelik a gépeket a drávaszabolcs kenyérgyárban 16 millió forintos költséggel korszerű kendergyár épül Drávaszabol- csőn. Az új gyárban már ez év szeptemberében megkezdik s ter­melést. A modern gépi berendezésekkel évente 60 ezer tonna nyers kenderkórót lehet majd feldolgozni Ebben a hatalmas, sokablakú épületben helyezik el a kender feldol­gozásához szükséges gépeket. A modern, világos, szellős épületből a kendergyártásnál keletkező port nagyteljesítményű szellőztetőkkel távolltják el A gépek egy része még a ládákban van, de ezek felszerelésére is hamarosan sor kerül. Az új kendergyár építői, szerelői jól dolgoz­nak s így bízhatunk abban, hogy amikorra szükséges lesz, a hiány­zó gépek is a helyükön állnak majd A magyar gyártmányú tőrőgép már a végleges helyéa áll. Hatalmas torkát éhesen tárja szét. várja az első köróköteget, A tbröből ebbe a nagy gépbe, a kenderturbinába kerül majd az összezúzott kóró. A gépen a szerelők az utolsó simításokat végzik s ezután sor kerill a próbajáratásra, A gép csehszlovák gyártmány. Ugyancsak Csehszlovákiából szállították ezt a gépet Is. A neve: ke sor. Rendeltetése benne van a nevében — a kender ebben a gépb alakul át olyan sok mindenre használható kóccá (MESTERFALVI 6Y, fel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents