Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-12 / 189. szám
o NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 18. ' Kedden este kétszer is láthatjuk a mesterséges hold rakétáját A Harmadik szputnyik és hordozó rakétája földkörüli keringésük során kedden este ismét áthaladnak hazánk felett. A mesterséges holdat átvonulása során szabad szemmel nem láthatjuk, tekintettel arra, hogy igen gyenge a fényessége, viszont a hordozó rakéta az est folyamán kétszer is látható lesz; 21.14 órakor az északkeleti égbolton. Ezt követően 22.56 órakor nyugati irányban észlelhető. A megye legszebb művelődési otthona Még lehet jelentkezni az esti egyetemre Várakozással teli szívvel indultunk el Komlón a Zrínyi Művelődési Otthonba. — Nem mondok semmit előre — mondotta Lichter elvtárs, az igazgató. Amit láttunk, arról csak az elragadtatás hangján szólhatunk. Már a feljárat elragadó, az ember úgy érzi, Budapesten van és a Bartók terembe megy hangversenyre. Az előcsarnok nagyszerűen megoldott világítása minden elismerést megérdemel, A színházteremhez ha93 3fiát ilyenek aayyimk mi embeiek“ A két ember közelebb húzta a széket, koccintottak és tovább beszélgettek. A kis teremben füst gomoly - gott, a sarokban egy testes nőt ölelgetett egy harminc év körüli férfi, aki folyton csak azt énekelte: „Nem adlak másnak. *.“ — Nem is kell! — nevetett össze a két férfi. Régi ismerősök lehettek, mert keresztnevükön szólították egymást. A Pista nevű egykét évvel idősebbnek látszott, alacsonyabb, zömö- kebb és barnább bőrű volt, mint Sándor. Pista volt a kezdeményező mindig, 6 kezdte a beszélgetést és olyan érdekes dolgokról beszélt, hogy lehetetlen volt nem oda figyelni. Mondó- kája végére mindig oda- biggyesztette ezt a mondatot: — Hát ilyenek gyünk mi, emberek. — Ilyenek — hagyta helyben Sándor. — Figyelj csak ide! Tudod. hogy én mindig megfigyelem az embereket. Mindig és mindenütt. Elégedetlenek, hogy úgy mondjam, sokszor telhetetlenek^ — Ez igaz. — Itt van például a rádió —- folytatta Pista. — A rádió bizony. El tudom képzelni, milyen nagy öröm volt, amikor először lehetett egy ilyen masinán fogni Budapestet. De milyen nagy öröm lehetett az első autó, meg a táskarádió. Most? Az egyik sofőr így panaszkodik: — Jő, jó ez a rádió, csak az a baj, hogy egy kicsit recseg, ha villanyhálózat van a közelben. Budapestet, meg a környező országok állomásait behozza, de a tengerentúliakat nem mindig. vakkal unottan. — Egyedül menni, úgy érdemes. — Hát te tudsz valamilyen idegen nyelvet? — lepődtem meg. — Tud a fene! —* Hát akkor hogyan akarsz egyedül menni külföldre? — Csak úgy . ii felelt és megrándította a vállát. A két ember összenézett, rágyújtottak egy cigarettára és egy ideig a felfelé kanyargó füstkarikákat néztek. Megint Pista szólalt meg. Egy történetet mesélt arról, hogy egyszer az egyik járási funkcionárius meglátogatta az arató tsz-tagokat. — Jöjjön velünk aratni! — invitálták a tsz-tagok. A járási ember közéjük állt. Az egyik asszonnyal kötözött. — Hogy élnek? — kérdezte az asszonytól. — Hát csak élünk, éldegélünk! — felelt az asz- szony, majd csak úgy ömlött belőle a panasz. — Látja, ez az egy blúzom van és semmi több. Ezt is befogtam aratásra. A járási ember csak hüm- mögött. Az asszony meg- szomjazott. Ivott volna, de nem volt víz. — Majd elmegyek én! — ajánlkozott a járási ember — Motorral vagyok. Felült a motorra, s meg sem állt a faluig. A faluban megkérdezte az egyik kislánytól: — Hol laknak Kovácsék? — mert ez volt az asszony neve. — A tsz-beli Kovácsék! — igazította ki magát. — Itt ni! — felelt a lányka. — Én vagyok a lányuk. — Hát akkor kislányom, azonnal menj be és hozd ki az édesanyád blúzát, mert kéreti. — Melyiket bácsi: a pöty- työset, a rózsaszínt, a kéket. — Nem bánom én ■r- az egyiket. A járási ember meghozta sonló Pécsett sincs, de Budapest is megirigyelhetné. Barátságos, kedves, tiszta, jól felszerelt. Nehéz elsorolni a helyiségeket, a ping-pongozót, a biliár- dozót, a múzeumot, a könyvtárat, a klubot. Délelőtt ugyan kihalt minden, csak a bejáratnál kifüggesztett moziplakátok hirdetik: este kezdődik itt az élet. A klubban zöld függönyök, freskók, festmények, üveglapos asztalok, szőnyeg. — És hogy hangulatban se legyen hiány — 17 féle bort, röviditalokat, feketét is felszolgálnák. Eddig csak tánczenekar szórakoztatta a vendégeket, újabban szeretnék bevezetni a cigányzenét is. A hatalmas épületet nem is elég művelődési otthonnak nevezni, ha jellemezni kívánjuk, a helyes kifejezés: kul- túrkombinát, ahol szórakozni, művelődni lehet. Feltétlenül látni kellene mindenkinek, mert ha csak így leírjuk, hogy vidéken ilyen nincs mégegy, el sem hiszik az emberek, A szórakoztatáson kívül nem hanyagolják el a művészeti munkát sem Ennek egyik legékesebb bizonyítóka a két jutalom, amelyet a színjátszó- és a tánccsoport a budapesti bányász kulturális fesztiválon kapott. A színjátszóosoport 3recht „Carrar asszony puskái" című darabjával aratott megérdemelt sikert, mert jól sikerült elővarázsolni a brechti ’igurá'kat. A színjátszók nem hagyták abba a munkát, nem szédítette el őket a siker, most, illetve ősszel a „Római gyerekek” című színművet tanulják, amelynek témája kicsit hasonlít a Nem vagyunk angyalok című darab témájához. A táncosoknak sem kellett szégyenkezniük a fesztiválon. Elhatározták, hogy a nyári szünet után megkezdik a bányászat fejlődését bemutató táncok tanulását. Ehhez az országban egyedül álló kezdeményezéshez az ihletet id. Szabó István népművész kiállítása ad- a. A táncok koreográfiáját Budapesten dolgozzák ki. Hogyan sikerül majd? Ez minden bizonnyal vita tárgya lesz. Mindenesetre a kezdeményezés újszerű és dicséretes törekvést mutat a tematikus táncok felé. Ez pedig azt jelenti, hogy a íáncesoport fejlődőképes ■ és a fokozatosság betartásával felfelé törekszik a művészibb, a magasabbfokú táncművészet felé. Tervbe vették, hogy az énekkart — jelenleg mintegy 60 tagú — 80 tagúra fejlesztik. Az énekkar programjában klasz- szikus és preklasszikus művek szerepelnek. Nem hanyagolják el az ismeretterjesztést sem. Szeretnék létrehozni a helyi T1T- szervezetet, amely nagy segítséget adna ebben a munkában. Szem előtt kívánják tartani a lakosság érdeklődését az előadásokat illetően, s nem ra gaszkodnak majd egy merev programhoz. A nők részére — ősszel szabás-varrás tanfolyamot szerveznek. A könyvtárban 13 ezer könyv közül válogathatnak az olvasni kívánók — akik közül 800-an rendszeresen látogatják a könyvtárat. A Zrínyi Művelődési Otthon az előirányzott tervek szerint egy év alatt 50 ezer forintot fordít a könyvtárra. Az összegből könyvtárfejlesztésre 23 ezer forint jut. A művelődési otthon évi 4 millió forintos költségvetéssel | dolgozik. Az összeget előte-J remteni nehéz feladat, sok $ gondot okoz a vezetőségnek. | A laikus azt hiszi, hogy például a klubból — másodosztályú üzemként működik vendéglátói szempontból — rengeteg pénz vándorol a kasszába. A mozi látogatottsága is ideális. Ám a sok kötöttség, kiadás hátráltatja a bevételi terv teljesítését. Van például egy rendelkezés, amely szerint a művelődési otthonokban csak a vendéglátó vállalat mérhet italt. A helyiséget, a takarítást, a személyzetet viszont a művelődési otthon biztosítja. Ezzel szemben a bevételnek csak 5 százaléka illeti meg a művelődési otthont. A filmek után is igen nagy a rezsiköltség, arról nem is szólva, hogy az amortizáció sem kis összeg. Lichter elvtárs áll a „három tűz között”. Nevelni, szórakoztatni és a bevételi tervet teljesíteni. Nagy probléma mindhárom sikeres megoldása. Itt, Komlón bizakodó a hangulat. Bizakodó még annak ellenére is, hogy a klub látogatottsága még nem kielégítő. A munka dandárjn\ természetesen ősszel kezdődik, j Ekkor telik meg igazán élettel] a megye, s nyugodtan mond-J hatjuk az ország legszebb vi-j déki művelődési otthona. A nyár — mint minden iskolában — a Marxismus-Leninismus Esti Egyetemen is „uborkaszezont" jelent. Ezekben a hónapokban itt is szünetel a tanítás. Az egyetem vezetősége azonban ilyenkor is nagy munkában van. Most az új tanév előkészítésén dolgozik. A sok tennivaló között is a legfontosabb a már beérkezett felvételi- pályázatok elbírálása. Elmondották, hogy már eddig is sokan jelentkeztek az egyetem első évfolyamára. Közel kétszáz különböző foglalkozású dolgozó kérte felvételét, a statisztika szerint egyesek a megye legtávolabbi sarkából utaznak majd Pécsre, hogy meghallgassák az előadásokat, örvendetes, hogy a jelentkezők között számottevő a pár- tonkíviiiiek aránya: orvosok, pedagógusok, műszaki- és gazdasági vezetők jelentették be. hogy az egyetem hallgatói közé kívánnak lépni. A nagy érdeklődésre való tekintettel az egyetem vezetősége úgy határozott, hogy még egy ideig elfogadja a '/atár- időn túl történő jelentkezéseket is. Ezt szükségessé tette az is, — mint az utóbbi napokban kiderült, — hogy sokan, elsősorban pedagógusok, orvosok, valamint más értelmiségi foglalkozású vezetők, szabadságolás és külföldi tanulmányút miatt a határidőre nem tudták benyújtani kérelmüket. Egyes pártszervezetek pedig elmulasztották idejében tájékoztatni a pályázatról üzemük, intézményük dolgozóit. Az egyetem vezetősége ezért most módot kíván nyújtani arra, hogy ezek az elvtársak is még ebben az évben elkezdhessék tanulmányaikat a Marxizmus- Len in izmus Esti Egyetem első évfolyamán. Teret hódít a szövetkezeti gazdálkodás Amint az ország egész területén, úgy Villányban is visszhangra találtak a MSZMP agrártézisei. Érdekelte a szövetkezeti tagokat, mert megmutatta a további utat, érdekelte az egyénieket, mert annak soraiból kicsendült a segítés, a mezőgazdaság fejlődését, a terméshozam növelését emelni akarás. Nagyon fontos, hogy itt papíron is látható az önkéntesség elvének biztosítása, a társulások és szövetkezések sokféleségének biztosítása. Mindezek feltétlen serkentőleg hatnak a termelésre. Községünkben III—1. típusú szövetkezetek mellett van szőlészeti, borászati szakszövetkezet, amely nemrég alakult szakcsoportból. E mellett van sertéshizlalási szakcsoport is. Mindegyik társulási formába igen sok dolgozó paraszt tömörült. Alig van termelő, aki ne lenne valamilyen társulás vagy szövetkezet tagja. Ami a lényeges: saját elhatározásukból választották a szövetkezeti utat. Móricz Zsigmond, aki mélyen ismerte a magyar parasztság sorsát, helyzetét, a felszabadulás előtt már foglalkozóit a szövetkezés gondolatával. Tényekkel bizotiyította annak előnyét. Akkor az állam megközelítőleg sem nyújtott volna ilyen segítést, amiben most részesülnek szövetkezeteink. Természetesen következik tehát, hogy most élni szükséges ezzel a lehetőséggel. Az én véleményem is az, hogy a magyar parasztság felemelkedésének útja a szövetkezet, a szövetkezeti gazdálkodás. Azonban nagyon lényeges, hogy a formák megidlasz- tását az érdekeltekre bízzuk, természetesen a szükséges irányítás megadásával. Ezért fontos az alacsonyabb formák segítése is. Nálunk a legnagyobb jövő a régóta működő 111. típusú tsz-re vár, hiszen tagjai már hosszú évek során együtt dolgoznak. összeszoktak, egybekovácsolódtak, különösen az ellenforradalom óta. Az ott folyó gazdálkodástól és irányítástól függ, hogy az alacsonyabb típusú szövetkezetek csatlakozzanak és a növénytermesztést, állattenyésztést tovább fejlesszék. Sokat ígér a már említett Borászati és Szőlészeti Szakszövetkezet. Villányban a lehetősége)c messzemenően biztosítják a parasztság szövetkezéseit. A megindulás és fejlődés helyes irányban halad. NAGY BÉLA, iskolaigazgató, Villány. — Vagy itt-van a másik es$t. Az utcán zenét hallok. Mindig közelebb jön. Tudod honnan jött a zene?! Három fiatal jöttr velem szembe és az egyik kezében egy pöttömnyi rádió volt. Amint elmennek mellettem, hallom ám: — Kapcsold dt Bécsre! Strmiss-kerlngőt hallok. «— Most menj át Rómára! *— unszolják ismét. Róma recseg, s a rádiós fiú káromkodik; — j..ez a vacak skatulya még Rómát sem fogja rendesen. Ezt mondta, mert az utcán csak egy kis. recsegéssel tudta fogni Rómát, érted? Sanyi bólintott. Pista újabb történetbe kezdett. — A napokban a Balatonon találkoztam egy régi. közös ismerősünkkel, a Ricz Gyurkával. Tudod mit mondott a Balatonról? Azt, hogy ez egy mocsárféseek. Unalmas. Minden évben csak a Balaton, a Mátra, a Mecsek. — Külföldre kellene már menni, oda bizonyt — Mehetsz, állandóan mennek a turista vonatok, repülőgépek. — Turistavonat, közös ki- etmdulás — játszott a szí* a vizet, letette az egyik tizes mellé. A blúzt is odatette a korsó közelébe. Mentek az asszonyok a vízre, mint légy a mézre. Egyszeresük meglátta az egyik a blúzt. Felemelte a magasba is odakiáltott Kovácsainak: — Te Erzsi, ez éppen olyan, mint a te blúzod! Az asszony a blúz láttán elszólja magát: — Nemcsak olyan, hanem az is. Megismerem akár ezer közül is.n Sándor nagyot bólintott, mintha már előre helyeselte volna azt a mondatot, ami effy-egy Ilyen történet végéről el sem maradhatott: — Látod, ilyenek vagyunk mi, emberek! —* mondta Pista és Sándor a nyomaték kedvéért hozzátette: — Ilyenek. Kint dudált az autó. Mennem kellett. Pedig de jó lett volna tovább hallgatni ezt a két embert! 90. 3. nagy Itlletós Amikor Drake ezredes, a new-haveni vasúttársaság egykori kalauza 1859. augusztus 27-én reggel naftával telítve találta 69 lábnyd mélységű kútját, maga sem sejtette, hogy felfedezésével az emberi tudomány és technika új, — soha nem álmodott távlatú szakaszát nyitotta meg. A nafta — vagyis a nyersolaj, — azóta tüneményes gyorsaságú „karriert“ futott be: a világgazdaság legfontosabb tényezője lett. Forradalmasította a nagyipart, a közlekedést. Az olaj területek meg szerzéséért folyó harcban birodalmak, államok buktak el, háború-háborút ért. Ezért talán nem is túlzás, ha azt mondjuk, hogy az utolsó száz év az olaj évszázada. Hol teiliiik az óta)? Elvileg elég könnyű válaszolni erre a kérdésre. A föld- történet különböző szakaszaiban gyakran előfordult, hogy egye« területeket váratlanul elöntött a tenger vize. Az idők folyamán az egykori partvidék öbleiben, lagúnáiban seánbidrogént tartalmazó szerves anyagok ülepedtek le. Ezek, valamint az elpusztult tengerek egykori élővilágának maradványaiból képződött az olaj, amely a föld különböző részein különböző minőségben, mélységben és mennyiségben halmozódott fel. Van olyan előfordulás, ahol az olaj közvetlenül a föld felszíne alatt tárolódik, sőt, forrásként bugyog elő. Az ilyen természetes előfordulások fajtáját használták fel a rómaiak, perzsák már időszámításunk előtt, a japánok a hetedik században. Az olaj történelmének egyik érdekes magyar - epizódja szintén egy ilyen természetes módon élő- szivárgó olajforrással függ össze. Amikor 1848-ban Jellasics sereged megindultak hazánk ellen, a szabadságharcosok egy muraközi természete* forrás olajával öntözték le é* égették fel a Mura hídját a támadók orra előtt. Ilyen szabadon feltörő olajforrás egyébként nagyon ritka. Az olaj nagy többségét a föld alól» szívós, kömény munkával kell felszínre hozni. Van amikor a tenger mélyéről (Baku), a sdvatag homokja alól (Szahara), homok, mészkő táTEQNAPELÖTT rolók vastag agyag, márga és egyéb üledéksorok harántola- sával válik lehetővé az olaj felszínrehozása (Dunántúl.) Igen kockázatos, nagy költséggel járó, bonyolult feladat tehát az olajtermelés. II nqporsziígi kutatások A magyar medencerendszeri a földtörténeti mezozoikumban és a harmadkorban többször Is elöntötte a tenger. A század elején megindult előkutatások tehát ezeket a pannonkort tengeri ülledékeket tér képezték fel és ezekhez keresték az olajfelhasználódáshoz szükséges szerkezeti formákat, (földalatti mélyedések, boltozatok.) Különösen jelentős szerepet játszott az első kutatásokban Böch Hugó, a Földtani Intézet igazgatója, aki már 1917-ben utasítást adott a dunántúli olajkutatás megszervezésére. A kutatás alapjául szolgáló tudományos hipotézis szerint Dunántúl pannonkori ülledé- kei hasonlóak az erdélyi és a horvátországi ülledékekhez. amelyekben már találtak olajat, miért ne lenre Dunántúlon is olaj?! A kutatások ekkor még nagyon szűk keretek között, mindössze pár mérnök bevonásával folytak. A magyar kormány ugyan már 1911- ben törvénybe foglalta az olajkutatás monopóliumát, pénzt, támogatást azonban még a huszas években sem adott a kutatásokhoz. Nem így a nyugati olaj érdekeltségek, amelyek közül az. Angol-Persian Oil Comp, már 1923. előtt kutatni kezdett a Zala. megyei Budafa-pusztán. Ez az első próbálkozás nem járt sikerrel. Hamarosan fel is adták a koncessziót. Akadt pen&ze újabb vállalkozó, — a Hungarian Oil Syndicat. a D'Arcy Exporation CO, Limited leányvállalata, amely a magyar tudósok kutatásai alapján ugyancsak Budaién kezdte meg a fúrást a huszas évek elején. Ez a fúrás 1735 méteren els 2erencsótlenedett — bár némi olaj- és gáanyo- mot ennek ellenére is találtak. Egy ideig újra lelohadt a külföldiek érdeklődése. (Folytatjuk)
