Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUMANTULI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ara 50 FILLÉR KEDD, 1958 AUGUSZTUS 12. Még lehet jelentneziii esti egyetemre ★ OTP-ház épül a József Attila utcában ★ I Pécsi Lokomotív -PVSK 1:0 (0:0) 'JőeeqÁ&zők Céltudatosai Taggyűlésen, új tagjelöltek felvételekor gyakran hallani régen gondoltam már arra, hogy a pártban a helyem, de nem keresett fel eddig senki nem hívtak a kommunisták közé. Magam pedig bátorta­lan voltam elindulni. Igen, sok emberben él az a gondolat: belépni a pártba így szolgálni a szocializmus ügyét, így dolgozni a munkás­hatalomért. Ez érthető is. A párt politikája, munkastílusa vezetőinek s egyszerű tagjai­nak magatartása az utóbbi esztendőkben nagy tiszteletet vívott ki a pártonkívüliek előtt. A párt következetesen és őszintén képviseli a mun­kások igazi érdekét, eszmei vezetésével egy új világ épül hazánkban. A gyakorlat sze­rint ezeknek az embereknek gondolatától a tettéig hosszú az út. Húzódoznak attól, hogy önmaguk keressék fel a párt­vezetőséget, a kommunistá­kat a kéréssel, hogy pártta­gok szeretnének lenni. Per­sze van ilyen példa is. De a pártépítés gyakorlata mégis arra tanít, hogy sokkal ered­ményre vezetőbb az, ha a kommunisták pártmunka­ként foglalkoznak olyan em­berekkel, akik alkalmasak a pártba való felvételre. Egyes helyeken erre köny-. nycn kimondják a szenten­ciát: nálunk nincsenek ilyen emberek... Aligha lehet osz­tani ezt a véleményt. Senki sem születik kommunistának — a nevelő munka teszi őt azzá. Lehet, sőt bizonyos, hogy nem minden üzemben találni országos hírű eszter­gályost,' újítót, aki ezért ér­demes a párttagságra. De nem is csak nagy tetteket alkotó párttagokra van szükség. So­sem szabad elfeledkeznünk az egyszerű munkások tömegei­ről, akikből számtalan vezető fejlődött, éppen mert útját, léptét a párt vezette, segítette kibontakoztatni a benne szunnyadó tehetséget. A kom­munistáknak ilyen szemmel kell nézniük az embereket és fejleszteni bennük azokat a tulajdonságokat, amelyek méltóvá teszik őket a párt­tagságra. Céltudatosság és következe­tesség kell ehhez a munká­hoz is. Kiválogatni és meg­ismerni az embereket, törőd­ni, foglalkozni velük, elma­gyarázni a Párt céljait, politi­káját. A pártvezetőségeknek és az egyes kommunisták­nak is tudatosan kell töre­kedni arra, hogy a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjai eljussanak a párthoz, tapasz­talataikkal, forradalmiságuk- kal erősítsék a párt sorait. A kommunistáknak kell egyengetni a párt felé vezető útjukat. Az új tagjelöltek felvétele, a pártmunka állandó feladata. Vasutasnapi ünnepségek Pécsett Szombatom délután a vasutas kultúrotthon udvarán kezdetét vette vasutasaink nagy ünne­pe, a VIII. vasutasnap meg­ünneplése. Délután hat óra­kor a díszelnökség tagjai el­foglalták helyüket és a rövid megnyitó után, egy szavalattal megkezdődött a műsor. Ezután a Baranya megyei párt-végrehajtó bizottság kép­viseletében Papp János elv- társ, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a pártbizott­ság ipari és közlekedési osztá­lyának vezetője köszöntötte a vasutasokat. Elmondotta, hogy a párt számított az ellenforra­dalom utáni hatalmas ütemű munkában a vasutasok helyt­állására és nem csalódott. To­vábbra is ilyen lelkes lendü­letteli munkát várnak a vas­utasoktól; Ezután Tóth József elvtárs a MÁV pécsi igazgatóságénak vezetője tartotta meg ünnepi beszédét, majd kiosztotta a ki­tüntetéseket és jutalmakat. 17 .Érdemes Vasutas” kitünte- * ést osztott ki, ezen kívül még számosán kaptak „Kiváló Vas­utas” jelvényt és oklevelét és több mint 600-an kaptak pénz- utalmat. Mindem egyes Wtün- etettet és jutalmazottat nagy apssal köszöntött az ünneplő közönség. A vasutas dolgozók kultúr- csoportja ezután az ünnep tisz- eletére színvonalas kultúrmű­sort adott majd vidám szóra­kozás és tánc következett. Az ünnepségek' másnap is olytatódtak. Már reggel zenés ébresztővel kezdődött a nap, majd a kitüntetett vasutasok iszteletére tartottak fogadást vasutas kultútrotthomban. A ögadás baráti légkörben zaj- ott le. Ezután pedig késő es­tig tartó kultúrműsor kezdő­dött a vasutas bérház udvarán. Mohácson Kettős ünnepély színhelye volt a vasutasnap alkalmából Mohács. Ezen a napon leplez­ték le a mohácsi állomás épü­letén elhelyezett emléktáblát az ellenforradalom alatt a bu­dapesti pártház védelmében mártírhalált . halt Matuzsa György elvtárs, volt MÁV-fű- tő, határőrszázados emlékére. Az emléktábla leleplezése ka­tonai pompával történt. Fel­vonult a. határőrség és a mo­hácsi munkásőrség díszszáza­da. Az emlékbeszédet Rozgo- nyi István határőr főhadnagy mondta. Az ünnepélyem részt vettek: a Baranya megyei párt- végirehajtó bizottság részéről Právicz Lajos elvtárs, a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagja, az agitációs és propa­ganda osztály vezetője és Sán­ta József elvtáns előadó, a já­rási pártbizottság részéről Lu- kics József elvtárs, Takács Jó­zsef elvtárs a járási tanácsel­nöke, Bérei János elvtárs a városi pártbizottság részéről, Ferenczi Lajos elvtárs, a mo­hácsi városi tanács elnöke, a közlekedés- és postaügyi mi­niszter képviseletében Gyenge István minisztériumi osztály- vezető, a pécsi vasútigaagató- ság részéről Nagy Károly, a VI-os osztály vezetője. Különösen meghatóvá tette az ünnepséget az, hogy a már­tírhalált halt Matuzsa György elvtárs szülei és hozzátartozói is eljöttek a távoli Szabolcs megyéből az emléktábla le­leplezésére. Matuzsa elvtárs egykori vasutas és határőr társai mellett ott volt Mohács sok-sok vasutas dolgozója és hozzátartozóik is. Az emlékbeszéd után lehul­lott a lejjel az emléktábláról és sorban helyezték el alatta koszorúikat a párt, az állami és társadalmi szervek, a fegy­veres alakulatok és a vasuta­sok képviselői; (Folytatás a 4. oldalon.) TÓTH KAROLY (megyei kórhíz) felvétele Új baranyai élüsemek Az Építő, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete Pécsett is fellép a Htfii-fócska Záwnííué&zeti Cyyüttes Az Állami „Nyírfácska” Táncművészeti Együttes az orosz női táncra specializálta magét. Könnyed női körtán­cokkal, vérpezsdítő fiatalos táncokkaj gyönyörködteti a nézőt. Ä „Nyírfácska“ név ma már sokat jelent, összefonó­dott amagasfokú táncművé­szet fogalmával, Az egyik legszebb orosz nép­dal kezdő sora: „A mezőn egy nyírfácska állott“. Csajkov­szkij is feldolgozta ezt a dal­e Uj termelőszövetkezetei* Lovászhetényben a napokban alakult új termelőszövetke zet. Hét család 11 taggal és 90 hold saját földdel indult el az utón, s kis szövetkezetük Uj Erő névén kezdi meg mű ködését. A pitvaraidon növénytermelési termelőszövetkezetet ala utottak a gazdák. Ez teljesen új a szövetkezetek alakulása ita. Azaz minden munka hasonlít a hármas típusú csoporto léhoz, ugyanis megkapják a kedvezményeket, munkaegységre olgoznak, csak nincs közös állatállományuk. Ezeket mindenki odahaza neveli. Hasonló növénytermelési szövetkezetei tervez nek a tengeri gazdák is. Majd kiderül, melyik a jobb.., érkeztek Pécsre Vászon n6i száras cipők Színes gyermek félcipők Magassarkú női szandálok Női körömcipők A Cipőnagykereskedelmi Vál- A jövő szezonra már nem- a lathoz és ezen keresztül a csak vászonból, hanem bőrből kiskereskedelmi vállalatokhoz készül majd lyukacsocs, női nagymennyiségű újfajta cipő “ “ ~ erkezett. A szállítmány között an vászon női száras cipő. 5z teljesen szandáltípusú, orr kéreg nélkül. Ezt a cipőt römmel fogadják majd főleg zok a dolgozó nők, akik na- onta sokat járnak. Közép-keleti békeharcosok látogatása az Országos Béketanácsnál Dr. Hemzuadi Ibrahim, a damaszkuszi törvényszék elnöke és Bourhan Dark Sibaje szíriai békeharcosok, továbbá dr. Chalal Casdi libanoni orvos, akik mindhárman részt vettek a stockholmi békevilágkongresszuson és hazatérőben több napot töltöttek Magyarországon, hétfőn délután az Országos Béke­tanácsban találkoztak a Béketanács több vezetőjével. A több órás szívélyes beszélgetésen a külföldi vendégek ismertették hazájuk békemozgalmát, beszámoltak tapasztalataikról. száras Cipő orr és kéreg nél­kül, egészen könnyű, hajlé­kony bőrtalppal... Ez ki­mondottan gyógycipő lesz. Már megérkeztek a színes gyermek félcipők is Pécsre. Ezeket drapp, szürke és piros színben hozmaik forgalomba. A boltokban máris kaphatók a magassarkú női szandálok és körömcipők. Ezek között van a Szegedi Cipőgyár készítmé­nye is: a törpe tűsarkú cipő, nyújtott orral, úgynevezett olasz fazonú kivitelben. For­galomba hozták a pécsi „Kos­suth” Cipész KTSZ törpe tű­sarkú körömeijjőit is. A CijJőnagykereskedelmi Vál­lalat már felkészült az őszí szezonra is. Raktárán már olt váltnak a színes női félcipői: bőr- és mikropórosus gumi­talppal. Az őszi szezonban az uralkodó divatszín a szürke és a csau leaK lamot a IV. szimfónia fináléjá­ban. Ennek a bájos dalnak a táncváltozata volt az együttes első műsorszáma. A tánc nagy sikert aratott. A lányok ta­vaszi friss nyirfaággal a ke­zükben fiatal nyírfához hason­lóan lejtettek körbe harmoni­kus, alig észrevehető mozdula­tokkal. Ez a könnyedlejtésű női- tánc lett az együttes jel­képe. A „Nyírfácska“ nem az orosz balett céljait tűzi maga elé, ez az együttes az orosz tánc együttese, — ugyanakor mégis a színpadi táncot képviseli, azt a táncot, amely megfelel a színpad követelményeinek. Nagyezsda Nagyezsgyina, az együttes művészeti vezetője, így nyilatkozott művészi mód­szeréről: „Szerintem a művésznek úgy kell dolgoznia a népitánc te­rületén, ahogyan a nagy orosz zeneszerzők — Glinka, Csaj­kovszkij, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij — dolgoztak, va­gyis a táncokat, akárcsak a zeneműveket, a népi intonáció, a legjellemzőbb maradandó vonások alapján állva kell megalkotni. A népitánc terü­letén működő balettmesternek igen Jélfclösségtéljes feladata van. Mindenekelőtt■ ' szeretnie kell' a' népét.' Szeretnie kell a népművészetet, 'annak' minden ágát. És végül rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy mindezt költői szemmel néz­ze.“ • - . • • ‘ • • • A „Nyírfácska" együttes már fennállásának második évében részt vett a II. Világ­ifjúsági Találkozón Budapes­ten, 1949-ben és a verseny győztese lett az első díjjal. Eddig 20 országba látogatott, Vannak országok, ahol kétszer is megfordult. Most mi, p>écsiek is közvet­len közelről gyönyörködhe­tünk a „Nyírfácska“ művésze­tében, — mert augusztus 18-án az együttes a szabadtéri szín­padon lép fel. elnökségének és az Építésügyi Minisztérium kollégiumának hétfői együttes ülésén az első — félévi munkaverseny eredmé- I nyei alapján odaítélték az él- I üzem címeket. Baranya me- | gyében élttzem lett a Baranya I megyei Villanyszerelő Válla- | lat. Ezenkívül a kollégium és j az elnökség dicséretben része­sítette a Pécsi Porcelángyárat. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium felügyelete alá tartozó vállalatok közül Baranya me­gyében éliizem lett: a Pécsi Húsipari Vállalat, Baranya— Tolna megyei Malomipari Vál­lalat. -• Hn liltség érkezlt fécsie • Az elmúlt év nyarán Gyó'-- kő Antal elvtárs, Pécs város tanácselnöke és Berki Fülöp elvtárs, a városi tanács el­nökhelyettese Lahtá város polgármesterének meghívásá­ra Finnországban járt, aboí várospolitikai kérdéseket ta­nulmányoztak. Tavalyi láto­gatásukat most augusztusban finn küldöttség viszonozza. Augusztus 22-én, Lahti vá­ros polgármesterének veze­tésével öttagú finn küldöttség érkezik Budapestre, ahol Pécs város vezetői fogadják. Megszépülnek a cementfalak Kőibe Mihály kiállításának megnyitása ••• Vasarnap délelőtt, amikor odakint forró nap tűzött a sé­tatér útjaira, bent, a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai épületében, egy hűvös llcis teremben ott szorongott egy csomó ember, a művészetek lelkes rajongói, hogy megnéz­zék Kolbe Mihály festőművész kiállítását és meghallgassák Sarkadi Györgynének, a mű­vészettörténeti osztály vezető­jének megnyitó beszédét. S akik eljöttek, nem bánták meg. Valami újat, valami izgalma­san újat láttak, egy-két éve el­zárkózott művész kemény munkájának, hosszú útkeresé­sének, kísérletezésének ered­ményét. Mi is az az új, amit Kolbe Mihály alighanem megtalált mohácsi magányában? (Meg­nehezítette helyzetét, hogy se művésztársak, se műértő bará­tok nem állottak mellette a ne­héz munkában.) Mióta városok vannak, s mi­óta ismerik az emberek a szé­pet, van épületdíszítés is. Nem mindegy, hogy milyen házak­ban élünk, maiidták a hajdani nagyok is, és benépesítették az épületeket szobrokkal, dombor­művekkel, s a művészi alkotá­soknak egész tömegével. Ma azonban, a beton és a rohamos építkezések korában, ez az elv háttérbe szorult. S mikor a művészek nekiláttak, hogy megoldják a kérdést, csaknem leküzdhetetlen akadályokkal találták szembe magukat: ho­gyan lehet megtalálni a beton díszítésének módját, és hogyan lehet művészit alkotni egy olyan anyaggal, amely egy-két óra alatt köt,-tehát megmun­kálása emberfelettit követel a művésztől? De a betonépületek sivár látványa és a művészvér ad­dig sarkallta Kolbe Mihályi, amíg meg nem találta a meg­oldást. Kidolgozott egy külön­leges technikát, a tömítést, amellyel elérte — s ezt már ezek az első, kísérleti darabok igazolják —, hogy a cement anyagszerüségének megfelelő, korhű formákat tud feldolgozni megfelelő művészi színvonalon. A rajzok és a kész cement­alkotások felölelnek a portré­tól. kezdve az absztrakt-alkotá­sokig mindent. Különösen nugy sikert aratott a furulyázó pász­tor, a kis halat bekebelező nagy hal, a sokac táncosok és az „anya gyermekével” téma különféle variációi. Hamarosan sor kerül az első gyakorlati lépésre is: a Szü­lészeti Klinika új termének betonfalait és padlózatát fog­ják Kolbe müveivel díszíteni. A terv készen áll már, s a ki­állítás közönségének vélemé­nyére is kiváncsi volt a mű­vész — de a vélemény egyér­telműen kedvező. Az anya­gyermek motívumok, a terem padlójának mintái, a tisztasá­got jelképező kompozíció egy­aránt stílusosnak, művészinek és újszerűnek mondható. A sivárságnak és az unifor­mizálásnak üzent hadat. Kolbe Mihály — s az'eddigi tapasz­talatok alapján is bátran dili6» hatjuk: sikerrel. (H. Mg

Next

/
Thumbnails
Contents