Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1958. AUGUSZTUS 10. NAPLÓ 5 li ■ OVO UT IS lej lies hírei Újabb termelőszövetkezet alakult, mégpedig augusztus 1-én este, a pécsváradi járásban, Lovászhetényben. A pécsváradi járásban még egy tsz van alakulóban. A napokban várják a fekedi tszcs átalakuló át mezőgazdasági termelő- szövetkezettéNéhány nap múlva tsz-el- nökökből és tsz-tagokból álló kü'döttség indul Baranyából Herceghalomra és Izsákra. A látogatás célja az, hogy az itt megtekintett korszerűen gépesített tsz-istállókat Baranyában is minél szélesebb körben elterjesszék. Az idén eltérve a régebbi gyakorlattól a termelőszövetkezet a népgazdasági tervvel egyidőben készítik el a maguk beruházási, építési és vásárlási terveiket- A terveket augusztus 15-ig minden baranyai tsz-ben megvitatják. Ez a módszer előnyösebb, mint az eddig alkalmazott, mert így a népgazdasági tervben teljes mértékben figyelembe tudják venni: milyen igényeik vannak a tsz-eknek. Még le sem zárult az év, máris több termelőszövetkezetben a jövő évi tervekről beszélnek. A villányi Uj Alkotmány tsz jövőre egy 100, a lánycsóki Csillag egy 50, a zengővárkonyi és a gerénye- si tsz szintén egy 50 férőhelyes. korszerű szarvasmarha- istállót akar építeni A baranyai tsz-ek állattenyésztésének helyzete Az állattenyésztésnek, mint egyik legjövedelmezőbb üzemágnak, igen nagy jelentősége van a termelőszövetkezetek fejlődése, gazdasági megerősödése szempontjából. Az állatállomány, a termelőszövetkezeti vagyonnak egyik legbecsesebb része, nélküle elképzelhetetlen a jövedelmező gazdálkodás. Volt már az elmúlt esztendőben is tenyészállatakció, a 300-í-es rendelet megjelenésével azonban tovább folytatódott. Ez a rendelet fordulópontot jelentett a termelőszövetkezetek életében. Örvendetesen növekedtek a takarmánytermő területek. aminek szükségességét a határozat elvként leszögezte. Különösen a pillangósokról van itt szó, amely a szántóterületnek csak 12,5 százalékát tette ki az elmúlt évben. Idén a baranyai termelőszövetkezetek szántóterületük 17,5 százalékán termelnek pillangós növényeket. Ez azt jelenti, hogy ez évben több mint kétezer holddal több pillangóst vetettek, ami lényegesen olcsóbbá teszi a termelést, csökkenti a tej előállítási költségét. Július végéig 818 kiváló, tenyésztésre alkalmas szarvas- marha került a szövetkezetekbe. Te eszerint felvásárlásra kerül még több mint 500 te- nyészüsző. Az akció lebonyolításában legjobb eredményt értek el a mohácsi, sellyei és siklósi járások; Az állami gazdaságok neveljenek szakembereket a tsz-eknek A termelőszövetkezetekben beszélgetés közben sok mindenről szó esik, így többek között gyakran arról is, hogy az agronómusok szakmailag megfelelőek, de nincs elég gyakorlatuk. Már nem emlékszem pontosan a tsz-elnök nevére, aki azt mondta: — A termelőszövetkezeteknek olyan. mezőgazdasági szakemberek kellenek, akik nemcsdk az agrotechnikát ismerik, hanem nagyüzemi mértékben gondolkodnak is. Ilyen szakember pedig kevés van. Igaza van. Kevés a „nagyüzemi gondolkodásúszakember a termelőszövetkezetekben, Miért? Azért, mert a technikumból, egyetemekről kikerülő fiatalok egy része kerül csak a nagyüzemi mező- gazdaságba. Ezek, hogy úgy mondjam a szerencsés emberek közé tartoznak, ök mindjárt megismerkednek a jövő gazdálkodási formájával, míg azok, akik mezőgazdasági felügyelőként, földművé sszövetkezeti agronómusként kezdik, inkább csak sejtik, mit kellene tenniök. Szükség van ezekre az emberekre, nagy szükség, csoffc az a hiba, hogy ezek az emberek, akikre a nagyüzemi mezőgazdaság, a termelőszövetkezet irányítása vár, legtöbb esetben csak könyvből ismerik a nagyüzemi mezőgazdaság felépítését, az itt allcalmazott módszereket stb. Az egyik értekezleten fel is vetődött a kérdés: — Nem lenne helyesebb, ha azok a mezőgazdasági szakemberek kerülnének a termelőszövetkezetek élére, akik legalább a gyakorlati idejüket állami gazdaságban töltötték el. A válasz mindenképen csak ez lehet: „ahhoz, hogy egy termelőszövetl<ezet mezőgazdasági irányítását valaki ma- : vállalja, feltétlenül nagy- tapasztalatokkal kell rendelkeznie”. Es hol vannak ilyen szakemberek? Állami gazdaságokban és néhány termelőszövetkezetben. Az állami gazdaságok persze nem akarják elengedni ezeket az embereket, mondván: „Akkor mi lesz velünk? Ezekre az emberekre nekünk is szükségünk van.;.” Igazuk van? A magúik szempontjából igazuk, de az egész mezőgazdaság szempontjából nincs. Nincs és pedig azért, mert a termelőszövetkezetek éppen emiatt kénytelenek olyan szakembereket alkalmazni, akik egyáltalán nem, vagy alig jártasak a nagyüzemi gazdálkodásban. Nem arról van szó, hogy nem töltik be ezek az emberek azt a szerepet, mint amit nekik szántak. Betöltik, de körülbelül olyan mértékben, mint a műlcedvelö színjátszó. A színész is, a műkedvelő is eljátssza a maga szerepét. A színjátszó rosszabbul, mert ö csak hallott egyetmást a színjátszásról, a színész jobban, mert ő már ismeri a színjátszás minden c&ínját-binját. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a színjátszóból is lehet jó színész, de ez elég ritka eset. Ezzel csak azt akarom mondani: valami nagy nehezen, a maga és a termelőszövetkezet kárán megtanulhat nagyüzemi méretekben gondolkodni a szakember, de őszintén szólva öt év alatt sem ér el odáig, mint az, aki legalább egy-két évig állami gazdaságban, idősebb szakemberekkel együtt dolgozott. Ezért nin s igazuk az állami gazdaságiaknak akkor, amikor elzárkóznak, féltik a maguk err. bereit. Legyen egy törzsgárda minden állami gazdaságban! Legyen, mert ez így helyes. De legyenek fiatal mezőgazdászok is, akiket megtanítanak nagyüzemi méreteikben gazdálkodni, akikből nemcsak az állami gazdasági vezetőgirda kerül ki, hanem a termelőszövetkezeti is. Sikerült elérni, hogy egyes termelőszövetkezetekben ma már kiváló tenyészanyag van és létre jöhettek törzstenyésztő szövetkezetek is. Mintaszerű és jól jövedelmező üzemág az állattenyésztés, különösen a babarci és lippói termelő- szövetkezetekben- Itt mór komoly, szakszerű tenyésztői munkát folytatnak megnövekedett állománnyal, holott az ellenforradalom után 8—10 szarvasmarha maradt a szövetkezetben. Csupán a lippói termelőszövetkezetet 80 000 forint ártámogatással, kedvezménnyel segítette az állam. A magyarte- 'ekiek 14 vemhesüszőt vásároltak, s náluk 44 000 forintot tesz ki az ártámogatás. Azonban nemcsak a szarvasmarháknál, hanem a sertéseknél is kedvező eredményeket értek el. Eddig 208 sertést kaptak a megye szövetkezetei ártámogatással- Az igények kielégítése még messze van, mert annyi a kérelem, hogy megyén belül nem tudják felvásárolni a szükséges tenyészanyagot; Fokozatosan megkedvelik a baromfitenyésztést is. Ma már 11 termelőszövetkezetben folyik komoly tenyésztői munka, pedig tavaly csak két tsz foglalkozott baromfineveléssel* Július végéig 5 000 naposcsibét és 9 700 előnevelt csibét állították be a tsz-ek. Az eddigi igénylések alapján még 5 000 előnevelt és 2 000 naposcsibe kerül kiosztásra. Legnagyobb azonban a fejlődés a szarvasmaxhatenyész- tésbtn; Az elmúlt évhez viszonyítva 766 szarvasmarhával tartanak többet a termelő- szövetkezetek. s elérték, hogy a 100 szántóra eső számsűrűség meghaladja a 13,4 darabot. Ahhoz, hogy a 100 holdra eső szarvasmarha sűrűség 22 legyen, — még sok a tennivaló- Felvásárlásra kerül még év végéig 600 tehén, illetve vemhesüsző. Ez és az állatok szaporulata biztosítja majd, hogy 2 Sszarvasmarha jusson minden 100 holdra; A megnövekedett állomány részére azonban biztosítani kell a megfelelő takarmónybázist. Idén a takarmánytermelés, betakarítás s.kst javult. A termelőszövetkezeti szérűkön hatalmas pillangós és rétiszéna- kaziak állnak, amelyek biztatóak a jövőre nézve- Azonban gondolni ke’.] még többre és különösen a takarmánygabona szükséglet biztosítására; Javult a gondozás, az állatok elhelyezése azonban jmég korántsem kielégítő. Legtöbb helyen az állatokat szerető gondozók dolgoznak az állattenyésztésben, az elhelyezés azonban még többet kíván. Kilenc termelőszövetkezet kezdett új istálló építéséhez, 15—20 tsz-nél pedig kisebb nagyobb átalakítás folyik. A további tenyésztői munka azonban több bátorságot, merész tervezést kíván a beruházásoknál, hisz“ a nagyüzemi állattenyésztés egyik lényeges része a megfelelő elhelyezés* Az állatok nyári -elhelyezésén is javítani kell. Több olyan árnyas kifutókra van szükség, mint a babarci termelőszövetkezetben található. Szépek az előrehaladások, az állattenyésztésben tapasztalható fejlődést, azonban minden termelőszövetkezetben meg kell teremteni a további tenyésztői munkához szükséges feltételeket Diósviszlón működik a megye egyik legjobban dolgozd szakszövetkezete; a zöldborsó termelő szakszövetkezet, amely cukorborsót szállít kora tavasszal külföldre; A szakszövetkezeten kívül működik még a községben egy bíborhere termelő szakcsoport és egy cukorrépa termelő társulás; Van olyan gazda, aki mindhárom szövetkezésnek tagja; Ezért azt gondolták el a diósviszlói szövetkezeti emberek, hogy egyesülniük kellene ezeknek a társulásoknak, s az egyesített tagsággal, az egyesített felszerelésekkel és közös alapokkal jobb munkát tudnának végezni egy általános mezőgazdasági szak- szövetkezetben, amelynek a falu többsége tagja lenne; A szakszövetkezet ennek a célnak az érdekében dolgozik, s mindent elkövet, hogy növelje a közös alapját- Már tavaly vásároltak a jövedelmükből vetőgépet, csigatriőrt, kalmárrostát és más felszereléseket, az idei tiszta nyereséget pedig teljes mértékben gépek és gépi felszerelések beszerzésére fordítják, ami egyedülálló elgondolás országos viszonylatban is. Az idei nyereségből vesznek még egy vetőgépet, ezzel már három vetőgépjük lesz, s a szakszövetkezeti tagok nem szorulnak kölcsöngépre, vesznek egy magasnyomású permetezőt és egy régi szelektort kijavíttatnak és üzembe állítanak, hogy ezzel megoldják a magtisztítás problémáját. Ezen kívül egyéb vásárlásokra is gondolnak- A szükséges gépek és gépi felszerelések megvételét a harkámi mezőgazdasági kiállításra halasztják. Először ott szeretnének alaposan szétnézni, tájékozódni, s majd aztán vásárolnak. Az egyesítés után szeretnék bevezetni a községben a táblás gazdálkodást, s magasszínvonalú nagyüzemi módszerekkel akarnak termelni. Ennek megfelelően gondolnak a sertés- és szarvasmarhatenyésztés felkarolására is; Megalakult Baranya első málnatermelő szakcsoportja Hidason a földművesszövet- A szakcsoport tagjainak célkezet keretében málnatermelő "ía> h°Sy mintaszerűen kezelt szakcsoport alakult kilenc taggal. Elnöke Adorján András. Ez az első málnatermelő szakcsoport Baranyában; Ctiampignon-oomba lermelő szakcsonort Szilágyon megalakult Baranya megye első, s a budafoki után az ország második champignon- gomba termelő szakcsoportja. . A szakcsoport tagjai Pécs külvárosában, Üszögön egy hatalmas pincét béreltek, ahol 800 négyzetméteren akarnak gombát termelni. A tagok munkáját munkaegységgel mérik, s a száz forintos részjegy mellett minden tagnak kötelező a rendszeres és tervszerű munka. A tagok már fertőtlenítették a pincét, s a héten hordják a trágyát és telepítenek. málnást telepítsenek; A telepítést, a terület bekerítését, a szüretet, s minden közösen végezhető munkát közösen akarnak végezni, s a jövedelem 5 százalékát közös alapra helyezik, s bővítésre fordítják majd. A tagok induláshoz 500 forintos részjegyet fizetnek, s ebből fedezik a legszükségesebb költségeket. Egyelőre nem akarnak hitelt igénybe venni, mert elképzelésük szerint sokkal eredményesebben lehet dolgozni, ha a társulás nem adóssággal kezdi a működését. A telepítéshez a tanács ad földet, s a szükséges málnatöveket a fertőd! kutatóintézetből akarják beszerezni, mintegy 15—20 ezer darabot. A szocialista országok mezőgazdasága Észak-Kaukázusban, Pjatyi- gorszk fürdőhelyen, a Masuk hegy lejtőjén új üdülő épült, a „Don” szanatóriuma1 Nyolc kolhoz építette az ásványvízforrások közelében, hogy dolgozóik kihasználhassák a pja- tyigorszki források csodálatos erejét; A „Don“ már a másoAz ország egyik legjobb tehenészete Babarcon Újra felvirdgzik a villányi borvidék\y Az európai hírű villányi borvidéken három évvel ezelőtt néhány vállalkozó szellemű gazda összeállt, hogy fellendítse szőlészetét. így, ezzel a szőlészeti szakkörrel kezdődött a villányi bortermelők társulása. A kezdeti szakkörből 1957 őszén aztán szakcsoport alakult, majd a gazdák látva, hogy fejlettebb szövetkezetben, magasabb típusú közös tevékenységgel eredményesebben dolgozhatnak, az idén tavasszal szakszövetkezetté alakultak át. A villányi szakszövetkezetnek érdekes és feltétlen követendő, példamutató tervei vannak. Többek között létesíteni akarnak egy holdon anyatelepet és három katasztrális holdon pedig közös tulajdonú, mintaszerű nagyüzemi szőlészetet akarnak telepíteni. A szakszövetkezetnek 64 tagja van és 62 katasztrális hold szőlőn gazdálkodnak. 65 ezer forint értékű közös alapjuk van borban és hordóban. A héten 21 hektoliter bor tárolásához vásároltak hordót. A szakszövetkezet iránti érdeklődést mutatja, hogy mindössze 14 villányi szőlősgazda nem lépett még be eddig, de a közgyűléseken a kívülálló gazdák is megjelennek. A szakszövetkezet meghatározza tagjainak a szüret idejét, s igyekeznek egységes, jóminőségű exportborokat előállítani. így természetesen nagyobb jövedelemhez jutnak. A felszabadulás előtt Svájc, Ausztria és Németország érdeklődött leginkább a villányi vörösbor iránt. A szakszövetkezeti tagok a tulajdonukban lévő szőlők mintegy nyolc százalékát újratelepítették és a kipusztult tőkéket folyamatosan pótolják, így a szövetkezet működésével újra feleleveníti a villányi borvidék régi nagy hírét. A szakszövetkezet tagjai év- ről-évre résztvesznek a borversenyeken és sikeresen szerepelnek. Tervek szerint résztvesznek az idén a harkányi mezőgazdasági kiállításon és az országos borversenyre is küldtek fel mintát. A nemzetközi borversenyre még nem kapták meg a meghívást, de erre a célra is tartalékolnak 21 liter jóminőségű bort. difc kolhoz-szanatórium a gyógyforrásokban gazdag kaukázusi vidéken. Építése és felszerelése 3,5 millió rubelbekerült; * Nemrég még két úránként, aztán óránként, ma pedig minden ötven percben egy-egy gabonaarató kombájn hagyja el a bukaresti Semanatoarea mezőgazdasági gépgyár kapuját. A Semanatoarea gyárban most készül az első száz román gyártmányú kukoricaarató kombájn is, amely már az idén megkönnyíti és meggyorsítja a termés betakarítását* * A Német Szocialista Egységpárt 5. kongresszusa ideje alatt hat termelőszövetkezet alakult Bützow körzetben. Ezzel a körzet valamennyi falujában lett termelőszövetkezet. A körzet földjeinek 55 százaléka szocialista művelés alatt áll * 1957-ben kedvező változások mentek végbe a lengyelországi termelőszövetkezeti mozgalomban. A szövetkezetek a teljes önállóság és önkormányzat alapján álló gazdaságokká alakultak. 1956 októberében számos szövetkezet feloszlott és a megmaradottak nehéz körülmények között kezdték az új gazdasági évet. A nehézségeket azonban legyőzték és az előző éveknél jobb gazdasági eredményeket értek el. Egy szövetkezeti csalód évi átlag- keresete az 1955. évi 10 000 zlotyról 1957-ben 18 000 zloty- ra emelkedett. Különleges seríéslenyésztó sntenul altf Sellyén Sellyén 30 taggal sertéstenyésztő szak csoport alakult, amely a maga nemében a legmagasabb fokú társulás. A tagok 1000 forintos részjegyet fizetnek be, és 30 ezer forint értékű takarmányt ajánlottak fel; A sertésállományt közösen tartják Bőm tanyán, amelyet a tanáé* a csoportnak átadott. Terveik között szerepel, hogy közös takarmánytermelésre rendezkednek be, a tanács által kijelölt állami tartalékföldön* Ezen kívül a tejüzemtől savót vásárolnak, amelyet takarmányként hasz másítanak* CélkitűzMk, hogy fejíet* nyésztést honosítanak meg s a lakosság elkorcsosodott, kevert sertésállományát fokozatosan fehér hússertés állományra cseréljék ki. Legközelebbi feladatuk, amelyhez hamarosan hozzá is látnak, az átvett tanya elhanyagolt épöleteÍrnek kiásta*