Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

1958. AUGUSZTUS 10. NAPLÓ 5 li ■ OVO UT IS lej lies hírei Újabb termelőszövetkezet alakult, mégpedig augusztus 1-én este, a pécsváradi járás­ban, Lovászhetényben. A pécs­váradi járásban még egy tsz van alakulóban. A napokban várják a fekedi tszcs átalaku­ló át mezőgazdasági termelő- szövetkezetté­Néhány nap múlva tsz-el- nökökből és tsz-tagokból álló kü'döttség indul Baranyából Herceghalomra és Izsákra. A látogatás célja az, hogy az itt megtekintett korszerűen gépe­sített tsz-istállókat Baranyá­ban is minél szélesebb kör­ben elterjesszék. Az idén eltérve a régebbi gyakorlattól a termelőszövet­kezet a népgazdasági tervvel egyidőben készítik el a ma­guk beruházási, építési és vá­sárlási terveiket- A terveket augusztus 15-ig minden bara­nyai tsz-ben megvitatják. Ez a módszer előnyösebb, mint az eddig alkalmazott, mert így a népgazdasági tervben teljes mértékben figyelembe tudják venni: milyen igényeik vannak a tsz-eknek. Még le sem zárult az év, máris több termelőszövetke­zetben a jövő évi tervekről beszélnek. A villányi Uj Al­kotmány tsz jövőre egy 100, a lánycsóki Csillag egy 50, a zengővárkonyi és a gerénye- si tsz szintén egy 50 férőhe­lyes. korszerű szarvasmarha- istállót akar építeni A baranyai tsz-ek állattenyésztésének helyzete Az állattenyésztésnek, mint egyik legjövedelmezőbb üzem­ágnak, igen nagy jelentősége van a termelőszövetkezetek fej­lődése, gazdasági megerősödé­se szempontjából. Az állatállo­mány, a termelőszövetkezeti vagyonnak egyik legbecsesebb része, nélküle elképzelhetetlen a jövedelmező gazdálkodás. Volt már az elmúlt eszten­dőben is tenyészállatakció, a 300-í-es rendelet megjelenésé­vel azonban tovább folytató­dott. Ez a rendelet fordulópon­tot jelentett a termelőszövet­kezetek életében. Örvendetesen növekedtek a takarmánytermő terüle­tek. aminek szükségességét a hatá­rozat elvként leszögezte. Külö­nösen a pillangósokról van itt szó, amely a szántóterületnek csak 12,5 százalékát tette ki az elmúlt évben. Idén a baranyai termelőszövetkezetek szántóte­rületük 17,5 százalékán ter­melnek pillangós növényeket. Ez azt jelenti, hogy ez évben több mint kétezer holddal több pillangóst vetettek, ami lénye­gesen olcsóbbá teszi a terme­lést, csökkenti a tej előállítási költségét. Július végéig 818 kiváló, te­nyésztésre alkalmas szarvas- marha került a szövetkezetek­be. Te eszerint felvásárlásra kerül még több mint 500 te- nyészüsző. Az akció lebonyolí­tásában legjobb eredményt ér­tek el a mohácsi, sellyei és sik­lósi járások; Az állami gazdaságok neveljenek szakembereket a tsz-eknek A termelőszövetkezetekben beszélgetés közben sok min­denről szó esik, így többek között gyakran arról is, hogy az agronómusok szakmailag megfelelőek, de nincs elég gyakorlatuk. Már nem emlék­szem pontosan a tsz-elnök ne­vére, aki azt mondta: — A termelőszövetkezetek­nek olyan. mezőgazdasági szakemberek kellenek, akik nemcsdk az agrotechnikát is­merik, hanem nagyüzemi mértékben gondolkodnak is. Ilyen szakember pedig kevés van. Igaza van. Kevés a „nagy­üzemi gondolkodásúszakem­ber a termelőszövetkezetek­ben, Miért? Azért, mert a technikumból, egyetemekről kikerülő fiatalok egy része ke­rül csak a nagyüzemi mező- gazdaságba. Ezek, hogy úgy mondjam a szerencsés embe­rek közé tartoznak, ök mind­járt megismerkednek a jövő gazdálkodási formájával, míg azok, akik mezőgazdasági fel­ügyelőként, földművé sszövet­kezeti agronómusként kezdik, inkább csak sejtik, mit kelle­ne tenniök. Szükség van ezek­re az emberekre, nagy szük­ség, csoffc az a hiba, hogy ezek az emberek, akikre a nagy­üzemi mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezet irányítása vár, legtöbb esetben csak könyvből ismerik a nagyüze­mi mezőgazdaság felépítését, az itt allcalmazott módszere­ket stb. Az egyik értekezleten fel is vetődött a kérdés: — Nem lenne helyesebb, ha azok a mezőgazdasági szak­emberek kerülnének a terme­lőszövetkezetek élére, akik legalább a gyakorlati idejüket állami gazdaságban töltötték el. A válasz mindenképen csak ez lehet: „ahhoz, hogy egy termelőszövetl<ezet mezőgaz­dasági irányítását valaki ma- : vállalja, feltétlenül nagy- tapasztalatokkal kell rendelkeznie”. Es hol van­nak ilyen szakemberek? Álla­mi gazdaságokban és néhány termelőszövetkezetben. Az ál­lami gazdaságok persze nem akarják elengedni ezeket az embereket, mondván: „Akkor mi lesz velünk? Ezekre az emberekre nekünk is szüksé­günk van.;.” Igazuk van? A magúik szempontjából igazuk, de az egész mezőgazdaság szempontjából nincs. Nincs és pedig azért, mert a termelő­szövetkezetek éppen emiatt kénytelenek olyan szakembe­reket alkalmazni, akik egyál­talán nem, vagy alig jártasak a nagyüzemi gazdálkodásban. Nem arról van szó, hogy nem töltik be ezek az embe­rek azt a szerepet, mint amit nekik szántak. Betöltik, de körülbelül olyan mértékben, mint a műlcedvelö színjátszó. A színész is, a műkedvelő is eljátssza a maga szerepét. A színjátszó rosszabbul, mert ö csak hallott egyetmást a szín­játszásról, a színész jobban, mert ő már ismeri a színját­szás minden c&ínját-binját. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a színjátszóból is lehet jó színész, de ez elég ritka eset. Ezzel csak azt akarom mondani: valami nagy nehe­zen, a maga és a termelőszö­vetkezet kárán megtanulhat nagyüzemi méretekben gon­dolkodni a szakember, de őszintén szólva öt év alatt sem ér el odáig, mint az, aki leg­alább egy-két évig állami gaz­daságban, idősebb szakembe­rekkel együtt dolgozott. Ezért nin s igazuk az állami gazda­ságiaknak akkor, amikor el­zárkóznak, féltik a maguk err. bereit. Legyen egy törzsgárda min­den állami gazdaságban! Le­gyen, mert ez így helyes. De legyenek fiatal mezőgazdá­szok is, akiket megtanítanak nagyüzemi méreteikben gaz­dálkodni, akikből nemcsak az állami gazdasági vezetőgirda kerül ki, hanem a termelőszö­vetkezeti is. Sikerült elérni, hogy egyes termelőszövetkeze­tekben ma már kiváló te­nyészanyag van és létre jöhettek törzstenyész­tő szövetkezetek is. Mintasze­rű és jól jövedelmező üzemág az állattenyésztés, különösen a babarci és lippói termelő- szövetkezetekben- Itt mór ko­moly, szakszerű tenyésztői munkát folytatnak megnöve­kedett állománnyal, holott az ellenforradalom után 8—10 szarvasmarha maradt a szö­vetkezetben. Csupán a lippói termelőszö­vetkezetet 80 000 forint ártá­mogatással, kedvezménnyel se­gítette az állam. A magyarte- 'ekiek 14 vemhesüszőt vásárol­tak, s náluk 44 000 forintot tesz ki az ártámogatás. Azonban nemcsak a szarvas­marháknál, hanem a sertések­nél is kedvező eredményeket értek el. Eddig 208 sertést kaptak a megye szövetkezetei ártámogatással- Az igények kielégítése még messze van, mert annyi a ké­relem, hogy megyén belül nem tudják felvásárolni a szüksé­ges tenyészanyagot; Fokozatosan megkedvelik a baromfitenyésztést is. Ma már 11 termelőszövetkezetben fo­lyik komoly tenyésztői munka, pedig tavaly csak két tsz fog­lalkozott baromfineveléssel* Július végéig 5 000 napos­csibét és 9 700 előnevelt csibét állították be a tsz-ek. Az eddigi igénylések alapján még 5 000 előnevelt és 2 000 na­poscsibe kerül kiosztásra. Legnagyobb azonban a fej­lődés a szarvasmaxhatenyész- tésbtn; Az elmúlt évhez viszonyít­va 766 szarvasmarhával tartanak többet a termelő- szövetkezetek. s elérték, hogy a 100 szántóra eső számsűrűség meghaladja a 13,4 darabot. Ahhoz, hogy a 100 holdra eső szarvasmarha sűrűség 22 legyen, — még sok a tennivaló- Felvásárlásra ke­rül még év végéig 600 tehén, illetve vemhesüsző. Ez és az állatok szaporulata biztosítja majd, hogy 2 Sszarvasmarha jusson minden 100 holdra; A megnövekedett állomány ré­szére azonban biztosítani kell a megfelelő takarmónybázist. Idén a takarmánytermelés, be­takarítás s.kst javult. A ter­melőszövetkezeti szérűkön ha­talmas pillangós és rétiszéna- kaziak állnak, amelyek bizta­tóak a jövőre nézve- Azonban gondolni ke’.] még többre és különösen a takarmánygabo­na szükséglet biztosítására; Javult a gondozás, az álla­tok elhelyezése azonban jmég korántsem kielégítő. Legtöbb helyen az állatokat szerető gondozók dolgoznak az állatte­nyésztésben, az elhelyezés azonban még többet kíván. Kilenc termelőszövetkezet kezdett új istálló építésé­hez, 15—20 tsz-nél pedig kisebb na­gyobb átalakítás folyik. A to­vábbi tenyésztői munka azon­ban több bátorságot, merész tervezést kíván a beruházá­soknál, hisz“ a nagyüzemi ál­lattenyésztés egyik lényeges része a megfelelő elhelyezés* Az állatok nyári -elhelyezé­sén is javítani kell. Több olyan árnyas kifutókra van szükség, mint a babarci termelőszövet­kezetben található. Szépek az előrehaladások, az állattenyésztésben tapasztalha­tó fejlődést, azonban minden termelőszövetkezetben meg kell teremteni a további tenyésztői munkához szükséges feltétele­ket Diósviszlón működik a megye egyik legjobban dolgozd szakszövetkezete; a zöldborsó termelő szakszövetkezet, amely cukorborsót szállít kora tavasszal külföldre; A szakszövetke­zeten kívül működik még a községben egy bíborhere ter­melő szakcsoport és egy cukorrépa termelő társulás; Van olyan gazda, aki mindhárom szövetkezésnek tagja; Ezért azt gondolták el a diósviszlói szövetkezeti emberek, hogy egye­sülniük kellene ezeknek a társulásoknak, s az egyesített tag­sággal, az egyesített felszerelésekkel és közös alapokkal jobb munkát tudnának végezni egy általános mezőgazdasági szak- szövetkezetben, amelynek a falu többsége tagja lenne; A szakszövetkezet ennek a célnak az érdekében dolgozik, s mindent elkövet, hogy növelje a közös alapját- Már tavaly vásároltak a jövedelmükből vetőgépet, csigatriőrt, kalmár­rostát és más felszereléseket, az idei tiszta nyereséget pedig teljes mértékben gépek és gépi felszerelések beszerzésére fordítják, ami egyedülálló elgondolás országos viszonylatban is. Az idei nyereségből vesznek még egy vetőgépet, ezzel már három vetőgépjük lesz, s a szakszövetkezeti tagok nem szo­rulnak kölcsöngépre, vesznek egy magasnyomású permetezőt és egy régi szelektort kijavíttatnak és üzembe állítanak, hogy ezzel megoldják a magtisztítás problémáját. Ezen kívül egyéb vásárlásokra is gondolnak- A szükséges gépek és gépi fel­szerelések megvételét a harkámi mezőgazdasági kiállításra halasztják. Először ott szeretnének alaposan szétnézni, tájé­kozódni, s majd aztán vásárolnak. Az egyesítés után szeretnék bevezetni a községben a táb­lás gazdálkodást, s magasszínvonalú nagyüzemi módszerekkel akarnak termelni. Ennek megfelelően gondolnak a sertés- és szarvasmarhatenyésztés felkarolására is; Megalakult Baranya első málnatermelő szakcsoportja Hidason a földművesszövet- A szakcsoport tagjainak cél­kezet keretében málnatermelő "ía> h°Sy mintaszerűen kezelt szakcsoport alakult kilenc tag­gal. Elnöke Adorján András. Ez az első málnatermelő szak­csoport Baranyában; Ctiampignon-oomba lermelő szakcsonort Szilágyon megalakult Baranya megye első, s a budafoki után az ország második champignon- gomba termelő szakcsoportja. . A szakcsoport tagjai Pécs kül­városában, Üszögön egy hatal­mas pincét béreltek, ahol 800 négyzetméteren akarnak gombát termelni. A tagok munkáját munkaegységgel mérik, s a száz forintos részjegy mellett minden tagnak kötelező a rendszeres és tervszerű munka. A tagok már fertőtlenítették a pincét, s a héten hordják a trá­gyát és telepítenek. málnást telepítsenek; A tele­pítést, a terület bekerítését, a szüretet, s minden közösen vé­gezhető munkát közösen akar­nak végezni, s a jövedelem 5 százalékát közös alapra helye­zik, s bővítésre fordítják majd. A tagok induláshoz 500 forin­tos részjegyet fizetnek, s eb­ből fedezik a legszükségesebb költségeket. Egyelőre nem akarnak hitelt igénybe venni, mert elképzelésük szerint sok­kal eredményesebben lehet dol­gozni, ha a társulás nem adós­sággal kezdi a működését. A telepítéshez a tanács ad földet, s a szükséges málna­töveket a fertőd! kutatóinté­zetből akarják beszerezni, mintegy 15—20 ezer darabot. A szocialista országok mezőgazdasága Észak-Kaukázusban, Pjatyi- gorszk fürdőhelyen, a Masuk hegy lejtőjén új üdülő épült, a „Don” szanatóriuma1 Nyolc kolhoz építette az ásványvíz­források közelében, hogy dol­gozóik kihasználhassák a pja- tyigorszki források csodálatos erejét; A „Don“ már a máso­Az ország egyik legjobb tehenészete Babarcon Újra felvirdgzik a villányi borvidék\y Az európai hírű villányi bor­vidéken három évvel ezelőtt néhány vállalkozó szellemű gazda összeállt, hogy fellendít­se szőlészetét. így, ezzel a sző­lészeti szakkörrel kezdődött a villányi bortermelők társulá­sa. A kezdeti szakkörből 1957 őszén aztán szakcsoport ala­kult, majd a gazdák látva, hogy fejlettebb szövetkezet­ben, magasabb típusú közös tevékenységgel eredményeseb­ben dolgozhatnak, az idén ta­vasszal szakszövetkezetté ala­kultak át. A villányi szakszövetkezet­nek érdekes és feltétlen köve­tendő, példamutató tervei van­nak. Többek között létesíteni akarnak egy holdon anyatele­pet és három katasztrális hol­don pedig közös tulajdonú, mintaszerű nagyüzemi szőlé­szetet akarnak telepíteni. A szakszövetkezetnek 64 tagja van és 62 katasztrális hold sző­lőn gazdálkodnak. 65 ezer fo­rint értékű közös alapjuk van borban és hordóban. A héten 21 hektoliter bor tárolásához vásároltak hordót. A szakszö­vetkezet iránti érdeklődést mu­tatja, hogy mindössze 14 villá­nyi szőlősgazda nem lépett még be eddig, de a közgyűléseken a kívülálló gazdák is megje­lennek. A szakszövetkezet meghatá­rozza tagjainak a szüret ide­jét, s igyekeznek egységes, jó­minőségű exportborokat elő­állítani. így természetesen na­gyobb jövedelemhez jutnak. A felszabadulás előtt Svájc, Ausztria és Németország ér­deklődött leginkább a villányi vörösbor iránt. A szakszövetkezeti tagok a tulajdonukban lévő szőlők mintegy nyolc százalékát újra­telepítették és a kipusztult tő­kéket folyamatosan pótolják, így a szövetkezet működésével újra feleleveníti a villányi bor­vidék régi nagy hírét. A szakszövetkezet tagjai év- ről-évre résztvesznek a bor­versenyeken és sikeresen sze­repelnek. Tervek szerint részt­vesznek az idén a harkányi mezőgazdasági kiállításon és az országos borversenyre is küldtek fel mintát. A nemzet­közi borversenyre még nem kapták meg a meghívást, de erre a célra is tartalékolnak 21 liter jóminőségű bort. difc kolhoz-szanatórium a gyógyforrásokban gazdag kau­kázusi vidéken. Építése és fel­szerelése 3,5 millió rubelbeke­rült; * Nemrég még két úránként, aztán óránként, ma pedig min­den ötven percben egy-egy ga­bonaarató kombájn hagyja el a bukaresti Semanatoarea mező­gazdasági gépgyár kapuját. A Semanatoarea gyárban most készül az első száz ro­mán gyártmányú kukoricaara­tó kombájn is, amely már az idén megkönnyíti és meggyor­sítja a termés betakarítását* * A Német Szocialista Egység­párt 5. kongresszusa ideje alatt hat termelőszövetkezet alakult Bützow körzetben. Ezzel a kör­zet valamennyi falujában lett termelőszövetkezet. A körzet földjeinek 55 százaléka szocia­lista művelés alatt áll * 1957-ben kedvező változások mentek végbe a lengyelorszá­gi termelőszövetkezeti mozga­lomban. A szövetkezetek a tel­jes önállóság és önkormány­zat alapján álló gazdaságokká alakultak. 1956 októberében számos szövetkezet feloszlott és a megmaradottak nehéz kö­rülmények között kezdték az új gazdasági évet. A nehézsé­geket azonban legyőzték és az előző éveknél jobb gazdasági eredményeket értek el. Egy szövetkezeti csalód évi átlag- keresete az 1955. évi 10 000 zlotyról 1957-ben 18 000 zloty- ra emelkedett. Különleges seríéslenyésztó sntenul altf Sellyén Sellyén 30 taggal sertéstenyésztő szak csoport alakult, amely a maga ne­mében a legmaga­sabb fokú társulás. A tagok 1000 forin­tos részjegyet fizet­nek be, és 30 ezer forint értékű takar­mányt ajánlottak fel; A sertésállo­mányt közösen tart­ják Bőm tanyán, amelyet a tanáé* a csoportnak átadott. Terveik között sze­repel, hogy közös takarmánytermelés­re rendezkednek be, a tanács által kije­lölt állami tartalék­földön* Ezen kívül a tejüzemtől savót vá­sárolnak, amelyet takarmányként hasz másítanak* CélkitűzMk, hogy fejíet* nyésztést honosíta­nak meg s a lakos­ság elkorcsosodott, kevert sertésállomá­nyát fokozatosan fe­hér hússertés állo­mányra cseréljék ki. Legközelebbi fel­adatuk, amelyhez hamarosan hozzá is látnak, az átvett ta­nya elhanyagolt épöleteÍrnek kiásta*

Next

/
Thumbnails
Contents