Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1 NAPLÓ v 1958. AUGUSZTUS 10. ’ Irodalmi pályásat A Dunántúli Napló szerkesztő bizottsága irodalmi pályázatot hirdet a következő feltételekkel: 1. A pályázaton mindenki részt vehet, szabadon választott témájú kisregénnyel, illetve hosszabb elbeszéléssel, esetleg elbeszélő költeménynyel. 2. A bíráló bizottság elsősorban azokat a műveket javasolja díjazásra, amelyek: a) a munkások életének mai problémáival; b) a termelőszövetkezeti mozgalommal cs az ezzel ösz- szefüggő paraszti problémákkal ; e) a szocialista erkölcs kialakulására mutató eseményekkel, a fiatalok életével; d) a proletárnemzetközlsé*- gel; e) a békéért folyó harc mai problémáival foglalkoznak, a követelményeknek megfelelő irodalmi színvonalon. 3. Egy-egy pályamű legkisebb terjedelme 30 (átlag 28— 30 soros) gépelt oldal. Megjelenik a Jelenkor Előzetes jelentés Dél-Dunántúl új irodalmi folyóiratáról Szándékosan nem Pécs, még csak nem is Raranya nevét írtuk a fő cím alá, bár jól tudjuk, hogy az új folyóiratot itt Pécsett szerkesztik, javarészt pécsi, baranyai írók, költők, művészek, esztétikusok műveit közli majd. Mert a Jelenkor-t nemcsak « pécsi íróknak szánja a szerkesztőbizottság, hanem azt szeretné, hogy a folyóirat hatósugara egész Dél-Dunántúlra, tehát Somogyra, Zalára, Tolnára is kiterjedne, sőt a többi dunántúli megye irodalmi életével is szerves kapcsolatot kívánnak teremteni. Az első szó, amit a Jelenkor közeli — szeptember közepére tervezett — megjelenésének hallatára leírtunk, a „végre” szó volt. Megoldódik végre ez a régóta vajúdó kérdés is. Újra fórumot kapnak a dél-dunántúli írók. Ismét lehetővé válik a megye és a város irodalmi, kulturális, művészeti életének magasabb szinten történő kritikai vizsgálata és elemzése. Az új folyóirat a megyei tanács és a Haza- gias Népfront megyei elnökségének kiadásában nyolc ív terjedelemben jelenik meg. Szerkesztését Mészáros Ferenc felelős szerkesztő vezetésével kilenc tagú szerkesztőbizottság végzi. Tagjai: Cyenis József, dr. KoVta Ferenc, Mészáros Ferenc, Paulusz Elemér, Pál József, Právicz Lajos, Simon Béla, Takács Gyula és dr. Varga Károly. A szerkesztőbizottság alakuló ülése után azonnal munkához látott,és ennek eredményeképpen máris kialakult az első szám konkrét terve. Az idő sebb korosztályhoz tartozó pécsi költők na ejt része, többek között Bárdosi Németh János Pál József, Pákolitz István ajánlotta fel eddi' verseit a folyóirat számára, de lektoráló alatt van már Káldy János szombathely László Ibolya kaposvári, Csányi László tolna költő kézirata is. Rajtuk kívül számos tehetséges, fiatal verse is helyt kap majd a Jelen kor első számában: Szép számmal és igényes írásokkal jelen' keznek a prózaírók is: Borsos József, Csák- vári István, Gyenis József, Mészáros Ferenc Morvái Gyula és még többen mások. A folyó irat kritikai rovatában Fábián István, dr Kolta Ferenc, Tüskés Tibor tanulmányai várjuk nagy érdeklődéssel. A képzőművészet rovat hasábjain Sarkadyné Hárs Éva Csel lAszló tárlatáról, Debitzky István Simon Béta kiállításáról számol be. A folyóiratban a zenei, népművelésügyi rovat is helyet kap — erről azonban még nem tudunk olvasóinknak részletesebb tájékoztatást adni. A Jelenkor iránt máris vagy érdeklődés nyilvánul meg. Helyes lenne, ha a szerkesztő bizottság már most gondolna az igények felmérésére és mielőbb lehetővé tenné a folyóirat előzetes előfizetését. Addig is, olvasóinlókal együtt érdeklődéssé várjuk az új dél-dunántúli irodalmi folyóiratot. —• v. f.Orvosetikai problémák 4. Egy pályázó több pálysv- művet is benyújthat, 5. A pályázat titkos. A pályázó művére csak a tetszés szerint választott jeligét írja, nevét és lakcímét a jeligével megjelölt külön lezárt borítékban helyezze el, amelyet a bíráló bizottság csak az eredményhirdetés után nyit fel. 6. A pályaművek beküldésének határideje 1958 szeptember 15-én déli 12 óra. 7. Díjak: I. díj 1500 forint, II. díj 900 forint, III. díj 600 forint. A pályadíjak a közlési díjat is magukban foglalják. A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a nem díjazott pályaművek bármelyikét a szokásos közlési díj ellenében közzé tegye. 8. Aj szerkesztőség 1958 szeptember 13-án alakítja meg a bíráló bizottságot, amelynek pályázó nem lehet tagja. A bíráló bizottság 15-én kezdi meg munkáját és szeptember 30-án hirdeti ki az eredményt. A DUNANTŰEI napló szerkesz'ő bizottsága. A felszabadulás előtt nem volt olyan összefogó rendelet, amely az orvosi működést szabályozta volna. Hiányzott az orvosi rendtartás és ennek kárát az orvosok éppen úgy érezték, mint a betegek. Az ellenforradalom óta egyes esetekben bizonyos mértékig rosz- szabbodott az orvosok és a betegek közötti kapcsolat. Ezért szüksége mutatkozott annak, hogy az Egészségügyi Minisztérium, az Orvosegészségügyi Szakszervezet az orvosi működéssel és magatartással kapcsolatban bizonyos szabályokat állítson fel. Ezt a célt szolgálja az egészségügyi miniszternek a 25/1958. számú rendelete, amely az egészség- ügyi szolgálat orvosainak magatartását szabályozza; így született meg az orvosetikai bizottságok megalakításáról szóló rendelet is. Pécsett június 1. óta működik a kilenc tagú orvosetiksi bizottság amelynek elnöke; dr. Koron- czay József kórházi főorvos. Az egyetemnek külön orvosetikai bizottsága van, amely dr. Boros Béla szemészprofesz- szor elnökletével működik. A Megyed Kórház fogorvosi rendelőjében dr. Karomczay József kórházi főorvossal az orvosetikai bizottság elnökével a bizottság célkitűzéseiről, eddigi működéséről és a felvetődött orvosetikai problémákról beszélgettünk. — Mi a feladata az orvos- etikai bizottságnak? — Az Oryosegészségügyi Szakszervezet mellett működő bizottságnak az a feladata, hogy állásfoglalásával, egyéni nevelő és megelőző tevékenységével elősegítse egy olyan etikus légkör kialakítását, amely a maga társadalmi erejével lép fel a hibák megszüntetése érdekében. Hivatása: őrködni az orvosi tevékenység hivatásszerű művelése, az orvosi hivatás írott és Íratlan szabályainak betartás® felett. — Érkezett-e már panasz az orvosetikai bizottsághoz és milyen döntéseket hozott? 1— A bizottsághoz eddig ösz- szesen kilenc panasz érkezett be. Az egyik beteg egy fogász : ellen tett bejelentést. Azt állította, hogy a fogász sem az orvosi sem az anyagi megállapodásukat nem tartotta be. A bizottság a panaszt kivizsgálta és megállapította, hogy a panaszosnak teljes mértékben igaza volt. Ezért a fogászt arra kötelezte, hogy a már kifizetett 1 050 forintot a betegnek fizesse vissza. Ugyanakkor a bizottság a fogászt figyelmeztette, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő mert súlyosabban elmarasztal-, Ják. Előfordult, hogy az egyik szakszervezethez feljelentés érkezett az üzemi orvos ellen A panasz az volt, hogy az üzemi orvos a szolgálati helyén magánpraxist folytatott és munkatársaival szemben meg nem engedhető hangot használt. Az orvosetikai bizottság ezt az ügyet is lelkiismeretesen kivizsgálta. A végén kiderült, hogy a feljelentő, akj a szakszervezetnek a bejelentést tette, a vádakat nem tudta kellőképpen bizonyítani. Ezért a bizottság az üzemi orvost az orvosetikai vétség vádja alól felmentette — Mi nehezíti meg az orvosetikai bizottság munkáját? — A névtelen bejelentők. Ezért a bizottság kéri a betegeket, ha valamelyik orvos ellen panaszt tesznek, írják ki nevüket és pontos lakcíműket. Erre azért van szükség, mert a bizottság tagjai a panaszttevöket éppen úgy meg akarja hallgatni, mint az orvosokat. A névtelen levelek nagyon megnehezítik munkáinkat, az igazság felderítését, — fejezte be nyilatkozatát dr. Koron- czay József kórházi főorvos, az orvosetikai bizottság elnöke. Pusztai József ,,/Vyóri kát and“ a Szabadtéri SZÍlipadOI) Augusztus 25-én az Országos Kamaraszínház tagjai pécsi vendégszereplésre érkeznek. Este 8 órakor a szabadtéri színpadon bemutatják a „Nyári kaland” című háromfelvcmásos zenés vígjátékot. Közreműködnek: Hegyi Péter, Bilícsi Tivadar, Koós Olga, Ditrói Ilona, Hídvégi Lajos, Bérezi Pál, Ro- honczi Mária és Fodor István. Zenei vezető: Udvardi László. BcUdtoi HémetU J-áno-s Unokaöcsém házára Mikor megpillantottam a völgyben falu alatt a réten piros-tetős új házadat. ahol ezer évig vadsóska hajladozott. égerbokrok és pocsolyák ezüstje, s te, ahogy vezettél a sok nyersfalú ház között, számbavetted a gondot, mit asszonyoddal osztottál meg, a megfogott fröccsöt, ' kuglipartikat, a falusi ember örömét, s láttam erős kezedben a kaszát a suhogó szél erejével dacolni és kicsi lánykád piros képét ahogy fogja most kezemet, s te kisérsz, mutatod az új kincset, egy új világ örömét, nem zsúppal-rakott vályogíalat, téglás, többszohás házat Essllngen-i redőnnyel, akkor megértem, hogy ez a regiment-ház mutat valamit, mozdult a jobbágy-szobor lába, melyet nagyapám illusztrált, ahogy állt a vén szilfa alatt kezében rongyos uradalmi ostorával mozdult a világ, bizony, öcsém, holt anyám rokona, csak vigyázz, az udvarod sivár ugarára fa kell, fák. bokrok, virágok ezre. a gond mellé nevetés, szagos szekfű az ablakba, este pohár bor, lesz; tudom, tükrözi mosolyod, feleséged komoly barna szeme, gyermeked kéz-melege, úgy lépem át küszöbödet, mint Árpád Versekénél a határt; nyugtalan század. légy nevelője te, hona és otthona, aki most küzd. népemnek legyen embersége. emberségenjnek népe, emelje magasra a munka, a százszor szent verejték és dalomat dúdolja a gyermek, aki most kezemet fogva új ház küszöbére lép és egykor ő örököl mindent. Fortuna kedvencei Ebben az évben a Baranya megyei lottózókat sűrűn érte a szerencse. A megye területen hétről-hétre akad négytalálatos nyerő. A sok nyereménytárgy közül pedig itt nyerték a 39.000 forintos Lottó-zeneszekrényt és a Wartburg gépkocsit. A 32. héten ismét két pécsi fogadónak van 4 találata. Az egyik: Dobszai Jánosné pécsszabolrsi bányászfeleség, a másik pedig a Színház-téri 100-as Totó- Lottó kirendeltség egyik fogadója, aki eddig még nem jelentkezett. A boldog nyertesek ezúttal 87 000 forintot nyertek; Orvosi rendelő a Zsolnay utcában A napokban István-aknán ünnepélyes keretek között nyitották meg, illetve adták át az új körzeti orvosi rendelőt orvosi lakással együtt. Az új egészségügyi létesítményt Kovács István elvtárs, az I. kerületi tanács elnöke adta át. Beszédében rámutatott arra, hogy amióta az első kerületi tanács működik, ebben a kerületben összesen öt új körzeti orvosi rendelőt nyitottak meg. A közeljövőben pedig a Zsolnay utcában létesítenek körzeti orvosi rendelőt. K Lözépkorú asszony jön a szerkesztőségbe. — Szigeti József né vágyók — mutatkozik be. Olvasta az újságban, hogy Olaszországban egy professzor szemátültetéssel visszaadta egfi fiatal Lány látását. Ennek a professzornak a nevét, lakhelyét kérdi. Nincs név, nincs cím. valamelyik külföldi hírügynökség adta azt a hírt, hirtelenében azt sem tudjuk, hogy melyik. Talán a távirati iroda segíthet. Az összeköttetésben van az egész világgal — röppen a gondolat, és máris indulunk a távirati iroda szerkesztőségébe, a Perczel utcába. Az utcán kavarog, hullámzik az élet. Autók suhannak, motorok berregnek, halásznadrá- gos lányok csivitelnek, néhány fiatal összeverődik, nagyot kacagnak valamin, aztán továbbmennek ... Nézem a melegtől lihegő utcát és szinte beleremegek a gondolatba: Gyurika, ennek az asszonynalk a fiacskája nem látja többé ezt a kavargó, hullámzó utcát! Nem. nem lehet! Látnia kell! Ha vannak műholdak, ha vannak elektronikus számológépek és műszerek, akkor van olyan tudomány itt, amely visszaadja Gyurika látását! De ha nincs, lesz, ha ma nem, holnap, vagy holnapután! Szigetiné szemére könnyfátyolt von az emlékezés. 1958. január 17-e, este non. Szigetiék otthon beszélgetnek. A 14 éves Gyurka a konyhában — mint mindig —, most is valamit kotyvaszt. „Meglátják, ebből a gyerekből nagy ember lesz még. tudós. Nagyon szereti a kémiát.'” — mondták az Ismerősök, a gyerek tanárai. A kémia a mindene. Minden zsebpénzét a kísérletekre költi. Hadd csinálja, ha egyszer kedve van hozzá, ha szereti! — gon- 4aMfc «r«zvtő*. Dm mám meáhmtták tomáUb « Qék az terveket, mert hirtelen robbanás és a gyerek arcát elöntötte a vér. A klinikán az orvos Szigelinéhez fordul: — Nem tehetünk mást. A jobb szemét ki kell venni. — És a bal? — Azt talán sikerül megmenteni... éhány nap múlva Gyurkát hazaviszik. Hiába ömlik nappali fény a szobába, hiába ég a villany, Gyurka csak a tapintásáról tudja, hogy ez a karszék, ez meg az ágy Odaül melléje az anyja. A gyerek, ha nem is látja, megérzi — sír. — Anya! — Tessék, kisfiam! — Hiányzik az egyik körmöm, de lehet, hogy az egyik ujjam is ... A gyerek elhallgat. Erőt, bátorságot merít. — Anya, de ígérd meg, ha megmondom, nem sírsz. Ugye nem sírsz. Anya, én tudom — hiányzik a bal kezemfeje is ... Röpülnek a napok. A gyerek iskolába jár, a nyolcadikba. Hallás után tanul. Felolvasnak neki. A bal szeme zsugorodik. Pestre viszik. Minden professzort végigjárnák. — Az egyik klinikán azt mondják nekik: — Becsben van egy professzor, aki a disznószemek ideghártyájából készített szerrel meg tudja akadályozni a további zsugorodást. Tevéi megy a bécsi magyar követségre. A Követség válaszol és három nao múlva Sripe- lié'k kezében ott van az útlevél, amely egész Európa területére szól. Egyik levél a tnásikat éri Bécsböl. A követség dolgozói írják. „Gyurka jobban txm, a tmkeiek szem zsugorodást sikerült megállítani. Sajnos, más eredményről nem tudunk beszámolni n Pécsben nem sikerült, talán sikerül Olaszországban! Távirat megy és jön: ..Szemátültetéssel foglalkozó olasz szakorvos kérésére 75-én 10-ig latin nyelvű táviratilag közölje ottani szakorvos véleményét, hogy a gyermek látása szemátültetéssel megoldható-e-' — olvassák Szigetíék a táviratot. Rövid idő múlva már a telefondrótok a magyar szakorvos véleményét továbbítják. Megjön a válasz. „Sajnálattal közöljük, hogy a professzor véleménye szerint szaruhártyaátültetés nem vezetne eredményre Moszkvába küldenek táviratot Filatov professzornak. A válasz itt sem marad el: „...Filatov professzor meghalt. Tanítványai még nem tudják teljes mértékben helyettesíteni az elhunyt professzort..." összeesküdött ellenük a világ? Hát miért nem tudják visszaadni az emberek látását? Miért?! Gyurka éjszakákon át nem alszik. Pedig fáradt, hisz állandóan tanul. Az osztálytársai jönnek hozzá mindennap. Együtt tanulnak, hangosan. Az egyik gyerek érintetlenül elhozta még azt az ajándékot is Gyurkának, amit ő kapo't hilsvétra. Gyurisa vakon is jelesre vizsgázik. Felveszik a Széchenyi Gimná- .ziumba. Majdnem az egész volt nyolcadik osziá'y oda jelentkezik. Együtt akarnák lenni Gyurkával, mert Gyurka tanulni akar és ők ■ tavulnak, mert Gyurkának egyszer újból látnia kell... Kőzett és távoli ismerősök állítják meg Szigetinét. — Hogy van a gyerek? — érdeklődnek és tippeket adnak: próbálja meg itt, meg ott. Egyszer üzenet jön ettől, másszor attól, harmadszor teljesen ismeretlenektől. Azt üzenik: a pénz ne legyen akadály, ők is segítenek, összegyűjtik a pénzt maguk között. Szigetim nagyot sóhajt: — Olyan jók az emberek! Egyik nap késő este kopognak Szigetieknél — Ki az? — Sebők József —* hangzik a válasz — Azért jöttem, hogy megmondjam: megjelent egy cikk, amelyből az tűnik ki, hogy Olaszországban sikeresen végeztek szemátültetést. Szigetiné háromszor, négyszer is elolvassa a cikket. Ez csak szemátültetés lehet, mert a szaruhártyaátültetés ma már nem szenzáció, és szinte önkéntelenül mormogja magában: — Filatov harminchárom évvel ezelőtt végzett már szaruhártyaátültetést, Pécsett is végeztek már ilyen műtétet. — A szaruhártyaátültetés nem lehel szenzáció, igaz? • Bólintok. A távirati szerkesztőségében beszélgetünk. Szóba kerül, hogy ehhez a műtéthez egy ép, egészséges szem is kell, — Nekem kettő van, m egyiket odaadom.* — és Szigetiné móst már nem tudja vissza* tartani a könnyeket. — Csak a fiam lásson.* /V éhány perc múlva gép kattog, Budapes* í1 tét hívják. Budapest meg Rómát. Egy professzort keresnek, egy professzort, aki vissza tudja adni Szigeti Gyurika látását, aki le tudja törölni Szigetiné arcáról a Ikönnye, hét. STAt.AL fAtfOS
