Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

2

NAPLÓ

1958. AUGUSZTUS t.

Rendkívüli közgyűlés Ujpetrén

26 dolgozó paraszt kérte felvételét a tsz-be

Szürke, egyre sötétedő pa■■■■■ 1 - lástot dobott az este a falura. Csend van. Az emberek pihennek; ki az utcán a kiskapu előtti pádon, ki otthon a szobában. Csak a kultúrotthon meg a kocsma népes. A kultúrotthon kivilágítva, előtte is, bent is embé- lek. Kint néhány olyan egyéni verődött csoportba, aki a meghívás ellenére nem akar bemenni. Bent lehetnek vagy százhuszan, pedig mindössze 54 tagja van a Petőfi-nek. Mind itt vannak a ísz-tagok. A többiek olyan egyéniek, akiket érdekel a termelőszövetkezet, mint a rendkívüli közgyűlés előtt megtudtam: ezen az estén 26 új tagot akarnak felvenni Ujpetrén.

Gere János elnök a beszámolóját mondja. A nagyüzem fölényét bizonygatja helyi példákkal. Három mázsával több búzája termett a tsz-nek hol- dankint, mint az egyénieknek. Az emberek helyeslőén bólintanak. 1957 tavaszán alakultak újjá és 5500 forint tiszta vagyon jut minden tagra, vettek Zetori, hodályt építettek, rendbe hozták a tsz épületét. Az őszön 15 holddal bővíteni akarják a halastavukat és ugyancsak tizenöt holddal a gyümölcsösüket. Jövőre pedig, teljes gőzzel neki az állatenyész- tésnek. Hetven tehenük lesz.

Vége a beszámolónak. A felszólításra csak izegnek-mozog- nak az emberek, de senkinek sincs mondanivalója. Senki nem akar se hozzátenni, se elvenni abból, amit az elnök mondott.

Megkezdődik a tagfelvétel. Az elnök felolvassa az első nevet:

— Maróti Vince 11 hold.

Egynéhány tag felhördül:

— Egyedül?

— Egyedül — felel az elnök.

— Annyi földdel, egyedül?! ►— morognak, mire az elnök Megmagyarázza nekik;

ij— Hétszázhuszonnyolc

hold földünk lesz összesen és ===nyolcvan tagunk. Mindenkire nyolc hold föld jut. Meg aztán nincs annak semmi értelme, hogy csak beírassák a tagokat és mégis csak egy jön dolgozni. Idén is kevés tagunk volt, mégis ment a munka, mert amikor szorított az idő.

nemcsak a családtagok, de még a rokonok is kint voltak a földön. Szavazásra teszem ...

— Jó munkaerő! — hangzik innen is, onnan is és mind több kéz emelkedik a magasba Maróti Vince mellett. Geln József hét és Bedő József 12 holdas felvétele zökkenő nélkül megy, de Szilágyi Gyula nyolc holdasnál . már más a tagok hangulata.

— Az beteg! — mondják. — Ki műveli meg annak a részét?

— A felesége — hangzik hátulról.

Megint az elnök magyarázkodik:

— A tagok közül mindenki tudja, hogy aki nem műveli meg a ráeső részt, azt az 6 terhére megműveltetjük. Ha ez kétszer, háromszor előfordul — mehet a földjével együtt.:;

Beveszik Szilágyi Gyulát is, Szalma Imrét is a nyolc, Za- dori Istvánt a 14 holdjával. Szabó Istvánnál már ismét felkiáltanak:

— Az jó!

Hoffer Vendelnél megint egy kis vita támad.

— öreg már!

— De a gyümölcsösbe jó lesz.

ne az ki, ha maguk csak úgy az embereket, akik most be-J bejönnének, nem fizetnek sem- léptek, nem a járási emberek*

mit a közös kasszába, de ugyanannyi jövedelmet akarnak abból a kasszából kivenni, mint azok, akik már 5500 forintot tettek oda?

A tagok helyeslőén bólintanak. Néhányan meg is jegyzik:

— Úgy az igazságos, ha valaki ki akar venni a kasszából, tegyen is bele.

Megint az elnökön a sor. Sok a vitás kérdés, sokszor kell felállnia.

— A mostani tagok még belépődíj nélkül jöttek be. Ezt kell először tisztázni. A kétezer forint csak holnaptól érvényes, mert most hoztuk a határozatot. Sok ez a kétezer forint? Szerintem nem sok a mi 5500 forintunkhoz képest... — és most azt magyarázza, hogy nem erőszak a káposztaevés. Mindenki láthatja, tudhatja a faluban, hogy ezeket

agitálták be a termelőszövet kezeibe. Maguktól jöttek, az eredmények hozták őket, meg azok a beszélgetések, amelyeket a tsz-tagokkal folytattak Ez a helyes, így a helyes. tsz-be azok jöjjenek, akik meggyőződtek arról: a tsz-ben job ban lehet élni, a tsz a jövő.

Ezzel vége is a rendkívül közgyűlésnek, i

Fekete, csillagos palást ■ ban

nesztelenül jön az éj. Csend van mindenütt, csak a gyűlé sen résztvevők egyike-másika próbál választ adni magának arra a kérdésre:

— Vajon ki lesz az első „be léptidíjas” tag?

Aztán ő is megnyugtatva magát:

— Majd meglátjuk a legkö zelebbi közgyűlésen!

Szalai János

Riport felvétet — kétpontos beállítás

Kivel nem történt már meg, taofcy a „nagy téma’* lefényképezéséről egy-két pillanattal lemaradt? Mire a távolságot beállította, a mélységélesség miatt a blen- dét és a zársebességet összehangolta, a nagy pillanat már elmúlt, odaveszett egy értékes életkép felvételi lehetősége! Ilyenkor dühösen helyezi „súlyba** fényképezőgépét az amatőr.

Érthető, hogy ilyenkor az ember szívesen okolja meg ügyetlenségét fényképezőgépének körülményes kezelhetőségével, kompli- káltságával.

Ma, a fényképezés mindjobban az ember életét igyekszik megörökíteni, s szinte ritkaság számba megy a kiállításokon is a cselekmény nélküli, úgynevezett statikus kép.

Az igazi életképek — melyek telítve vannak mozgalmas cselekménnyel, drámai feszültséggel, — gyors cselekvést, elhatározást követelnek a fotóstól, ahol minden pillanat a kép kifejezéstelisége szempontjából döntő lehet. A téma felismerésétől és megkompo- nálásától az expozícióig terjedő

idő alig ad lehetőséget arra, hogy a zársebességet, rekesznyilást és a távolságot is állítsuk ...

Kétségtelen, vannak azonban olyan gyakorlati lehetőségek, melyek mindenki számára lehetővé teszik a gyors, sikeres felvételezést, még a legolcsóbb fényképezőgépekkel is! Ezek közé tartozik a kétpontos beállítás.

A kétpontos beállítás alatt azt értjük, hogy a rekesznyílás és a távolság összehangolásával (két előre meghatározott értékre történő állításával) távolságállításra szükség nincs, mert a megadott távolságon belül minden éles, a kép megfelelő méretre nagyítható!

Az alábbi táblázat mutatja negatívméretenként, hogy kell gépünket előre beállítani:

24x36 mm-es negatív- méretnél:

Előre beállított távolság:

Az előre beállított rekesznyilás- hoz tartozó távolsági határok:

5,6 Bl.

8. Blende

3 m 10 m

2,3—4*3 m-ig 4,9—ve i

2,1—5,3 m-ig gtelenig 4,0—végt.-ig

IA HÉT FILMJE

RÓMAI VAKÄCIC)

— De a gyümölcsösbe jo lesz. : Ha a ^jöErt hozzá. A huszonöt hold* t . nlm tö-ténegyümölcsöshöz pedig olyan ember kell, aki ért is hozzá .:;

— állnak néhányan Hoffer bácsi oldalára. És a tagok nekik adnak igazat.

így megy ez egészen addig, amíg mind a huszonhat jelentkezőt fel nem veszik. Aztán egyszer csak az alapszabály- módosításról kezdenek vitatkozni. Az egyik egyéni gazda

— mert vagy negyven egyéni gazda is jelen van —\ feláll és azt mondja:

— Sokallom én azt a kétezer forintot — és magyarázkodik, hogy így meg úgy .;: Még le sem ér a padra, máris egy tsz-tag mondja a magáét: •

Ötezerötszáz forint

az egy tagra eső tiszta vagvo- í

vet a film történetére gondolunk, ezt mondjuk: nem valami jelentős. Mégis, magáról a filmről elismerően nyilatkozunk, Ennek oka az, hogy jóné- hány kedves mozzanatot láthatunk, amelyek megmaradnak bennünk. Például a sajtófogadás, a visszatérés a fiú lakására, amikor Joe tétován indítja el a kocsit a búcsú után, stb. Ez a rendező érdeme. A főszereplők — Audrey Hepbum és Gregory Peck — érdeme pedig az, hogy a szerep-adta lehetőséget kiaknázzák. Audszínésznő

tükröződik.

?6x6 cm negatív:

♦ 3 m 2,4—3,9 m-lg 2,2—4,3 m-ig

10 m 5,7—41 m-tg 4,7—végt.-ig

[6x9 cm-es negatív:

5 m 4,0—6,8 m-ig 3,8—8,1 m-ig 15 m 8,5—76 m-lg 7,0—végt.-ig

A fenti táblázat szerint gépünket a távolságra már előre beállíthatjuk, hiszen a felvenni szándékol! tárgytávolság megközelítő értékét előre eltervezzük. Két lehetőséget kell csupán figyelembe venni, vagy 2,5 m-től 5 méterig terjedő távolságig, közeli, vagy 5 m-töl végtelenig terjedő távolságig, távoli felvételeket akarunk készíteni. Az előbbi esetben a negatívméretünk- . höz megadott rövidebb, az utóbbinál a távoli méterszámot állítjuk be a méterskálán.

A rekesznyílás beállítása a fűm érzékenységétől és a fényviszn- Jny októl függ. A lényeg, hogy 1/30 ; mp-nél hosszabb expozícióval ne •dolgozzunk, mert könnyen beráz- t hatjuk a gépet! Jó fényviszonyok

♦ meilett még 17/10 dines filmnél Is

♦ nyugodtan beállíthatjuk előre 8-as «rekeszre gépünket.

I A fenti adatokból kitűnik, hogy

♦ ha normál méretű negatívra dol♦ gőzünk, 3 méter távolság és 8

♦ rekesznyílás mellett 2,1 métertől j5,3 méterig, JO méterre állítás ese- f tőben pedig 4 métertől a végtele- I nig fényképezhetünk.

J A táblázat segítségével előre be- 5 állított gépünkkel nyugodtan Indulhatunk riportfelvételre, nem

. . kell a távolságbeállítással vesződ- Gregory És nem közömbösek a mel- ♦ nunk. lékszerepldk sem — a fodrász, j

szemen

A jó téma meglátása után már < < ik a gépünket k'-Il szemünkhöz

kötöttségeket tünk, láttuk már az Egymillió a fotoríporter, az újságíró íg-J emelni és a 1

legkedvezőbb plllanat! rey Hepbum fiatal

nunk. ötven forintból lett eny-$és nemcsak bájos, hanem úgy Peck már nem ismeretlen élőt nyi. Úgy adtuk össze, amikor!játszik, hogy a _ ...

___ . _ _

új

jáalakultunk. Mi nem kér-|megunt hercegnő minden övöt- fon^s bankjegy című filmben, kásának főbérlője, stb."A film{ba’V ny4^ juk ezt az összeget a belépőtől, ♦ rodese, a szabadsággal együtt . . . 5— h“ Jirz.tuk 1 **’

csak kétezer forintot kérünk.{járó öröme, boldogsága, sze- Most is rokonszenves es }ate- kedves, vidám, szórakoztató í,ftbm egy

jogunk van ehhez. Hogy néz- ! reime az újságíró iránt nagy- kával fokozza népszerűségét. sekélyes mese ellenére. | h-----ő

e MMMtw -rse. -e ÉIÖM trn Wt I*

Csehszlovákiai útijegyzetek

Prágai mozaikok

Az. „Arany Prágát“ már sokan megénekelték versben, vagy leírták prózában. Nem is ok nélkül, mert nagyon szép város, s Európában kevés metropolis dicsekedhetik annyi műemlékkel, történelmet lehelő ódon utcácskákkal, házakkal, mint Prága.

Mivel a prágai történelmi helyeknek, műemlékeknek nagyon bő az irodalma, így inkább a „mai várost”, a csehszlovák dolgozók, az egyszerű emberek fővárosának apró mozaikjait szeretném bemutatni.

A UöcdeUccU*

Ha a mindenre kíváncsi, élményeket váró magyar turista kilép a prágai pályaudvar kapuján, az első pillanatban meg szédül a hatalmas gépkocsi és motorkerékpár forgalomtól. De csak az első pillanatban, mert egy kis lélegzetvétel és körülnézés után rögtön tapasztalja, hogy ez a forgalom egészen más, mint például a budapesti. Mennyiségben ugyan nagyobb, de nem olyan rohanó, nem olyan idegtépő, nem olyan lármás.

A prágai lakos szenzáció- éhségben” is elmarad a pesti mögött. A Hotel Páris előtti sarkon tanúja voltam egy kisebb közlekedési balesetnek. Egy figyelmetlen fiatal mo- torkerékpáros hátulról beie- m ladt agy személwépÍMcs*».

No — mondom — lesz itt mindjárt csődület. Tévedtem. A személygépkocsi vezetője kiszállt. Felsegítette a neki kárt okozó motorost, s jogos szidás helyett sajnálkozott rajta. A motoros bocsánatot kért, majd kölcsönösen feljegyezték egymás járművének rendszámát s ment mindegyik tovább a maga dolga után. A tőlük húsz méterre szolgálatot teljesítő közlekedési rendőrnek bele sem kellett avatkoznia, a járókelők pedig egyszerűen ügyet sem vetettek az egészre.

A prágai közlekedésben még feltétlenül szólni kell a villamosról is. A prágai „hatos” piros színű, de nem csupán ebben különbözik magyar „kollegájától", hanem utasainak viselkedésében is. A lépcsőn soha nem lóg senki, tolakodás nincs. A megállónál 4— 5 anya várta gyermekkocsival együtt a villamost. Mikor az megérkezett, az utasok és a kalauz sorban felsegítették a kocsi bő perronjára a gyermek kocsikat a picinyekkel együtt. Nekünk furcsa, de Prágában természetes, hogy a villamosra gyermekkocsival együtt lehet felszállni.

Érdekes a jegyváltás h. A legtöbb kocsiban a kalauz középen egy pénztárasztalka mellett üli. Miközben kedélyesen beszélget, tréfákat mond, az utasok minden felszólítás nélkül sorban odamennek hozzá a menetjegyeket megoáttomi.

?xá$a is a külföldiek

Prágában az idegent olyan

természetesen veszik, mintha oda tartozna. Sem körülötte, sem esetleg modem kocsija körül nem támad csődület. Viszont ha valami iránt érdeklődik, készségesen adnak felvilágosítást. Annál is inkább, mert minden prágai született idegenvezető, aki szakszerű magyarázatokat ad városa nevezetességeiről. s büszkén mutatja meg azokat — időt, fáradtságot nem sajnálva. S ha ezért netalán valami ellenszolgáltatást akarnál adni, megsértődik, mondván: „Uram, Ón a vendég nálunk és nekem mint házigazdának ez kötelességem volt." De ha mégis nagyon erősködsz, hogy valami kis emléket szeretnél adni neki, akokr meghív egy korsó sörre, de a számla kifizetéséhez ragaszkodik, s a következőket mondja: ,Számomra nagyon kellemes emlék, hogy megismerhettem Ont, s társa- sagában elfogyaszthattam egy korsó pilzenit.”

Az AzUteU |

Prágában és Csehszlovákiában mindenütt nagyon sokat adnak a kirakat kultúrára, s a különböző árucikkek népszerűsítésére. A legnagyobb áruház-- tót kezdve m legkisebb festékee üzletig gondosan berendezett szemetgyönyörködtető kirakatokat láthat az ember. Az áruk valósággal csábítják a~ üzletbe a vásárlókat. S ha meg akarsz venni valamit, amit a kirakatban láttát, nem kell hosszas magyarázatokba bocsátkozni, hanem mondasz egy számot és máris hozzák azt a cikket, amit kívánsz. Ugyanis a kirakatokban az ár mellett egy szám is van, amely a kívánt árut jelöli; és csak azt kell bemondani, ha meg akarod vásárolni.

A sok áruház és üzlet közül — amelyekben különben mindenütt udvarias és figyelmes a kiszolgálás — legjobban egy különös rendeltetésű tetszett. De nemcsak a külföldi utasok, hanem a prágai lakosok is így vannak ezzel. Nagyon kedvelik az úgynevezett, kölcsönző boltokat. Mit is lehet kapni ezekben a kölcsönző boltokban? Röviden mondva: mindent. Napokra, hetekre, de akár hónapokra is kaphatsz bizonyos kölcsönzési díj befizetésének fejében a 3S0-es oldalkocsis Jáwa motorkerékpártól kezdve a fényképezőgépig, filmvetitőgépig, porszívóig, mosógépig, csónakig, kerékpárig, sátorig, logarlécig mindent.

Egy Írógép kölcsönzése huszonnégy órára például nyolc korona, ami körülbelül 10 forint 50 fillérnek felel meg.

Ha pedig kirándulni akarsz két napig, akkor a gépjármű- vezetői jogosítvány felmutatása ellenében oldalkocsis motorkerékpárt váltasz, ehhez kérsz még egy kitűnő teleobjektives fényképezőgépet, egy táskarádiót, egy sátort, gumicsónakot, főzőedényeket s körülbelül kétszáz koronából (kb. 260 forint)

remekül szórakozol a technika és kényelem összes eszközeinek birtokában.

A pcág-aiak és a s<h, [

Nem hiszem, hogy a világon még van egy város, ahol annyi sört fogyasztanak az emberek, mint Prágában. Oka ennek úgy vélem az, hogy Csehszlovákiában nagyon kevés a szőlőtermelés, no meg nagyon kitűnő söröket főznek.

A nagy sörfogyasztás természetesen magával hozta és kialakította a sokrétű választékot is. A legolcsóbb csapolt sör hét fokos és egy fél liter ára 0,80 korona, ami körülbelül egy forintnak felel meg. A legdrágább a pilzeni Prazd- roj 12 fokos, s egy fél liter ára 2,20 korona.

A sörkedvelő tehát ízlése szerint válogathat. Legtöbben a tíz fokos sört szeretik i

Az egyszerűbb prágai ember a népbüféket látogatja, amelyeknek rendeltetése ugyan az, mint nálunk (olcsó étellel és itallal ellátni a fogyasztókat), de jóval tisztábbak, szebben berendezettek. A prágai népbüfékben például (s ez így van vidéken is) tilos dohányozni, bort nem szolgálnak ki, nagyobb a választék az ételekben stb.

Az ,,U TteUu" |

Ez a szó magyarra teljesen lefordíthatatlan, de egyébként nem más. mint a prágai emberek egyik legkedveltebb szórakozóhelyének elnevezése.

Az „V Fleku” egy a maga nemében azt hiszatn egyedülálló söröző. 1499-ben alapította egy prágai sörfőző mester, s az épület belső része, s egyes külső részei még a mai napig is eredeti formájukban várják falaik közé a szórakozni vágyó prágaiakat. Az ódon, ■nemesfaburkolatu termekben, kovácsoltvas csillárok fényénél mérik a speciális barna sört, amelyet ott helyben az „U Fleku-ban" főznek és sehol másfelé nem árusítanak.

A szórakozni óhajtó prágai az „V Flekuban" egyhelyen megtalál mindent, amire vágyik. Az egyik teremben a régi cseh zenére táncolhatja a polkát, s csak a modern ruházat mutatja itt a szemlélőnek, hogry nem az 1500-as években vagyunk. A kisebb helyiségekben baráti társaságok rendezhetnek összejöveteleket. Van egy óriási — ezer személyes — kerthelyiség is, ahol bamasör, fokhagymás piritóskenyér és retek fogyasztása mellett hagyományos fúvószenét lehet hallgatni. Egy másik teremben pedig kabaréműsor megtekintésével lehet eltölteni kellemesen az időt.

A prágaiak nagyon szeretik az „U Flekut" s annak helyiségei állandóan zsúfolva vannak. Érdekessége — s ez a prágai emberek mentalitására is jellemző — hogy az asztalok nem külön, hanem hosszú sorokban egymás mellé vannak állítva. Teljesen ismeretlen emberek szórakoznak így a legnagyobb egyetértésben és együtt dalolnak szépen — sokszor öt-hat százan is — mint egy vagy kórus.

TIMAR EDE (Taüvtmtjuk)