Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

1958. AUGUSZTUS 2. NAPLÓ 8 ogy emléke örökké fennmaradjon Mostanában, amikor Mo­hácson az állomás dolgozói körében olyan sok szó hang­zik el a vasutasnapi előké­születekről, gyakran hallani ezt a nevet: Matuzsa György. Az • érdeklődő kérdésére, hogy hát ki is volt az a Ma­tuzsa György, büszkén vála­szolják: egy vasutas fütő, egy mohácsi vasutas, aki mint az ávh! századosa 1956- ban a budapesti pártbizott­ság védelmében életét áldoz­ta. Jó vasutas volt, — mesélik róla, — s bár szerette az új Hogyan gazdálkodnak üzemeink? Takarékoskodnak a Pécsi Kenderfonóban A Pécsi Kenderíonógyár az porral együtt. Régen szemétre elmúlt két és fél év alatt négy- került, most pedig gondosan szer nyerte el az élüzem cí­met. Ez már önmagában is nagy szó, de különösen nagy akkor, ha azt is tudjuk, hogy 1955-ben már-már megszüntet­ték a gyárat, mint erősen rá­munkás órára 5461 fonalkilo­méteres teljesitménynek kell jutni. Ehelyett a gyárban egy munkás órára 5569 kilométeres fomalteljesítmény esik. 3. A kiválogatják a szálas anyagot feldolgozzák. Ugyancsak rend­szeresen összegyűjtik a ventil­látorok által az udvarra szí­vott szálasanyagokat is. Emel- tervhez viszonyítva egy száza­fizetéses és az iparág legrosz- huíladiknálUmdó ^endszera lékos a^panyagmegtakarítást szabbul működő üzemét. Az mérését és a munkaverseny fő kell elérni. Ehelyett ténylege- ország kendergyárai között az feladatául jelölték meg a hűl- sen 2,1 százalékos alapanyag­utolsó volt akkor a pécsi, ma ladék csökkentését, ami máris megtakarítást értek el. Az él­csak tehette meglátogatta volt munkatársait. Ott volt az árvíz idején is. segített a vasutasoknak, a kocsiren­dezőknek. Ilyenkor mindig felmászott a mozdonyra, katonai egyenruhában fütött, tolatott az állomáson. Utoljára 1956. év szeptem­berében járt Mohácson. Dél­előtt 11 órától este hét óráig ő volt a fűtő az egyik moz­donyon, tolatta a vasúti ko­csikat s azzal búcsúzott volt munkatársaitól: nagyon szí­vesen lennék mégegyszer vasutas, ha csak egy rövid időre is. Vágya már nem teljesül­hetett, A volt munkatárs iránti szeretet, megbecsü­lés azonban ma is él a mo­hácsi vasutasokban. Matuzsa György emlékét féltve őrzik és azt akarják, hogy példája, tettei ne merüljenek feledés­be. Éppen ezért elhatároz­ták, hogy az idei vasutas­napon a szeretőt, a megbe­csülés, a ragaszkodás jelké­peként a mohácsi állomás épületének falára egy már­ványtáblát helyeznek el. VÄRNAI LÁSZLÓ pedig már az első. A nagy változás oka: szerve­zetté tették a irtunkat a gyá­ron belül, helyreállították a beosztását, a mozdonyra munkafegyelmet. Ebben az év­mindig visszavágyott. Ha ben a párt és a kormány ta­karékossági intézkedései ha­tározata szellemében elsősor­ban a takarékosságra, a gaz­daságosság fokozására fordí­tották a fő figyelmet. 200 ezer forint — takarékosságból Februárban készítették el az alapanyag takarékos felhasz­nálására az intézkedési tervet. hozott eredményeket. Az újítások és a takarékossás; Az újítók figyelmét is fel­hívták arra, hogy főképpen az anyagtakarékosságot igyekez­zenek előmozdítani. Az ered­mény: két nagyjelentőségű tyítás született — a kisebbek mellett — több mint másfél- százezer forintos megtakarí­tást eredményezve. Az egyik jelentős újítás Tar­ján Lajos főtechnológus hul­ladéktépő gépe. Az új gép le­hetővé teszi a gyártási hulla­60—70 ezer forintos önköltség- csökkentést eredményez. A másik a botos ráaógép. Ez az ötletes szerkezet a kár- tolása hulladékot tisztítja meg és értékes részét meg­menti, a hulladékban lévő szá­las anyagokat feldolgozhatóvá teszi. Áz ebből származó meg­takarítás évente 80—100 ezer üzem cím sorsa már csak csak azon múlik, hogy az ipar­ág üzemei között vannak-e jobbak, amelyek még jobb eredményt tudnak felmutatni. A gyár jövője Ilyen eredmények mellett természetesen ma már szóba sem jön a gyár megszünteté­se. A gyárnak már van jövője is a jelene mellett Kisebb felújításokat és be­ruházásokat már ebben az év­ben is végeznek. A fürdő és az öltöző már a közeljövőben el­készül. Sorra kerül egy új munkaterem építése is, hogy enyhítsék a régi termek zsú­foltságát és felújítják két régi munkaterem tetőzetét; Június negyedikén az ipar­ági műszaki tanács tárgyalta a gyár tizenötéves fejlesztési tervét. Úgy határoztak, hogy a következő években az ötven, hatvan éves gépparkot kicseré­lik. uj gépekre, mintegy ki­lencmillió forintos beruházás­sal. Ez egyébként igen gazda­ságos beruházás lesz, mert tékű és két metszetben készí­tett — geológustérképet szer­kesztett, amellyel pontosan megállapítható, hogy a vetődé­sek miatt eltűnt széntelepek, hol folytatódnak. Ezzel meg­szűnik a feltáróvágatok vaktá- egy év alatti A terv a műszakiak és a ki- ismételt feldolgozását és való munkások közreműködé­sével készült el és sok, látszó­lag jelentéktelen, de összér­tékében kétszázezer forint megtakarítást eredményező in­tézkedés született meg a nyo­mában* íme, néhány az intézkedé­sek közül: A kender báláikban érkezik a gyárba; Eddig a bálakötele- forint, két olcsó hulladékként érté- . ..... kesítették, csak nagyritkán , o«ágS intezkede- __ ki­dolgozták fel. Most már az ■*«. % munkaverseny es az nem egeszen két es fel ev alatt összes bálakötelet feldolgozzák «*ven az első félév- megterül a népgazdaságnak es éppúgy, mint a bálában érke- ben 12 5 tonna alapanyagot ta- jelentősen emelkedik majd az ző kendert; kantottak meg a gyárban, ami üzem kapacitása is- A fejlesz­, . . ... 358 ezer forint többletnyeresé- tés során megszüntetik a vizes A porelszívó berendeees ule- get jelent. A vállalat költség- fonodát Vizes eljárás helyett p . . kamraiba jelentős meny- szintje 3,3 százalékkal csők- száraz és félnedves eljárással nyisegu szál as anyag kerül a kent az elmúlt év utolsó há- készülnek a fonalak. Ez első­rom negyedévének átlagához sorban a dolgozók egészségvé- viszonyítva; A termelékeny- óelme érdekében igen fontos. ség is emelkedett az első fél- ,A gyárban már új technoló- , , ...... , . giai eljárást is dolgoztak ki a evben a múlt evrhez kepest 18 rekonstruált üzem számára. A százalékkal, a tervhez viszo- gépeket is úgy rendelik már nyitva pedig 2,2 százalékkal, meg, hogy megfeleljenek a Az élüzem szintet tehát az gyárban kidolgozott Simplex i -ix *.c, • v. - .. . kenderfonasi eljárás támasz­elmúlt félévben is teljesítet­ték. így néznek Sí részletesen az élüzem szint feltételei: 1; 95 százalékos költségszintet kell elérni. Ehelyett elértek 93,5 százalékosat, 2. Egy teljesített Újszerű geológiai térkép 1,434 000 forint megtakaríts Pécsszaboicson Petőcz Jenő, a pécsszabol- ban történő kdhajtása, illetve esi István-akna geológus mér- olyan széntelepek is le- nöke újszerű — nagyobb lép- fejtésre kerülnek, amelyeket korábban az eredménytelen nyomonkövetés miatt bent­hagytak. Petőcz Jenő újításaiból egye­dül Pécsszaboicson 1 434 000 forint megtakarítás adódott tóttá követelményeknek. A korszerűsítés és fejlesztés során megfiatalodó öreg gyár remélhetőleg a jövőben is egyik legjobb üzemünk, az or­szág legjobban dolgozó ken­derfonója lesz. Kurucz LEC/ENDA ö{25 atzzanyaU „Anyánk elvesztése összes Borította szívünket; a veszteség pótolhatatlan. De az öregmeszesi nénik összefogtak, hogy letöröljék az öt árván maradt KI aj bár gyerek könnyét..,” (Levél) y~\ egendák szállnak mióta a vi- m J lóg viliág az asszonyi szív ere- jéről, hatalmáról. Zengtek le- gendák szentekről, és anyák­ról, királynőkről és koldus- asszonyokról. Ennek a kicsi történetnek a hősei egy­szerű asszonyok. Hasonlítani is csak ab­ban hasonlítanak egymáshoz, hogy mindnyájan ott laknak öregmeszes ap-, ró házaiban és mindnyájuknak jó, me­leg szívük van. Egyszerű asszonyok, mindegyiknek van gondja-baja, egyik beteg, a másik a férjét siratja, a harma­dik talán egyik gyermeke miatt hullat titokban egy-egy könnyet. És mind dol­goznak, egyik se dúskál az aranyakban, és sóhajtoznak is néha, hogy: ki kel­lene festetni a lakást... vagy: elpusz­tult öt csibe és de jó lenne egy lottó- nyeremény .. . De józanok is és látnak; amikor segíteni kell, akkor segítenek...-. A Klajbár család, a történet másfajta Szereplői, szintén öregmeszes egy kis kétszobás, kertes házában laknak. A történet tulajdonképpen egészen odáig nyúlik vissza, amikor a meszest pusztán meghúzódó kis család megkapta ezt a lakást. Voltak, akik nagyon nem akar­ták a család szomszédságát: persze, mert öt kicsi gyerekük volt, szegények voltak, kicsit elesettek, beteg, keveset kereső férfi, gyönge, sokat dolgozó kis asszony. Akkor szóltak közbe először az öregmeszesi asszonyok, erélyesen, majd- nemhogy felháborodottan, ahogy vár­ható is volt ettől a kollektívától, amely azzal dicsekedhet, hogy minden asszony bent volt az MNDSZ-ben.;; A történet folytatása egyszerű: az em­ber dolgozott, az asszony dolgozott, a gyerekek iskolába jártak vagy otthon játszogattak. Hanem kevés volt a pénz. Az apa, szegény, beteg volt, bekerült az elmeklinikára is. Az újhegyi erőműnél napszámoskodott, s a kereset meg az öt gyerek nem voltak a legjobb arányban. Az asszonyka, a gyenge, beteges, so­ványka asszony nevelte hősiesen a két disznót, a csibéket, a nyulakat, etette a gyerekeit, eljárt kőművesekhez dolgozni és hordta a fát haza, nagy, nehéz talics­kán a schiffer-dombról. Míg egy szo­morú napon — Pityu, a legnagyobb fiú volt vele — az országúton összeesett. éhány napig élesztgették a f A£ kórházban, aztán csönde­I (M m sen, feltűnés nélkül, ahogy ^ ^ élt is, meghalt. Itt hagyta beteg férjét és az öt kicsi gyereket. A legidősebb, Annus, 14 éves, Pityu 12, a többiek még kisebbek, ök hárman még nem is tudják, hogy az édesanya meghalt. öregmeszesen pillanatok alatt meg­tudta a hírt minden asszony. Talán lát­ták maguk előtt a csibék, malacok, nyú­lok között kuksoló tehetetlen öt kis ár­vát, talán asszonytársuk sorsán tűnődtek el. És megszólaltak a szivek..« — Kellene gyűjteni koszorúra — vélte az egyik, amikor a zöldségboltban össze­verődtek. — Nekünk már nem a halottal kell törődnünk, hanem az itthon maradt nyomorral — volt a másik vélemény. Így percek alatt tudták, mit kell ten­ni. Szóltak a nőtanács helyi megbízott­jának, a gömbölyű, fürge Róth néninek, hogy hogyan is van a dolog azzal a gyűjtéssel, lehet-e, nem kell-e hozzá en­gedély. Rendkívüli helyzet — rendkívüli szabályok. Megállapodtak, hogy azonnal elkezdik a gyűjtést. És persze, mindenki adott; *« Nem kellett Itt tanácskozás meg szervezés. Egyik asszony elment a töb­bihez, összeszedte a pénzt. A másik meg­látogatta az öt kis árvát, körülnézett, hogy mire ran a legégetőbben szüksé­gük. A harmadik meg a negyedik be­ment a városba vásárolni. Az ötödik relrakta az új lepedőt az ágyra, a hato­dik megvarrta Annus gyászruháját, a hetedik megmosdatta a kicsiket. Egy asszony, aki az apával együtt újhegyen dolgozik, rögtön elintézte, hogy a három kisebb gyereket gyermekotthonba vi­gyék. Elintézte az ebéd dolgát is, hogy az apa és a két othonmaradt gyerek egy helyen ebédelhessen. És most, ha délfelé benézünk Klajbá- rékhoz, Pityut ott találjuk a pajtások között, parittyát készítenek és beszélget­nek, miközben a sok kiscsibe ott csipog körülöttük, a disznók elégedetten hűsöl- nek az ólban, a ketrecben már kisnyu- lak is eszegetnek, sőt, a konyhában ott sündörög a fehér macska is. Pityu 12 éves és most végzi a negyediket. Annust kivételesen alkalmazták Új­hegyen vízhordónak. Hogy később mi lesz? ö itthon marad apánál, s később megtanul majd valami munkát egy üzemben. A három kicsinek jó dolga van, most is nyaralnak ketten a Bala­tonnál, s tálán Pityu is odakerül. A kis lakást hamarosan kifestik, a két kereset most szép megélhetést ad három embernek. Jut Annusnak új tollas dun­nára és ruhafélékre is. S az asszonyok? ök nagyjából elvégez­ték itt a dolgukat. — Gyakran átnézünk hozzájuk . A kislánynak még sok mindent meg kell tanulnia.;; — Csak ennyit monda­nak mosolyogva, kedvesen, s már napi­rendre is tértek a dolog fölött, e a hálás gyerekek, s az em­berek, akik hallották ezt a történetet, sose feledkeznek meg az öregmeszesi asszo­nyok szivéről;j, HALLAMA ERZSÉBET rO Világnézetek közelharca A társadalmi osztályok megszűnéséről korai lenne még beszélni. Átmeneti idő­szakunkat a különböző osz­tályok léte, ezek harca és egymásra való kölcsönhatá­sa jellemzi. Amióta a munkásosztály teljes mértékben átvette a hatalmat, tehát az 1948-ban kezdődött államosítások óta, sok tőkés kényszerült vala­milyen munkát vállalni, s a kistőkések közül sokan ke­rültek a fizikai munkások sorába is. Egy kisebb részük (elsősorban azok a kistőké­sek, akiknek a jövedelme vi­szonylag alacsony volt) bele­nyugodott sorsába és becsü­letesen dolgozik. Ez azonban a kisebbség. Többségük nem adta fel a reményt, hogy még visszaszerzi tőkés pozícióját, s addig is igyekszik „meg­szervezni” magának a hely­zetből adódó lehetőségeket munka nélküli jövedelmek szerzésére. Nagyobb számban kerültek a munkások soraiba mezőgazdasági kizsákmányo- lók, kulákok. Ezek is elenyé­sző kis részben ténylegesen, de túlnyomó többségűkben csak látszólagosan asszimilá­lódtak. A kizsákmányolok és a munkásosztály közötti ellen­tét a keveredéssel koránt­sem szűnt meg, sőt az ellen­séges osztályok elemeinek közvetlen érintkezése új konfliktusokat eredménye­zett. Valahogy úgy lehetne jellemezni ezt a helyzetet — 'osztályharcról lévén szó há­borús hasonlattal —, hogy miután eldőlt a tüzérség pár­baja, most a közelharcra, kézitusára került sor. Ebben a munkásosztálynak számol­nia kell számos olyan ténye­zővel, amelyet a tőkésosz­tálynak, mint osztálynak a megdöntésekor el lehetett hanyagolni, ilyen elsősorban a tőkés elemek üzleti, baráti, rokoni és egyéb kapcsolato­kon alapuló szervezettsége, az egyéni ravaszság és alkal­mazkodóképesség, amellyel az épülő szocializmus kere­teit igyekeznek saját céljaikra felhasználni, de nem utolsó sorban az is, hogy a deklasz- szált kizsákmányolók ideoló­giája továbbra is hat, fertőz és rombol. Az ideológiai harc ma éppen az osztályharc leg­általánosabb formája. Hosszadalmas lenne ele­mezni, hogyan érvényesültek ezek a tényezők az ellenfor­radalom idején. Elég annyit megállapítani, hogy az ellen- forradalom volt számunkra a legerélyesebb figyelmezte­tés, a leghatásosabb cáfolata az osztálybékéről szóló revi­zionista nézeteknek és bírá­lata a kizsákmányolók iránti liberalizmusnak. Az ellenfor­radalom vitathatatlanul bizo­nyítja, hogy ezzel a kérdés­sel minél többet és minél alaposabban kell foglalkoz­nunk. Miben áll az ellenséges ideológiai befolyás veszélyes­sége? A gyakorlatban több­nyire azt látjuk (erre a bá­nyavidéken bőségesen van példa), hogy a kulikból lett munkás igen igyekvő, gyak­ran jobb eredményeket ér el, mint társai. Jól keres és ez a „ki-ki munkája szerint” igazságos elve alapján he­lyes is. De ha azt is vizsgál­juk, miért teszi, rögtön más képet kapunk. A tősgyökeres munkás azért igyekszik, hogy magának és családjának jó emberi életet teremtsen, jól éljen. Ehhez nincs szüksége arra, hogy osztályától elsza­kadjon. A „voll?’ kizsákmá­nyoló azonban régi életmód­jához akar új alapokat te­remteni. Ha teheti, jövedel­mét olyan beruházásokra igyekszik fordítani, amelyek további jövedelmet hozhat­nak. Ehhez rendszerint nem elég a becsületes munka bé­re, melléje spekulációval, üz­leteléssel, „ügyeskedéssel” is igyekszik szerezni. Ez, az előbb említett szerteágazó összeköttetések és a kizsák­mányolással együttjáró szer­vezői rutin révén többnyire eredményes is. Ha a prole­tárdiktatúra korlátozó sze­repe folytán nem is válhat újra kizsákmányolóvá, jobb gazdasági helyzete révén ki­emelkedik a munkások kö­zül. Ez a spekulációs, üzletelő, „ügyeskedő” szemlélet az­után ragályként terjed kör­nyezetében, s óriási károkai okoz az amúgyis még csak kialakulóban lévő szocialista munkás-erkölcsben. Nem sza­bad elfelejtenünk, hogy a gazdasági jellegű bűnperek legtöbbjében ott találjuk a volt kizsákfnányolókat, s hogy az üzemi tolvajlásokat ez a hörcsög-szemlélet szen­tesíti, sőt egyenesen hőstetté minősíti. Joggal állíthatjuk, hogy ennek az ideológiai rombolásnak a hatását a nép­gazdaságunkat sújtó károk forintösszegében is ki lehet fejezni. De számottevő az a veszteség is, amelyet a mun­kásosztály ideológiai egysé­gének megbontásával okoz. Hasonlóképpen nagy az a kár, amelyet a munkásosz­tály közé került idegen osz­tálybeli elemek, „volt?’ ki­zsákmányolok, kispolgárok nézeteiknek a szólás és véle­ménynyilvánítás szabadsága ürügyén történő nyílt hirde­tésével okoznak. Széles ská­lát lehetne itt felsorolni, egyes, valóban hibás jelensé­gek destruktív bírálatától jogtalanul magas igények tá­masztásáig és a szocialista rendszer ócsárlásáig. Ugyan­ez burkoltan is jelentkezik a magyar múlt és a nyugati jelen felmagasztalásában. Tet­szetős jelszavakkal, ügyes demagógiával, nézeteik köz­vetítő útján való terjeszté­sével könnyen megtéveszt­hetnek sok munkást. Sőt azt is hozzá ken tennünk, hogy nagy előszeretettel környé­keznek meg ilyen módsze­rekkel munkásból lett veze­tőket, s e tekintetben gyak­ran lehetünk tanúi lekenye­rezésnek, kétes manipulá­ciókba való fokozatos bevo­násnak, vezetők tervszerű kompromittálásának. Az is a kizsákmányolói szemlélet­re jellemző, hogy ha ilyen mesterkedéssel sikerül ered­ményt elérniök és a mun­kásból lett vezető rajtaveszt, örömigtel zengenek hozzá- nemértéséről és a „hozzá nem értő” emberek által vezetett társadalmunk életképtelen­ségéről. Az átnevelési kísérletek gyakran csak látszatered­ménnyel járnak, még gyak­rabban kudarcba fulladnak. Ezekből derül ki azután, hogy az ellenséges osztály­beli elemek számára a mun­kásosztály ideológiája épp­olyan idegen, mint számunk­ra az Övék­Mit tehetünk mindezek el­len? Természetesen gyere­kesnek kell minősítenünk azokat az elképzeléseket, hogy az idegen osztálybeli elemeket valamilyen admi­nisztratív módszerrel szige­teljük el a becsületes dolgo­zóktól. Hosszú ideig kell még dolgoznunk a legyőzött kizsákmányolók megújuló kí­sérletei, állandó ideológiai hatása közepette. Egyetlen utat választhatunk csak. Azt, hogy az ellenséges ideológiai befolyást le nem becsülve végigküzdjük ezt a „kézitu­sát". A burzsoá ideológiával szembe kell szegeznünk a munkásosztály ideológiáját. A becsületes munkások egész­séges életszemléletének kell érvényt és igazságot szerez­nünk. Leleplezéssel, felvilá­gosítással, m marxizmus— leninizmus alapvető tanítá­sainak ismertetésével. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy nemcsak az ellenséges ideológia hat a munkásosz­tályra, hanem a munkásosz­tály ideológiája is (méghozzá a mi körülményeink között mind erőteljesebben) hat a más osztálybeliekre. Ahhoz, hogy tovább jussunk, foko­zott aktivitásra van szükség, a harc fogalmaival élve: ha­tározott támadásra az ideo­lógia frontján. MÉSZÁROS FERENC ;nnnW< MM*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents