Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-09 / 187. szám

NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 9. ’ 2 á vasutasnap jTanulságos kezdeményezések a másai bányász pártszervezetben műsora Pécsett a vasutas kultúr- otthonban szombaton 17.30- kor kezdődnek a vasutasnapi ünnepségek. A* ünnepség műsora: „Vasutas Nap 1958”. Szava­lat. Irta Illés Gyula.. Szavalja Port János. Ünnepi beszédet mond Tóth József igazgató. Jutalmak és kitüntetések átadása. Utána kultúrműsor követ­kezik, majd tánc. Augusztus 10-én: 6-tól 8 óráig zenés ébresztő. 9 órakor a szovjet hősök emlékművének megkoszorú­zása. lé tol 14 óráig fogadás a ki­tüntetett vasutas dolgozók 17-tői 19 óráig a PVSK sporttelepén labdarúgó-mér­kőzés., 19-től 21 óráig a Mártírok útjai vasutas bérház udvarán lévő szabadtéri színpadon kul­túrműsor lesz. Megjeleni a Pécsi Műszaki Szemle lepial száma V lap első oldalán közli a vidéki mérnökök és techniku­sok szakmai továbbképzésének megszervezéséről szólő, a Pé­csett májusban megtartott or­szágos ankét határozatát, fe­jér Leontin, a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt; főgeológusa igen érdekes cikkben a fúró­lyuk-szelvényezések (karottázs) jelentőségét tárgyalja. „A nap sugárzó energiája és hatása az embert szervezetre” címmel dr. Somfai Jenő, „A vöröstölgy Baranyában” címmel Somogyi Zoltán, „Pécs építőanyagai és felhasználásuk” címmel, pedig Somogyi Géza írását olvashat­juk. Figyelmet érdemel Háda Sándornak a műszaki irodalom néhány kérdéséről, valamint Szabó Antalnak a Dél-Dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat­ról irt cikke. rerseny A Magyar Honvédelmi Sport­szövetség Baranya megyei el­nökségének modellezési köz­pontja 1988. augusztus 10-én a közforgalmi repülőtéren ren­dezi meg az „Országos meghí­vásos Dunántúl ba.jnokság”-ot a szabadon repülő modellek részére. Erre a versenyre az ország minden részéből érkez­nek versenyzők. Mint a sajtó közölte, a ma­gyar modellezők augusztus 4- én óriási sikerrel szerepeltek a világbajnokságon, ugyanis •gy kategóriában egyéni és mindkét csapat világbajnoksá­got nyertek. A pécsi versenyen indul Frigyes Ernő, a mecha­nikus motoros kategória 1080. évi világbajnoka Is. Sok eí;smerő szót haljunk a rrvázai bányász pártszervezet munkájáról az utóbbi időben. Méltán dicsérik. Az első fél­évben itt volt a legkevesebb baleset az ország bányái kö­zül, a takarékossági mozgalom is mintaszerű. Fehér-fekete fürdőt, ifjúsági házat létesítet­tek, rendet teremtettek az üze­mi étkezdében, s ma azért har­colnak, hogy cukrászdája és kerthelyiséges vendéglője le­gyen a helyi bányásznépnek. A vidéki dolgozókra is gondol­nak: az üb — a pártszervezet javaslatára — gyűlést tartott köblényben (és más falvak­ban) az üzent ottlakó bányá­szai számára. (Tudvalévő, hogy a közlekedési megkötöttségek miatt ezek az emberek nem mindig tudnak az üzemi gyű- éseken részt venni. Ezek után elképzelhető, hogy milyen nagy örömmel fogadták az üb : tagjait, akik így nyitották meg •a gyűléseket: Tessék, itt va- : gyünk, tálaljanak ki minden : örömükkel és panaszukkal.) A pártszervezet még jobbá : és tökéletesebbé akarja tenni : a munkáját. Azt szeretné, ha : minden kommunista pártmun- : kát végezne, ezért a Július 7-i : taggyűlésien pértmegbizatások- j ka! látta el a párttagokat' «— Több mint 30 elvtársnak mon­dották meg névszer int, hogy :mit várnak tóle- Három újabb elvtámat a szakszervezetbe küldtek, hat fiatal kommunis­ta azt kapta útravalóul, hogy a KISZ-ben tevékenykedve erősítse annak kommunista jellegét. 11 Tetteket! Egy hónap telt el azóta, tel­jesen jogos tehát az a kérdés, hogy vajon mennyit hajtottak végre ezekből a pártmegblza­tásokból? Erősödött-e például a KISZ kommunista jellege? A KISZ egyéves munkater­ve a többi között előírja, hogy oroszlánrészt vállalnak az if­júsági ház építésében, szín­játszócsoportot alakítanak, kö­zös kirándulást szerveznek Vi- segrádra, illetve Nógrádverő- cére, stb. A kirándulás megvolt, az ifjúsági ház is felépült (ko­moly teljesítmény!), 14 kiszes színjátszót küldtek a szakszer­vezeti kultúrosoportba .:: Víg élet folyik esténként a KISZ- helyiségben: rexeznek, sak­koznak vagy a lemezjátszót hallgatják, a felüdülést szol­gáló szórakozásban tehát nincs hiányuk. Dehát más pontjai is vannak a tervnek- Szórakoztatók és tanulságosak is- Például: moz­galmi dalokat kellett volna ta­nulni. Ez, sajnos, elmaradt. Vagy: havonta klubestet kel­lene tartani, ahol a munkás- mozgalom egyik régi harcosa élményeiről beszélne. Derék veteránban nincs is Mázán hiány, de ilyen klubest még nem volt. (Idős Tóth István párttitkár elvtárs, aki mintegy 16 évig volt a Francia Kom­munista Párt tagja, többször beszélt az emlékeiről, de — a KISZ hibájából — nem klub­est keretében. A fiatalok több­sége így nem hallhatta.) Más: a terv szerint minden hónap­ban közösen megnéznek egy filmet és megbeszélik. Saj­nos. ebből csak egy moziláto­gatás lett, de a lényeg, a film­ankét itt is elmaradt. örömmel írnánk, hogy mind­ez csak július 7-e előtt volt jellemző a KISZ-szervezet éle­tére, de sajnos: a fabula má­ról szól' A KISZ kommunista jellege tehát a pártmegbizatá- sok ellenére sem erősödött­Konkrét pártmegbizatásokat! Mi ennek az oka? Nem volt elég konkrét a pártmegbizatás, a hat fiatal elvtárs nem tud­ja talán, hogy mit kell tennie? Mint leírtuk, csak annyit mondtak nekik, hogy „erősít­sétek a KISZ kommunista jellegét“. Ez bizony nem sok, de ne hibáztassuk érte a párt- veze tőséget elhamarkodottan. Hallgassuk meg idős Tóth elvtársat! •— Mi is azt valljuk, hogy a pártmegbizatás akkor jó, ha konkrét. A konkrétséget azon­ban nem úgy értelmezzük, hogy a taggyűlésen kell rész­letezni a feladatokat. így két­szer annyi ideig is eltartott volna: Mi más módszerrel dol­gozunk .:: Miután elküldtük a három eTVíársat a szakszerve­zetbe, szóltunk az tib-elnök elvtársnak, hogy adjon nekik munkát* Pál Vilmos KISZ- titkár elvtárs pártve zetöségi tag is egyben, részt vett a megbeszéléseinken, gondolom, semmi szükség sem volt arra, hogy a szájába rágjuk a ten­nivalókat ■ j: Érdekes és nem is rossz módszer, ha az tib-elnök és a KISZ-titkór a taggyűlés után megmagyarázza az érdekelt elvtársaknak, hogy mit kell tenniük tulajdonképpen. Imrő László üb-einök elv­társ mégcsak szólt, Pál elv­társnak azonban kevésbé fu­totta az idejéből. Hát ez az a pont, ahol a pártmegbizatás teljesítése el­akadt, ezért nem javult a hely­zet a KISZ-ben. Mi sem len­ne könnyebb, mint a KISZ-tit- kárt szapulni érte. Ám képzel­jük magunkat a helyébe: 6—7 tisztsége van, egyik fontosabb a másiknál, agyonhalmozzák munkával ezt a lakatosle­gényt. Kimerült, ideges, keve­set van otthon.­Hol az igazság? A pártmeg- bizatások egyik célja éppen az, hogy elvtársiasan meg­osszuk egymás között a mun­ka terhét- Nem lehetett volna a 29 éves Pál elvtárs helyett más KISZ-titkárt keresni? Hatékony ellenőrzést! Node még mindig nem fe-t neklenek meg a pártmegbiza-j tások. ha a beszámoltatás és| ellenőrzés nem hiányzik. Er-J ről a pártvezetőségnek a kö-| vetkező az álláspontja: Nem az egész vezetőség, ha-j nem csak 2—3 tagja minden J héten behív a pártirodába 5—6} pártmegbizatással ellátott elv-* társat. Az első beszámoltatás a jövő héten kezdődik Oláh István és A góca Sándor párt­vezetőségi tagok irányításával- A cél az, hogy negyedévenként minden elvtárssal beszélges­sünk i : j Sok egyéb dolga van a ve­zetőségnek, a negyedévenkénti beszámoltatás tehát elég. Az első „számonkérést" azonban előbb is megkezdhették volna, túl hosszú ez az egyhónapos „kifutási” idő. Ezt csak meg­jegyezzük, térjünk vissza oda, ahonnan elindultunk. Ha a KISZ-titkár és a kom­munista üb-einök feladata, hogy a tulajdonképpeni konk­rét munkát kiadja, akkor őket is be kellelne számoltatni- Leg­alább kéthetenként, hiszen az ő kezükben van a pártmegbi- zatások teljesítésének kulcsa. A pártvezetőség a munka he­vében erről Is megfeledkezett, ez a második oka annak, hogy a pártmegbizatások javát nem hajtották végre. Az ilyen hibák a legtöbb alapszervezetben előfordultak a pártmegbizatások kiadása során1 Úgy is mondhatnánk: gyermekbetegségek, amiből hamar ki lehet gyógyulni, ha a mázai elvtársak az eddig ta­pasztalt kedvvel és munka­készséggel látnak a kijavítá­sukhoz. M. I­A KISZ'oktatás előkészületei A múlt évben a KlSZ-szer- vezetekben nem volt rend­szeres, önálló oktatás. Alka­lomadtán kérdezz-feleiek- est keretében ismerkedtek a fiatalok a kül- és belpoli­tika eseményeivel. Pécsett és még néhány járási szék­helyen pedig Ifjúsági Aka­démiát szerveztek, ahol nagy­sikerű előadások hangzottak el. Idén már elkezdődik a szervezett oktatás. A KISZ- szervezetek a helyi párt- szervezet támogatásával ön­állóan oldják meg tagjaik és a szervezeten kívüli fiatalok tanítását. A megyei bizottság után már a járási bizottsá­gok is elkészítették az okta­tási tervet. A pécsi járásban például 19 községben szer­veznek politikai Hprt. Ez a tanfolyam azok szamára in­dul, akik a korábbi években már tanultak valahol. Ti­zenegy helyen havonként egyszer ismét megrendezik a népszerű kérdezz-feielek- estct. A megye ifjúság] ve­zetői válaszolnak majd a fiatalok érdeklődő kérdései­re. A szigetvári járás négy községében „A világ térképe előtt” címmel alakulnak fő­ként ismereteket nyújtó tan­folyamok. Olyan fiatalokat javasolnak ide, akik meg semilyen oktatásban nem vettek részt. Az előadókat mindenütt a világpolitikában jártas pártvezetőkből jelölik ki a pártszervezetek. A tervek szerint Pécsett. Mohácson. Szigetváron és Siklóson Ifjúsági Akadémia kezdődik. Pécsett kettő is: az egyik a munkás fiatalok, a másik pedig a középiskolai tanulók részvételével. A te­matikát is ennek megfele­lően állítják össze. A KISZ-oktatás propagan­distáit a pártszervezetekkel válogatják ki. Idős kommu­nisták örömmel vállalják a fiatalok nevelésére kapott megbízatást. Munkásmozgal­mi ismereteik, gazdag ta­pasztalataik nagy előnyt je­lentenek. Örvendetes az is, hogy az oktatók között sok a fiatal pedagógus és más értelmiségi foglalkozású fia­tal. Csak jól tejelő teheneket érdemes tartani A nagyharsányi Sárvári tsz még mindig érzi az el­lenforradalom okozta káro­kat. Most lábbadozik, igyek­szik visszaállítani, ami elve­szett, orvosolni a bajokat. Elérték már, hogy 49 szarvas- marha van az istállóban és 185 sertésben gyönyörköd­hetnek. Sajnos, az állomány­ban vannak olyan egyedek, amelyek tartása kész ráfize­tés. ' Ez évben már tíz tehenet selejteztek ki. Olyan egye- dek voltak ezek, amelyek fogyasztották a takarmányt, abrakot, termelésük pedig 3—4 liter tej volt naponta. Még ma is van ilyen. Itt van például a Marosa. Ezt már külön kötötték az állománytól két másik tár­sával, mert se borjút, se tej- hasznot nem hoznak a szö­vetkezetnek. Kiszámították, hogy csupán a Marosa 6200 liter tejet adott négy év alatt. Még két esztendőre is kevés lenne ez a termelés. Ezzel szemben elfogyasztott na­ponta három kiló darát, öt kiló szénát, idényszakokban pedig még 50 kiló zöldtakar­mányt, vagy tíz kiló répát. Ettől az egy tehéntől meny­nyi kára származott * íszi nek? A 6200 liter tejért kapott a szövetkezet 18 600 forintot. Ezzel szemben elfogyasztott a négy év alatt durván szá­molva több mint 24 000 fo­rint értékű abrak- és szá­lastakarmányt. Egy ilyen rossz tehénnél tehát több mint 600 forint az évi ráfizetés. Tíz tehén­nél minden esztendőben több mint 6000 forinttal károso­dott a szövetkezeti tagság csak azért, mert tartottak tíz rossz tehenet az istállóban. Olyan tehenet nem érde­mes tartani, amely a tíz li­ter tejet nem adja meg na­ponta. De a nagyharsányiak példája mást is felvet. Azt, hogy kisebb károsodással is megúszhatták volna, ha egye dileg takarmányozzák az ál­latokat és előbb gondoskod­nak a kistermelésű tehenek selejtezéséről. A megye ter­melőszövetkezetei legtöbb helyen nem tartanak már hasznavehetetlen egyedekel, s ahol még vannak ilyenek, ott is igyekeznek szabadulni tőlük. Ezt kellett volna ten­ni a nagyharsányi Ságvári tagjainak is, már régebben. Kezdődik az aratás. Az otini szövetkezet tagjai ünnepélyesen vonul­nak ki a mezőre. A menetet Vojt ek I.ukan, az óriás vezeti A* „óriás" 1 név kétméteres J robosztus terme­te és szinte hihetetlerl munka­bírása miatt ragadt rá. Vojlek mindig mosolyog, s az utóbbi öt esztendőben csak egyszer káromkodott, de ak­kor aztán tényleg úgy isten- igazából. Meg is volt rá alapo­san az oka. Ugyanis egyszer az otini szövetkezet egyik ,Jó­madara" ellógta a munkát és vagy hét szekérre való lucer­nát eső után nem terítette szét. így aztán begyulladt az egem. Vojtek káromkodott, mert hat valahogy le kellett vezetni a mérgét. — A kutya úristen# a huta fajodnak — dörögte a vétkes fejé s már mindenki félni kez­dett, hogy tettlegesen is kiok­tatja a közös vagyon védelmé­ről; de hát szerencsére az ,.óriás" még időben megfékez­te indulatait. Vojtek tehát — ezt az egy esetet leszámítva — mindig mosolyog, jókedvű és szinte ég hatalmas tenyere alatt a munka. Az „óriás” azonban öt esz­tendővel ezelőtt még nem volt ilyen vidám ember. Nem is le­hetett, mert sok volt a gondja. 12 hektár szántóföldön egye­dül gazdálkodni, még neki, az erős embernek is sok volt. A hajnali csillag már ébren ta­táitm, a felkelő hold méo a merőn látta Vojteket kora ta­vasztól késő őszig. Csehszlovákiai útijegyzetek Vojtek Lukan az „óriás Szorgalomban. hozzáértés­ben nem volt nála hiány, még­sem boldogult úgy, ahogy sze­rette volna. Mikor a községben tizenhárom családdal megala­kult a szövetkezét, Vojtekot is hívták, mert tudták róla, hogy jó gazda. Az „óriásnak" azon­ban akkor még nem fült a fo­ga a közöshöz. — Majd meglátjuk, mire mentek — dörmögte, — nem nagyon bízok én az egészben. Már csak jó ' vagyok én így magamnak. Amit megcsinálok. azt tudom, hogy jól van, nem kinlódok én senkivel. Nem is kínlódott Vojtek még három esztendeig senki­vel, csak éppen maga magá­val. S ahogy erősödött a szö­vetkezet, Vojtek egyre jobban pislogott a közösbeliek felé. Először még maga előtt is szé- gyellte, de kénytelen volt szem­benézni a tényekkel. A szövet­kezet földjén több a termés, s mégsem kínlódnak annyit, mint 6. 1 aztán felkereste régi komáját, 1953 őszén Frántisefc Szosznát, a szövet­kezet elnökét. llpsszú kertelés után nehe­zen bökte ki a mondanivaló­ját. — Hát Frántisek komám, megbeszéltem az asszonnyal... és úgy döntöttem, hogy belé­pek. — Be? Akkor már bent is vagy Vojtek komám! — nyúj­totta parolára kezét az elnök. Az „óriás“ még jóformán magához sem téri a nagy el­határozás után. s máris 6 reá volt bízva a szövetkezet nö­vénytermelésének vezetése. Hát így vált aztán mindig vidám, mosolygós emberré Vojtek Lukan. az „óriás”. Van is oka a jókedvre. Nagy korsó sörrel kínált, mikor meglátogattam otthoná­ban. Hamiskásan kacsintott, s egyszuszra felhajtotta a maga jó liternyi sörét. — Kell ez az emberfiának, mert jó ... igaz? — mondotta, mikor megtörölte szájaszélét. — Hát nein is rossz — ad­tam neki igazat. — Tudja, mióta a szövetke­zetben vagyok, nagyon meg­változtam. — folytatta Vojtek a párbeszédet. — Azelőtt nem igen engedtem meg magam­nak azt, amit ma gond nél­kül megtehetek. Hát tudtam én hat évvel ezelőtt motorke­rékpárt venni? Tudtam a fe­nét. Nem éltem akkor sem koldus módjára, az szent igaz, de nem is olyan jól, mint most. Nem kell tnár spekulálnom az adóra, nem kell annyit gürcöl­nöm sem, mert közösen köny- nyebb, meg nagyon jók ám azok a gépek, amit azelőtt csak messziről nézegettem, mert nékem nem volt Most meg van... igaz? — Van... mégpedig amint láttam, nem is kevés. — No azért még egy traktor elkelne — villa nyozódott fel hirtelen az „óriás“. — Aka­runk is egyet még venni az ősszel, ha meglesz a bevétel. Aattán I elbüszkélkedett a ___-___! házatájával, jövedel­mé vel is. Tavaly 22 000 koro­nát kapott készpénzben, 6 500 korona értéket terményben. Ez tehát összesen 28 500 korona. Ehhez ha még hozzászámítjuk a fél hektár háztáji jövedel­met, meg annak a két sertés­nek az árát, amit 3200 koroná­ért adott el, meg azt a 200 ki­lós hízót, amit magának vá­gott, a tehenet, meg az ötven baromfit, ami a szép házának udvarában szaladgál, hát Voj­tek Lukan, az „óriás” jogosan mondhatja, hogy jobban él, mint egyéni kordban. Különben a háza tája is megváltozott az utóbbi öt év­ben, nemcsak ő maga. Három esztendővel ezelőtt a bútorokat cserélte ki újabbak­ra. modernebbekre. Az öreg telepes rádió is átalakult egy világverő hatlámpás csúcsszu­perré. Az asszony varrópépet kapott két étté, egy észt énééje pedig kombinált mosógépei. Ruházat van bőven, ünnepre is, meg munkára is. Aztán a 250-es, Járna motorkerékpár — amiről már Vojtek beszélt — az se egy utolsó dolog. Vojtek Lukan, az „óriás“, nagy gondot fordít szakmai és kulturális műveltségének bő­vítésére is. — Ma már nem lehet jól dolgozni a mezőgazdaságban, ha nem tart lépést az ember állandóan az újabb és újabb ismeretekkel, — mondotta el véleményét erről a kérdésről. De ezt nemcsak mondja, ha­nem cselekszi is. Lakószobájá­ban tekintélyes helyet fog-al el könyves állványa, polcain sok mezőgazdasági és egyéb tárgyú szakkönyvekkel, szép- irodalmi könyvekkel. — A könyvekből való tanu­lás azonban egymagában nem elég. Egyre jobban érzem ezt, s most majd szeretnék egy téli mezőgazdasági szaktan- folyamra elkerülni. Az elnök bíztat, hogy desz rá módom. Hát jó lenne nagyon, mert tudja, engem nemrégen fel­vettek tagjelöltnek a Kommu­nista Pártba —• s amikor ezt mondotta, egészen bizalmas­ra fogta a hangját — s hát nekem most már többet kell tudnom, meg tanulnom, mint eddig, hogy eleget tudjak ten­ni a követelményeknek. Mert a kommunistáknak példát kell mutatni mindenki számára... igaz? Igaz, | kedves Vojtek Lu­kan elvtárs. (Folytatjuk) TIM>A K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents