Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-09 / 187. szám

W35. AUGUSZTUS 9. N \ P ! 0 U Miért nem teljesítette exporttervétj aranya megyei Tejipari Vállalat? A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei Igazgatóságának a II. negyedévi adatokat tar­talmazó kiadványában szűk­szavú közlemény szól arról, hogy a Baranya megyei Tejipari Vállalat exporttervét csak 31,5 százalékra teljesítette. Ez a hír sokmindent rejt­het maga mögött. Lehet, hogy a vállalat dolgozott rosszul, lehet, hogy a különböző kül­kereskedelmi kombinációk kö­vetkeztében alakult így a hely­zet­Mi az igazság? Faiesi Vince, a vállalat gyár­tásvezetője elmondta, hogy a vállalat sajt-exportterve 1050 mázsa volt. A terv azonban — sajnos —, csak terv maradt, mert az exportált sajtmermyi- ség mindössze csak 381 má­zsa. Ez bizony súlyos lemara­dás. A világosabb megértés­hez szükséges azonban, hogy az egyes sajtféleségek export­ját külön-külön vizsgáljuk meg. Ementáli sajtból az export­tervet, 250 mázsát, 7 mázsával túlteljesítették, 257 mázsát szállítottak külföldre. Trappis­tából a tervezett 200 mázsa ellenére egy kilót sem szállí­tottak. Ugyanez a helyzet az 500 mázsára tervezett ömlesz­tett sajt (Zengő) exportjával is. Márványsajtból 100 mázsá­ra tervezték az exportot és' csak 74 mázsát szállítottak el Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy vaj-exporttervüket 160,7 szá­zalékra teljesítettét Ebből máris láthatjuk, hogy a rossz export-tervteljesíté- sért nem teljes egészében a vállalat a felelős. Ennek bizonyításául álljon itt egy idézet a magyar kereske­delmi kamara „Külkereskede­lem” c. folyóiratának (II. évf. 1958. jún. — 5. oldal.) „Az Európai Közös Piac és mező- gazdásági exportunk“ c- cik­kéből: „Tejtermékből a hat ország termelését és fogyasz­tását összevetve, az 1956-os adatok alapján vaj- és kazein- szükségletüket saját termelés­ből ki tudják elégíteni (jelen­leg exportnehézségük is van), egyéb tejtermékekből — sajt, tejpor, kondenzált tej — ex­portfelesleggel rendelkeznek”. Tekintve, bogy tejtermékek­ből Magyarország főleg ezek­be az országokba és Angliába exportál, a fentiek alapján könnyen elképzelhető, hogy igen nehéz elhelyezni itt az árut. Ez azonban korántsem jelenti a magyar tejtermék- export katasztrofális helyzetét. Erről szerencsére nincs szó. Vannak olyan tejterméke­ink, mint például az emen­táli sajt és a vaj, amiből a kiváló minőségűt bármikor el tudjuk adni Nyugaton. Ezért is állt át a közelmúlt­ban Baranyában is több sajt­üzem ementálikészítésre- A tervtől való lemaradáshoz tehát alaposan hozzájárult ez a körülmény is. A vállalat csak akkor kezd hozzá egy sajtféleség nagyobb arányú gyártásához, ha a megfelelő külkereskedelmi szervtől meg­kapja a megrendelést- Addig tehát hiába akarták a tervü­ket teljesíteni, amíg megren­delés nincs, ömlesztett Zengő sajtból például bármikor túl is tudnák teljesíteni a tervet, de ha egyszer nincs megren­delés, minden igyekezet kárba vész. Ebből világosan követke­zik, hogy azt kell gyártani, amiből kereslet van. - Ezért is álltak át ementáli készítésére. A trappista helyett pedig sav­kazein túrót gyártanak. A ka­pitalista országokba irányuló export megtervezése úgyis fél lábbal a levegőben lógó do­log, hiszen sohasem lehet elő­re tudni, milyen körülmények jönnek majd közbe a szállítás­nál.­Meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalat sem dolgozik) minden hiba nélkül és azért az I objektív körülményekre való j hivatkozás mellett illik egy kis j önkritikát is gyakorolnia. j Ementé'iból ugyanis sokk”'] többet küldhették vo'na ex-3 portra. ha kiváló minőségben ] készítik­A minőséggel azonban mérj baj van. Igaz, azt mondják, hogy pár] üzem csak most kezdte ezt aj sajtféleséget készíteni, tapasz-! talatlanok. és sokszor hib? j csúszik a munkába. Meg he-01'] sajtmester js kevés van. Ténvj az, hoey az ementáükészítr.s és általában a sajtkészítés iser j nehéz dolog, hiszen élő bakté­riumokkal kell „együttműköd-1 ni”, de valószínűleg egy kicsi! í nagyobb erőfeszítéssel ezeket j a nehézségeket is le lehetne) győzni. Márványsajtból is csak azj üzemen múlt a tervteljesítés. Nem sikerült. Bolyban, ahol ] a márványsajtot készítik, át] kellett szerelni az érlelőpince J hűtőberendezését és ez idő] alatt a termelés szünetelt. Ezek lennének tehát nagy- j jából az okok. Sok minden j van, amin egy kis jóakarattal lehet] segíteni, s reméljük, a vállalat vezető-] sége meg is tesz ezentúl min-] dent a jó munka érdekében­A titkári értekezlet alatt eddig azt értettük, hogy a városi vagy járási pártbi­zottság behívja a pártszer­vezetek titkárait és előadás keretében ismerteti az idő­szerű politikai feladatokat- A komlói városi pártbizott­ság most változtatni akar ezen a szokáson. A változtatás lényege az. hogy ezentúl nem egy tö­megben, hanem két-hármas csoportokban hívják be a párttitkárokat- — Kelemen László elvtárs. a pártbizott­ság titkára például a Kos- suth-bányaiakat, míg Wie­der Béla elvtárs az Anna- és a Béta-aknai elvtársakat számoltatta be kezdetben, majd a többi üzem titkárai következtek. Ez előnyösebbnek ígérke­zik a réginél. A titkárok így több segítséget és útmuta­tást kaphatnak, hiszen né­hány párttitkárral jobban és alaposabban lehet be­szélgetni, mint húsz—har­minccal. De érvényes ez megfordítva is: a párttitká­rok is alaposabb véleményt mondhatnak a városi párt- bizottság munkájáról. A loltó nyerőszámai: 28,44,18,18,88 A hét filmje Betörő az albérlőm A kissé fanyar angol hu­mor nagyszerűen érvényesül a filmben. A nem elcsépelt, mu­latságos történetért elismerés illeti az írót, William Rose-t. Wilberforcené alakítója, Ka­tie Johnson megérdemelten arat sikert. Pletj/kálkodó ba­rátnőivel, papagályaivai és emlékeivel az angol polgár­asszony megszemélyesítője. Kü lönösen megkapó, amikor a rendőrségről elküldik azzal, bogy a banditák által rabolt pénz legyen az övé. A történet középpontjában kétségtelenül 6 áll és mint központi sze­mély nagyszerűen játszik. Szellemes fordulat az, hogy a banditák meg akarják ölnis közben egymást irtják ki. Ki­tűnő Marcus professzor meg­személyesítője is. 6500 HEKTÓ BOR Amíg átöleljük a lámpaoszlopot, ad­dig bizony, kedves borivó testvéreim, hosszú az út. Nem a mi ütünk, mert az ha kacskaringós is, elég rövid. Hanem a bor útja. Mert mi csak kitöltögetjük azt a siklósi rizlinget meg szekszárdi kadart a palackból, csettintünk egyet, hogy ejnye, de jó, de hát ki is gondol arra, hogy mi történt azzal a borral, amíg a palackba került. Nem is olyan egyszerű dolog az. Mind­ezt Sólyom Györgytől, a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság palackozó üzemé­nek vezetőjétől tudtam meg. Palackozni csak kiváló minőségű borokat lehet, azt se csak úgy egyszerűen. Kipréselik a szőlőt, kiforr a jó bo­rocska, — lehet inni, kiáltunk mi boldo­gan. Azt igen, de palackozni nem. Mert az a jó borocska a szakemberek sze­rint még csak nyers bor. Palackozni nem lehet, mert zavarossá válna. Pi­hentetni kell előbb, hadd érjen, hadd zamatosodjon lenn a pincében. Aztán mikor fejlődésének tetőfokára érkezett, — a szakemberek úgy mondják: a teQ- harmonikusabbá vált, — megkezdődik, még mindig nem a palackozás, hanem az iskolázó kezelés. Derűik, szűrik a bort, persze ezt is csak nagy szakérte­lemmel és módjával. — Csak nyúzzák vele a bort, ha a kelleténél többször derítik, — mondja Sólyom György. — Nehéz munka ez. Érteni kell hozzá. S még a derítés, szűrés után is mesz- sze vagyunk a lámpaoszloptól, mert'ez­után a próbatétel következik. Akár a népmeséid hőseit, a bort is próbára te­szik. Palackba raknak belőle egy keve­set, szeszélyes hömérsékletváltozásoknak #8 rázkódtatásnak. teszik ki. Ez a ráz­kódtatási próba sem kutya dolog. Más­hol erre a célra készített géppel végzik ezt a műveletet, de Pécsett nincs ilyen gép. Ezért aztán úgy oldották meg, hogy a vállalat vidéket járó személy­gépkocsijára teszik. (Milyen jó, hogy Baranyában rosszak az utald) Ott az­tán megrázódik szegény bor. S micsoda erős jellemű emberek vannak ennél a vállalatnál! A bor mindig érintetlenül tér vissza: Ha kiállta a próbát, akkor jöhet a palackozás. A palackozó üzem és pincéje az Irá­nyi Dániel téren van. Ez a pince! Ez aztán az eldorádó. 6500 hektó kiváló minőségű bort tárolnak a kétemelet- nyi mélységben fekvő pince hét folyo­sóján. Micsoda hordók! A legnagyobb — betonhordó — 620 Ivektós. Mellette még 13 betonhordó, egyenként 130 hek- tós. Az építés ideje is ott áll rajtuk: 1887. Hej szép emlékek! Akkor talán még lámpaoszlop sem volt. Na azért ne lelkesedjünk kedves bor­ivó testvéreim, mert minket — sajnos — úgy sem engednek oda. (Még csak az hiányozna!) Meg aztán nem csupa öröm ezek között a hordók között az élet. Gond is van velük elég. Sólyom György most is megáll egy jókora 51 hektós hordó előtt. Rajta a felirat- szekszárdi kadarka. A tartalommal nincs is baj, hanem egy abroncs szép csendesen meggondolta magát és lepat­tant. —■ Át kell fejteni egy másikba, — adja ki az utasítást a pince-vezető. S ha már itt tartunk, hadd mondjam el, hogy ez a Sólyom György is csalódást okozott nekem. Mert én a pincemeste­reket, pincevezetőket mindig idős, bor­virágos orrú bácsiknak képzeltem el. Hát Sólyom György éppen nem az. Fia­tal, alig 26 éves. Feketehajú — egy ki­csit hasonlít Bitskei Tiborra, a színész­re — és két hónappal ezelőtt nősült. Újdonsült felesége nagyon boldog le­het, mert képzeljék, ez az ember, ha szomjas — vizet iszik! Ott, annak a gyönyörű pincének a kellős közepében. Mindemellett, ha korban csalódást is okozott Sólyom György, szakértelem­ben nem. Éppen azért bízták rá a leg­több szakértelmet kívánó munka, — a palackozás vezetését, mert nagyon jól érti a mesterségét. A pince fölötti épületben van a szűk helyre összeszorított palackozó üzem, ahol Karácsony Ferenc tölti a palacko­kat. Naponta, mintegy 1500 darabot. Itt dolgozik Szemere ÍMjos is, aki oly sok gondot okoz nekünk. Mert ugye milyen nehéz kivenni a dugót- az üveg­ből? Szemere Lajos dugaszolja az üve­géket egy ügyes kis masinával. Úgy veri bele az üvegekbe a dugókat, mint a parancsolat. Nem csoda, hogy időnként olyan nehéz kiszedni. Ezután már csak a címkéket kell ráragasztani és ládába rakni. Sajnos, a palackozó üzem nagyon kicsiny. Ha háromszoros kapacitású lenne, még akkor sem termelne sokat. Most vettek az NDK-tól egy modern üvegmosó gépet, de nem tudják hol elhelyezni. Igaz ugyan, az épületben volna hely egy nagyobb üzem számára, de az illetékesek még vitatkoznak, oda- idják-e vagy sem. Hát tisztelt illetéke­sek, tessék csak odaadni azt a helyisé- get. A bor elfogy, ha mégegyszer annyi ’enne is. LÁZÁR ERVIN becsületről \en% lehet fontosabb és átfogóbb követelményt állitan pártunk tagjai elé, mint azt. hogy kommunista be esülettel éljenek és dolgozzanak. A becsületesség fogal­mába mindazok a tulajdonságok beletartoznak, amelyet az embert alkalmassá teszik arra, hogy a párt méltó tagi? 'egyen. A kommunista becsület- egyben a párt ügye iránt odaadó hűséget, áldozatkész helytállást, nyílt őszinteségei elvtársi szolidaritást is jelent. Joggal állíthatjuk, hogy párttagjaink többsége rendv kezik is ezekkel a tulajdonságokkal — természetesen nem egyforma mértékben. Ezt. bizonyítja többek között az el lenforradalommal szemben a megújhodásért, a konszoV dációért vívott eredményes harcunk is. A kommunista becsület és kötelességtudat nagyszert-' megnyilvánulásait tapasztalhattuk az ellenforradalom ái tál szított nemzetsorvasztó sztrájkok idején, amikor a kommunista munkások, a műszaki értelmiségiek a pécsi baranyai üzemekben is szembeszálltak az uszító demagó giával, a munka folytatása ellen agitáló huligánokkal e> a halálos fenyegetések ellenére megakadályozták a sztráj­kot, mint azt Szilas Adolf komlói, Kovács István, Finta József pécsbányai bányászok, Romvári József sopianai formázó, Busa elvtárs a Zsolnay-gyár munkása és még sokan mások tették. Becsületes helytállásról tanúskodnak a falun élő kommunisták tettei is. Közismert tény az, hogy az ellen- forradalom falun elsősorban a termelőszövetkezetekre irányította támadását. Nem titok, hogy ez a bomlasztó munka sok helyen — ha átmenetileg is — súlyos károkat okozott: számos termelőszövetkezet felbomlott, állatállomá­nyát, felszerelését széthordták. A falusi kommunisták ezekben a nehéz időkben nem egy helyen puszta kézzel szálltak szembe a felfegy­verzett csőcselékkel, életük kockáztatásával akadályozták meg a tsz vagyonának széthurcolását, mint azt Monos­tori elvtárs, a szentlőrinci Úttörő, Brachmann elvtárs, a babarci, Kocsis elvtárs, a beremendi termelőszövetkezet elnökének példája bizonyítja. Amikor a párt hívó szavára megkezdődött a karhata­lom, később a munkásőrség szervezése, ismét csak a kom­munista becsület és áldozatkészség ösztönözte munkásaink, kommunista vezetőink legjavát az önkéntes jelentkezésre. A kommunista becsületnek természetesen nemcsak ilyen kiemelkedő, hősi megnyilvánulásai vannak, kifeje­zésre jut az a hétköznapok egyszerű tetteiben is. A megyei pártbizottság munkatársai és atktivái nem­régiben több üzemben megvizsgálták a munkásság hely­zetét, többek között azt is, hogy miként állnak_ helyt a kommunista munkások. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy általában nincs komolyabb hiba, munkás párttagjaink va­lóban kommunista becsülettel dolgoznak, jó példát mu­tatnak, becsületet szereznek a kommunista névnek. Ugyanez mondható a különböző állami, gazdasági szervekben dolgozó kommunisták munkájára is. A kom­munista funkcionáriusok nagy többsége évek, sőt nagy részük már több mint egy évtized óta erejét, gyakran egészségét sem kímélve végzi felelősségteljes munkáját, szerez nap mint nap megbecsülést a kommunista névnek. Nem hallgathatjuk el természetesen azt sem, hogy ma még nem minden kommunista dolgozik, él példamu­tatóan. Sajnos, egyeseket megszédít a reábízott hivatali hatalom, elbizakodottá, kényelmeskedővé, nagyképűvé, sőt korrupttá — tehát méltatlanná válnak a kommunista névre. Szerencsére ezek száma elenyésző. A törvények meg­sértése, a nép vagyonának megrövidítése, elherdálása mindenképpen súlyos bűn, de ha egy kommunista követi el — talán még súlyosabban esik a latba, hisz tőlünk, a párt tagjaitól jó példát, becsületes munkát és magatar­tást várnak a pártonkívüliek. Amikor egy-egy ilyen megtévedt kommunista ügyét alaposabban megvizsgáljuk, az esetek többségében kide­rül, hogy ha idejében figyelmeztették, bírálták volna, ha következetesen alkalmazták volna vele szemben a párt javító, nevelő fegyelmezési eszközeit, akkor meg lehetett volna előzni a bajt, a végzetes hiba elkövetését. Ha egy kommunista becsülete beszennyeződik, nemcsak 6 a hibás, de a környezete, a körülötte dolgozó elvtársak, az ottani pártszervezet is. Hibás, mert hagyta elfajulni a dolgot, mert elvtelen álszolidaritásból hibát hibára engedett hal­mozni. Az ilyen esetek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nekünk kommunistáknak nemcsak saját becsüle­tünkre kell vigyáznunk, de arra is, hogy a velünk együtt dolgozó, környezetünkhöz, baráti körünkhöz tartozó elv­társaink is becsületesen éljenek és dolgozzanak. A kom­munisták becsülete jelenti a párt aranyalapját, erejének, szilárdságának alapján ..; VASVÁRI FERENC öt és félmázsás hízó, 20 kilós pulyka a kiállításon Ha az idei orszá­gos mezőgazdasági kiállításon a bemu­tatott sertésfajták arányát az összlét- számihoz viszonyít­va vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk, hogy a húsfajtához tar­tozó sertések 85 szá­zalékkal vesznek részt, míg a man­galicák részvétele mindössze 15 száza­lék- Ezek az ará­nyok hűen kifeje­zik az elmúlt két év alatt a tenyész­tés irányában be­következett válto­zást. Kiemelkedő az E'elmezésiigyi Mi­nisztérium Sertés- tenyésztő Gazdasá­gának íehérhússer- ;és család bemuta­tója 7 anyakocával. Bemutatják a csa­ládalapító Csipkés nevű kocát, annak három lányát és 3 unokáját, s ezek malacait. A kiállí­tás eseményének számít a Sárvári Állami Gazdaság 3 szovjet import szár­mazású fehérukrán fajtájú előhasú ko­cája. E fajta nagy szaporaságéval és teje’ékenységével tű nik ki. Ugyancsak ez a gazdaság hoz­za a kiállítás legna­gyobb hízóját. Sú­lya a kiállítás ide­jéig eléri az öt és fél mázsát. A baromfitenyész­tési bemutató is ér­dekesnek ígérkezik- Az állami gazdasá­gok bemutatják a különféle csibene­veiesi módszereket. A látogatók láthat­ják az infralámpás, a kolhozanyás, a téglakályhás, a mélyalmos csibene­velési módszer elő­nyeit- A nagyüzemi módszerek mellett ismertetnek néhány jól bevált kisüzemi rendszert is. A Vecsési Állami Gazdaság bemutat­ja egyik kivá’ó Leghorn tojóját, amelynek éiettelje- sítménye 3 év alatt több mint 600 tojás. Ugyancsak ebből a gazdaságból hozzák a 3 kilón felüli Leg­horn tyúkokat 's. Az á'lami garda*j;- eok meglepetésként 20 kilós pulyka- kakas bemutatását tervezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents