Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

1958. AUGUSZTUS 31. NAPLÓ 9 Megyénk iparának fejlődése 1958 első félévében A megye ipara 102 százalékra teljesítette az első félévi tervet A termelékenység 5,1 százalékkal nőtt — javult az exporttermelés Zavartalan az anyagellátás A Statisztikai Hivatal Me­gyei Igazgatósága a közelmúlt­ban tette közzé a megye gaz­dasági életére — ezen belül az ipar munkájára — vonatkozó jelentését. A vállalati mérlegbeszámo­lók, valamint az említett jelen­tés főbb számadatainak, gazda­sági mutatóinak tanulmányo­zása során adódik a kérdés: az elmúlt esztendő — az ellenfor­radalom utáni konszolidáció éve — óta milyen eredményt ért el megyénk ipara? A termelés mennyiségének növekedése jelentős fejlődésre utal. 1958. I. félévében a megye ipara 102 százalékra teljesí­tette tervét, riumi és helyiipar együttesen az 1957. 1. félévben létrehozott 759 millió forintos (változatlan áron számított) termelési ér­tékkel szemben ez év első felé­ben 817 millió forint értéket termelt. Ez a mennyiség 14,6 százalékkal magasabb 1957. I. félévi termelésénél. Az elért eredmény értékét növeli az a körülmény is, hogy az ellen- forradalom alatti sztrájkok ha­tása Baranya megyében vi­szonylag kisebb arányú volt, mint például a fővárosban, vagy az ország más ipari terü­letein, ennélfogva a termelés visszaesése sem haladta meg az országos arányt. A megye iparára jellemző fontosabb cikkekből — amint az alábbi táblázatból is kitű­amelynek során a miniszté­meltek, mint az elmúlt • sonló időszakában; év ha­Szén tonna 1957. 1. félév 994 019 1958. 1. félév % 1 286 456 129,4 Kőszénkoksz tonna 27 665 33 518 121,1 Egetett tégla 1 000 db 30 232 35 416 117,1 Kenderfonal tonna 435 490 112,6 Bőr cipő (női) pár 102 822 139 700 135,8 Bőrkeményáru tonna 907 962 106,0 Felsőbőr ms 151 041 197 344 130,6 Szivarka millió db 1 008 1 248 123,8 Sör hl 108 221 123 128 113,7 Lényeges azonban fnegje- jegyezni azt is, hogy az ismer­tetett eredmények ellenére az 1956-os termelés szintjét ez év első felében csak május, június hónapokban értük el, illetve haladtuk meg. A félév ipari termelése — 1956. első félévét 100 száza­üzemefnk exportra történő termelése nagymértékben megnőtt. miután több esetben import­anyagokról van szó, az ország devizakészletét. Ezért népgaz­dasági szempontból is káros­nak ítélhetők az ilyen jelensé­gek. A Baranya megyei iparválla­latok anyagkészlete ez évben is folyamatosan emelkedő irányzatot mutat. 1958. 1. félévének végén az anyagkészletek 43 millió fo­rinttal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ez 19,2 százalékos emelkedést jelent ugyanekkor, mint már az előzőkben ismertettem, a termelés 14,6 százalékkal emelkedett, tehát az anyag- készletek emelkedése nagyobb ütemű, mint a termelésé. Ez annál is inkább szembetűnő, mert egy évvel ezelőtt az em­lített jobb anyagellátás követ­keztében a készletek már jó­val magasabbak voltak, mint az ellenforradalom előtti idő­szakban. 1957. I. félévben valamennyi vállalatnál nagy problémát jelentett a megfelelő bérezési módszer kialakítása, — amely mind a minőségi, mind a mennyiségi teljesítményt fi­gyelembe véve ösztönöz a gaz­daságos termelésre. A múlt év első felében még a legtöbb üzemünk túlzott mértékben al­kalmazott időbért. Sok vita és nehézség árán ma már eljutot­érdekében, amelyek hatásos­nak is bizonyultak. Például a két összehasonlított időszak­ban egy tonna szén átlagos ön­költsége az alábbiak szerint alakult: Komló Pécs 1957.1. félév 406,12 Ft 327,17 Ft 1958.1. félév 326,54 Ft 297,70 Ft A termelés egészére jellemző költségszint-mutató tekinteté­ben Baranya megye valameny nyi iparvállalatát figyelembe véve a következő tapasztalható A termelési költségszint válto­zása: 1956 1957.1. félév 1958.1. félév 100 119,6 109,9 Amint a fenti összehasonlí­tásból látható, 1957-hez képesl az elmúlt évben tekintélyes 9,7 százalékos javulás követ­kezett be. 1956-hoz képest azonban még mindig 9,9 százalékkal magasabb a termelés költ­léknak véve mindössze 94,2 százalék. A termelés növekedését elő­idéző tényezők vizsgálatánál tapasztalhatjuk a termelé­kenység 5,1 százalékos, a mun­káslétszám 9 százalékos emel­kedését, tehát a többtermelést főként a wnmkáslétszám növelésével értük cl. Itt ugyan figyelembe kell ven­nünk azt, hogy a termékek mi­nőségének javítása érdekében a korábban egyes üzemekben tapasztalt túlfeszített normák megváltoztatása létszámigény­nyel járt, azonban a termelé­kenység fejlődését így sem tarthatjuk kielégítőnek, amit bizonyít az is, hogy a tárgyalt időszakban megyénkben az egy munkásra jutó termelés 96 szá­zalékra közelítette meg az el­lenforradalom előttit, ami gyengébb eredmény, mint az ország egész iparának termelé­kenységét- jellemző 98 száza­lékos viszonyszám. A megye ipara termelékeny­ségének helyzetével azért sem lehetünk elégedettek, mert üze­meink technikai berendezésé­nek fejlődése — ami az elmúlt években nagy lépéssel haladt előre — feltétlenül a termelé­kenység magasabb arányú nö­vekedéséhez kellett volna, hogy vezessen. A félévi eredményeket vizs­gálva, jogosan merül fel az a kérdés is, hogy a minőségi kö­vetelményeknek mennyiben si­került eleget tenni. Olyan ösz- szefoglaló mutatót, amely vala­mennyi vállalat, üzem, gyárt­mányainak minőségére egy­aránt jellemző volna, nem lehet alkalmazni, több jelenségből azonban arra lehet következ­tetni, hogy a mennyiség! fejlődés mö­Közismert a Páesi Porcelán- gyár, a Pécsi Kesztyűgyár, Pé- , , ... . esi Kesztyűs KSZ, Szigetvári tun^ <xi®1g> vogy Cipőgyár, a Sopiana Gépgyár, Agrária Keményítőgyár ilyen irányú tevékenysége. Az em­lített üzemekben egyre több a felső minőségi kategóriába tartozó termék. Az előbbiekben ismertetett termelési eredmények elérését megkönnyítette a korábbi évekhez képest megjavult anyagellátási helyzet. 1957-ben a baráti országok főleg terme­lési alapanyagokban nyújtot­tak segítséget, amely lehetővé tette, hogy üzemeink a folya­matos termeléshez szükséges készleteiket feltöltsék. Az ily- módon bekövetkezett sikerült mind a népgazda­ság, mind az egyén érdekeit figyelembe vevő teljesít­ménybérezési módszert Vál­lalataink nagy többségénél bevezetni. ségeinek szintje. Az emelkedés egy része, miint közismert, a bérek növekedé­séből származik, amelyek tör­vényes rendelkezésre támasz­kodnak. Ezen túlmenően is van azonban még néhány száza­lékos emelkedés, ami gazdasá­gi vezetőinket arra figyelmez­teti, hogy a takarékossági ter­vek végrehajtásánál a terme­lés fontos alaptényezői, a mennyiségi és minőségi köve­telmények mellett, a gazdasá­gosságra is tekintettel legye­nek.. Az eddig ismertetteken ki vül természetesen megyénk iparának sok egyéb olyan problémája van még, amelyek a továbbfejlődés irányára be­folyással vannak, például t korszerűsítéshez szükséges be­ruházások, felújítások helyze­1958. első felében a Baranya megyei iparvállalatok 18.3 mii­lió forinttal fizettek ki több termelési profilok legcélsze-j bért a dolgozók részére, mint zavartalan anyagellátás a termékek minőségének javu­lásához is nagymértékben hoz-: zájárult. Ugyanakkor azonban nem lehet egyetérteni azzal a túlzott készletezési törekvéssel, az előző év azonos időszaká­ban. Ha hozzávesszük a fenti összeghez a nyereségrészesed és címén kifizetett 23 millió fo­rintot, akkor láthatjuk, hogy a több és jobb termelés a dolgo­zók részére is magasabb jöve­delmet jelentett és ezáltal is si­került a tervezett életszínvonal emelést biztosítani. Nem lehet közömbös szá­munkra a termelés gazdaságos­sága, az hogy az eredménye­rűbb kialakításának kérdése,) stb., amelyek a gazdasági ve­zetőket, közgazdászokat állan­dóan foglalkoztatják. Ezeknek a kérdéseknek tárgyalása a je len cikk keretébe nem illeszt­hetők bele. összefoglalóként megállapít­hatjuk, hogy az adott körül­mények között a hiányosságok ellenére is — anélkül, hogy az önelégültségre okunk lenne, — kielégítőnek tarthatjuk ipa-l dülés megalapozásához. amelv úevszólván valamennyi -T **? “cu“,Iclvc- runk fejlődését. Az első félévi .-íi i ■, .... ■ ketmjlyen költségráfordítássá! .eredmények nagymértékben " megnyilvánul, értük el, hogyan alakult a tér- hozzájárultak a további fellen­mékek önköltsége. Az elmúlt évhez képest legtöbb ipari üze­münkben tettek intézkedéseket (anyagnormák felülvizsgálata, teljesítménybér alkalmazása, stb.) az önköltség csökkentése vállalatunknál Közismert tény, hogy az olyan anyagok tárolása, amelyek az adott vállalat termeléséhez nem szükségesek, feleslegesen kötik le a vállalat eszközeit, s Nagy József, a Magyar Nemzeti Bank Területi Irodájának igazgatója gött minőségi javulás is megtalálható. Például: a megye ipari terme­lésének legnagyobb volumenét adó szénbányászatban a ter­melt szén átlagos kalóriája az alábbiak szerint javult: Komló Pécs 1957. 1. félév 4 827 4 406 1958. I. félév 4 832 4 480 A minőségi javulást bizonyít ja az Is, hogy <y£ mjiujali oáto szeszeit Láttuk Az első üzletházon már az utolsó simí­tásokat végzik. A ta­karítónők súrolják a padlót, tisztítják az ablakokat és a nagy ki­rakatüvegeket. A lakatosok a napellenző pony­vákat szerelik, a lakók pedig örömmel néze­getik az új üzletházat. Elolvassák a neon cég­feliratokat, bekukkantanak az üzlet belsejébe és örömmel mondják: na, végre. Nekünk is lesz már valamirevaló üzletünk. Valamirevaló? Igen. Nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a város egyik legszebb üzletháza. Nézzünk csőik körül benne! A fa­lak lábazata zöld és vörös márványburkolat­tal borított, az eladóasztalok oldala szintén. A padlója kétszer égetett l&rámiakockákkal (a ía metlachin) burkolt. 'Tetszetős a- mennye­zetvilágítás elhelyezése is. Külön figyelemre méltó az üzletháznak az a része, amit nem látnak majd a vevőki A tágas raktár, a dol­gozók részére épült öltöző, mosdó. Az első üzletházban háztartási bolt és di­vatáru üzlet kap helyet. Az építők hétfőn ad­ják át az épületet az üzletberendező vállalat­nak. Remélhetőleg egy ’hét alatt elkészüli a berendezés szerelése is és hamarosan kinyíl­nak majd az üzletház kapui a vásárlók előtt. Nem kell várni most már sokáig a többi üz­letház kapunyitására sem. Egy hónap múlva adják it az építők a második üzletházat, amelyben a hentes, zöldség és cipőbolt kap helyet. Két hónap múlva a. harmadik üzlet- ház is elkészül és teljes egészében füszerbolt foglalja majd el. Kezdődnek az őszi mezőyaziiasági munkák őst, amikor már a nyári mezőgazdasági munkák be- fejeződtek, számot kell vetnünk az új gazdasági év Szépül a városrész. Sokszor leírtuk ez már és még bizonyá­ra sokszor kénysze­rülünk ezután is leírni. Mert a városrész hét- röl-hétre szépül. Ma már van aszfaltos útja — nem is egy —, vannak sármentes gyalogjárói, van autóbuszjárata és jó ütemben folyik az általános tereprendezés. Szemlátomást alakul­nak az épületek közötti tágas tereken a par­kok, kis fantáziával már a virágágyakat is odaképzelhetjük az utak és támfalak mellé. A házaik is szépülnek. Ebben axz évben mér egyszer annyi épület külső vakolását végzik el, mint az elmúlt évben —, húsz épület ölti magára vadonatúj nemesvakolat köntösét. Egy dolog azonban feltétlenül szembeötlil: mindenkinek az általános szépufié* közepette is. Ez pedig a tisztaság. Illetve, mgy eléggé hadilábon áll az új városrész a tisztasággal Az újonnan aszfaltozott utak is piszkosak, r söprésükről nem’ gondolkodnak. Az eldobál' dinnyehéjak sem nyújtanak épületes látványt. Érdemes lenne ezen is segíteni valahogy. Eg­űt caseprő már sokat tudna tenni. És akko- még szebb lenne az új városrész. Mert mégis csak az a legszebb, ami tiszta is. (KVRUCZ) küszöbén: hogy és miiként fogunk gazdálkodni a jövő esz­tendőben. Megállapíthatjuk azt, hogy az idei nyári mező- gazdasági munkákat, — aratást, cséplést, növényápolást, növényvédelmet, — megyénk dolgozó parasztsága szerve­zetten és fegyelmezetten végezte el. Különösen megyénk mezőgazdasági nagyüzemei, állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek jártak elől jó példával. Dicséret illeti a gép­állomásokat is azért a munkáért, amellyel az idei eszten­dőben segítették a termelőszövetkezeteket a talajművelési, aratási és cséplési munkák során. Soha még ebben a me­gyében ilyen nagymértékben az aratást gépi erővel nem végezték el. Most, amikor az őszi mezőgazdasági munkáikat, meg­kezdjük, szükséges egypár olyan kérdést felvetni, ame- lyeűflnek a végrehajtása vagy elmulasztása komoly kihatás­sal lehet a jövő évi eredményeinkre; Először is a kenyérgabonáról kell beszélni; A kenyérgabona-szükségletünk megköveteli azst, hogy ■területét tovább ne csökkentsük és legalább az elmúlt évi, sőt nagyobb területen vessünk búzát és ezen az idei évnél •legalább 2—2,5 mázsával nagyobb termést érjünk el. ösziárpa-termesztéssel kapcsolatban az idei esztendő azt hiszem minden dolgozó paraszt előtt bebizonyította, hogy az kifizetőbb és biztosabb takarmánygabona-termést ad, mint a tavaszi kalászosok. Ezért most, amikor néhány nap választ el bennünket az ősziárpa-vetés megkezdésétől, szükséges, hogy minden termelőszövetkezet, állami gazda­ság és egyéni dolgozó paraszt a tavalyi őszi árpa terület­nek megfelelően, sőt még nagyobb területen gondoskodjék a jövő évi takarmánygabona vetéséről; Helyes, ha a jövő évi korai zöld takarmány biztosítása érdekében minél több területen vetnek őszi takarmány­keveréket és bíborherét. Ajánlatos az őszi takarmánykeve­réket szakaszosan vetni, hogy tavasszal folyamatosan hosz- szabb ideig etethessük ezrt a kiváló minőségű szálastakar- •mány-keveréfcet. Kormányzatunk úgy, mint más esztendőkben is, nagy mennyiségű vetőmagot ad a tsz-ek és a dolgozó parasztság részére. Szükséges, hogy ezt a vetőmagmennyiséget miinél j előbb leigényeljük, különösen a pécsi és a sásdá járás dói- j gozó parasztsága, mert ebben a két járásban az idei eszten­dőben a teljes őszi vetőmagmennyiséget ólomzárolt, tisztí­tott, legmagasabb csírázóképességű vetőmaggal cserélik ki. A jó terméseredmény egyik biztosítéka, ha növényein­ket jó elővetemény után vetjük. E téren voltak hiányossá­gok az elmúlt esztendőkben és kényszerűségből mind ter­melőszövetkezeteink, mind egyéni parasztságunk kényte­len volt kalászos után kalászost vetni, aminek eredménye legtöbb esetben nagymérvű futrinka-veszély volt; A föld nagyobb hozamának egy másik agrotechnikai fel­tétele — hogy az őszi kalászosok korán földbe kerül­jenek. Szakítani kell azzal a káros, már hagyománnyá vált szokással, amely Baranya megyében meghonosodott az egyénileg gazdálkodók között, hogy különösen a búza elve­tését november, sőt december hónapra halasztották. Leg­hasznosabb, ha október végéig minden szem őszi gabona a jól előkészített földbe kerül. Természetesen ennek egyik ve­lejárója, hogy azokról a földekről, ahová őszi gabonát aka­runk vetni, az előző évi termés a legsürgősebben legyen be­takarítva, hogy a talajt időben és jól él lehessen készíteni a vetésre. Különösen vonatkozik ez a kukorica betakarí­tásra és a szár letakarítására. Az idei gyengébb szálastakarmány-tenmés szükségsze­rűen köteleződé teszi 'számunkra, hogy állatállományunk részére minden körülmények között és minden fellelhető tartalékból, forrásból a télen takarmányt biztosítsunk. Egyik ilyen nagy takarmányforrásunk a kukoricaszár, amely itt Baranyában évről-évne nagy mennyiségiben tönkrement. Az idejében levágott kukoricaszár silózva jó silótakar­mányt ad. Kévébe kötözve és gondosan tárolva közepes szénának megfelelő takarmányt jelent. Ezért ne hagyjuk 'kárbaveszni Baranya megyében sem a több milliós takar- mányértéket, ami a kukoricaszárban rejlik. A Baranya megyei Tanács legutóbbi tanácsülésén olyan rendeletet hozott, amely biztosítja a kukoricaszár mielőbbi betakarítását. Előírja a tanácsrendelet, hogy a kukorica­szárat a törés után legkésőbb 15 nap alatt be kell takarí­tani, de november 30-a után kukonicaszár a mezőkön nem lehet. Állatállományunk takarmánybiztosítása érdekében szükséges még, hogy a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok a takarmánnyal takarékosan bánjanak és vezes­sék be, különösen a termelőszövetkezeteinknél az adagolási rendszert (porciózást), hogy minél kevesebb tákarmány menjen tönkre. Az idei esztendőben örvendetes jelenség volt az, hogy sok pillangós takarmányt vetettek. A pillangós virágú 4a- . karmányok termelését tovább kell fokozni, mert az egyik legbiztosabb és legjobb szálastakarmány-bázisa állatte­nyésztésünknek. Kövessük a pillangósok vetésénél azt a jól bevált módszert, hogy lucernát ősszel és tisztán vessünk, mert az őszi vetésű lucerna biztosabb és jobban bevált, mint a tavaszi védőnövénnyel vetett pillangós. Eire az idei esz­tendő ugyancsak jó bizonyítékot adott, mert a tavaszi szá­razság következtében a tavaszi vetésű pillangósok jórésze tönkrement, míg az őszi vetésűek megerősödtek és kiállták a szárazságot. Az idő kedvező, meg lehet kezdeni az őszi mélyszántást és folytatni lehet, amig a kemény fagy be nem áll. Gépállo­másaink használjanak fel minden rendelkezésre álló erőt, hogy tsz-einknél az őszi mélyszántás minden darab földön el legyen végezve és még a rendelkezésre álló kapacitásra pedig kössenek szerződésit az egyéni gazdákkal. B efejezésül még egy fontos kérdésre kell felhívni a fi­gyelmet. Az idei esztendő kiválóan kedvezett szőlő­termésünknek. Jó bortermésre van kilátás, de ezt a meny- nyiséget úgy takarítsuk be, hogy necsak sok, hanem jó bo­runk is legyen. Ne siessük el a szüretet, várjuk meg a teljes beérést, hogy minél magasabb cukorfokú mustot kaphas­sunk. Ezt különösen minőségi borvidékeinken tartsák be a villányi, siklósi, pécsi és Mohács város környéki szőlős­gazdák. Annál is inkább fontos erről beszélni, mert a fel­vásárló szerveink a jövőben a jobb borokért kedvezőbb árat fizetnek. Várkonyi József • megyei tanács mg. oszt. vez /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents