Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-29 / 203. szám

195*. AUGUSZTUS 29. N A P ! 0 3 ÍGY TANULTUNK MI M ár a felszabadulás első napjaiban észrevehet­tük, hogy a munkásmozgalom ősz harcosai jelentős politikai képzettséggel rendelkeznek. Javarészük nyilván az illega­litás nehéz éveiben jutott a marxista ismeretek birtokéba. De hogyan? Erre voltunk kíváncsiak, amikor Gergely Lajos elvtárs­hoz, a RŰVIKÖT igazgatójá­hoz bekopogtunk. Hallgassuk meg az elbeszélését! 4'121-ben, Horthyék pécsi * bevonulása után a szo­ciáldemokrata pártban tevé­kenykedtünk. Rendszeresen összegyűltünk a Zrínyi utcai munkásotthonban és a régi jó elvtársakkal összefogva kiala­kítottunk egy több mint tíz tagból álló baloldali csopor­tot. A kör néhány tagja ma is él, nevezetesen: Szegedi Jó­zsef, Lakatos József, Izsák Im­re elvtársak és mások. A baloldali kör volt az ak­kori jobboldali árulók vezette pécsi szociáldemokrata párt- szervezet erjesztője. Minden fontosabb dolgot megbeszél­tünk magunk között, együtt jártunk kirándulná. Egyszer a pártvezetőség pórtfegyelmi elé is állított bennünket, mert til­takoztunk az ellen, hogy a munkásáruló Esztergályos Já­nost és Dlck Györgyöt ország- gyűlési képviselőnek jelöljék. Nem mertek komoly bünte­tést kiróni ránk, mert nagy volt a befolyásunk a becsü­letes szociáldemokrata mun- kástömegekben.­Többször ellátogatott hozzánk dr. Kiss Jenő elvtárs Buda­pestről. Hivatalosan a szociál­demokrata párt országos veze­tőségének a tagja volt, de ml észrevettük, hogy több ennél. Két eshetőség állhatott fenn: kommunista volt, akit a KMP a szociáldemokrata pártba küldött dolgozni, vagy pedig a hússas években Miért lett éliizem a Pécsi Közlekedési Vállalat? olyan elvtárs, aki kapcsolat­ban áll a kommunistákkal. Hamarosan összemeleged­tünk. Elmondtuk, hogy tanul­ni szeretnénk, a nekünk tet­sző dolgokról. Dr. Kiss elvtárs megértett bennünket. Rövide­sen szólt Dick Györgynek, hogy ismeretterjesztő előadá­sokat fog tartani számunkra. Dick természetesen nem mert ellenvetést tenni. A rendőrség sem tudott a dologról, noha az akkori törvények szerint szól­ni kellett volna nekik... Általában akkor gyűltünk össze a munkásotthon egyik Ids szobájában, amikor a töb­biek már elmentek. Dr. Kiss elvtáns minden, jegyzet nélkül beszélt és mi sem írtunk egy szót sem. Azt hiszem nem kell bővebben magyaráznom az okát, Pécs valósággal hem­zsegett a rendőrkopóktól. Dr. Kiss elvtársat többször el akar­ták fogni, egyszer például a vasútállomáson várták a de­tektívek. Természetesen Kiss elvtárs ezen a napon nem ér­kezett meg Budapestről; Ha jól emlékszem 1924-ben, vagy 25-ben kezdődött meg a tanulás. Mindig az órákon be­széltük meg, hogy mikor tart­juk legközelebbi összejövete­lünket. Előfordult, hogy két hét alatt kétszer, máskor vi­szont egy hónap alatt csak egyszer találkoztunk — ahogy az óvatosság törvényei előír­ták. Mindén eshetőségre felké­szültünk; Azt a szobát szemel­tük ki, amelynek ablaka a szomszédos evangélikus temp­lom udvarára nyílt..; Állandó őrséget álltunk: egy elv társ a padlásról, egy pedig az ablak­ból figyelte az utcát; Dr. Kiss elvtárs képzett és jó tanítóinak bizonyult. A kom­munista elvtárs módján ele­mezte. hogy mi a Szovjetunió szerepe a nemzetközi munkás­mozgalomban, előadást tar’of- a dialektikus és történelmi materializmusról, tőle tudtuk meg, hogy Peyer Károly pak­tumot kötött Bethlen minis.’ terelnökkel és gyalázatosán ° árulta a munkásosztály Bernstein és a H. Intemack nálé is megkapta a magáé nem volt kímélet. Nagyon sokat tanultun már, szakavatottan vitáztun a chártisták és a francia utó pista szocialisták szerepérő amikor befutott az egyik őr hogy gyanús mozgolódást ész lelt az utcán. Több alakot Iá tott az utca két oldalán, a épület felé osonnak a sötét ben ;.; Lihegve jött a másik őr is, ugyanezzel a hírrel. Nem sokat teketóriáztunk Eloltottuk a villanyt, kimász tunk az ablakon, átfutottunk az evangélikus templom udva rán, és kijutottunk a nagy posta épületének hátába. Bot tál üthették a nyomunkat! Ezután egy kis szünetet pa rancsoltunk magunknak, ké sőbb újra kezdtünk mindent Ez a „kezdet" a negyvenes évekig folytatódott. így tanul tunk mi azokban az időkben. G ergely elvtárs visszaemlé kezése nem kíván kom roentárt. A jelennek szól min den szava. Ma fűtött szobák jobbnál-jobb könyvek, képzet propagandisták várnak ránk a jegyzetelést sem tiltják, in kább megkövetelik ;:; Min dent megadnak, csak egyet ki ván a párt: tanulmányozzu alaposan a marxizmus-leniniz- must! 4$8% /7<g)(3© 4957* 400% Néhány napja már. hogy a Pécsi Közleke­dési Vállalat autóbuszaira, villamosaira él- iizem-jelvénye két festettek. Városunk lalkói azóta igen gyakran kérdezgetik egymástól, hogy lehet, hogy a PKV is élüzem lett, holott köztudomású, hogy Pécs közlekedése az igé­nyekhez képest nem kielégítő. A PKV mégis megérdemli az élüzem-cimet. Hogy miért? Nézzük a tényelket! A Pécsi Köz­lekedési Vállalat elmúlt terve 41 millió 418 ezer utas kilométert írt elő. A PKV dolgozói ehelyett 42 millió 579 ezer utas kilométert tel­jesítettek, vagyis tervüket 3,1 százalékkal túl­szárnyalták. Még ennél is jelentősebb ered­mény, hogy a tervezett ráfordítást 6,7 száza­lékkal csökkentették. Az engedélyezett 3 mil­lió 606 ezer forintos béralappal szemben bér­alap-felhasználásuk csak 3 millió 576 ezer fo­rint volt. Jelentős mértékben csökkentették ezenkívül az üzemi balesetek számát is, s több mint 4 százalékkal túlteljesítették a TMK- tervüket. A fenti számok tehát azt bizonyítják, hogy a Pécsi Közlekedési Vállalat nem érdemtele­nül kapta meg az élüzem-cimet. Pedig a fenti számadatok a vállalat dolgozói áltál elért ered­ményeknek csak egy részét mutatják. A PKV ugyanis az elmúlt félév alatt igen sokat tett a közlekedés megjavítása és meggyorsítása érdekében. Az 1958-as évre tervbevett 10 váltó- és kitérő-cseréből eddig már nyolcat el­végeztek. Ebben az évben még a Petőfi mozi előtti kitérőtől keletre eső részen a villamos- síneket ki fogják cserélni. Hamarosan befe- jezik ezenkívül a fémipari iskolától a Zsolnay gyárig terjedő szakaszon a talpfáik és a villa­mos sínek egy részének kicserélését is. A vágányhálózat felújítása és az egyéb kor- szerüsítési munkák mellett ebben az évben már kisebb mérvű beruházást is eszközöltek ■a PKV-nál. A vállalat az első félévben két korszerű ikerkocsit kapott. A harmadik iker­kocsi a jövő év első negyedévében érkezik Pécsre. Az autóbuszok közül ebben az időszak­ban öt darab 30 személyes Ikarust újították, illetve újítanak fel. Sor kerül ezenkívül még egy 601-es típusú Ikarus felújítására is. Kétségtelen, hogy a PKV ma még nem tudja kielégíteni a város közlekedési igényeit Ennek oka részben az is, hogy az autóbuszok kijavításához szükséges alkatrészek beszerzé­se gyakran igen nehéz. Véleményünk szerint a vállalat felettes hatóságának mielőbb módot kell találnia a villamoshálózat kibővítésére, az autóbusz-részleg továbbfejlesztésére. — A PKV dolgozói ezután is mindent él fognak követni, a zökkenőmentes forgalom lebonyo­lítása érdekében, jó munkával igyekeznek az élüzem-jelvényt a jövőben is megtartani. A vállalat augusztus 30-án tartja az élüzem- avató ünnepségét és ez alkalommal 51 közle­kedési dolgozót pénzjutalomban, 16-ot pedig tárgyjutalomban részesítenek. BOJTOR HAJÓS az őszi-téli idényre Közeleg az ősz, az emberek esténkint mind több időt tölte­nek a négy fal között s több' idő jut a könyvek lapozgatására is. Milyen előkészületek történtek az olvasnivágyók igényeinek kielégítésére, milyen a megye könyvtárainak helyzete? Nagyon helyes, hogy a me­gyei könyvtár megyeszerte ol­vasómozgalmat kezdeménye­zett. AZ OLVASŰMOZGALOM több célt tűzött maga elé. Az egyik: régebben az olva­sómozgalom keretén belül fel­adat volt, hogy a könyvtárakat minél több könyvvel lássák el. Ez továbbra is követendő pél­da, azonban régebben csak a mennyiséggel törődtek, a mi­nőséggel már kevésbé. Volt olyan könyvtárunk — különö­sen falun —, ahol egy könyv­ből 20 példány is volt, s csak­nem mind a 20 példány ott porosodott a polcokon. Most megszervezték a falusi könyv­tárak közötti cserét s ezzel ki­küszöbölték ezt a hibát. A másik: az olvasómozga­lom részére minél több felnőtt olvasót toborozni. A tanulóif­júságot természetesen most sem hagyják ki az olvasómoz­galomból, sőt az eddigieknél is fokozottabban igyekszenek őket a mozgalomba bevonni. Az olvasómozgalom keretén belül a tanulóifjúságot bevon­ják a tanácsköztársaság 40. évfordulójának méltó megün­neplésébe azzal Is, hogy az is­kolák pedagógusainak vezeté­sével felkeresik azokat a kom­munistákat, akik a tanácsköz­társaság idején tevékeny mun­kát folytattak, s az iskolások írásban számolnak be — az el­mondottak alapján — tapasz­talataikról. Tervezik ezeknek az írásoknak gyűjteményes ki­adását is. A TANÁCSOK fiS A KÖNYVTÁRAK A megyei könyvtár ebben az évben mintegy negyed- millió forintot fordít a falusi könyvtárak fejlesztésére. Ez mellett természetesen a köz­ségi tanácsok feladata is, hogy fejlesszék községük könyvtá­rát. A sásdi járásban például általában 1 000—2 000 forintot fordítanak még a kisebb közsé­gek is könyvtáraik bővítésére. Dunafalván a tanács a műve­lődési otthonban két helyiséget bocsátott a könyvtár részére s berendezést te adott hozzá. Ugyanakkor akadnak tanácsok, amelyek tizendrangú kérdés­ként kezelik a könyvtárak ügyét. Nagybudméron például a tanács nem hajlandó semmi­féle támogatást adni. örvende­tes, hogy a megye CSAKNEM MINDEN KÖZSÉGÉBEN cÁ oilLámp borpineílien A harsányt hegy keleti oldalárnak méltóságtel­jes bársonyzöldje mellett sok kilométer hosszan elnyúlik a szőlőkkel telitűzdelt villányi hegység. Déli lejtőjén már a rómaiak is telepítettek szőlőt, — manapság meg az egész vi­lágot bejárja a villányi vörös híre. A borvidék központja, iránymutatója a Villányi Sző­lőtermelő Állami Gazdaság. Az útlkanyarlg terjedő, magas kő­falakkal határolt főépülete kö­zépkori várnak tűnik, pedig a fegyverforgatás célját sohasem szolgálta ez a feltűnően érde­kes épület; a villányi vörösbor fellegvárat Szakképzett her- lészszemnek is tetszetős par­kos udvarának az állomás felé cső részében hatalmas Vcétszár- nyas ajtó takarja maga mögött a gazdaság négy és félezer hek­toliter bort befogadó példásan gondozott pincéjét, Itt talál­tam Heiner László főkertészre és Szabó András szőlőhegyi üzcmegységvczetőre. Nagy műnkében voltak, a hamaro­san megnyíló budapesti nem­zetközi borversenyre állították össze a teherautón küldendő szállítmányt. Wéber Imre pin­cemester irányítása mellett ízléses címkékkel elátott hét- deciliteres üvegekbe palackoz­ták. az iskolázó pmceművele- tekben részesült kitűnő boro­kat Rittinger Ferenc bácsiék. No, de nézzük csak szépen sorjában, hogyan is került a Villányi Szőlőtermelő Állami Gazdaság a Budapesten sorra- kerülő nemzetközi borver­senyre! rendezett Az 1958-ban községi, járási, megyei bor­verseny megnyerése után a jú­liusban Budapesten megrende­zett országos versenyre kerül­tek a villányi gazdaság borai. Az ezernél több borminta ver­senyében a hegyvidéki bőreik közül az első három díjat a villányi 6- és újvörösbor nyer­te. A siker koronája azonban az volt, hogy az ó-fehérborral ugyancsak az első díjat érték el — az újfehér pedig „csak" bronzfokozatot kapott. Ezé le­it fán az országos bírálóbizott­ság a villányi gazdaság borai­ból huszonhat bormintát jelölt ki a budapesti nemzetközi ver­senyre. Bizonyára ezért tartották a Jó­zsef és Blum Ádám olyan „he­gyesen“ a hébért a kezükben, melyből szakavatottan csorgat­ták az ínycsiklandó, illatos, vérszínű nedűt a palackokba, kristálytiszta poharakba. — Olyan ez a bor, hogy bizo­nyára a franciák, ausztrálok, olaszok, jugoszlávok, nyugat­németek és a többi résztvevő állam borával is felveszi a versenyt. A négy és félezer hektoliter bor befogadására kiképzett pincében 19 borfajtának 30 változatát tárolják. Ezeknek a kiváló minőségi boroknak 70 százaléka vörösbor. — Ami pedig a borversenye­ket illeti — tájékoztatott Hei­ner László fdkertész —, kész­letünkből nemcsak a buda­pesti nemzetközi versenyre juttattunk el bormintákat, ha­nem Jugoszláviába, Ljubljaná­ba is küldtünk már egy szál­lítmány értékes bort a szep­temberben megnyíló hagyo­mányos nemzetközi versenyre. 1955-ben Ljubljanából két ezüst- és egy bronzérmet hoz­tunk el. Külkereskedelmünk során pedig minden világrész­re eljut a villányi vörösbor. A brüsszeli kiállításon any- kőskedvelt volt a villá­nyi bor, hogy az előzetesen küldött vörösbor után még egy szállítmány sillert is kellett út­nak indítani... Hanem azt is láttam a Villányi Szőlőtermelő Álla­mi Gazdaságban, hogy a bor sok gondos munkát kíván, míg eléri a megfelelő izt, aromát, zamatot. Már jó előre kell fel­készülni a szüretre, a must szakszerű erjesztésére, a. bor fogadására. A villányi gazda­ságban már javában folynak ezek a immfeáfc, A pince előtti erjesztőben, présházban kala­pálnak, fűrészelnek, mossák, festik a hordókat. Három hosz- szú sorban állnak a kimon­dottan vörösbor készítésére al­kalmas 300 hektoliteres erjesz­tő kádak. Pelz Adám, Tóth Pé­ter végzi a kádármunkákat. Cserélik a rossz dongát, javít­ják a hibás álfenéket. Az egyik helyen meszelnek, a másik helyiségben a gépéket javít­ják, itt-ott még a Pánján bá­csinak is akad egy kis ács­munka. Még néhány nap, és szüretre kész a villányi gazda­ság borpincészete. működik már könyvtár. Me­gyénkben jelenleg 318 közsé­gi könyvtár áll a falusi olva­sók rendelkezésére. A nyár folyamán elintéződtek a könyv­tárak vezetésének problémái te. A hanyag könyvtárosokat leváltották s helyükbe olyan emberek kerültek, akik kedv­vel és megfelelő hozzáértéssel kívánják munkájukat végezni, Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy most már min­den rendben van a könyvtá­rak körüL AKAD MEG JAVÍTANI VALÓ különösen a szakirodalom te­rén. Vidéken különösen kere­settek a mezőgazdasági prob­lémákkal foglalkozó könyvek, de ezekből — sajnos — kevés található a községi könyvtár­ban. Ennék az az oka, hogy meglehetősen drágák ezek a szakkönyvek. Érdemes gondol­kodni azon, hogy nem lenne-e hasznos, ha egy-egy mezőgaz­dasági szakterületről — mint például a szőlészet, méhészet — népszerű nyelven tárgyaló kis füzetet jelentetnénk meg — kevésbé borsos áron. AZ IFJÚSÁGI KÖNYVEK területén lényegesein jobb a helyzet, mint volt 3—4 évvel ezelőtt. Nemcsak az ifjúságot érdeklő regényekből jut több falusi könyvtáraink számára te, hanem a tanulmányaikhoz szükséges kötelező irodalomból te. Ezzel természetesen ko­ránt sincs még megoldva az, hogy minden diáknak vala­mennyi kötelező olvasmányt kölcsönözni tudják. Az elmúlt évben volt hiba ezen a téren, különösen akkor, amikor a ta­nulóifjúság az utolsó pillanat­ban szaladt a könyvtárakba irodalomért. A megyei könyv­tárban például Gorkij: Anya című regényéből mintegy 50 van, de néha még ez sem elég, különösen a tömeges igénylés idején. Tanulóifjúságunk tehát idejében és folyamatosan gon­doskodjék a kőtelező lroda'om beszerzéséről, elolvasásáról. Javult a könyvtárak helyze­te, s most az szükséges, hogy a tanácsok még fokozottabban törődjenek népművelésünk ezen fontos eszközeivel. Garay

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents