Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

1958. AUGUSZTUS 3. NA P TO 3 Korszerű bányaüzemmé fejlődik István-akna hozzák M a szemet, annál na­gyobb lesz a kőzetek hőmér­séklete, valószínűleg növeked­ni fog a felszabaduló gázok mennyisége, egyre nehezebbé válik a szelíőztetési problémák megoldása. Az új légaknát mindenesetre két 7000 köbmé- ter/perc teljesítményű szellőz­tetővei szerelik fel és ez a György-aknai szellőztető be­rendezésekkel együtt biztosí­tékot nyújt az István-akmai bányatelek megfelelő szellőz­tetésére, a kőzethőmérsélde- tek csökkentésére. Az új légaknának azonban nemcsak ezt az egy feladatot szánták. Itt akarják majd megoldani a nyugati bánya­mező anyagellátását is, sőt a légakna szükség esetén napi 400 tonna tiszta szén kiszállí­tására is használható lesz. Az új légakna mélyítése Szabolcs falu határában jelen­leg is folyik. A mélyítés ter­vezett ütemének betartásét azonban a vízbetörés elleni állandó küzdelem akadályoz­za. István-akna fejlesztése !■ i ii. .űr ■ természete­sen nem csak új aknák mé­lyítését, új bányaterek feltá­rását tette szükségessé. Lé­nyeges változások lesznek a külszínen is. Többek között teljesen meg kell változtatná a szállítás eddigi rendszeréi Eddig ugyanis az István I; aknán kiszállított szenet lánc- pályán a Béke-aknai szilóba s onnan vi 11 amos vasú tan Új­hegyre szállították. A Béke- aknai akna- és szilópillér le­fejtése azonban e létesítmé­nyek megszüntetését követeli, vagyis István-akna szenét más úton kell az újhegyi mosóba elszállítani. A tervek szerint Istvárvak- nán a külszíni csilleforgalmat, a szénfeladást teljesen új ala­pokra helyezik. Ha majd az új szállítóakna is elkészül, a két aknán kikerülő szenet a Ilyen lesz István-akna 1965-ben A pécskörnyékt szénbá­a—................ . = nyászat története a múlt századba nyúlik vissza. A modern pécs- környéki szénbányászat tör­ténetét azonban csak az 1920- as évektől számítják, mert ekkor fejeződött be a DGT nagy koncentrációs tervének a megvalósítása, a szétszórt, kicsi, gazdaságtalanul üzeme­lő bányaüzemek felszámolása. Ebben az időben — 1925-ben — készült el az akkor még modern nagykapacitású Isi- ván-akna, amely egyike lett az ország legkorszerűbb ak­náinak. Az új aknának — amelynek 41,20 méter magas vasbetonból épült szállítótor­nyába két Ward-Leonard gyártmányú Koepe tárcsás, évi 500 000 tonna nyers szén kiszállítására alkalmas villa­mos szállítógépet szereltek fel — többek között azt a szere­pet is szánták, hogy az akkori Ferenc József, ma Béke-akna területén termelt szenet is a felszínre hozza. Azóta több mint három év­tized telt el; Ezalatt az idő alatt a szénbányászat is, a szénbányászattal szembeni követelmények is hatalmasat fejlődtek. A régi de még ma is üzemelő Béke-akna az utol­só óráit éli, szénvagyana — ez akna és a szilópillér kivé­telével — egészen minimális. István-aknán igaz, még van szén bőven. A megnövekedett igények kielégítésére, a Béke aknai kieső kapacitás pótlá­sára a jelenlegi szállító beren­dezések azonban már nem elegendőek. At ál feladatok új beru- i i = házás:, István-akna továbbfejleszté­sét tették szükségessé. Éppen ezért a pécsi tröszt megbízá­sából a Bányászati Tervező Intézet még 1953-ban hozzá­kezdett a pécsi szénbányászat — ezen belül István-akna — távlati fejlesztési tervének el­készítéséhez. A tervek szerint ahhoz, hogy István-akna az évi 500 SOO tonna nyers szén helyett évi 793 000 tonna sze­net adjon, 329 millió forintos beruházással számos új léte­sítményt kell elkésziteni. A legsürgetőbb feladatként egy új szállító és egy új lég­akna, valamint 3 vafcafena mélyítése jelentkezett. Az új István II. szállító- és a sza­bolcsi légakna mélyítéséhez mór 1953-ban hozzá is kezd­tek. Az új szállitóaknát napi 130 vagon tiszta szén kiszál­lítására tervezték. A végleges mélysége — mivel a szénte­lepek egyre mélyebbre húzód­nak — 900 méter lesz. Egye­lőre persze nem szükséges ilyen mélyre mélyíteni. Az új akna szállítóberendezéseit — 2 Koepe rendszerű szállító­gépet — az István I. aknához hasonlóan vasbeton aknato­ronyban helyezik ek A légaknát, hogy a védő ■ i. ■ ----- .pillér lehe­tőleg minél kevesebb szenet kössön le, — a nyugati bánya mező szélére telepítették. En­nek az aknának elsőrendű fel­adata a nyugati bányamező szellőztetésének megoldása lesz. Számolni kell ugyanis azzal, hogy minél mélyebbről két akna között létesítendő buktatóállamásra továbbítják és a csillékből azonnal kiürí­tik. A csülefonduló így lénye­gesen meggyorsul. A buktató állomásról a szén a földalatti szalagosa tormában elhelyezett gumiszalagokra kerül, majd ormán a szalaghídon át a tá­roló bunkerekbe. A tároló bunkereket közvetlenül a kö­télpálya feladó állomása mel­lé épitik 6 innen szállítják majd el a szenet Újhegyre; Az Isfván-aknát Ujhegy­.............. . ■ «8 = gyei ősz­sz ekötő kötélpályát napi 14 órás szállítási időt számítva, 3200 tonna szén elszállítására tervezték. A kötélpályán azonban nem csak szenet szál­lítanak. Ezen fogják lebonyo­lítani az anyagszállítást is, mert — mint említettük — Béke-aknán minden külszíni létesítményt — így az állomás* és a fateret is — felszámol­nak. Az új fatér építését kü­lönben már meg is kezdték Újhegyen. A távolabbi jövő­ben pedig az új szabolcsi lég­akna mellett építenek egy fa­teret s a nyugati bányamező számára itt tárolják a bánya­fát. A szabolcsi légaknához az anyagot a jelenlegi villa­mos-vasú tan szállítják s igy érthetően a vasútvonalnak csak a szabolcsi légakna— Béke-akna közötti részét szün­tetik meg. Az új létesítmények, az új gépek számára az eddiginél több energiára is szükség lesz. Részben ez, részben a jelenle­gi energiaellátás elégtelensége szükségessé tette, hogy István- aknán kettő, a szabolcsi légak­nánál, György-aknán és ké­sőbb Rücker-aknán agy-egy új transzformátorállomást épít­senek; A sűrített levegő igé- l . ———b nyék kielégítése érdekében Szabolcs légaknán kompresszortelepet létesítenek. Innen elsősorban a nyugati bányamezőt látják majd el sűrített levegő-ener­giával. A keleti bányamező számára Rüeker-aknén épül majd kompresszortelep. A ter­vezők ezenkívül gondoltak a nehéz fizikai munkák — első­sorban a jövesztés és a szállí­tás — gépesítésére is. A szük­séges gépék beszerzésére a le­hetőségek biztosítva vannak. A külszíni létesítmények kö­zül érdemes még megemlíteni az új fürdőt, az irodaházat és a lámpakamrát: A jelenlegi István-aknai fürdő, lámpa­kamra ugyanis a megnöveke­dett igényeknek mér nem fe­lel meg, kicsinek bizonyul. Az új fürdőt az István II. akná­tól délre a domboldalon építik fel a lehető legkorszerűbben lesz felszerelve; A tervfeladat az említette ■" ■ ■ ■ ----■ ken kívül még t öbb kisebb jelentőségű létesítmény elkészítését írja elő. 1965-re az István-aknai fejlesztés befejezésének ha­táridejére már az utaknak, a parkírozásnak, a kerítésnek is ei kell készülnie. S akkor Ist- ván-akna ismét hazánk egyik legkorszerűbb bányaüzeme lesz. Mesterfalvi Gyula (í)iizúnll átás tra ! S a zenekar, mintha csak kedvesked­ni akarna, az oroszok kedves népdalai hűvös estében, a fák ösz- szeboruló lombjai alatt je­her asztaloknál zsibongott a beszélgetés. Az üdvözlé­sek, a két magyar tánc után ismerkedtek, barátkoztak az Urán­bánya dolgozói és szovjet vendégeink. A huszonnyolc szovjet vendég, turis­tacsoportként érkezett Magyarországra. Moszkvából, Irkutszkból, Szibéria vá­rosaiból jöttek. Debrecenben jártak az egyetemen, Szolnokon termelőszövetke­zetben, Kalocsán a paprikamalomban, Pécsett a Zsolnay gyárban. És minden nagyon tetszett, minden szép volt és érdekes — de a legszivmelengetőbb mé­giscsak az emberekkel, a barátokkal való találkozás mindenütt; Most is úgy koccintottak a söröspoha­rakkal, úgy kinálgatták egymást a szép hamvas barackokkal, alig néhány perc múlva, mintha régi barátok találkozása lenne ez az este. És mindenki mesélt. Meséltek a ma­gyarok életükről, a munkáról, a kere­setről, a gyerekeikről és meséltek a szovjet elvtársak, meséltek az otthoni életről, meg arról, amit itt láttak. Veszelov elvtárs, a moszkvai „Kujfoi- sev” Építészmérnöki Egyetem docense ■feleségével jött. És vidáman felelgetett minden kérdésre, amit a bányászok fel­tettek. Elmondta, hogy a csoportjában sok remek magyar egyetemista is akad, elmondta, hogy a magyarországi élmé­nyek eddig minden elképzelésüket fe-. lülmúlták. — Hogy milyenek a magyar nők? *** Vidám kacagással adja és fogadják a választ. — Ami a külső benyomásokat illeti: szépek, kellemesek, csinosak. Hogy milyenek belülről? Most majd táncolok néhánnyal és elbeszélgetünk '— ha sikerül... Persze, nem érdektelen kérdés az sem hogy hogyan ízlenek nekik a magyar ételek. — Nagyszerű! — lelkesedik Veszelov Mvtárs — elhatároztuk máris, hogy ha hazamegyünk Moszkvába, csinálunk egy magyar konyhát. Már gyűjtjük a recepteket.. ; Az egyik asztal végén hosszú szőke- copfos kislány, akár az Alföldről ide­került magyar kislánynak nézhetné az ember. Pedig 6 is moszkvai, a kirovi kerület tanácsán dolgozik, építésztech­nikus. Most végzi az egyetemet esti ta­gozaton; közgazdász-mérnök lesz. őst vagyok először kül­földön — mondja megindult hangon — és nagyszerű élmé­nyeket jelent ez ne­kem. Elsősorban azt a figyelmességet és azt a szeretetet fogom elmesélni ott­hon, amit itt tapasztaltunk mindenfelé. Csak az tűnt fel, hogy nagyon sok szép új épületet láttam ugyan, de nagyobb­fajtákat sehol. Miért nem építenek nagy, tízemeletes házakat, mint nálunk Moszkvában? Aztán még kivallatjuk Ludmilla Sztyepanovát, hogy nem hagyott-e ott­hon vőlegényt, de nevetve tiltakozik. —> Az még nincs! Most a tanulás a jegyesem. Odébb egy magyar és egy szovjet kis­lány barátkozik. Az egyik virágot ad és azt mondja: — Magyarszki... szeretem... és mo­solyognak mind a ketten. Kugyinova, az Irkutszki Járványtant Intézet orvosnője leginkább arról a sok apró, de nagyon szép élményről mesél, amit eddig tapasztalt. — Nagyon tetszett az asszonyok sze­retete a gyermekek iránt. És az, hogy a gyerekek szépek, tiszták, rendesek. Tetszik, hogy a magyar nők finoman, egyszerűen és mégis elegánsan öltöz­nek. Nagyon tetszik a sok-sok virág, bokor, fa, ami nálunk nincs éppen bő­vében ... És nagyon tetszett mindenütt a magyar népzene, és különösen a már nálunk is ismert, sokat játszott operet­tek; Sylvia, CsárdáskirálynÓ. után rázendít a Csárdáskirálynő dalla­maira, S miközben a moszkvai mérnök fülébe húzzák, az asztal másik részén képeslapok cserélnek gazdát. Egy kicsikontyos, idős asszony majd­nem könnyezik, amikor átnyújtják neki Moszkva látképét. — Éppen olyan, mint akkor — mond­ja — csak persze, sokkal nagyobb. És kiderül, hogy Nagyezsda Oko- nyecsnyikova, Boros Józsefné 1933-ban került Moszkvából Magyarországra. A férje hadifogoly v>olt, négy gyerekkel jöttek ide. Mind beszélnek oroszul és most az Uránbányánál dolgozó fia ré­vén jött el Mohácsszigetről erre az estére. — Nincs már ott senkim — mondja. — Az öcsémmel utoljára a háborúban a felszabaduláskor találkoztam. Beszól­nak értem, mikor jöttek az orosz kato­nák, hogy — Bözsi néni — mert itt igy hívnak — jöjjön csak ki. Hát az öcsém van ott. Nem akart megismerni, mert majd felére fogytam. — Nevetve maga köré int, hiszen igy is nagyon jó szín­ben van.-.. És Bözsi néni, azaz Nagyezsda Oko- nyecsnyikova megint odamegy a „ha­zulról" jött asszonyokhoz, s beszélget­nek tovább, talán arról, hogy Moszkvá­ban valamelyik utca hogyan változott meg, vagy arról, hogy itt is jó azért, a gyerekek dolgoznak, szépen keresnek, szépen nősültek és az unokák aranyo­sak. folyik a beszélgetés, zeneszó, hús sör mellett éjfélig. Bú­csúzáskor a szovjet vendégek szám cseng a vendéglátók fülében: — Nagyon-nagyon köszönünk min­dent. Sose fogjuk elfelejteni a kedves fogadtatást! Annyira megszerettünk itt mindenkit, hogy szinte a szívünk egy darabját hagyjuk itt. Viszontlátásra! H. E. Sok Í9 iá tói tes* cvz idén Baranyai sikerek az országos borversenyen Itt-ott már árulják a szőlőt. Igaz, még drága, de már van és mindig több lesz. Az idén a szárazság és annak ellenére, hogy mintegy 1100 hold szó­lót érintett a legutóbbi jégve­rés — jó termésre lehet szá­mítani. A megyében az idén nem lesz ritka az olyan szőlő, amelynek holdja megadja a 30 hektó bort is. A babarei Béke szőlője is ezek közé tartozott, azonban mind a 20 holdjukat mintegy 60 százalékos jégkár érte. Ennek ellenére a 20 hold­ról az ősszel körülbelül 200 hektót szüretelhetnek. A vil- lánykövesdi Alkotmány tsz- ben is meglesz a 30 hektó hol­danként. Villányban Feit« Ádám 25 hektót vár egy hold­ról. Az idén elenyészően kevés a szőlökártevők pusztítása. Ugy- látszik a szőlővel foglalkozók tanultak az elmúlt évek ta­pasztalataiból. Annak ellenére, hogy az idén jóval kisebb volt a peronoszpóra veszély, megyei átlagban mintegy hétszer per­meteztek. Hatalmas robbanás Rio de Janeiroban Rio de Janeiro (AFP—API Szombatra virradd éjszaka kigyulladt a Bio de Janeiro külvárosában lévő katonai kéz- ponti lőszer- és fegyvemktér. A robbanások állandóan köve­tik egymást. A legelső Jelen­tések szerint a robbanás kez­dete óta mintegy ezer sze­mély hollétéről nem tudnak, öt kilométeres körzetben több száz épület rombadőlését Je­lentették. A rádióállomások felszólították a véradókat, hogy atessenejc a kórházakba. Minden gépkocsit mozgósítot­tak a sebesültek szántására. Lényegesen megnőtt a tele­pítési kedv, különösen a sik­lósi—villányi borvidéken. Ed­dig hat tsz jelentette be, hogy szőlőt aikar telepíteni. A iván- battyáni Ságvári 8 holdat, a nagyharsányi két termelőszö­vetkezet pedig tíz holdat tele­pít Az eddig bejelentett tele­pítés összesen 35,5 hold. ' Az Országos Borversenyre több baranyai bormintával is neveztek és igen előkelő he­lyet foglalnak el az értékelés­ben. A hegyvidéki fehér új bo­rok versenyében országos első és második helyet szerzett a Pécsi Szőlészeti Kutató Inté­zet, a harmadik helyet pedig a Villányi Állami Szőlőgazdaság hozta eL Ugyancsak ebben a kategóriában a tsz-ek közül or­szágos második lett a Villány- kövesd i Alkotmány Termelő- szövetkezet, míg az egyéniek versenyében Czompó Sándor máriagyűdi siőlősgazdáé lett az első és a második hely. A hegyvidéki fehér óborok közül a Villányi Állami Szőlő­gazdaság bizonyult a legjobb­nak. Első helyen végzett, míg a harmadik hely a Pécsi Sző­lészeti Kutató Intézetnek ju­tott, Czompó Sándor itt is ért el helyezést, méghozzá az or­szágos másodikat A hegyvidéki új vörös borok versenyében mind a három el­ső hely a Villányi Állami Sző­lőgazdaságnak jutott, de ki­emelkedő helyet foglal el a vil- lánykövesdi tsz te. A hegyvi­déki vörös óborok versenyében is kenterbe vert mindenkit a villányi gazdaság, ugyanis az első, a második és a harmadik hely is neki jutott.

Next

/
Thumbnails
Contents