Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 160. szám

1958. JtLIÜS 10. NAPLÓ 5 jCáé&&cdá$ & ^zä#-g4$iai ftÜsiadóH A pedagógiai főiskola homlokzata A pécsi pedagógiai főiskola külső adott- ságait: híres botanikus Ikeríjét, 10 hol­das parkját, párjukat ritkító sportpályáit, fe­dett uszodáját, jól felszerelt laboratóriumait, könyvtárát mindenfelé ismerik, akárcsak szín­vonalas oktató-nevelő munkáját, amelynek több ezernyi végzett hallgatója szerez szerte az országban komoly megbecsülést. Énekkará­ról, kultúrcsoportjainak eredményeiről, ünne­pélyeiről és egyéb rendezvényeiről is gyakran olvashatunk az újságokban és a folyóiratok­ban. De vajon milyen élet folyik kutatószobiínak csendjében? \ Részlet ac állattani tanszék hallgatóinak gyűjteményéből Ezúttal azért látogattuk meg néhány tan­székét, hogy erről is t^ékozódjunk. A természettudományi tanszékek, laborató­riumainak egyikében különös kép fogad ben­nünket: fehér lapokra kiterített rovarok szá­zait számolják, válogatják. Honnan került ide ez a sok rovar, és mi a célja ennek a nagy türelmet igénylő munkának? Dr. Wéber Mihály, az állattani tanszék ve­zetője adja meg a felvilágosítást: — Ezt a számolgatást, válogatást májustól októberig nap, mint nap végezzük — mondja. — Érdekes probléma foglalkoztat ugyanis bennünket: már három éve vizsgáljuk a rova­rok tömeges megjelenése és az időjárás jelen­ségeinek váltakozásai között a kapcsolatokat. Egyes kártevők elszaporodását vagy számsze­rű csökkenését a köztudatban már régóta ösz- szefüggésbe hozzák az időjárással, de az ösz- szefüggések pontos tisztázása még nem történt meg. Kutatómunkánk ezt akarja elvégezni. Ezzel kapcsolatban olyan eljárás kidolgozásá­ra is törekszünk, amellyel a kártevők megje­lenését előre lehet jelezni. Nem szorul magya­rázatra, hogy ez milyen komoly segítséget ad­na a gyümölcstermesztésnek, a kertészetnek, általában a mezőgazdaságnak, hiszen így a védekezést kellő időben meg lehetne kezdeni. — Milyen módszerrel végzik ezt az érdekes kutatómunkát? — Az általános érvényű eredmények ki­munkálásához egyrészt szükségünk van a na­pi éghajlati jelenségeik ■ változásainak adatai­ra (ezeket az Országos Meteorológiai Központ­tól, illetőleg a Dunántúli Tudományos Kutató Intézettől kapjuk), másrészt a naponta meg­jelenő rovarok mennyiségi változásának pon­tos ismeretére. Az utóbbi érdekében csapdát szerkesztettünk, s ezt a főiskola parkjában helyeztük el. A villanyégővel felszerelt, egy­szerű szerkezet éjszakánként a repülő rovarók nagy tömegét gyűjti össze és öli meg. Így a naponkénti, helyesebben az éjszakánkénti ro­varmennyiségről, illetőleg a mennyiség inga­dozásáról képet kapunk általában a rovarok mennyiségének változásairól. Az eltérések a mostanihoz hasonló, szeszélyes időjárás alkal­mával igen nagyok. Az idén május 13-án pél­dául 5 ezer, 15-én 11 ezer gyűlt össze a csap­dában, míg június 13-án alig 50 darab, 15-én pedig 100. — A rovarok számolgatása mellett váloga­tunk is. A csapdába bogarak, lepkék, fürkész- darazsak, fátyolkák, hangyalesők, levéltetvelc, poloskák, kabócáik, különféle szúnyogok, le­gyek, stb. gyűlnek össze. Ezeket naponként szétválogatjuk, hogy az egyes csoportok szám­szerű változása és az időjárás jelenségeinek változásai közötti összefüggéseket ki tudjulk deríteni. 1956-ban közel 70 ezer, 1957-ben több mint 60 ezer rovart számoltunk meg. Az 1953. év ezeket felül fogja múlni, hiszen csak május havában több mint 50 ezer rovar gyűlt a fény­csapdába. Természetesen minél több adat áll rendelkezésre, annál biztosabban vonhatunk le következtetéseket. Ezért ezeket a vizsgála­tokat több évig kívánjuk folytatni. A tavaszi, nyári és koraőszi időszak lényegében az adat­gyűjtés időszaka, télen pedig az adatok feldol­gozása folyik. — Vannak-e már véglegesnek számítható eredményeik? — Vannak, de ezeket is még ellenőrizzük. Tudományos ankétokon már megvitatturik né­hányat. Annyit ezzel kapcsolatban elárulha­tok, hogy mediterrán légtömegek közeledése­kor, tehát a déli légtömegek betörése előtt a rovarok rajzanak, ennek következtében pete- rakásvík intenzívebb. A másik, amit szeretnék megemlíteni, az, hogy június 10-től megindult a levéltetvek rajzása, tehát, aki félti a barack­jait, sürgősen permetezze fáit. Dr. Wéber Mihály elmondja még, hogy a tanszék foglalkozik a Mecsek hegység és kör­nyéke rovarvilágának felmérésével is. Külö­nösen a lepkék gyűjtése folyik eredményesen, ennek a munkának országos viszonylatban specialistája Balogh Imre adjunktus. A mun­kában a kiválóbb hallgatók is segítenek. Tpllátogattunk a főiskola másik biológiai tanszékére, a növényvédő tanszékre is. Vajon itt milyen kutatómunkával foglalkoz­nak a tanárdk? A tanszék külső képe már az első pillanat­ban elárulja a titkot: nagyméretű falitábláról dúsfürtű piros és sárga paradicsomok vonják magukra a figyelmet, egy vitrinszekrényben pedig sok üvegedénybe eltett paradicsom­termés sorakozik olyan frissen, mintha csak most szedték volna a töveikről. Pedig a jelző­céduláról megtudjuk, hogy a tartósítás már 1951-ben megtörtént, Oltványnövény 1957-ben újból felnevelt első mag- nemzedékű heterózis töve Pásztor György tanszékvezető adjunktus el­mondja, hogy ezek a látványos dolgok a tudo­mányos kutatómunlca anyagához tartoznak. Ö maga nyolc éve folytat kutatómunkát öröklés­tani témakörben, főleg paradicsomokkal. A genetika területén ugyanis sok vitatott elmé­leti kérdés van, s ezek gyakorlati jelentősége is nagy. Ilyen vitatott terület pl. az úgyneve­zett oltáshibridek előállítása, tudományos ér­telmezése. Ebben a témakörben végez kísér­leteket Pásztor György. Az évek folyamán különböző szempontok szerint kiválogatott pa­radicsomfajtákkal igen sok oltást végzett, és sikerült is néhány olyan új paradicsomfajtát előállítania, amelyek mind tudományos, mind gyakorlati szempontból igen érdekesek. Az elért eredményekről, a sikeres új fajták elő­állításáról, a különleges heterózís-hatásról Pásztor György több előadásban számolt be budapesti és pécsi szalkfórumok előtt. Három tanulmánya is megjelent ebből a témakörből. A munkát a Tudományos Akadémia komoly anyagi és eszmei támogatással segíti. A kuta­tásokban a tanszék több oktatója is részt vesz. Tantos Olga adjunktus pl. sejttani vizs­gálatokat, elsősorban kromoszóma-vizsgálato­kat, Tihanyi Jenő tanársegéd pedig szövettani feldolgozásokat végez. A problémákat tehát komplex módon dolgozzák tel. A fizikai tanszék vezetőjének, Jeges Ká- roly főiskolai tanárnak eredményes kí­sérleteiről, az úgynevezett „hidegfény”-nyel kapcsolatban a sajtóban már többször esett szó. A tanszék laboratóriumainak egyikében akadtunk rá, amint éppen egyik kísérletéhez szükséges eszköz előállításán dolgozott. Meg­kértük őt is, adjon rövid tájékoztatót a tan­széken folyó tudományos munkáról. — 1951-ben a tanszék munkaprogramjában a természetes félvezetők, kristályok tranzisz­torhatás szempontjából történő megvizsgálását tűztem ki célul — mondja —, mint olyan munkát, amelyet az adott laboratóriumi lehe­tőségek között el lehetett végezni. Ez a téma mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentős volt. A tranzisztor ugyanis pl. a rádió- készülékekben ugyanazt a szerepet tölti be, mint az elektroncső, csak annál sokszorosan kisebb és elektromos árammal történő táplálá­sa is egyszerűbb. A kísérletek során megálla­pítottam, hogy a természetes anyagok között található félvezetők általában nem mutatnak tranzisztorhatást. Néhány kivétel azonban van. Ilyen pl. a galenit, az argenit, stb. Eredmé­nyeimről a 111. Magyar Fizikus Vándorgyűlé­sen számoltam be, 1954. szeptemberében. — A természetben található, tranzisztor­hatást mutató anyagok körében folytatott vizsgálatok jelentős részének elvégzése után ugyanezen anyagokat elektrolumineszcencia szempontjából is vizsgáját alá vettem, Elekt­inegirásán dolgozik. Ezzel kapcsolatos munká- jának eredménye egy főiskolai jegyzet, amely első ízben rendszerezi az idetartozó anyagot, továbbá egy tanítóképzős tankönyv. Egyéb­ként a főiskolai irodalomtörténeti jegyzetek jó részét is dr. Kolta Ferenc irta. Az elmúlt tanév folyamán pl. a felvilágo­sodás és a reformkor irodalmáról jelent meg 460 oldalas jegyzet az ő szerkesztésében, leg­nagyobb részében az 6 tollából. Dr. Kolta Ferenc és Nemes István szakmai meg­beszélése az irodalmi tanszéken „ Tanszékének tagjai is jelentős tudományos kutatómunkát végeznek. Dr.' Péczely László pl. verstan-esztétikai tanulmányáért akadémiai jutalomban részesült, nagyobb tanulmánya külön kötetben hamarosan megjelenik az Aka­démia kiadásában. Nemes István adjunktus pedig igen eredményes szakmódszertani kuta­tásokat folytat, főiskolai jegyzete mindenfelé elismerést kapott. Csak négy tanszékre pillantottunk be, s mennyi érdekes munkát láttunk! És amíg a dolgozószobák és laboratóriumok csendjében folyik a tudományos búvárkodás, a főiskola tantermeiben, folyosóin lázasan zajlik az élet. Amikor ott jártunk, éppen az államvizsgák folytak: itt is, ott is kipírult^arcú fiatalok cso­portját láttuk. Várták a pillanatot, amikor be­szólítják őket a vizsgabizottság elé, hogy szá­mot adjanak három esztendő megfeszített munkájának eredményéről. Ebben az évben a Pécsi Pedagógiai Főiskola körülbelül 110 új tanárral gyarapítja az általános iskolák neve­lőtestületeit. Különös élénkséggel zajlik az élet a KISZ Kodály Zoltán a pedagógiai főiskola jubileumi ünnepségeire érkezik rolumineszcencián azt a jelenséget értjük, amikor valamilyen szilárd halmazállapotú anyag a rajta áthaladó áram hatására, anél­kül, hogy lényegesen felmelegedne, fényt bo­csát ki. E jelenségnek igen nagy gyakorlati jelentősége van, mert a mainál sokszorosan gazdaságosabb fényforrás lehetőségét tárja fal, A munka messze van a befejezéstől, mi­vel közben egy eddig ilyen szempontból isme­retlen anyagot (kassziterit) találtam, s ennek tüzetesebb tanulmányozásába fogtam. Továb­bi elektrolumineszcenciát mutató anyagok után is kutattam, sőt célul tűztem ki ejeíctro- lumineszcenciát mutató kassziterit kristályok mesterséges előállítását is. Ez 1955. végén si­került, s ma már több ilyen mesterséges kasz- sziteriUkristály várja a részletesebb vizsgála­tot A beszélgetés során megtudjuk, hogy Jeges Károlyt kutatásaiért a Magyar Tudományos Akadémia egy ízben jutalommal, másodszor Akadémiai Elnöki Díjjal tüntette M. A tan­széken egyébként a félvezetők kutatásán kívül didaktikai jellegű tudományos munka ts fo­lyik. A pécsi fizikai tanszék oktatói írták a főiskolai jegyzetek tekintélyes részét, a tan­szék több tagja fizikai kísérleti eszköz újítá­saival tűnt ki és kapott különböző díjakat, va­lamint újító okleveleket. Nemrégiben a napilapokban megjelent a L ” hír, hogy a Népiköztársaság Elnöki Taná­csa a Munka Erdemrend-del tüntette ki dr. Kolta Ferenc főiskolai tanárt, a Pécsi Peda­gógiai Főiskola irodalmi tanszékének vezető­jét. Felkerestük őt is tanszékén, hogy tájé­kozódjunk munkájáról. Tanszéki szobájában éppen valami régi kéz­iratot böngészgetett nagyítójával. Mert ez az ő kutatási területe: ismeretlen vagy elfelejtett irodalmi alkotások felkutatása, értékelő köz­readása, beillesztése irodalmunk egészébe. — Elsősorban Pécsett és Baranya területén ke­res anyagot, de van nála pl. a Felvidéken fel­kutatott, múlt századbeli kézírásos verseskö­tet is. Kérdésünkre elmondja, hogy Szekszár- don érdekes GarayJkéziratokat talált, ezek egy részét közölte az Irodalomtörténeti Közle­ményekben és a főiskola évkönyvében. Ist- vánffy Miklós egyik ismeretlen levelének fel­dolgozása most van sajtó alatt, s az Irodalom­történet c. folyóiratban fog megjelenni; Re­viczky Gyula néhány Pécsett megjelent és el­felejtett művét az Irodalomtörténeti Közlemé­nyek közli hamarosan; „Thury Zoltán a Pécsi Naplónál” c. dolgozata a főiskola újabb év­könyvében lát napvilágot; Pécs és Baranya irodalmi múltjára vonatkozó kutatásainak eredményei a Pécs és Baranya c. kiadványok­ban, valamint a Baranyai Művelődésben je­lentek meg. Van egy másik kutatási területe is: a magyar ifjúsági irodalom történetének Részlet a főiskola parkjából helyiségeiben. Folynak aes előkészületek a hallgatók nyári munkájához. Mintegy 50 hall­gató az úttörőtáborokban segédkezik a veze­tőknek, részben Csillebércen, részben Balaton- lellén. Negyven hallgató pedig Győr közelé­ben, a Duna gátjának építésénél váUalt ön­kéntes munkát. Nagyon örvendetes és a főis­kolai KISZ jó munkájának jele, hogy erre a fontos feladatra több volt a jelentkező, mint ahányat az országos központ a pécsi főiskolá­tól várt: a pécsi tanárjelöltek szívesen vesz­nek részt az ország építésében. Tartalmas, színes élet folyik ebben a szép épületben. Sokszor csak az intézet külső, tár­gyi adottságaiban gyönyörködünk. De érde­mes belepillantani belső életébe is. így ismer­hetjük meg igazán Pécs sok értékének egyi­két, a pedagógiai főiskolát, amelyet 10 eszten­dővel ezelőtt népi demokráciánk hivott élet­re, hogy az általános iskoláknak jó szaktaná­rokat képezzen, formálja ^az új ember ková- csa’‘-it. A hallgatók ■Ikwiail tanulmányok közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents