Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 160. szám

4

NAPLÓ

1958. JÜLTOS n.

A Newsweeii szerint Harmnar&hjöid lemond, ha az ENSZ a libanoni fegyveres intervenció mellett foglal állást

A Newsweek című amerikai iást. A hetilap értesülése szerint hetilap legfrissebb számában Hammarskjöld ebbeli szán- azt írja, hogy Dag Hammarsk- dókát egy nyugatbarát arab

Külföldi hírek i

NICOSIA

Pamagusztában az angol katonaság kedden este felrobbantotta a ciprusi görögök egyik sportegyesületének épületét. ahol nagyobb mennyiségű lőszerre bukkant. A robbanás következtében a kétemeletes épület összedőlt, a környező épületek megsérültek.

BRIONI

jöld, az ENSZ főtitkára lemondana tisztségéről, ha az ENSZ a libanoni fegyveres intervenció mellett foglalna

küldöttséggel folytatott magánjellegű megbeszélésen jeli« Géza honvédelmi miniszter Ma az albán néphadsereg megalakulásának 15. évfordulójár

Az albán néphadsereg meg születésének 15. évfordulója alkalmából Révész Géza, hon védelmi miniszter üdvözlő táv iratot küldött Beqir Balluku vezérezredesnek, Albánia hon védelmi miniszterének.

ál- lentette be.

Szerdán délelőtt befejeződ tek a brioni hármas tárgyaié sok, amelyeken tudvalevőleg Mahmud Favzi, az Egyesült Arab Köztársaság és Evange- losz Averoff Görögország külügyminisztere, valamint Kocsa Popovics jugoszláv külügyi államtitkár vett részt.

HANÖI

A Nhan Dán című lap július 9-i száma közölte a vietnami nemzetközi fegyverszüneti bizottság megállapítását. Eszerint Dél-Vietnam megsértette a genfi egyezményt azáltal, hogy engedélyezte amerikai katonai személyzet illegális belépését Dél-Vletnamba. A nemzetközi fegyverszüneti bizottság megerősítette, hogy a dél- vietnami hatóságok irányításával 1957-ben rendezett incidensek klrobbantásával Dél- Vietnam megszegte a genfi egyezmény 16. cikkelyét. Az incidensek alkalmával 104 amerikai tiszt, közlegény és más katonai személy illegálisan behatolt Dél-Vietnamba.

GENF

A keleti és a nyugati atom- szakértők szerdán délután 15 órakor megkezdték hetedik munkaülésüket.

KAIRÓ

Az A1 Ahbar című lap szerdai számában közli, hogy „teljesen titokban” tárgyalások folynak Svaiéban De Gaulle miniszterelnök és az Algériai Nemzeti Felszabadításl Front kénvlselöl között. A lap genfi tudósítója szerint a tárgyalások célja az algériai kérdés kompromisszumos megoldásának előkészítése.

Időíárásjelentés

Várható Időjárás csütörtökön esti«: kisebb felhőátvonulások, egykét helyen futóeső. Mérsékelt északi szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 14—17, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 24—27 fok között;

Szovjet professzor érdekes felszólalása a londoni rák-kongresszuson

Londonban a VII. nemzetközi rák-kongresszus keddi ülésén L. M. Sábád leningrá- di professzor kifejtette, hogy véleménye szerint a tüdőrák egyik legfőbb előidézője a benzpypren elnevezésű veszélyes vegyianyag;

Sábád professzor kifejtette, hogy bizonyos füstölt élelmiszerek is előidézhetnek tüdőrákot. A Balti-tenger mentén lévő halász-falukban például, ahol a legfőbb táplálék a füstölt hal, három vagy négyszer annyi tüdőrák fordul elő, mint a közeli mezőgazdasági vidékeken. Szovjet tudósok véleménye szerint azonban az élelmiszerek elkészítési módjának megváltoztatásával csökkenteni lehet ezt a veszélyt.

> A TU 114-es szovjet repülőgép nagyszerű teljesítménye

A Tü 114-es szovjet utas- szállító repülőgép nagy sebességű távolsági repülést hajtott végre. Az egész repülőút, be-, eszámítva három leszállást is, összesen 77 éráig tartóit, amelyből 48 óra 30 percet a levegőben töltöttek, mintegy

10—12 000 méter magasságban repülve. A 34 000 kilométernyi utat 710 kilométeres óránkénti átlagsebességgel tették meg.

A gép 24 utast szállított, s útja során nehéz meteorológiai körülményekkel kellett meg küzdenie, s több viharövezetet kellett átszelnie;

Szőrei kitömi lüség Érkezőn Kairóba

Abdel Hakim Amar tábor nagy, az Egyesült Arab Köztársaság hadügyminisztere és fegyveres erőinek főparancsnoka meghívására július 8-án szovjet katonai küldöttség ér-, kezeit Kairóba, élén Sz. I. Ru- gyenko repülőtábornaggyal, a szovjet légierő vezérkari főnökével.

A genii atomszakértöi értekezlet szerdai ülése

A kísérleti atomfegyverrobbantások észlelésének lehetőségeivel foglalkozó genfi szakértői értekezlet résztvevői szerdán délelőtt bizalmas tanácskozást tartottak, amelyen értékelték az eddigi előrehaladást és előkészítették a szerda délután tartandó ülést, miután a tárgyalások az erősen technikai jellegű szakaszba érkeztek.

•

Az ország több vidékén látták az északi fényt

Kedden est» fél 10 és negyed 11 között Budapest látói gyönyörű bíborszínű északi fényt láthattak, amely először az égbolt északkeleti, majd az északi és az észak- celetl részén tűnt fel. ’ Legjobban a budai hegyekről letetett megfigyelni, mivel a város belsejében az utcai vi- ágítás zavarta a látványt. Összesen az ország tíz helyéről jelentették a meteorológiai ntézetnek a ritka természeti elenségfet. A Balaton vidékén

este 11 órakor észlelték, de csak mint szokatlan világos fénycsíkot az ég peremén.

Az idén már másodszor jelentkezett hazánkban az északi fény, az elsőt február 11- én látták. A meteorológusok szerint a rendkívül erős nap- tevékenység okozta. Kedden a tihanyi földmágnességi obszervatórium erős mágneses viharokat jelzett, s a nemzetközi geofizikai év elnöksége is rendkívüli világnapot remidéit el már keddre.

Párizs

Párizsban szerdán nyilvánosságra hozták De Gaulle tábornok, francia miniszterelnök július 8-i keltezéssel Eisenhower- hez intézett levelének szövegét, amelyben De Gaulle közli

Eísenhowerrel, hogy a legközelebbi hónapokban nagy nehézségekbe ütközne az Egyesült Államokban teendő látogatása. „Bízom abban, hogy a jövőben megtaláljuk a módját az újabb találkozásnak" — írja De

Gaulle válaszként Elsenhower

(

meghívására, amelyet Dulles tolmácsolt párizsi tartózkodása idején.

Komlói Bányász- Újpesti Dózsa 1:0 (0:0)

:

Népstadion, 25 00« néző, vezette: Bokor.

Komló: Krausz — Kanizsai, Polgár, Komlói — Kohlman, Molnár I. — Grozdics, Cziráki, Perényi, Kiss, Gerencsér.

Dózsa: Török — Rajna, Várhídi, Győrvári — Zalai, Borsányi — Nagy, Göröcs, Szusza, Halápi, Bencsics.

Igen nagy hőségben kezdődött a mérkőzés, s úgylátszik a meleg hatással volt a Játékosokra, mert igen alacsony színvonalú, unalmas volt a találkozó első része. A komlói csapat vezetett valamivel több támadást és veszélyesebbek Is voltak ezek a támadások, mint a Dózsa támadóinak megmozdulásai. — Igazán nagy helyzet azonban egyik kapu előtt sem akadt a félidőig, mindössze egy alkalommal, a 25. percben nyílt volna a komlói együttesnek alkalma a vezetés megszerzésére — ha a játékvezető közbe nem lép. Cziráki ugyanis teljesen tisztán húzott kapura, a játékvezető azonban — tévesen — les címén leállította az akciót.

Az I. félidő tapasztalatai alapján a II. félidőben már nem Is keltett meglepetést, hogy továbbra is a Komló támadott többet. Ekkor már élénkebben mozogtak a csapatok, mint az I. félidőben. A Dózsa csatársora Igen gyengén játszott, nem tudott összehozni egyetlen valamirevaló támadást sem. A komlóiak ugyanakkor erőteljesen rohamoztak, a 63. percben például Grozdics 4 emberen is átcselezte magát, végül azonban elügyetlenked- te a jő helyzetet. Az Újpesti Dózsa

kapusának végig sok munkát adtak a komlói csatárok és az újpes tiek csak annak köszönhetik, hogy nem szenvedtek súlyosabb vereséget, hogy Török igen jól védett. A 78. percben született meg a győztes komlói gól:

Molnár I. ragyogóan kicselezte a Dózsa védelmét, majd kapura- lőtt, a labda Várhídiről ismét eléje pattant és most már nem hibázott, 18 méterről óriási erővel lőtte a labdát a léc alatt a hálóba. 1:0 a Komló javára. Érdekes, hogy a komlót együttes ezután sem vonult védelembe, pedig a legtöbben azt várták. Továbbra Is támadásban maradt a bányászcsapat és meglepően jól hajrázott. A Dózsa csatárai csak szórványosan jutottak el a komlói kapu elé, egyszer azonban majdnem egyenlítés született. A 87; percben Krausz fölöslegesen kifutott, de nem érte el a labdát. — Benosics az üres kapura lőtt, de a már biztos gólnak látszó lövést Kanizsai az utolsó pillanatban fejelte a gólvonalról.

Általában alacsony színvonalon mozgott a két együttes találkozója. A Dózsa igen gyengén, fáradtan és egy kissé elbizakodottan játszott. Ugyanakkor a komlói együttesben a védelem és a két fedezet remekül tartotta a labdát és egymásután küldte támadásba a csatárokat. A támadók bátran és gól- ratörően játszottak és nagyobb gól aránnyal is győzhettek volna. A komlói csapatban Polgár, Kohl- mann, Molnár I. és Cziráki játszott a legjobban, míg a Dózsában Török és Rajna érdemel dicséretet.

Pécsi Dózsa-Csepel 1:1 (1:1)

PVSK-pálya, 10 000 néző, vezette: Bállá.

Pécsi Dózsa: Danka — Szőcs, Hegyi, Farkas — Lovig, Kresz — Horváth, Csupák, Kamondl, Virág,

Kovács.

Csepel: Tóth — Bulla; Kóczián ti., Takács — Ughy, Kielbán — Halász, Klsutzky, Gondos, Povázeai,

Magyar.

Csepel kezdett; az elaő percek váltakozó mezőnyjátékkal teltek el. Lassan a pécsiek ragadták magukhoz a játék Irányítását. A 11; percben Kamondl kiugrott, a szög- etvonalról kapu elé gurított, Horváth azonban osúnyán mellélőtt. Egy perc múlva Virág rúgott lyukat jó helyzetben. A Dózsa támadott, beszorította a vendégeket. — Wégls a csepeliek jutottak vezetésié*. A 21. percben Povázsal lefutotta a pécsi védőket. Farkas s:m tudott beavatkozni a játékba ée a csatár mintegy 12 méterről a kapuba vágta a labdát, 1:0 a Csepel javára.

Danka korán vetődött a gólnál. — dost egymásután kéf eredményte- en pécsi szöglet következett. A 30. percben siker koronázta a pécsiek próbálkozásait: kiegyenlített a

Dózsa. Lovig lövése után a csepeli védőkről Virághoz került a labda: az összekötő jól eltalált lövése nyomán a labda a jobb sarokba vágódott: 1:1.

Horváth sérülése kiújult, sántlkál- va játszott tovább. A félidő utolsó

percei a csepelieké voltak. Kétszer Is veszélybe került Danka kapuja;

A szünet után az 51. percben Virág lövése volt az első esemény; labdája aUg kerülte el Tóth kapuját. Idegesen, kapkodva játszott mindkét csapat és sok hiba csúszott a játékba. A pécsi csatárok sokszor rosszul helyezkedtek. Végre a 60. percben a Dózsa támadói megemberelték magukat; formás támadást vezettek, a csepeli védők azonban menteni tudtak. A 64; percben Virág fejesét védte Tóth; A pécsiek továbbra Is fölényben voltak, kissé megélénkült a játék; Időnként a csepeliek Is veszélyeztettek, Gpndos lövése kapu fölé szállt. Az utolsó negyedórában mindkét csapaton a fáradság jelei mutatkoztak;

Nem hozott színvonalas mérkőzést a két csapat találkozása. Sem a pécsiek, sem pedig a csepeliek nem mutattak meggyőző játékot. A Dózsa a mérkőzés jelentős részében fölényben volt, sokkal többet volt a pécsi Játékosok birtokában a labda, a kék-sárgák azonban — bár egy-két helyzetet összehoztak —, a lövésekkel ezúttal is adósak maradtak. Szünet után sem Igen változott a játék képe. Feltűnő volt, hogy erőnlét dolgában egyik csapat sem állt valami jól. A Dózsa játékosai közül Szőcs, Farkas, Kresz, Virág mutatott elfogadható játékot, a csepeliek legjobbjai Kóczián n„ Ughy és Povázsal voltak.

1956. októberében egy, magát „Forradalmi Magyar Párt”- nak nevező csoport „Kik vagyunk és mit akarunk?“ címmel program-röplapot készített. A 13. pontban így szólnak: „Falupolítikánk: A falu legyen egészséges, tiszta, kényelmes, fás, villanyos, gázos, pártatlan, jó vizű, jó útú és a falusi ember ne legyen paraszt". (??)

Azoknak, akik ezt megfogalmazták, minden bizonnyal módjuk volt 1945. előtti években falupolitikát folytatni. — Fo’ytattak is, amelyre jellemzők a következők voltak. Az állami beruházások a földbirtokosok, nagygazdák érdekeit szolgálták. Ezek érdekeinek megfelelően építették a vasukat, állomásait, az utakat. Erre az idősebbek jól emlékezni-k. Ahol nemzetiség is élt — mint például a pécsi járásban, — ott még fokozottabb volt a kisgazdák visszaszorítása. Csak a pécsi járás 14, délszlávok által lakott községében 1945-ig n»m volt bekötőút, villany, művp'ődési ház, telefon, orvos, stb. Ezért nem lett eléggé egészséges, tiszta, kényelmes, fás. villanyos, gázos és a többi, a falu.

Hosszú lenne felsorolással bemutatni, hogy milyen intézkedések születtek, mi minden roü’t 1945-től 1956-ig a pécsi Járás fa'vaiban azok számára, akik a földet megművelik. A sok szépnek és jónak egyetlen hibáin volt. hogv főleg állami erőből 'étesii’t. Ezért lett a letűnj múlténál többszöröse ellenére is k^vás, mert az igények is gyorsan nőttek. Kéré- sclcbm nem volt hiány. Azok póton akiknek minden épült, 'étreiu* nagyon sokszor csak á ltak és nézték, hogyan lesz kérésükből valóság. Egy Ideig így történt. De hol az a kínFa fuß o Úti kán k ró 1

Jobban kell felhasználnunk a helyi erőforrásokat

cseskamra, amely szolgáltatni tudja az ehhez szükséges pénzt? A 25 éves Horthy-re- zsim alatt sem volt, mert mindenütt kötelezően előírták a községfejiesztósre befizetendő összeget és a tetejébe még sokszor, de nagyon sokszor olyanra fordították, amelyből a szegény-, kis- és középparasztoknak semmi haszna nem származott.

A növekvő, jobbéra jogos igények és a rendelkezésre álló anyagi erő aránytalansága nyomán 1955-ben szabályozta törvényerejű rendelet a községfejlesztési murikét. Ekkor kezdődött megvalósulni az az igazságos elv, hogy azok is járuljanak hozzá a létesítményekhez, akiknek érdekében készül. A rendelet nyomán megindult a tervezgetés az anyagi forrásokról. Ez magában nem lett volna baj. De az már Igen, hogy ezeknek a terveknek erősen íróasztal-szaguk volt, vágyak, óhajok, álmok kerültek igen sokszor papírra. A községi tanácsok tagjai nem kérdezték a lakosságot, az pedig nem is lett érdekelt a terv va’óraváltásában. Emiatt csökkent a társadalmi hozzájárulás, mert tévesen úgy gondolták, hogy az igényekkel arányosan nő a tudat is. Hiányos volt a tervezett építkezések anyagbiztosítása is. így alakultak 1.1 a pécsi járásban 1955- ban a következő számok:

Községfejlesztési terv előirányzata: 2,435 810 Ft

a lakosság hozzájárulása 688 892 „

a társadalmi munka értéke (ajánlott) 1,213 000 „ volt.

A valóság a következő lett: A készpénz hozzájárulás 296 290, a társadalmi munka és helyi anyagfelhasználás értéke pedig 650 057 forint. Tehát a tervet mindössze 38,8 százalékra sikerült teljesíteni és a járásban az egy lakosra jutó hozzájárulás 6,70 forint érték volt. Mindez azért, — elsősorban azért — mert a tervek készítői és azok között, akik érdekében a tervek készültek nem szoros kapcsolat, hanem sok helyen űr volt.

Minden kezdet nehéz és tanulságnak jó volt az 1955-ös esztendő. 1956. e téren is változást hozott. A közös érdekek megbeszélése, vitája, a párt- szervezetek és társadalmi szervek bekapcsolódása e munkába egy év alatt — az ellenforradalmi lázadás — ellenére Is lényeges előrehaladást hozott. A jóváhagyott községfejieszié- si tervek végösszege 2 928 650 forintot mutatott, a társadalmi hozzájárulás pedig 1 147 914 lett. Ennek már 63 százaléka r'°°vslósult.

1957-ben az ellenforradalmi események utóhatása ellenére is sikerült előrehaladni. Élénkült a tanácsok munkája, méginkább erősödött a falvak dolgozóinak véleménye, hogy mit miért építsenek, létesítsenek. A monstre falugyűléseket kisebb csoportokban történő beszélgetések, a tanácstagok személyes beszélgetése váltotta fel. Az így készült, az 1956-os évnél valamivel szerényebb összegű fejlesztési tervnek 68 százaléka lett élő valóság. A járás egy lakosra jutó hozzájárulása a községfejlesztéshez 1957 végéig így alakult:

1955: 6,70 forint, 1956: 11,49 forint, 1957: 99,43 forint.

A községek kommunális, szociális, kulturális fejlesztésében sem leihet megállni. A kormány biztosította lehetőségekkel ebben az évben lényegesen jobban élnek a helyi tanácsok, mint az elmúlt három esztendőben. A régebbi tapasztalatokból okulva igyekeznek mindenkit érdekeltté tenni a- kóhelyének éphéséb^n, szépítésében, de ■— és ez rendkívül fontos — mindinkább öntevékenyen biztosítják az építkezéshez szükséges anyagot, amelyből nem felejtik ki a helyi lehetőségeket. Számos pusztulásra ítélt téglagyár, Aípdt fel már-már

haló poraiból. Sok megható tett mutatja egyszerű emberek törekvését, segíteni akarását a maguk, a közösség érdekeiért. A tanács és társadalmi szervek szóértése a dolgozókkal

1958-ban mór olyan változást is hozott, hogy állami feladatok megvalósítását vállalják magukra egyes községekben önkéntes elhatározással. Egyik» helyen pedagógus-lakást építenek, Egerágon óvodát, Bi- csérden és Szabadszentkírá- lyon állatorvosi lakást, másutt iskolabővítést, orvosi lakásépítést végeznek. Erre senki nem beszélte rá e falvak dolgozóit. Maguk érzik és tudják legjobban, hogy erre szükség van, tudják, hogy állami erőből pillanatnyilag erre költség nincs, — így összefogtak, létrehozzák a maguk erejéből. Talán így soha nem fogalmazták meg, de tettük ezt mondja: „Miénk a hatalom, magunknak építjük.“

Rövid kis bepillantás ez a pécsi járás tanácsainak községfejlesztési tevékenységébe, a lakosság, a dolgozók összefogásának, közös akaratának valóra válásába, az évről évre javuló munkába. Eredmények Jellemzőek az eltelt három és a most telő«ijegyedik évre.

Sajnos — és ezt sem szabad szó nélkül hagyni — itt sincs ri'-'í n-niérives oldal. Egyes

községekben éppen azok, akiknek legmagasabb a jövedelmük, akik lényegesen jobb gazdasági körülmények között varrnak, megtévedve vagy megtévesztve ellenszenvesen fogadták a községfejlesztési hozzájárulást „Pótadót“ kiabáltak arra ■ hozzájárulásra, ami az 6 érdekeiket is szolgálja. Nem számuk miatt jelentős ezek véleménye, hanem amiatt, hogy általában szavuk, befolyásuk van gazdasági helyzetükből fakadóan a községben. így magatartásuk, véleményük közvetlenül és közvetve is kiihat a közös ügyért szívesen összefogni akarókra. Egy másik árnyék, hogy egyes községekben a községi tanácsok végrehajtó bizottságai u. maguk községfejlesztési elképzeléséhez igyekeznek megszerezni a lakosság támogatását és nem a lakosság helyes elképzelését igyekeznek támogatni. E fordított munkamódszer nem eredményt hoz, hanem kárt;

Ezeket «z árnyékos oldalakat türelmes munkával napfényessé lehet és kell is vál- tqztatnd és tovább lehet haladni a pécsi járásban is a községek fejlesztésében. A legfőbb tennivaló a helyi erőforrások eddiginél jobb felhasználása, az évről évre történő tervezés hosszabb lejáratú tervezéssel való felcserélése és ami a legfontosabb, — a legérdekesebbekkel, a falvak dolgozóival az összefogás, a kapcsolat erősítése, mert «nélkül a legszebb terv is csak terv marad. Az összefogás viszont hegyeket képes elmozdítani és erre a nagy erőre a jövőben az eddiginél még jobban számítani és építeni kell;

K ászon Jőnef *