Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 160. szám

Í958. JÜLIUS 10. NAPLÓ 9 Nyáron is lehet tanulni! Vitaestek a pécsi járás pártszervezeteiben Még mindig sok a komiéi szénben a pala A falusi pártoktatás — mint sen ítéltünk. A marxizmus— tudjuk — néhány őszi, téli és leninizmus tanulása egész élet- koratavaszi hónapokra korlá- re — és nem néhány őszi-téli tozódik. Májustól novemberig hónapra — szóló feladatunk, nincs szervezett tanulás. Álta- ezért a járási pártbizottság lános az a vélemény, hogy a rendszeressé akarja tenni a 'ú- nyár „uborkaszezon” a falusi taesteket. Különösen a két társadalmi-politikai életben, pártoktatási év közötti — má- ilyenikor minden rendezvényt justól novemberig tartó — időt és megmozdulást a minimális- alkarjuk kihasználni, sőt: sze- ra kell korlátozni. rintünk a pártoktatási év ideje Természetesen a pécsi járási alatt is helyes néhány vitaes- pártbizottság sem tagadja, hogy tét szervezni, a nagy mezőgazdasági munkák A vitaestek — azon túl, hogy valóban csökkentik a szabad- a párttagság figyelmét az idő­időt. Az „uborkaszezon”-nal szerű politikai kérdésekre irá- azonban és azzal, hogy ilyen- nyitották — vezérfonalul szol­kor jóformán semmit sem le- gáltak a mindennapos munka hét tenni — nem tudunk egyet számára. Több pártszerveze- érteni. Állításunkat az élettel tünkben elterjedt például az a akartuk igazolni, ezért vita- vélemény, hogy ma már nincs esteket rendeztünk a pártszer- Auláik. a -vitaestek során az vezetőkben. zítse. Az utóbbit nyomatékosan hangsúlyozzuk, hiszen a helyes egységes álláspont kialakítása nélküli vita vajmi keveset ér. (Ez alól csak az olyan esetek lehetnek kivételek, mint a már említett bakonyai is.) Ez és a tanultaknak a gyakorlati élet­ben való alkalmazása a viták lényege. Mint szó volt róla, a vitákat több helyen egybekötötték a rendes havi taggyűlésekkel, azaz a taggyűlés napirendi pontjai után beiktattak még egy elméleti kérdést is. Helyesel sok kisebb-nagyobb hiányos- ez? Semmiképpen sem! A tag-|l ság, főleg a fejtési és az elő- gyűlések elég hosszú ideig tar-<» vájási csapatok tagjainak ré- tanak, tíz-tizenegy óra utáni»széről tapasztalható nemtörő­nem lehet még egy alapos el-f dömség hátráltatja. Ölvén alapszenezefa A járási pártbizottság sok­szorosított segédanyagot kül­így vélekedő elvtársaik belát­ták, hogy tévedték, mert ku- lák ma is van. Vagy: minden pártszervezetünkben megvitat­ták „A lenini fokozatosság és a mezőgazdaság szocialista át­.... . , . , , , szervezése” című anyagot, dott minden partszervezetnek. Ezeknek a jelentős A segédanyagok napjaink idő- s ük van aibban> hogy üj f5ru P?htlkal kerd^Zel ÍOS termelőszövetkezetek alakul- kikoznak. Ez a címükből is ki- gombamódra szaporod­derul. Íme néhány: „A lenini ^ szakcsoportok a Pécsi fokozatosság és a mezőgazda- ™ka szakcsoportok a pécsi ság szocialista átszervezése”, Ja . ...» i,A társadalmi tulajdon védel- , A vitaestek az Vi partokta- méről”, „A vallásos ideológia tasi ev előkészítésében is se­elleni harcról”, „Az osztály- gítenek. Azok az elvtársak harcról” stb. Emellett még ugyanis, akiket a járási párt- kultúrpolitikai-, nemzetközi- és bizottság propagandistának egyéb kérdésekkel foglalkozó a;^ar megtenni, a jelenlegi vita­vázlatokat is találunk a segéd- estek során mar bizonyos gya­mélyülést kívánó elméleti kér­dést megvitatni, mert fárad­tak az emberek, s a félóra alatt összecsapott vitának nincs sok értelme. Az elméleti kérdése­ket külön vitaesten kell meg­tárgyalni, alaposan, de úgy hogy a vitaest lehetőleg tartson két óránál tovább, A Komlói Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüze­mekben dolgozók munkáját az utóbbi időben egyre inkább a szén minőségének javítására irányuló törekvés jellemzi. En­nek eredményeként a tröszt az elmúlt hónapban már teljesí­tette a kalória tervét és hoz­zákezdett a kokszolható szén- termelés terén mutatkozó le­maradás megszüntetéséhez. A komlói szén fűtőértékének emelését azonban még mindig Szembetűnő például, hogy egyes bányaüzemekben — mint például Béta-aknán — milyen nagy minőségi különbség van az egyes csapotok munkája kö­zött. Itt az I-es számú körlet fejtéseiben termelt szénfélesé- nefgek általában 2—4 százalék f palát tartalmaznak. A 26-os és fa 44-es elővájási csapiatok ki­Talán rosszabb minőségű, zavartabb telepieket művelnek ezek a csapiatok — mondhatná az, aki nem ismeri az ottani viszonyokat. Csakhogy ezek a csapiatok nem front-, hanem kamra-fejtésekben dolgoznak s így egy kis jóakarattal a piaiát a széntől minden nehézség nél­kül szétválaszthatnák. S hogy valóban van mód a tisztánter- melésre, hogy csak a gondos­ságon, a felelősségérzeten mú­lik a pialaszázalék csökkentése, azt nemcsak a fejtési csapia­tok, hanem az elővájási csapia­tok termelvényeinek össze­hasonlítása is mutatja. Ugyan­csak a kettes körletben dolgo­zik a 120-as, a 123-as és a 113-as elővájási csapot is. A 120-as csapot tagjai által ter­melt szén polatartalma rend­szerint, még az egy százalékot sem éri el. A legutóbbi ellen­őrzés eredménye is 0,8 száza­lék volt. Ezzel szemben a 123- as csapot 18,1, a 113-as csapot plédig 26,5 százalék polát tar­talmazó szenet szállított. Sú­lyos hiba ez, az említett csa­Ilyen hibákat taposztaltunk vitaesteken. Kijavításuk munkával és fáradtsággal fogj “ “ oeioie. uiKumi Ken mar csaiK járni, de végső eredményében rnegfelelő szenet adnak. azért is> mert a Béta-aknai bá- ___. " A kettes korlet 115-os es 116-os v,™ il yen moaiKat laposziauuns 1 — ------------------------------ lyos uiua ea, ai t-uni lclx a vitaesteken. Kijavításuk yc tele vei az elovajasi csaipotok tagjainak okulni kell munkával és fáradtsággal fogils.a m’n?sígÍ. követelmények- pjejgle. Okulni kell már csak anyagok között. A vitaestek szervezésében három réteg vett részt: 1. az elmúlt pórtoktatási év piropo- gandistái, 2. alapiszervi pórt­korlatra tesznek szert, A „MESEAL/TÓ // A vitaesteken szerzett ta­titkárok, 3. leendő _ propogan- pagztalataink nem egyértel- distak, akiket a járási part- mgen pozitívak. Vannak nega-* bizottság az 1958—59. oktatási tív jelenségek te. évben akar ilyen munkával megbízni. Eddig járásunk ötven párt- szervezetében rendeztünk el­méleti-gyakorlati vitákat. A kérdések megtárgyalására kü­lön vitaesteken vagy pedig a rendes havi taggyűléseken ke­rült sor. A vitaesteken általá­A legfontosaibb: a vitaestek: megrendezése néhány helyen! erős ellenállásba ütközik. Ej helyeken még tartja maigát aj nyári „uborkaszezon” nézet —] reméljük, nem sokáig! A viták színvonala sem min-( denütt megfelelő. A vitaveze-4 ban azok a kommunisták és tők több pártszervezetünkben* pártonkívüliek jelentek meg, csak a segédanyag ismerteié-< akik a pártoktatásban is részt sére szorítkoztak, mindenféléi vettek. (Ez a pártoktatás sike- helyi elemzés nélkül. Ez nemi rét és vonzó voltát bizonyítja.) elég. A vitavezető azért vita-* A taggyűléseken rendezett vi- vezető, hogy a vitát végigve-i tákon csak párttagok vettek zesse, s amikor a párttagság^ részt, noha — a viták idejére egységes állásfoglalása kiala- •— szimpatizáns iártonkívülie- kul, ezt az álláspontot lerög- ket is meg lehet hívni. A vitaestek rendszerint a vi-i tarendező tíz-húsz perces be-.| vezető előadásával kezdődtek.! Katival vágunk neki a hegy- meg, amit a segédanyag alap-, 1 nek, a Lovászhetényi Állami ján — s ha gondosan felkészült, 1 Gazdaság juhászának kislányá- •— a helyi körülmények figye-(»vfl^> evvel a cserjés, szőkehajú lembevételével tartott meg. Az (I kis csöppséggel. Mert ilyen előadást sok helyen szenvedő-11 idő tájt, délelőtt tO óra jelé lyes vita követte. így történt ^nehéz ráakadni a nyájra, Le- Ujpietrén is — ahol a vita köz-(»geltet a juhász, ki tudja mer- ben felvetődött téves nézeteket <» re a széles határban s csak a taggyűlés önállóan helyes-bí- é dél jelé tereli be a juhokat a tette és tisztázta — vagy Ba-| 'hodályba. Ezért vállalkozott konyán, ahol a különböző kér-1> Kati idegenvezetőnek. Mert dések megvitatása során nemi ha alig látszik is ki a földből, tudtak egységes álláspontot ki-11 azért ismeri ő a juhászat csin- alakítani, ezért a járási párt-í ját-binját és tudja a „járást“. »[Majd ő előkeríti „apikát“. |l Szaporán, lépked előttem ap- i ró, meztelen lábaival a víz­imosta, hegyoldali dűlőúton. S közben be nem áU a szája egy pillanatra sem, mesél, mesél rendületlenül. Hogy mostmár hálaistennek vége van az is- [ kólának meg a birka je jennek KezGeniHnjcíau. *1 jen ci.,1 » ..is, mert akkor neki kelleti a bizottság számára nagy örömet hodályból kikergetni ezeket a okozott ez a vélemény, hiszen1 (buta, makacs birkákat. Mert bebizonyosodott, hogy helye- \ egyik sem akar ám ónként ki­jönni, a jene vinné el. Igaz, \hogy megérte, mert apvlca is Vasas—Szeged 4:0 (2:0) meg a fiiba Jani bácsi is (ő ^Szeged, 10 000 néz«, vezette: Pós-f ígén ^ /orin_ GóUövők: SzUágyi és Lenkei <a-2) \ tot, az összesen tíz, s így a Diósgyőr—MTK 2:1 (0:1) ] | borsószedésért kapott pénzzel Diósgyőr, 20000 néző; vezette! (i együtt nagyobb vagyona lesz, B^la Ku, ... . . ,Imint akármelyik testvérének, ve Hidegkúti. (»pedig nem is ő a legidősebb. Szombathelyi Haladás— f Aztán ismerteti még sztgo- Salgőtarján 4:1 (1:1) frúan magánjellegű ügyeit is, Szombathely, 6 000 néző, vezette: f miszerint azért piros a keze, óllövők: Pém (2), Novák és Pol-J ^ „meggyet“ magozni <egí- gár, illetve Csáki, \tettaz édesanyjának. Meg az­után: képzelje a bácsi milyen nagy szöröncsétlenség ért en- gomet, a múltkor beleestem az itatóvályúba, mert az Erzsi megcsikált azt csupa egy viz lőtt a szép selyömruhám. Ejjéle beszélgetések közben érünk a hodályhoz, amit bí- t zony építhettek volna jobb már nem lehet kételkedni. Ai A kettes körlet 115-ös és 116-os gyászok által az elmúlt hónap­vitaestek beváltak és haszno-i Sejteseinek dolgozol viszont ^ termelt szén fűtőértéke sak! ^ százalék palat tártál- 170 kalóriával alacsonyabb imazó szenet szállítanak a fel- vopt mint amennyit a tervük Gungl Ferenc. J színre. előírt. * Bétarafcna vezetői az utóbbi :(i időben számos intézkedést fo- (»ganatosítottak a minőség javí- »[tása érdekében. Megszüntet- [íték a munkát két olyan mun­kahelyen, ahol a szén hamu- tartalma elérte a 68 százalé­kot. A terv teljesítése — saj­nos — még szükségessé teszi, .hogy Lej-t-aknán öt olyan mun- I »[kahelyet is műveljenek, ahol [, a szén hamutartalma eléri a 50 (! százalékot A cél az, hogy az I»ilyen szennyezett, alacsony fű- »[ tőértékű szenet adó telepieket (1 kikerüljék. Addig azonban, (Iámig ez megvalósítható lesz, (»elsősorban a fejtések és az elő- vájások dolgozóinak kell az ed­diginél nagyobb gondot fordí­tani a tisztántermelésre. A komlói tröszt vezetői remélik, hogy a Béta-aknai bányászok által termelt szén fűtőértéke ebben a hónapban már eléri az előírt 4480 kalóriát. Ez a gyönyörű nyolcüléses — szovjet gyártmányú — ZIL ko­csi a látogatók ezreit vonzotta magához a brüsszeli világ­kiállításon. Tovább kell javítani a szén minőségét a komlói tröszt leg­jobb bányaüzemében, III-as aknán is. Különösen fontos ez, mert valamennyi III-as aknai széntelep kokszolható szenet tartalmaz. Sajnos, ennek elle­nére napi 200—250 csille III-as aknai szenet nem lehet a kok­szolható szenekhez keverni, mert ezekben a csillékben szemmel láthatóan sok a med­dő. A III-as aknai fejtésekben — mivel ezek főleg frontok — általában 10 százalék meddő jut a szén közé s ez nem okoz különösebb bajt. Vannak azonban olyan fejtések, mint a 404-es, ahol a kitermelt szén egy negyedrésze meddő, s ez már nagyon sok. Meglepő pél­dául az is, hogy amíg a 422-es, a 447-es elővájási csapiatok ál­tal termelt szén meddőtartal­ma a 3 százalékot is ritkán éri el, a 415-ös, a 428-as, a 432-es és a 451-es elővájási csapiatok a szén között 20—30 százalék meddőt is a felszínre külde­nek. Sajnos, sok hasonló példát lehetne felsorolni Kossuth- bányáról, Anna-aknáról és az északi bányaüzemekről is, no­ha ezek közül Kossuth-bánya, Arena-akna és Máza az elmúlt hónapban jelentősen túlteljesí­tette kalorikus tervét. Ennyi is elegendő azonban ahhoz, hogy tanulságként megállapítsuk: sokan vannak még a komlói bányaüzemekben olyanok, akik még nem értették meg, hogy. nemcsak szénre, hanem első­sorban jő minőségű szénre van szükség. Sok még a piai a a komlói szénben s hogy keve­sebb legyen, ahhoz most már nem is annyira műszáki, ad­minisztratív intézkedésekre, mint inkább egyes bányászok gondolkodásmódjának a meg­változtatására, a tisztámterme- lés jelentőségének elmélyíté­sére van szükség. Ha a komlói bányászok többsége az eddigi­nél figyelmesebben, körülte­kintőbben végzi a munkáját, ha megérti, hogy a palára, a meddőre idekint a külszínen senkinek sincs szüksége — ez a komlói szén fűtőértékének jelentős mérvű növekedését eredményezheti bizottság döntését kérték. Íren előnnyel iáinak a vitel? Balosán és számos helyen úgy váltak el egymástól az elvtár­sak, hogy jó dolog ez a vita­est, máskor is kellene ilyent kezdeményezni. A járási párt­H on vöd—Doro? 5:1 (3:1) Kispest, 2000 néző; vezette: Bo- fossi dr. Góilövők: Kazinczy (4), Törőcslk illetve Csőri: Ferencváros—Tatabánya 2:2 (2:0) .Népstadion, 45 000 néző; vezette: 1 hrág.-GóUövök: Vilezsál (ll-«b«>; ■ősz, illetve Szovják (2). <5? muzsikáló nyáj juhásza helyre is. Esős időben térdig érő sár lehet itt. Most azon­ban szerencsére jó melegen süt a nap, a sárnak csak szá­razzá merevedett nyoma talál­ható. Sajnos a nyájnak is csak a nyomát látni. No de sebaj. Kati belejülel a terpesz­kedő csendbe és kis idő múl­va a szomszéd hegyoldalt bo­rító kis erdő jelé mutat meggy- létől piros ujjacskájával. — Arra van. Hallom. Én ugyan nem hallok sem­mit, de elindulunk a jelzett irányba. Nemsokára már én is hallom a csilingslést, ko- lompszót. Itt a nyáj. A juhász Bánovics Ferenc hagyományos, juhászkampós meggyjabotjára támaszkodva áll a legelő állatok mögött. A szigorú bottól tisztes távolság­ra ül az értelmes tekintetű kis kölyökkutya, Cekány, és időnként rosszallóan morog cgy-egy elcsatangoló birka lát­tán, s ha ez se használ nagy mérgesen nekiiramodik rendet teremteni. Komolyan veszi a mesterségét. — Szép hangja van a nyá­jának, — köszönök rá a ju­hászra. Záporverte, széljújta cserzett arcán aprócska mosoly villan. — így szeretem, ffa muzsi­kái. Mint a cimbalom, — mondja és tekintetével megsi­mogatja a gondjaira bízott négyszáz juhot. Szikár, magas, ember Báno­vics Ferenc. Arcán érdekesen keverednek a lágy szlévos vo­nások és a keményebb, mar­kánsabb mongolos vonalak. Fiatal ember még, alig 36 éves, de idősebbnek látszik. Nemcsak az időjárás viszon­tagságaitól gyúródott arcára az a sok ránc. Az élet nehéz­ségeiből is kijutott neki jócs­kán. Úgy hírlik, hogy a pásztor­emberek kevésbeszédűek, rit­kán szólnak, akkor sem szíve­sen. Hát az igaz, hogy a nagy magányban nem igen van ki­vel beszélni, de azért ez aszó- jükarságról terjesztett mende­monda nem igaz. Legalábbis Bánovics Ferenc esetében nem. Hamar belemelegszik a bő­szedbe, s mire jöltűnik a ho- dály nádjedele, már sokmin­dent tudok az életéből. Beszéd közben is mindig a birkákat jigyeli. — Van egypár sántám, ki akarom válogatni őket. Úgy könnyebb a kezelésük. Meg aztán a jó juhász szeme úgy jár a nyáj fölött mindig, mint a rókáé, mindent meg kéü lát­ni. A hodály előtt hrt egyet a kutyának, az megkerüli a nyá­jat hirtelen s megállítja. A de­lelő birkák összebújnak, az egész egy nagy élő, lélegző gyapjúkupac. Cekány leheve- redik az árnyékban, a jvitász jriss szalmát tereget szét a ho- dályban a kis Katica meg va­lamijeié bogaraikra vadászik szenvedélyesen. Megjön a másik juhász te, Riba Jani bácsi, akinek jájós derekát Kati szokta gyógyke­zelni amolyan istenigazábani megtiprással. Neki a juhokon kívül három. --nmara is van s Kati most ezeket próbálja megnyergelni. Az apja oda-oda pillaevt, el­mosás közben és elmosolyodik a hiábavaló kísérletezésen, mert bár szamár a neve, azért okos ez a kis szürke jószág. Elvei vannak: ebédidőben pi­henni akar és nem virgonc kislányokat cipelni a hátán. Ezt kifejezésre is juttatja élénk, tiltakozó mozdulatok­kal Bánovics Ferenc befejezi az álmozást, s mellém ül a zöld fűbe. Az apjáról már útközben mesélt. Gazdasági cseléd volt s már nagyon régen 35 éve meghalt. Árván maradt fia 7 éves korában szökött el ha­zulról a nagybátyjához, aJci juhász volt. S most itt mellettem tovább kerekíti a történetet az egyko­ri hét éves kisfiú, aki élt-halt a kicsi báránykákért. — Anyám utánam jött, Gye­re haza kisfiam, veszek ne­ked cipőt, ruhát jobb dolgod lesz otthon. Haza is vitt. De nem sokáig bírtam ki otthon. Újra megszöktem. Attól kezd­ve vagyok én juhász. Tizenkét éves voltam mikor anyámat a mohácsi kórházban megope­rálták. Délután még jól érez- te -magát, aztán este megjött a távirat: meghajt. Végleg ár­ván maradtam, Tizenkét éves fejjel maradt egészen egyedül ebben a küz­delmes világban, de neki ak­kor már öt éves gyakorlata volt. Iskolába, oda nem járhatott. Megjárta a háborút. Tfaza­jött. Juhászkodott tovább. 1946-ban nősült, öt helyes kis­lánya van. 1950-ben jött a gaz­dasághoz. Azóta üt dolgozik, és jól dolgozik. — A mostani életemről mit meséljek? Azt, hogy a múlt hó­napban hétezer forintot ke­restem? Vagy, hogy a laká­somban rádió, villany és für­dőszoba van? Megnézheti az elvtárs, ritkán lát olyan szép lakást. A hétezer forint egyébként a prémiumokból és a jutal­makból jött össze. Mert túl­teljesítette a szaporulati és a gyapjú-tervet te. Ilyen minden évben csak egyszer van. — De máskor sem keresek soha kétezer alatt. Meg bá­rányt is kapok, — mondja. Közben az egyik dombolda­lon, ételhordóval a kezében feltűnik egy pirosnüiás ase- szony. A felesége. Hozza az ebédet. — Na vajon mit hoz, *— ko­morul el a juhász arca, mert ami azt illeti egy kicsit válo­gatós. — Tegnap se ette meg a 'krumplistésztát, ^ árulkodik Kati, Hát amt igaz, az igaz. A krumplistésztát csak egyféle­képpen szeretem. Ha az Mohá­cson van én meg itt. Az asszony megérkezik. Le­rakja az edényeket. A juhász megemelinti a födőket és elé­gedetten sóhajt egyet Cekány odasomfordál és élénk fark­csóválással jelzi, hogy ma 6 is dolgozott ám. Előkerül egy üveg bor is és Bánovics Ferenc a muzsikáló nyáj juhásza, megszokott magas, kékbolto- zatú ebédlőjében, élénkzöld fűabrosszal ieterített asztalá­nál hozzálát az ebédhez. LÁZÁR ERVm

Next

/
Thumbnails
Contents