Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 160. szám

NAPLÓ 1958. JÚLIUS 1«. 2 A szervezett dolgozók békét akarnak! „Az európai dolgozók ak- eióegysége meghiúsítja a NA­TO atomháborús terveit.“ Ebi­nek a jelszónak a jegyében tartotta meg szakszervezeti megyei aktívaülését szerda délután 3 órakor a Szakszer­vezetek Baranya megyei Taná­csa, a KISZ és Szakszerveze­tek Doktor Sándor Művelődé­si Háza nagytermében. Az aktívaülésen részt vett a me­gyei és a városi pártbizottság képviselője, valamint Terényi László elvtárs, a SZOT tagja, a Nyomda- és Papíripari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára. A szakszervezeti megyei ak­tára nyitotta meg, majd Bo­gár József elvtára, a Szakszer­vezetek Baranya megyei Ta­nácsának elnöke részletesen ismertette az Európai Dolgo­zók és Szakszervezetek ez év június 20—22-én Berlinben tartott konferenciáján hozott tívaülést Czégény József elv-határozatokat; Bogár József beszéde — Az Európai Dolgozók és zet létesítésére Európában; a Szakszervezetek berlini kon- csúcsértekezlet, a lefegyverzés ferenciáján — mondotta Bo- és nemzetközi együttműködés gár József elvtárs — megjelen­tek Európa valamennyi orszá­gának munkás és szakszerve­zeti küldöttei, Svájc, Portugá­lia és Törökország kivételével. A konferencia jelentőségét többek között az is bizonyítja, hogy azon olyan résztvevők, küldöttek is megjelentek, akik nem tartoznak a Szakszerve­zeti Világszövetséghez. A kon­ferencia meglehetősen kiéle­zett nemzetközi helyzet köze­pette ült össze, mert az impe­rialisták a Nagy Imre elleni igazságos ítélet miatt háborog- tak. De hogy a konferencia mennyire egyetértett a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány intézkedésével és a bí­róság döntésével, mutatja az, hogy a tanácskozás első nap­ján a konferencia elnökévé magyar küldöttet választottak meg. — A konferencia célja az volt, hogy Európa dolgozóinak megmutassa: a nyugatnémet hadsereg atomfegyverrel való felfegyverzése milyen óriási veszéllyel jár, mennyire fe­nyegeti az egész világot A konferencia megmutatta a munkásosztály történelmi fe­lelősségét, elszánt békeakara­tát. Megállapította, hogy Eu­rópában olyan folyamat indu11 meg, amely sok vonatkozásban nagyon kedvező feltételeket biztosít a háborúellenes ak­ciók szélesebb alapokon való kibontakozására. Ezt a folya­matot azonban gátolni igye­keznek az imperialista hatal­mak világuralmi törekvéseik­kel, háborús készülődéseikkel. Ezzel szemben a Szovjetunió következetes békepolitikát folytat; — A konferencia felhívást, valamint levelet intézett Eu­rópa dolgozóihoz, az USÁ-hoz, a világ tudósaihoz, a Német Szövetségi Köztársaság dolgo­zóihoz, Angliához, a Szovjet­unióhoz az atomkfeérleték be­szüntetése érdekében. Felhívta a figyelmet atommentes öve­jelentőségére. Állást foglalt az atomkilövőpályák létesítésére irányuló tervek, az atombom­bákkal megrakott bombázó re­pülőgépek körrepülései, vala­mint a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felsze­relése ellen. A konferencia el­határozta, hogy október 15— 22-ig világszerte szolidaritási hetet rendez a béke megvédé­sére. Ez idő alatt, szerte a vi­lágon még fokozottabb felvi­lágosító munkát végeznek és állást foglalnak a dolgozók a béke ügye mellett. Bogár József elvtárs ezután a szakszervezeti megyei aktí­vaülés résztvevőinek tolmá­csolta a kedden Pécsett járt tíz tagú nyugatnémet munkás­küldöttség tagjainak üdvözle­tét és azt a kérését, hogy a magyar dolgozók jő munká­jukkal segítsék a nyugatnémet dolgozók harcát a béke érde­kében. Ezután Terényi László elvtára, a SZOT tagja, a Nyomda- és Papíripari Dolgo­zók -országos főtitkára szólt hozzá a beszámolóhoz. Minit a konferencia magyar küldött­ségének tagja érdekes, színes, apró mozaik-képeket adott a szakszervezeti aktivistáknak, szakszervezeti funkcionáriu­soknak az Európai Dolgozók és Szakszervezetek béri inti konferenciájáról, egyes nem­zetek küldötteinek a béke ügye mellett való határozott állásfoglalásáról. Terényi László hozzászólása ■— A konferencia —1 mon­dotta többek között — egysé­ges volt a szó legigázibb ér­telmében, annak ellenére, hogy azon szakszervezethez nem tartozók is részt vettek. Sok üzemben felvetik nálunk a kérdés*: én egyedül mát tehe­tek a háború megakadályozá­sa érdekében? Azt is hallani, hogy mi kis nemzet vagyunk, mát tehetünk a béke megőrzé­séért? Az ilyen emberek — bár a béke hívei — de félő. hogy passzív magatartásuk­kal a háborús úszítók olda­lára sodródnak. A konferen­cia bebizonyította, hogy ha több kis nemzet, sok-sok em­ber összefog, a béke megvéd­hető. Befejezésül rámutatott arra. hogy a II. világháború alatt az üzemekben a dolgozók sokkai jobban politizáltak, behatób­ban foglalkoztak a nemzetkö­zi politikai élet problémáival, mint manapság. Hangsúlyozta, hogy politizálás nélkül a szak­szervezeti funkcionáriusok és aktivisták munkája csak egy­oldalú. Ezért arra van szükség, hogy az üzemekben ismertes­sék az Európai Dolgozók és Szakszervezetek berlini konfe­renciájának anyagát, állásfog­lalását, határozatait, felhívá­sait, leveleit. HÍREK ■ Az olvasó véleménye Uj városkép bontakozik ki jövőre a Kórház téren A városi tanács ez évbe összesen 150 000 forintot irány zott elő a Kórház tér átren dezésére. Ez az összeg azon ban kevésnek bizonyult, mer az eredeti rendezési tervmé sokkal nagyobb átrendezésr van szükség. Ezért a tanác ezt az összeget tartalékolja é elkészítteti a Kórház tér át rendezésének végleges tervé A cél az, hogy ezen a terüle ten új városkép boratakozzo ki az elkövetkező esztendőbe és a klinikával szemben lév üres területet beépítsék. Pécsi dalosok az országos dalosiinnepél yen A „Szocialista Kultúráért címmel kitüntetett Pécsi Köz lekedési Vállalat Bartók Béla férfi kórusa július 12-én é 13-án Budapesten szerepel a Erkel Ferenc Színházban, kórus tagjai dr. Sólyom József né karnagy vezetésével rész vesznek a budapesti Acélhang Dalárda 85 éves jubileuma al kalmából rendezendő országo dalosünnepélyen. Budapestről : Siófokra mennek, ahol részt | vesznek az versenyen. Tanúnak jelentkezem... Asszonyom! ön július 2-án a sétatéren úgy 12 óra tájban bírájává — mondhatom nagyon egyoldalú döntéssel — vált egy veszedelmessé fajult gyermekcsínynek. S éppen emiatt az elfogultsága miatt jelentkezem most tanúnak a mérleg másik serpenyőjén. Az esemény a hintánál kezdődött. Az ön 11—12 éves cse­metéje bizony a nálánál gyengébb kislányokat meglehetősen durván lökdöste le. S ha ön látta volna még azt is, hogy ami­kor egy 16 év körüli leányka rendreutasította, kézzel-lábbal ment neki, rúgta, karmolta, S ekkor jött oda a parkőr, aki már nem volt fiatal. Az ő feladata az is, hogy ilyen „vitás ügyekben” teremtsen rendet a gyerekek között. Igen ám, csakhogy a megmentett kislány után a parkőr következett. Igaz, hogy őt nem merte rugdosni — valószínű azért, mert nála volt az elmaradhatatlan parkőr-jelvény: a bot —, de szájára ugyancsak nem tett hangfogót. S akkor történt meg, hogy a parkőr adott neki egy nyaklevest. Ezen még most is csodálkozom, hogy ennyivel legyőzte magában indulatait. Azután, hogy fia panaszt tett, ön asszonyom, nem kér­dezett semmit, hanem alaposan odamondogatott a parkőrnek. Hogyan is volt? ön arra hivatkozott, hogy a fiúcska fején, hátán és karján lévő kék helyek a parkőr botütésétől szár­maznak. Sőt, azzal is megtoldotta, hogy egy kislányon is bi­zonyítani akarta, hogy az is kapott a súlyos botütésekböl. Gyermeke pedig ekkor hallgatott. Asszonyom, ön nagyon rossz ügyet pártolt. Tanúja vol­tam — mint olvashatta — az eseménynek. Fiának nem volt igaza. Talán hamar járt el a bácsi keze, s nem is helyes, de így nevelni gyereket, nem válik anyja örömére. Szinte látom, mint felnőtt embert is, aki könyököl, nem törődve mások ér­zelmeivel, érdekével, nem veszi tudomásul, hogy a szocialista társadalomban ember az emberért van, hanem csak „érvénye­sülni” akar. EPERJESST ERNŐ Á környezet sem lényegtelen . : ■ jm i • Uf?y vélem, mindenki egyet­ottani vízi-dalos- • ért velem, hogy ilyen szép i környezetben elhelyezett sza­iVag-j közönségsikerrel szerepel a svéd cirkusz TtM**: AMECSEKI .LÁTHATATLANOK" 0») '• — Elmentek — kezdte aztán, elnézve a Diák füle mellett — innen egyenesen a múútig. A műúton jobb­ra fordultok. Onnan körülbelül hatszáz méterre talál­tok egy széles nyiladékot, ami észak-déli irányban vágja át az erdőt. Azon mentek tovább. A második ke-t resztező kelet-nyugati irányú nyiladék után háromszáz méterrel gyalogút vezet be egy tisztásra. A tisztáson áll egy elhagyott csőszkunyhó. A mögött, az erdőben, a tizedik fánál van egy verem. Keressétek meg, mert el van rejtve. Találtok majd benne egy csomó géppisz­tolyt, puskát, meg töltényt, azt fölpakoljátok és elhoz­zátok ide. Megértetted? — Igen — felelte a Diák, s arra gondolt, hogy en­nél jobb alkalom nem is lehetne az „eltévedésre”. Ha nem azon a nyiladékon indulnak el, hanem a követke­zőn és nem térnek le, hanem mennek rajta egyenesen tovább, míg el nem érik a kereszteződő kövesutat, az úton már mindössze két kilométer a városig.:: — Egyébként itt a térkép is. Lerajzoltam az útvo­nalat — mondta a Tigris és a Diák kezébe nyomta a papírost. — Tudsz térképet olvasni? — Hogyne — felelt a Diák — hiszen tanultuk. — Persze — vigyorodott el gúnyosan a Tigris — Jól beletek verték „a szocialista haza védelmét” mi? A Diák nem felelt. A papírra csak éppen ránézett és zsebrevágta, aztán olyan mozdulatot tett, mint aki indulni készül. — Várj csak — szólt rá a Tigris —■ a gyújtópalac­kokat adjátok le Lalának. Kézigránátot is csak az vi­gyen, akinek nincs fegyvere, a többit hagyjátok itt, — Igen. , — Aztán nehogy valami marhaságot. > > — kezdte újra a Tigris kioktató hangon, de elharapta a monda­tot, mert egészen közel nagy kiáltozás támadt, majd csörtetés hallatszott. Elsápadt. Pedig mióta itt elhelyez­kedtek és a délutáni lövöldözésről is kiderült, hogy vaklárma volt, már tökéletes biztonságban érezte ma­gát. Zsebé*»« nyúlt ét megmarkolta a pisztoly agyét, Egy, a bárom „kecses mozgású” indiai elefánt közül A Pécsett tartózkodó Trolle Rhodin svéd cirkusz estéről- estére „telt ház“ előtt nagy si­kerrel szerepel. A nagy érdek­lődésre való tekintettel va­sárnap délelőtt 10 órakor 14 éven aluli gyermekek részére tartanak műsort 50 százalékos helyárkedvezménnyel. A fel­nőttek részére erre az előadás­ra 20 —22—25 forintos jegye­ket árusítanak. Megkérdeztük Krajnyák Ősz kár elvtársat a cirkusz szerve­zési irodájának vezetőjét; van-e arról szó, hogy « cir­kusz meghosszabítja tartózko­dási idejét Pécsett? — Vannak ezzel kapcsola­tos tárgyalások. Az előzetes tervek szerint a cirkusz július 20-ig marad Pécsett. A látoga­tottság azonban akkora, hogy felvetődött a tartózkodási idő meghosszabbításának gondola­ta. Ha technikailag megoldha­tó, akkor lehetséges, hogy jú­lius 27-ig tartózkodunk Pé­csett. A cirkusz augusztus 1- től Budapesten játszik. badtéri színpaddal kevés város dicsekedhet, mint Pécs. Né­hány hiányosságra azonban .■szeretném felhívni illetékesek figyelmét; A bejárattól jobbra lévő ol- dalfeiljáró talaja aranyira lej­tős, hogy arra a közlekedés szinte életveszélyest Nem is szólva a nőkről, akik magas- sarkú cipőben járnak. De magával a bejárattal kel­lett volna kezdenem. Már a jegyszedők is szóvá tették, hogy az utcai ajtót évek óta nem tudják megcsinálni, mert az kiesett, nem lehet becsukni. A következő hiányosság nem szépséghiba, hanem egyenesen szabálytalanság. A büfét nem előírás szerint üzemeltetik. Egy kis zárt helyiséget, eset­leg tetőt igazán megérdemel­ne ez a magyforgalmú hely. A tortát fedetlenül a poros út mellett árulják, a poharak is nagyszerűen porosodnak. Egész ségügy is van a világon. Bari« József, Pécs, Srigeti út 28. sz. Pécsre érkezik a Vasas Központi Művészegyüttes Az országos hírű Vasas Köz­ponti Művészegyüttes július 12-én, szambatan este 8 óra­kar (kedvezőtlen idő esetén július 13-án, vasárnap délután 5 órakor) Pécsett a szabadtéri színpadon előadást tart. MÉSZÁROS r.: A MECSEKI „LATHATATLANOK” 29 Hamarosan kiderült, hogy mi okozta a lármát. Egy csomó fegyveres csörtetett elő, közrefogva hat bányász­forma embert, akik közül ötnek szintén fegyver lógott a vállán. Beözönlöttek a házba, maguk között tuszkolva a hat embert. Tömzsi, kerekfejű, alattomos nézésű fegyveres állt a Tigris elé és szóra nyitotta a száját. A Tigris azonban, ahogy magához tért ijedtségéből^ nem hagyta szóhoz jutni, — Mi ez? — üvöltötte. — Ki hívott benneteket? Mondtam, hogy bejöhettek? Karjának parancsoló mozdulatára az egész társaság szó nélkül megfordult és csendben kisompolygott az aj­tón. Mikor aztán valamennyien kívül voltak már, utá­nuk kiáltott: — Esés Jóska! Az előbbi kerekfejű ember Jött viasza. SS-katona volt a második világháborúban, életfogytiglani bünteté­sét töltötte, amíg október 29-én a többi rabbal együtt ki nem szabadult. Olyan alázatosan állt meg a Tigris előtt, amilyen alázatosak talán csak a rabszolgák lehet­tek gazdájuk színe előtt. Szótlanul állt meg a lámpa fénykörétoen és alulról fölfelé pislogott. — Még jó, hogy a fejemre nem borítjátok a házat — háborgott ai Tigris — no, mi van ezekkel a madár­kákkal? — Itt ólálkodtak körülöttünk *— Jelentette Esés —• lerohantuk és elfogtuk őket, — Helyes — hagyta rá a Tigris —, de azért csinál­hattátok volna kisebb lármával is. Téged tanítsalak erre, Esés Jóska? No és kik ezek, mit akarnak? — Azt nem tudjuk. — Nem tudjuk, nem tudjuk... De azért a nya­kamra hozzák őket. Szedjétek el tőlük a fegyvereket éa ketten kísérjétek be őket hozzám, 30 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI ,,LATHATATLANOK” A Diák meglepetten figyelte az eseményeket. Sze­rette volna v?®§nézni, mi lesz ezekkel az emberekkel, de a Tigris ráparancsolt. — No, Diák, ti meg induljatok. Éjfélre itt legyenek a fegyverek. A fiú elindult, de ahogy megfordult, a Tigris még figyelmeztette: — Úgy vigyázz, hogy figyeltetlek benneteket! A Diák csak bólintott rá és indult. Ahogy kilépett az ajtón, majdnem beleütközött a foglyokba és kísé­rőikbe. Fürdalta a kíváncsiság, de nem mert maradni. Néhány lépés után azonban visszanézett, látta, hogy az emberek eltűnnek az ajtóban, de úgy rémlett, mintha kifelé is indult volna egy árnyék. — Eh, képzelődöm — nyugtatta magát, de azért hátra-hótranézett és nem tudta elkergetni azt aas idege­sítő érzést, hogy valaki követi. Odabent a Tigris már újra az asztalnál ült, szokása szerint a megfordított lámpa ellenzőjének árnyékában. — No, kik vagytok? — kérdezte az előtte felsora­kozott emberektől. — Kanta István .,, — Nem érdekes — legyintett rá ingerülten •— ne­vek nem érdekelnek, A bányászok egymásra néztek és zavartan fészke- lődtek. Nem értették, hogy mit akarnak tőlük, zavarta őket a lámpafény, amely mögött hiába keresték a be­szélőt — Na ml lesz? Fényképészre vártok? —- Bányászok vagyunk — kezdte Kanta — elhatá­roztuk, hogy mi Is beállunk a „Szabad Mecsek Fiai” közé... — Mert az olyan egyszerű... — gúnyolódott a Tig­ris — fogjuk magunkat, aztán beállunk ... Nem gon­doljátok, hogy tőlünk is függ? (FutyUstfuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents