Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-31 / 179. szám

NAPEO 1958. JÜLIUS 81. A Bükkösdi Állami Gazdaság szabadságmajori üpemegysé­gében is, mint mindenütt, az esőt várják. — Kellene az eső! — sóhajt az üzemegységvezető. — Most is legalább úgy kellene, mint aratás előtt.:. Az üzemegységben folyik a cséplés és a tarlóhántás. A tarlóhántás 92 százalékát már elvégezték és körülbelül a csépléssel egyidöben. sőt ta­lán előbb Is minden tarlóju­kat lebuktatják. A szárazság éreztette hatását itt is, de mint az üb-elnök mondja: — A tervet azért majdnem mindenből mégis túlteljesítet­tük ... — és sorolja, hogy őszi árpából 9 mázsa volt a ter­vük, ezzel szemben 19,5 má­zsás átlagot értek el holdan- kint. Búzából nyolc mázsás átlagot terveztek és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy minden hold megadja a W és fél, 11 mázsát is, Rozs- termésük is jóval a terv fö­lött van —! t mázsa helyett 15 mázsát termeltek holdankint. Borsónál sajnos —» a kedve­zőtlen időjárás miatt — a terv alatt maradtak, viszont siló- kukoricájuk olyan szép, hogy az egyik ember meg is jegyzi: — Én már elég régóta dol­gozom ebben a gazdaságban, de még ilyen szép silókukori­cánk nem voHn < El is hiszem. Nyolcvan má­zsa silókukoricára számítot­tak a terv szerint, ezzel szem­ben minden hold megadja a 200—220 mázsát holdanként. Az IBUSZ szeptember elsején. 42-én, és 29-én nyolcnapos utakat saer- vez Prágáiba. Az utat a Tóeat- vevők oda-viasza repülőgépen teszik meg. A részvételi díj 2 015 formt. S zepfcefmberben mindéi), keddien ötnapos, min­den szombaton pedig nöpos prágai kiP'mdW dpi repülőgép. A m út ára 1 335 forint, az ötnaposé V'Wl forint. ''WíjagyaéB* ai IBUSZ irodák fogadnak el; Pozsonyiig szeptember 6-án és 20-án háromnapos kirándulás­ra indul kiilönvqnat. A Szovjetunióba szeptember 8-án és szeptember 24-ép in­dul egy-egy csoport; Az IBUSZ térvbevette októ­ber, november és ' december folyamán egyhetes társasuta- zásók rendezését a Magas Tátrába; Nagy a nyári szabadegyetem sikere v7 Jövőre a pécsi tapasztalatok alapján szervezik meg a szabadegyetemet más városokban is A PEDAGÓGIAI FÖISKO- a kellemes szóralkozás mellett LA diákotthonában mindén minderre megvan a lehetőség. reggel nyolc órakor elhangzik A szervezéssel kapcsolatosan a köszöntés; Jó reggelt kívá- el kell mondanom: nagyon jól nunk, — a mai program.;. És esett a sok apró figyelmesség, a TIT nyári ,szabadegyetem a kedvesség, amellyel fogadtak titkárságának valamelyik tag­ja közli a napi programot, a tanulási és szórakozási lehető­ségeket. Kirándulás, előadá­sok, városnézés, gyárlátogatás, stb. Azt hinné az ember, hogy a nagy melegben az előadások­nak nincs hallgatósága; Téve­dés. Tegnap reggel is dr. Bo­rai Ákos előadásán — Pécs és Baranya földrajza — csak­nem teljes volt a létszám, nem sokap. hiányoztak a 64 rész­vevőből, akik a második tur­nusra jelentkeztek; Honnan jöttek? Az ország minden ré­széből; önként jelentkezőket kér­tünk, hogy mondják ej véle­ményük«*, érdemes volt-e be­fizetni a 670 forintot, elutazni Pécsre, itt tölteni a szabadsá­got, úgy szervezte-e meg a TIT a nyári egyetemet, hogy hazatérve nem mennek üres kézzel? Éngyei Bajos vegyész Pest­erzsébetről jött feleségével. Idősebb házaspár, túl az étet delén korban, de nem szívben — ahogyan Bngjnel Lajos mon­dotta. ~ Nagyon szere tűrik kirán- dulnl, utazgatni. Átutazóban már egyszer megismertük a vá­rost, iá nagyon boldogok vol­tunk., amikor az Élet és Tudo­mány-bon olvastuk a hírt: Pé­csett nyári szabadegyetem lesz a TIT szervezésében. Elmondta, nagyon tetszik a város, a történetmi levegő, az előadók magatartása, az a sze­retet, ahogyan a városról be­széltnek. S mintha csak tememé a pé­csieket. hozzátette; Jó lennie, ha maguk a pé-. esték )s úgy értékelnék ezt’ a szép várost, mint mi. ' • ­Heinrich Margit fiatal leány. Tatabányáról ufeaott Pécsre. Nekj móginkjább tetszett a vá­ros ép különösan a hegyvidék, a bányavidék. Jóleső érzés fia­talt hallgatni, aki értékeli a bányászok nehéz munkáját ée úgy érzi; hazajött. *r. Otthon i* részt vetnek « TIT előadásain, szeretek ta­nulni, látni, hallani — nxn>- dotta, — Az itt töltött idő alatt bennünket. — Nem nagy összeg a 670 forint? —■ kérdeztük, mert hát az anyagiak sem közömbösek. Élénk tiltakozás volt a vá­lasz. Az összeg ugyanis a ki­rándulások utazási költségeit is fedezi; — Nagyon jó megoldás volt az, hogy egyösszegben befizet­tük az összeget és számíthat­tunk arra, hogy ami pénzt még magunkkal viszünk, annyit a ... . szükségesen felül költhetünk 02 élményeken-------­— vélekedett Emgyel Lajos; A FEHÉRKUTI TURISTA- HÁZBAN ugyanis remek rán­totthal várta a vendégeket és tudott dolog, hogy a hal úszni akar —, Ilyenkor előkerül a költőpénz, elvégre az egész évi jói végzett munka után eny- nyit megérdemel az ember. Tóth Gyüláné Budapesten a vöröskeresztnél dolgozik — Kzerveaőtitkár; Vaskos füzete* nyitott ki. szorgalmasain jegy­zetelt az előadásokon, rögzí­tette élményeit, amelyeket, visszatérve elmond munkatár­sainak; Érdekesek megfigyelé- teü . .. . — Nagyon tetszett a siklósi vár — mondotta —, s ha a tu­ristaszállásokat fejlesztik, nagy jövő áll Siklós előtt. Sziget­várt másnak képzeltem. A vá­rosban nem tükröződik eléggé Zrínyi emléke. A múzeumban te elrejtve tartják mellszobrát. Társai helyeselték vélemé­nyét ás hozzátették: Budapes­ten a Köröndön, úgy láttuk, rendezik a szobrokat; A Zrí­nyi-szobrot nem kérhetné el a magye? Szigetvár hősi múltja megérdemelné. A múzeumok­ról elismerően nyilatkozott; áttekinthetőek, rendezettek, magyarázók; — Nagy hatással volt rám 03 anatómiai intézetben tett a város hatalmas fejlődése mellett sem. A komlói látoga­tás i&an jelentős volt számom­ra és a nyugati városrészen folyó építkezések is a mai tár­sadalom erejét hirdetik. No és a hangulatos tábor­tűz! Mód Aladár professzor, a TIT főtitkára és dr. Kariinger Gy. Tihamér egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke velünk együtt sütötték szalonnájukat a tűz mellett. Kimondhatatla­nul jó érzés volt nézni az idő­sebbeket és a fiatalokat, osz­tozni egymás örömében; Mindhármuknak az volt a véleménye; fejleszteni kell a nyári szabadegyetemet, mert kívül tudást, vihetnek ma­ismereteket gukkal. JÖV ŐRE a festői környezetű városokban — mint például Sopronban, Egerben, Keszthe­lyen — a pécsi tapasztalatok alapján szervezik a nyári sza­badegyetemeket, a tervek sze­rint elsősorban a TIT tagsága részére. A városunkban megfordult több mint száz ember — az első turnusnak 42 hallgatója volt — minden bizonnyal jó véleménnyel tér tehát haza. Az ő jó véleményük öregbíti ma jd Pécs jó hírét és még legalább százan, vagy még többen kap­nak képet elbeszéléseik alap­ján a város fejlődéséről is. Rendelet van ra... Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet — tartja a közmondás. De mint minden közmondásnak, ennek is az a baja, hogy csak részben igaz. Mert bárhogy is nézzük pél­dául a meszesi virágszeretö embereket, azokat, akik a nagy emeletes házak tövébe szép kis virágoskerteket va­rázsoltak — azt mondani mindegyikükről, hogy jó em­ber, sehogy sem lehet. Hogy miért nem? Hát először is azért, mert a virágokat jobban szeretik, mint az embereket, a virágo­kat jobban sajnálják, mint a gyermekeket. Másodszor, mert a virágo­kat nemcsak szeretik, nem-, csak gyönyörködnek bennük, hanem esténként, amikor sö­tétedni kezd és úgy gondol­ják, hogy az arra illetékesek ezt már nem látják, a víz­vezetékhálózatból egy tömlő segítségével — földszinten lakókról van szó öntözik is. I Harmadszor, mert nem tisztelik a törvényeket, a rendeleteket, estéről estére megsértik azokat s csak ön­zőén a saját érdekükkel, il­letve a saját virágaikkal tö­rődnek, nem látnak tovább a virágos kertjük határánál. Hát jó emberek az ilyenek? Ugye nem! De még meny­nyire nem azok! A minap — mivel Meszes felső részén az emeleti laká­sokban az ismételt ígéretek ellenére a reggeli órák kivé­telével a vízcsapokból egy árva csepp víz sem folyik — egy sokgyermekes anya meg­kérte az egyik ilyen „virág- szerető” lakót, mivel az ő épületükben már reggel óta nincs víz, engedje meg, hogy a mosókonyhából vihessen egy vödör vizet a gyerme­keinek. Szomjasak, inni sze­retnének — tette hozzá. — Márpedig én a mosó­konyhát ki nem nyitom — volt rá a felelet — különben is rendelet van rá, hogy a mosókonyhát zárva kell tar­tani . i. És nem nyitotta ki. Nem, mert ő úgylátszik csak a vi­rágokat szereti. A gyerekek tovább szom­jaztak, csak egy pohár hideg vízre vágytak, még akkor is, amikor ismét kikerült a töm­lő a virágszeretőék konyhájá­nak ablakán és a virágok it­ták, itták a drága vizet, amelyből a gyerekeknek nem jutott.., Félő, hogy ezek a gyere­kek nem fogják szeretni a virágokat. Pedig nem a virág a hibás. Másutt van baj. Éppen ezért javaslom: Addig, amíg Meszesen a vízproblémát véglegesen meg nem oldják — ideje lenne már! — ellenőrizzék gyak­rabban —, hogy ki, hogyan gazdálkodik a vízzel és a le­hető legszigorúbban büntes­sék meg azokat, akik min­den rendelkezésre: fittyet hányva zavartalanul pocsé­kolják a vizet. —i. —a. látogatás is — folytatta —doíhűttínfc arra, hogy a kispa­közvettentil megismerkedhet tűrik a professzor munkájával, olyant láttunk és hallottunk, amelyről eddig nem szerettet­tünk tudomást. Nem mehetek el szó néBtül mészáw ívű**: A MECSEKI .LÁTHATATLANOK" (28) H kér­•— Már sz;; ;-oi se hagyjátok az embert? dezte erőltetett nyugalommal; — De sürgőp -t- gúnyolódott a „Gazda* — és pont itt á határ előtti Azt hiszed, nem ismerlek, te stra­téga? A banditák fenyegető gyúrót vontak a Tigris és Kobra körül. A két ember kétségbeesetten látta, hogy elrontották a dolgukat. — SzóvuJ a nadrágodat akartad tetólni — szelle- meskedett a „Gazda” — kis ártatlanka! Azt hiszed, nem látok át rajtad? A határőröket akartad riasztani, hogy amíg ránkrohannak, ti átbújjatok. Igaz? Mi? Az utolsó szavakat riasztóan éles hangon, csattanó, fojtott kiáltással mondta. Vagy harminc fegyver csöve meredt a Tigrisre, Válla felett feltűnt Náthán fényes orra. A Tigris ismerte annyira a banditákat, hogy tudta, nincs már kiút, a játék életre-halálra megy. Villám­gyorsan kapott a géppisztolyához. Mégsem volt elég gyors. Balkarjára mintha polip tapadt volna, nyúlós és mégis eltéphetetlenül erős ta­pogatójával, s torkába markolatig merült a disznóölő­kés hosszú pengéje. Bugyborékoló hörgéseel csuklóit össze, nyakából vastag sugárban szökött a vér; — Mit csináltok? — sikoltott fel a Kobra, de végig sem mondhatta, puskatus reccsent a fején. — Most aztán gyorsan! Gyerünk! Gyerünk! — adta ki a parancsot a „Gazda”; Már nyugovóra készült a nap, amikor a Kobra arra ébredt, hogy súlyos vasgolyók gördülnek ide-oda kegyetlen csikorgással a fejében; Megpróbálta kinyitni a szemét. Oszbajuszú öreg paraszt állt előtte ás remegő kézzel irányította mellének a Tigris géppisztolyát Távolabb tányérsapka tűnt fel, s közeledett, mintha magától sik- Lana a bokrok tetején. Hia Kiállították Brisszetbeii ia III. Szpitnyik modelljét i * Brüsszel (TASZSZ) A brösz­{I szeli vfiágkiálításan, a szovjet i1 pavilonban kedden természe- i1 tea nagyságban kiállították a i1 III; szovjet szputnyik modell- ' jót. A kiállítás látogatta köré­iben a szputnyik III. modellje i 'óriási érdeklődést kelltett ....................... A mi utunk Ha meg akarjuk valósi tani a szocialista társadalmat, el­kerülhetetlen a mezőgazdaság Szocialista átszervezése. Vagy­is nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is uralkodó­vá tesszük a szocialista szek­tort Hogyan, milyen módon? Engels így fogalmazza meg a hogyant; „Ha az államhatalom birtokába jutunk, nem gon­rasztokat erőszakkal, kárpót­lással, vagy anélkül kisajátít­suk, mint ahogy ezt a nagy birtokosokkal meg kell ten­nünk. Feiadaturík a kisparaszt- tal szemben elsősorban az, hogy magánüzemét, és magán­birtokát szövetkezeti tulaj­donba vezessük át, nem erő­szakkal, hanem a példa erejé­vel is azzal, hogy társadalmi segítséget nyújtunk ehhez a célhofi Lenin szövetkezeti terve te abból indult ki, hogy a prole­tárdiktatúra viszonyai közötte parasztok milliói számára a széttagolt egyéni parasztgaz­daságokból a nagy termelési egyesüléseikre, a kollektív giaz- daságokra való áttérés legjár­hatóbb, legérthetőbb és leg­előnyösebb útja a szövetkezet. Ami a parasztgazdaság zömét illeti, termelőszövetkezetekbe tömörítésük legfontosabb gaz­dasági elő%l|pte)e, a mezőgaz­daság korszerű technikai ala­pé« történő, átszervezése, és a szocialista nagyipar, fejleszté­se. A parasztságnak a szocia­lizmus építésébe való bevoná­sa során, mint azt Lenin alá­húzza, először a szövetkezetek legegyszerűbb formáit kell rülhetetlen velejárója a dolgo­zó paraszt tömegek elnyomoro- dása és tönkremenetele. — A szocialista út azt jelenti, hogy a paraszti kisgazdaságok élen­járó technikával felszerelt nagyüzemi kollektív gazdasá­gokban egyesülnek, így meg­szabadulnak a nyomortól, a nélkülözéstől és biztosítják anyagi, kulturális színvonaluk szakadatlan emelkedését. Har­madik út nincs, őszintén és nyíltan megmondjuk: a mező­- fejleszteni és ezekről a for- gazdaság szocialista átazerve­mákról fokozatosan kell áttér­ni a termelőszövetkezeti for­mára. A parasztság szövetke­zetekbe tömörítésének az ön­kéntességi elv legszigorúbb betartásával kell végbemen- mie. így határozták meg klasszi­kusaink annak az útnak az irányát, amelyen haladnunk keli Ez az út a szocialista út. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének kétféle útja van — a kapitalista éB a szo­cialista. A kapitalista út tő­kés kizsákmányoláson alapuló foezógazdasági nagyüzemek lé­tesítését jelenti, aminek elke­............................ ÜD ÜL A CIPŐGYÁR Julius tizenhétedi- ke óta nem füstöl a ], Szigetvári Cipőgyár I kéménye, nem jár- i nak a gépek, csend (| hanoi a csamökok- (ibami és az irodákban. i A gyár szabadságon Jvam. ,i A gyár most a fés­űtök, takarítónők és a ,i gépek javításán dol­II gozó munkások btro­j dalma, A két hétig (i tartó szünet alatt az 11 összes helyiségeket (I újraíestik, kitakarit- 11 ják, rendbehozzák a i gépeket, hogy auguez- í tus elsején, amikor 11 ismét munkába áll- ) nak a szabadságról (hazatért dolgozók, — \ tiszta munkahelyen, ! megjavított gépekkel i1 termelhessenek. A tervteljesítéssel i1 jóJ éH most a gyár. A i1 második negyedéves ' tervet sikerült úgy teljesíteni, hogy az •'első negyedév lema- 1 radésát ki be f hozok A harmadik ne­gyedév viszont már nagyabb feladatokat ró majd a dolgozók­ra, msrt szeretnék el­érni s napi ezer két­száz páros átlagter­melést. Mindamellett sokkal nagyobb mv- nőeógj követelmé­nyeknek is meg ko d felelniük majd s ci­pőknek, mint eddig. A hangsúly most a mennyiségi termelés- női a minőségre tevő­dött át. A világpiacán is főként a minőségi munkával kell helyt állnia a gyárnak. A kapitalista világpia­con kibontakozó vál­ságjelenségek követ­keztében bizonyos mértékben szűkül­nek a nyugati piacok. Ott megmaradni csak a minden kritikát ki­bíró áruk tudnak. A szigetváriak pedig fel tétlenül ott akarnak maradni és meg akarják tartani a nyugati piacaikat is. A minőség javítá­sában nagy szerepet szánnak a most sza­badult új szakmun­kásoknak, akik a má­sodik műszak gerin­cét képezik. A fiatal szakmunkások vala­mennyien jól vizsgáz tak és jól is dolgoz­nak. Közülük tizen a fűződében, dolgoznak. Eddig ott csók két szakmunkás dolgo­zott, a többiek beta­nított munkások vol­tak. A tíz fiatalnak a munkája remélhe­tőleg megérződik májd a minőség ja­vulásán. Ebben az évben a gyár, igen helyesen, további 34 fiatalt iskolázott be, három év múlva már ők is szakmunkás­ként dolgozhatnak. Az augusztus moz­galmasnak Ígérkezik a gyár számára. — Augusztus 16 és 14. között mutatják majd be Budapesten a gyár kétszáz új modelljét a kereskedelmi szer­vek képviselőinek, akik majd eldöntik melyeket gyártsa majd a jövő évben a gyár. (Nem ártana, ha a végleges dön­tés előtt a kereske­delem a fogyasztók­nak is bemutatná az új modelleket és az­után rendelne ..,) A modellek között van­nak szandálok, kü­lönböző kivitelben és különféle sarokkal, Az exportmodelieken még mindig a „blei- stift Absatz“, a ceru­zavékonyságú tűsa- rofc a favorit, a bel­földi cipőkön Inkább a törpe tűsarok a kedveltebb. Az indulás után to­vább folytatják a lengyel és. nyugatné­met exportra készülő cipók gyártását — re­mélik, • vevők teljes megelégedésére, zése szükségszerű. Ha fel akar­juk építeni a szocialista társa­dalmat — és fel akarjuk —. akkor falun is uralkodóvá kell tennünk a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeit. A mezőgazdasági nagyüze­mek megteremtése nemcsak a szocialista országokban, de a tőkés országokban is egyre sürgetőbben jelentkezik. Az Amerikai Egyesült Államok­ban minden évben körülbelül 300 000 farmer megy tönkre. 1934-ben az Egyesült Államok­ban 6,8 millió farmer volt. Je­lenleg, 1958-ban mindössze 4,3 millió farmer van. 1933-ban a lakosság egyharmada a mező- gazdaságban dolgozott. Jelen­ig mindössze 13 százaléka iolgoztk a mezőgazdaságban. \ tönkrement farmerek egyre üikább özönlenek a városokba, vagy a mind jobban térthódító mammutbirtokokra. Nyugat- Németországban törvény yan arra, hogy 70 holdon aluli bir­tokokat megbontani nem le­het. Vajon miért? A japánok erre így adják meg a feleletet: Japánban a sok apró parcellá­kat egyesítik, mert a szakér­tők szerint Így mintegy 50 szá­zalékkal növelni tudják a ter­méshozamokat Ez az út — kapitalista út. Nekünk a parasztság önkéntes szövetkezésén — a szocialista úton — keresztül kell megte­remtenünk a nagyüzemet. — Csak ezáltal tudjuk emelni a termelékenységet, csak így tu­dunk versenyezni a kapitalis­ta rendszerrel, csak így tudjuk bebizonyítani a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. Chicagóban egy nagyszabású versenyen a „világ legerősebb asszonya” elmet Joan Rhodes, egy csinos, fiatal leány nyerte el. A bajnok dicsősége és örö­me azonban nem sokáig tartott, mert udvariéi hirtelen elmarad­tak ém a leány nem tud férjhez# menni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents