Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BPNMTUII , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA f> \ MEGYEI TANÄCS LAPJA xv. évfolyam, i78. szám ara 50 fillér szerda, 1958. jülius 3#. Pécsú^heyyen láttuk Előrehaladott állapotban van már a szénmosó és István-ak­na között létesítendő drótkö­télpálya leadóállomásának az építése A dolgozók mozgósításának fontos eszköze A hároméves terv tárgyalása idején főként ilyen meg­jegyzéseket lehetett hallani: „A terv reális, végrehajt­ható.” Ebben nem is lehet kételkedni. Súlyos hiba azon­ban, hogy e megjegyzésekből legtöbbször kiérződik a do­log könnyed felfogása, holott a terv végrehajtása nagyon is komoly és elmélyült munkát igényel társadalmunk minden tagjától. Gondoljunk csak a szénbányászatra! A hároméves terv nem kevesebb, mint 26 százalékos ter­melésnövekedést ír elő, ami nagy feladatok elé állítja megyénk bányászait. A tervet megvitatták üzemi és bányász pártszerveze­teink is a helyi adottságokat figyelembe véve. Ez azon­ban nem elégséges, mert az üzemek és bányák dolgozói­nak túlnyomó többsége pártonkívüli és az 6 jó munká­juk, aktivitásuk elengedhetetlen feltétele a terv mara­déktalan teljesítésének. Ez pedig azt jelenti, hogy a jö­vőben az eddigieknél is sokkal alaposabban és szélesebb körben be kell vonni a pártonkívüli dolgozókat is üzemük, bányájuk, azaz munkahelyük minden problémájának meg­vitatásába. A dolgozó tömegek bevonásának viszont a termelési tanácskozások, a termelési értekezletek igen fontos fóru­ma. S itt tüstént meg kell mondani: csak akkor, ha az értekezletek minden tekintetben betöltik szerepüket. Az ellenforradalom leverése óta történtek kísérletek a termelési értekezletek színvonala emelése érdekében. E tanácskozások azonban számos üzemünkben még ma is csupán csak formális részei a dolgozók bevonásának a termelés irányításába. Megtartásukat egyes vezetők sok­szor terhes kötelezettségnek, a dolgozók pedig nem egy­szer érdektelen, haszontalan időtöltésnek tartják. Az üzemek és gyárak, a bányák nagyobb önállósága, a vezetők hatáskörének növelése, a bérek rendezése azon­ban most megteremti a főbb feltételeit annak, hogy vég­re szakítsunk az idők folyamán kialakult helytelen mód­szerekkel, azaz ne tűrjük, hogy a termelési értekezletek a statisztikai számok mechanikus felsorolása, hanem a vezetők valódi számadása legyen a kollektíva előtt. Abban, hogy a termelési értekezletek tartalma alkotó tanácskozás legyen — nagy szerepet kell vállalniok az üzemi szakszervezeteknek. A ' szakszervezetékben külön­böző munkabizottságok tevékenykednek. Ezek a munká­sokból, műszakiakból és politikai aktivistákból álló cso­portok nagyon sokat segíthetnének a termelési értekezle­tek előkészítésében és lebonyolításában. E munkabizott­ságok segíthetnének és ellenőrizhetnék a határozatok vég­rehajtását, sőt ki is munkálhatnák a tanácskozásokon elhangzott javaslatokkal, észrevételekkel kapcsolatos ten­nivalókat is. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a termelési érte- 'kezletek színvonal-emelésének az alfája és ómegája. Hogy a dolgozók szívesen eljárjanak az értekezletre, fontos fel­tétel, hogy minden körülmény között biztosítsuk: elmond­hassák észrevételeiket, javaslataikat, még akkor is, ha azok történetesen nem tartoznak szorosan a tárgyhoz. Es ami még ennél is fontosabb: biztosítani kell az általuk elhangzott javaslatok megvalósítását, a panaszok gyors és bürokráciamentes intézését, amennyiben jogosak. Ha nem, természetesen azt is meg kell mondani a nyilvánosság előtt — hogy miért nem. Az elhangzott javaslatok hasznosítása, panaszok gyors intézése, valamint az ellenőrzés könnyítése érdekében he­lyes lenne, ha minden üzemben nyilvántartást vezetné­nek. Ez nagy mértékben meggyorsítaná a javaslatok be­vezetését, növelné a dolgozók aktivitását s egyben növel­né a vezetők felelősségérzetét is. A közelmúltban brigá­dok vizsgálták a pécsi bányász lakótelepeket. Sok, nagyon sok olyan megjegyzést hallottunk: „elmondtam már sok­szor termelési értekezleten is, de hiába. Meghallgatják, egyet is értenek vele, csak éppen nem csinálnak semmit.” Ilyen és hasonló panaszok, bírálatok főként az építészeti üzemágat érték. Többek között olyan problémákért, me­lyeket minden különösebb utánjárás és költség nélkül órák alatt lehetett volna orvosolni. Ha e panaszoknak, sérelmeknek a szakszervezetben, vagy az üzemi tanácsban nyoma lenne, bizonyára nem „feledkeznének” meg egyes vezetők magukról, komolyab­ban vennék a dolgozók kéréseit, mert a nyilvántartással egyben megteremtenénk az ellenőrzés lehetőségeit is. Szakszervezeteink már az ellenforradalom előtt is tö­rekedtek arra, hogy minél kisebb egységekben tartsák a termelési értekezleteket, hogy azokon főként azok vegye­nek részt, akiket a közös munka kapcsol egybe. E törek­vés feltétlenül helyes, mert kisebb egységekben sokkal átgondoltabban lehet megtárgyalni az adott problémákat. Ettől függetlenül azonban gondoskodni kell arról, hogy bizonyos időközönként üljön össze a gyár, az üzem, a bá­nya összevont termelési értekezlete is. Különösen akkor, ha nagyobb terminus munkája értékeléséről, az egész bánya kollektíváját érintő általános problémák megvita­tásáról van szó. Van tehát bőven tennivaló. Pártszervezeteink és kü­lönösen szakszervezeteink legyenek rajta, hogy a terme­lési értekezletek minél rövidebb idő alatt döntő szerepet tölthessenek be az üzemi élet kibontakozásában, a terme­lés irányításában, Miért? Azért, mert ez egyik legfonto­sabb feltétele annak, hogy a hároméves tervünket ne- csak globálisan, hanem részleteiben is teljesíthessük. A Szakszervezeti Világszövetség j Libanon végrehajtó bizottsága rendkívüli jsemleges lesz? ülésének határozatai London (Reuter): A bagda­di szerződés tagországait kép­viselő államférfiak londoni ér­tekezletéhez közelálló körök kijelentették, az értekezlet hétfői ülésén a felszólalók egyetértettek az Egyesült Ál­la, hogy a világ dolgozói öröm- az ENSZ mel fogadták a Szovjetunió ................ bé kekezdeményezéseit és ha­tározott állásfoglalását, mely- i'yel megállította az imperialis- áknak az arab országok ellen elvezett általános támadását. A Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtó bizottsága felszólítja a világ dolgozóit: fokozzák erőteljes akcióikat az arab országokra nehezedő imperialista elnyomás ellen, az amerikai és angol fegyve­res erők azonnali visszavonása üdékében. Legyetek szolidárisak, a nemzeti függetlenségükért har­coló arab országok népeivel, követeljétek az angol—ameri­kai fegyveres erők kivonását valamennyi arab országból. — Követeljétek kormányaitoktól, A Szakszervezeti Világszö- hogy — amennyiben ez még jen közbe az agresszív csapa- vetség végrehajtó bizottsága nem történt meg — ismerjék tök visszavonása, a csúcsérte- 5 július 26—27-i rendkívüli ülé- el az Iraki Köztársaságot, fog- kéziét összehívása érdekében, sén több határozatot fogadott laljanak állást az amerikai és Az arab országok dolgozói­éi. angol csapatok azonnali vissza- hoz és szakszervezeteihez in-I, , , .... Felhívással fordult vala- hívása mellett — hangzik töb- tézett üzenetében a Szakszer-ÍlalnoK:njak azzal a sznnaeKa- mennyi ország dolgozóihoz és bi között a Szakszervezeti Vi- vezeti Világszövetség 92 millió I vak hogy Libanont az ENSZ szakszervezeteihez. A felhívás- lágszövetség végrehajtó bízott- szervezett dolgozó nevében! védelme alatt álló semleges ban elítéli az Egyesült Álla- ságának felhívása; biztosítja az arab országok né-! országgá változtatják, mok és Nagy-Britannáa liba- Hammarskjöldhöz, az ENSZ peit, mindent megtesz annak | Az értekezleten részt vevő nőni és jordániai fegyveres főtitkárához intézett táviraté- érdekében, hogy a világ vala-| küldötteknek az a vélemé- beavatkozását és üdvözli az ban a Szakszervezeti Világszö- mennyi dolgozóját az arab né-ínyük, ha Libanonnak biztosi- imperialista járom alól felsza- vétség 92 millió szervezett dől- pék függetlenségi hárfának tá-t tanék semlegességét, az ame- badult iraki népet. Megállapít- gozó nevében követeli, hogy mogatására és a vilégbéke| rikai csapatokat kivonatnák haladéktalanul lép- megvédésére mozgósítsa. : az országból; Milyen beruházásokat kap a bánya- ipar a hároméves tervben? A hároméves tervnek az or­szággyűlésen elfogadott keret­számai alapján a Nehézipari Tröszt, a Bányászati Építő Vál­lalat, a Bányászati Kutató In­tézet, a Szénbányászati Föld­Minisztérium kidolgozta a bá- kotró Vállalat és több más ki­sebb vállalat beruházásaira, 20 millió forint pedig a bánya­nyák beruházási tervét; A bányászati ágazatra a terv időszak alatt 3,1 milliárd fo- gépgyártás fejlesztésére; rintot fordítanak. Ebből 2 mil­liárd 652 millió jut a szén- bányászatnak, 326 millió az érc- és ásvány bányászatna k, 100 millió az Aknamélyítő Hasznos együttműködést teremtett Dunaszekcsőn a szövetkezeti tanács Lassan féléve lesz annak, egy negyvenezer forint értékű hogy Dunaszekcsőn — az or- zöldárut értékesített a föld- szagban elsőként szövetke- művesszövetkezet útján, s most zeti tanács alakult. A tanács újabb, körülbelül százezer fo- a helybeli földműves-, taka- rint értékben adnak el hagy- rék-, kisipari és három mező- mát, paprfícát és paradicsomot, gazdasági termelőszövetkezet A földművesszövetkezet vi- csúcsszerve: összehangolja szont ellátja a közös gazdasá­ezek politikai, gazdasági és Qdkat mindenféle ipari áruval kulturális tevékenységét, ősz- és gépekkel. Hasonló együtt- szesen 2500 dolgozó parasztot működés alakult ki kulturális és kisiparost egyesít. Az el- téren is a szövetkezeti tanács­múlt hat hónap tapasztalatai hoz tartozó szövetkezetek kö- azt mutatják: érdemes volt zött. Jelenleg művelődési ott­létrehozni ezt az új szervet, hont építenek, amelyhez a mert hasznos együttműködést földművesszövetkezet 11 ezer teremtett a dunaszekcsői sző- forinttal, a KTSZ és a terme­’vetkezetek között. A Cipész KTSZ például — a megyei tanács hozzájárulá­sával — százezer forint érté­kű lábbelit készít most, ame­lyet a földművesszövetkezet hoz forgalomba. A három ter­melőszövetkezet eddig mint­löszövetkezeték pedig fuvarral és egyéb munkával járulnak hozzá. A szénbányászatban arra tö­rekszenek, hogy a hároméves tervben elsősorban a nagy ka­lória tartalmú jó minőségű sze­neket adó bányákat fejlesszék. Ezért a pécsi medencének nagy összeget, 117,3 milliót jut­tatnak; Ä beruházások zömét Hosszúhetónyre fordítják. Ez a bánya az előirányzott fejlesz­tési ütem mellett 4—6 év múlva lép be a termelésbe: Komló 94 millió forintot kap? Itt a Kossuth-, az Anna- és a Béta-akna fejlesztésére fordít- séhez nem" fognak hozzá, ha­el kell látnéok szénnel az új erőművet; Munkavédelmi célokra 120 millió forintot kapott a bányá­szat. 1958-ban befejezik az An- na-aknai fürdőt, 1959-ben pe­dig 11 millió forintos beruhá­zással a Széchenyi aknai für­dőt. Kétmillió forintos beruhá­zással az Anna-vöigyi XVII. és XVII I-as akna 800 személyes fürdőjének felépítésére kerül sor ugyancsak 195®-ben. Tovább folytatják a lakás­építést is. A torveket még nem tisztázták véglegesen. A mi­nisztérium elgondolása szerint a hároméves terv során 6786 új lakást építenek a saját erő­ből készülő lakásokkal együtt:, A legtöbb lakást 1507-et a borsodi medence bányászai kapják; Uj lakótelepek építé­ják a legnagyobb összeget. A nem a meglévőket fejlesztik zobáká akna építését egyelőre ... nem folytatják, hogy » t«h- tovább nagy ütemben. Kom­bit gyorsabban és hamarabb üzembe. Jelentős összeget adnak a közép-dunántúli trösztnek is. _w a töb­fej lesüthessék tón 754, Pécse« 60«, Varpalo- helyezhessék tán 550 lakást építenek. Ezer­négyszáz lakás már 1958-ban elkészül, 156-art ez első félév­Az Ajka környéki üzemek be- ben már át is adtak. Ez évben ruházása a hároméves tervben 130 millió forint. Az itteni bá- njsztérium nyákat azért fejlesztik erős ütemben, mert a hároméves tervben fejeződik be az ajkai az út és vízhálózat erőmű építése is, a bányáknak sére. 120 millió forintot költ a mi- bányász lakóte­lepek közművesítésére, főleg megépítő­Dr. liich Ferenc itásai i ' ■ fiai A szabadságát Bulgáriában töltő dr. Mürmich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke hétfőn felesé­ge társaságában a bolgár fő­várossal és környékével is­merkedett. Kíséretükben volt Anton Jugov, a bolgár minisz­tertanács elnöke, D. Dicsev, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője és A. Dimit­rov élelmezésügyi miniszter. Ellátogattak a „Vitosa’‘-park- ba, a Sztálin víztárolóhoz és Borovec üdülőhelyre. A magyar vendégek a nap folyamán kirándultak Plov- iivba, ahol több üzemet meg- ekintettek. A délután folya­mán dr. Münnich Ferenc és felesége Anton Jugov kísére­tében néhány Plovdiv környé­ki termelőszövetkezetbe láto- atott. 7 íz év eredményei Ünnepeltek a kis­ipari szövetkezeti dol­gozók abból az alka­lomból, hogy immár tízesztendős a mozga­lom, s e tíz esztendő sok-sok eredménnyel, kemény munkával, sikerrel telt el. Az ünnepség idején a sportolók és a kultúr munkások is bemu­tatkoztak. A megye szövetkezeteinek énekkarai s tehetsé­ges szólistái, tánco­sai gazdag, színvona­las műsort adtak. Ez alkalomból nyi­tották meg a Bara­nya megyei Kisipari Szövetkezetek ter­mékkiállítását is a szakszervezetek szék­házában. A kiállított munkadarabok tanú­sítják a magyar kis­ipar, kézműipar fel­becsülhetetlen érté­két. A pécsi cipész szövetkezet bőséges választékban állította ki legújabb divatú női cipő és szandál készítményeit. A férfi cipők láttán öröm­mel tapasztaltuk, — hogy már eltűnőben van az úgynevezett „emeletes” fazon s helyette könnyű, — olasz típusú, kissé hegyes orrú bőrtalpú cipők kerülnek forga­lomba. Kényelmesek, szolidak s mégis di­vatosak. Az asztalosok is ki­tettek magukért. A szigetvári faipari szö­vetkezet fémjelezte intarziás kombinált berendezés a kiállítás egyik legszebb da­rabja. Igaz, az ára sem megvetendő: — 27 900 forint. A bá­tyiak gyönyörű kom- bináltszekrényt ké­szítettek. Érdekes vá­logatásban és kivitel­ben láttunk egy stil- szobaberendezést. A pécsi faipari szövet­kezet munkája. Nyolc darabból áll a beren­dezés (16 500 forint) közülük legszebb az alacsony, de hosszú, üvegezett könyvszek­rény. A vegyesipari szö­vetkezetek az emele­ten állították ki min­tadarabjaikat. Itt aztán megtekinthető a lószerszámtól kezd­ve, a szeszfőző beren­dezésig, a mecsekná- dasdi kádárok hor­dóitól kezdve a pé­csi kesztyű és bőrkon fekció szövetkezet bőráruiig minden olyan közszükségleti cikk, amely a. lakos­ság ellátását szolgál- ia. Érdekessége még a kiállításnak, hogy az emeleten kozmetikai tanácsadó szolgálat is működik. Igaz, hogy eddig több férfi látogatója akadt en­nek a kis elkerített helyiségnek, mint női. de ez érthető is, mert a tanácsadást két csi­nos lányka végzi. De azért nők is szép számmal jelentkez­nek és az már nem is meglepő, hogy a legtöbb tanácskérés erre az egy örök asz- szonyi problémára korlátozódik: hogyan lehetne megfiatalod­ni, a szarkalábgkot eltüntetni, a karcsú­ságot megőrizni... stb. Mindegy, remél­hetően részletes vá­laszt kapnak ezekre a kérdésekre is. — legfeljebb kisebb meggyőződéssel. Vé^ez”"’il: a !'\':V- tás igazán sok szénét és érdekességet nyújt, a látogatóknak. Érde­mes megnézni.

Next

/
Thumbnails
Contents