Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

1958. JÜLIUS 29. NAPLÓ 5 Békét Közép-Keleten! Veszélyes út Washington és London újra a meggyűlölt fegyveres beavatkozás eszközével pró­bálja elfojtani a felszabadu­lásra, a függetlenségre törek­vő népek akaratát. A B’ehér Ház sajtóképviae- loje azzal „szépíti“ a gyalá­zatos lépést, hogy Elsenhower elnök az amerikai csapatok partraszállását, az ENSZ alap­okmányainak 51. szakaszával iparkodik igazolni. Mint isme­retes e szakasz szerint, a tag­államoknak joguk van az egyéni és kollektív önvéde­lemre, ha kívülről megtámad­ják őket és .megtehetik a szükséges intézkedéseket anél­kül, hogy megvárnák -a Biz­tonsági Tanács döntését. Mire kell, miire jó, hogy Eisenhower erre a szakaszra hivatkozik? Hisz szemmel lát­ható, kézzel fogható, hogy sem Eisenhowert, sem az Egyesült Államokat sejtk.1, semmi nem veszélyezteti. Az is nyilván­való, hogy Libanon független­ségét sem veszélyeztette sem­miféle külső agresszió. Az az indoklás sem szól külső ve­szélyről, hogy Chamoum, Li­banon köztársasági elnöke be olyan erőkkel, amelyeknek mélységét, legyőzhetetlenségét még nem voltak képesek felis­merni. A gyarmatosítók a maguk „nemzeti“ gőgjétől nem látták meg és nem is értették meg az „alacsonyabbrendű“ nép' ter­mészetes és egyszerű óhaját, hogy a maga portáján, a maga életét akarja élni. Az az idő pedig végképp a múlté, hogy tartós sikerek re­ményében élősködőének az ön­felismerésre ébredt népek nya­kán. így volt ez Koreában. Vietnamban es legutóbb Egyip amerikai segítséget kert saját tómban és ez lesz a vége Li- rnaga és kormánya érdekében, hamonban és szerte az egesz Ha már veszélyről van szó, valóban veszélyben forog Li­banonban és szerte a világon a gyarmattartók és lakájaik amúgy!» ingadozó uralma- Chamoun nem a nép érdeké­ben kért „külső“ segítséget, hanem a maroknyi klikkje ér­dekéért, A nyugati hatalmak nem akarják 'belátni, hogy Közép- Kelet ma már nem szabad va­dászterület és a libanoni fel­kelés csak folytatása annak a már évtizedek óta folyó füg­getlenségi harcnak, amely a Perzsa öböltől Észak-Afrika atlanti partvidékéig állandó mozgásban tartja az arab vi­lágot. 71) millió arab kiáltja itt napró 1-wapra erélyesebben, hogy joga van a független­ségre. Ezt a jogát pedig akár tet­szik egyeneseknek, akár nem, tiszteletben kell tartani. De egyáltalában kit tartottak és mit tartanak tiszteletben az agresszorok? Talán az ENSZ-et, amellyel nap mint nap szembenálInak? Tisztelik talán a saját és más népek Amerika „gazolja" magát Július IS. Csapataink Liba­nonban csupán azért szálltak partra, bogy közelről szemlél­hessék á belrutl eseményeket. július IS. Tengeri gyalogsá­gunk csak azért szállt partra Libanonban, hogy biztosítsa ott szemlélődő csapataink testi épségét. Július 17. A *. flotta kizáró­lag tengeri gyalogságunk ép­sége biztosítására érkezett a libanoni vizekre. Július l*. Ejtőernyőseinknek nincs szándékukban beleavat­kozni Libanon belügyelbe, csu­pán a rossz időjárás miatt (ejtőernyőket szállítottak csa­pataink számára. Július 1». A* újabb partra­szállás elkerülhetetlen volt, hogy a légüres térben fedez­zük az. odaérkezett 30 ezer amerikai oxigénszükségletét. arab világiban is. Azzal sem számolnak, hogy tizenhárom esztendő alatt nem lehet elfe­lejteni azt a majd ötvenmillió halottat, akik a „felsőbbren­dű“ kevélység ál­dozatai voltak, és ezek a politikai korifeusok még­sem átallják a vi­lágot újabb hábo­rús veszély forga­tagába sodorni, Az egykor maga is gyarmati Egye­sült Államok nem tanult a történe­lemből és partra tette hadsereget olyan földön, ahol már légen hatá­roztak. afelől, hogy a jövőben egyedül intézik a sorsukat, élik a kívánt életformá­jukat, élvezik a maguk termeswi kincseit. Az ENSZ egyik alapító tag­ja, a világ egyik leaerőaebb nagy­hatalma, teljes tu- awnak, nyertek a Szovjetunió törhe­tetlen békeakaratáról. Újra bíznak abban, hogy a válság, amely a civilizációt pusztulás­sal fenyegeti, nyugvóponta’u jut. Az ENSZ szervezetén a sor. Be kell bizonyítania, hogy nem kártyavár, nem a nagyhatal­mak játékszere, hanem nélkü­lözhetetlen és döntő szavú, a XX. század humanizmusát képviselő, a népek békés életé* szavatoló organizáció. Az ENSZ-en a sor, hogy az értetlen agresszornak szemébe mondja: akik a vilá­got ismét háborúba akarják sodorni, vigyázzanak. Vigyáz­zanak, mert aki az igazságta­lanság zászlaja alatt fegyveit fog, előbb-utöbb pusztulásra lesz ítélve! Í\TERVHVCIÍ> békeakaratát? A kiindulópont _ , világos és a szándék is, ame'y daléban ebből következik: nem tisz’e- négy iepese lik, de bosszút fütve gyűlöl- lángba boríthatja nek mindenkit, aki elébe áll, * vdagot, ráíepett akadályt gördít vagy nemet arra az útra, am - mond cselszövéseiknek. Bálvá- e nyuk az ezerszer elátkozott vahla “jjf* - . dollárt es vérMzzadó°olajku- «iát szabadágát méltatta agÄ egyszóval, ami a béke ellen szóL » • I» Egy arab ország ellen indított támadási agressziónak tekintünk valamennyiünkkel szemben Nasszer beszéde az első egyiptomi acélmű felavatásakor Kairó, (AP) Nasszer, az zaja ajtaját megnyitja a pák. Egyesült Arab Köztársaság el­nök© vasárnap beszédet mon­dott a holuanj első egyiptomi vas- es acélmű felavatásakor. Az elnök beszédében külpo­litikai kérdésekkel is foglalko­zót!. Hangsúlyozta, hogy már 1953-ban figyelmeztette Dulles amerikai külügyminisztert, ké­sőbb pedig Edent és Selwyn Lloydot, hogy az arab világ nem hajlandó elfogadni kato­nai' paktumokat. Ok azonban semmibe vették figyelmezteté­tqmok előtt, árulónak tekint­jük, mert számunkra a pak­tumok árulást jelentenek“ — mondotta Naaszar, majd hoz­zátette: „Nem fogadjuk el az imperializmust- Régóta azzal vádolnak bennünket, hogy bi­rodalmat akarunk építem, de én azt állítom, hogy mi csak az arabok arab nemzetét akar­juk megteremteni. Csak ara­bok verhetik vissaa az arabok ellen indított affesfaíőt. Eg!' arab ország ellen indított tá­madást agressziónak tekintünk szemben. sét, de —■ mondotta — most HP már remélhetően boWbbek valamennyiünkkel ÍIS/JS?““ V«® >»«« W*­„Figyelmeztettem őket, hogy denek bérmunkát és felépítik azt az arab uralkodót, aki ha- országunkat," Felfogható-e józan ész­szel, hogy az USA és csatlósai meddig merészelnek még el­jutni ezen az úton? Aligha. Egy azonban bizonyos. A „sza­kadék szélén“ egyre veszélye- _____ se bb a tánc és egyre Hevese b- latát kedvezően fogadtak a ben követik az eszelős játsz- nyugati hatalmak, tehát a bé mát. Rég letűnt az az idő, ami­kor a faji felsőbbrendűség gőgjével embermi 11 iókat ve­zettek félre és állítottak szem­votségeaeit is, akiknek hasonló lépését két esztendővel ezelőtt a szuezi válság idején, az er- kölcsprédikátor teriaeussádá- vsl elítéltei Mint annyiszor, a világ sze­me ma újra a Szovjetunió felé irányul. N. Sz. Hruscsov javas­ke megóvásának reménysuga­ra újra Kelet felől világítja meg az aggódó emberiséget, A világ népei újra bizonyságot A diplomácia ideje Az Imperialisták egész közép-keleti politikája nyilvánvalóan esődbe jutott, A legutóbbi hetek eseményei azt mutatják, hogy ma már fegyverekkel sem lehet sikeresen szembeszállni az arab nép függetlenségi törekvésével. Az egyetlen lehetséges út, amit Hruscsov elvtárs javasolt — tárgyalni. Ezt a tényt kezdik felismerni egyes amerikai politikusok is. Walter Llpmann a New York Herald Tribune-ban amerikai szem- szögből értékelve a helyaetet — ma mér ugyancsak a tárgyalások szükségességéről, mint az egyetlen eredményesnek látszó megoldás­ról igyekszik meggyőzni az USA vezető köreit. rP pillanatnyilag úgylát­szik, szünet van, bi­zonyos mértékig feyyvernyvgvás a Közép-Keleten, ve­szélyes és csaknem bizonyosan időleges. De úgy tű* nik, mind a két tábor elismerése alapján, Hogy a status quo nem • .................... Az Egyesült Arab Köztársaság Egyiptom Hat evvel ezelőtt HM. július 23- án végét ért Faruk király korrupt fKUdallsstikus jellegű uralma Egyiptomban, mi. júliusában a változást végrehajtó forradalmi katonatisatak alakította forradal­mi tanács kikiáltotta a« egyipto­mi kőstársaságot. A köztársaság élén Nasszar ezredes váltotta fel IStt. februárjában Naglb táborno­kot, majd június 23-án az új al­kotmány elfogadásával Gamal Ab­del Nassrert választották hat esz­tendőre Egyiptom elnökévé. Az egyiptomi köztársaság meg­alakulása nagy lökést adott az »rab népek belső és külső falsza­badulási harcának, állandó ösz­tönsást jelem az arab egyesülési vágyaknak. Az arab egység fel* vezető történelmi úton az első nagy állomás Egyiptom é* Szíria uniója, az Egyesült Arab Köztár­saság létrejötte volt ez év febru­ár 1-én. Az EAK-hoz március 2- án Jemen is esatlakosott szövet­ségi államként. Területe több mint tízszerese hazánk területének, pontosan Mi ezer 300 négyzetkilométer. lakói­nak száma 23 millió, fővárosa Kairó (2,10® 000); ismert nagyobb városai Alexandria, Port Szald és Szuez. A Földközi-tenger délke­leti partjainál elterülő nagy hiter- ledéeü országot nyugaton Líbia, délen Szudán, délkeleten a Vörös­tenger, északkeleten Izrael hatá­rolja. A nagy kiterjedés viszony­lag kicsiny művelhető földterüle- „let zár magáim: KIN zegputld- I, • esak a Ntlua árterflle- éa danájára. vatamOm az ön­tözött földekre terjed ki. Egyip­tomon keresztül fut a szuezi csa­torna, amely a vörös-tengert köti Földköri-tengerrel. legfejlettebb __ év százados török el­össze a roioközl-tenge____ Eg yiptom a legfejlettebb arab ország, de az évszázados török el­nyomás, majd az azt követő an- gol uralom az elmarado««z4g szá­mos béklyóját rakta az országra, a ezt az elmaradottságot a mosto­ha természeti körülmények segí­tették az elmúlt évtizedekben. El­sősorban gyapot termesztésére fektették a fő súlyt, ez adta a kivitel *0 százalékát. Élelmiszer­termelése nem fedezi a belső szükségletet. Iparban korábban a textil- és cukorgyártást lehetett jelentősebbnek tekinteni. Az ál­landó külkereskedalmi deficitet részben a Szuezi-csotorna jövedel­méből fedezték. A köztársaság hat éve máris változást eredményezett az ország gazdasági szerkezetében, bizonyos javulást hozott az egyiptomi nép életében, bár az ország előtt még nagyon sok megoldandó probléma van, A mér teljesen végre nem hajtott földreform gyakorlatilag megdöntötte a nagybirtokos osz­tály politikai hatalmát, s a pa- raszság egy részének helyzetét Javította. Az új kormány igyek­szik véget vetni a mezőgazdaság egyoldalú fejlesztésének. Ugyan­akkor felismerték, hogy Iparosí­tás nélkül az ország gazdasági problémái lényegében nem oldha­tók meg. Az ötéves iparfejlesztési terv ennek a felismerésnek alap­ján készült, s a terv végrehajtá­sában óriási a szerepe a Szovjet­unióval HM. óta megkötött gazda­sági, kereskedelmi és technikai együttműködési egyezményeknek. Az Iparosításnak máris vannak eredményei: nagyarányú híd- és útépítkezés, gumiabroncs- és mű­trágyagyár építése, vaeútt anyag korszerűsítése, stb. Az ország egyébként 188|-ben került angol uralom alá, l»*2-től névleg független, az angolok tény­leges kivonulását azonban csak az 1954-es szerződéssel érték «1. kebelezés veszélye. Az ország 19«»- től 1083. végéig Slsakli ezredes ka­tonai diktatúráját nyögte. 1881 után Szírt» visszatért a parlamen­táris alkotmányos rendszerre, ez idő tájt kezdve Szíria szerepe meg növekedett az arab világ nacio­nalista és egységmozgalmaiban, kapcsolata egyre szarosabbá vált az új Egyiptommal. 8<irla Jemsii Szíria a Földközi-tenger keleti partvidékéről húzódik befelé a szárazföld felé, a tengeren kívül Törökország, Irak, Jordánia, Iz­rael és Libanon határolja. Texíi- lete 184 920 négyzetkilométer, la­kóinak száma « és félmillió. Fő­városa Damaszkusz (gsoooo). Na­gyobb városai Aleppo és Homs. Főleg m» tógazdasági ország, mezőgazdasága széleskörű, legfon­tosabb r sportcikke ma már a gyapot. Lehetséges, hogy a Szíriái föld méhében vas, föld ás olaj is rejlik, jelenleg azonban iparilag elmaradott ország. Legfontosabb ipari ágazata a textilipar, mely körülbelül €0 000 személyt foglal­koztat. Szírián keresetül futnak az iraki Klrkukböl kiinduló olaj­vezetékek, amelyek Hányás vá­róénál érik el a tengerpartot. Az első világháború előtt Török­országhoz tartozott, a háború után francia protektorátussá vált. A két háború közti Időszak állandó küz­delem a franciákkal, a független­ség elnyeréséért. Véglegesen 1941. szeptembere, gyakorlatilag 194«. áprilisa óta független. Szomszé­dai részéről állandó nyomásnak volt kitéve. Irak és Jordánia ré­széről folytonosan kísértett a be­A jemeni imámság a* Arab-fél­sziget délnyugati részén fekszik, Szaud-Arábia és az Aden! protek­torátus szomszédságában. Területe 120 ooo négyzetkilométer, lakóinak száma 5 millió, többségükben mo­hamedánok. Fővárosa az ország belsejében fekvő ötvenezer lako­sú Sana. Jemen egyes részei Arábia leg­termékenyebb vidékei közé tar­toznak. Árpa, rizs, gyümölcsök és kávé a legfontosabb termékei, ál­lattenyésztése jelentős. Valószínű ásványkincsei még feltáratlanok, néhány éve olajkutatás kasdődött aa országban. Ipara főleg kézmű­ipar. A török uralom siói felszaba­dulva folytonos küzdelmet kellett vívnia, hogy függetlenségét elis­mertesse Szau-Arábiávol, és Ang­liával és hogy kivédje a Mussoll- ni-féle Olaszország törekvéseit. — Jemen monarchikus szerkezetű ál- lám sok feudális maradvánnyal. Az ország élén Achmed imám áll, aki egyben a legfőbb vallási ve­zető is. Az ország új politikai irányzata föltehetően nagy ha­tást gyakorol majd a szomszédos adeni területek és protektorátusok lakosságára. X változtatható meg fegyveres eszi közökkel, kiszámíthatatlan veszé­lyek nélkül. Az érák jelenlegi egyensúly- helyzetében talán so ha úgy, mint most az államférfiaké, a diplo­matáké a szó. Hideg felmérése pozíciónknak. fő bázisa egy kon­struktív diplomáciai politikának. Mert mi történ* Irakban, a bag­dadi paktum kulcspontjában és az egyetlen szilárd, hű arab or­szágival ülső agresszió ál­dozata léri Felsői király kormányai Nem. Felsál ki­rály kormányát az iraki tisztek kons­pirációja döntötte meg végérvé­nyesen. Ami a leglényegesebb: az iraki hadsereg azonnal támo­gatta a forradalmat és ez a for­radalom nyilvánvalóan népszerű az országban. Tehát ábrándok­ban ringatnánk magunkat, Ha az* hinnök, hogy Irak baráti kormá­nyát külföldi Ügynökök áltál for­gatták fel. akik az ország nem­zett érzületének ellenére csele­kedtek. Nincs tehát semmi ok orra, hagy az ellenforradalomban re­ménykedjünk, amely az öreg iraki rezsimet visszahozza. Vilá­gos. hogy semmiféle katonai in­tervenciónak — például az an­golok és amerikaiak által támo­gatott Jordán királyé — nincs a legcsekélyebb esélye sem a si­kerre. Azt mondjak, hogy a mi bennünket visszatart, az félelem az orosz intervenciótól Irakban. Hz nam egy rossz ok a tartóz­kodásra, De nem az egyedüli és vágillis nem a legfőbb ok. Még abban es esetben is. Ha Orosz­ország semlegessége garantálva lenne, mint áhggy niret, sem sikerülhetne semmiféle olyan nyugati katonai intervenció Irakban, amely egy független arab allem létesítését irányozni elő. Ez asak egy báb-kormány lepne, amely az angol ds ameri­kai fegyveres erőkön nyugodna, de abban a perjbon összeomlana, amim ezeket az érőket vissza­vonnák. Ugyanis as arabok nép­szerű forradalmi mozgalma még nyugati fegyverekkel sem küzd­hető le. tmzt dfbdf te Ml eeö- geznt.) Ugyanét a fundamentális igaz­ság érvényes libanoni Jelenlegi pozíciónkra ie. Nem fészkelhet­jük be magunkat sikeresen ott. ahol az arab mozgalom ellensé­gesen fogadná lépésünket, mert tény at, hagy ml nem tudjuk biztosítani Libanon függetlensé­gét, azokkal at erőkkel, ame­lyek jelenleg Beirutban és a környező tengerparton vannak. Libanon függetlensége csak ek­kor biztosítható, ka a polgárhá­ború befejeződik. Jelenleg csak­nem teljezen igaz, hogy amíg a tengerének, védik Chamoun el­nököt egy bagdadihoz hasonló palotaforradalom «Ilen, tulajdon­képpen akadályozzák • polgár- háború megoldását. az elmondottak vezetnek orra, hogy meggondoljam: a ml liba­noni politikánk, amint mi ezt prezentáltuk at Egyesült Nemze­teknél, megalapozatlan. Nélkü­lözi a diplomáciai vitalitást. Mi kivonjuk « tengerészeket, ami­kor az Egyesült Nemzetek erői helyettesítik őket. De minthogy nem valóMÍnú at Egyesült Nem- rányú intéskt áll fenn, zetek ilyen irányú intézkedése. ez a veszély ált fenn hogy a tengerétieket megkatárezeúen időre Ott kell Hagyni, «nélkül, hogy a vittravonáinak bármi re­ménye lenne, Úgy tűnik nekem, hogy megfelelő prepozícióval kellene előjönni Libanon jövő­jét illetően. Kezdeni kellene a polgárháború rendezésével, ta­lány igénybe véve Hommerskjőld úr Jő szolgálatait Iz. A rendelést követhetni Libenon semlegesí­tése az Kgvetült Nemzetek ga­ranciája alapján, «melyhez az érdekelt hatalmak hozzájárulná­nak. Gondolom, arra kell töre­kednünk, hogy Oroszországnak és Nasszernek politikai érdeket és Jogi okot biztosítsunk, hogy hozzájáruljanak Libanon függet­lenné nyilvánításához. Nincs má* út. kivéve egy feltétel és limit nélküli háború, hogy megakadá­lyozzuk az indirekt agressziót, amíg az értések olyanok Közép- Keleten, mint amilyenek. JH agam résziről, ha Nasszer barát­ságtalan ti Nyit* gáthoz é* nehé­zen kezelhető, mégis egy nagy katonai apparátus ura él nmtkpr ml vele tárgyalunk, megőrizhet­jük koncepciónkat. Nem szabad. hogy áldozatai (együnk a ml öreg stereotlp elméleteinknek, melyek minden nemzetközi ese­mény mögött Münchent. Jaltát vagy Pearl Harboyrt látnak, és éppen ezért sohasem ügy nézik az eseményeket, olyan világosam I szén. mint azok a miM ban vannak. és fris valojáb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents