Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

19S8. JÜLIUS 25. NAPf.0 s haiomodeü- JTolíI» mint 18000 holdat arattak lel bemutató Pécséit j , ,,, , a gépállomás gépéi A baranyai hajómotlclle- zök igen szép sikert arattak július 19—20-án Agárdon, a Verencei tavon megtartott meghívásos országos vitorlás- versenyen. Az Uránbánya MHS mo­dellezőköre a csapatverseny­ben második lett. A legjobb eredményt Keresztes László fiatal hajómodellező érte el, aki az „L Lassan halad a tarlóhántás Már csak a zab aratása van vissza, s ha kedvez az idő, ez is néhány nap alatt kész lesz. A gépállomások megyei igazgatóságán i elkészült a jelentés, amelyben ilyenek olvas- é hatók: 11 120 holdat kellett volna learatniok a gépállomásoknak terv szerint. Ezzel szemben 18 551 holdat arattak és ami külön érdekes: * tervezett 7 790 hold helyett 10 204 holdat arattak kombájnnal. Egy-egy kombájn 111 holdat vágott le, míg az aratógépek csak 65,5 kategóriájú vitor- f holdat. A tsz-eknél a gabona 74 százalékát lás modellek versenyét maxi- iarattálk géppel, de az igazgatóság véleménye mális pontszámmal nyerte Aszerint ez felugrik nyolcvanra is, mert még a meg. Ezzel aranykoszorús ha- (' zabaratás lényegében vissza van. Az idei ara- jómodellezö és a Magyar i]tás is tanulságokkal járt, főleg az aratógépek Népköztársaság „érdemes f kapacitásának kihasználását illetően. Keveset sportolója" lett. t aratták aratógéppel. Nem azért, mintha nem Július 27-cn, vasárnap, az lett volna igény. Volt igény, főleg az egyé- MHS fennállásának tizedik niek részéről, csakhogy a gépállomások és a évfordulója alkalmából, dél- ^ földművesszövetkezetek nem beszélték meg után nagyszabású hajómoflell- 11 előre, mikor és mennyi aratógéppel tudnak bemutatót rendeznek Pécsett 11 segíteni. Ebből következett aztán, hogy sok a Balokány tavon a legjobb \ olyan egyéni paraszt aratta le kézzel a gabo­\ náját, aki eredetileg géppel szerette volna. 18 551 hold. Sok ez, különösen sok, ha kéz­zel kellett volna learatni. Lássuk csak! Álta­lában öt ember: két kaszás, két marokszedő és egy kötöző tud learatni két holdat egy 1 nap alatt. Nem nehéz kiszámítani: 46 375 i munkanap kellett volna ahhoz, hogy ezt a te- J rületet kézzel learassák. A gépállomás ezt a magyar hajómodellezők rész­vételével. A bemutatón a Mo­dellkísérlett Intézet rádióira- nyitású cirkálója úszik majd. Ezenkívül sok hadihajó, te­herhajó, tengeralattjáró és motorosjacht vesz részt a be­mutatón. munkát 92 kombájnnal, 123 aratógéppel és 614 emberrel — a kombájnokkal 8,5, az ara­tógépekkel pedig 7,5 munkanap alatt — mint­egy 6 500 kézi munkanappal végezte el. Míg a múlt héten végeredményben csak a déli járásokban, addig ezen a héten már az egész megyében folyik a cséplés. A gépállo­mások eddig 260 350 mázsa gabonát csépelteit el, amelyből 103 500 mázsa a kombájnokra esik. Az eddigi értékelés szerint a mohácsi járásban a legelőrehaladottabb a cséplés, s előreláthatólag augusztus 5-re teljesen be is fejezik. A gépállomások a termelőszövetkezeteknél j i 12 000 hold tarlóhántást terveztek elvégezni. Július 20-ig mindössze 4 000 holdon végezték el ezt az igen fontos, a jövő évi termést be­folyásoló munkát. E kis teljesítménynek is megvan az oka. Kétségtelen, hogy a gépállo­mások nem szervezték meg kellően az aratás utáni azonnali tarlóhántást. A másik ok az, hogy a termelőszövetkezetek nem gereblyéz­ték fel mindenütt a tarlókat, sok helyen még ma is ott a kombájn-szalma. Ha még most nekilátnak ennek a munkának — még nem késő. A gépállomás igazgatósága elhatározta, hogy a szállításokat a minimálisra csökkenti és még a cséplés ideje alatt is mintegy 300 erőgéppel lát neki e fontos munka elvégzésé­hez. Kétezer lorinlos havi jövedelem, ötmillió forintos beruházás Szépen féltődnek a mohácsi járás termelőszövetkezetei Száznyolcvan ember •— tsz elnökök, párttitkárok, tanácselnökök, KISZ-titkárok, állatorvosok — gyűlt össze pénteken Mohácson a városi művelődési ház nagytermében, hogy megtárgyalja a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét. Marton István, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője mondott beszámolót. A hallgatóság nem lepődött meg a számadatokon, azon, hogy a mohácsi járás tsz-ei a múlt évben elérték a tehenen­ként! 3000 literes fejési átla­got, míg az egyéniek csak 2100 litert fejtek ugyanebben az időben, és hogy több olyan tsz van a járásban, amelynek te­henei megadják az évi négy­ezret is. A járás tsz-ei a múlt évben 12.6 mázsa búzát, az egyéniek pedig 10.6 mázsa bú­zát termeltek holdankint. Ti­zenegy tsz vásárolt Zetort. 1957-ben saját erőből a járás tsz-ei 5 165 000 forintot ruház­tak be, a tsz-tagok jövedelme elérte a 2000 forintot havonta, de nem ritka a 3—4000 forin­tos jövedelem sem. A járás tsz-tagjai közül 150 vett, illet­ve épített házat és megszám­lálhatatlan azoknak a száma, akik rádiót, bútort, motorke­rékpárt vettek. Megállapította többek között az előadó, hogy több termelőszövetkezet nem nieknél csak 1300 forint. 19 nyugdíjas tsz-tagunk van. Az egyéniek közül nem ment és nem is mehet senki nyugdíjba. Egy szó mint száz: minden te­rületen be kell és be is fogjuk bizonyítani, hogy jóval fölötte vagyunk az egyéni gazdasá­goknak . i | — Nálunk mindenki elisme­ri a tsz fölényét ■— mondotta hozzászólásában Karasz Lász­ló, a lippói Béke Őre Tsz el­nöke. — Látják, hogy több a / ' van. Ezt keilend tenni a ter- J, melőszövet'kezeteknek is — megmutatni az eredményeiket. Hárman kaptak még szót:A Zákányt József, a Termelő- ,1 szövetkezeti Tanács megyei ( megbízottja arról szólt, hogy mindenütt a világon a nagy- jl üzemi gazdálkodás lép előtér- (I be. Romvári Ferenc, a megyeid tanács tsz-csoportjának veze­— Előre mentünk és előre is fogunk menni — mondta Szabó Istvánná, a já­rási tanács elnökhelyettese. — Arra van szükség, hogy a ter­melőszövetkezetek fejlesztését ne kampányfeladatnaSk tekint­sük és hogy a tsz-tagok agi­táljanak elsősorban. ■. i — Helyes, ha mi is belépünk a tsz-be — szólalt fel a járá- tője a fiatalok meggyökerez-i si állatorvosok nevében Kiss Pál Gyula dunaszekcsői állat­jövedelmünk és nagyobbak a orvos. — örülünk, hogy a lehetőségeink is. Másfélmillió forintért új istállót építünk, 25 tenyészüszőt vettünk és rá­tértünk a szerződéses növé­nyek nagyobb mérvű termesz­tésére. Ez sokkal kifizetődőbb. ö is szólt az elzárkózásról: Elmondotta, hogy nemrég je­lentkezett náluk egy nénike tagnak. Tag volt ő már azelőtt is, de kilépett. Amikor mond­ták neki: lehet, hogy felveszik, lehet, hogy nem, erről a köz­gyűlés dönt, a nénike neki- tüzesedett: — Nekem jogom van vissza­jönni, értik? Megértették. mért csupán ebben az évben 22 tagot vet­tek fel és 15 család hamaro­san ismét lesz. — Nálunk is visszás párt meghívott bennünket er­re a tanácskozásra. Mi azon tetésének kérdéséről beszélt e tsz-ben, Lipcsik István, ame-i gyei pártbizottság főelőadója» pedig a fokozatosság elvének! betartásáról, a helyi munka-{ leszünk, hogy minél több tsz ftllus kialakításáról a tsz-ek legyen a járásban. , Haris István, a járási párt­támogatásáról és arról beszélt hogy meg kell válogatni azo-f bizottság első titkára, miután *5at az embereket, _ akikkel a több kérdésre válaszolt, a fo­kozatosság elvéről beszélt, ar­ról, hogy nem szabad állandó­an a^zal zaklatni az alacso­nyabb típusú szövetkezeteket: mikor alakultok már át hár­massá. Egy érdekes példát mon­dott el ezután. A falusi lány, ha új ruhát kap, elmegy a falu szocialista átszervezését megoldjuk. Mert ezt a felada­tot csakis példamutató, meg­győződéses emberekkel tud- ÉRTEKEZLETET TART juk elvégezni:}, JtZ MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Újjáválasztják a KIOSZ vezetőségét A Kisiparosok Országos Szervezetének alapszabálya sze- rint négyévenként újjá kell választani a KIOSZ ve­zetőségét. A legutóbbi vezetőségi és küldöttválasztások Ba­ranyában 1954-ben voltak és azóta a kisiparosok és a KIOSZ tevékenységével kapcsolatban újabb rendeletek jelentek meg. A 9/1958-as számú törvényerejű rendelet új feladatok elé állítja a KIOSZ vezetőit. Ez a rendelet ugyanis új, ha­tósági feladatok ellátásával bízza meg a KIOSZ-1. Éppen ezért a mostani vezetőségválasztásnak különösen nagy je­lentősége van. A megválasztandó vezetőségnek az eddiginél is nagyobb felelősséggel kell majd munkáját elvégezniet több irányú gazdasági, érdekképviseleti tevékenységet kell kifejtenie. Baranya megye területén 5800 kisiparos dolgozik, akik­nek szakmai továbbképzése a KIOSZ egyik fő feladatai A szakmai továbbképzést lényegesen elősegíti a mester­vizsgarendelet, amely az iparengedély kiadását ma már mesterlevél bemutatásától teszi függővé. Ugyancsak mes­tervizsgát kell tenniök azoknak a kisiparosoknak is, akik 1956 január 1. után lettek önálló kisiparosok. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy Baranyában körülbelül 1600 kis­iparosnak kell majd mestervizsgát tennie a rendeletben előírt határidőn belül. Ez biztosíték arra, hogy a mester- vizsgára kötelezetteknél a szakmai színvonal emelkedik majd. Több KlOSZ-alapszervezetnél szakkönyvtár áll a kis­iparosok rendelkezésére. Ezeket a szakkönyvtárakat a KIOSZ a jövőben bővíteni kívánja. A KIOSZ feladatai közé tartozik, hogy harcoljon az olyan „kisiparosok” ellen, akik munkájukat hanyagul vég­zik, a kisiparosokra vonatkozó törvényeket semmibe veszik* vagy adófizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, adó­csalást követnek el. De nemcsak a KIOSZ, hanem minden becsületes kisiparosnak is elsőrendű érdeke, hogy harcoljon az ilyen elemek ellen, mert sokan rajtuk keresztül ítélik meg az egész kisiparosságot. Minden kisiparos tartsa erkölcsi kötelességének, hogy a reá vonatkozó rendeleteket pontosan betartsa. Itt első­sorban az árra és kalkulációra vonatkozó rendeletek betar­tására gondolunk. Még ma is igen sok kisiparos van, aki kalkulációját nem készíti, vagy még nem készítette el, vagy nem függesztette ki a részére megküldött besorolási és ára­kat feltüntető táblákat. Itt elsősorban a szabókisiparosokra gondolunk, akik még a mai napig sem vették át besorolá­sukat és a rájuk vonatkozó árjegyzéket, B aranyában 16 KlOSZ-alapszervezet választ vezetősé­get és küldötteket július 15. és szeptember 15-e között. Mohácson már július 20-án megtartották a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlést. Sajnos, a kisiparosok ennek nem tulajdonítottak olyan jelentőséget, mint amilyent megérde­melt volna. Kitűnik ez abból, hogy a taggyűlésen csak nagyon kevés kisiparos vett részt. Ami pedig a hozzászó­lásokat illeti, jóformán egyéni természetűek voltak. Min­den kisiparosnak saját jól felfogott érdeke, hogy a vezető­ség- és küldöttválasztó taggyűlésen részt vegyen és leg­jobb tudása szerint segítséget adjon a vezetőség megvá­lasztásához. A vezetőségek pedig tartsák kötelességüknek, hogy a kisiparosságot a törvények betartására, a pontos, minőségi munka végzésére neveljék, HÍREK Későre járt az idő Négy jelentkező már nem ju-. tofct szóhoz. Indultak a vona-< tok, az autóbuszok s az ernte-1 a Béke őre tagja templomba, vagy a faluba, rek most már otthon folytat-' hogy megmutassa mindenki- ... , ,. . . , , 1 nek: Még azon a napon majd- a munkájukat, szóval nem mindenki megtudja a fa- tettel bizonyítják be a nagy-l luban, hogy neki új ruhája üzemi gazdálkodás fölényét. Társaság Baranya megyei el­nöksége július 25-én, pénte­ken délután 6 órakor érte­kezletet tart az MSZBT Ja­nus Pannonius utca 11. szám alatt lévő helyiségében. Az értekezlet napirendjén a nyá­ri feladatok és az orosz nyelv- oktatás beindítása szerepel. akar új tagokat felvenni és jönnének x régi tagok — , FÄKÖ VIRÁGOK ebből lett aztán a nagy vita. Brachmann János, a babarci tsz elnöke a vezetési módszer­ről szólt. Elmondta, ők semmit sem csinálnak a tagok bele­egyezése nélkül. Tavaly keve­rék sertéseik voltak. Ezeket ki kellett volna cserélni hús­sertésre, mert az keresettebb a piacon. Igen ám, de a ta­gok ragaszkodtak a régi ser­tésekhez. Mit csinált az elnök? Egész évben úton-útfélen más­ról sem beszélt a tagokkal: „Fehérhússertés kellene. Az kifizetődőbb, több a jövede­lem ...” Mire közgyűlés elé került az ügy, megszavazták a fehérhússertés vásárlását. A befeléfordulásról is 6zólt: — Mi is azt mondtuk: ha otthagyott bennünket az ellen­forradalom idején, akkor csak kínlódjon most egyedül. Az­óta gondolkodtunk és keres­tük magunkban a kérdésre a feleletet: „Joga van-e egy tsz-Uignak ahhoz, hogy elzárja a boldogulás útját az egyéni paraszt elől?" Nincs joga. Jo­guk van ezeknek az emberek­nek is úgy élni, mint nekünk. Ölő h Jer cm iús bári tsz­elnök íey beszélt: — Nálunk Bárban, a tsz-nél 2000 forint árutermelés jut mgy hold földre, míg az cgyé­kezdte Lakatos Géza bári$ párttitkár — vissza is vennénk a tsz-be, de a bentlévők azt mondják: „Amikor kimentetek, vagyont és nem adósságot vit­tetek magatokkal. Ha vissza­hozzátok. amit kivittetek, jö­hettek," A fiatalokat is szóba hozta. — A fiatalok jó jövedelem­hez jutnak a tsz-ben, de mégis gyakori eset, hogy elmennek városba. Miért? Azért, mer: a tsz nem tud mindig elegen-i . . . . dö pénzt adni. Véleményem Avisszaadm, a penzda- szerint helyes lenne, ha a tsz-,>rak>érrt kanyékig nyúlt ék úgy. mint az üzemekben. }a zsebebe> az asztalra havonta kétszer, rendszeresen fizetnének. Ez az egyik ok. A másik pedig az, hogy még mindig kevés a gép a tsz-ben. Több kellene. Amikor a tsz zetort vett, öt kívülálló fiatal jelentkezett a tsz-be trakto­rosnak. Láttam egy kis­fiút, fehér volt az arca, mély, sötét ár­nyékban ült szép bar­na szeme. Ruhája? — Se jó, se rossz. A fiúcska afféle „grund srác", kopott orrú cipőjén az utca pora, kitömött nadirágzse- bében sokat sejtető kincsek ... Mert ami­kor a két forintosból ötven fillért akart Károly Mihály, brigádVezetője ii hiányolta: — A gépeiket korszerűsilen kirakott elém egy gombolyag spárgát, egy nyiszlett almát, csigaszeget, rossz töl­tőtollat, parittyagu­mit, lapos fradi-jel- vényt, egy zsebkendőt — amelyet félkézzel ,i— végighúzott az lippói ts orra alatt s végre ... a gépekr' |> előkerült az ötven- filléres. — Ennyi jár vissza _ ..... J — mondotta fontos­kellene. Jövőre például 20r^ivódva s a sok lim- hold borsói vetünk, de móri1 lomot —• amelyeknek most azon gondolkodunk: mi- értékét csak egy gye­K Mn a «»■ tSS,'“ 7 másnak nincs egy borsóarató- zsebébe. Valami kő- pépe .:, f. szönésfélét mondott, de aztán karjánál fogva visszahúztam. Az ötven,fillérest az asztal szélére toltam: — Itt a virág, add el másnak. Tiéd a pénz is. ' Félrehajtotta a fe­jét, egyik szemét még gyanúsan össze is húzta, úgy nézett rám. Mi ütött belé ebbe az emberbe, hogy a virágot ki­fizet; s végül visz- szaadja a csokrot? Az is lehet, bolond­nak nézett. De aztán megiramodott, pilla­nat alatt kint termelt az utcán s eltűnt a járókelők forgata­gában ... Ennyi történt hát a Tacskó-Mackóban. Mindennapos dolog bárhol, bármelyik szórakozóhelyen. Fa­kó színű virágcsokro­kat tesznek eléd az asztalra s ezek a kis­fiúk, kislányok es­deklő pillantásokat vetnek rád, nem mozdulnak asztalod­tól, míg meg nem kö­tik veled az üzletet. Két kislány és egy kisfiú. Testvérek, mindegyik kezében virágcsokrok, egy­szerre lepik meg az asztalokat. Bújkál- nak az asztalok kö­zött, jobbra nézel, fel tűnik egy kócos lány- fej, balra nézel, ott áll már előtted szé­les mosollyal a kis- öccsük szintén virág­gal ..; Miért? Miért jár­ják a város utcáit késő éjszakáig, ezek az öt—hét éves gye­rekek? Rászorulnak talán arra a néhány forintra? Nem igaz. Mert ha jól megfi­gyeled útjukat, a ma­ma vagy a papa ott áll ám az utca túlsó oldalán, a járdaszé­len s amikor a gye­rekek „letarolnak" egy szórakozóhelyet, átfutnak az úttesten, leadják a „keresetet”. Hogy aztán ezek a forintok mivé vál­nak, nem tudni. Nem tudni, hogy kenyér kerül-e az asztalra, vagy bor a papa szomjas torkába. Mert hiába nyújt­NYILVÄNOS zárö-tAbortuz A sellyei 949-es számú Zrí­nyi Miklós úttörőcsapat Maj- láth-pusztai úttörőtábora jú­lius 26-án, szombaton este fél 9 órakor nyilvános záró-tá­bortüzet tart: AUGUSZTUSI ORSZÁGOS VÁSÁROK , Baranya megyében augusz- I tusban a következő helyeken napokon tartanak orszá- Igos állat- és kirakodó vásárt: 11-én Gyöngyösmclléken, 3- ián Pécsett, 4-én Sellyén, 7-én ják a fakó, virágokat £ sásd(Mli g.’án Szigetváréit és a meg fakóbb gye- A Somberekén, 11-én Siklóson rek^k esetbe a to-s és pécsváradon, 12-én Ujpet- nn ért, ez azért méglS-$rén, 13-án Szentlőrincen, 14- (*ak koldulás, azaz-i én Vajszláni 15_én Majson, h0gTv= "“^.f^S-án Harkányban, 22-cn Ka­e jelző kizárólag csak ^ posszekcsőn és Mecscknádas­don, 23-án Mohácson, 25-én Dunaszekesőn és Vásárosbé- cen, 26-án Királyegyházán. 27-én Hímesházán és Mágo- cson, 28-án Kémesen, 29-én Szentdénesen, 30-án Nagyhar- sányban. a szülőket illetheti Mert dolgozhatnának is. Nem tetszik. Mert el kellene tartaniuk gyermekeiket becsü­letes munkával. Nem tetszik. A gyerekek tartják el őket. A papát és a mamát. Az öt-hat-hét éves gyerekek a „családfenntartók"! Arra már gondolni is rossz, hogy felnőtt éveikre miként ala­kul sorsuk, ha már most itt kezdik az utcán. I KORSZERŰ I EGÉSZSÉGHAZAT (építenek Királyegyházán 130 ,ezer forint költséggel. — Az , egészségházban nemcsak az (Orvosi rendelő kap helyet, (hanem egy kétkádas, 8 tus- irózsás fürdő is. Az építkezés­ihez jövő hónap elején kezde­Gyermekvédelmi inek hozzá és a tervek szerint bizottság! Gyámügyi |még ebben az évben átadják hatóság! Szociális.ia lakosságnak, szervek! Tessék, nem(i csak az újságíró, ha- Juj TSZ nem az önök szá-JsZEDERKÉNVBEN mára is a „téma az 1^1 utcán hever“ ... Csak A Aranykalász néven új tsz le kell hajolni érte és A alakult Szederkényben. — A felkarolni, az éjsza- f csoportba tömörült 9 csatád kai élet e szerencsét-betakarítás után 200 hó d len fakó virágait... fföldön kezdi meg a közös <*®b) ^gazdálkodást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents