Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-16 / 141. szám

NAPLÓ

KEDD, 1958. JŰNIUS 17.

21

A takarékosság helyzete az építőiparban | Esy csöndes klub

Az MSZMP Megyei Bizottsága ipari cnsíztálya megvizsgálta a megy eben főivé építkezések gazdasági helyzetét. és jelentést. készített, amelyben rámutat azokra a visszásságokra, amelyek az építőipar gazdaságosabb munkáját akadályozzák.

és takarékosság

Az elmúlt évek beruházás- politikája. nem volt egyöntetű. — Állapítja meg a jelentés. A hitelkeretek ismételt átcsoportosításával együtt változtatták az építőipar szervezetét. Az átcsoportosításokból eredő ter- hpk az építőiparra hárultak. A beruházáspolitika hiányossága az is, hogy az év elején még ismeretlenek a folyó évben elvégzendő építési feladatok. Ez akadályozza a műszaki tervezés és kivitelezés gazdaságos előkészítését, az anyag, munkaerő és gépgazdálkodás stb. téréin. Ez évben i6 csak a második negyedév elején ismerték meg a kivitelező vállalatok hozzávetőlegesen évi feladataikat. ,• ...

Nehezíti az építőipar mun.-, kaját az is. hogy az objektu-. mok átadási határideje az esetek többségében az év végére esik. Ennek kö vetkezőiényenem terveztek zárható ajtót. '

Természetesen azt is meg kel] említeni, hogy a gazdaságosabb szerkezetek alkalmazása nem kizárólag a tervezőirodákon múlik.. Építőanyagiparunk elmaradottsága szinte rákényszeríti nemegy esetben a tervezőre a gazdaságtalan szer kezet tervezését. Például a múlt évben Komlón túlnyomórészt SZIM-kár födémeket alkalmaztak azért, mert korábban a komlói előregyártóüzem ennek a gyártására rendezkedett be, noha a téglatálcás födém négyzetméterenként 42 forinttal olcsóbb, ami lakásonként 2352 forint megtakarítást jelent.

A gazdaságos tervezés gátlója az is, hogy a tervező építész nek a kivitelező - vállalattal a kivitelezés időtartama alatt semmiféle rendszeres kapcsolata nincsen, ami különösen a tervezőirodákban dolgozó kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkező fiatal szakemberek számára igen. káros.

Szó esett mái- arról, hogy a tervezőirodák sok esetben késve biztosították a beruházások műszaki kivitelezési terveit. Ugyanakkor azonban számos olyan objektum tervezésén dől goztak. amelyek kivitelezésére belátható időn belül nem

ként egyies vállalatoknál nincs * kerül sor. A Pécsi Tervezőiroda az elmúlt evben 22.6 millió tarint kivitelezési értékű olyan tervet készített 199 ezer- forint tervezési díj ellenében, amelyek nem kerülnek a közeljövőben megvalósításra.

Megállapíthatjuk; hogy a tervezőirodák munkájuk során nem törekednek eléggé a leggazdaságosabb megoldásokra, a kivitelezési költségek csökkentésére. Ennek egyik oka, hogy a jelenlegi bérezési rendszer nem ösztönzi erre a tervezőket.

Mii mulat a köllségelt alakulása?

téli munkaterület. Megfelelő mennyiségű áthúzódó és újon- 'nan induSó munka hiánya miatt az év első négy hónapja — eltekintve az időjárási nehézségektől — mindig veszteséges az építőiparban. De ez a helyzet különösen egészségtelen a lakásépítkezéseknél. A téli időszakban átadott lakásoknak magas a szárítási költsége, a magas páratartalom miatt ismételten felpúposodó parketta, a külső vakolat elhagyása és újbóli felvonulás után való elvégzése feleslegesen drágítja a lakáiépítkezést.

Nagymányokon például a téli átadás miatt 680 négyzet- méter parketta púposodott fel, ami 57 ezer forint többletköU- séget okozott.

Építkezéseink legjelentősebb költségtényezője az anyagkölt- .ség. Ez teszi ki az összköltségek mintegy ötven százalékát.

Meg kell jegyeznünk, hogy az

Az építésberuházások terv- építési költségek jelenlegi szám óságokban,találhatjuk meg. panelhaz építését. Ehhez vi

szerűden előkészítéséből adó- bavételi rendszerénél a szálli- Mindezeken túlmenően hí- szónt a jelenlegi kísérleti üzen

dik az is, hogy több jelentős ob- """ *" ’ * ...............- •

je

ktumot (sőt, többnyire a ’es>ziúton, hanem Pusztaszabolcs— Pécsen keresztül vasúton szállítják. Ez év első öt hónapjában 2213 köbméter kavicsot szállítottak Mohácsra ilyrnó- don. Az építőipari vállalatok nem érdekeltek közvetlenül a külső szállítási költségek csökkentésében, mert a legtöbb anyagot ún. leadóállomási áron kapják, tehát ugyanaz a közelről és a távolról szállított anyagok ára.

Az úgynevezett belső, másodlagos munkahelyi anyagszállítások is sok felesleges költséget eredményeznek A Komlói Építőipari Vállalat például ez év első négy hónapjában 102 ezer forint értékű ilyen anyag- szállítást végzett. Ennyibe került, hogy nem arra az objektumra használta fel az anyagot, amelyre szánta.

Mindemellett meg kell jegyezni, hogy az egyébként is laza anyaggazdálkodás mellett nem kielégítő az anyaggazdálkodás ellenőrzésének a módja.

Külön meg kell említeni a sepkihasználás alacsony fokát is, mint az építőipar egyik jelentős költségtényezőjét. De indokolt a nagymérvű takarékoskodás a kocsiálláspénzek, kötbérek teién is. A 3. sz. Mélyépítő Vállalatnál az elmúlt évben az összköltségnek csaknem 1 százalékát. 655 ezer forintot fizettek ki kötbérre, kocsiáilás- penare.

Emelkedő tendenciát mutatnak a munkahelyi adottságokból származó költségek valamennyi vállalatnál. Az emelkedő tendencia is arra mutat, hogy a vállalatok nincsenek e'éggé érdekeltté téve a munkahelyi adottságokból származó költségek csökkentésében.

Meg kell említeni azt a tényt is. hogy 1955. óta a munkások átlagkeresete negyven százalékkal emelkedett, a termelékenység pedig osak 17,3 százalékkal nőtt. Az 1957. évi kormányrendelettel az építőiparban is biztosított béremelés nem teszi lehetővé az átlagbérek ilyen irányú növelését és az emelkedés okát legtöbbször megengedhetetlen laMinisztériumot a fix áras szerződési rendszer bevezetésére

^|nu in

a paneizépííés?

A legfejlettebb ipari országokban, a Szovjetunióban és egyes nyugati országokban az építőipar egyre inkább elhagyja kézműipari jellegét és a nagyüzemi eiőregyártás irányában fejlődik. A paneles házépítés kísérletei már Pécsett is megkezdődtek. A közelmúltban szerelték össze a harmadik földszintes panelházat a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói.

A panel házak építésének gazdasági előnyei a jelenlegi műszaki számítások szerint a következők:.

A panelszerkezetű technológiával épülő lakótelep felvonulási költségei 70 százalékkal alacsonyabbak.

A hagyományos lakóiháztömbök átlagos falvastagságához képest panelépítkezéssel 30 százalékos falkubatúra-megtaka- ritás érhető el.

A könnyű adalékanyag következtében a falazat súlya 50 százalékkal könnyebb. A falazat súlycsökkenésével együtt az alapozásnál is mintegy. 17— 20 százalékos megtakarítással számolhatunk.

A paneltechnológia mellett évi 400 lakás megépítéséhez 195 fő szükséges, szemben a hagyományos építési mód 372 főnyi létszámával. A munkaerőmegtakarítás 43 százalékos. Általános kivitelezési költségekben pedig 21 százalékos megtakarítás érhető el. a munka termelékenysége pedig a hagyományos módszerhez képest legalább ötven százalékkal nő.

Megtakarítás mutatkozik az állvány és zsalúzóanyagban, az anyagtárolásból és mozgatásból eredő veszteségek elmaradásából. Emellett a panel-technológiával együtt jár a telepített üzem összes előnye.

Már tervbevették Pécsett egy 24 lakásos, háromemeletes

Legfeljebb csak a ping-pong- labda koppanásait lehet hallani ebben a kis klubban, meg nagynéha egy-egy hangfoszKem hallanak semmit, csak egy örök, áthatolhatatlan csendet.

De így egymás között szépen megvannak, szórakoznak, belányt. ügy szórakoznak, tanul- szélgetnek, ping-pongoznak,

még táncolnak, bár zene nélnak, sportolnak, sőt táncolnak itt az emberek, hogy nincs közben. egy hangos szó, egy tél- csattanó nevetés.

A kapun függő, esőtől mosott, megfakult tábla felírását kell elolvasnunk, hogy minden titok egyszeriben megoldódjon (és egyben fölvessen mindjárt egy sereg más kérdést): Siketek és Nagyothallók Szövetségétiek Pécsi Helyi Csoportja.

kiil (kitűnő ritmusérzékük van — mondja Márkus tanár). És persze tanulnak, ha nehezen és verejtékezve is. de lassan megtanulják megérteni a többi embert és megtanulnak beszélni is.

Nagyon nehéz annak megmagyarázni a hangok képzését, ejtését, szavak hangsúlyozását és összekapcsolását, aki soha. nem hall élő beszédet. És ugyanilyen nehéz megtanulni á tökéletes fogalmazást, az írást

, es a szabatos kifejezést. De Azt hiszem, sokan meg csak megtanulják, mert akarnak és úgy ismerik, úgy emlegetik a mert aki tanítja őket, az is süketeket, hogy: süketnémák és akarja.

nem tudják, hogy ilyen jófor- — W . ,,ekánk —

. ... ,. . . , mondja Markus József —. hogy

man egyáltalán nincs. Amióta sofcan még nem találták meg a

egyszer valaki fölfedezte, hogy hozzánk vezető utat. Van még aki nem hall a beszélő szájá- Pécsett olyan ember, aki ide- ról leolvashatja azért a szava- Járhatna, legtöbbször nagyot

tátsi költségeket is anyagköltségként veszik számba.

Takarékossági szempontból rendkívül fontos az anyagiköltségek csökkentése azért is, mert ezen a területen tapasztalható a legnagyobb lazaság.

Sok kívánnivalót hagy hátra legtöbb építkezésen a munka, , - . . ■ ... helyi anyagtárolás. Köztudo- ___ „

me

goTdásukraS APohukI * ir*é8Ú- hoíy 87 ömlesztve *7-51- Politikai Bizottság határozata, megoldásuk, a. A Pol Ilka. j htoU anyagokat (folyami ka- amely kötelezte az Építésügyi

homok, sokszor cement.

jelentősebbeket) tervdokumentáció nélkül, vagy osak részleges tervdokumentáció alapján > valósítanak meg.

Ezek a felsorolt problémák . közismertek.' Többségével foglalkozott a párt-végrehajtó bi- I zottság én javaslatokat is tett a

Bizottság ez év április 12-i határozata is tett intézkedéseket e kérdések megoldásán. Az in tézkedések hatása azonban nyilvánvalóan csak a következő évben fog megmutatkozni

ba. hogy az építőipar jelenleg nincs eléggé érdekeltté téve abban, hogy az egyes költség- nemeket csökkentse, sőt a vállalatok akkor tudnak kedvező eredményt felmutatni, ha magasabb egységárakon számláznak.

E téren jelentős változást Jelent majd 1959. január 1-től a

Mi! lehel a tervezés a gazdaságosság érdekeden?

A tervezőirodák által készített költségvetések gyakran hiányosak. Részben emiatt, építkezéseink az előirányzott költségvetési összegnél általában többe kerülnek.- A Pécsi Tervezőiroda által alvállalatban tervezett reptéri 39. sz. lakóépületnél az egyik födém gerendái, valamint az alagsor- bún négy darab áthidaló kimaradt á költségvetésből. Az utólag jelentkező többletköltség 45 000 forint. "

Az. építési költségek emelkedéséért általában a' kivitelező vá’lalgtokat teszik felelőssé, pzdlg sok esetben — mint a pá’dák is mutatják — a tervezőirodák felületes munkája is többletköltségeket okoz.

A tervezőirodák nem mindig veszik figyelembe a takarékos ság elvét, a gazdaságos szerkezeti megoldások, a homlokzati kiképzés és a belső térkihasználás vonatkozásaiban.

A KÖZTI által tervezett új- mohácsi iskolánál a folyosók burkolásához homlokzati klinkertéglát terveztek, amely négyzetméterenként 55 forinttal drágább az általában használatos mozaiklapburkolatnál. Ugyanakkor nem terveztek ivóvizcsapokat. kézmosóhelyiséget. a W. C. nyitott és hideg, sz. iskola főbejáratára pedig

I vies

í stb.) sok esetben nem az orga-*? nizációs tervben előírt anyag- * tároló helyekre rakják, hanem megfelelő ellenőrzés hiányában a belső szállítási útvonalakra, vagy azok közelébe döntik. A járművek pedig az anyagok nagy iészét a földbe gázoljak.

E téren talán egyedüli kivétel a megyeben az erőműépítke- zés.

Gyakori a törékeny építőanyagok ömlesztve való szállítása és kíméletlen rakodása: Ezért ’gyakori látvány az épít-« kezeseken a halomba rakott törött tégla, köszivacslap, tető- fedöcserép, mozaiklap. stb.

A zárt helyen tárolandó értékesebb anyagok kezelése sem mindig megfelelő. A 26. sz. Építőipari Vállalat mohácsi farostlemezgyári építkezésé/i a múlt év nyara óta 1500 mázsa 600-as cement ment tönkre, rossz tárolás miatt.

Nagy veszteségek érik az; építőipart a .sokszor nem kő-: íültekintő anyagátvételnél is. Az építésvezetők, akik általa-: ban nincsenek különösen érdé-j kelve az. anyagköltségek alakú-: lásában, nem eléggé lelkiisme-: retesen foglalkoznak ezzel a; kérdéssel.

Felesleges költségeket okoz! az is, hogy sok esetben nem a: legközelebbi anyaglelőhelyről ■ vagy a legrövidebb útvonalon; szállítják az építkezéshez szűk-: séges anyagot. Például a bere-: mendi 500-as cement egy ré-* szét Ceglédre, Hatvanba és Békés megyébe szállítják, ugyanakkor a pécsi építkezésekre Tatabányáról is szállítanak 500-as cementet. Vagy: a mohácsi farostlemezgyári építkezéshez. a kavicsot a szintén Duna-menti Adonyból nem viuzetn

kibővítéséi« volna szükség, mintegy másfélmillió forintos hitelkeret biztosításával. Ezt azonban az illetékes hatóságok nem támogatják megfelelően, annak ellenére, hogy a kísérletek eredményeiről igen kedvezően nyilatkoznak, és a panelház jelenti az építőipar űjabb szakaszának a kezdetét és a maximális takarékosságot az építkezések területén.

kát és amióta megírták az első tankönyveket — azóta csak a süket vagy nagyothalló akaratán és szorgalmán, meg a tanáron múlik, hogy az is el tud beszélgetni mindenkivel, aki a hozzáintézett szavakat nem hallja.

Tehát szájról olvasni és beszélni tanul itt ebben a csöndes kis klubban 108 süket és nagyothalló férfi, nő. A rendes iskolaidőben folynak a tanfolyamok. A tábla és ezek a falak

hallók és legtöbbször fiatalok A fiatalok azok, akik valahogy restellnek idejönni, pedig nekik még sokkal többet tudnánk segíteni, mint az idősebbeknek. akiknek mindent sokkal nehezebb már megtanultok, mint azoknak, akik még fogékonyabbak. Nemcsak én. az egész csoport nagyon szívesen látna magunk között új tagokat, és nem is kell csak havi egy forintot fizetni a Szövetségnek tagdíj címén.

A csoport elnöke. Walzl Ottó- né, fiatalasszony. Már szépen

mesélhetnének sokat a rengeteg beszél, kissé ugyan furcsán ejti kínlódásról. verejtékezésről, a szavakat, különösen az s. »-■ megtorpanásról és küzdelemről, cs hangok jönnek ki szokat- amit egy-egy nem-halló foly- lanul a száján. De elmondja, látott azért, hogy ne kelljen hogy a Vegyesipari Vállalatnál süketen, kitaszitottan. értette- varrónő_ ahot különben nyálnál és meg nem erteilen jar- . , , , .. ,,

y J can is dolgoznak a csoportból

nia az emberek között.

Mert nagyon nehéz teher ez egy ember vállán. Nem hallja

— Férjem is nagyothalló- Van két gyerekem, Béluska 9

a többi ember hangját, nem éres Mártuska 7 iskolába jár- hallja a muzsikát, nem hallja. ^ ,A, éf gJÍJ)ert

nak. jól tanulnak

beszélnek..;

Fényképet vesz ebB. rajta * család. Béluska és Mártuska odatör le szkednek a papahoz mamához és gondtalanul, nyitóiba rádudál egy autó és nem hallja a saját gyerekei kacagását. Márkus József, a tanítójuk. aki a gyógypedagógián süket kisgyerekeket is tanít, egy megrázó élményét mondta el.

— Nem tudtam, hogy két gyerek az osztályomban nagyot godtan bele mosolyognak a hall. Kivittem őket tavasszal a jágba. szabadba, leheveredtünk és mondtam nekik, hogy figyeljék, hogyan csicseregnek, csivitel- nek a madarak — a bennük szunnyadó szépérzéseket akartam egy kicsit felkelteni. És a két gyerek nem hallott semmit, nem hallotta a madár csicsergést.

Megszólal Márkus József.

— Azt szeretnénk, ha azért, mert ilyennek született, többé senki ne éremé magit kisebbnek. értéktelenebbnek a többi embernél.

m. K.)

\(fouci is a (d

Gyuri .,bácsi*’ — így szólítják a fel- sókandai fiatalok ezt a jólmegtermett, rokonszenves fiatal férfit. Pedig — ahogyan elnézem itt, a mohácsi járási KISZ-bizottságon — nincs több 27—28 évesnél. Széles taglejtéssel kiejtett szavait szelíd mosoly kíséri. Lassan beszél, mintha valami különös bejelentésre készülne:

— Szeretnénk, ha Bense elvtársék ká- gyünnének hozzánk délután — fordul a járási KISZ-titkár felé.

— Tudják, nálunk Felsökandán nagyon szét van a fiatalság. Nincs aki összefogja őket. Kevés a szórakozás. Szelemének a fiatalok néha-néha egyet táncolni, de nincs zenekar. No, meg ott van az a futballpálya is ... félméteres fű nő rajta, senkisem törődik vele.

Aggodalommal és együttérzéssel beszél a mohács-szigeti fiatalok életéről. De felcsillan a szeme, amikor a terveket, lehetőségeket említi. Mert ő segíteni akar. Ezért jött. a járási KISZ-bi- zottságra.

— Úgy gondoltuk, megalakítjuk a KISZ-szervezetet. Közösen jobban menne a munka, talán még a szombat-vasárnap esték is szebbek lennének.

Ezt a kérést nem lehet visszautasítani. Mire ebéd után a járási KISZ- bizottság munkatársai megérkeztek,; a fiatalság már ott gyülekezett a szövetkezeti bolt előtt. Mintegy huszonöt fiú és lány beszélgetve, vitatkozva forgatta a szavakat. Hogyan lehetne elűzni az egyhangúságot, az unalmat? Mivel le- hatne e’even ifjúsági életet teremteni a faluban?

— Majd a gyűlésen megbeszéljük Induljunk az iskolába, gyerekek — aján- io.m Gyuri „oa. >i" i. id >sjbb lesivéi

S szavaira — mert ezek helyességében senki sem kételkedik — megindult a menet. De a gyűlés már megkezdődött ::: Ott a réten, menet közben.

— Itt van ez a futballpálya. Én azt mondom gyerekek, fogjunk össze és kaszáljuk le, és máris futballozhatunk — ajánlotta az egyik.

— Igen ám, de háló is kell. meg felszerelés, cipő, labda, dressz. És ezt hon- nét vesszük? — vágott ellent a másik.

— Honnét? Innen a — mutatott uj- jával az egyik kócoshajú a pálya melletti rétre. — Ezt a három holdat, amely a pályához tartozik, felszántjuk, bevetjük kukoricával, s az árából megvesszük a felszerelést.

Mókás vállveregetés, jóízű kacagás nyugtázta ezt a talpraesett javaslatot. Aztán a kultúrház problémáját is „meg vitattuk“. A kis épület,, amelynek építése ismeretlen okokból abbamaradt, ott áll az iskola mellett. Igaz, hogy kicsi, de egyelőre összejövetelre alkalmas, még táncolni is lehetne benne. (Kár, hogy az illetékesek mellé tervezték a marha- mázsáiót.) Hamar megszületett az elhatározás: egy-két szakember segítségével, társadalmi munkával vállalták a fiatalok, hogy még a nyáron felépítik és ezzel megoldódik a régóta húzódó kultúrház problémája. Most már jöttek a javaslatok. Hiszen itt előadást is lehet szervezni! Kultúrcsoportot lehet alakítani, színdarabokat előadni.

Szinte már nem is maradt „napirendi pont’*, mire a lelkes kis csapat megérkezett az iskolába. Az iskolai padba szorult fiúk és lányok arca. még a réten megszületett tervektől ragyogott, amikor Gyuri „bácsi“ hivatalosan beszélni kezűéit:

— Látjátok, gyerekek, mennyi mindent meg tudnánk csinálni? Csak ősz- sze kell fogni. S ha közösen dolgozunk, lesz. kultunházunk, tánccsopartunk, futballcsapatunk és saját zenekarunkra táncolhatunk.; ,

— Úgy van! Igaza van Gyuri „bácsinak“ — pattogtak a közbekiáltások min

den felől.

— Ezért helyes, ha megalakítjuk a

KISZ-szervezetet. Mindjárt lesz gazda, jobban szóbaállnak velünk.

Meg se várva a felszólítási, magas- balendültek a karok, hogy egyöntetűek szavazzanak a KISZ-szervezet megalakítása mellett.

—Most pedig válasszuk meg vezetőségünket — folytatta.

— Én amondó vagyok, legyen a vezetőnk Gyuri „bácsi*’ — pattant fel az első pádból a legkisebb. — ö vezetett eddig is bennünket, őneki mindenki szót fogad .. |

Ennek a javaslatnak a megszavazása

sem váratott sokáig magára. így lett KISZ-titkái- Gyuri „bácsi“,

Nem volt itt sem drapéria, sem elnöki megnyitó, de ilyen bensőséges lelkesedéstől átfűtött ifjúsági megbeszélésen már rég vettek részt a járási bizottság tagjai. Nem is gyűlés volt ez, hanem a fiatalok akadályokat nem ismerő akarásának megnyilvánulása a kulturált! tartalmas ifjúsági életre. Mennyi szép terv! Mennyi ifjúi tűz van ezekben a fiatalokban! A kis Vidék Katiban, Fér- koff Tóniban, Simics Katiban és a többiekben. Terveik megvalósításához csai< egy dologra lenne szükség; még néhán.' ilyen Gyuri „bácsi“.

Kuplta Sálláiá