Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-16 / 141. szám

tfcDD, 1958. JÚNIUS 17. NAPLÓ 3 j "Go"d,°snkk»dnak \Pécsi ünnepi hetek Hosszú időn keresztül ni- — Szakmunkás! — mondta lünk a mezőgazdasági munka az igazgató. egyáltalán nem számított szak­mának. Általános tapasztalat volt azelőtt is, amelyik paraszt gyereknek módjában állt fel­jebb lépett a grádicson: el­ment tanulni, jegyző, jogász, tanító... lett belőle. Nem akart „Büdös paraszt“ lenni, mint ahogy akkoriban nevez­ték a föld szorgos munkásait. A felszabadulás után bár meg­változott a parasztok helyzete, ennek ellenére a fiatalok in­kább a városba igyekeztek. Ennek egyik oka az volt, hogy a begyűjtés idejében nem lát­tak „fantáziát“ a földben, kulturális téren elmaradt a falu a várostól — azelőtt még jobban el volt maradva és ezt az elmaradást néhány év alatt nem tudtuk behozni — sokat beszéltünk a szocialista ipar távlatairól és keveset a nagy­üzemi mezőgazdaságról... Hi­bát követtünk el és ezt a hibát nekünk kell helyrehozni, kija­— Es annak dolgoznia is kell? — Persze! A szakmunkás ab­ban különbözik a többi mun­kástól, hogy ő tanulta a szak­máját, jobban ért, hozzá és ezért több fizetést is kap. A gyerekek, amikor ezt meg tudták: egyszerűen kijelentet­ték: — Mi azt gondoltuk, ha szak munkások leszünk, akkor csak irányítanunk kell;.: És ehhez a kijelentéshez is sok köze van az iskolának, a családnak. Jóformán mást sem hallottak a gyerekek otthon: „Te többre születtél, mint mi. Neked tanulnod kell és mosi tanulhatsz is. Használd ki a lehetőségeket. A kapát min­denkor megtalálhatod.. Az iskolákban különösen így év végén, amikor arról volt szó: ki, hová akar menni ta­nulni, akkor a pedagógusok — nem a saját hibájukból — na­gyon keveset beszéltek azok­— hogy a mezőgazdaságban is bevezetik a szakmunkáskép­zést. Igen, igen! Szakmunkások lesznek a tehenészek, a ker­tészek... Szükség van erre, hisz mezőgazdaságunk jóvá túlhaladta az „Így csinálta a nagyapám, így csinálom én is“ határait és hatalmas, egyre na gyobb léptekkel halad előre. Ezzel a szükségszerű fejlődés­sel pedig csakis úgy tartha­tunk lépést, ha gyermekeink nemcsak úgy, ahogy az apjuk­tól, hanem szakemberektől ta­nulják meg a mezőgazdasági munka fortélyait. Nekünk még furcsa egy ki- , csit: „a szakembereket a me-J, Május 28-án kerültem a har­kányi gyógyfürdő kórházba, mint beutalt beteg. Megérke­zésemkor jó benyomást tett rám a kórházban levő rend cs tisztaság. Érdeklődésemre a gondnok elvtárs tájékoztatott a kórház helyzetéről. Elmondta, hogy 120 férfit és 92 nőt tud­nak elhelyezni, ez a kórház be­dbi&ay. PM ÜeeiUoucK-utit Köztársaság dolgozói számára, ahol már jónéhány olyan te­ról a helyekről, ahol nemcsak tünk fel csupán, amely akadá­zögazdasáeba“ elv de nem fur T mindazokat a gyógyászati lehe-\ tétel viharoe prestoja. zogazdasagba e , de nem fúr i , . - Szünet után hallottuk az op. 57 /-moll szonátát, melyet csa a Nemet Demokratikus J - ’ gyula \Appassionata-nak, szenvedélyesnek neveztek el (Ez az eine* sun kai elősegítik. Evezés sem Beethoventől származik). Borsay valósággal reme­kórház vezetősége gondos- J kelt ennek a nehéz műnek művészi tolmácsolásában. Ennél hogy egyik tétel sincs önmagáért* szorosan összefügg, ugyanazt a gondo* .................................... \ , .. ... - m-----— — --------- — más megvilágításban. Pedig nem kong* da sagi tanulok voltak. i1A kullurfelelos elvtarsno kiran- f nyß összefogni a művet. Gondoljunk az első tétel sorsküzdel* Néhány gondolatot vetet-11 dulást, hangversenyeket szermének, drámai ellentéteinek árny- és fényváltakozására* szellemi, hanem fizikai mun­kát is kell végezni, ahol azért kell tanulni, hogy a tanultakat a fizikai munkában hasznosít­sák. így lassan-lassan ki­vítani. Nekünk a családon, az alakult a gyerekekben: a fa­iskolán, a környezeten kérész- nulás csakis szellemi műnké­iül. Mert nemcsak a mi hi- val ,e^enl°- Ez küli™­sen kiütközött akkor, amikor — ----------------- ---------­tank az, hogy például a vil- az érettségizettek egy részét az iparban, egyes szakmákban !á„„: •___-_________nólónnl aVur va.ev napvon ke­ká bb tapasztalják: szűkülnek az elhelyezkedési lehetőségek lányi szőlőgazdaságban egyet- fizikai munkára irányították. Például alig, vagy nagyon ke-^étkeztetésünket nagy gonddal,! »utónak. Vagy tizenöten je­lentkeztek, de bognárnak, ko­vácsnak, lakatosnak. Amikor az igazgató elmondta nekik: je lentkezhetnek szőlész-kertész tanulónak is, akkor megkér­dezték: — Mi lehet belőlünk? gezzek.;.?! A fizikai munka lebecsülé­se ez is csakúgy, mint az előb- S^ge^efSSük"1 míg" \^ bi példa. Bár az előbbi nem- szükséges ez azért is, hogy <> eozokat alhtottak a kórház ele- csak a fizikai munkát becsüli f*v#.rrnpkí.in,k ne csali az inari f Beethoven mélységesen emberi művészetében a zongora* szonátát emelte olyan magas fokra, hogy sem addig, sem azóta senki túl nem szárnyalhatta. Azok a hatalmas emberi érzések, melyek a nagy mestert eltöltötték, éppen zongora* szonátáiban és vonósnégyeseiben jutnak legmelegebb, legben* söségesebb, őszinte kifejezésre. Borsay Pál ennek az életműnek három nagy alkotását tűzte igényes műsorára. Az op. 26 As-dur szonáta főképp a gyászindulóról híres. Pedig zeneileg talán még értékesebb az . . első, variációs tétel. Borsay jól megoldotta az egyes változatok fogadokepessege, ezt a létszáma hangulati különbözőségét és szép színekkel muzsikált. A gyász* mot azonban állandóan 10—10 f indulót vontatottnak találtuk. Hibátlanul pergett az utolsó tővel túllépik, mert igen sok af tétel perpetuum mobile-je. Az op. 27 2. sz. cis-moll szonáta* beutalt beteg 0 melyet a berlini kritikusok Mondschein (Holdfény) szonáta* . fnak neveztek el, közelebb állott a művész egyéniségéhez. Az Az orvosi kar, elükön »^»eisö tétel bensőséges lírája igen szép hanghatásokkal jutott igazgató-főorvossal, megfeszí-1 érvényre. Igen jó volt a második tétel szellemes tréfálkozása* tett erővel igyekszik biztosítani ™ik zenei megoldása. Bravúros energiával hangzott az utolsó vez, filmelőadásókat tart, pécsi J Borsay az aprólékos kidolgozás mellett mégis nagy egységgé lyozza a mezőgazdaság íiata-f színészeket hív meg stb. f formálta a tételt és viliódzó feszültséget tudott teremteni. Ez lókkal való megerősítését. A \ . , \ a feszültség a csodálatosan szép lassú tételben még fokozódott* párt és a kormány mindent Az egészségügy! dolgozok, vaKülön ki kell emelnünk a tétel pompásan megoldott hangszín* megtesz annak érdekében,* (lamint a kórház összes alkal-f ellentéteit. Az utolsó tétel viharos lendülete még több értei* hogy az elmúlt évek hibáit1, mazottja, öntudatos dolgozók- \ met adott az előzőknek. A lelkesen tapsoló közönség tetszés* kijavítsa. A szülők, a pedagó-j^oz méltóan türelemmel, udva-, iViiífrulr e» rtirotsolroHr artsma 1 n _ , | 1 _ _ hoz méltóan türelemmel, udva-) nyilvánításait három szép ráadásszámmal köszönte meg a gusok a gyerekek egyre in-Sriasan végzik munkájukat. Az ( művész. egész kórházban rend, fegye­lem és tisztaság uralkodik. Az hm. len egy most végző tanuló sem Mondták is egynéhányan: vés tanulót vesznek fel. Ezzel iválasztékosán és kifogástalan fl MOSZtV íiÚ 6S6Í8 ÍÓIIl MBIT/S! Jelentkezett szőlész-kertész ta- — Hát azért érettségiztem a ÉODen ezért helves ! iízIéssel állítják össze. « | én, hogy kereskedő tanuló le- , „yermeice.jnket nemcsak azi összevetve: mi betegek csak* A pécsi ünnepi he- avatott kézzel nyúl- ge sok tapssal ju- *ízikai mtm'kát vé- .par a vároS; hanem falusi (»hálával gondolhatunk pártunk­ipar, gyermekeinket elsősorban aéra és azokra az elvtársakra, * H> _ gyermekeink ne csak az ipari «'re, akik szívügyüknek tekintik, le. Lebecsüli azt a tényt is munkát, hanem a mezőgazda- f hogy mi meggyógyulva újra anüt kormányunk ebben az sági munkát is szakmunkának Jrészt vehessünk a termelő mun- evben tesz lehetove első ízben tekintsék, hogy az idős, tapasz- f. ______talt földművelőket egy új, ifjú? an' , _ szakmunkásgárda válthassa f HANZÄK KAROLY feL i Sz. 3, i dolgozója. Kigyullad a rivaldafény... Megperdül a dob, a zenekar nem fél a rozsdabarna, izmos rázendít egy indulóra. A po- fenevadaktól. Elhajítja ostorát fondi’a fehér—fekete pettyes és „sámli“-ra kényszeríti őket.! IXÍniió fut be tanítómesterével: Tüzes karikán ugratja át őket. (i Hai„..CíL InM/^ipnl 1\ T: — In nL wsorf K/WTA/ITll* n k Horváth Jánossal. i matematikus póni „Csöpi” névre hallgat s most fémtanból vizsgázik a nagy- közönség előtt. Pontos választ Mindenkinek megborsódzik a háta, amikor Wagner mestei az oroszlán szájába teszi a ke­zét, majd saját arcát, Zenélő disznó Jól meghízott disznó lép ■mpi ............................ „ „. . A Mo hácsi Sütőipari Vállalat Bóly és környéke részére11 ^Z QIKIGM! Qi |©n©T SZOVOlOpKG fa kenveret helybeli sütödéjében készíti el. A kenyér délelőtt’,. , , r <' io—fél 11 órakor el is készül, azonban a gépkocsi oly későn ^ nagy pusztítást fog ve- tanácson keresztül a novény- '' f érkp^iV Mohácsról hoav csak délután 13—14 órakor, néha még -czm megyénkben, ha nem kirmát, összead, kivon, szoroz szélén, orrával leüti a billen-,( b még véletlenül sem téved, a tyűket, eljátssza a „Nem fé- (( végösszeget kikaparja a lábá- lünk a farkastól“ című dalt. —, i val. Azután a nézőközönség kö- Azután egy ládából azt a színű i Jül „leleplez“ néhányat. Ami- zsebkendőt veszi ki, amilye! 4 Jor tanítómestere azt mondja, kémek. Később pisztollyal le-<> '«resse meg, ki szereti a bort, lövi az égő gyertyát. Ez a nyu- é helyik férfi szereti a nőket, s gatnémet világattrakció. é helyik nő a férfiakat, „Csöpi" Nehéz lenne eldönteni, a sokf , .. .. . y addig keresgél, amíg megtalál- izgalmas, lebilincselő cirkuszi f ltUUwS la és megáll „az illetékesek“ szám közül melyik a legérde- " f érkezik Mohácsról, hogy csak délután 13-14 órakor, néha még\™ megyen^oen, na nem vé- vedo állwnaanak a szükséges « jóval később ér hozzánk. Igaz, a boltvezetők minden esetben f ékezünk ellene kellőképpen, intézkedések végrehajtása ér­delünk együtt megvárják a kenyér érkezését, az a várakozásait minden gyümölcsléimé- dekeben Az amerikai feher « viszont nagy munkakiesést jelent nekünk a mezei munkában. J ^nek erdeke, hogy gyümölcs- szövőlepke irtását kormany- J Közeledik az aratás és cséplés ideje, amikor nem érünk rá vá- \ fáiról es az utmenti eperfák- rendelet írja elő. Aki e ren- * ra:irn7.ní kpnvírrp ncdic szüksésünk van. A kenyér szállítását i két és semmisítse meg. Ameny nyiben nagy a fertőzés, kézzel leszedni a fészkeket már nem Kárpáti Ferenc és 27 aláírás. J lehet, jelenteni kell a községi J rakozni, kenyérre pedig szükségünk van. A kenyér szállítását} ról is szedje le a hernyófészke­\ mod loViotnn AlHoni vT«-» sslcúv fiivarocíift 1 íi.kár a ffildmiíves­arra, hogy mennyi kétszer — —„---------------- —» • - - - , , , , ..... , hé r, mennyi marad, ha 14-ből „ring"-be, nyugatnémet ven-! meg lehetne oldani Bolyon akar fuvarossal, akar a foldmuves- Veszünk hetet, vagy hétből dégművésszel. És a zongora . i szövetkezet kocsijával. ' • “ - - - ' ’ .................... r Sürgős intézkedést kérünk. ke sebb, a sasszézó, a zenére ke-«1 ringőző, vagy nyugovóra térő. lovak produkciója, a két Kere-r kés drótkötél-mutatványa, a két Carlos kézegyensúlyozó művésze te-e. Szaltómortálé Egy azonban bizonyos: min­denki kiemelkedő mutatvány-(« aiauiias a Muu. , nak tartja a négy Balázs szal-f luftballon ’’után, olyan tómortáléját, a cirkuszkupolá- uSyesen fejelnek, mintha nem- han. Itt peregnek legjobban r » ^tközi mérkőzésen vennének zenekar dobjai, ami életveszé-f f«*zt. Egymásután pukkadnak \y<* artista-múyészszámot je- a színes léggömbök, ami- lent* Id^gfeszítő légtornasz- a kapuhoz kötött kapusok mutatványok ezek és mellár ( «‘kapják. Azután kilenc kutya, tüntettek ki okét a Magyar Wros szalaggal a nyakán a Népköztaraasag Munka Erdern J tlőtt. Kutya labdarúgó-mérkőzés Mindenki kacag, amikor ^egnyílik a két Kossámyi ku- ’'a-színháza. Mezbe öltöztetett «»Pró kutyák izgalmas labdarú- ,Jó-mérkőzése következik. Két- 'apura játszanak, s olyan für- szaladnak a „labda“, illet­’^»cra perdül, majd szaftózik. s^Hómortálé, y’-őre, lilábbal ugórják át az aka- hátrafelé, majd átugrik a tűz-^Nemzeti Színháztól, hanem «tályt. azután ringlispilre" ü’- karikán. Felharsannak a zerr- ilmszerzodést kapott. A Szent ■ »«le négyen s egy kutya haji- kar kürtjei s a közönség lelke Vieler esernyője című csehszlo- ia őket ' 860 megtapsolja a pompás 'é;' iák—magyar köp rod akciós tornászokat. kim egyik szerepét játssza ^ oroszlán torkában ^ felállítják a vasketrecet és v’ Szenegál oroszlán acsarkod- ^ ront be. A nézőtéren a nők dlrábbhúzódnak. a gyennekek .ískukba húzzák a fejüket s j.'hdenki lélegzetvisszafojtva l5í'>'í az ostorával pattogtató hajlót; Wagner Károlyt, O r^a — ^ T Kétmárk körül f0rgatják A /el - sok újat nyújt ■ f ^ előreJthatJn 2__:i >nek, amely napont; f A . A Budapest Nagycirkusz e Oa8íonvbon, évi műsora — egy-ket szám f , kivételével közönségnek, -----, —„---- . zsúfolás ig megtölti a nézőtere:«1 a Balokány-ligetb&n. Érdeme « megnézn; 4 órán keresztit J -ilms érződéséröI. szerepéről: mindenki kellemesen szórakoz- _ Ncm elso iUrruiZerepem. hat. tek műsorában a tak a regényhez s talmazta alakítását; Pécsi Nemzeti Szín- tanulságos, jó szóra- A Noszty fiú esete ház A Noszty fiú kozást nyújtó szín- Tóth Marival című esete Tóth Marival padi produkciót ke- színművet a Pécsi című 3 'felvonásos rekítettek. Az ürme- Nemzeti Színház vígjáték előadásával pi műsor alkalmá- csak egy alkalom­kapcsolódott be. A bői Mari szerepében mai mutatta be, —< darabot Benedek vendégszínésznőt ugyanis a vígjáték András és Karinthy láthattunk: Gyúr- majd csak a jövő Ferenc Mikszáth kovics Zsuzsát a évadban kerül rend- i Kálmán regényéből pesti Nemzeti Szín- szeres előadásra. (A . . .. , J írta színpadra. Már ház tagját, akiben szindarabbővebbis­az Uranercbanya Vallalatf elöljáróban elmond_ tehetséges Bzínész. mertetésére szintén Pécsi Nemzeti Színházt |i hatjuk, hogy Bene- nőt ismertünk meg s a jövő évadban ke« és Karinthy az előadás közönsé- rül sor.) deikezést nem tartja be, sza­bálysértést követ el és szabály­sértési eljárást indítanak el­lene, Növényvédő Állomás Szederkény Ismét visszatér Pozsonyba, zhol először lépett színpadra. hogy Sár után örömmel értesültem az újabb filmről. Hogy milyen szerepet játszom? Egy idősebb, 55—60 év körüli, adósságokban úszó magyar urat alakítok. A film koprodukciós, tehát ma­gyar és szlovák színészek ját­szanak együtt. Érdekes az, hogy lesznek a filmben olyan jelenetek, ahol a magyar és szlovák színészek nem is értik meg egymás beszédét. Ez azon­ban nem akadály, hiszen a szin kronizálásnál majd „közös ne­vezőre” hozzák a szöveget. — örülök annak is, hogy egy egész sor kiváló magyar szí­nésszel játszom együtt: Pécsi Sándor, Töröcsik Mari, Rajz János, Földényi László, Fónay Márta, Peéri Piri játsszák a főbb szerepeket. A rendező: Bán Frigyes. A film körülbe­A pécsi közönség először lik sok szerep eljátszására. «— Egy színész számára pedig a legfontosabb: a színpad, a sze­rep. Minél több és jobb darab­ban akarok színpadra lépni, alaposan megismerni a szín­művészet csmját-bínját. Leg* főbb vágyam jó színész lenni s ehhez sokat jelent a különböző szerepek eljátszása, amire egy vidéki színháznál, (s nem is akármilyennél) bőven nyílik alkalom. Igaz, Pesten talán többet kerestem volna. — Míg Pesten voltam, sok esztrád műsorban felléptem s anyagi­lag a háromszorosát is megke­restem annak, amit itt Pécseit. De nem akarok .egysíkúvá-’ lenni s az ,anyagi veszteség” esztrádmüsorok alkalmával is- százszorosán megtérül a tanú­mé r te meg s — megszerette. Megszerette ezt az örökvidárm lül november—december körül fiatalembert, aki egyéni humo­kiü érmével. Bravúrosan sikerül ; Nem arról van szó, ,,x*yu . , - ,. , __ * * Duna -keringő hangjaira -------------,,, ----- azutáni :nássy Miklós megvál a Pécsi keszul e^ s egyszerre muíctjak be nálunk és Csehszlovákiában ségével vidámságot, kacagást csal a nézőtérre. Később nem- Sármássy Miklós vasárnap csak esztrádműsorokban, ha­mar el is utazott Budapestre, nem „komoly” színdarabokban fiatal színészeknél különösen lás lehetőségével, színészi ská­lám bővítésével. Azt is meg kell mondanom, hogy ttomnak a színházban kollégák, akiknek már eddig is sokat köszönhe­tek, mert foglalkoznak velem, tanítanák. Ez pedig nálunk, majd. A film külső felvételed Selmecbányán, ahonnan együtt indulnak nak. Sok szerencsét! út- is találkoztunk nevével. Ját­szott a Sybillben, a Viktóriá­ban, az Ida regényében, ember tragédiájában.;; Vajon, hogy érzi magát Pé­fontos. De nemcsak velem fog­lalkoznak szívesen, hanem úgy Az látom, hogy a színház vezető­sége törődik a fiatal színészek­kel, igyekszik alkalmat kérés­iig tart. Megkértük Sármássy Mik ' isi. mondjon néhány szói 1, szerep; fUmszerepem. A /látáG&zéfóí Áétd\&S esett, mik a vágyai? — erről ni fejlődésük segítéséhez. Re ] i „Havi 200 fix”, a ,.Rákóczi had- Jéasefé’vagya," című fümszerepeim A f ■ rrí .’á—cneráclóhoz t'r'o.:":. I jhen r-z év dban ke­rült a Pécsi Nemzeti Színház­hoz. Szerepköre: táncoskomi­kus. beszélgettünk. — Nagyon örülök annak, hogy Pécsre kerülhettem. — Nemcsak azért, mert Pécs na­gyon szép város, hanem in­kább azért, mert lehetőség nyi­mélem, a következő évadban még többet nyútjhatok majd a közönségnek. Ehhez csak annyi a hoezá­szólásunk: úgy legyen! H«#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents