Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-15 / 140. szám
Wss. JŰNITTS 1. a. _____________ NA PLÓ 7 Hol veszünk részt idén nemzetközi vásárokon ? (Budapesti tudósítónktól.) Külkereskedelmi vállalataink az idei évben is egész sor nemzetközi vásáron vesznek részt. A magyar vállalatok vásár- ügyeit a Kereskedelmi Kamara intézi, éppen ezért ott kértünk felvilágosítást ezzel kapcsolatosan. A kiállítási főosztály egyik munkatársa a következő tájékoztatást adta: — Ez évben 18 nagy nemzetközi vásáron mutatjuk be a magyar ipar és mezőgazdaság legfontosabb árufélesé- Beit. Ezek között van négy olyan vásár (Lipcse, Damaszkusz, Zágráb, Bécs), ahol a magyar ipar mintegy 500— 1000 négyzetméter területen a legkülönbözőbb árufélesé- gek nagy tömegét vonultatja fel, A többi helyeken információs irodát létesítünk, kisszámú árut mutatva csupán be, itt ugyanis az a főcélunk, hogy a tárgyalások számára biztosítsunk megfelelő helyiséget. — Meg kell mondanom, hogy az idei évben több olyan vásáron is részt veszünk, ahol a magyar külkereskedelem először jelenik meg, ilyen volt az április 12-től 21-ig tartó lyoni vásár, s ilyen a barcelonai is, amely pillanatnyilag is tart. Lyonban főként könnyűipari termékeket mutattunk be, herendi porcelánt, gobleineket, hímzéseket és örömmel jelenthetjük ki, hogy már az első bemutatkozáson is nagy sikert értünk el. A barcelonai vásár eredményeiről még korai lenne beszélni, mert az június 20-án fejeződik csak be. — Említettem már, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatok 18 nagy vásáron vesz-1 «eV részt. Beszéltem arról a négy nagy vásárról is,< ahol a magyarok reprezentatív árubemutatóval szerepelnek. Most hadd soroljam fel azokat, ahol a magyar külkereskedelem elsősorban információs irodával szerepel. Március 2—6 között volt vásár Frankfurtban, április 12— 27. között Milanóban, április 25. és május 21. között Casablancában, most tart a poz- nani vásár is, augusztus 23. és szeptember 2. közt Béigrádban veszünk részt, majd a londoni Food Fair következik, amely augusztus 28-tól szeptember 11-ig tart. Ezután kezdődnek a nagy őszi vásárok: szeptember 1—30: Damaszkusz, szeptember 6—21: Zágráb, szeptember 7—14: Bécs. A bécsi vásár időtartama alatt ismét Frankfurtban szerepelünk, illetőleg a lipcsei őszi vásáron, szeptember végén megyünk el Plov- divba és a müncheni 1KOFA vásárra, mely szeptember 25- től október 5-ig tart, s az év utolsó vására lesz Tuniszban október 18-tól november 2-ig. — Ez hát a programunk. Természetesen a magyar külkereskedelmi szervek üzletkötői ettől függetlenül is igen sok jó és előnyös üzletet kötnek külföldi útjaik során. De mi igen fontosnak tartjuk azt, hogy az évszázados hagyományokkal rendelkező nagy nemzetközi vásárokon is felvonuljunk és ott bemutassuk a magyar ipar és mezőgazdaság legfontosabb áruféleségeit. — Hadd mondjam el azt is, hogyan készülünk a damaszkuszi vásárra. Erről azt kell tudni, hogy az idei évben már ötödször szerepelnek^ magyar kiállítók ebben a kö-t zel-keleti fővárosban. Mi na-f gyón fontosnak tartjuk az arab államokkal való kapcsolatot, ezért fokozott gonddal készülünk mindig rá. Da- maszkuszban szabad területen, 700 négyzetméteren állí tunk ki. A külsőségek természetesen a sajátos éghajpróbapadokat, műszereket,' tömegcikkeket, híradástechnikai berendezéseket, rádió-, és TV-készülékeket stb. állítunk ki. Damaszkuszban természetesen csupa olyan órutj mutatunk be, amely megfe-{ lel az ország sajátos éghaj-( lati viszonyainak, illetőleg a, keleti ember ízlésének. Ezért, textiliáink, melynek a Közel- ( Kelet igen jó felvevőpiaca —< itt elsősorban világos színűek | és magyar szemmel kicsit i tarkák. — Mint már említettem, ez év szeptemberében rendezett bécsi kiállításon is lesz magyar pavilon. Ez a vásár elsősorban élelmiszereket mutat be. így a magyar kiállítási csarnokban is főként élelmiszerek szerepelnek p majd. Borok, .. Központi Statisztikai Hivatal jelentése ............ . konzervek, (i aiapján térképünk Magyarország szarvasmargy ümölcsök, zöldségfélék. A,i sertésállományát ábrázolja megyék szerint az 1958. március 1-i állapotnak megfelelően. A térkép kartogramjai a következő adatokat tüntetik fel szemléltető módon: jó bécsiek — mint mindenütt másutt is a világon — nagyon szeretik a magyar borokat. A fősláger természetesen a tokaji aszú, de az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődéssel keresik az egrij bikavért is. — Ezeken a vásárokon is arra törekszünk — fejezte be szavait, hogy a magyar ipar termékeit, melyek egyre inpropagáljuk. Megyéik neve Szarvasmarha sertés ebből tehén ebből koca 1000 db 1000 db 1000 db 1000 db Baranya 93 43 264 23 • Fejér 75 35 286 27 * Győr-Sopron 124 57 228 18 * Komárom 41 19 96 8 »Somogy 118 57 316 28 * Tolna 67 30 244 21 *U<M 128 66 195 17 1Veszprém 126 61 199 17 Zala 116 59 172 16 Bács-Kiskún 102 56 42 8 38 Békés 101 52 463 35 Csongrád 72 38 304 25 Hajdú-Bihar 124 64 426 35 Pest 90 49 301 21 Budapest Szabolcs9 5 133 5 Szalmát 159 87 3 45 31 Szolnak Borsod-Abauj 108 51 399 34 Zemplén 168 86 301 26 Heves 66 31 145 11 Nógrád 48 22 91 9 összesen: .1935 968 5336 445 MIT VAR A TELEVÍZIÓTÓL a kéményseprő a a hegesztő a az orvos a tanárnő szurkoló színésznő 7 Manapság Pécsett egyre több ^ \ Manap lathoz igazodnak. Ennek kö- ?szó „j*. a televízióról. Amióta vetkezménye pl. az is hogy ?a Misinatetőn megkezdődtek a itt a vájár reggeltől délig lkísérleti vételek, egyre többen van nyitva, s utána csak, veszik a fáradságot, hogy megután otkor nyit újra es másszák az öreg Mecseket és kor van kapuzárás. Az egészig korlátozott lehetőségek mel- magyar népgazdaság reszt jIett fa de élvezhessék a tele_ vesz a damaszkuszi vásáron. lviziós adásokat. Szerszámgépeket, motorokat.^ Erthet5 tehát> hogy városunk és megyénk minden lakója ér- I*deklődéssel várja a televíziós . . . | tri 11 közvetítő állomás megépítéséKihcrnak a mecseki vodmacskak <>vei kapcsolatos híreket és min. #denki a maga szerény tehetsé- , , Legutóbb 1956-ban I* géhez mérten veszi ki részét az Botor Zsigmond lőttek egy réti sast épülő épület és az odavezető út zavartan tolja fel hegesztő légvára — hangzik a válasz. — Ha Veszprém, Székesfehérvár, Szekszárd lakosai zavartalanul gyönyörködhetnek a budapesti adásokban, nekünk parancsoló szükségszerűség, hogy megteremtsük a lehetőségeket a zavartalan vételi lehetőségekhez. Nem szabad elmaradnunk. Tudom jól, magam nem mostanában vásárolhatok készüléket, mégis vettem sorsjegyet. Két fiam van, őket it megajándékoztam. ső üzemek között lesz, amelyek dolgozóik részére televíziós készülékeket vásárolnak. Dr. Steinmetz Endre szemészfőorvost, a Megyei Rendelőintézet munkatársát nagy munkában találtuk, de ő mégis készségesen szakít időt magának, hogy kérdésünkre válaszoljon. íme, néhány gondolat kedvenc csapata a kiesést elkerülje. Félve, de azért megkérdeztük az ő véleményét is a televízióról. — Tudják — kezdi mondanivalóját — az a megnyugtató éppen az egészben, hogy ez év* ben Pécsett is megnyílik a te- levíziós vételi lehetőség és ha a Dózsa búcsút mondana is az NB 1-nek, televízión keresztül továbbra is láthatok NB 1-es A Mecsek rengetegeiben valaha hagy számmal éltek különféle ragadozó álatok. Egyik ősho- n°s lakója ennek a üdéknek a vad- «racska. Számuk ózonban az utóbbi ■dobén erősen meg- Csappant. A megma- radtak a Keleti-Me- °s©k nagy erdőségeibe húzódtak, ahol dyugodtabban élhe- ük világukat. Mind ritkábban látni hollót és réti sasit is, amelyek pedig egykor szintén nagy számban éltek a Mecseken. Hollók jobbéira a Magya-r- egregy melletti Má- ré-vár környékén laknak, réti sas pedig főleg a Pécs akkora volt, min' f megépítésében, egy pulyka és a sú-t A napokban találomra meg- lya meghaladta a-/ látogattunk városunk lakói kö- öt kilót. ,< zül néhányat azzal, hogy megA vadmaicska. e kérdezzük őket, milyen gondo- holló és a réti sas? latokkal vásároltak televíziós védett állatai a Me ? sorsjegyet, mit is várnak sze- cseknefc, tilos rájuk?mély szerint a televíziótól? közelében lévő Ja- vadászni. A szak- „ , f . . kab-hegyen találha- emberek véleménye, tVOVÖCS 10St, tó még. Onnan jár- szerint azonban már1 a Kéményseprő Vállalat dolgo- nak le a halasta- semmi sem mentbe-?zóját kérdeztük meg elsőnek, ritka ra-i ak‘ ez alkalommal éppen nevakra zsákmányért, ü meg & de elragadják a . ,. J gyedszer kért újabb sorsjegynyulakat, sőt a ki- gadozókat a teljes J ellátmányt vállalata részére, sebb őzeket is. kipusztulástól. ( — Pécs a kultúra egyik felszemüvegét a homlokán, amikor a Pécsi Bőrgyár lakatos- műhelyében felkerestük, ö arról beszél, hogy talán nem is annyira magára gondolt, amikor sorsjegyet vett, mint inkább a falusi emberekre, akik között sok barátja és ismerőse van. „Nekik ez többet jelent mindennél. Mozi-, színházlehetőség korlátozott, de a televízióval most ez az űr el fog tűnni.” Saját maga szórakozását is várja azonban a televíziótól, s bízik abban, a Bőrgyár az elnyilatkozatából; , , . . . _ . . meg szorosabb egysegbe kovácsolja, mert összehozza őket a televízió által közvetített kulturális események alkalmával, mint pl. operaelőadás, sport- esemény közvetítése. így a kollektív együttélés fejlesztése mellett az általános kultúra emeléséhez is nagymérvű segítséget nyújt.” . Természetes, hogy semmi- *óle politikai, stratégiai, vagy teés meggondolás nem helyettesítheti a ciprusi népnek azt a természetes jogát, hogy masa döntsön jövőjéről. Még ha va! amennyi gyarmatosító nép tessze is fog — mint ahogy a ciPrusi nép egyedüli igazi kép- v>selője, Makariosz mondotta: >’A ciprusi nép nem fogadhat el álmegoldásokat." A korán levetett álarc A történelem franciaországi Színpadán a legutóbbi idők egyik drámájának véget ért az alső felvonása. Kétségtel«!, í*°gy a negyedik köztársaság °<>a<lta derekát De Gaulle- JJak. Az Is kétségtelen azorv- tem, hogy De Gaulle szélső- teges elemek fegyveres erejé- ’e támaszkodva jutott hata- 0rrU'a és az ország lako6ságá- 'tek jelentékeny hányada, a teghazafiasabb erőik wembe- ^gültek fellépésével. Amint várható volt, a belső eÜentmondások máris kezde- ^k megmutatkozni és hogy **ek az ellentmondások ho- oldódnak meg, az jelentősen befolyásolja Franciaország legközelebbi sorsát. A legszélsőségesebb jobboldalon is igen sok támadás éri De Gaulle kormányát. Az algériai ejtőernyősök, a „párák“, az algériai túlzók, vagy más szóval „ultrák“, elő akarják írni a kormány számára az Algírban követendő politikát, sőt részt akarnak venni az ország új arculatának kialakításában. Sok jelből úgy tűnik, mintha De Gaulle arra törekedne, hogy azoknak, akik őt hatalomra segítették, az általuk kívántnál aláremdeltebb szerepet juttasson és ne kelljen elképzeléseit az ultrákkal összeegyeztetni, A Yorkshire Post angol konzervatív lapban Sir Charles Petrie, erősen jobboldali beállítottságú történetíró foglalkozott a francia- országi helyzettel és ezzel kapcsolatban hangoztatja, hogy a helyzet „az algériai szélsőjobb- oldal engedetlensége következtében nagyon súlyos’1. „Talán az menti majd meg Francia- országot — írja — hogy a. reakciósok túl korán vetették le álarcukat. Ezeknek az algériaiaknak az őrültsége elősegítheti a mérsékelt erők tömörülését.“ Sokan vannak olyan véleményen, hogy az ellentét ki- hangsülyozása az ultrák és De Gaulle között csak azt a célt szolgál ja, hogy De Ga-ulle-t bizonyos körök előtt udvarképessé tegye Franciaországba«; és azon kívül. Szemleíró a Pravdában rámutat arra, hogy De Gaulle miniszterelnök algériai utazása egyáltalán nem erősítette meg azokat a Párizsban elterjedt jelentéseket, amelyek szerint az új francia kormánynak szándékában állana véget vetni a lázadó területek tevékenységének. Ugyanakkor hozzáteszi, azonban a lap, hogy „a francia nép minden őszinte barátja azt a biztos meggyőződését fejezi ki, hogy a köztársaság védelmezőjének erősödő többsége eltorlaszolja az utat a reakciós erők elől, amelyek Francia- országban kezet emeltek a demokratikus szabadságjogokra." Bár az ellentéteknek újabb és újabb megnyilvánulásáról adnak híreket, így például arról, hogy.az algériai KözüdvKuhn Bétáné a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolája tanárnőjének minden szava csupa tűz, amikor a televízióról nyilatkozik. Nála ez több, mint egyszerű érdeklődés az új iránt, mert a család minden egyes tagja tevőlegesen vesz részt a televíziós közvetitőállomás elkészítésében. Szavaiból úgy tűnik, hogy bizottság szóvivője sajtóérte-i|Sokat gondol arra is, miként kezletén közölte nem tesznek (• tesz hasznosítható a televízió eleget De Gaulle követelésé-11 oktatás, a neveles terűiének, a tisztek nem válnak ki I1 ten. Közüdv-bizottságokból, ai1 — A televízió korunk csodá" " szemünk a Közüdv-bizottsáigokból, a Francia Kommunista Párt saj-f lotos alkotása, mely nem, ha valamilyen formában a Dózsa mégis bentmaradna, én pedig televízión keresztül mi* nél előbb láthatnám a világ legjobbjainak küzdelmét, akár országok közötti, akár klub- csapatok vetélkedéseinek kap* csán. Sokat kellett ügyeskednünk, míg megtudhattuk Péter Gizi, művésztársadalmunk egyik ki-- válóságának véleményét. — Mint pécsi tüke nagyon örülök minden pécsi újdonságnak és minden új vívmánynak, A televíziónak kétszeresen örülök: először mint pécsi, másodszor mint színész. Mint pécsi lakos, szívesen töltöm majd el szabad perceimet a televíziós készülék képernyője előtt. Számítok ugyanis arra, hogy mint sorsjegytulajdonos a nyertesek közé kerülök. Mint színész pedig szívesen lépnék fel a televízióban, ami, véleményem szerint új és érdekes műtőié. nem látja az ellentéteket* elé varázsolja távoli helyek v^szi lehetőségeket rejt magá- túlzottnak. A Salamhoz inté-f eseményeit, megmutat olyan zet távirat például — írja az*’dolgokat, amelyek megtekinté- Humanité — „egy gyöngédéire egyébként soha alkalmunk nem volna. E tény ad jelentőséget a televízió jövőbeni szerepének az oktatás terén. Tanítványaink a televízión keresztül megláthatják erőműveink üzembehelyezését, gyárak munkáját, hidak építését, llymódon az eddigi szemlélban és nagy jövő előtt áll. Ezért nagy figyelemmel olvasom mindig a közvetítő állomásról szóló híreket és várom egy pécsi adóállomás megépítésének lehetőségét is. Eddig tart a riport. Célja az veit, hogy bemutassuk, hogyan gondolkozik városunk a televízióról, milyen az érdeklődés a technika eme új vívmánya apának rakoncátlan gyermekeihez intézett figyelmeztetése. Ha e rakoncátlan gyermekek azt hiszik, hogy nekik mindent szabad, ez azért van, mert biztosítékolMt kaptak.” Az Hu- manité végül megállapítja: „egyetlen dolog vezetheti a tábornokot a francia valóság köztársaság védelmére ^megin- S ta^bó1 az tűnik k!’ hoß>’ a köz' dúlt népi akció" l szemléltető eszközzel. Ezértje- vetít- állomáa megépítésének Sálán és De Gaulle, Algír#t^tríeví ziTésezéríüdvö^ 2°ndolata időszerű. Helyes volt és Párizs között az ellentét