Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-07 / 133. szám

jüNiüs ■?. NAPLÓ 8 Súíyos szerencsétlenség £ az Ágoston téren *• Pénteken délután 14.45 perc- jor Novinits Béla kesztyűgyári 'olgozó kerékpárjával nagy se-" jéggel ereszkedett le a me- 'edek Mindszent utcán. A Szé- ;®enyi tér felől éppen akkor ékezett Évről évre növelik a pécsi bányákban a kokszolható szén termelését A pécsi bányaüzemek ter­vezett oda az autóbusz —t melésének jelenleg mintegy 70 ímelynek vezetője, Úri József százaléka tartalmaz kokszo- ~ a megengedett sebességnek(>lásra alkalmas szenet. Az el- “egfelelően hajtott ki a Bás- (i múlt évekhez azonban a mosó­ba utcából Novinits Béla hír-,| mű korszerűtlensége miatt je- Jen lefékezett, de sajnos ké- (1 lentős mennyiségű pécsi sze­|°n_és így fejjel a gépkocsi ól­jának esett. A mentők azon- lal az idegklinikára szállítot­ok. A szerencsétlenül járt ke- vpáros még eszméleténél '°'t, amikor beszállt a mentő- lütóba. A kórházba érve azon- elvesztette eszméletét. 1 net aknaszénként kellett érté­kesíteni, a pécsi bányákból tése céljából. Mint az említett tervek is mutatják, a kokszolható szén- termelés növelése terén jelen­tős eredmények várhatók. A bányaüzemekben már most is s a jövőben egyre in­kább a kokszolásra is alkal­mas széntelepek művelését 1 csak nagyon kevés kokszolha- szorgalmazzák, hogy a jelenle­tó szén került Sztálinvárosba. Ekkor határozták el, hogy a kokszszén-kihozatal növelése érdekében korszerűsítik a mo­sóművet, a mosás, illetve a L u uv vilii» ' oUiUU VCLj cl IU1UOOO) lliCt Vv d ■«'nnal műtét alá vették. Ál- # dúsítás során keletkező mel- aP°ta igen súlyos. Robbanás Rükkösdön 1' léktermékek hasznosítására *'pedig felépítik az új újhegyi < erőművet; A mosómű rekonstrukciója azóta befejeződött. A korsze­rűbb berendezések segítségé­vel az elmúlt hónapban már 17,05 százalékos hamutartal­mú, kokszolásra kiválóan al­kalmas szenet állítottak elő — vagyis a pécsi bányák összter­melésének 13,3 százalékát már a sztálinvárosi kokszolómű számára szállították; Kezdetnek ez kielégítő ered­Pénteken délután 14 óra öt érckor erős robbanásra figyel- fel a község lakói. Az tör- '“t. hogy a 15 éves Nagy Gyu- a Valahol egy épségben lévő pjitacsot talált, amelyet sze- ?®tt volna szétszerelni. Se-, “«eszközként felhasználta az amelynek két éle közé. Sta a gyutacsot s az abban #mény. De várhatunk-e további Pulanatban felrobbant. J fejlődést? a távlati megfelelően 4 kisfiú bal kezefejét telje-*j A terveknek és h^szétroncsolta, ! i célkitűzéseknek megieieioer it> . helyütt is behatoltak az' ebben az évben az összterme- ^szilánkok. Nagy Gyulát a * lésnek 13,8 százalékát akarják '‘‘fok azonnal a kórházba" ----i*— -»i~i-----—=—^ ■ “Oltották. Valószínű, hogy ^ kezét amputálni kell. Időj árás jelentés kokszolásra alkalmas szénné előkészíteni. A cél az, hogy a kokszolható széntermelés fo­kozatos növelése eredménye- i ként 1975-re a kokszolásra al- , i kalmas szénmennyiség mégha-* ,yárható időjárás szombatonl*1«**» az össztermelés 23 száza-« !h— ......... ................... iiodrSif i^hhez természetesen f" eső , merseitioao eS*.,ir ^- “Midi *€^ kkeleti szél, a nappali fel-*“8? lgl ^gedés kissé fokozódik. \ például 1984-ben szükségessé Sató legalacsonyabb hő-» yf * ejgy uj, modern_szénmos. Séklet ma éjjel: 10-13 fok.« felepitese Hosszuhetenytol e ^magasabb nappali Mmér-< *“• B hosszuhetenyi es va­riét szombaton: 21-24 fok« lószinűleg a Beta-aknai. bá­jfnyauzemek szenenek előkészi­gi 70 százalékos arányt 1975-ig 98 százalékra növelhessék. A pécsi bányák vezetői, munká­sai ugyanis jól tudják, hogy nekik nemcsak szenet, hanem elsősorban jó szenet kell termelmök. A kokszolható széntermelés azonban nemcsak jelentős előnyt, devizamegtakarítást je­lent népgazdaságunk számára, hanem átmeneti gondokat is okoz. Hogy melyek azok? A gondok közül az egyik legégetőbb, hogy a kokszolha­tó szén előállítása közben ke­letkező szénféleségek közül csak a kocka-, a dió-, az SSK- és a kovácsszenet, valamint időszakonként az iszapszenet tudják csak értékesíteni. — A 3100 kalóriás közép termék, az aprópala viszont nem kefll sen­kinek. A hazai tüzelőberende­zések sajnos nem alkalmasak (még a most épülő mohácsi fa­rostlemezgyár kazánjai sem!) ilyen alacsony kalóríájú, ma­gas hamutartalmú szenek el­tüzelésére. Ez pedig azt je­A HÉT FILMJEI Éjjeli őrjárat (Szovjet film.) lenti, hogy amíg az újhegyi erőmű elkészül, naponta 500 tonna 1700 kalóriás aprópalái el kell dobni, a középtermékeí pedig részben Mohácson, rész­ben az épülő erőmű mellett tonnánként 130, illetve 30 fo-i1 rintért tárolni kell. Amíg tehát a fenti problé­ma megoldódik, vagyis az új­hegyi erőmű felépül, e gondo-»| kon csak úgy lehet könnyíte­ni, hogy a pécsi bányaüzemek­ben lehetőleg minél alacso­nyabb hamutartalmú szeneket termelnek, s mindent elkövet­nek a tisztántermelés fokozá­sa érdekében. A tröszt és a bá­nyaüzemek vezetői éppen ezért elhatározták, hogy azokat a fejtéseket, ahol a szén hamu­tartalma eléri a 40 százalékot.* . . _ ... . .... . . , , nem művelik tovább, azokban A moszkvaxGorkij fümstu- című uj szovjet filmnek. Aren* a f»itz~vhPTi rwtifT ahol u\dió művészkollektivája Vlagyi- dezo izgalmasan bonyolítja a széntelepben vastagabb pala J'mir Szuhobokov rendező Írd- cselekményt a nyomozást, min* beágyazás van a palát külön nVllkával értékes filmet ke- den pillanatban váratlan hely* fejtik le ’ szítéit a rend, a nyugalom es a zetet teremt. Az éjszakai fel* Ali - ., , \ biztonság névtelen katonáiról, vételek, a hatásos kísérőzene, a A kokszolható szén eloke- a rendőrség tagjairól. A rend- feszültséggel telített rendezés szitese során keletkező közép- örök a hősei az Éjjeli őrjárat emeli a film értékét, termek hasznosítása az ujhe-i1 gyi erőmű felépülésével tehát megoldódik. A mecseki szén-i medencében a kokszolható (» széntermelés tervezett ütemű 1i növekedése azonban olyan (I mérvű, hogy ez a megoldás is)» csak átmeneti lehet. Éppen)» ezért valószínűleg az elkövet-1« kezendő években sor kerülj majd egy újabb Pécs környéki erőmű felépítésére. Az aranypók (Csehszlovák film.) közi ött. A KALANDOR t ®°vány ember, apró gomb- ,er"-kkel, csontos arcával, ^szegletbe kúszó bajusszal, geneses csillagzat alatt szü- > soha csalódás, nélkülözés H?1 sanyargatta, valahogy fjj,núig és minden sike- ijJ neki, olyan valaki, akire a mondás, miszerint 1° a jég hátán is megél”’. <.r®a2 ugyan, hogy most az %t?er "megolvadt a jégf e9 lr® és bekövetkezett az, ami ^e°ként minden kalandor •dI .futásának utolsó állomá- ^.tejenti: a lebukás. Pedig Wp” utat tett meg idáig, ticsak mást ne említsünk: ^nhárom esztendő alatt ép- tfy. huszonnégy munkahelyen meg több-kevesebb si­ld?e micsoda „pozíciók” vol- k kérem! p téjJ,® Szilágyi. Attila leránt fölcsapott tanítónak — kp*'. 19_43-ban —, pedig édes­re, no meg a ravasz, kalandor természete. így aztán a következő évek­ben mindig másutt és mindig más-más szakmát” választ: lesz belőle traktoros, gépállo­mási igazgatóhelyettes, a Föld­művelésügyi Minisztérium ön­tözési főosztályán munkaügyi előadó, gépjavító vállalatnál „motorszerelő”, Debrecenben normás, a Hajdúsági Iparmü­veknél ismét normás, gépállo­mási brigádvezető, a pécsi ;; Népművelési tapasztalatcsere Pécsett |! A Művelődésügyi Miniszté- rosi tanács népművelési dolgo-j rium tanácsigazgatási főosztá- zói részére tapasztalatcsere ér- | lya és a városi tanács műve- tekezletet tart. Arató Attila, aj lődésügyi osztálya június 18-án debreceni művelődésügyi osz-(i és 19-én Pécsett a városi ta- tály helyettes vezetője beszá-(i nács kistanácstermében a me- mol Debrecen népművelési (i gyei jogú városok és a fővá- helyzetéről, Szőnyi József, a fő-, > városi tanács népművelési osz-|i tályának vezetője a hivatásos)» és műkedvelő művészeti terü-i» let irányításáról beszél, Timári» Irma, a pécsi városi tanács $ népművelési csoportjának ve- De el- zetője az ismeretterjesztő mun­rándulva a határ felé fogták, visszahozták, a __ csö nzők nem kis örömére. — Persze, hiszen nagyrészük egy szerű, dolgos kisember, aki összekuporgatott kis pénzéi jószívvel adta ennek a szélhá­mosnak. 4 A kalandor pályafutása vé­get ért. Végigszélhámoskodta az országot, becsapta az áru­pénzüket tették rá, hanem azo­kat is, akik tartották a sza­^e hát azokban a háborús fői»- n unvan kinek jutott köze volt a pedagógiá­it eszébe, hogy a székely- !épJ*?turi tanítónak tulajdon- n °klevele sincs?! Szórni Attila Lóránt tanit- a kis székely nebulókat, 'Urirj Megunva a katedrát s a tojj nyt, — a szovjet csapa­^i^keztével — tolmácsi mi be[ szénbányánál bányalakatos, az már létrát, míg a kalandor fel­uránbányánál normás, a Gép- kapaszkodott rafia.;; javító Vállalatnál munkaügyi osztályvezető, bércsoportvezető » .................. és .-.-. «( ... És 1956. november másó- dikán „önálló kisiparosu! )» Ilyen szerencséje is csak Szt-)1 lágyi Attila Lórántnak lehet, I* Nagydobszán Tra- hogy az ötvenhatos zűrzavar-0 nyék Jánosélc Id- ban, éppen november másodi-1 * csíny konyhájában kán, átveszi az iparengedélyt (' beszélgetünk. A gaz- Ettől a naptól kezdve Szilágy i da nincs otthon. Hal- Attila Lóránt már mint „sep- ivadékért ment vala- rűkészítő kisiparos” nyitja mer« melyik faluoa, mert „műhelyét” Keszüben, hajdan i' most it^sZÜ;t el a céhek derék utódaként. Csak-« termclőszöve’kezet hogy ha eddig minden sikerül « 2o holdas halastava. neki, — most valami nerr f Három mázsa -ivadé- sttmmelt. Ellátta a környéke1 \ már hoztak a seprűvel, addig ment is a bolt.« mekényesi tsz-től, de de aztán több seprű nem kel- V úgy látják, ez még lett. Ezután nagyszerű ötletté ' kevés, több keli ah- gyerek-mikroszkópokat gyárt. J hoz, hogy te’ jos le­________ ___ Izgalmas, érdekes Hruska húzza a többit. Hruska szere* fe öl-jka módszereiről és ereómé-{'f°Qtechnikus sorsa és egyben pét Robert Vrchota játssza, nyeiről számol be. (> bizonyítja, rosszul jár az, aki Mariét, a feleségét Jana Brej* Az elaődásökat vita követi, f letér az igaz, a helyes útról, chova alakítja, Este Mozart: Figaro házassága# Egy elkövetett bűn maga után előadása lesz a Liszt Ferenc*' _ __ Hangversenyteremben. Előad-f Ml; 1*111 lí 0iiem (Nyugatnémet film.) ják a Zeneművészeti Szakisko-«' la növendékei. Vezényel Pau-f Hasonló témájú filmet lát- gyermekeket megmenti. A té- lusz Elemér. « tunk már, úgylátszik a nyuga- ma maga szép, de a filmben Másnap, június 19-én reggel# ti filmproducerek kedves té- fellelhető sok-sok ellentmon­bereket, nemcsak azoikat, akik (folytatják a vitát, majd a me-f mája az elhagyott gyermekek, dás és következetlenség miatt —4 "gye; jogú városok egyéb, sajá-Jilletve a háború miatt árván nem lehet huzamosabb ideig tos problémáinak megbeszélése# maradt gyermekek sorsa. Eb- meghatódni, elgondolkodni. A lesz a tapasztalatcsere prog-? ben a filmben is akad egy ön- film végén természetesen min* ramja. . ? feláldozó nő, aki a deportált denki jól jár, mindenki boldog, Uj utcasor Nagydobszán még akkor is, ha ez nem reá­lis következménye előző tettei• dnek. I t)M®9be lépett. Két esztendö­s ebben a mikroszkópban a na­gyon a jövedelem. gyítást egy olajcsepp végzi. --- \ feleségét, és lányát, Meg kell hagyni: ötletes, jc (| TVI^i-isk-at azonban dolog, gyerekeknek kivámép- oUhon találom, eijött Pert- (»Hodoli Pista bácsi is ;;.De megint üldözi a hal- <» és most a nagydob- szerencse. Most már sok a i» szai tsz-tagok életé- seprű a környéken, sok a gye röl beszélünk. rek-mikroszkóp is, megint be Ez az utcasor, ahol következik a „Szilágyi A. L I«laknak, 1949-től épült cég” válsága. A kalandort már I' ki. Volt, aki kapott csak hathatós anyagi támoga állami hitelt, de lég­iós rántaná ki a tönkremenés-f többen saját erőből családi fész- meg­- ■—«=•«» rr«H RPBllPiipl termelő­Hry^elöként titulálják Sár- ezer forintot kér kölcsön, no«( szövetkezet. Azóta ^ joggal persze, mert a rne® k*s«üb összegeket is, —«(több mint nyolcvan dona háború után Nagyvára- hj kjneuezték (vagy 6 saját »függetlenített szerve- \ánf*’ — bár még ma sem Kgy Pontosan meghatározni, köjg, e furcsa beosztás, miféle y^M-ségekkel és munká- ««noíg/f- De méo abban az esz- f«íj °en földművesszövetke- ^néteZetö. íesz «oy községben, Pedig lén enuet. előre: el­S I)p—. — — *— v ^/v f Ofc>Va If I (/ | ** %it ezését is kézbe kapta.. — mondván: „komoly wáltolko-' lakóház épült e so- «z * eztán az ám a baj, hogy zásba kezdek, ha beüt, a pénzt"ron, természetes-m ,Szilá9Vi Attila Lóránt ^«« AÍIűn ember, néhány tovább sehol hajtja, űzi előre visszaadom.. Nem ütött be sem a vé­Harmincki­lencezer forint adóssággal el- Jbákba új bútorok indult reményire szt ve, kiáb- # kerültek. ron, istállókkal, sertés­ólakkal és az új szo- is A tavalyi zárszá­madásikor Hodoliék is hazavittek 33 má­zsa búzát, 6 mázsa árpát, 4 mázsa zabot, 12 mázsa répát, 10 mázsa krumplit, 18 mázsa szénát, szap­pant, cukrot és 15 000 forint készpénzt. Ezért hárman dol­goztak. Két lányuk már férjhez ment, de a harmadiknak is meg van az új szoba­bútora. Építettek la­kást, istállót, mert van két tehenük is, a sertéstartáshoz meg ólakat kellett építeni. A tavalyi zárszá­madás után Tranye- kék is építettek új sertésélat, mert ta­valy is négy sertést hizlaltak. Idén meg már újból vettek hármat. Csinos laká­suk, új bútoraik van­nak, felruházkodtak, deszkákat fűrészel­tettek a további épít­kezéshez. Mariska semmivel sem cserélné fel a tsz-t. Azt mondja: — Bárhová megy az ember, sehol nem él olyan nyugodtan, mint a szövetkezet­ben; Az anyja meg hoz­záteszi: — Érthető, hogy mi könnyebb mun­kával több jövede­lemre teszünk szert. Ugyanis ha nem ad­ja meg valaki a föld­nek, ami kell, nem teremhet. Márpedig a tsz megadja. Hány­szor mondják nekem: nem tudom mit csi­náltok ti a földdel? A mi kukoricánk még nem is kel, ti meg már kapáltok..; A termelőszövetke­zet földjeit meg is nézhetik. Eddig még minden esztendőben jóval szebb volt a kalászosuk, kapásuk és minden növény- féleségük, mint az egyéni gazdáké. Ter­mészetesen ezt az egyéniek is elismerik és keresik a módját, hogyan érhetnék utol a szövetkezetei. Az első évek bi­zony nem voltak könnyűek a közös­ben sem. De vettek már gépet, saját traktorukkal szántot­tak, vetettek, Most néprajzi előadás a TIT-ben meg a kapálást és kaszálást is azzal*', végzik. Nem meglepő*' tehát Tranyek Ma­riska véleménye: < A TIT néprajzi szakosztály* — Nem bántam*'június 10-én este 7 órakor elő« meg, hogy beléptem... adást Senkivel nem cserél-«, BéJa Klubjában. j* „ . , _ « , (»mal Gonda Béla egyetemi ta­Ma nska most ké-(|nár^ a Magyar Tudományos szül férjhez, édes- ((Akadémia néprajzi főosztályé­anyja elmondja, Inak elnöke: „Néprajzi kutató hogy a legény munka a Magas Tátrától a Fe­tos, Pécsett dolgozik, kete tenger}g” címmel tart elő­de van már a szőve;- acjást. Az előadó hangos film kezeinek is annyi kíséretében számol be szlovák, lengyel, román és dobrudzsaa- tatár tanulmányútjáról, gépe, hogy jő volna több szakember. Le­het, hogy még Ma­riska férje is szövet­kezeti tag lesz. Mi­ért dolgozna külön a család, amikor ez­után már a tsz is oszt készpénzt min­den hónapban. El­készült a fűrészgat- ter, amelynek annyi a munkája, hogy alig győzök elvégez­ni. Pénzit kapnak majd a szerződéses növények után, a traktor is, az állat- tenyésztés is hoz va­lamit. Úgy, hogy 10- 12 forint minden hó­napban jut egy-egy munkaegysége* L J. KÖZÜLETEK1 MAGÁNOSOK! FIGYELEM! Feslarészlegiinli minden igénynek meg­felelő mintakollekcióból választható falminták alapján VÁLLAL SZOBAFESTŐ-, (arany és ezüstszínben is) MÄZOLÖ ES CÍMFESTÖ MUNKÁT. KOMLÓI HELYIIPAR SZOLGÁLTATÓ V. Komló, Kölcsey l.sz. Telefon: 11-84;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents