Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-07 / 133. szám

2 NAPLÓ 1958. JÜNItrS 1* HÍREK A lottó e heti nyerőszámai: 30, 52, 56, 76, 83 Község-fejlesztési tervek a szigetvári járásban 3,210 400 forintok fordítónak a szigetvári járás községei a község fejlesztési gélokra. Bán­fa, Hőből és Rózsafa kultúrhá zat épít, Boldogasszonyfa, Kis- lüiruí-d, fbafa is Gyűrűfű falu- vlllamosításra használja fal az összeget, a többi községek jár­dát építenek, iskolai felszerelé­seket is könyveket szereznek be. 4500 látogatója volt a szovjet könyv- és kép- kiaUííasnak Véget ért a Hazafias Nép­front székházáöam az MSZBT és a Megyei Könyvtár Idegen­nyelvű Könyvtára által rende­zett szovjet könyv- és képki- állítás. A kiállítást a három hét alatt több mint 4500 láto­gató tekintette meg. A ven­dégkönyv bejegyzése! szerint a látogatók tetszését megnyer­te a kiállítás és igény mutat­kozott arra, hogy a jövében is rendeznek hasonló kiállításo­kat. Kevesebb hiánycikk A Rövid- is Kötöttáru Nagy kereskedelmi Vállalat raktárá­ba több olyan áru érkezett, amely eddig hiánycikknek szá­mított. így például nagyobb mennyiségben férfi apacsing, női japán és rövidujjas pullo­ver, habselyemáru, nylon ha­risnya és zokni, valamint kö­tött fürdőruha érkezett és ke­rül ki hamarosan az üzletekbe Az Eszéki Művészeti Együttes Baranyában Június 13-án érkezük Bara-; nyába az eszéki ének-, zene- és táncegyüttes. Szombaton a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában, vasárnap pedig a; Mohácsi városi Művelődési Házban mutatja be műsorát. ' Tapasztalatcsere Barcson A szigetvári járási tanács mezőgazdasági osztálya és a Hazafias Népfront járási bi­zottsága a jövő szombaton ta­pasztalatcsere céljából látoga­tást szervez a barcsi országős hírű tsz-be. A látogatáson tsz- tagok és egyéni parasztok is részt vesznek. Ma este: pöttyös bál A hagyományos szombati bálok keretében most pöttyös bálra kerül sor a Doktor Sán­dor Művelődési Házban. A művelődési ház udvarán éjfél­kor a pöttyt^-ruhások nagy keringő je következik. A tom­bolán szintén pöttyös-ruhás nyerheti a nagydíjat, az édes­ségekkel megtöltött virágkoee- rat. Kerimowl és kerthelyiség nyílt Szigetváron .4 szigetvári kultúrház udva­rán hetenként háromszor ját­szó keskenyfllm-vetítő mozi nyílt meg az elmúlt hét falva-• mán. Ugyancsak a kultúrház udvarán nyitották meg a 200 férőhelyes, tekepályával fel-1 szerelt kerthelyiséget i*. Bővül a Tejipari Vállalat A régi sörgyár helyén építik i a Tejipari Vállalat új központi: sajtérlelójét, amely kb. 25—30 j vagon kapacitású lesz. Az új< sajtérlelőhen érlelik majd kor-: szerű temperáló berendezések-', kel Kacsóta, Sellye, Pécsvárad ] sajttermését. dunantüu napló * Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága é« a megyei tanáca lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: A* MSZMP megyei pártbizottsága Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Józsel A. U. 10. T: 18-3», 15-33 Hirdetésfelvevő iroda: Kossuth Lajos utca 32. Tel: 10-18. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj 11.““ Terjeszt! a Megyei PostaWvatal HírlapofiRtálya és a Dofltahivatalok . _______ PÉ CSI SZIKBA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u, W, se. Telefon: 30-37 ­nyomdáért felel: Melles Rewo Marxizmus-ieninizmus vizsgák az egyetemen 7 9,Úgy haragszom a protekcióra“ Június, elsején megkezdőd- szak tantárgyakban is gye il­lek a marxizmus-ieninizmus gék, tehát nem szeretnek ta- vizsgák az egyetemen. A vizs- nulnd. A bukottak száma a gák nagy erőpróbák elé al- marxizipus-leninizmus vjzs- Wtjak a marxista tanszék ok- gáknál sem több, mint mönd- tatóit is, hiszen június 30-ig, juk a biológiai vizsgáknál, tehát egy hónap alatt mint- Zinhober elvtárs a követke- egy 2000 egyetemi, főiskolai, zőkkel magyarázza a fejlő- — illetve levelező hallgató dóst: I: tol készültségét bírálják el — 1. Az ellenforradalom óta mindössze kilencen. eltelt másfél év eredményei A diákok is megfeszített — még a fenti diákok között erővel tanulnak. Eddig mint- is. — bizalmat keltettek ama egy 30—35 százalékuk vizsRá- párt iránt, amelyet a marxlz- zott. Az orvoskar J. évfolya- mus-lenin izmus elmélete vet- mának 5-ös csoportja filozó- zérel. Kedvezően hatottak a fiából 3.7. 6-os csoportja 3.4-es nemzetközi munkásmozgalom, eredményt ért el. A jogikar a kommunista- és munkáspár- II. évfolyamának 2-es cső- tok sikerei is. portja 4-ea átlaggal büszkéi- 2. Nem igaz, hogy az egye- kedik. (Ez utóbbi átlagon fe- temi ifjúság nem fogékony ez tokban. Megszerették oktatói­kat. Talán kicsiségek, de so­kat elárulnak: az előadások után diákgyűrű veszi körül az oktatót a folyosón és szenve­délyesen vitatkoznak- a hallot­takon. Vagy: többször megtör­tént már, hogy azok a hallga­tók, akikben valamilyen ké­telyek maradtak az előadás egy-egy kérdését illetően, be­kopogtak a tanári szobába és tanácsot leértek. Ezek mind a bizalomról tanúskodnak és a bizalom már fél sikernek szá­mít, hiszen a problémák azzal még nem szűnnek meg, ha el­hallgatják őket. Az a jó és egészséges, ha beszélnek ró­luk! A Politikai Bizottság egyik lüti eredménynek számít.) új iránt. Az orvostanhallgatók határozata kimondja, hogy a Nagyjából ilyen osztályzatok jórésze például szenvedélye- születtek a félévi vizsgákon sen tanulja a filozófiát. Rabul is, a számok puszta össze­hasonlítása azonban nem sokat mond. Félév óta ugyan­is emelkedtek a követelmé­nyek és megváltozott a hall­gatók egy részének a marxiz- musr-leninizmuahoz való szonya ie. A tanév kezdetén a diákok bizonyos része nem tartotta teljes Jogú tantárgynak a marxi zmus-lenin,izmust, ügy marxi zmus-leninizmust a tör- ténelmiség alapján kell taní­tani az egyetemeken. Ez any- nyit jelent, hogy a filozófia oktatását nem Marx és En­gels műveivel kezdik — mint régebben, — hanem a görög filozófusokkal, majd Hegel, Feuerbach műveinek marxis­ta elemzése után folytatják Marxszal és Engelsszel. Ha­sonló módon tanulják a poli- a bélyegét. Ez már tikat gazdaságtant is. Mindez A mai oktatást ko- igen nagy hatással volt a diá­ejtj őket a marxista filozófia vaslogikája, keresik a filozó­fia és a; szaktárgyak közötti kapcsolatokat, 3. A marxizmus-ieninizmus oktatásának színvonala emel- vi- kedett. Az elmúlt években igénytelenek voltak az okta­tók, a dogmatizmus és prak- tlclzmus sokszor rányomta a tanításra a múlté. kezelték, mint a szükséges moly elméleti felkészültség kokra, hiszen látják, hogy a rosszat, amit tanulni kell, jellemzi, nem hagynak meg marxizmus nem a semmiből mert megkövetelik tőlük. Eb­ben az ellenforradalom esz­mei és politikai hatása tük­röződött még. Ma egészen más a helyzet. Amint Zinhober Ferenc elv- tám a marxista tanszék veze­tő adjunktusa elmondja, nem az ellenforradalom után, ha­nem talán még sohasem tanul­ta a diákok túlnyomó része a marxi zmus-leninizmust olyan tisztelettel, mint ma. Azok a hallgatók, akik » marxizmust hanyagolják, a „nyitott kérdéseket“. A többi született, meggyőződnek arról, között azt is megmagyarázták hogy a marxista-leninista filo- hogy mi az oka, az un. nyu- zófia és politikai gazdaságtan gatnémet „gazdasági csodá“- toronymagasságban áll az nak, mennyire labilis ez, s idealista filozófia illetve köz- hogy a válságjelenségek előbb gazdaságtan felett. Kerék La- utóbb itt is hatni fognak. (Uj- jós, II, éves joghallgató sze- ságolvasó emberek tudják, rint, ha a marxizmus-leniniz- hogy nagy eladatlan szén- must mindig így tanították készletek hevernek a nyugat- volna, akkor sokkal kevesebb német piacon. A válságjelen- baj lett volna az egyetemen ségek tehát máris éreztetik a hatásukat). A józan, őszinte hang nagy visszhangot keltett a hallga­az ellenforradalom idején. Társa, Dravecz Tibor elv társ is igen elégedett az oktatás­sal. A iára való! eremből ítéletet hirdetett a bíróság * Anna- aknai halálos balesetek ügyében Május 31-én a komlói városi bíróság nyilvános tárgyaláson hozott ítéletet két háláló« bal­eset ügyében. A két halálos baleset 1967. december 5-én történt az Anna-akna negye­dik szinti 7/a kéleti fejtésé­ben; Az elhaltak: Albrecht István csapatvezető vájár és Bíen József aknász. A tárgya­láson mintegy tizenegy em­ber tanúvallomásából kide­rült, hogy Albrecht István és Bien József a bányabiztonság, a munkaszabályok tudatos megszegésének áldozatai let­tek. Ezért elsősorban felelős­ség terheli Kovács Árpád csa­patvezető vájárt, pécsszabolcsi lakost és Vérüké István ak­nászt, komlói lakost, az aláb­biak miatt. 1957. december 4-én a dél­utánt« műszakban — a szóban forgó fejtésben — Kovács Ár­pád volt a csapatvezető. A széntermelés nem ment, mert a fejtés alsó részét erősen biz* tosítanl kellett. Vertike István nem a fejtési dolgozókat bízta meg ezzel a feladattal, hanem odaküldte Szölöp János vájárt, aki pontos időben meg is je­lent a munkahelyen és hozzá­fogott az ácsoláshoz. Még egy pótácsolat és öt középtámfa építése hiányzott, amikor Ko­vács Árpád azt mondta Szö­Irodalm! est a városi művelődési házban A pécsi ünnepi hetek kere­tében június 13-án irodalmi est lesz a városi művelődési házban. Az esten szereplő pé­csi írók: Bárdoei Németh Já­nos, Borsos József, Csorba Győző, Gyenis József, Kende Sándor, Pókolitz István, Pál József és Szöllőei Kálmán. Be­vezetőt dr. KoTta Ferenc főis­kolai tanár mond. Közremű­ködnek : Simor Erzsi, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője, Székely Júlia zongoraművész­nő ór Kajdi Béla főiskolai hallgató. köp Jánosnak: „Hagyja abba az ácsolást. A további bizto­sítást a fejtési dolgozók vég­zik és még szenet is termel­nek a délutános műszakban’’, így is történt. Szölöp János elment. Vertike István aknász, aki jelen volt az, esetnél, nem szólt semmit. A fejtési dolgo­zók pedig termelni termeltek ugyan szenet, de a biztosítás­ról ,megfeledkeztek”! A délutános műszak végén a kiszállás után Vertike István aknász a fürdőben találkozott Bien József aknásszal, aki az éj jeles műszakra volt beoszt­va. Részletesen tájékoztatta « fejtés állapotáról és kérte, hogy éjjel biztosítsák. De ez sem történt meg. Albrecht Ist­ván a fejtésben dolgozó csa­pat vezetője bár tudta, hogy a fejtés alsó része veszélyben van, nem biztosított. A fejtés­ben folyt a széntermelés. Bien József aknász, aki a fej­tésben tartózkodott, a figyel­meztetés ellenére sem fordított gondol a biztosításra. Az éjjeJes műszak vége felé a veszélyes helyen hárman tar­tózkodtak: Bien József ak­nász, Albrecht István csapat- vezető és Gering József vájár. Hirtelen nyomás következett be és. a három ember az om­lás alatt maradt. A fejtési bá­nyászoknak nagynehezen si­került Gering Józsefet élve ki­szabadítani. A másik két em­ber életét nem sikerült meg­menteni. A komlói városi bíróság ezek alapján bűnösnek mond­ta ki Kovács Árpád elsőrendű vádlottat és Vertike István másodrendű vádlottat bánya­biztonság tudatos elhanyago­lása és ebből következő halá­los balesetek és súlyos testi sértés bűntettében. A vádlot­tak a tárgyaláson kőzetnyo­másra hivatkoztak, amely el­len szerintük „semmilyen biz­tosítás nem segíthetett volna”. A bíróság ezt a kifogást nem fogadta el. mert a rendes biz­más, és az ott tartózkodóknak idejük lett volna menekülni. Az ítélet hozatalánál figye­lembe vette a bíróság, hogy a fenti vádlottak büntetlen elő- életűek, valamint azt, hogy a beosztásuknál fogva éppen olyan felelősség terheli Bien Józsefet és Albrecht Istvánt, mint a vádlottakat. A vádlot­takat egy évi börtönbüntetés­re és 500 forint pénzbüntetés­re ítélte a komlói városi bíró­ság. A börtönbüntetést három évi próbaidőre felfüggesztet­ték; (Demeter) Csendes" beszélgetéssel vá- t rakozunk. az autóbusz meg­állónál. Előttem két asszony álldogál, halkan fűzik a szót, de azért jól érteni. Az egyik, középtermetű, gömbölyű asz- szonyka, kezében krómozott, kétágas csap, úgy nézem für­dőkádhoz való. Egyszer csak felemeli. — Három hónapja szalad­gálunk érte. Azt hiszi, kap­tunk? Pedig mindenkinek avizáltam, akit csak ismerek. Most végre sikerült... — A fürdőkályha már megvan? — érdeklődik a má­sik. — Ne is mondja. Megsze­reztük, de majdnem ezer fo­rintba került, Olyan köny- nyen kérik a pénzt. — A kád is bele kerül any- nyiba, de abból is kevés van. — Azért akad..; — vála­szol sokat sejtetően a csap immár boldog tulajdonosa. A másik érti, mire céloz a félmondattal. Bólogat rá, egy darabig hallgat, támasztja a korlátot. — Tudja csattan fel — én úgy haragszom a protek­ciózásra! Nincs ennél díja­sabb dolog, mert ha van va­lami, akkor legyen minden­kinek, ha meg nincs, akkor nincs. — Nem Í3 tisztességes el­járás — erősíti a gömbölyű asszonyka. A szép, krómozott, bakelit fogantyús csap megcsillan * lámpa fényében. — A múltkor is, mi tör­tént. Hatan mentünk el bal­lonkabátot vásárolni. UgV sajnáltam szegényeket, pedig mennyire szerettek volna. Csak egyedül nekem jutott, volt egy ismerősöm ...A leg­szívesebben mindjárt vissza­adtam volna, de ha már hoz­zájutottam, miért ne vigyew el, igaz? Bizony, bizony, miért ne fogadta volna el, hiszen kifi­zette, különben is 5 „harag­szik a protekcióra”. (BOCZ) Körbe, körbe, karikába Az ésszerűség sok, igen nagyszerű tettet vitt már véghez szülőjének, az ember­nek örömére. De nem kevés az olyan ésszerűtlenség, amely másoknak bosszúságot okoz, szülőjének pedig sem­mit, Ez utóbbi kategóriába tartozik a hidasi péküzem sorsa is. A pékség szenet, méghozzá hidasi lignitet használ a ke­Hidasról először becsavarog Pécsre vonaton. Utána visz- szavándorol Pécsváradra. W azután teherautóra rakják ét elfuvarozzák Hidasra a pék­séghez. Ez ugye egyszerű és a szénnek igazán megbocsát­ható. Annak igen, de aki miatt vagy ami miatt az ilyen fe‘ lesleges szállításokat el kell végezni, aligha. Nem lenne jobb, ha ez á péküzem azt a mericék felfűtéséhez. Ez nagy- néhány tonna szenet ott hely­szerű ugye? Csakhogy ez a hidasi lignit egy csavargó szénfajta, olyan mint a vá­sott utcagyerek, aki iskolába otthonról vagy iskolából ha­za éppen ellenkező irányba indul, nehogy túl korán oda­érjen, esetleg egyáltalán ne érjen oda. Nos, ez a szén ben teherautóra rakhatná es elülhetné azon a néhányszáz méteren a pékséghez? Iga ez ésszerűbb, egyszerűbb és nagyszerűbb lenne és mire *s lehetne fordítani akkor azo­kat a forintokat, amit a ff" lesleges szénszállításra elköl­tenek, „Turisták figyelmébe!“ címmel május 17-én cikk je­lent meg arról, hogy a gon­datlan turisták tüzet okoztak a Mecseken. A továbbiakban figyelmeztetik a turistákat, ha ez ismétlődik, tilos terü­letnek nyilvánítják a Mecsek egyes részeit. Az igazi turista legfőbb ér­deme, hogy szereti az erdőt, ezért védi — azaz természet- barát. A fiatalok oktatása is ezzel kezdődik: óvakodjatok az erdőtűztől, vigyázzatok! A cikk általában turistákról beszél, de nyilván a gondat­lan, hanyag, felelőtlen kirán­dulókra érti mondanivalóját. Legalábbis ezt szeretnék re­mélni a turisták, akik nemhogy tüzet okoznak, ha­nem ha valahol elhagyott ta- bortűzmaradványokat, még meleg parazsat találnak, el­oltják, átvizsgálják a helyei- A rendetlen kirándulókkal szemben védeni kell az er dót és helyes lett volna kér­ni a turistákat, akik járják ® Mecseket, hogy segítsenek ebben az illetékeseknek. lem­ezt ők kérés nélkül eddig Is megtették, jó szokásukról ez­után sem mondanak le, még akkor sem, ha azonosítják őket a rendetlen kirándulók­kal. BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBA RÁ T SZÖVETSÉG. tosítás esetén nem következett: tsz párttitkára így volna be olyan hirtelen a nyo- érvel. / Tsz-agronómus Az ivánbattyáni Ságvári tsz-ben ja­nuárban meggondol­ták magukat. Szá­moltak így is, szá­moltak úgy is, a vég­eredmény mindig csak az volt; kifize­tődik a tsz-ben az agronómus. Bemen­tek a járási tanács­hoz: — Helyezzék mi- hozzánk Harmatos Benedeket — kérték. — Miért éppen őt? — Régi szakember, ismerjük, érti a munkáját;: •, És Harmatos Bene­dek február elsejétől az ivánbattyáni Ság- vóri Tsz agronómusa. 1500 forint havi fixet kap — ennek felét az állam fizeti — és melléje még tíz mun­kaegységet is kap a termelőszövetkezet­től; — Miért kellett maguknak agronó­mus? — kérdem. Pálinkás Ferenc, a — Gyakorlati em­berünk sok van, de olyan, aki az elmé­lettel is tisztában volna, nincs. Eddig függetlenített brigád vezetőnk volt. Most nincs. Az agronómus látja el ezt a felada­tot is. Az elnökünk is szakképzett em­ber, de ót leköti az elnöki teendőkön túl a hat holdas kerté­szet, meg a tizen­nyolc holdas halastó. Harmatos elvtárs fő­leg az állattenyész­tésben tevékenyke­dik.,, A tagok akkor sem ellenkeztek, amikor a gondolat felvetődött, így gondolkodtak: — 350 hold földünk van, harmlncketten vagyunk, több mint tíz hold jut egy-egy tagra — szükségünk van az elnökünk mellett még egy olyan emberre, aki jól meg tudja szer­vezni a munkát, mert különben nem tu­dunk megbirkózni ezzel a sok földdel. Igazuk volt, nem csalódtak. Az ember azt hinné, amikor hallja: 350 hold föld­höz mindössze 32 tag van, hogy itt teljesen külterjes- a gazdál­kodás. Pedig nem így van. — 6zép szarvasmarha és ser­tésállományuk van, emellett még van erejük arra Is, hogy fenntartsanak egy hatholdas kertészetet meg egy 18 holdas halastavat is; Miért? Mert amit csak lehet, géppel végeztetnek. Három és fél normálholdmyi gépi munka jut ná­luk egy-egy hold földre — ez pedig nem kevés. A Ságvárl-ban azt mondják: — Az agronómus eddigi munkáját nem igen lehet még le­mérni, hogy milyen munkát végzett, az majd az ősszel dől el Igazuk van n,ek,„, isi de a falubeli nek is, akik a s? .. búza és ősztárP8' t téseiket látva, mondják; ■ah- Ebben benne V az agronómus * Ez pedig azt. jele*' ti: az egyéniek ^ IPX­termést várhat a nt melőszövetkezet­merték: jóval ők, könnyű neRikj rne° kapnak gépet, _ - jobban hozzaJ'-ltn jSj a műtrágyához mint az egyénfBn agronómusuk « Ez mind iS«z. ;/UK abban nincs . ayé az ivánbattyáni nieknek, hogy ezt úgy nnondJ mintha nekik eZ^;]n- lehetne meg. hatnak ők is, in- műtrágyét, akár m dent géppel men­tethetnek, lehet ronómusok is. csak akkor, ha al'n ják. A döntőn végszó az övék.

Next

/
Thumbnails
Contents