Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-28 / 150. szám

<> N A P tO 1958. Tcmrm Nagygyűlés Szófiában ' (Folytatás az 1. oldalról.) A korhmunisták rendezték soraikat: a magyar munkás- osztály újjászervezte forradal­mi pártját. Az ellenséggel ví­vott súlyos harcban újjászer­vezett és egységbe kovácsoló- dott párt maga köré tömörí­tetté és harcba vezette a dol­gozó tömegeket. A magyar munkásosztálynak, dolgozó pa­rasztságnak és értelmiségnek a szocializmushoz hű, nagyob­bik és jobbik fele helyesli és cselekvőén támogatja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány bel- és külpolitiká­ját, gazdasági és kulturális céljait. 4 magyar nép leszámolt azokkal, akik az 1956-os ellenforradalmi felkelést kirobbantották A Magyar Népköztársaság­ban ma harc folyik a burzsoá és revizionista „eszmék” ellen is, a dolgozó nép ellen irá­nyuló politikai nézetek ellen is. De a káros nézetek és poli­tikai irányzatok ellen az esz­mei és politikai harc eszközei­vel és nem adminisztratív esz­közökkel folyik a küzdelem. A revizionizmus ugyan csa­pást szenvedett, de a magyar népbíróság nem a revizionista „eszméket”, nem a káros poli­tikai nézeteket, hanem az es- küszegést, a lázadást, a haza­árulást és a népi demokrati- A viláabéke meg őrzésének lefőbb biztosítéka t kus hatalom erőszakos meg- f döntésére irányuló bűncselek- ö SZOCIQlista tübor országainak egysége ményéket büntette meg. Az 1956-os ellenforradalom bűnö­seinek felelősségre vonása ez­zel alapjában megtörtént. De a jövőre is érvényes, hogy az állam mindenkor teljes erővel lesújt arra, akinek eszébe jutna, hogy a Nép- köztársaság törvényes rend­je, a munkás-paraszt állam, a dolgozó nép hatalma ellen felemelje kezét. Kádár János ezután beszá­molt arról, hogy a magyar nép az ellenforradalom által oko­zott anyagi kárt leküzdve, az ország gazdasági életét is hely­reállította, majd így folytatta: — A Magyar Népköztársa­ság törvényes' rendjének hely­reállításáért, a magyar dolgo­zó nép békés életének meg­óvásáért folytatott harcban, pártunk Központi Bizottsága és kormányunk a tömegekbe vetett bizalomra alapozta poli­tikáját. Legfőbb feladatunk­nak tekintettük: meg nem al­kuvó elvi politika alapján a tömegek bizalmának és cse­lekvő támogatásának megnye­rését. ök nem emberiességet, hanem mindenkor embertelenséget ta­núsítottak a magyar néppel szemben. Tapsoltak és ujjong­tak, amikor 1919-ben tízezer számra; amikor a két világhá­ború között, a „békés és kon­szolidált” húsz év alatt száz számra; amikor az 1956-os el­lenforradalom napjaiban ismét száz számra gyilkolták bestiá­lis módon a magyar nép leg­jobb fiait. Az 6 humanizmusukat a kommunisták, a haladó ma­gyar emberek tízezreinek el­pusztítása nem bántja, őket csak az ellen forradalmárok Igazságos megbüntetése bánt­ja. A magyar nép éppen ezért Pártunk eredményes küzdelmet vív a burzsoá nacionalista métely ellen A tömegekre támaszkodó po-, nem kér az 6 hazug humaniz- litlkánk szerves része volt musukbót A hazugságok különböző !** Al. . a népi demokratikus rend tudatos ellenségeivel való következetes leszámolás Is. Valljuk, hogy ha a nép élni akar és építeni akarja szo­cialista jövendőjét, akkor szét kell zúzni azokat, akik a népi hatalom ellen lázad­va, a nép életére törnek. A . magyar nép leszámolt azokkal, akik az imperialisták aktív támogatásával az 1956- os ellenforradalmi felkelést előkészítették és kirobbantot­ták. A magyar dolgozó nép leg­szélesebb tömegei megnyug­vással, elégtétellel, mint köve­telésük teljesülését fogadták a Magyar Népköztársaság Leg­felső Bíróságának azt az ítéle­tét, amely az ellenforradalmi felkelés főbűnöseinek csoport­ját, Nagy Imrét és társait megérdemelt büntetéssel súj­totta. Nem így népünk ellenségei. Az imperialisták az ítélet hal­latára éppen olyan mérges szi- szegésbe kezdtek, mint az a kígyó, amelynek a farkára lép­tek. Az imperialisták most egyszerre magukra öltötték a humanizmus fehér köpönyegét. Az imperialistáknak azonban, a magyar nép megítélése sze­rint, nem áll jól az emberies­ségnek ez a fehér köpönyege. harsonáit* fújták meg Nyuga­ton Nagy Imre és bűntársai el­ítélése kapcsán. Azt mondják, hogy ez a per a „revizioniz­mus elleni harc eszköze” volt, hogy a „sztálinisták felüikere- kedését” és valamiféle meg­torló hadjárat kezdetét jelenti ez az ítélet. A valóság termé­szetesen egészen más. Nem a „sztálinisták”, hanem a kommunisták által veze­tett dolgozó nép erői kere­kedtek felül Magyarországon. A legfelső bírósági ítélet nem valaminek a kezdetét je­lentette, hanem azt, hogy az ítélettel a magyar nép alapjá­ban befejezte az 1956-os ellen­forradalmi felkelés kirobban­tásában és ennek időszakában népellenes gaztetteket elkö­vető bűnösök felelősségrevoná- sát és megbüntetését. Ami a revizionista „eszmé­ket” és káros politikai néze­teket illeti, azokkal szemben a munkásosztálynak megvan­nak a maga sajátos eszmei és pólitikai fegyverei: a marxiz­mus—leininizmus száz éves diadalutat megjárt elmélete, a kommunizmus legyőzhetetlen igazsága és ennek eszköze a mindennapi politikai felvilágo­sító munka a tömegek között. Kedves Elvtársak, Elvtárs­nők! Az eszmék harcát illetően pártunk álhatatos és eredmé­nyes küzdelmet vív a burzsoá nacionalista métely ellen, azért hogy a magyar nép tömegei­ben elmélyüljön és tovább erő­södjék a munkásnemzetköziség magasztos eszméje. Ellenségeink annakidején, hogy a népet földre teperhes- sék, megkísérelték hazánkat, az ország függetlenségét és szabadságát biztosító varsói szerződés oltalmától is meg­fosztani. Ennek előkészítése­képpen „nemzeti kommuniz­musról” fecsegtek, szították a burzsoá nacionalizmust és kü­lönösen a szovjetellenes sovi­nizmust. Előtérbe Is kerültek és hang­adókká Is váltak egy rövid időszakra a sovinizmus, a szov- jetellenesség legrosszabb csa­tlósai, a burzsoák, a fasiszták és az ő zászlóhordozóikká vált revizionisták. De rövid volt a dicsőségük. Pártunk leleplezte a nép előtt a burzsoá naciona­lizmus reakciós osztály-hátte­rét és népellenes lényegét. Amikor ez év tavaszán Hrus­csov elvtárs vezetésével szov­jet párt- és kormányküldöttség járt nálunk, ez a látogatás a magyar—szovjet barátság dia- dalútjává alakult. Városban és falun a munkás-paraszt és ér­telmiségi tömegek egyaránt lelkes és szeretetteljes ünnepi- lésben részesítették a szovjet elvtársaikat, különösen a kül­döttség vezetőjét, Hruscsov elvtársat. Ez az ünneplés a világ népei nagy és igaz barátjának, a nemzetközi szolidaritás zászlóhordozójának, az ön­zetlen, áldozatkész, \ nagy szovjet népnek szólt. Megbonthatatlan a magyar—bolgár barátság Mi úgy tartjuk számon a Bolgár Kommunista Párt nem­rég lezajlott VII. kongresszu­sát, mint a bolgár szocialista fejlődés és az egész nemzet­közi munkásmozgalom kiemel­kedő fontosságú eseményét. Teljes mértékben helyeseljük, hogy e kongresszus a nemzet­közi munkásmozgalom egysé­gét, a marxizmus—leninizmus elméleti tisztaságát védelmez­ve, keményen megbélyegezte a revizionizmust. A magyar kommunistáknak súlyos és közvetlen tapasztala­taik vannak a revizionizmus veszélyességéről. A magyaror­szági revizionisták csoportja 1956-ban megmutatta a revizio­nista irányzat fejlődésének minden szakaszát és végkifej­lődését is. Hazai revizionis­táink elkezdték a marxizmus— leninizmus elméletének „felül­vizsgálását”, majd a jobboldali politikai platformon át eljutot­tak a népi demokratikus rend­szer alapjainak aláásásáig, a reakciós burzsoáziával való szövetségig, a munkás nemzet­köziség elárulásáig, az imperia­listákkal való nyílt szövet­ségig. Ez volt a magyarországi revizionisták törvényszerű út­ja. Kétségtelen, hogy a revizio­nizmus ma nemzetközileg a legteljesebb formában is egy­séges rendszerbe foglaltan a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének programjában je­lentkezik., emiatt nekünk, ma­gyar kommunistáknak is né­zeteltérésünk és vitánk van a Jugoszláv Kommunisták Sző* vétségével. Mi — abból az elvből ki­indulva, hogy minden ál­lammal békés együttélésre törekszünk — azon vagyunik, hogy ez a nézeteltérés ne rontsa Jugoszlávia és Ma­gyarország államközi viszo­nyát. Ugyanakkor a revizio­nista nézetek elleni, megal­kuvás nélküli harcot né­pünk, munkásosztályunk, pártunk életfontosságú érde­kei védelmezésénck tartjuk. A revizionizmus. elleni harc­ban a következők vezetnek ben­nünket: nem törekszünk a helyzet szándékos élezésére, marxista-leninista elveinkből szocialista bel- és külpoliti­kánkból a revizionizmusnak egy hajszálnyi engedményt nem teszünk, a magyar nép ügyét mindenkor támogató erőkkel, a szocialista országok népeivel, a szovjet, a kínai, a bolgár testvérpártokkal és a jugoszláv pártprogram revizio­nista irányzata ellen fellépő valamennyi testvérpárnál mindvégig szolidárisak mara­dunk. Ez a közöttünk meglévő szo­lidaritás annál is fontosabb, mert & világhétté megőrzésének jelenleg a legfőbb biztosíté­ka: a szocialista tábor orszá­gainak egysége és a védelmi jellegű varsói szerződés. Minden erőnkkel ennek al­egységnek és tömörülésnek az erősítésére törekszünk. Kádár János ezután a ma­gyar és a bolgár nép barátsá­gáról beszélt, hangsúlyozta, hogy összeköti népeinket a sza­badságért és a nemzeti füg­getlenségért vívott múltbeli harcaink emléke is. De népeink barátsága akkor vált igazán teljessé és meg- bonthatatlanná — folytatta —, amikor mindkét ország népe a szocializmus építésének útjára lépett. Ezzel olyan kapcsolat és sorsközösség jött létre né­peink között, amelyet minden igaz magyar és bolgár hazafi áp>ol és erősít és amelyet el­lenségeinknek nem fog sike­rülni fellazítaniok és szétsza- kítaniok sem ma, sem a jövő­ben! A továbbiakban Kádár János a bolgár nép gazdasági és kul­turális élet területén elért nagy eredményeiről szólt: Tudjuk, hogy a bolgár nép fejlődésének történelmi mér­földkövéhez érkezett el, ami­kor a mezőgazdaság szocialis­ta átalakításával — a Szovjet­unió és Kína után a világ har­madik országaként — a szo­cialista gazdaság alapjait mind a városban, mind a falun le­rakta. Fogadják a magyar dol­gozó nép szívből jövő jókíván­ságait e nemzetközi és törté­nelmi jelentőségű győzelmük­höz, majd így folytatta: Küldöttségünk legfontosabb feladatának tekintette, hogy e baráti látogatás során is tovább erősítse a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt ré­gi, mindig a marxizmus— leninizmus alapján fejlődő elvtársi, baráti kapcsolatait. A magyar nép bízik benne, hogy a béke ügye győzedelmeskedik Ha majd népes lesz a mozsgói művelődési ház... Baranya egyik legszebb köz- Volt mát csodálni. A hét sége Mozsgó. Ha a faluval méter mélységű színpad, a tá- szemköztl erdős domboldalt gas, világos, parkettás nagy* nyaralók tarkítanák, az ember terem, « hatalmas előcsarnok alpesi vidéken képzelné ma- ruhatárral, a szakkörök céljá­gát. A hegynek futó utcák, a falu közepén lévő park a tóval, a takaros házak, az ut­cák szélét szegélyező nagy fák barátságossá, kedvessé teszik a falut. A kedvességhez ma már hí­resség is járul. Júniusban hi­res lett Mozsgó remekbe ké­szült művelődési otthonáról; A művelődési otthon avatá­sára meghívókat küldtek szét a környező falvakba; — Toborozni kéne közönsé­get — ajánlotta valaki — hát­ha nem lesz tele a nagyterem; — Nem kell ide toborzás, —# aki akar jón, aki nem akar, nem jön — mondta ki a szen­tenciát Kiss elvtárs, a tanács­elnöke; S mi történt? Annyi volt a ra alkalmas kisebb termek, szobák, a színpad remek füg­gönye, megvilágítása, az új aj­tók vajszínűre festve, — elfe­lejti az ember, hogy falun van — Van még munka bőven «serénykedett Kiss elvtárs. — A tereprendezés még sok társadalmi munkát igényel, "hidat, járdát kell építeni — de ez is meglesz; A művelődési otthon vezető­jét, Kissi Józsefet az iskolában találtuk. Már régebben is fog­lalkozott a fiatalokkal, a szín­játszócsoporttal; Volt amikor sikerült betanulni egy darabot, volt amikor nem, mert nem volt megfelelő hely az előadás­ra; Akkor inkább csak kisebb „vállalkozásokba“ kezdtünk, olyan darabokat tanultunk, nép, hogy egymás hegyén-há- amelyben nem volt sok sze- tán szorongtak. Szóval innen a replő, mert a fiatalok között híresség. van egy biztos mag, akikre Istállóból művelődési otthon támaszkodhatunk, — ezek _ na de ilyet!? — mondogat- mindig megjelentek a próbán, ták az idősebbek, — mi lesz Megtudtuk, hogy zenekar is itt, nem is vagyunk rá kíván- van a faluban. Mohos Antal, esiak. — S nem is igen néze- szigetvári zenetanár foglalko- gették, amíg épült. Ám amikor zik velük. Az új művelődési elkészült, sutba dobták a régi otthonban most már helyet közmondást: aki kiváncsi, ha­mar megöregszik, — gondol­ták: felettünk már úgyis el­járt az idő és ott szorongtak ök is a művelődési otthonban. kaphatnak a színtjátszók, a ze­nekar tagjai, itt tarthatják majd az ismeretterjesztő elő­adásokat és tánccsoportot is szeretnének lélrehomi. A nagyteremben a sportked­velők miár ütik a pingpong­labdát és hogy az idősebbek is otthon érezzék magukat, kugli zó t is terveznek az ud­varra. A KISZ-ílatalok részére már biztosítottak egy szobát, ahol összejöhetnek, — szükség is van rá, mert a KISZ-szervezet Mozsgón eléggé népes, mintegy 34 tagot számlál. Van már hely, ahol a nőtanács, a Ha­zafias Népfront dolgozhat, ahol az iskola ünnepélyt ren­dezhet. Kulturális szempontból tehát megváltozott a falu ké­pe. A sok lehetőség helye« fel­használására, a művelődési ház irányítására megalakult már a művelődési ház tanácsa, amelynek tagja a tanács elnö­ke, a KISZ titkára, a földmű­vesszövetkezet vezetője, a me­zőgazdasági Iskola igazgatója, az általános iskola igazgatója stb. Ahhoz, hogy a művelődési otthon betöltse körzeti szere­pét, a dolgozók szocialista ne­velésében, tudatuk formálásá­ban megtalálja a helyes utat, szükség van a járási és a me­gyei tanács népművelési cso­portjának, illetve felügyelőjé­nek segítségére. Ne legyen meg az a rossz gyakorlat: van már művelődési otthona a fa­lunak: dolgozzanak, hanem el­vi, s amennyire a lehetőségek engedik, gyakorlati útmutatás! is adjanak. ,v ti Ugyanakkor célunk a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének és a nemzetközi feszültség eny­hítésének előmozdítása, mert ez megfelel minden nép — köz­tük a magyar nép — érdekei­nek. A nemzetközi helyzet eny­hítését célzó kezdeményezése­ket — mint például azt, hogy a Szovjetunió megszüntette az atomfegyver-kísérleteket, hogy a varsói szerződés államai megnemtámadási szerződést ajánlottak fel az Eszakatlamti Szövetség államainak,'hogy a Szovjetunió javaslatot tett a kormányfők találkozására és a többi ismert békekezdeménye­zést a magyar nép nagy öröm­mel üdvözölte és teljes erejé­vel támogatja; Világszerte a népek hatal- fmas tömegei kívánják és sür- "getik a kormányfők találkozó­ját. Mellette vannak a felső f szintű találkozásnak a semle­ges államok kormányai és egynéhány nyugati ország jó­A kultúrforradalöm eW je­lentős eseménye lezárult Mozs­gón. Vigyük tovább ezt a for­radalmat, együtt a faluval és az új létesítményt töltsük meg f szocialista tarljÉÍprnmal a nép * Tisztelt nagygyűlés, kedv* érdekének masLHHelőcn. \ elv társak! Hogy a lflfttfségek közül11 csak kettőt énRsünk: mező-* gazdasági iskola működik a faluban. Az iskola tanárai bi- , zonyára sok hasznos, értékes* előadásokat tudnának tartani a télen, olyanokat, amelyek ér­deklik a falu népét. Már most, a nyáron el kellene készíteni a munkatervet, érdeklődni: mi az, ami vonzza az érdeklődő­ket? És őszre, amikor a me zőgazdasági munkák nagyjá­ból már elkészültek, a nyáron terjesztést, tanfolyamot lehet­ne kezdeni, amely példa lenne a többi művelődési otthon szá­mára; Van perspektíva a zenekar számára is, — ha csak azt az egyet említjük, hogy a színját­szók előadásaiban közremű- , ködhetnek, ha vasárnap muzsi-1, hálhatnak, ha kultúráltan ját-)( szanak hangszereiken és el-(i mennek más községekbe.;. A jó hírnév sosem árt! a Az új művelődési otthon va­rázsa nagy, megfontolt jó mun­kával toll felhasználni ezt an­nak érdekében, hogy eltüntesse a falu és a város közötti(I ...... za nabb kapitalista körei is- Mindenki tudja, hogy a nem­zetközi helyzet egy sor kér-' dése — mint például az atom­fegyver-kísérletek megszünte­tése, a legalább korlátozott le­szerelés, a kereskedelmi kap­csolatok bővítése és más kér­dések — már kellően megérett arra, hogy megoldást nyerjen. Jól tudják ezt azok az im­perialista körök is, amelyek — ha a közvélemény előtt nem is mernek nyíltan szembe­szállni a kormányfők találko­zójának gondolatával — min­den lehetséges módon gátolják annak létrejöttét. Provokatív kérdések feltevésével — ami­lyen például a kelet-európai államok társadalmi rendjének úgynevezett kérdése — diplo­máciai huzavonával térnek ki a csúcstalálkozó elől. Ebben a gáncsvetésben rezérkednek az amerikai imperialisták, politi­kai sakkfiguráik és sajtóembe- reik. A ma aláírt közös nyilatkozat tovább erősíti kapcsolatainkat és barátságunkat Kedves sak! Elvtársinők! Elvtár­íme, ezek az eszmék és cé- Nagyon Jó volt éreznünk lók vezetnek bennünket, ma- útunk mtaden áUomásárli hogy mrn*» Hrvl cir\ris\ír *» f m in/Hűfnn o rvi , gyár dolgozókat mindennapi munkánkban és harcunkban. Ezeknek az eszméknek és cé­loknak a szolgálata vezette küldöttségünket a Bolgár Nép- köztársaságba és ide, a szófiai dolgozók nagygyűlésére is. Elő kívántuk segíteni párt­jaink, országaink, népeink ba- ságát és együttműködését i-5. 1-háti A szocialista országok egysé­53Ä5“^'SÄ«"'5^í«*• JSSSTt-A “** kodás nélkül olyan ismére--í u®£t-klV“tU?‘ “f1*41™- ,------------ js elmondhatjuk, a bolgár nép hűséges, igaz barátja, testvére a szocializ­must építő magyar népnek. Küldöttségünk minden tagja nevében köszönöm a bolgár népnek — a főváros, Szófia dolgozóinak külön is —- a testvéri fogadást, amelyben bennünket részesített. Kádár János beszédét a Bol­gár Népköztársaság és Kom­munista Pártja, a bolgár és a magyar nép megbonthatatlan barátsága, a Szovjetunió vezet­te szocialista országok hatal­mas tábora és a béke élteté­sével fejezte be. Már most hogy — hála a bolgár elvtár­saink és közöttünk meglevő teljes elvi egységnek — törek­véseink sikerrel jártak, mun­kánk eredményes volt. Tárgyalásaink a legtelje­sebb elvi egység, a legjobb Kádár János beszédét aZ elvtársi egyetértés jegyében egybegyüim megmegújuló él­m 2E «*"* — .«fi véri nép, a magyar és a b»l- topssal, fergeteges hurrázássa gár nép virágzó és baráti vi­szonyát. Megállapodásunk, a ma aláírt közös nyilatkozat hasznos mindkét tcstvémép érdekel szempontjából és tovább erősíti kapcsolataiA- és barátságunkat. fogadták. A részvevők még so­káig éltették népeink barátsá­gát, a Szovjetunió-vezette szo­cialista tábor egységét, a vi­lág békéjéért küzdő népek dl-

Next

/
Thumbnails
Contents