Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-28 / 150. szám

1958. JÜNIUS 28. NAPLÓ 3 Ifjúsági segítőbrigádok j A’z utohá paiacUis&H Színes olasz film Az első ifjúsági segítőbrigá­dok alulról jövő kezdeménje- zéssel alakultak meg az or­szágban. A KISZ Központi Bi­zottsága csak azután hozott ha­tározatot arról, hogy ezt a nagyszerű mozgalmat az egész országban el kell terjeszteni. Az ifjúsági segítőbrigádok az ifjúság szocialista nevelésének hathatós eszközei, elősegítik a rendszeres KISZ-szervezeti élet kialakítását, szorosabbra fűzik a kiszisták és a KISZ-en kívüli fiatalok barátságát. A brigádtagok megismerkednek a közös munka előnyeivel és szépségeivel és hozzászoknak a kollektív gondolkodáshoz is. De úgy véljük, minden világo­sabbá válik, ha megnézzük, mik is azok az ifjúsági segítő­brigádok és mivel is foglalkoz­nak tulajdonképpen. A polinéziai szigetvilágra vezet el bennünket a film és 45—50 ilyen brigádról tudunk# egy-egy bennszülött egyénisé­Mi az ifFúsági segitőbrigád? A segítőbrigádok KISZ- tagokból és KISZ-en kívül álló fiatalokból szervezett egysé­gek, tevékenységük alapja a községfejlesztési terv. Egy köz­ségben — még ha több K1SZ- szervezet is van — lehetőleg csak egy segítőbrigád legyen, amit szükség esetén több cso­portra lehet osztani. A segítőbrigádnak parancs­noka van, akinek a KlSZ-veze- tőség tagjának kell lennie. A parancsnak szervezi és egy személyben vezeti a brigádot. mérten vesznek részt a brigád munkájában és a közös fegye­lemnek alávetik magukat. Amikor a brigád kollektív megmozdulásokon vesz részt, a brigádtagok egyenruhát vi­selhetnek. Hogy az egyenruha milyen legyen, azt a KISZ- szervezet dönti el. A segítőbrigádok tagjainak a brigád által meghatározott munkaórát kell havonta telje­síteniük. (A brigád parancs­noka nyilvántartja az elvég­zett munkát és az erre a célra a megyében. A segítőbrigádok majdnem mindenütt nagy tekintélyt él­veznek a falu lakossága köré­ben. Érthetően! A csertői tíz­tagú brigád két alkalommal 7000 forint értékű társadalmi munkát végzett. A község egy részébe bevezették a villanyt, ezzel jelentősen csökkentették a községfejlesztési terv kiadá­sait. A mozsgói 14 tagú segítő­brigád havi 8 órát vállalt és ezt be is tartotta. Eddigi mun­kájuk értéke 5000 forint, amit faként a nemrég elkészült kul­túrház építésénél végeztek. A becefai segítőbrigád sok'| getre, mert nem tud tőle elsza- ezer burgonyabogarat szedett^loadni, a harmadik egy benn- össze, a bogdásai segítőbrigád*, ellá-i táncosnő lesz, a negyedik egy gén, életén keresztül igyek­ezik bemutatni három-négy sziget jellegzetességét, a szoká­sokat, táncokat, az emberek nunkáját. Néhány nagyszerű kocka je­leníti meg a gyakori földren­gést, vulkánkitörést, a tengert, — egyik-másik festményhez hasonlít. A mélytengeri felvé- le'ek, a gyöngyhalászok vtz alatti, nehéz munkája megka­pó látvány. Az egyik történet egy fcis- fiáról szól, aki fél követni ap­ja nyomdokait, a gyöngyhalá­szatot, a másik a fiatalember­ről mesél, aki visszatér a szi­leánytagjai rendszeresen ena-i togatnak egy idős bácsihoz.*, bennszülött fiatal pár házassá­Ha a segítőbrigádnak 5—10 rendszeresített naplót rendsze­tagja van, akkor megkezdheti a működését. A segítőbrigád a KISZ-tag- gyűlés által meghatározott fel­adatokat végzi. A brigádtagok jelentkezéskor nyilatkozatot írnak alá, amelyben vállalják, hogy erejükhöz és tudásukhoz résén vezeti.) Ha a brigád‘ag 10 munkaórát dolgozik, jogo­sulttá válik a segítőbrigádok impozáns jelvényének a viselé­sére, 50 murikaór4 teljesítése után bronzkalászos, 100 mun­kaóra után pedig ezüstkalászos KISZ-jelvényt viselhet. gát mondja el. Dokumentum- filmnek mondhatnánk, de több annál, bővebb, kidolgozottabb, reprezentatívabb. A táncok Ezernyi munkalehetőség Kimossák a ruháját, vasár­napra pedig ünnepi ebédet főznek és süteményt sütnek neki. A sellyei segítőbrigád 200 méteres árkot ásott ki a községben a vízvezeték lefek­tetéséhez... Nem sorolhatom tovább, bár érdemes lenne, mert ezek a csupatűz fiatalok, sok űj színt visznek a KISZ munkájába és nagyon sok el­ismerést kapnak a falu dolgo­zóitól. Ezért kívánjuk, hogy a ^í®^~se^1^krifátlok minden húzódása szükségessé tette, KISZ-szervezettel rendelkező^ hidasi lignitbányában községben megalakuljanak! Jez év második feiében a jelen­szines forgataga elkápráztató. No és arra, hogy a néző még Általában sokat adtak a film véletlenül se gondoljon arra, rendezői arra, hogy minden al- hogy ezek a szigetek francia kaimat megragadjanak a kö- gyarmatok, az igazgyöngyök rülmények adta csillogás, — pedig a gyarmatosítók zsebébe látványosság bemutatására. — vándorolnak. Hidasi gondok Az országos szénhelyzet és hidasi brikettgyár építésé­inek, műszaki átadásának el­A hidasi bányaüzem vezetői kétségtelenül örülnek ennek, megnehezíti az ez évi gazda- örülnek, hogy a régi becsüle­A termelési terv csökkenté­se ugyanis sok tekintetben A segítőbrigádok csak akkor ,i léginél kevesebb szenet tér- rült sor; mert a hidasi bányá- továbbra is foglalkoztatják Milyen munkák és feladatok elvégzésére vállalkozhatnak a segítőbrigádok? Sokra, a vá­laszték bőséges. Tavasszal el­vállalhatják a legelők és rétek gondozását, illetve gyomtalaní­tását, az utak, dűlők és parlag- területek fásítását, a nyári me­zőgazdasági munkák idején arató- és cséplőbrigádokat, il­letve tűzörséget szervezhetnek. Segítsenek a brigádok a ter­melőszövetkezetnek a nagy munkák elvégzésében is. (Ka­pálás, aratás, szénagyűjtés, szüret stb.) A leírtakkal még nem me­rítettük ki a lehetőségeket. Az ifjúsági segítőbrigád elvállal­hatja a falu utcáinak rendbe­hozását (útjavítás, árkok ki­ásása, fásítás, terek parkosí­tása), az öregek, rokkantak, előbbit el kell végezni. Merő képtelenség, fizetett emberek százai kellenének hozzá. A fia­talok szabadidejében végzendő, társadalmi munkájáról van szó, a vállalkozásokat tehát ehhez kell méretezni. A lényeg az, hogy az ifijúsági segítő­brigádok azon feladatok elvég­zésére vállalkozzanak, amelyek a falu számára a legsürgőseb­bek, s amelyet becsülettel el tudnak végezni. A dolgozó la­kosság és a brigád összefogá­sával így válik szebbé és job­bá a falu élete. Pénzt vagy más anyagi jut­tatást csak olyan munkáért fogadhat el a brigád, amit a KISZ-taggyűlés, vagy a KISZ- szervezet vezetősége helyesnek tart. Ezt a pénzt vagy más anyagi juttatást a KlSZ-szer­meljenek, mert a jelenlegi ter­dolgozhatnak jól, ha a KISZi szervezetek állandóan támo- ,i melésnek egy részét nem tud­atják őket. (Szoros kapcsola-i jUk értékesíteni. Az a hír, hogy tot kell kiépíteni a falu mm-(»a hidasi bányászoknak a má­dén szervezetével, mert enél-,lsodik negyedévi 101 vagonnal kül sok gond és nehézség gyűl-,lszemben a III. és a IV. ne hét elő munka közben.) Arra (I gyedévben csak napi 82 vagon kell törekedni, hogy minél # szenet szabad termelniük, — több KISZ-en kívüli fiatalja<* vagyis a második félévi tér­és leánytagja legyen a brigá-# vüket 18,8 százalékkal csök­doknak, el kell érni, hogy iatal ja (1 brigá-d !y leg-# :óló# ez-# ják# : betegek, katonaszülők segíté- vezet erősítésére kell fordítani, set. középületeket építhet, il­letve tatarozhat (az a jó, ha a KISZ-helyiségeknél kezdjük), gyermekjátszótereket, homo­kozókat, hintákat, színpadot, sportpályát és öltözőt építhet, részt vehet az évfordulók és ünnepségek előkészítésében, rendezőgárdát biztosíthat erre a napra stb. Mindez persze nem azt je­lenti, hogy egy faluban minden egy részével esetenként a bri­gád tagjait is meg lehet ju­talmazni. 45—50 segitőbrigád a megyében Falusi KISZ-szervezeteink jó részében már működnek és dolgoznak az ifjúsági segítő­brigádok. Jelenleg mintegy és a KISZ-szervezeteken mú-) sének előkészítésé­lik, hogy ezt az igényt haszno­san elégítik-e ki. Ambrus Lajos, a megyei KISZ végrehajtó bizottság tagja. r Lottó nyerőszámai: J 12,21,55,70,83 sági célkitűzések teljesítését. Szerencsére komolyabb mérvű létszámcsökkentésre nem ké­tes, szorgalmas munkásaik kö­zül egynek sem kellett elhagy­nia az üzemet, valamennyit szók közül többen, amikor meghallották, hogy létszám- csökkentésre is sor kerülhet, önként otthagyták a bányát s más munkaterületre mentek át. így aztán a terven felüli létszám néhány nyász elbocsátását követelte Megértik azt is, hogy pillanat­nyilag nincs több hidasi lig­nitre szükség, mint amennyit a csökkentett terv előír, de érthetően meg akarják tarta­ni bányájukat a jelenlegi ál­megszüntetése csak lapotban, sőt javítani akarnak fegyelmezetlen bá- azon, mert azt is tudják, hogy le6z még szükségünk több hi­meg, olyanokét, akik más kö- dasi lignitre is, mint pillanat­kentették, nem nagy örömöt rülmények között is erre a nyilag. Kevesebb szenet ter­melni nem nehéz dolog. Keve- >*^ssebb szenet termelni, olcsób­ban termelni és a bánya álla­somra jutottak volna. alább két-három hónapra szóló {okozott Hidason, munkaprogrammal rendelkez­zenek, mert csak így tudják fiatalokat. mozgósítani a# HÍREK ----- SO.hjoÁ&CIfi A s egítőbrigádok azt is be-J Szigetvár ostroma- alapból iskola építé- bizonyították, hogy nem tör- na^ joo. évforduló- sét tervezi a falu vényszerű a falusi mozgalmi\ jára készülnek a munkában az „uborkaszezonmegyében. A nagy A fiatalok nyári szabadidejü-J történelmi jubileum A bölcsőde felúj í­vezetősége. A falvak megmöve­tását 40 ezer forin-i nis a módosított tervben azt fos Ivn'ii'h.á vassal . i Tn/tcr-w a fprmplp« tos beruházássá! akarja elvégezni ___ . kedett cementigé- siklósi tanács. ké t is szeretik együtt tölteni .(méltó megünneplé- nyének kielégítésé- Mohácson 274 ezer és a KlSZ-szerv^zpt.ftkpn mii-\ «7 re országos előké­szítő bizottság ala­kult. Harkányban önálló kezdeményezésre, — I1 nagyrészben társa- (! dalmi munkával ké­# szült el mintegy 1000 folyóméter be­tonjárda, amely a vasútállomástól a # fürdőig vezet. # Drávasztárán a # községfejlesztési re Dunaszekcsőn cementüzem alakult — a Komlói Útépí­tő Vállalat kereté­ben pedig egy rész­forintot költenek az idén iskolák felújí­tására és javításá­ra. Ebben szerepel a szőlőhegyi iskola leg rendezkedett be egy tanterme és az előregyártott ee- általános gimnázi- tőleg mentelemek, járdalapok gyártá­sára. wm gyakorlóműhe- lye is. Körzeti orvosi ren­Komlón 234 ezer delő épül Szigetvá- forintot fordítanak ron ebben az évben az idén járdaépítés- 200 000 re és útjavításra. séggel. forintos költ Az a„Aranykalász “ Fülledt meleg a szederkényi tanács kis szobája, melyet vagy húszán füstölnek tele ci­garettájukkal. Egyszerű falusi emberek, járási vezetők baráti találkozója ez. A járási kiküldött kezd be­szélni. Azt mondja: már hal­lották, hogy titkon valamire készülnek a szederkényiek. Titkon? ..; Nem is titok az, ha valahol termelőszövetkeze­tet akarnak alakítani. Ennek csak örülni lehet és aki segí­teni tud, mindenki szívesen tesz egy-két követ az alapra, hogy nőjön az új nemes kez­deményezés. Voltaképpen nem is új, mert volt mar Szeder■ sárlástól az adófizetésig min­dent felsorolt, mert olyan ked­vezményeket soha nem kaptak a szövetkezetek, mint most. felszedik a nagy jövedelmet, melynek alapjáért a régiek fe­szítették izmaikat. — Mit csinálnak Kátolyban? Mégis számos kérdés maradt — kezdi a kiküldött. — Ha új tisztázatlan. Feáll egy idősebb bácsi és azt kérdezi: — Mi lesz, ha olyan akar majd közénk lépni, akinek sa­ját földje van? Mert mi jónak látjuk a szövetkezést, de akik itt vannak, csak bérlet földön dolgoznak. Ezért ugye nem le­het földjáradékot fizetni. De a saját föld után?... Fizes­sünk-e ? Bólogatnak, helyeselnek, ügy ám, ez még senkinek nem kényben termelőszövetkezet és jutott eszébe. A mostani alap­akik itt ülnek körben, most is tagjai az egyes típusúnak. De tégen rossz híre volt a szövet­kezésnek. Nem volt megértés, sok volt a beleszólás, okosko­dás és kevés a segítség. Most tekintélyes emberek a kezde­ményezők és a járási kikül­dött elmondja előttük, mire számíthatnak az alakulás után. Nincs kötöttség az alapsza­bály megválasztásában. Van a Pécsváradi járásban egy sor termelőszövetkezet, ahol kü­lönböző módon, de okosan mó­dosították az alapszabályt. Ezek. közül azt választhatják, amelyet legmegfelelőbbnek tartanak. Beszélt a sok-sok kedvezményről. Vetőmagvá­szabály ugyan foglalkozik ez­zel is, de kinek van ideje vé­gig tanulmányozni és végtére is nem kalendárium az ember feje. A kiküldött azonban vilá­gosan válaszol: — A tagságtól függ. Ha a közgyűlés elhatározza, hogy fi­zetni kell földjáradékot, akkor nem tarthatják vissza a pénzt. De ha ennek ellenkezőjét sza­vazzák meg, senki nem köve­telhet földjáradékot. Másvalakit az nyugtalanít: mi lesz azokkal a tagokkal, akik későbben lépnek be, amikor a régi tagok már izzadtak, kemé­nyen megdolgoztak, hogy le­gyen valamijük. Az új tagok meg majd beülnek a készbe és tag lép a szövetkezetbe, 1500 forinttal kell hozzájárulnia a közös vagyonhoz. Ezt Szeder­kényben is megtehetik. Nagyon jó, ha ezt is tisztáz­zák, mert a szövetkezet min­den esztendőben erősödni akar, beruházásokkal, egyéni erővel szeretnék gyarapítani a közös vagyont. Még meg sem alakult a tsz, de már arról szól az egyik, hogy a községi tanács kijelölte a major helyét. Terv szerint a Hosszú-dűlőben lenne majd a major és ők ezzel egyetértenek, helyeslik, na­gyon is jó helyen volna majd. De már 59 őszére egy hatvan férőhelyes tehénistál­lót szeretnének odaépíteni. Pénzük még nem igen lesz: mi­lyen kedvezményt ad az állam. Erre csak a rendeletből le­het válaszolni, amely előírja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás célját szolgáló nagy beruhá­zásaikhoz 35 évre terjedő hosz- szúlejáratú hitelt vehetnek igénybe a termelőszövetkeze­tek. Az építőanyaghoz 30 szá­ilyen esetben is megilleti őket. Mindjárt nézzünk egy pél­dát! Ha a tsz egy 50 férőhe­lyes istállót saját erejéből épít és az ehhez szükséges anyagot 320 000 forintban vásárolja fel, akkor a 30 százalékos kedvez­mény alapján 96 000 forintot ír javára a bank. Pillanatnyilag erre nincs szükség Szederkényben, mert kis javítással olyan istállót lé­tesíthetnek, amelyben 100 állat is elfér. De a majorosítás ter­ve már kész, tetszik minden­kinek és eljöhet az idő, amikor egész majort építenek. Már most mondják: jobb ha egy helyen vannak az állatok. Könnyebb a gépesítés, olcsóbb a tenyésztés és nem vész kár­ba annyi takarmány. De nézzük tovább, mi érdek­li még ezeket a szederkényie­ket: Egyik azt mondja: jó volna, ha állandóan a községben len­ne egy traktor és ők maguk ültetnének rá egy embert a. tagok közül. Aztán engedik-e úgy gazdálkodni őket, ahogy ők akarnak, muszáj-e minden­kit bevenni a szövetkezetbe, aki jelentkezik, mert amíg elég erősnek nem érzik magukat, szeret­Alakul vagy nem álakul a tsz — és belépési nyilatkozatokat forgat a kezében. Szó nélkül néznek egymásra. Igaz, hogy nem rossz a szövet­kezet, de ők már egyszer vol­tak benne, s megint felélednek a rossz emlékek. Kiléptek a régi tsz-ből, visszafizették az' adósságot, szereztek már egy' kis üszőt, lovat, ósdi boronát,' ekét s minderre pénz kellett. Most meg adják oda... De ki­nek adják? Hisz övék maradt az utolsó kapanyélig, lószer­számig minden. Es őket segíti mindenki, ha..-. Némi hallgatás után Kosz- tandinov György azt mondja: töltsék ki az ő belépési nyilat­kozatát. pofát is megóvni azonban már nehezebb. A hidasi bányászoktól ugya­követelik, hogy a termelés csökkenése ellenére a II; ne­gyedévi 162—165 forint helyett •• III. negyedévben 155 forin­tért termeljenek egy tonna sze­net. Furcsának tűnik s talán nem is volt még példa arra, hogy szavunkat azért emeljük fel, mert a minisztérium által megállapított önköltséget túl alacsonynak tartjuk. A fordí­tottja a gyakoribb. Most azon­ban az eddigi tényszámokat és a hidasi bányaüzem vezetői­nek véleményét alapul véve azt kell mondanunk: félő, hogy a tervezett önköltség be- . tartása több kárral, mint ha­szonnal fog járni. Ahhozugya- 1 nis, hogy Hidason a tervezett költségszinteket betartsák, le keli majd mondani a bánya további korszerűsítéséről, a tervszerű és a jövő szempont­jából szükséges feltárási, elő- vájási, fenntartási munkák el­végzésének egy részéről s ta­lán még másról is. Persze, a második félév még ) I csak ezután kezdődik s egy tervszámról előre megjósolni, hogy az jó-e vagy rc«sz, kellő­en megalapozott-e vagy sem, száz százalékos biztonsággal nem lehet Az eddigi gyakor­lat, az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ebben az esetben az előírt ön­költség irreális. Jó lenne tehát, ha a minisztériumból eljönné­nek Hidasra s a helyszínen vizsgálnák meg a lehetősége­ket s azoknak megfelelően reá­lis tervszámot írnának elő. — Mindenesetre megérné a fá­radságot, mert az elérhető cél­nak mindig nagyobb mozgósí­tó ereje van, mint az elérhe- s a „minden áron Első volt, párttag, s bolgár származású. Tálán tudja, tétlennek Bulgáriában sokkal előre ha-,jval6 önköltségcsökkentés“ sen ladottabb a szövetkezés, mint sem zalékkal olcsóbban juthatnak csak 30—35 családdal hozzá, mint az egyéniek. Gya- nének dolgozni, korlatban előfordul az is, hogy a tsz saját erejéből építkezik. A 30 százalékos kedvezmény A kiküldött válaszol, azután megkérdezi: — Most mi a szándékuk? leinek sem lehet érdeke. Mind­ezzel nem azt akartuk monda­v.álunk? Ami ott jó, itt sem, i~2 lehet rossz. if. . ... Majd Fuchs József lépett az, i m> h°gy Hidason nem lehet a asztalhoz, 6 is aláírta. Ezután ,i jelenleginél olcsóbban termel- már egymásután töltötték ki «<1 ni a szenet. Lehet* Volt, és belépési nyilatkozatokat, s (* egész biztosan lesz te olyan nyolc családdal megalakult Oi > . . ....... termelőszövetkezet. 5 kószák, amikor 150 forintnál Keresztelőkor Fuchs József alacsonyabb lesz egy tonna hi- azt javasolta: legyen Arany-ddasi lignit önköltsége. Ehhez kalász a tsz neve. Ezzel min-1 * azonban a szükséges feltétele- denki egyetértett es éjfel utóm* ,.K, ... egy csendes pincében ittak isöket elobb meg kel1 teremteni, az újszülött jövőjére, egészsé-Ome** e^ek « sajnos *— még gére ..; LIPÖCZK1 JÖZSVF B nincsenek biztosítva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents