Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-25 / 148. szám
NAPLÓ 1958. JŰNIÜS » Tovább kell Javítani a munkásszállásokon lakák életkörülményeit A lakáshiány és részben egyes munkák idényjellege miatt ma még különösen a bánya- és építőiparban a munkások egy része kénytelen távol a családjától, munkásszállásokon lakni. Pécs városához tartozó bányák, üzemek, vállalatok több ilyen munkás- szállást tartanak fenn. Sajnos, ezeknek a szállásoknak az egy részére még a tömegszállás, s nem az otthon jelző illik rá. Igaz viszont, hogy az utóbbi időben — különösen a pécsi bányaüzemekhez tartozó munkásszállásokon — igyekeztek rendet teremteni, csi- nosabbá, szebbé, otthonosabbá tenni a szállásokat, kulturáltabb életkörülményeket biztosítani az ott lakóknak. Ez az igyekezet azoban még csak a kezdet kezdetét jelenti. A pécsi városi pártbizottság által megbízott társadalmi aktívák legutóbbi ellenőrzésének tapasztalataiból legalább is ez derül ld. A társadalmi ellenőrök ellátogattak a Pécsi Szénbányászati Tröszt valamennyi munkásszállására. örvendetes, hogy a korábbi ellenőrzésen tapasztalt hibák nagy részével már nem találkoztak, a tröszt mnnkásszáTlásatt, Asztalterítő, függöny, vagy akár csak ivópohár is ritka látvány Itt. általában tisztaság. rend jellemezte. A munkásszállások többségében többé-kevésbé sikerült megoldani az ott lakók kulturális nevelésének, szórakozásának biztosítását is, bár e téren még nagyon sok a tennivalói A tapasztalt hibák közül az egyik legsúlyosabb az, hogy a szállások egy részében — így István-aknán és a központ) munkásszálláson — a gyakori vízhiány miatt nincs biztosítva megfelelően a tisztálkodási lehetőség, a mosdók és a mellékhelyiségek állapota nem felel meg a követelményeknek; Különösen szembetűnő volt a központi legényotthon II; szj épületének elhanyagoltsága; Itt még mindig piszkosak a szobák, a folyosó, rendetlen a kultúrterem, stb. Legalább ilyen vagy még ennél is súlyosabb hiba azonban, hogy noha ezeket a szállásokat többségében fiatal, 18—24 év körüli fiatalemberek lakiák, a szakszervezet, a KISZ nem törődik a nevelésükkel, nincs, aki a figyelmüket a helyes irányba terelné; Az ellenőrök ezenkívül felkeresték a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a megyei és a pécsi építő és tatarozó vállalatok, a 26. Építőipari Vállalat és a 3. sz. Mélyépítő Vállalat munkásszál’áS&it ÍS; Az állami építőipari yflfa- lat kővágószőlösi telepén i csak egyetlen rendes és tiszta helyiséget találtak s ez is a vendéglátóké volt. A férfi szállásán a cigarettavégek halmaza, por, piszok, száraz kenyérdarabok jelezték, hogy ott bizony a takarítás, a tisztaság nem megszokott jelenség. Még ennél is elszomorítóbb volt — egy kivételével — a csaláft száVások állapota; Tarthatatlan dolog például az, hogy nyo’c család egyetlen tűzhelye« kénytelen főzni; A vállalat több! munkásszállásán a fentinél lényegesen jobb körülmények között élnek az építők, éppen ezért érthetetlen, hogy Kővágószőlősön a kulturált életkörülményeknek oly sok feltétele hiányzik.A B. m. Építő és Tatarozó Vállalatnak 5 férfi és egy női szállása van. A szállásokon a kormány határozatában előírt tavasa nagytakarítást még nem végezték el; A szállások piszkosak, rendetlenek, a szállásokon lakók számára nincs elegendő öltözőszekrény s az ott lévő szekrények is wie vannak hulladékkal, éf9’.ma- radékkal, szerszámokkal, a kályhák színül ti g vannak töltve szeméttel, papírral vagyte a szemétkosár -terepét tö tik A szállások közül egyetlen egy sem telel meg a kormány határozatában előírtaknak, de különösen rossz körülmények között élnek a Zsolna« utca 3/b szám alatti szállás lakói. A vállalat vezetőinek, a szak szervezetnek nagyon sürgősen változtatnia kell ezeken a bajokon, meg kell érteni végre, hogy az emberekkel, a munkásokkal való törődés éppen olyan fontos feladatuk, minta termelés zavartalanságának biztosítása. A pécsi tatarozók mun- ká.ss-zátlásain lényegesen jobbak a körülmények. Látszik, hogy ott törődnek a dolgozók ellátásával, figye’em- mel kísérik munka utáni életüket, foglalkoznak problémáikkal. Nem ártana persze ezeket a szállásokat sem otthonosabbá tenni egy-egy függönnyel, asztalterítővel, addig is, amíg a központi szállás elkészül; Pécsújhegyen az épülő új erőmű mellett az úgynevezett erőmű-városban közel ezer, vagy még annál Is több munkás lakik. AW kívülről szemléli ezeket az épületeket, azt gondolhatja, hogy minden igényeket kielégítő munkásszállások ezek, hisz a lakások mellé modem konyhát, kulturális és szociális létesítményeket is építettek. A külsőségek azonban — sajnos •—, csalnak. ' VL . • ■ A szállásoknak ugyanis csak egy kis réssé nevezhető valóban otthonnak, mégpedig az a része, amelyben az építésvezetők, a míiszaki személyzet lakik. Az említettek a saját erejükből is igyekeztek otthonossá tenni a szállásukat, vigyáznak a tisztaságra, a rendre s ez meg is látszik; A fizikai munkások szállása — néhány szobától elte-. kintre —, azonban egészen más képet mutat; Rendezetlen ágyak, sok szemét, szennyes ágynemű, szétdobált ruhadarabok, piszkos cipők láthatók a legtöbb helyen. A szobákat ritkán takarítják, ritkán sze’- lőztetik, a levegő rossz s egyéb jelek is arra mutatnak — mint a törött vízcsapok, zárak, stb., —• hogy bizony az itt Úkók nem becsülik a szállásukat, -— igen keveset tesznek annak érdekében, hogy emberekhez méltó körülmények között éljenek; De nem tenne helyes mindezt csak az ott lakók hibájául felróni, noha kétségtelen, hogy ha egy kicsit jobban megbecsülnék a szállásukat, sokkal nagyobb rend, tisztaság lenne ott, a szállás jobban betőltené az otthon szerepét. Hibáztatni kell a jelenlegi állapotokért a 26. sz. Építőipari Vállalat vezetőit is, hisz nekik is nagyobb gondot kellett volna fordítani a munkásszállásokon lakókkal való törődésre, meg kellett volna követelniük a szállásokon a rendet, a tisztaságot. A szállás lakói ezenkívül elmondották, hogy a rendelkezésükre álló szórakozási és kulturális lehetőségek Igen korlátozottak, a városba nehezen tudnák csak bejutni, a kuHúrfelelős pedig nem törődik semmivel, nem látja el a rá háruló feladatokat; A 3. sz. Mélyépítő Vállalat István-aknai munkásszállásának helyzetével már korábban is foglalkoztunk. A helyzet azóta sem változott lényegesen. A többi szállásokon általában már nagyobb a rend és a fegyelem, mint korábban volt, de a kővágószőlősi és a Kokszműveknél lévő szállásokon még mindig nincs megfelelő tisztaság. A fentieken kívül még a tapasztalt hibák tömkelegét lehetne felsorolni. Mór az eddigiekből is megállapítható azonban, hogy az említett — s a nem említett — vállalatok vezetőinek egy része még mindig nem értette meg, hogy a munkásokkal való törődésnek túl kell, terjedni az üzem, az. építkezés területén. Ahhoz, hogy a munkások eredményesen tudjanak dolgozni, nem csak anyagra, szerszámra van szükség, hanem arra is, hogy emberi körülmények között éljenek, hogy a pihenésre fordítható idejüket ne csak a kocsmákban, vagy jobbik esetben az ágyaikon heverve töltsék el, hanem ezt fel tudják használni szakmai ismereteik bővítésére. Le kell már egyszer számolnunk azzal a sokat hangoztatott érvvel, hogy a munkásszállások szükséges rossz s átmeneti létesítmények. A munkásszállásokra még sokáig szükség lesz, ellenkezőjével kár lenne áltatnunk magunkat. De mindjárt hozzá kell tenni, hogy nem ilyen munkásszállásokra van szükségünk, mint amilyenek most vannak; A műnk ássráll ás ok tegveÜnnepélyes fogadalmat tett 23 szakma mestervizsgáztató bizottsága nek otthonok, legyenek olyan csinosak, tiszták, pihenésre, tanulásra, szórakozásra alkalmasak, amilyenek a szállodák; Túl nagy követelmény ez? Nem az. A jelenlegi szállások többségénél megvan a lehetősége ennek. S hogy a munkásszállások valóban otthonok legyenek, olyan otthonok, amelyben mindenki jól érzi magát, ahhoz elsősorban nemcsak pénz kell, hanem szilárd szocialista fegyelem, a rendnek, a tisztaságnak a szerete- te; Az ellenőrzések tehát sok tanulsággal szolgáltak. Az említett vállalatok vezetőinek, szakszervezeteinek és a többi tömegszervezeteknek okulníok kell ebből, hogy a legközelebbi ellenőrzések már sokkal kevesebb hibát és lényegesen több eredményt tárjanak fel. (Mesterfalvi) Szombaton délután 4 óra- : kor huszonhárom kisipari szakma mestervizsgáztató biizottsága tett ünnepélyes fogadalmat Szernán József, a KI ŐSZ országos vezetőségének tagja előtt, a pécsi KIOSZ 'kultúrtermében. A mesterrizs- géztató bizottságok elnökei és tagjai mellett, a fogadalomté- telen megjelent a Baranya megyei tanács ipari osztályának és a KISZÓVnek a képviselője is. MIT KELL TUDNI A MESTERVIZSGÁRÓL? A fogadalomtétel előtt, Szemén József, a KIOSZ országos vezetőségének tagja rámutatott a mestervizsgáztató bizottságok elnökeinek és tagjainak nagy felelősségére és vázolta kötelességüket. Ezután részletesen ismertette az Elnöki Tanács 9/1958. számú rendeletét. Ez a rendelet kimondja, hogy a képesítéshez kötött iparokban mestervizsgát kell tenniök azoknak a kisiparosoknak, akik 1956 január elseje után kaptak iparigazolványt, mesterlevelük nincsen és ezt- az időpontot megelőzően iparjogosítványuk sem volt. Mestervizsgát kell tenniök továbbá azoknak is, akik új ipar igazolványt kémek valamely képesítéshez kötött szakmában, MILYEN OKMÁNYOK SZÜKSÉGESEK A MESTERVIZSGÁHOZ? Akik mestervizsgára jelentkeznek, azoknak abból a szakmából, amelyből mestervizsgát kívánnak tenni, szakmunkás bizonyítványt, vagy segédlevelet kell bemutatni s legalább három évi szakmai gyakorlatot kell igazolni a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után, A mestervizsgák díja 200 forint, a kiállítás és oWrat illetéke pedig 30 forint. MIKOR ÉS HOL TARTJÁK A MESTERVIZSGÁKAT? A rendelet értelmében — mint mindenütt — úgy Baranya megyében is augusztus elsejével kezdődnek meg a mestervizsgák. Csak a megye székhelyén: Pécsett tartanak majd mestervizsgákat. A végrehajtási rendelet a mestervizsgák letételének határidejét 1959 december 31-vel állapította meg a következő szakmákban: ács, autójavító és szerelő, épületburkoló, fogműves, gázveztékszerelő, kelme-, fonálfestő, vegytisztító, kozmetikus, kőfaragó, kőműves, központifűtés szerelő, mészáros, hentes, órás, orvosi műszerész, orthopéd, gépműszerész, rádiószerelő, sütő, tetőfedő, villanyszerelő, vízvezetékszerelő. Az itt fel nem sorolt, képesítéshez kötött iPa" rokban pedig a mestervizsgák letételének végső határideje: 1960 december 31. MESTERVIZSGATANFOLYAMOKAT INDÍTANAK A megye székhelyén: Pécsett, mestervizsga-tanfolyamokat rendeznek majd. A tanfolyam — a terv szerint — hat hónapos lesz és hetenként két előadást tartanak. A 6 hónapos tanfolyam költsége személyenként 680 forint. A tanfolyamon való részvétel nem kötelező. P. J. Elnyerték megérdemelt büntetésüket a társadalmi tulajdon fosztogatói A sásdi járásbíróság Szászváron mintegy négyszáz főnyi hallgatóság nagy érdeklődése mellett tárgyalta a társadalmi tulajdon sérelmére lopással ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett bűntettel és más bűncselekményekkel vádolt Szántó Ferenc és 10 társa bűnügyét. A vádlottak padján ült: Szántó Ferenc tanítói szakképzettségű, büntetett előéletű; Bemáth Ferenc segédmunkás, foktői lakos! Móka István földműves, büntetett előéletű szászvári lakos; Csemik Benedek gépkocsivezető, büntetett előéletű egyházaskozári lakos; Zag Sándorné háztartásbeli, szászvári lakos; Varga István kazánfűtő, mázai lakos; Réder Lőrinc autószerelő, büntetett előéletű szászvári lakos; Bakó J ózsef földműves, büntetett előéletű szászvári lakos; Bö- röcz István földműves, szászvári lakos; Varga Mihályné háztartásbeli, mázai lakos; Nyers Ferencné háztartásbeli, szászvári lakos. Szántó Ferenc és Bernáth Ferenc a szászvári bányászlakások építésénél dolgozott 1957 nyarától 1958 februárjáig segédmunkási minőségben. Kihasználták az építkezésnél lévő felületes anyagkezelést, valamint azt, hogy Móka István vállalkozott az anyagok értékesítésére és 1957 novemberétől kezdve nagyobb mennyiségű építkezési anyagot: szimpla és dupla ablakokat, ajtókat, cementlapokat, deszkákat loptak el. Ezzel a Bányászati Építőipari Vállalatnak összesen 21 609 forint kárt okoztak. A nyomozás sorín Mohácsi korsók, siklósi mázasedények a budapesti népművésíeti kiállításon (Budapesti tudósttónktót) Ahol máskor kivédő festőművészeik képei és szobrai közt bolyonghat a művészietek kedvelője, csodálva újat és régit: a Műcsarnok hatalmas termeiben most tarka szőtteseket, mázas cserépkorsókat, halovájxyfinam csipkéket, díszes faragásokat szemlélhet a látogató. A Műcsarnok egy időre a sokáig lenézett, csupán kuriózumnak tartott, de ma siklósi Gerencsér mázas cserép Látunk aztán csipkéket, edényei annál vidámabbak, szőtesekét Is. Az alsószent- eleven, tarka színek díszítik, a mártani délszlávok szőttesei sárga, a barna, s a zöld ural- mellett halasi csipkék, „ördög- kodik. Kicsit az iparművészet- színű’1 sárközi terítő és színes hez közelítenek már a karcagi virágokkal díszített kalocsai Kántor Sándor cserép-szobrai, futó. Meg kell még említeni a Díszítésükre stilizált elemeket nyugati országiész híres csip- használ, nem népi motívumo- keverőit is, akiknek alkotásai kát. Műve mégis a népi és szintén szemet-leLket gyönyöriparmű vészét hainmonikus öezszetalálkozásót szimbolizálja. Aztán hadd említsem még már itgazi értékének adeikvót meg F. Szabó . Mihály Karca- megbecsüléssel övezett népművészetnek adta át a helyet. ködtetőek. És a faragások! A balmazújvárosi Nagy Lajos bőrrátétekkel cifrázott karikásostora Nézzük végig teremről-te- ram-re ezt a kiáldítást, mely a világszerte ismert és becsült, gan készült furcsa bütykösét, nemcsak a pusztán, hanem a ami tulajdonképpen kis hop- vitrinben is impozáns látvány, dók egymás tetejére való il- Rreglovtoh Kálmán valamelyik lesztése. Alul négy a hordók rgg; magyar vezért faragba ki száma, s a legfelsőből lehet egy gkiir szarvának felső véelismart és keresett magyar inni. Derék torka lehet annak g^ből. Művésziek a nádudv; népművészet hatalmas reprezentáns bemutatkozása. Világszerte ismert — keresett? Igen. Ahogy az első terem nagy tablója mutatja, a magyar nép- művészeti áruikat Hátsó Indiától Ceylonig, s Afrika legdélibb csücskétől Dél-Amerikáig mindenüvé szállítják. Tüzeszöld mezőtúri cserépedények mellett éjfekete nádudvari cserepek, tányérok, váa honpolgárnak, aki a jó 2— 2>/a literes hordósorozat tartalmát egyszerre kiüríti. A népművészet legszínesebb, legváltozatosabb ága a hímző- mesterség. A falu asszonya iTóth József festett botjai, s a gazdagon díszített cigarettásdobozok, könyv- és fénykép- tartók. De talán a legszebb a tahi- Nagy Ferencnek, aki nagydijat kapott a VIT-en is azonban az ellopott anyagokat a rejtekhelyeken és az orgazdáknál — 431 forint értékű már beépített cementlap kivételével — megtalálták és bűnjelként lefoglalták. A bűnszövetkezet eszmei irányítója Szántó Ferenc egykori tanító volt, akit 1956-ban közokirathamisítás és csalás bűntette miatt egyszer már elítéltek és ezért kellett megválnia a tanítói pályától. Zag Sándorné, Varga István, Bakó János, Varga Mihályné és Nyers Ferencné -r* bár tudták. hogy az építési alapanyagok lopásijói erednek mégis megvették. A járásbíróság Szántó Ferencet, Bernáth Ferencet és Csemik Benedeket társadalmi tulajdon sérelmére lopással is- mételten és bűnszövetkezetben elkövetett bűntettben mondot- •****•«»***•*«ta ki bűnösnek. Móka Istvánt ugyanezen bűntettben mint bűnsegédi bűnrészest, Zag Sándornét, Varga Istvánt, Bakó Jánost, Varga Mihálynét és Nyers Ferencnét pedig bűnösnek mondotta ki orgazdaság bűntettében. Ezért a járásbíróság Szántó Ferencet 3 évi börtönre ítélte és egyes jogoktól 3 évre eltiltotta. Bernáth Ferencet 10 hónapi börtönre. Móka Istvánt 1 éri és 4 hónapi börtönre ítélte és egyes jogoktól 2 évre eltiltotta. Ugyanakkor Csemik Benedeket 1 évi és 2 hónap1 börtönre ítélték és egyes jogoktól 1 évre eltiltották. Zag Sándorné 6 hónapi börtönbüntetést és 300 forint pénzbírságot, Bakó János 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetést és 200 forint pénzbüntetést, Varga Mihályné 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetést és 300 forint pénzbüntetést, Nyers Ferencnét pedig 6 hónapi felfüggesztett börtönre ítélte. A iárásbíróság Réder Lőrincit és Böröcz Istvánt az orgazdaság bűntette miatt ellenük emelt vád alól bizonyítékok hiányában felmentette. érzéke és technikai készsége itt mutatkozik meg a legerőteljesebben. A lakás és viselet díszítésére készülő hímzé- záik. A nádudvari edény kö- sdknek az ország egyes vidénak és lányainak gazdag kóo ^ bámulatos precizitással ki- zelőereje, kifinomult művészi faraSott «arukurtje. vetkezetesan és állhatatosan fekete. Százados híre van ennek a falunak. Inaiét még nem hoztak más edényt, korsót, csak feketét. Ez a jellegzetessége, s azok a finomrajzú díszítések, szemmel szinte alig kein más és más a formula, a színe. Piros és fekete keresztPersze sok más egyéb tárgy is szerepel a kiállításon. Torontáli és magyar perzsaszőnyegek, kandalók, fonott áruk.... látni kell őket. Most is csak azt tudom írni — min: már több nagysikerű kiállításszemes öltésekből készül a be- r°l szóló beszámolómban regi, Ki»ú jszállásom a szűrrá- hogy aki fentjár Pesten, az ne tetős tarka hímzések az ural- mulassza el megtekinteni, kodók, Recsken fehéren fehér. Mert a külföldiek is, akik Bu- a palócok mintha a pipacs:«- dapestre jönnek, sonn meglálóthatók, melyeket a népmű- szarkalábas tarka mezőket fogatják. Csak pár napja tart vész körbe karcolt rá díszítésként. Horváth János mohácsi mester is nagy fekete korsót állít ki. A stílus más. de azt nehezen lehetne eldönteni, hogy melyik szebb — a nádudvari-e, vagy a mohái*. A akarnák életrekelteni, a legtarkább azonban a sióagárdi, ez a szláv eredetű, néovisele- téről híres f^rliu tobzódik a színekben, mégis elegánsun harmonikus cseppet sem bántó. a kiállítás, de a látogatókönyvben szovjetek, németek, jug > szlávok, sőt még spanyolok bejegyezték nevüket s mellet te még* hogy „gyönyörű . . . felejthetetlen ... álomszép .. Onixly György Permetezzünk! Vasárnap és hétfőn fülledt, esős idő volt a megyében, ez pedig ugyancsak elősegíti a peron oszpóra terjedését és » levéltetvek szaporodását * gyümölcsösökben. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán nyert értesülésünk szerint eddig még nem lépett te! sehol sem nagyobb mértékben * peronoszpóra. Ennek ellenére ajánlatos mindenütt ezekben * napokban a permetezés és a rézmészporral való porozás 11 veszély megelőzése érdekében. Helyes, ha gyümölcsfáinkat is megpermetezzük nikotinnal, hogy ezzel megakadályozzuk » t levéltetvek tovúbhioriedósét.
