Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-25 / 148. szám

1958. JÜNIUS i NAPLÓ Eris párlmunk ával törjük meg i a maradiság j jégé [Vajszlón!7 i A sokat emlegetett Vajszló- rói nehéz újat mondani. Inten­zív állattenyésztés és növény- termelés jellemzi, a szorgal­mas vajszlói dolgozó parasztok magas jövedelmet vágnak zsebre a munkájukkal. A több­ség nagyon elégedett, s egye­lőre nem akarják elismerni, hogy a termelőszövetkezetben sokkal jobban élhetnének. Jó- néhány embert csak a maga portája érdekel, hogy mi van a kerítésen túl és mit csinál az ötödik vagy hatodik szomszéd, az már amolyan harmad- vagy negyedrangú kérdésnek szá­mít nála. A maradiság és a konzerva­tivizmus jege tehát még erős Vajszlón. Ilyen faluban két­szeres szükség van a jó párt­munkára, különösen a falusi pártszervezet jó munkájára, hiszen — a község négy párt- szervezete közül — elsősorban is az foglalkozik a dolgozó pa­rasztsággal és a kulcsfontos­ságú intézményekkel. Vajon eleget tesz-e nehéz feladatának a pártszervezet? KDoiminiista rasfeoüelnüt! Magától értetődő, hogy az ilyen embert felelősségre kell vonni és meg kell neki mon­dani: a pártba lépni nem kö­telező, de ha kéri valaki ma­gát, akkor önként vállalja a kommunisták öntudatos vas­fegyelmét. Mindezt azért írjuk le, mert a pártszervezet eddig elmu­lasztotta Horváth László fele­lősségre vonását. Ezért nem olyan a pártfegyelem, mint szeretnénk. gyen, állandóan a munkások és szegényparasztok között kellene élni, időnként mun­kás- és szegényparaszt tanács­kozásokat kellene tartani, stb. Ez hiányzik. Nem munkás- és szegényparaszt tanácskozáso­kat, hanem még pártnapot is alig tartott az idén a pártszer­vezet, az utóbbiakban pedig más falvakban nem is állunk rosszul. Kinek ián igaza? Sás-és szegényei A pártszervezet időnként ki­tűnt kezdeményezéseivel, KlSZ-szervezete is a járás el­sői közé küzdötte fel magát. A vajszlói elvtársak sokat panaszkodnak amiatt, hogy a falusi pártszervezetben egyet­len dolgozó paraszt sincs, a többség alkalmazottakból ke­rül ki. Igen, tarthatatlan álla­pot és sok baj oka ez. De mi­ért van így? A községben — Józsa István pártvezetőségi tag szerint — mintegy 60 kétkezi fizikai munkás dolgozik. Falun ez nagy szám, a vajszlói mun­kások ráadásul forradalmi tra­díciókkal is rendelkeznek. Az 1919-es tanácsköztársaság bu­kása után olyan sztrájk bon­takozott ki a vajszlói malom­ban, ami a megye munkásmoz­galmának egyik dicső fegy­verténye ma is. (Sajnos, alig tudnak róla a pártszervezet­Kezdeményező mégis tettek az állandó kap­csolatok megteremtésére, a két héttel ezelőtt megrendezett ún. agitációs nappal. Csak nem si­került megfelelően. A párt­vezetőség és a párttagság egy része nem értette meg egy­mást. A pártvezetőség „felpar­cellázta” a községet és azt kí­vánta a párttagságtól, hogy a házakban beszélgessenek el a dolgozó parasztokkal. A párt­tagság egy része úgy vélte, hogy sokkal jobb, ha a falu szokására építenek. A dolgozói parasztok ugyanis esténként,( ki szoktak állni a kapujuk elé«» és csoportokba verődve tár-i gyalják meg a falu és a világi helyzetét. i Kinek van igaza? Egyszerű |l a válasz. A Július 6-án sorshúzás less Pécsett! Országszerte nagy érdeklődés kiséri a tele- minden oldalról alaposan megfigyelhetünk. A víziós közvetítő állomással kapcsolatos me­gyei erőfeszítést. Számos nagyvárosunk töre­kedett arra, hogy már folyó évben televíziós közvetítő állomást szerezzen, hisz nincs az or­szágnak olyan községe, ahol ne volnának szá­zak és ezrek, akik nehezen várják, hogy az ország kulturális fejlődéséből mielőbb kive­hessek a maguk részét. Ezren és ezren várják türelmetlenül, hogy „szemtanúi” lehessenek a nagy nemzetközi sporteseményeknek, de ugyancsak sok ezren kíváncsiak a fővárosi színházak, Operaház elő­adásaira, a külföldről hazánk fővárosában I'megforduló vendégek művészi produkcióira. • A műszaki fejlődések iránt fogékony és a lépéseket11 haladás iránt érdeklődő emberek százai és százai kérik, követelik, hogy a műszaki fejlő­dés egy-egy jelentős állomása necsak leírás­ból, vagy egy-egy többé-kevésbé elmosódó képből legyen megismerhető, hanem várják a technika eredményeinek televízión keresztül történő ismertetését. Jogos ez a kívánság, hisz vitathatatlanul egy új konstrukciót, egy új műszaki megoldást legjobban olyan előadás­ból lehet megismerni, ahol nemcsak az elő­adót halljuk, hanem mind az előadót, mind az általa magyarázott „anyagot?' egyidejűleg műszaki fejlesztés ily irányú megoldása kü* 'örvösen a vidék, a falu dolgozóinak kulturális színvonalát fogja nagy lépésekben előrevinni. Két hét múlva megperdülnek városunkban a Pénzügyminisztérium szerencsekerekei. Jú­lius 6-án délelőtt 10 órakor a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének Pécs, Janus Pannonius u. 11. számú helyisé­gében a Pénzügyminisztérium kiküldöttei fogják lebonyolítani magát a sorsolást. — A nyilvános sorshúzás alkalmával, úgy, mint a békekölcsön-kötvények sorsolásánál, lesznek egyenként kisorsolt főnyeremények, mindenek előtt szép számú televíziós készülék, mosógé­pek, külföldi utazások, fényképezőgépek és lesznek sorozatban kihúzott tömeges nyeremé­nyek, melyeket az összes osztályokban az azo­nos számú kihúzott sorsjeggyel rendelkezők megkapnak. A nyereménylistát július 8-án fogjuk lapunkban közzétenni és bizton szá­mítunk rá, hogy nemcsak a nyertes sorsje­gyek boldog tulajdonosai örülnek a 300 000 forint ára nyereménytárgyaknak, hanem min­den Baranya megyei dolgozónak sok örömöt fog okozni ez a kezdeményezés, hisz minden község, vállalat, intézmény, el fogja látni a kultúrotthont vevőkészülékkel. FODOR GYÖRGY Nagyobb felelősséggel! Mit mutat a szénbányák baleseti statisztikája? , ___ ________ A PÉCSI SZÉNBÁNYÁSZA- terében a belélegzett metántól minden egyes dolgozó ismer­tei parcellázás” iTI TRÖSZT üzemeiben a bal- lebukott és fekve maradt. Sze- je munkahelyének pontos hely­bevált módszer, hiszen ez az i esetek száma 1957. harmadik rencséjére, Deák János vájár, zetét és a mentők riasztásá­Va n tehát jó Vajszlón is, de ben.) A sztrájkolok fiad és unó- egyik alapvető biztosítéka an-(»negyedévétől fokozatosan csők aki látta Levkát elmenni a az általános és átfogó kép ne- kái a faluban élnek, a párt- nak, hogy a kommunisták |> kent egészen 1958. márciusig, gurító felé, de visszatérni gatív. Minden szépítés nélkül szervezet, ha akar, tud rájuk mindenkihez eljussanak. A «»de áprilisban ismét emelkedett nem, utánament és látta, hogy támaszkodni! „parcellázásnál” azonban a i| és májusban már a múlt év előrebukva fekszik a gurító­A község mintegy 30 sze- párttagokat lehetőleg úgy kell (»elég magas színvonalán moz- ban. Azonnal segítségül hívta gényparaszt családja a párt- elosztani, hogy az általuk is- (' gott. Bozsér .János frontmestert, szervezet másik erős tartó- mert családokhoz kerüljenek. (» Különösen magas az emel- akinek a segítségével 8 óra 10 pillérét alkothatná. A munká- Ezt az elvet a pártvezetőség f kedés Pécsbányatelepen, de perckor sikerült az eszmélet­meg kell mondani, hogy a pártmunka lényegében csak a vezetőségi ülésekre és taggyű­lésekre korlátozódik. Maga a vezetés is gyenge és ennek részben objektív oka Van. A párt- és KlSZ-titkár- hak millió tisztséget rakták a vállára. Az utóbbi például nemcsak a járási KlSZ-bizott- ságnak, hanem a járási párt- bizottságnak is aktívája. Más falvakba eljár, a sajátjában pedig keveset tud segíteni. Nem lehetne valaki mást ki­küldeni helyettük? Nemcsak»» belőlük áll a pártszervezetig Gondoljuk meg: Vajszló a sellvei járás második legna­gyobb községe! Mindent persze még a jó ve­zetés sem oldhat meg. Sok függ a párttagoktól is. A több­séggel nem is volna baj, helyt­sok és parasztok azonban — akik osztályhelyzetüknél fog­va legközelebb állnak a párt­hoz — akkor követik a kom­munistákat, ha azt látják, hogy a pártszervezet törődik a gondjaikkal és ügyes-bajos dolgaikkal. Hogy ez így le­többször megsértette. Tavasszal és nyáron nyilván jobb a kapuk előtt csoporto­suló emberekkel beszélgetni, hiszen így egyszerre többel is elpolitizálgathatnak. Télen a emelkedett a balesetek száma a szabolcsi kerületben is, egye­dül Vasason, csökkent. A balesetek többsége alap­ul vető biztonsági vétségekből , ... ,, ,,,, . 11 ,,a(»hibákból ered. A dolgozók — barati csaladlatogatasok a cél- nem egy esetben a régi, ta­ravezetők. pasztáit bányászok is —, véte- (i nek a biztonság elemi szabá­lyai ellen. Jellemző példája A szovjet-nepáli közös közlemény Jvait a biztonsági szabályok be (»nem tartásából eredő baleset- abban, hogy a két állam meg-(»nek Levka József István-ak- felelő hatóságai tovább foly-(»nai vájár gázmérgezéses bal­Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában a nepáli király látoga­tásának befejezése alkalmából közös közleményt bocsátottak ki. A közös közleményt a i- Kremlben Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Taná­képviselethez. Kliment Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­álltak az ellenforradalom ide-]jcsa Elnökségének elnöke és jén is. A jelenlegi pártfegye-j, Mahendra Bír Bikram Sah lemmel mégsem lehet megelé-J Déva, Nepal királya írta alá. gedni. Különösen Horváth « A közlemény hangsúlyozza: Lászlóra, a tanács dolgozójára (megvitatták annak lehetősé- _______________ __________ pa naszkodnak, aki — fittyet') geit, hogy a Szovjetunió gaz- nökségének elnöke elfogadta a hányva a hívásnak — nem()dasági segítséget adjon Nepal nepáli király meghívását, hogy ment el a májusi taggyűlésre,,)fejlődésének előmozdítása vé- tegyen baráti látogatást Nepal- hanem ultizott a kocsmában. ,|gett. A felek megállapodtak ban. len Levkát a gurítóból kihúz­ni. Közben Mészáros János (4) vájár riasztotta a mentőket, a III. mélyszinti 1. keleti ke­resztvágat 7-es telepi gurító- ra. A riasztás tehát helytelenül jelölte meg a baleset színhe­lyét, így a mentők csak késés­sel érhettek a színhelyre, de még sikerült Levka Józsefet életre kelteni. A biztonsági szabályok meg­sértéséért Levka József vájár kis híján az életével fizetett. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a mentőket riasztó Mé­tát ják a megfelelő egyezmény esete. megkötése végett a konkrét»» Levka József május 23-án , ... ..._______ ké rdések megvitatását. (»reggel nyolc óra körül munka- szaros János (4) _ jár A közlemény újólag hang-('helyéről eltávozott azzal, hogy tlS7/ta^an azzal> °sy ° .r" súlyozza, hogy a nagy Kínai (1 szerszámait megy megkeresni. Népköztársaságnak törvényes»1 Szerszámait az alapvágaton joga van az ENSZ-ben valói1 nem találta, és ezért felmenta III. mélyszint első keleti se- gédkeresztvágat 12-es telepi fejtés alsó feljáró guxítójába, annak ellenére, hogy a gurító el volt keresztezve és a szel­lőztetés sem működött. A gu­rító harmadik, negyedik mé­Biztatóan fejlődnek a tss-ek Sok még a parlag a Mecseken Intézkedések a zötdségellátás megjavítására A mező aozdasácr helyzete a II. kerületi tanács napirendién!» A II. kerületi tanács vb-a állítottak be, hogy a kedvez- legutóbbi gyűlésén a termelő- ményekről le ne csússzanak, szövetkezetek és az egyénileg Az állattenyésztés mindhá- dolgozó parasztok árutermeié- rom termelőszövetkezet bon ki- sét vizsgálta. Jéhn József elv- elégítőnek mondható. A ter­társ, a II. kerületi tanács vb- elnöke, beszámolójában fog­lalkozott a kerülethez tartozó három: a reménypusztai, a nagyárpádi és a málomi ter­melőszövetkezet helyzetével. Növénytermelésükről szólva elmondotta, hogy a rendkívüli időjárás ellenére az idén is jobbak a tsz-e-k kilátásai mint az egyénieké. Elmondotta, hogy a 3004-es kormányhatározat mind a há­rom termelőszövetkezetben elő segítette az árutermelést. Nagyárpádon például 422 630 forint bevételt terveztek áru­termelésből. A határozat meg­melőszövetkezetek minden 100 holdjára 20 számosállat jut. Teheneik éves átlagban elérik a 2 500 literes termelést. Bár rendkívüli időjárás kö­szöntött ránk ebben az évben, ennek ellenére a termelőszö­vetkezetekben különösebb ta­karmánygond nem lesz. Mind­három termelőszövetkezetben szarvasmarhánként 7 köbmé­ter, sertésenként pedig egy köbméter silót készítenek. En­nek egyharmad részét, az őszi- keverék lesilózását máris biz­tosították. A fennmaradó részt silókukoricából pótolják. A termelőszövetkezetek zöld­jelenése után módosítottak ségtermeléséről és általában a ezen, mert mint kiderült: ha Jiem növelik árutermelésüket, elesnek a kedvezményektől. 30 sertést állították be és ezzel mintegy 45 ezer forinttal nö­vekedett árutermelési bevéte­lük. Hasonló volt a helyzet a reménypusztai termelőszövet­kezetben is. Itt 448 560 forint­ra akartak szert tenni áruter­melés révén, ök is 2D zöldségtermelésről szólva Jéhn elvtáTs megállapította, hogy e téren lényeges változás nincs. (A nagyárpádi termelőszövet­kezet 5 holdon folytat öntözé­ses kertészkedést, míg a má­lomi két holdon kertészkedik) Hogy e tarthatatlan állapot némiképp megváltozzék, a II. kerületi tanács vb-ülése úgy határozott, hogy a kishaszon­bérletbe adott OFA területe­ket — a szerződés az ősszel lejár — elsősorban olyan ter­melőszövetkezeteknek, szak­csoportoknak vagy egyénileg dolgozó parasztoknak adja, akik ezeken a területeken ker­tészeti művelést folytatnak. A II-. kerületi tanácshoz nagykiterjedésű gyümölcsös és szőlőterület is tartozik. A szőlő jelenlegi állapotában közepesnél jobb termést ígér. A párt agrárpolitikája, ha még nem is nagymértékben, de érezteti hatását a Mecseken is. 1954-ben például mindösz- sze 400 négyszögöl új szőlőt telepítettek, 1958-ban pedig 4 holdat, s 15 holdon pótolták a hiányzó, kiöregedett tőké­ket. Bár javulás mutatkozik a területek kihasználása terén — míg 1954-ben 110, addig 1957-ben 200 hold barackost tartanak nyilván a II. kerület­ben — ennek ellenére még tózkodik a bányában és hely­telenül jelölte meg a baleset színhelyét, ami a mentők ké­sését okozta és könnyen vég­zetes hibává válhatott volna. Ebből a balesetből azonban úgylátszik nem tanultak az István-aknaiak. Levka József balesetét követő egy hónap múlva csaknem szóról-szóra ugyanolyan, de most már tra­gikus kimenetelű baleset kö­vetkezett be. ,1 Június 20-án Cuni József i (vájár a III. szinti 2. keleti ke- )(:■ esz.tvágat 14-es telepi gurító- (»ba felküldte Werdecker nevű (»csillését azzal, hogy hozza el a menekülő palackokat kicseré- (lés végett. A csillés el is in­i'dúlt a gurí tóban, de csakha- vidék termőterületeit. I * Liar visszajött azzal, hogy nem A beszámoló elhangzása % meSy tovább, mert rossz a le- után öt tanácstag jelentkezett1 vegő, és figyelmeztette Cuni hozzászólásra. Az első után va-f Józsefet, hogy o se menjen be. lamennyi felszólaló elmondot-J ellenere Cuni ta. i' felment a guritóba, ahol a fel­" ■ Az igaz, hogy fejlődik <|pülemlett metán eloltotta a mezőeazdásásunk de ért T1„TV,l,>P'nzmlámpájat, ő pedig elbu­ZifZr, Tr11 k°tt. Itt is elkövették azt a nagyon erezzuK a piacon A7.i, . ... . eevés zöldségfélék dráeák h,bát- h°Sy a mentőknek rosz­! "'zul jelölték meg a baleset sokszor drágábbak mint a f6'< „fnhelyét, késve tudtak csak varosoan. I , helyszínre érkezni és Cuni t hangoztatták., JÓ7sef már nem & 6 ^ egyTC SUrJ' ehozták a gurítóból. getobb és most mar nemcsak i > ® A , beszélni kell róla, hanem cse-(> 4 Mindkét haleset oka: a biz­lekedni kell, méghozzá minél«» *9™** tme«­el(jkb .er- ,sértése. Mindkét baleset ese Ez'volt a felszólalások lé-»'^ in tőbb _éve* gyakor- nyege. Érthető, hisz a pécsi I11 rendelkező bányászok embert jelenleg elsősorban a , -,, zöldségellátás érinti a leg job ban és minden mezőgazdaság-f já. . ... . , . «,1 fonalkor űi«iói ^Jl»,dát mutattak a fiatal, ta] nak módját, A pécsi szén tröszt legutóbbi biztonsági értekezletén már a legfontosabb biztonsági felada­tok között jelölték meg az üzemek számára a parciális szellőztetés megjavítása mel­lett a vájárok alapos kioktatá­sát a benzinlámpa kezeléséről, a keresztezések és lezárások­ról való tudnivalóikról és a mentők riasztásának módjá­ról. Gyakoribbá váltak a tár­gyak esése következtében elő­állott balesetek is az utóbbi időben. Itt is arra lehet vissza­vezetni a balesetek okát, hogy felelőtlenül elhanyagolják a dolgozók az előtűzések sza­bályszerű elkészítését, nem az előírás szerint készítik el a béléseket stb. Általában ezek a balesetek a kisebbek közé szá­mítanak és a kisebb balese­teknél pedig jellemző, hogy velük kapcsolatban nem tör­ténik gyorsan intézkedés, nem oktatják a balesetet és nem egyszer a bírságolás is elma­rad a szabálysértőkkel szem­ben. Es itt feltétlenül éreznie kell a felügyeletnek is a fe­lelősségét, azért, amiért vagy szemet huny a kisebb sza­bálytalanságok felett, vagy pe­dig ha szól is a szabálytalan­ságok miatt, nem ellenőrzi és nem követeli meg szigorúan az utasítások végrehajtását. Érdemes megnézni viszont a vasasa üzem eredményeit- Vasason a többi üzemmel el­lentétben csökkentek a balese­tek. Az üzem vezetői elmon­dották, hogy január 1. óta 334 fegyelmi eljárást folytattak le az alapvető biztonsági rend­szabályok megsértése miatt és így, erélyes rendszabályok árán is biztosítják a bizton­sági szabályok betartását, — mint a baleseti statisztikájuk mutatja: a dolgozók érdeké­ben. Feltétlenül tenni kell, sokat kell tenni a bányaüzemekben, hogy a kedvezőtlen kép, amely április—májusban alakult ki, megváltozzon. Az országos át­lag ebben az éviben is hónap- ról-hónapra javult, egyedül a pécsi tröszt területén mutat­kozott visszaesés. Felelőtlenül a szabályokat, tették kockára pél­gal foglalkozó üléstől ^ek J ra7atwv^?fl^ó^apaSZ' megoldását várja. A felszól a-dolgozóknak. lások is azt mutatták, ha a], DE A KÉT BALESET azt mezőgazdaság kérdéseit a vá-\is mutatja, hogy nagyobb rosi emberek szempontjából (» gonddal kell oktatni a dolgo- mindig sok a parlag. A vb- vizsgálja a II. kerületi tanács, i tékát és a balesetelhárítási ülés foglalkozott ezzel a kér- vb-ülése, lényegesen többe* (> oktatáson, az általános tudn;- déssel is és egy olyan haszno- tudtunk volna meg: mi a vé-(»valókon kívül feltétlenül ok- sítási módot dolgoznak majd leményük a munkásoknak, av 'atni kell az üzemben előfor- ki, amely a területek teljes értelmiségieknek, egyszóval a«» dúlt balesetek gyakorlati ta- felújítását szolgálja, hogy ez- pécsieknek a mezőgazdaság je-«»pasztalatait is, és nagy gon- Cuni József vájár is áldozata által megmentsük a pécsi bor- lenied helyzetéről. időt keS MM «s«. M le*t| d ors«» FELTÉTLENÜL SZÜKSÉG VAN a biztonsági rendszabá­lyok betartásának szigorú el­lenőrzésére — ami a felügye­let elsőrendű kötelessége, de legfőképpen szükség van arra, hogy minden egyes dolgozó személyesen is érezze magát felelősnek a bánya biztonsá­gáért, társai és önmaga éle­téért, hogy soha ne fordulhas­sanak elő többet olyan fele­lőtlenségből eredő tragikus balesetek, mint amilyennek

Next

/
Thumbnails
Contents