Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-22 / 146. szám

TTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA A% imperialistákat félelemmel töltik el gazdasági sikereink H. S z.Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának olásén XV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ARA 10 FILLÉR VASÁRNAP, 1958. JÜNIUS 33 Megkezdte próbaüzemelését a Pécsújltegyi Szénmosó llotáló-iizeme A Fácsújhegyi Szónmosóbain úgynevezett flotáló-üzemrész készült el és kezdte meg próba- üzemeltetését. A flotáló-berendezéssel a félmilliméteirnél kisebb szén­részecskékből összetevődő iszapszenet készítik elő kok- szolása-a. Cél az, hogy a flotá-' lássál az iszapszén 36 száza­lékos hamútartalmát 12—14 százalékra szoríthassák le, mert csak így lesz alkalmas a kokszolásra. A számítások sze­rint a most elkészült flotálbe- rendezéssel naponta körülbelül száz tonna kokszolásra alkal­mas szenet nyerhetnek a Pé­csett közismerten „slám“-nak nevezett iszapszéniből. A flQtáló-berendezés előre­láthatólag a III. negyedévben kezdi meg üzemszerű működé­sét. Össztitkári értekezlet a városi tanácson Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága ezúton is értesíti a pártszervezetek titkárait és a társadalmi instruktorokat, hogy 1958 június 25-én, szer­dán délután négy órakor a vá­rosi pártbizottság által tartan­dó össztitkári értekezleten fel­tétlenül! jelenjenek meg. Az értekezlet helye: a pécsi vá­rosi tanács nagy tanácsterme (II. emelet). Városi pártbizottság. I; MSZMP Közionli Bizottsága tagjainak találkozója egyelőn $ Moszkva (TASZSZ). Nyiki- ♦ fca Szergejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságá­nak június 17-i ülésén javas­latokat terjesztett elő a kolho­zok kötelező termékbeszolgál­tatásának és a gépállomások munkájáért járó természetbeni díjazásnak a megszüntetéséről, valamint az új mezőgazdasági termékbe gyűjtési rendről, árakról és feltételekről. Hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió A Szovjetunió, a Kínai Nép- évi jövedelme több mint öt­köztársaság, a marxista-le­ninista pártok vezetése alatt álló mindegyik szocialista or­szág valóban megcáfolhatatlan anyagot szolgáltat gazdasági sikereivel a kapitalista orszá­gok dolgozóinak az imperializ­mus ellen, a béke, a demokrá­cia és a szocializmus nagy ügyének diadaláért vívott har­cunkhoz. Hruscsov rámutatott arra, hogy 1959-től célszerű lenne megvalósítani a mezőgazda- sági termelés szakosítását a ven milliárd rubellel növeke­dett. Az egységes árak bevezetése — mondotta Hruscsov — kikü­szöböli a mezőgazdasági ter­mékek áraiban eddig mutat­kozó igazságtalanságot. Ez — tette hozzá — az ország min­den övezetében nyereséget je­lent a kolhozok többségének. Hruscsov kiemelte a Köz­ponti Bizottság ülésén megvi­tatásra kerülő intézkedések komoly gazdasági jelentősé­gét. A gépállomások átszerve­• gazdasági fejlődésében elért kolhozok, az egyes köztársasá- zése, a mezőgazdasági termék ­Az MSZMP Központi Bi­zottsága a tanév befejezése al­kalmából június 20-án elvtársi beszélgetésre hívta meg az egyetemek vezetőit és számos professzorát. A késő esti órák­ba nyúló, szívélyes légkörben lefolyt beszélgetésen részt vett a Központi Bizottság részéről Kádár János elvtárs, a Köz­ponti Bizottság első titkára, Fehér Lajos és Kállai Gyula rivtáreak, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Benke Valé­ria, Fogarasi Béla, Novobáczky Károly és Orbán László elv- társak, a Központi Bizottság tagjai. Ötszáz sárga magyar tenyészcsirkét vásároltak A nagyárpádi termelőszövet­kezet a szarvasmarha- és Ser­téstenyésztés mellett baromfi tenyésztéssel is foglalkozik, ötszáz sárga magyar tenyész­csirkét vásároltak, amelynél da-abonként — a 3004-es kor­mányhatározat értelmében — kétforintos engedéményt kap­tak. A magyar párt- és kormányküldöttség hétfőn utazik Bulgáriába Mint ismeretes, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghívta a Magyar Népköz- társaság párt- és karmámy- küldöttségét baráti látogatásra Bulgáriába, a bolgár párt- és kormányküldöttség tavaly jú­niusban Magyarországon tebt látogatása viszonzásául. ' A magyar- párt- és kormány küldöttséget, — amely hétfőn indul Szófiába — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, állammindszter vezeti. A küldöttség tagjai: Kiss Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságéinak tagja, Dögéi Imre, az. MSZMP Köz­ponti Bizottságénak tagja, földművelésügyi miniszter, Pé­ter János, a külügyminiszter első helyettese. Némethy Béla, a Magyar Népköztársaság szó­fiai nagykövete. eredmények újabb lehetősége­ket nyitottak meg a népgazda­ság még gyorsabb ütemű fej­lesztése előtt. A mezőgazdasági termelés további növekedése azt ered­ményezi — mondotta a szovjet kormányfő —, hogy az állam a tervszerű begyűjtés kereté­ben az árutermelésnek csupán egy részét fogja felvásárolni, hogy idejében biztosítsa a la­kosságot élelmiszerekkel, az ipart nyersanyaggal, megte­remtse a szükséges tartaléko­kat és szabályozza a mezőgaz­dasági termékek árát. A kol­hozoknak nagyobb lehetősé­gük lesz arra, hogy termelé­sük számottevő részét a piacon értékesítsék. Hruscsov beszédéből sta- £ tisztikai adatokkal jellemezte, hogyan növekedett az utóbbi években a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazda- sági termelése. Míg az 1950- től 1953-ig terjedő négy év alatt a mezőgazdasági terme­lés átlagos évi növekedése a gok és területek között. Az új begyűjtési rendet is­mertetve felvetette azt a kér­dést, hogy a kolhozoknak elő­legét lehetne folyósítani az ál­lam rendelkezésére bocsátan­dó termékekért. Anélkül, hogy az előlegért kamatot írnának rovásukra. A begyűjtés új rendje — mondotta Hruscsov — nem­csak a szükséges élelmiszer­mennyiséget hivatott biztosí­tani az ország számára, hanem ennek a rendszernek meg kell teremtenie a feltételeket a mezőgazdasági termelés to­vábbi növekedéséhez Is. elő begyűjtés rendjének megvál­toztatása, a begyűjtési árak sokféleségének megszüntetése a munkásosztály és a kolhoz- p>arasztság szövetségének, a város és a falu kapcsolatainak további erősítésére irányul. Hruscsov beszédében han­goztatta, hogy rendezni kell a kolhozok, a műszaki javító állomások és a szovhozok gép­vásárlásait, majd külön foglal­kozott az új mezőgazdasági módszerek meghonosításéval. Hangsúlyozta, hogy ez igen fontos a takarmányfelhalmo­zásban, mindenekelőtt a ten­gerinél. Hruscsov ennek kap­kell mozdítania a kolhoz- csán példákat ismertetett a sí* parasztok kezdeményező kész- keres tenigeritervnelésröL ségének fejlesztését a közös- Megemlítette a Német Demok- ségi gazdaság fejlesztéséért ratikus Köztársaság, Csehszlo­A komlói Ill-as akna legjobb csapatai A komlói Ill-as akna, mint ismeretes, június 17-én tíz órakor befejezte 1958. évi első félévi tervét. Június folyamán mintegy 796, az első félév alatt pedig 9023 tonna szenet ad az akna terven felül a nép­gazdaságnak. Az eredmény az üzem fizi­kai és műszaki dolgozóinak az érdeme, akik a tervek meny- ryiségi túlteljesítése mellett nagy gondot fordítottak a bá­nya korszerűsítésére, a vága­tok megfelelő biztosítására és munkafegyelem megszilárdítá­sára is. Külön meg kell említeni azokat a csapatokat is, akik hónapról-hónapra kiváló ter- melési eredményeket értek el. Tóbiás Béla csapata áprilisban 133,1, májusban 119,1 százalé­kos teljesítményt ért el, — Schwarcz József csapata ápri­lisban 134, májusban 159,5 szá­zalékot ért el, Kiss Ferenc csapata áprilisban 114,9, má­jusban 121,4 százalékot, Vá­rad! István csapata áprilisban 117,4, májusban 122,3 százalé­kot, Buhály László csapata áp­rilisban 112,7, májusban 116,3 százalékot, Máté András csa­pata áprilisban 131,7, május­ban 122,8 százalékot, Korom Sándor csapata áprilisban 128,7, májusban 125,9 százalé­kot, Buncsek József csapata áprilisban 165,5, májusban 171 százalékot, Horváth János csa­pata áprilisban 135,7, május­ban 131,8 százalékos teljesít­ményt ért el. Kiss Gyula komlói III-as akna. I Píiaigyár legújabb sikeiti A Pécsi Porcelángyár az év első öt hónapjában program­szerűen. teljesítette exportter­vét és Jugoszláviába, Norvé­giába, Indiába összesen három millió forint értékű porcelán- szigetelőt exportált. Az exportterv sikeres telje­sítése mellett nagy eredményt ért el a Pécsi Porcelángyár az önköltség csökkentésében: az Önköltség jelenleg kilenc szá­zalékkal alacsonyabb, mint azj ellenforradalom előtti időszak-: ban. vívott harcban. A mezőgazdasági árpolitika biztosítani hivatott nemcsak a bővített újratermelést a kol­hozokban, hanem bizonyos fel­halmozást is az ipar, különö­sen a nehézipar — a népgaz­daság vezető ereje — termeiő­Szovjetunióban 1,6 százalék, képességének növelésére, az Egyesült Államokban pedig A ' múltban — mutatott rá 1,7 százalék volt, addig az az előadó — gyakran figyel- utóbbi négy évben az átlagos men kívül hagyták a dolgozók növekedés a Szovjetunióban anyagi érdekeltségének elvét 7.1 százalékra emelkedett, az a társadalmi gazdaság fejlesz- Egyesült Államokban pedig 1.1 százalékra csökkent. Az imperialistákat félelem­mel töltik el a gazdasági épí­tésben elért sikereink — jelen­tette ki Hruscsov — nyíltan beismerik: a kapitalista rend­szert most az a veszély fenye­■; geti, hogy a ^Szovjetunió és a szocialista tábor minden or­szága hatalmas munkát végez az ipar, a mezőgazdaság, a tu­domány és a technika fejlesz­tése, a népjólét fokozása érde­kében. vákia, Magyarország és Romá­nia termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait, utalt Finn­országra, ahol szovjet tengeri­fajtákat használtak. A Központi Bizottság ülésé­nek napirendjén szereplő kér­dések — állapította meg Hrus­csov *— igen nagy jelentősé­gűek a kommunista építés ter­veinek megvalósítása szem­pontjából. Érintik a szovjet állam és az egész szovjet nép érdekelt. A nép alapvető ér­tésében. A párt a Központi dekeiből, a kommunizmus ér- Bizottság szeptemberi (1953) és későbbi ülésein, majd a XX. pártkongresszuson sok­oldalú programot dolgozott ki a mezőgazdaság rohamos fel­lendítésére. Ennek alapját az a lenini elv képezte, hogy le­gyenek a kolhozok és a kól- hozparasztok anyagilag érde­keltek a -mezőgazdasági tér­dekéből kell kiindulnunk — mondatta. Ezek az érdekek azt követelik, hogy a begyűjtés átszervezése és az egységes árak megállapítása mozdít«« elő a munkatermelékenység emelkedését a kolhozokban, a mezőgazdasági termékbőség megvalósulását az országban, mozdítsa elő a kolhozok erő­melés fokozásában. A Közpon- södését, közös gazdaságuk fej­ti Bizottság ■ 1953 szeptemberi lődését és a szovjet nép élet­ülése óta eltelt időszakban a színvonalának további emel* kolhozok és a kolhozparasztok kedését. IDÖJÁRÁSJELÉNTÉS Várható időjárás vasárnap estig: íelhőátvonulások, több helyen eső, egy-két helyen zivatar. Mér­sékelt déli—délnyugati szél. A hő­mérséklet alakulásában lényeges váltczás nem lesz. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 13—16. legmaga­sabb nappali hőmérséklet vasár­nap: nyugaton 18—21. keleten 20— 23 fok között. Távolabbi kilátások: keleten felhős, emelkedő hőmér­séklettel. Terjed a milcrokésleltetésű robbantás a pécsi széntrösztnél A Póhl—Masszi-féle, úgy­nevezett mikrokésleHétésű robbanógyutacsokat a Pécsi Szénbányászati Tröszt bányái­ban már harminc munkahe­Ma tartják meg a megyei tűzoltó- versenyt Siklóson nagy érdeklődés előzi meg a megyei tűzoltó- versenyt, amelyet június 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartanak meg a sportpályán. A versenyen részt vesznek a községi, társadalmi, mezőgaz­dasági szocialista szektorok járási versenyein első helye­zést elért egységek. A fogadás és az ünnepi beszéd után ver- scnyszerplési gyakorlatot mu­tatnak be, majd a verseny­értékelés után sor kerül a di­jak kiosztására. Ebéd után pedig az állami tűzött *ek tartanak bemutatót, Kétévi va'údás után megszületett az előhűtéses jég gyártás Már évek óta visszatérő nyári gon­dunk a jégellátás. Nekünk is, más váro­soknak is, a fővárosnak éppúgy, mint Hódmezővásárhelynek. Ez, a már krónikussá vált jéggond késztette arra a Pannónia Sörgyár két újítóját, Józan András gépésztechnikust és Mezödi Jenőt, hogy olyan újításon törjék a fejüket, amely segíthet a gon­dokon. El el jutottak már 1956 elején az előhűtéses jéggyártás technológiájának kidolgozásáig. Újításukat 1956. már­cius 8-án adták be és az 349. szám alatt lett bevezetve az újítási naplóba. Két nappal később a vállalat vezetősége az újítást elfogadta kísérletre, 1956. ápri­lis 9-én pedig a vállalat felettes szerve — a Söripari Igazgatóság — az U/14151 1956. számú leiratában a következőket közölte: „A jégkapacitás növelése“ című újítási javaslatot jelentősnek tartom és annak a Pannónia Sörgyárban történő kísérletét elrendelem“. A felettes szerv e leiratának kézhez­vétele után hozzákezdtek a kísérlet elő­készítéséhez és azt 1956. június 17,, 18. és 19-én le is folytatták. A kísérletről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a hűtött vizes eljárással ugyanannyi idő alatt 38 százalékkal több jeget sikerült előállítani, mint a vízvezetéki víz fel­használásával és 1,01 százalékos kalória- megtakaritás is mutatkozott a hütött vizes eljárás javam. Az újítást azonban még nem vezették be. Előbb a Hűtőipari Igazgatóság vé­leményét is kikérték. Az pedig a követ­kező volt a Söripari Igazgatóság 1956. október 8-án kelt U/1435H956. számú le­vele szerint: „A Hűtőipari Igazgatóság szakvéleménye szerint a javaslat feltét­lenül gazdaságos és így bevezetése indo­kolt ... ... vezesse be, ha a gazdaságos­ság a'szakemberek és a vállalat veze­tősége által feltétlenülkimulatható." „Amennyiben időközben megnyugtató mód-on tisztázódott ez a kérdés és a gaz­dasági eredmény pontosan kimutatható, úgy a javaslatot fogadja el és vezesse be, gazdaságosságát pedig jelentse igaz- . gatóságomnak, egyben készíttessen váz­lat rajzot a jéggyártásról és hivatalos ta­pasztalatcsere nyomtatványon közölje a műszaki, leírást, hogy azt országos ta­pasztalatcserére bocsáthassam, gib.“ Ezután az ügy pihent. Az ellenforra­dalom megakadályozta az újításokkal való foglalkozást. Csak 1957. március 16-án került elő ismét az újítás, amikor is az üzem, a Pannónia Sörgyár meg­valósításra elfogadta. De ez még koránt­sem jelentette azt, hogy be is vezették az újítást. Az előhűtéses módszerrel va­ló jéggyártást csak két nap híján egy év ■r'úlvn. 1958. március 14-től alkalmazták a gyári-a Üzemszerűen. Az újítók örültek, hogy két év után végre révbejutott az újításuk, gyorsan kitöltötték a szükséges űrlapokat és 1958 április 3-án felküldlék a felettes szerv­nek országos tapasztalaté ser éré. Bizto­sak voltak abban, hogy mivel Pécsett már iizemszerüleg is működik az elöhű- téses jéggyártás, feltétlenül elfogadják az újítást tapasztalatcserére. De téved­tek. 1958. május 10-én elutasították a felterjesztésüket a 430 912/958. sz. levél­ben azzal, hogy a Hűtőipari Igazgatóság szerint az újítás nem fogadható el or­szágos tapasztalatcserére, mert hasonló javaslatot már benyújtottak más újítók 1954. január 25-én. Ezt az utat futotta be több mint két év alatt az újítási javaslat, mire meg­valósult. Viták még vannak, hogy jár-e kalóriamegtakarítással, vagy sem, — az újítók szerint igen, mások szerint nem — de azt mindenki elismeri, hogy ha nem is 38 százalékkal, de 15—20 száza­lékkal növeli az eljárás a jéggyár Itapa- citását, minden különösebb beruházás nélkül. Tehát ebben az évben már 15— 20 százalékkal több jeget termelhet az üzem. Ha tavaly megvalósult volna az újítás, — mert megvalósítható lett vol­na — akkor tavaly is 15—20 százalék­kal kisebb lett volna a jéggondunk. A legfurcsább a dologban mindeneset­re a Hűtőipari Igazgatóság álláspontja. Ha egyszer már 1954. óta, tehát vágy c? fél év óta birtokukban van egy Ilyen újítási javaslat, miért nem közölték ezt már 1956-ban a pécsi újítókkal és miért nem igyekeztek országszerte az újítás segítségével segíteni a jéghiányon. K. P. lyen alkalmazzák. Az újfajta robbanógyutacs használatával a robbanás hatékonysága más­félszer nagyobb a hagyomá­nyos módszerű repesztésnél. A tröszt ezért a mikrokéslelteté- sű gyutacsokkal fokozatosan ellátja valamennyi feltáró munkahelyét, amivel éven le több mint száz mázsa robba­nóanyag megtakarítása válik lehetővé, míg a feltárási mun­ka teljesítménye ötven száza­lékkal növekedhet, A mikrokésleltelésű rotjbonn- gyut ácsokat Póhl Jeromos, a Nagytétényi Gyutacsgyár fő­mérnöke a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt kutatási osztályá­nak munkatársaival, Masszi Dénes geofizikus mérnökkel együtt kísérletezte ki. Két hir a láfsasgazd^Dtodásról V Néhány nappal ezelőtt törzs­állattenyésztő szakcsoport ala­kult Pellérden. A szakcsoport­ban tömörült gazdák úgy ha­tároztak, hogy fehér hússertés kocákat vásárolnak, amelyek utódait közösen továbbtenyész- tdsre értékesítik. * ; A velőgép kölcsönkérés e,-.; ; szeriben megszánt öceárdcij * amikor megalakult a géphasz- | nálati társulás. A társuló gaz- £ dák nemrég egy 17 soros vető» £ gépei, vési,.uiiák,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents