Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-21 / 145. szám

TTL AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUNÁNTÚII , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958. JtíNIUS 31. Hároméves tervünk reálisan tükrözi népgazdaságunk igazi lehetőségeit As országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülé­sén folytatólagosan tárgyalta az 1958—1960. évi hároméves népgazdasági terv irányelvei­ről szóló törvényjavaslatot. A pénteki ülésen elsőnek Nagy József né könnyűipari miniszter szólalt • fel. Bevezetőben a könnyűipar eredményeit ismertette és el­ismerését fejezte ki az ipar dolgozóinak jó munkájukért: Majd arról beszélt, hogy fon­tos feladata a könnyűiparnak az export-tervek teljesítése, hiszen enétlkü'l nem biztosít­hatnánk megfelelően a lakos­ság ruha-, cipő-, papír- és bútorellátását sem. A hároméves terv időszaká­ban — folytatta — azért is fontos az exportfeladatok tel­jesítése, mert közismert, hogy a kapitalista világban jelent­kező válságtünetek fokozódó követelményeket írnak elő számunkra is. Nálunk a köny- nyűipar fejlődésének biztos alapot ad a baráti országok felé irányuló egyre növekvő exportunk, valamint az a. tény, hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények ér­telmében nagyrésziben máris biztosított ellátásunk egyes nagyfontosságú import nyers­anyagokból. Ezután a könnyűipar cél­jait ismertette, s a többi kö­zött megállapította: fö feladatnak tekintjük, hogy a könnyűipar termékei ne- csak mennyiségben elégítsék ki a fogyasztók igényeit, ha­nem minőség és választék szempontjából is. Fokozzuk a szövetek tariós- ságát, divatosságát. 1960-ra több mint 10 millió méter olyan pamutszövetet hozunk forgalomba, amelynek gyártá­sánál olyan kikészítési eljárá­sokat alkalmazunk, mint pél­dául a gyűrődésmentes kiké­szítés. A könnyűipar főfelada­tának tartja, hogy mindenki még csinosabban, még elegán- sabban öltözködhessék. Beszélt a papír és bútor- gyártásról is. Mindkét ipar­ágat jelentős összegekkel fej­lesztjük, de a problémákat nem tudjuk teljesen megol­dani e két iparágban. Befejezésül az ipar dolgo­zói előtt álló feladatokról szólt, fő’eg a takarékosság követel­ményeiről. A tervet, mely tartalmazza a könnyűiparra vonatkozó leg­fontosabb célkitűzéseket és biztosítja a tervek megvalósí­tásához a legszükségesebb anyagi feltételeket, az ország- gyűlésnek elfogadásra javasol­ta. Z. Nagy Ferenc képviselő a törvényjavaslat mezőgazdasági vonatkozású részeihez szólt hozzá. Beszélt a műtrágya fel­használásáról, a gépesítésről s felhívta a figyelmet arra, hogy a gépi munkát az egyéni ter­melőknél is fokozni kell. A továbbiakban a beiten es­ség kérdéseivel foglalkozott és hangoztatta: törekednünk kell az értéke­sebb termelvényekre, szőlő-, gyümölcskertészetre, az ál­lattenyésztésben pedig főleg a hozamok növelésére. Ezzel kapcsolatban elmondot­ta, hogy problémák vannak vetőmaglermelésben. A korábbi évek mezőgazda- sági politikájának következ­ményeként vetőmag-export­piacainkat úgyszólván teljesen elvesztettük. Ezeket vissza le-1 hét és vissza is kell szerez­nünk, ehhez a lehetőséget biz­tosítani kell. Beszélt az öntözés kiterjesz­tésében előttünk álló feladatok Tói. Az öntözés elmaradása becslés szerint évi háromszáz- millió forint értékű termés- kiesést jelent és különösen ál­lattenyésztésünkre káros. Beszámolt arról, hogy a szőlő- és gyümölcsterületek fel újítására jó tervek készültek, a végrehajtással azonban nincs minden rendiben. Végül hangsúlyozta: » forradalmi munkás-paraszt kormány emberséges pa­rasztpolitikájának eredmé­nyeként a parasztok köré­ben egyre növekszik a biza­lom a párt és a kormány iránt. Erdei Ferenc képviselő fel­szólalásában arról beszélt; milyen szerep jutott a tudo­mánynak a hároméves tervja­vaslat előkészítésében és mi­lyen feladatok hárulnak a magyar tudósokra a terv vég­rehajtásában. A magyar tudományt az el­lenforradalom okozta nehéz­ségek ellenére a párt és a kormány változatlanul je­lentősen támogatta, és tá­mogatja. Megmutatkozott ez az anyagi eszközök biztosításánál túl a tudósok erkölcsi megbecsülé­sében ás; A tudomány dolgozóinak óriási többsége magáévá tette az ország építésének célki­tűzéseit; A továbbiakban rámutatott, hogy a tudományos kutatás­nak mind több eredménye válik felhasználhatóvá a gya­korlatban. Ennek ellenére sok még a felhasználásra váró tar­talék azokban az eredmények­ben, amelyeket a különböző kutató intézetek elérnek. Fodor Imre képviselő arról szólt, milyen feladatok vár­nak a hároméves terv végre­hajtásában a tanácsokra. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter beszélt ezután a há­roméves terv külkereskedelmi vonatkozásairól. Külkereskedelmi tervünk a tavalyi 12 648 millió deviza Ft összforgalomhoz képest 1960- ban 14127 millió deviza Ft összforgalmat, tehát a tavalyi­hoz képest mintegy 11 száza­lékos forgalomemelkedést irá­nyoz elő. Az előirányzat a be­hozatal kisebb, míg a kivitel nagyobb mértékű emelkedésé­vel számol. Feladataink megvalósításá­ban nagyobbrészt a szocialista országokra támaszkodunk. A korábbi éveknél hamarabb kö­töttük meg mindenekelőtt az 1958, évre vonatkozó részletes államközi árucsereforgalmd és fizetési megállapodásokat. Mindezek a hosszúlejáratú megállapodások magyar szem­pontból azt jelentik, hogy a most tárgyalt hároméves tervünk realitása a szocia­lista tábor országainak ré­széről messzemenően alá van támasztva, hiszen ezek a megállapodások a legalapvetőbb export- és import-tételeket specifikáltan, mennyiségileg tartalmazzák. Rámutatott a miniszter, hogy ezek a hosszúlejáratú megál­lapodások a létrejött részlete­zésben és terjedelemben csak azért voltak lehetségesek, mert a Kölcsönös Gazdaságii Segítség Tanácsa keretében; alapos műszaki tárgyalások; előzték meg, amelyek során a! profilírozásra és a koordiná-; cióra vonatkozólag egy sor; kérdés tisztázódott és ilymó-i don a tárgyalások időpontjában: már kidolgozott anyagok áll­tak rendelkezésre. A Szovjet­unióval kötött hosszúdejáratú megállapodásunk a hároméves terv során külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 35 százalékát öleli fel és egyik legdöntőbb alapját képezik hároméves tervünknek. Szólott Incze Jenő arról, hogy a hároméves külkeres­kedelmi tervünkben növekvő szerepet irányoztunk elő a tő­kés országokkal való kapcso­latunknak is. Jelenleg 31 tőkés országgal van. államközi, bank közi, vagy kamarák közötti kereskedelmi egyezményünk, de ezenkívül 6zámos olyan or­szággal is kereskedünk, ki- sebb-nagyobb mértékben, mellyel eddig még nem léte­sítettünk kereskedelmi megál­lapodást. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának a munkájában sokoldalúan részt veszünk an­nak érdekében, hogy elősegít­sük az összeurópai gazdasági érdekeknek megfelelő békés nemzetközi együttműködés egészséges 'kibontakozását. Befejezésül megemlékezett arról, hogy most van az állami külkereskedelmi szervek meg­alakulásának tizedik évfordu­lója. A* elmúlt tíz év kétségtele­nül bebizonyította, hogy a szocialista állami külkeres­kedelem magasabb rendű, mint a tőkés külkereskede­lem. A következő felszólaló Kelen Béla képviselő volt. Méltatta a hároméves tervjavaslat mű­velődési célkitűzéseit, különö­sen az általános iskolai háló­zat igen jelentős fejlesztését, az egyetemek céljait szolgáló beruházásokat. Tenczer Béláné képviselő a j hároméves terv azon részeihez ! szólt hozzá, amelyek a nc^c: helyzetének megkönnyítésével,; a családról való gondoskodás- • sál kapcsolatosak. Az ebédszünet után elsőnek; Gácsi Miidós képviselő szólalt; fel, az országgyűlés ipari bi­zottságának képviseletében. Az ipari tervek részleteiről szólva a képviselő elmondotta, hogy bányászatunk 1960-ban mintegy 30 százalékkal halad­ja meg az 1957-es évi terme­lést. A kokszolható szén terme­lésének növelésével a kohár szat 1960-ban csaknem száz­millió Ft értékű import koksz­ról tud lemondani. A gépiaiTÓl szólva elmondot­ta, hogy ennek az iparágnak a feladata új és korszerű, s a nemzetközi piacon is verseny- képes, olcsó termékeivel elő­segíti külkereskedelmi mérle­günk javulását. Gácsi Miklós a továbbiakban hangoztatta, hogy a nyereségrészesedés jól bevált rendszerét továbbra is fenntartják, a részesedést az elért eredményektől függően minden gazdasági év után ki­fizetik. Losonczi Pál képviselő a törvényjavaslat mezőgazdasá­gi részével foglalkozott, külö­nösen a termelőszövetkezetek problémáival. (Folytatás a 2. oldalon) Az ítélet figyelmeztet: Nem lehet büntetlenül elárulni a munkáshatalmat! Kiss Károly beszélt a MAVAG dolgozóinak nagygyűlésén Pénteken délután a MÁVAG dolgozói nagygyűlésen emlé­keztek arra a negyven évvel ezelőtti napra, amikor a MÁV Gépgyár dolgozói csendes sztrájkot szervezve jogos köve­teléseik kivívásáért, s példát mutattak az egész ország pro- letáriátusának. A döntő napon: 1918 június 20-án a gyár kato­nai parancsnoka, Zsejonka Jó­zsef csendőrszázados — kit ezért a tettéért nevezték ki őr­naggyá — belelövetett a moz­donygyár előtt nagy tömegben összegyűlt munkásokba. A nagygyűlésen Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott beszé­det. Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében meleg sze­retettel köszöntötte a MÁVAG munkásait, műszaki és admi­nisztratív dolgozóit, majd rész­letesebben emlékezett a 40 év­vel ezelőtti időkre. —* Negyedik éve folyt akkor az első világháború, mérhetet­len szenvedést zúdított vala­mennyi résztvevő állam dolgo­zóira. De a háború okozta gaz­dasági bomlást és tömegnyo­mort legsúlyosabban a magyar- országi munkások érezték. A háború pusztító hatását fokozta a dolgozók jogfosztottsága, a közigazgatási önkény, a csend­őrterror. — Ilyen történelmi helyzet­ben jutott el a magyar mun­kássághoz, Magyar-ország népé­hez az oroszországi Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének híre, amely új fe­jezetet nyitott az emberiség történetében: megnyitotta a proletárforradalmak korszakát. — Az orosz proletáriátus győzelme nagy önbizalommal töltötte el a világ munkássá­gát. Már 1917 november 25-én Budapesten az iparcsarnoki nagygyűlésen százezrek tüntet­tek a békéért, a földért, a ke­nyérért, éltették az orosz pro­letárforradalmat. Közben a há­ború tovább folyt, a nyomor nőttön-nőtt. — A magyar munkások első nagyarányú stzrájkja 1918 ja­nuár 18-án kezdődött. A sztráj­kolok száma több mint félmil­lióra emelkedett, három napra megállóit a háborús gépezet, de a nagyarányú tömegsztráj­kot a Szociáldemokrata Párt forradalomtól félő vezetősége letörte. — Magyarországon érlelődött a forradalmi helyzet. A mun­kásság tettrekészsége egyre növekedett, a MÁV Gépgyár­ban is napirenden voltak a munkabeszüntetések, annak el­lenére, hogy a gyárat még 1916 júniusában hadiüzemmé nyilvánították, az üzem irányí­tását a hadügyminisztérium vette kezébe. A gyárban dol­gozó munkásokat népfelkelő munkás-zászlóaljakba sorozták, a rend és a fegyelem fenntar­tása érdekében csendőrkülönít­ményt rendeltek ki. amely ál­landóan a gyár területén állo­másozott. A gyár munkásai rosszabb helyzetben voltak, mint a ha­sonló munkát végző üzemek­ben dolgozó társaik. A MÁV Gépgyárban például abban az időben 32—35 százalékkal ke­vesebbet kerestek a munká­sok, mint a többi üzemben. A munkások ismételt követelésé­re június 18-án megjelent a gyárban Danninger ezredes, a hadügyminisztérium egyik megbízottja és felszólította a (Folytatás a 2. oldalon) 28250 forint értékű anyagot mentett meg! Elutazott lélév alatt a legjobb komlói anyagmenlö brigád i „ Mecsek« népi együttes A komlói Kossuth-bánva IV. szállítófőkörlet Ságvári KISZ- szervezetének ldszistái már az 1958-as munkatervük készí­tésekor elhatározták, hogy a párt és a kormány felhívásá­ra széleskörű anyagtakarékos­sági mozgalmat indítanak. — Már a munkatervükbe is bele­foglalták, hogy anyagmentő brigádot szerveznek és felku­tatják az üzem területén el­szórt, már elveszettnek hitt és pusztulásra kárhoztatott érté­kes anyagokat, Április 13-án rendezték meg az első anyaggyűjtő napot. — Akkor 10 970 forint értékű anyagot sikerült öesszegyűjte- niök. Május 11-én, a második anyaggyüjtő napon már a bá­nyába is leszálltak és onnét is felhozták az elszórt, értékes anyagokat. Többek között 88 darab TH-gyűrű szelvényt, iszapcsöveket, osillekerekeket, váltó-alkatrészeket, gumisza- lag-dobot és 12 mázsa hul­ladékvasat sikerült összegyűj-; teniök 17 280 forint értékben. j Ezen' az anyaggyűjtésen több! mint tíz kiszista vett részt. A módszerükről is szólni 1 kell. Nem ötletszerűen dolgoz-] nak. Egy-egy anyaggyűjtési j nap élőtt aprólékosan felrné- j rik a terepet. Sülé József, azi anyagmentő' brigád vezetője j ezekutén pontos tervet készít,! amely alapján a brigád tag­jai már előre kijelölt helyen i szedik össze a felderített anya­got. Az eddigi anyagmentő na- í pokon Sülé elvtárson kívül j Hajnal József, Nemesi Árpád,! Illés Olga, Andok Irén és; Babján Rózsi tűnték ki jó; munkájukkal. A kiszisták úgy] tervezik, hogy legközelebb jú-í nius 27-én rendeznek ismét! nagy anyaggyüjtő napot. Gyulán 1948-ban rendezték az első országos kulturális fesz- tivált. A 10 éves évforduló al­kalmából Gyulán ismét kultu­rális seregszemlét tartanak. Ezúttal a népi együttesek sze­repelnek. A táncfesztivál nem­zetközi jelleget ölt, ugyanis az ország 10 legjobb népi együt­tesén kívül 5 külföldi együttest is meghívtak. A Mecsek népi együttes a szombaton és vasárnap meg­tartásra kerülő táncfesztiválra tegnap indult útnak. munMelmi Ilim kési A közeljövőben kezdik meg a Felelősség című bányászati munkavédelmi film forgatását. A film a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének útmutatásai alapján készül és az ez évi bá­nyásznapon kerül bemutatás­ra. Háromszáz 1959-es cipőmodell készült el eddig a Szigetvári Cipőgyárban A javarészt exportra -dolgo­zó Szigetvári Cipőgyár roham­léptekkel fejlődik: míg 1956- ban, az ellenforradalom előtt naponta 700 pár cipő készült, ; addig jelenleg már 1100 párat gyártanak,“ decemberre pedig elérik a naponkénti 1400 pá­rás termelést. De még inkább figyelemre méltó a termelé­kenység növekedése: 48 száza­lékkal múlja felül az ellenfor­radalom előtti szintet. A fejlődő Szigetvári Cipő­gyár saját tervezőirészleget ál­lított fel, amely elkészített 300 jövő évi cipőmodellt, augusz­tusig pedig félezerre növelik az 1959-es cipőmodellek szá­mét, amelyek közül a bel- és külkereskedelem válogathat. A gyárat látogató bel- és kül­földi szakemberek már eddig is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a Szigetvári Ci­pőgyár mintakollekciójáról. (Is) CSAK RÖ Láttuk, ... hogy gyors ütemben épül a hidasi új általános iskola. Mindössze egy hónappal ez­előtt kezdtek az építéséhez és a munkások máris az emeleten dolgoznak. Remélhető, hogy a hidasi kis bányászgyermekek, már eb­ben az iskolai évben ebben az iskolában ta­nulhatnak majd. ■.. hogy a KISZ-fia.ta.lok a József Attila, a Rét és több más utcában felásták a lakóhá­zak előtti részt parkosítás céljából, hogy a la­kóházak előtti terület minél virágosabb, szebb legyen. A baj csak az, hogy a lakóházak tu- ; ájdonosai és lakói nagyon sok helyen nem vesznek annyi fáradságot, hagy a felásott te­rületet virágokkal ültessék be. ... hogy a stomatologia épületét tatarozzák, csinosítják. ... hogy a volt Hüllám-söntés helyén szor­galmasan dolgoznak az átalakítási munkála­tokon. A Pécsi Vendéglátó Vállalat a jövő hé­ten itt egy eszpresszós cukrászdát nyit majd meg. ...hogy a pöcegödörtisztítók világos nappal szállítják a fekáliát a város területén, ahol )űzt terjesztenek. Ideje lenne, hogy a városi tanács egészségügyi osztálya megtiltsa a fe- kália nappali szállítását. | Hallottuk9 i.. hogy július 14-én Pécsre érkezik a len­gyel Hots-Hots tánczene-együttes. Az együt­tes tagjai, akik egy ízben már nagy sikerrel vendégszerepeitek városunkban, este 8 óra­kor a pécsi szabadtéri színpadon lépnek fel. ».. hogy a Pécsi Vendéglátó Vállalat július 1-én a Jókai téren lévő központi áruraktárát a „Fekete ló’‘ vendéglőbe helyezi át. A Du­nántúli Napló javaslatára, a Jókai téren tej- vendeglőt létesít. Itt az összes tejtermékeket: rizsfelfújt, tejberizst, túrós tésztát, tejet, ka­kaót, kávét, kelt tésztákat, briós süteményt, tejcocta-ilt hoznak majd forgalomba. •;. hogy a pécsi kisipari szövetkezetek, jú­lius közepe táján nagyszabású termék-kiállí­tást rendeznek Pécsett. A kiállításra már most szorgalmasan készülnek a szövetkezetek. A pécsi Kossuth Cipész KTSZ például több mint száz féle, különböző modem cipőkkel, valamint nylon cipőkkel készül a kiállításra. .-.. hogy a pécsbányatelepi általános iskola tanulói, a Borbála-telepi óvoda, valamint a vájáriskola növendékei, irodalomból, fiziká­ból, kémiából, biológiából igen szép kiállítást rendeznek a pécsbányatelepi általános iskola ban. 't37r>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents