Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-20 / 144. szám
▼ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1958. JÜNIUS 20. I ♦ * ♦ : ♦ : : ♦ ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ : ♦ ♦ : ♦ Mai számunkban: i * t 1 ♦ Népművelési tapasztalatcsere-értekezlet Pécsett Macmillan ismertette a Ciprusra vonatkozó angol tervezetet ♦ : I * A hároméves tervvel további fejlődésünket alapozzuk meg Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtth. megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János és Kállai Gyula államminiszter, valamint a kormány tagjai. Részt vett az ülésen a vietnami parlamenti küldöttség is. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Rónai Sándor elöljáróban üdvözölte a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttségét: — Most, tizenhárom évvel a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása, s alig négy évvel a külföldi imperializmus által reá erőszakolt nehéz háború befejezése után — mondotta többek között — a vietnami dolgozók a munka frontján folytatják a békés építés nagyszerű harcát. — Tudjuk, hogy még sok nehézséggel kell megküzdeniök, megértjük, hogy országuk igazságtalan és a vietnami nép életérdekeit mélyen sértő kettéosztottsága sok nehézséget okozott építő munkájuk során. — Megragadom az alkalmat, hogy a magyar nép nevében ezúttal is megköszönjem azt a testvéri támogatást, amelyet az ellenforradalom leverésében és szocialista építő munkánk további folytatásának biztosításában nyújtottak. Beszédére Ton Duc Thang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke válaszolt. — Alig néhány napja érkeztünk ide, de az az érzésünk, hogy régi barátok vagyunk. Nagy örömmel láttuk, hogy ma Magyarországon a dolgozók kedvezőbb körülmények között élnek, mint a múltban. Az a véleményünk, hogy ha egy rendszernek szüntelenül az a célja, hogy javítsa a nép életét, s ha ez a nép lelkesedéssel, bizalommal követi a pártot és a kormányt, akkor nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a rendszer jó. Világosan látjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításának helyességét. Teljes mértékben egyetértünk azokkal az erélyes intézkedésekkel, melyeket a szocialista forradalommal szembenálló elemek ellen foganatosítanak, majd így folytatta: Népünk soha nem fogja elfelejteni, hogy szabadságharcunk alatt Magyarország kormánya az elsők között ismerte el a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy a magyar nép ma is testvéri segítséget nyújt a szocializmus építéséért és hazánk újraegyesítéséért vívott harcunkhoz. A mi népünk hazánk békés újraegyesítéséért küzd, azért harcol, hogy megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy hazánk déli részéből katonai támaszpontot teremtsen egy délkelet-ázsiai háború kirobbantása érdekében, a Vietnami Demokratikus köztársaság támogatja az ázsiai atommentes övezet létrehozására vonatkozó javaslatot. Ton Duc Thang a két nép barátsága éltetésével fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét. Rónai Sándor ezután beterjesztette az ülésszak tárgysorozatát, majd ezután megkezdődött az 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s elhatározta, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatja le. Az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1958. április 18-án berekesztett ülésszaka óta nyolc törvényerejű rendeletet alkotott. Az ország- gyűlés a bejelentést tudomásul vette. Bővítjük és gazdaságosabbá tesszük a termelést Ezután Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Bevezetőjében elmondotta, hogy a népgazdaság kilábalt abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi támadás taszította és ismét a fejlődés útjára léptünk. Azért tudtunk gyorsan talpraállni, mert fz egész dolgozó magyar nép — élén a forradalmi szellemű munkásosztállyal — magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelmezett termelőmunkával helyreállította, sőt már a múlt év derekán túl is szárnyalta a korábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, élükön a Szovjetunióval, a 'legnehezebb helyzetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget nyújtottak nyersanyagban, fogyasztási cik kekben és devizahitelben. Talpraállásunk fő ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt. Kiss Árpád ezután felsorolta a törvényjavaslat főbb jellemzőit. A hároméves terv idején bővítjük és gazdaságosabbá tesszük a termelést, növeljük a termelékenységet és a termelés gazdaságosságát. A hároméves tervjavaslat szilárd alapot teremt ahhoz, hogy a következő ötéves terv idején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szociaMpa építés útján, hogy népgazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbben alakítsuk ki és messzemenően hasznosítsuk a szocialista országokkal — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkan^egosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánkban a szocialista torma)esi viszonyokat — elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával. A tervidőszakbaji a reálbérek és a reáljövedelmek szerény mértékű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép életszínvonalát, mert ez a szocialista építés legfőbb célja. A terv már az 1958. év végétől biztosítja a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszí, hogy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk. A javaslat szerint az ipari termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — átlagos időjárás mellett — 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem emelkedése alapján a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére a hároméves terv végére hat százalékkal haladja meg a tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 milliárd forintot ruházunk be. A továbbiakban az iparfejlesztésről szólt. Folytatjuk a Dunai Vasmű hengerművének építését, s ez nagymértékben segíti a gépipar ellátását finom lemezzel. A Lenin Kohászati Művekben több ötvözött acélfajtát termelünk, a Borsodi Vegyi- kombinát bővítésével pedig daságnak. Jelentős összegekkel bővítjük a cellulóz- és papírgyártásit is. Az ipari termelésnél nagyobb ütemben növeljük országunk energiabázisát. A hároméves terv idején nem lesz szükség a szén, vagy a villamoseneirgia fogyasztás korlátozására. A széntermelés a vártnál kedvezőbben, alakult. A szénbányászat ma már mennyiségilleg kielégíti az igényeket. Arra kell törekednünk a jövőben, hogy a 6eén termelés minőségi összetétele a szükségleteknek megfelelően alakuljon. Az elmúlt években már számottevő összegeket fordítottunk a szénfelhasználás szempontjából különösen gazdaságos ipari erőművek építésére, a tüzelőberendezések korszerűsítésére. A hároméves terv idején fokozzuk az ilyen beruházásokat. Az energiahelyzet kedvező alakulását — folytatta — azonban csak akkor várhatjuk ha továbbra is a legtakarékosabban gazdálkodunk az energiával. A feldolgozó iparágak fejlesztéséről többek között elmondotta, hogy elsősorban azokat az ágakat fejlesztjük, amelyek — neln- ze*k:izi fizetési mérlegünk helyzetét is figyelembe véve — gazdaságosak — és technikai színvonaluk emelését tapasztalt szakmunkásaink és mérnökeink biztosítjuk. Elsősorban tehát az erősáramú ipar, a híradástechnika, a diesel-motor és járműgyártás, valamint a gyógyszeripar fejlesztésére fordítunk jelentős összegeiket. Jórészt ezeknek az iparágaknak a fejlesztésére használjuk fel a Szovjetuniótól kapott beruházási hiteleknek a hároméves terv idejére jutó részét. A tervbevett fejlesztés azt jelenti, hogy a gépipar termelése mintegy 35 százalékkal növekszik. Megkezdjük a műszeripar nagymértékű fejlesztését is. Elsősorban az elektronikus műszerek és a világviszonylatban is bevált geofizikai mérőműszerek gyártására ossz pontosítjuk erőfeszítéseinket. Az ipar ilyen fejlesztése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növekedését — állapította meg Kiss Árpád, majd a termelékenység emelésének fontosságáról beszélt és megállapította, hogy a termelékenység 15 százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat százalékos csökkentése — amit a terv előír — a legmesszebbmenő takarékosságot kívánja meg a vezetőktől és a munkásoktól egyaránt. Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. több műtrágya jut a mezőgazIXagyobh támogatás a tsz-eknek Ezután a terv mezőgazdasági előirányzatait ismertette. Az előirányzatokat a párt agrártéziseinek figyelembevételével alakították ki. A mező- gazdaság összes termelése, a hároméves terv átlagában, az 1954. évi változatlan áron számítva, a tervidőszakot megelőző három év — 1955—57 — átlagához képest 12 százalékkal nő átlagos időjárás figyelembevételével. Az előirányzatok kifejezésire juttatják, hogy fokozottan, törekszünk a belterjességre: az állattenyésztés hozamai a növénytermesztésnél nagyobb arányokban növekednek: a növénytermesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108.7, az állattenyésztés 117.9 százalékra emelkedik. Az üzemi gyümölcsösök területét több mint 25 000 kataszt- rális holddal növeljük, új szőlőket telepítünk és felújítjuk a régieket. Nagy gondot fordít a terv a történelmi borvidékek szőlőterületeinek felújítására. A szántóföldi növénytermesztésben a hároméves terv lényegében fenntartja a tavaly kialakult szerkezetet. A vetésterületi változások legfőbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítása. A takarmánytenmő terület több mint 500 000 kát. holddal növekszik az első ötéves terv tényszámaihoz képest. A cukorrépatermelés növekedését mintegy 40 000 vagonba irányozza elő a terv az első ötéves terv állagához képest. A búzatermés három év átlagában az 1S56—57; évi 8.4 mázsás átlaghoz képest 9 mázsára, a kukoricáé 12,4-ről 12.8-ra, a burgonya termésátlaga 56.6-ról 59.8 mázsára emelkedik. A kukorica vetés- területének több mint ötven százalékát hibrid vetőmaggal látjuk el a tervidőszak utolsó évében. Számos intézkedéssel segítjük a rizs termésátlagának fokozását is. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom — a teljes önkéntességet szem előtt tartva — tovább erősödjék hazánkban. A termelőszövetkezetek gazdasági előnyeinek széleskörű demonstrálása megköveteli az állóeszköz-állomány .növelések A hároméves tervben erre a célra évi átlagban kereken 340 millió állami támogatást irányoztunk elő. Az első ötéves terv idején ugyanez a támogatás évi 200 millió forint volt; Az állami támogatás elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása rentábilis legyen, emelkedjék a tagok jövedelme, méghozzá úgy, hogy meghaladja az egyéni gazdálkodók átlagos jövedelmét — mondotta Kiss Árpád. — Megjegyezte, hogy a felvásárlási rendszert továbbra is fenntartjuk: a hároméves terv időszakában, valamint azután is ez lesz az alapja a falu és a város gazdasági kapcsolatainak.; A nemzeti jövedelem növekedéséről és elosztásáról beszélt ezután. A hároméves terv hatását a lakosság életviszonyaira elsősorban az jelzi, hogy a fogyasztási alap 11 százalékkal emelkedik. A bérből és a fizetésből élő dolgozók reálbérét a szocialista szektorban körülbelül hat százalékkal emeljük. a termelési és a termelékenység emelkedése következtében járó többletbérekkel. Ez a hat százalék azonban men\ foglalja magában az állami szektor dolgozóinak nyereségrészesedését. A parasztságnál az egy főre jutó reáljövedelmek átlag körülbelül négy százalékkal növekednek. A hároméves terv a kiskereskedelmi áruforgalom 13 százalékos növelésén belül az iparcikkek forgalmát 22 százalékkal növeli; A kereskedelem példáiul 340 000 mosógépet, 30 OOQ hűtőszekrényt, 33 ezer porszívót, 600 ezer rádiót, több mint 100 000 televíziót, 550 000 kerékpárt és mintegy 800 000 motorkerékpárt hoz forgalomba; A tavalyihoz képest 1960-ban 26 százalékkal több konyhabútort és ugyanennyivel több komibináltszek- rényt' biztosítunk a vásárlóknak; A kereskedelem növeli az építőanyagok forgalmát is; négyszer nagyobb lesz a tervidőszak végére, mint az első ötéves terv évi forgalma; Tovább kell javítani a kereskedelem munkájának színvonalát — állapította meg Kiss Árpád. A terv, az ipar és a kereskedelem vezetői lehetővé teszik, hogy az igények alakulásának megfelelően elégítsék ki a fogyasztókat; Elmondotta még, hogy a hároméves terv a lakás-, a szociális és kulturális, az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlesztésére is gondot fordít; A tervidőszakban 110 0 rakás felépítésével lehet számolni. Fejlesztjük a villany-, a gáz-, a víz- és az úthálózatot; A hároméves terviben célul tűztük — folytatta «—, hogy a nemzeti jövedelem fokozatosan növekvő hányadát fordíthassuk az állóalapok növelésére. 1960-ban például a nemzeti jövedelem 11,4 százalékát fordítjuk ilyen célokra; Azzal számolunk, hogy állami erőből a tervidőszakban 32 milliárd forint beruházást valósítunk meg, amihez hozzá kell számítani az állami vállalatok, a termelőszövetkezetek és kisipari szövetkezetek saját eszközökből történő beruházásait és egyebeket, amelyekkel együtt három év alatt hazai erőforrásból több mint 36 milliárd forintot ruházunk be. A szocialista tábor segít bennünket — Népgazdaságunk fejlődésének előmozdításában most is számíthatunk a Szovjetunió segítségére. A Szovjetunió a múlt év végén folytatott tárgyalásokon háromszáz millió rubel beruházási hitelt bocsátott rendelkezésünkre, «amelyet nemrég további 140 millió rubellel felemelt. A 440 millió rubeles hitel egy részét már a hároméves terv időszakában folyósítják. Túlnyomórészt ez a hitel teszi lehetővé, hogy számos ipari struktúránkat átalakítsuk. Rajtunk múlik, hogy ezt a hitelt a népgazdaság fejlődése szempontjából a legeredményesebben használjuk fel. Mindent egybevetve: az 1956-tól 1960-ig terjedő időszakra állami erőből 54 milliárd forint beruházás jut, szem ben az első ötéves tervben megvalósított 67 milliárddal. A továbbiakban Kiss Árpád hangoztatta, hogy a tervjavaslat előirányzata a rendelkezésünkre álló beruházási eszközöket a legfontosabb objektumoikra összpontosítja. Az ipari beruházásokra egyébként jellemző az is, hogy a korábbihoz képest kedvezőbben alakul anyagi és műszaki ösz- sze tételük; A mostani előirányzat elősegíti gépparkunk korszerűsítését, s helyes felhasználása. esetén jelentős lépés lesz a műszaki fejlődésben. A mezőgazdaság céljaira fordított beruházások a termelés fokozása mellett elősegítik majd, hogy mezőgazdaságunk szerkezete a jelenleginél kedvezőbben alakuljon; Jelentősen növekszenek a talajjavítás, a talajvédelem és a belvízvédelem célját szolgáló összegek. Növekszik az univerzális gépek aránya, ami lehetővé teszi a géppark jobb kihasználását; (Folytatás n ?.
