Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-20 / 144. szám

2 NAPLÓ 1958. JUNIUS 20. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) * Ezután a nemzetközi fizeté­si mérleg alakulásával foglal­kozott a beszámoló. Rámuta­tott: a hároméves terv kiala­kításánál az volt a törekvés, hogy megteremtsük a nemzet­közi fizetési mérleg egyensú­lyát. 1958—1960-ra a benyújtott terv szerint a nemzetközi fi­zetési mérlegünk lényegében egyensúlyban van. Áruforgalmunk egyre nö­vekvő részét a szocialista országaival bonyolít­tábor juk le. A baráti államokkal kötött kétoldalú szerződések szilárd piacot biztosítanak exportter­mékeinknek é6 a tőkés világ­piac ingadozásaitól függetle­nül biztosítják importszükség­leteink zavartalan kielégíté­sét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren füg­getleníteni tudnánk, vagy akamók magunkat a kapita­lista világpiactól. Mi arra tö­rekszünk, hogy kereskedelmi kapcsolatainkat a teljes egyen jog óság és a kölcsönös elő­nyök alapján minden ország­gal kiszélesítsük. Befejezésül Kiss Árpád han­goztatta, hogy a hároméves terv megvalósítása lendületes munkát, fokozottabb felelős­séget jelent országunk min­den dolgozójának. Felhívta a figyelmet arra, hogy — Az elkövetkező években új gyárak építése és üzemek bővítése mellett lehetőség és szükség is van számos területen az elő­irányzatok túlteljesítésére. Kívánatos a terv beruházási mutatóinak túlteljesítése is, a mezőgazdaságban pedig a ter­melőszövetkezeti beruházások túlteljesítése, ami emeli a gaz­dálkodás színvonalát, vonzób­bá teszi a közös gazdálkodást a dolgozó parasztság számára. Szerényen. de állandóan emeljük as él et színvonalat Zsofinyecz .Mihály képvise­lő volt a hároméves népgaz­dasági tervről szóló törvény- javaslat előadója. Hangoztat­ta, hogy a hároméves terv- előirányzatban elkerüljük a korábbi évek gazdaságpoliti­kai hibáit és olyan célokat tűztek ki, amelyek eléréséhez rendelkezésre állnak a szük­séges anyagi források és esz­közök. A javaslat a nehézipar elsődleges fejlesztését irá­nyozza elő, biztosítva ezzel az, egész népgazdaság anyagi és technikai fejlődését. A továbbiakban ismertette a hároméves terv fő számsze­rű adatait és hangoztatta, kitűzésből indultunk ki: mór ez év végétől biztosítjuk az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát. Más­részt a belföldön felhasznál­ható nemzeti jövedelem el­osztásánál olyan egyensúlyt kívánunk teremteni a felhal­mozási és a fogyasztási alap között, hogy a beruházások jelenlegi alacsony színvonala fokozatosan emelkedjék, az életszínvonal szerény mérték­ben növekedjen; A nemzet] jövedelem emel­kedését elsősorban a szocia­lista ipar termelésének emel kedése teszi lehetővé. ten állapítják meg. Az ipar egyébként 15 milliárddal ré­szesedik a hároméves terv állami beruházásaiból. Zsofinyecz Mihály elmon­dotta, hogy a tervidőszakban 110 000 lakást építünk. Hitel- nyújtással, építőanyag bizto­sításával elősegítjük a magán­építkezéseket. A mezőgazda­ságnak 3,6 milliárd forint jut az össaberuházásokból. Há­rom év alatt megfelelő össze­gű hosszúlejáratú hitelt kap­nak a termelőszövetkezetek. Az életszínvonalról szólva többek között elmondotta: a terv előirányozza a régi nyug­díjak rendezését. Ez közvet­lenül mintegy háromszázezer a régi gyárak és üzemek korszerűsítésére, újjáalakí­tására az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szente­lünk. A befejezetlen beruházások állományát évről-évre csök­kentjük, hogy a már elkezdett, de félbemaradt beruházásokat maximálisan hasznosítsuk, így a most előirányzott beru­házások viszonylag több ter­melő kapacitást adnak az or­szágnak, mint az első ötéves terv hasonló időszakában. — Iparunk szerkezetének jó irányban megkezdett átalakí­tásához, hazai adottságaink és lehetőségeink legjobb haszno­sításához igen jelentős segít­séget kaptunk és kapunk a Szovjetuniótól. . Apró Antal külön kiemelte vegyiparunk fejlesztésének je­lentőségét. Rámutatva: a vegy­iparon belül különös fontos­sága van a műtrágyagyártás fejlesztésének is. Uj műtrágya gyár építéséhez a Szovjetunió kormányától 110 millió rube­les beruházási hitelt kaptunk. Saját erőfeszítéseink mellett a Szovjetuniótól kapott hi­tellel megépítjük a tisza- vidékl vegyikombinát nitro­génműtrágyagyárát. Az országgyűlés januári ülésszakán megbíráltuk — mondotta — a kazincbarcikai műtrágyagyár építésénél a ve­zetésben tapasztalt hiányossá­gokat. Most Őrömmel számol­hatok be arról, hogy azóta so­kat javult a munka, a gyár és a berendezésén dolgozó többi üzem mérnökei, munkatársai, tervezői megszívlelték a kor­mány bírá'atát és elismerésre méltó munkát végeztek. A ne­hézipari minisztériumnak azon ban még sok a tennivalója, hogy ez a gyár miinél hama­rabb, a mezőgazdaság és a nép­gazdaság rendelkezésére bo­csássa a tervben előírt meny- nyiségű műtrágyát. Továbbiakban Apró Antal a kőolajipar és alumíniumipar fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokról beszélt, majd rámu­tatott, hogy egész hároméves tervünk teljesítése szempontjából döntő fontosságú mezőgaz­daságunk továbbfejlesztése, a mezőgazdasági termékek nö­velésére előirányzott terv tel­jesítése. Dolgozó parasztságunk bízik a pártban | A feldolgozó iparágak terme- Jj hogy a nemzeti jövedelem el- lési ütemét az alapanyaggyár- nyugdíjast érint, s ezzel egy osztásánál két alapvető cél- tó iparágak fejlődéséhez mér- igen régi problémát old meg. Gazdasági helyzetünk megszilárdult Szünet után Apró Antal, a kormány elnökének első he­lyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Apró Antal bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdasági tervék tárgyalása, az ország­gyűlés előtt való megvitatása, gazdaságpolitikánknak, cél­kitűzéseinknek törvénybe fog- küása mindig jelentős esemé­nye belpolitikai életünknek. — örvendetes jelenség — folytatta —, hogy ma már a gazdasági kérdésekkel nem­csak a kisebb-nagyobb vezető beosztásiban lévő emberek, hanem a munkapadoknál, az egyszerű dolgozók is mind töb­bet foglalkoznak. Mindjobban tudatossá válik az a szemlé­let, hogy az ország gazdasági helyze­téért közös a felelősség. Ezután aláhúzta, hogy az állami ipar termelése 1956. el­ső öt hónapjában egyenlete­sen, hónapról-hónapra fejlő­Abban a küzdelemben, ame­lyet népköztársaságunk törvé­nyes rendjének helyreállításá­ért folytattunk, megnyertük a széles dolgozó tömegeket. — Előbb csak a legöntudatosabb tíz- és százezrek, később mil­liók tömörültek a párt, a kor­mány politikája mögé, s a szo­cialista rend megvédése azzal járt, hogy nemcsak a vezetők, hanem a széles dolgozó tömegek is levonták az ellenforrada­lomból a szükséges tanulsá­gokat, s az elmúlt húsz hónap alatt az ország lakosságának jelen­tős többsége aktívan tevé­kenykedett a termelés front­ján, hogy a politikai konszo­lidációval egyidőben, minél hamarabb felszámoljuk az ellenforradalom gazdasági kár tevését is. A párt, a kormány csak a tömegek ilyen aktív tá­mogatásával, a szocialista ép1- tőmunka ilyen széleskörű ki­bontakozásával tudta megvé­Minden jószándékű ember megállapíthatja, hogy a parr, a kormány reális alapokon nyugvó tervet állít az ország elé, s e terv megvalósításához biztosítja a feltételeket, a po­litikaiakat és a gazdaságiakat dött. A folyamatos anyagellá- d«ni és továbbfejleszteni szó­lás jórészt megszüntette a hó- cialisla vívmányainkat, végi kapkodást, rohammunkát. Most az üzemekben, a gyárak­ban tervszerűbben, nyugod- tabb légkörben folyik a mun­ka, s ez kedvezően hat a ter­melés minőségére és a terme­lés növekedésére is. Meg kell nézni az üzleteket, kirakato­kat: napról-napra új cikkek, jobb minőségű termékek je­lennek meg. Az üzemek önál­lóságának növelésével javult a választék, a gyártmányok összetétele. Exportra szállított termékeink ellen is mind ke­vesebb kifogás merül fel. A lakosság áruellátásának javu­lását mutatja az a tény, hogy 1958. májusában ruházati cik­kekből 14, vegyesipari cikkek­ből 26, élelmiszerekből 14 szá­zalékkal nagyobb volt a for­galom, mint egy évvel ezelőtt. Az ország gazdasági helyzeté­nek további stabilizálódását, a lakosságnak gazdaságpoliti­kánk iránti növekvő bizalmát mutatja az a tény is, hogy takarékbetét-állomány az egyaránt. De azt is tudják, hogy a Jó munka nyomán nö­vekszik népünk jóléte, szo­ciális és kulturális igényel­nek kielégítése. — Ha valamilyen kérdésben arról beszélünk, hogy a felsza­badulás óta széles nemzeti egységfront alakult ki, el­mondhatjuk, hogy a földosztá­son, a gyárak, a bankok, a bá­nyák államosításán kívül ez a nemzeti egységfront szocialis­ta vívmányaink megvédésé­ben és továbbfejlesztésében az elmúlt húsz hónap alatt ki­bontakozott, az építő-alkotó munka minden területén. A szocializmushoz hű erők pél­damutatását követték azok is, akiket az ellenforradalom előkészítői, szervezői alatto­mos módon — ha átmenetileg is — de — becsaptak, megté­vesztettek, sőt átmenetileg a szocializmussal szembeállítot­tak. Amikor mi azt mondjuk, hogy ezek a félrevezetett em- Derek is tanultak az ellenfor­radalomból, ezt őszintén gon­doljuk, mert az üzemekben, a gyárakban, politikai és gaz­dasági életünk számos terüle­tén tapasztaljuk, hogy ezek az emberek kiábrándultak az ellenforradalom demagógiájá­ból, rájöttek arra, hogy be­csapták őket. A mezőgazdasági termelők számára kedvező helyzetet te­remtett a párt, a kormány po­litikája. Ezzel a politikával a dolgozó parasztság meg van elégedve. Mi ezen az utón kí­vánunk a jövőben is haladni, a felvásárlási rendszerünkön, árpolitikánkon nem kívánunk változtatni. Politikánk volt és marad: elősegítjük, hogy a dol­gozó parasztság a piacra mind több terméket hozzon fel érté­kesítésre. De azt is meg kell monda­nom, hogy az egész ország, a dolgozó nép érdekében a pia­cokon szigorú rendet, fegyel­Dolgozó parasztságunk bízik a pártban és a kormányban, pártunk és kormányunk bízik a dolgozó parasztságban. Továbbiakban Apró Antal szólott a lakáskérdésről s kije­lentette: az eredeti tervvel szemben a hároméves terv idő­szakában nem százezer, hanem száztízezer lakást akarunk épí­teni. Utalt Apró Antal arra, hogy a lakáskérdést kizárólag ál­lami erőből megoldani nem tudjuk. teremhiány csökkentésére. Á párt és a kormány azt java-* solja. hogy a következő három évben építsünk 3500 új tanter­met és pedig 2800-at állami erőből, 700-at pedig a tanácsok a községfejlesztési alapból, tár­sadalmi munka, helyi anyagok igénybevételével. Saját erőből ilyen nagy iskolaépítési prog­ram még nem volt az ország­ban! Ezután arról beszélt: abban, hogy ma Magyarországon mind jobbak a gazdasági viszo­nyok, nyugodt termelőmunka folyik, hogy szilárd a pénzünk, s a magyar országgyűlés húsz hónappal az ellenforradalom után már évekre előre a to­vábbi fejlődés, a perspektíva kijelöléséről tárgyal — saját erőfeszítéseinken túl jelentős szerepe van a szo­cialista országok gazdasági segítségének, annak a gazdasági együttmű­ködésnek, amelyet mi a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa keretén belül folytatunk. A Kölcsönös Gazdasági Se: gítség Tanácsában részt vevő kommunista és munkáspártok képviselői nemrégiben tanács­kozást tartottak Moszkvában. A tanácskozáson számos hatá­rozatot hoztunk a gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tésére. A moszkvai tanácskozá­son hozott határozatok megva* lósítása tovább növeli az egé?z szocialista tábor — közöttük hazánk — gazdasági erejét. — Magyarország — mint a szocialista tábor tagja — kez­dettől fogva híve és támoga­tója a nemzetközi gazdasági együttműködés szélesítésének és fokozásának. A magunk ré­széről népünk érdekében min­dent megteszünk a baráti együttműködés erősítésére- mert tüdjuk, hogy ez a szocia­lizmus építésének, a dolgozók életszínvonala megalapozott emelésének fontos eszköze. Szólott Apró Antal a taka­rékosság kérdéséről is, hang­súlyozva: pártunk és korma­Meg kell változtatni azt a met kell teremteni! Igen ke-* széles körben megnyilvánuló ményen fellépünk a spekulán- helytelen szemléletet, ameiv sokkal szemben. szerint minden lakásigénylőt ■ A hároméves terv időszaké- állami költségen kell lakáshoz nyűnk a szocialista építés meg' ban jelentős intézkedéseket te- juttatni. Szükséges, hogy min- gyorsítása céljából feltétlenül szünic a termelőszövetkezetek denekelőtt az érintett családok szükségesnek tartja, hogy éle- megszilárdítása érdekében is. tegyenek anyagi erőfeszítéseket tünk minden területén a le h e' annak érdekében, hogy saját- tő legtakarékosabban gazdái' maguk is hozzájáruljanak a kodjunik, mindenütt kifejlődjék lakásépítés költségeihez és la- a dolgozók összességére kiten káshoz jussanak. Az állam eh­hez továbbra is ad támogatást. Ezután hangsúlyozta, hogy a lakáskérdés mellett a kormány nagy figyelmet szentel a tan­A mezőgazdaságra fordított beruházások mintegy 30 száza­léka a termelőszövetkezetek erősítését szolgálja. A kormány most számos in­tézkedést hozott a szövetkezés egyszerűbb formáinak fejlesz­tésére. jedő takarékossági mozgalom. A takarékosság nem kampánV' feladat, tekintsük ezt gazdál­kodásunk állandó módszere* nek. Magyarországon végleg eldőlt a szocializmusért folyó hare Iparunkat a helyes arányok szerint fejlesztjük Tisztelt Országgyűlés! A ma­gyar nép szívós munkájával, barátaink segítségével nagy utat tett még. Megvédelmezte és építi a szocializmust, az épülő új társadalmat. A szocia­lizmus építése a dolgozó nép érdekeinek védelme parancso- lólag előírja számunkra: nép­gazdaságunk minden terü­letén egyesítsük a dolgozó nép lefolyásával járt el a Magyar Népköztársa- milliói valósítják meg, akik kö­ság akkor, amikor a megtéved tekkel szembeni megbocsátás mellett kérlelhetetlenséget ta­núsított az ellenforradalmi fel­kelés fő bűnöseivel szemben. — A Legfelsőbb Bíróság nép­bírósági tanácsának Nagy Imre zelebb vannak az élethez, gyakorlathoz és hasznos java?' tataikkal, áldozatkész munká­jukkal még tovább tudják Ja' vítani az országgyűlés ált®1 tárgyalt tervet és ahol ez szük­séges, s a népgazdaságnak és társai ügyében hozott ítélete hasznos, növelni tudják a terv szigorú és igazságos volt. E per termelési előirányzatait. év eleje óta május végéig több mint 700 millió forint­tal emelkedett. *- A sikerek magyarázata «— folytatta —, elsősorban ab­ban keresendő, hogy az ellen- forradalom óta eltelt húsz hó­nap alatt pártunk, kormá­nyunk következetesen harcolt az ellenforradalom által oko­zott morális, politikai és anvagi károk felszámolásáért, • bűnösök felelősségrevonásá- ért. — Üzemekben, falvakban, különböző értelmiségi munka­körökben dolgozók sokszor felvetik a kérdést, hogyan to­vább? A most előterjesztett három éves terv választ ad arra, ho­gyan menjünk tovább. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága egye'ért az országgyűlés elé terjesztett hároméves tervjavaslattal. Az a véleményünk, hogy az irány­elvek reálisak — mondotta Apró Antal, majd ismertette a tervek irányelveit. A terv elő­írja, hogy ipari termelésünk szerkezetében jelentős változ­tatásokat hozzunk létre. Em­lékezetes, évek óta, hogy mennyi szó esett arról, hogy iparunk struktúrája nem fele! meg adottságainknak, nyers­anyag-helyzetünknek, iparunk szerkezetét át kell alakítani. Annakidején elhangzott heves támadások ezt úgy igyekez­tek beállítani, mintha egyedül a- szocialista rendszer lenne felelős iparunk szerkezetében mutatkozott valamennyi hibá­ért, bajért, ellentmondásért. — Köztudomású, hogy a re­vizionisták odáig mentek el az úgynevezett „kritikával“, hogy tagadták a nehézipar elsődle­ges fejlesztésének szükséges­ségét, azt követelték, hogy hagyjunk fel a nehézipar to­vábbi fejlesztésével. Ezeknek a „kritikusoknak'1 akkor sem lehetett és most sem lehet igazat adni. A hároméves tervben is leg­fontosabb feladatunknak tekintjük a nehézipar fej­lesztését, az anyagi techni­kai bázis erősítését. Ugyanakkor mi a nehézipa­ron belül a következő eszten­dőkben jelentős arányváltozá­sokat tervezünk és akarunk megvalósítani, mégpedig olyan irányú változásokat, hogy mi­nél több munkaigényes, ke­vésbé anyagigényes, minél több magas színvonalú szelle­mi, műszaki tudást megteste­sítő és külföldön is jól érté­kesíthető terméket gyártsunk. E cél elérése érdekében nehéz iparunk vezetői az elmúlt két év alatt már számos helyes intézkedést hoztok; erejét a hároméves tervben előírt feladatok megoldására. Abban, hogy a Magyar Nép- köztársaságot rövid idő alatt sikerült helyreállítani, kifeje­zésre jut az, hogy a magyar dolgozók — munkások, parasz­tok, értelmiségiek — egyet­értettek politikánkkal és ere­jüket nem kímélve dolgoztak a Magyar Népköztársaság helyreállításáért — folytatta Apró Antal. — Érdemes külön megemlí­teni azt is, hogy ebbe a nagy építőmunkába hasznosan be­kapcsolódtak azok is, akiket annak idején az ellenforradalmi felkelés u szítéinak átmeneti­leg sikerült tévútra vezetni. Ezek az emberek visszatér­tek a helyes útra és sokan közülük dolgozó társaik sze­mében már jóvá is tették azt a hibát, amit aniiak idején el­követtek a népi demokráciá­val szemben. Ez bizonyítja, hogy a kor­mány megbocsátó politikája helyes volt az Ilyen megtéved- tekkel szemben. Az ország politikai és gaz­dasági konszolidációja bizo­nyítja azt is, hogy helyesen a magyar nép alapjában leszámolt azokkal a bűnösökkel, akik a nép nya­kára zúdították az 1956. évi el­lenforradalmi felkelést. — Mostanában Nyugaton nem kevesen lármáznak azért, mert a magyar nép leszámolt az ellenforradalom bűnöseivel. Ezeknek az embereknek meg kell érteniök, hogy Magyar- országon véglegesen eldőlt az a harc, amelyet a munkás- osztály, a szocializmusért küz­dő erők fél évszázada folytat­nak. A magyar nép felszabadult, új útra, a szocializmus útjára lépett. Nem kívánja vissza a régi rendet, s mindenkivel szemben. ^ J Vaßy ben, a szocializmus iránti r® nípi (^kodásában. Mivel ez a terv népünk — Az országgyűlésben va.° elfogadása után 3 éves tér; vünk megvalósítása lehetőve teszii, hogy hozzáfogjunk táv' lati terveink, elsősorban 8 második ötéves terv időbei1 való elkészítéséhez. A követ' kező éveket mi olyan átmenet' nek tartjuk, amely idő alatt teljesen felszámoljuk az el' lenforradaiom kártevéseid megszüntetjük a régi gazda' ságvezetés hibáit, hogy második ötéves tervünk időszakában már nagyobb lép' tekkel mehessünk előre. A párt és a kormány naí1' bizalommal van a dolgozó tő' megek iránt. Bízunk a magy5" munkások, parasztok, érteim)' ségiek alkotó, teremtő ere je" vív­hatalmat, a szocializmus mányait. (Nagy taps.) — Tisztelt Országgyűlés! A napirenden lévő hároméves tervtörvény-javaslatot, a ter­melés előirányzatait szakem­berek, közgazdászok, a gazda­sági élet irányításában részve­vő vezetők abban a meggyő­ződésben állították össze, hogy jó tarvet készítettek. A tervet azonban az életiben a dolgozók dekében az ország további s2<y cialista fejlődését szolgál)8, pártom és a magam nevébe11 elfogadom, s a tisztelt ország' gyűlésnek elfogadásra ajá11' lom. (Nagy taps) A vitában Tisza József; Poitgráez Kálmán. G oszt on V* János és Martin Ferenc e*®“ laM még fel.

Next

/
Thumbnails
Contents