Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

WW. MÁJUS IS. NAPLÓ 7 'Cudomátuf. ÉS ÉLET Atomtechnika URAN — vegyileg erősen re­akcióképes, nehézfém, amely­nek kétszázharmlncnyolcas atomsúlyú Izotópja nem ha­sad, viszont kétszázharmlnc- öt és kétszázharminchárom atomaúlyú Izotópjai könnyen hasadnak. A reaktorok legfon­tosabb tüzelőanyaga. PLUTONIUM — as U m-as uránból agy neutron felvételé­vel előálló, nt-es atomaúlyú mesterséges elem. Brőaea bar sadóképea. TÓRIUM — m-ea atomaúlyú fém, amelyből besugárzás ré­vén az arán U tsi hasítható Izotópja „teayóntbetS" kt, BERILUUM — amely rendkívül erős aeutroa- slnyelő technikában CIRKÓNIUM — a berlUltiaa- hoz hasonló BOB — nem amely minden anyagnál Job­ban nyeli el a neutronokat ás Így a reaktorok taijesltményé­—pt—m — gén, alomsúlya kettő. Az ent- fénnel a nehézvíznek neve­zett vagyaiétól alkottat Az utóbbit a neutronok lassításá­ra (moderátorként) használják feL Párizs—Peking expressz I *fövő: ai automatáké Három év múlva vasúívonal köti össze Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal az Mintegy 80 évvel ezelőtt az orosz cári kormány hozzáfogott a transz-szibériai vasútvonal építéséhez, hogy ezzel elősegít­se a hatalmas ország gazdasági fejlődését. A transz-szibériai vonalat fokozatosan korszerű­sítették, a meglévő sínpár mel­lé még egyet fektettek, s mel- 'ékágakat is építettek, ezek a Káspi-tenger környékére, Tur- kesztán és Mongólia felé ha­ladnak; A Szovjetunió hatodik öt­éves tervében a szibériai terü­letek gazdasági kiaknázásával párhuzamosan, nagy figyelmet fordítanak * vasúthálózat bő­vítésére is. A szibériai vasút­vonalat Iifeutszklg körülbelül 5 000 kilométer hosszúságiban villamosítják; Ezenkívül a hosszúlejáratú tervek szerint tovább építik a dél-szibériai vonalat Abaká- nig. Egy új ág pedig összeköti majd Tajsetet az Amur folyó torkolatával; A szovjet mér­(Budapesti tudósítónktól.) 1956-ig csak egy vasút kötötte (i össze Kínát a Szovjetunióval, a transz-szibériai vasút. Ek­kor egy új sínpárt fektettek le, amely nem egyéb, mint az Ulan Üde—Ulan Bator vasút­vonal folytatása, ez Ciningnél hozzákapcsolódik a Peking— Paotou vonalhoz. Ezzel a f Moszkva—Peking közti távol-11 Préda Jenő. ság mintegy ezer kilométerre i '3en azonban Manapság egyre több szó esik arról, hogy az Ipari fejlődés jővője az automatizálás. Vajon nálunk mit tesznek ennek ér­dekében? Nehéz lenne összefogó képet adni a hazai automa­tizálás egészéről, s Így ebben az Írásban csak arról számolunk be Préda Jenőnek, a Szerszámgépfejlesztő Intézet osztályveze­tőjének tájékoztatója nyomán, hogy szerszámgépiparunk auto­matizálása érdekében mit tettünk eddig és milyen elképzelé­sek vannak a jövőre. z intézet mintegy négy esztendeje foglalkozik ^ ezzel a problémával — kezdte Az első évek- nem tudtunk megrövidült, ezenkívül kitűnő f megfelelő eredményt felmutat­-1-----1 nem álltak rendel­je Kezesünkre az automatizálés­A k ínaiak sem álltak létle-'1! h°zt eje™?k- Ezé,rt f azt tuztuk ki első feladatunk­Momoólym három, nehézvíz — • orldja, Mérgen, GRAPTT — a mán dosnlnta, neutronok lassításá­ra, moderátorként használják. Reaktortechnika ATOMERŐMŰ — SS atom­energiát villamos energia fej­lesztésére hasznosítható erő­telep. st REAKTOR — an atommag hasadása során keletkező ener­giát pontosan szabályozható módon és előirt üzemviszo­nyok között, biztonságosan termelő berendezés. Belsejé­ben a reaktormag van aa ak­tív atomi tüzelőanyaggal, est veszi körül a lassító vagy mo­derátor, míg az egész beren­dezés a rádióaktív sugárzás ellen védó köpenybe van zár­va. Atommáglyának Is neve­tik. Ha a reaktor kis energiá­jú. lassú neutronokkal bizto­sítja a maghasadást folyama­tot, lassú vagy termikus re­aktornak nevezik. Ha nagy energiájú, gyors neutronokkal dolgozik, akkor gyors vagy te­nyésztő reaktornak hívják. Aa utóbbi maga ló hasítható anya­got termel. A reaktorban ke­letkező nagy mennyiségd hőt a hűtőközeggel (víz, nehézvíz, ráz) vezetik el. Ha a reaktor minden feladatkörére kúlön szerkezeti egységet (kúlön hű­tőt, hőcserélőt, moderátort, stb.) készítenek, Inhomogén reaktorról beszélünk, míg az összes feladatoka« egyetlen folyadékkal (például oldott uránsókkal) megoldó berende­zés a homogén reaktor. A re­aktorba Induláskor hasadó anyagból kezdett többletet he­lyeznek el és az urán kiégésé­nek mértékében pótolják. ATOMREAKTOR — reaktor, atommáglya. LASSÍTÓ — a hasadó anya­got • reaktorban körülvevő anyag, amely a hasadás so­rán keletkező gyors neutrono­kat a reakció szempontjából kedvező értékre fékezi le. MODERATOR — lassító. SZABÁLYOZÓ RÚD — a reaktor neutronáramát (neut- ronsflrflségét) befolyásoló, neutronokat elnyefö anyagból (bér, berUllum) készült rúd. BIZTONSÁGI BUD — a re­aktort befullasztó, lefojtó, nagy neutron-elnyelöképeeségű anyagból (bér) készült rúd, I amivel Üzemzavar esetén a magreakció leállítható. be is. A két említett automata­elemen kívül még egy egész sor más elemet is kifejlesz­tettünk; I egsürgősebbnek mutat- ™ kozott a köszörűgépek félautomata működésének megoldása; A köszörűgépeken ugyanis gyakran kell mérni a munkadarabokat, s minden egyes mérés azzal jár, hogy le kell állítani a készüléket. Mi kidolgoztunk egy olyan be­_____ rendezést, amely megmunká­mű ködtetett lás közben automatikusan ellenőrzi a munkadarab mére­tét, sőt egy lámpa kigyulladá­sával azt is jelzi, ha a kívánt méretet elértük. Az első be­rendezést azóta már tovább is fejlesztettük. Az új félauto­mata köszörűgép nemcsak jelzi nül; Hozzáfogtak a Paotout , . , .. . , Lancs au val összekötő vasút-' nak< ho& kidolgozzuk az auto­vonal építéséhez, hogy meg- Ennek “ríf1 teremtsék a kapcsolatot az fejlesztettük ki az un. elek­Irkutsizk környéki fejlett terü- Jr°mag"e8f letek és a kínai iparvidékek J! kat- melyek az eddig általában ^Fontos útvonal lesz az is J! i_ »i_ i í _ r ' szülnek. Előnyük 3z, no^y Gf£y~ .. . . ^hninH míh 1' szerűen villamos érintkezők W5zt halad majd^ Ezzel Akto-, nyitásával vagy zárásával kap- gajt Mtűnő ut köti ös^e Ka-(isolni uletv* szakítani tu. ragandával, Lancsout pedig az, dunk/ Igy az aut0matikus gé­yasutí ágakkal. amelyek | pekben elkerülhető lesz a se- _ - - ■ - . nökök jelenleg azon dolgoznak, Hajfomg, Hanoi és Osing-Pmg bességváltásnál a nehézkes fo- azt> hogy a megfelelő méretet hogy a déli vidékeket is be- felé vezetnek. Mihelyt befeje- gaskeréktömbök mozgatása. A elérték, hanem ekkor önmagá- kapcsoljék a már meglévő ződik a Kínát Tibettel össze-11 sebességváltás idején a gép le- tői meg is áll. Meg szeretném vasút-hálózatbs, hogy ezzel kötő vasútvonal, Lancsou vá-é állítása sem válik szükségessé, említeni azt Is, hogy ezt a be­szabaddá váljék az út Afga- lik a kínéi vasut-hálózat köz-p ainjt. a fogaskerekes megoldá­nisztán és Kína felé. pontjává; i soknál csak Igen komplikált Ennek érdekében megkötőt- A szakemberek: véleménye (i berendezésekkel tudtak kikö­tők a szovjet—afgán egyez- szerint már 1961 végére ezek-i szöbölni. ményt Ez nagyban elősegíti, kel az új útvonalakkal Bérli-, i _ Igen fontos automatika- hogy Afganisztán bővítse ke- men, Varsón, Moszkván, Mag-11 elemeink az ún. elektrohidrau- reskedelmi kapcsolatait az ndtogonszkom és Lancsoun át,' iikus szelepek Is. Ezekre szin- európai országokkal is. Lehe- megteremtik a közvetlen vas­11 tén azért van szükség, hogy a tővé tették ugyanis számára, úti összeköttetést Párizs és i1 hidraulikus jellegű mozgatá­hogy a szovjet vasutakat hasz- Peking között, és ezzel szaba-é soknál is elektromos jellel tud- megoidá<?okkal szemben a ve- nálhassa áruszállításra az af- dón futhat a vonat Európán juk irányítani a különböző fo- zérlőtolattyút egy segédmotor- gán határig. és Ázsián át az Atlantiján I lyamatokat Az Intézet már be- ral álland6an forgásban tart­A Kínával való összeköttetés partjától a Csendes-óceán építette az elektrohidraulikus ja g a vezérlőtolattyú meg- még kedvezőbben alakult, partjáig; J szelepeket különböző célgépek- hosszabbított tengelyére rugó által egy állítható Irányító gör­gőt szorít; A görgő irányának rendezésünket a májusban nyíló moszkvai kiállításra is kiküldik* — Igen érdekes találmány­ról is beszámolhatok; Ez az ún; gördülőorsós vezérkés, amelyet az intézet munkatár­sa, Swinger Jenő talált fel. A lényege az, hogy az eddigi A Lengvel Népköztársaság területe 312 000 négyzetkilomé­ter és lakosainak száma 28 mil­lió. A második világháború után romokban heverő ország gazdaságát a lengyel nép ön­feláldozó munkájával helyre­A lődésnek indult. Szczecin, Gdy-Á 4 nia, Gdansk kikötőit modemi-i zálták. változtatásával a tolattyú min­denkori helyzete egyértelműen beállítható. A szerkezet a to­vábbiakban megegyezik a kö­zönséges hidraulikus mozgá­sok mechanizmusával. Előnye elégítő eredményeket produ­kált, ezenfelül folyamatban van egy marógép teljes átala­kítása gördülőorsós vezérlésre* — A további fejlődés útja két irányban vezet; Az egyik út: olyan programvezéreit szerszámgép megkonstruálása, amelyet akár lyukszabályozó megoldással, akár magnetofon­szalaggal vezérelhetünk. Ilyen készülékek már működnek külföldi államokban. De szá­muk igen kicsiny, s megoldá­suk is kezdetleges stádiumban van. Ezenfelül meg akarunk valósítani egy automatikus ki­egyensúlyozógépet. Égető szük­ség van rá, mert az exportra kerülő magyar gépek egy ré­szét a külföldi cégek nem vol­tak hajlandók rezgése miatt átvenni. Ezt a rezgést a gyot- sanforgó alkatrészek kiegyen­súlyozatlansága okozta. Hoz­tak ugyan be külföldről ki­egyensúlyozógépeket, de ezek mellett is feltétlenül szüksé­gesnek látszik egy korszerű, hazai típus kialakítása. Ná­lunk Németh József technikus és Varga Gábor mérnök ter­vei nyomán el is készült az első megoldás, amely jelenleg Brüsz szélben van kiállítva; A gép továbbfejlesztése — termelés fokozása érdekében — a teljes automatikus megoldás; Arra törekszünk, hogy a nagysoro­zatban gyártott munkadarabo­kat emberi beavatkozás nél­kül, automatikusan lehessen kiegyensúlyozni. Erre elsősor­ban a villamos forgógépipar területén van szükség. A magyar Ipar csak az utóbbi pár esztendő­ben foglalkozik a szerszámgé­pek automatizálásával — foly­tatta Préda Jenő; — Talán ez az oka, hogy csak ilyen kevés eredményről számolha­tunk ma be; De mível a fejlődd technika, ■ a termelékenység fokozása miatt erre feltétlenül szükség van, Igyekszünk a megkezdett munkát egyre na­gyobb méretűvé növelni, Igyek­szünk, hogy szerszámgépipa­runk automatizálása minél hamarabb megoldódjék; Ö. Gy* az, hogy a tolattyú elmozdí- állította és azután a lengyelt fsához rendkívül kis erők 6 éves terv keretében tovább-*1 szükségesek, s így könnyen fejlesztette. A nagy jelentősé-í beilleszthető valamilyen auto- gű sziléziai szénmedencékben f matikus ciklusba. Az elv fel- Katowice és Walbrzych kör-f használásával elkészült egy kí- nyékén múlt évben a háborúi1 sérleti berendezés, mely ki­előtti termelésnek háromszoro­sát, 93 millió tannát bányász-t tak. A közép-lengyelországi{' vasérc bányák termelése is je-' lentősen megnövekedett. Az' Oderán és mellékfolyóin, Dy-' chov és Brzeg Dolny közelébenA brüsszeli nemzetközi kiál- órási vízierőművek épültek. Állításon bemutatják a szovjet lengyel népgazdaság büszkeség idegvarró-készüléket. Műtét ge, a Krakkó melletti Nova\ közben tűvel s fonállal sokszor Huta új vasműve. Lublinban. igen nehéz összevarrni a vé- és Starachoiviceben új teher-* kony és gyenge külső idegeket. autógyárak épültek. A Varsó-\ a helytelenül összevarrott ideg ban létesített személyautógyár rosszul nő össze és gyakran „Warszawa” típusú kocsijai,(fájdalmakat okoz, a fonál pe­Idegvarrőkészülék fonallal kapcsolják össze. A kapcsok egyenletesen helyez­kednek el az elvágott ideg két szélén, helyesen rögzítik az idegvégződéseket, a tantalka- pocs pedig nem idéz elő heg­képződést; Az idegvarrókészülék a kí­sérleti vizsgálatok során jól be­hazánkban is ismertek. Lodz\ dig olykor az ideget nyomó heg vált s a gyakorlati sebészetben ''Xj világhírű textilipara is új fej-Á képződésére vezet. már alkalmazásra került. A ké­■-Ä »- — „ ........................ Az új készülék segítségével szülék gyártását a leningrádi az Idegek végét összeillesztik, „Krasznogvargyejec” orvosi 4 majd 0.1 milliméteres tantal- készülék gyárára bízták* fjámsi Győző.: KAIRÓ Akiben él a tisztelet a múlt emberének nagy alkotásai iránt és füti az érdeklődés, hogy bepillantson letűnt év­ezredek életébe, nem mulaszt­hatja el, ha sorsa — mint a világ kikötőit járó tengerészt is — Alexandriába veti, hogy meg ne látogassa Kairót. Itt állanak az ókori Egyiptom leg­ismertebb és legreprezentatí­vabb építményei, a piramisok, a város szivében pedig, a ha­talmas sárga múzeumépület­ben össze van halmozva úgy­szólván minden, amit a régé­szek ásója az elmúlt évszázad folyamán a fáraók országának homokja és sziklája alól nap­fényre hozott. Kairó Alexandriától kereken 200 km-re fekszik és alig hagy­ja el a gépkocsi a kikötőváros utolsó házait, már a sivatag homokja sárgállik köröskörül. Néhány kilométeren keresztül még megkísérli felvenni a nö­vényzet a harcot a kietlen pusztaság szárazságával és tik­kasztó hősegével, imitt-amott csenevész pálmák és szúrós le­velű, arasznyi harasztok küz­denek a mindent betemetéssel fenyegető lisztfinomságú ho­mokkal Néha a nomádok ala­csony fekete sátrai tűnnek fel, tevecsordáik a gyér növényze­tet legelgetik. De hamarosan az életnek ezek az utolsó nyo­mai is elmaradnak és az asz­faltozott országút egyenes, fe­kete vonalként fúródik be a hosszú, lapos homokdűnék kö­zé. Két oldalt, 15—20 méteren­ként üres hátrányoskor dók vannak felállítgatva az út sze­gélyén — valaha ezekben volt az anyag, mellyel az utat be-» burkolták, aztán pedig ott­hagyták őket, hogy továbbra is útjelzőként szerepeljenek, ha a homokvihar betemetné hosz- szabb szakaszon az országútat. Rettentő fáradságos munka en­nek a vékony közlekedési ér­nek az üzembentartása. Ha feltámad a szél, a finomszemü homokot zizegve sodorja ma­gával és sárga hófúvásként néhány óra alatt épít belőle torlaszokat a forgalom útjába. Munkáscsoportok dolgoznak állandóan rajta, akiket nagy lartályautók látnak el vízzel az út mellett felvert táboraik­ban. Ezt a néhány munkás­sátrat kivéve, nincs is emberi települi* Kmró ét Alexandria között. Azazhogy mégis van egy — a mesterséges oázis kö­rülbelül félúton, ahol az átha­ladó jármüveket üzembizton­sági vizsgálatnak vetik alá. Amíg ez tart, az autóbuszok és autók utasai felüdíthetik magukat az oázis vendéglőjé­ben egy Jcis sörrel vagy gyü- mölcsszörppel és tekintve az éghajlatot, ezt nem is szokták elmulasztani. Húsz—huszonöt perc múlva aztán berregni kezdenek újra a motorok és a kerekek szaporán nyelik a fekete út kilométereit. A hő­ségtől Izzó levegőben olykor a sivatag délibábja, a fata mor­gana reszket. Olykor reklám­táblák tűnnek fel az út mel­lett — a Cordatic gumi, vagy a Shell olaj hatalmas, oszlop­ra szerelt plakátjai, — és az utas vérmérséklete és lelki be­állítottsága szerint elgondol­kozhat ezen a különös kont­raszton — a sivatagon, mely pár ölnyire az úttól már tíz­évezredes, kegyetlen, minden életet betemető titokzatosságá­val terpeszkedik — és az úton, mely mint a civilizáció nyíl­egyenes kantcsapása szelt ket­té a némaság és szélgörgette homok kietlen világát és a hátán suhanó autókkal és zsú­folt autóbuszokkal, az ágas­kodó, harsány reklámokkal a modern élet profán és zajló rit­musát hozza el a pusztaság tűző napja, vagy gyémántként ragyogó hideg csillagai alá — három—négy órára rövidítve a távolságot, melyen egy hétig vándoroltak tevéikkel a szom­jas karavánok, nem is olyan nagyon régen. De nem a kontrasztok vilá­ga-e az egész Kelet, különösen a mai Kelet? Kairó belvárosá­ban 14—18 emeletes modem vasbeton épületkolosszusok emelkednek villogó ablakaik­kal és zúgó liftjeikkel. De pár kilométerrel arrébb, ott ahol a Nílus hagaroszöld völgyének datolya, narancs és banánli­getei, virágbaborult mesés ke­leti kertjei vtsszatorpannak a sárga sivatag előtt — oly éles vonalban, mintha késsel húz­ták volna meg — közvetlenül a homokos plátó szegélyénél sokkal régibb és legnyügözőbb építmények döfik csúcsukat az örökké kék egyiptomi ég feit» (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents