Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

1958. MÁJUS 11. NAPLÓ 5 JOVO UTJÁN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITAClOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA Száz holdanként í 126000 forint, értékű árut ^Gyümölcsöző együttműködés Ibafa mint mondani szokás, egy irányban szánthat. De azért Ilyen példák után aligha le-( -------- istenháta mögötti kis a földek szépen megműveltek, hét csodálkozni, ha az egyé-< A baranyai termelőszövet­kezetek az idén arra törek­szenek, hogy árutermelésü­ket mielőbb olyan színvonal­ra emeljék, ami megfelel a nagyüzemi gazdálkodásnak. A tervek szerint minden 100 holdnyi szántóterületen — átszámítva szántóra a szőlő­ket, a réteket, a legelőket, stb. — átlagosan 126 ezer fo­rint értékű árut termelnek ebben az évben. Tizenkét szövetkezetben az előirány­zott árutermelés összege meg­haladja a 150 ezer forintot, sőt a siklósnagyfalusi Jóba­rát Tsz-ben a 170 ezer forin­tot is. Ez a terv nem feszített, a lehetőség megvan arra, hogy valamennyi termelőszövetke­zet túlteljesítse, örvendetes, hogy a tervezett árumennyi­ség nagyobb részét az állat- tenyésztés acfo. meg. Alig van olyan közös gazdaság a megyében, amely — a szer­ződéses ipari és egyéb növé­nyek kivételével — szántó­földi termékeit közvetlenül értékesítené. A takarmányt szinte teljes egészében a kö­zös állattenyészitésre fordít­ják. A tervek szerint az idén 31 millió forint értékű árut termelnek a baranyai terme­lőszövetkezetek. Ha ez meg­lesz, körülbelül félmillió fo­rint hiteltartozásukat engedi el az állam. község, tíz kilométeres, hepe- , hupás mellékúttal, amellyel ' még ilyenkor, száraz időben is ' nehezen birkózik az autó I­a gyorsan fejlődő vetések jó termést ígérnek. — Az lesz ott az elnök biz­tosan! — mutat az egyik domb­ra Lépőid bácsi, ahol egy kék- inges embert, meg több asz- szonyt látni. Farkas Imre, az elnök, közép­nehezen birkózik az autó. Hát *még ősszel? Negyven, ötven 'centis mély nyomok tarkítják az utat. őszről maradt, ennyi­re süllyedt le a vontató, a lo­vak meg hasig jártak a sárban, korú ember. A Zichy-birtokom Ha a közlekedési eszközök ne- tanulta meg, mit is jelent a ihezen is, de az új gondolat szó: cseléd. A felszabadulás J könnyen jutott el Ibafáig. után dolgozott Pesten, Sztálin- A tanácsházán az elnök meg városban, építkezésen és bá- a titkár hiányában, azokat kér­dezem, akik éppen bent van­nak. — Jó itt a kapcsolat — mond­ja Storcz János adóügyi megbi­nieknél a tsz kérése is megér- ( tésre talált. Egyik nap Róth I Ferenc bácsi megállította a Pe-I tőfi egyik vezetőségi tagját. — Nem lehetne megoldani,] hogy a mi állataink is a ti le­gelőtökön legelhessenek? El- ] mennénk mi cserébe a legel­tetésért hozzátok akármit dől-] gozni.., A vezetőség nyában. A bányát akikor hagy­ta ott, amikor megnősült. Iba- fána nősült, hát ide költözött, így beszél: — 1949 óta van Ibafán teír­végzett a kukoricavetéssel: ma nekem, meg a titkárunknak vetnek. — Én is asak ezt mondhatom — szól közbe Lépőid Báliint, a hivatalsegéd. Segít a termelő­kukoricáért. Aztán itt van a mai eset. 17 kiló kukoricát vit­tem darálni. De csak az irodáig jutottam. Ott találkoztam a da­rálósukkal, Hegedűs János­sal. ■•I — Dar áltatni hozza? — kér­megtárgyal-' ta a kérést.] Úgy határoztak: az egyéniek állatait is kihajtják a legelőre. A gazdák nem fizetnek sem az őrzésért, sem fűbért. Kapnak egy bizonyos földterületet, amit egész éven keresztül mű­velnek. Nem résziben, nem in­gyen, hanem munkaegységért. Ugyanannyit kapnak a mun­káért, mint a tagok. A tsz is jól jár, de az egyéniek is. Az zott — A ^ tCTmelőszövetkezet melőszövetkezet. Még 1953— * ’ ~ 54-ben is állandó veszekedések voltak a termelőszövetkezet­ben. Ezt kellett először meg­szüntetni. Úgy volt ekkor még, amit az egyéniek akartak, azt a tagság nem akarta és meg- egyéniek, azért, mert lesz lege- szövetkezet, akin csak tud. Ne- fordítva. Szóval, amolyan ku- lőjük, ingyen őrzik az állatai­nkéin sem volt tavaszi árpa ve- tya-macska barátság volt. A kát, fűbért sem kell fizetniük, ''tőmagom. Szóltam az elnöknek, szövetkezet is nehezen boldo- sőt még pénzt is kapnak. A {kaptam egy zsákkal cserébe gult. A föld megvolt, csak a termelőszövetkezet viszont az­hozzáértés hiányzott. Az 53/ 54-es gazdasági évben 17,91 fo­rint volt egy munkaegység ér­téke. 56-ban a jövedelem már majdnem megduplázódott: 34 forintot osztottunk munkaegy­ségenként, jdezte. — Ezzel elvette tőlem a • I kukoricát és magával vitte. Hát .[ilyen emberek a tsz-beliek. . -------- =— , . , TT . i A hepehupás határban a tsz- da. Ezeknek tavaszra rendsze- munkaegyseget. Ha azt látják, .[elnököt keressük. Dimbes,dóm- r'nt elfogy a szalmájuk. A tsz- 1 i bős ez a vidék. Nehéz itt gép- nek sok szalmája van most is, pel dolgozni. A traktor csak sok volt akkor is. De az akkori ért jár jól, mert kevés a mun­kaerejük és ezzel megoldják: minden talpalatnyi földet meg­művelhetnek. — Sokan járnak innen más­hová dolgozni! — mondja az elnök. — Ezek az emberek, is A községben sok a 3—4 eljöhetnek hozzánk. Nem nap­holdas gaz- számot fizetünk nekik., hanem Egészségtelen jelenség A termelőszövetkezetekben a működési alapszabályzat be* tartásának igen nagy jelentősége van. Ettől függ a közös gaz* dálkodás belső és külső életének alakulása, növekedése, erő* södése, a jövedelmezőség. Az elmúlt egy és fél év alatt számos termelőszövetkezet* ben igen hasznos, a közös ügyet előrevivő kiegészítések szü* lettek a kötelező működési szabályzat mellé, jelképezve és gyakorlattá téve a helyi sajátosságokat, szokásokat, közös ér* dekeket. Ez igen kedvező jelenség és helyes gyakorlása —* mint számos tény mutatja — csak javítja, gazdagítja a tér* melőszövetkezetek életét. Egyöntetű tapasztalat, ahol a műkő* dési szabályzatot jól betartják, ahol az országosan érvényes elvek mellé a közös érdekeket szolgáló kiegészítéseket tettek, ott egészséges, lüktető élet tapasztalható. Vannak másféle „helyi sajátosságok” is. Ezeken a helye* ken úgy gondolják, hogy a működési szabályzat csak arra szol* gál, hogy legyen mit írni a papírra, hogy tessék-lásséknak le* gyen valamiféle irányelv, amit betartani nem kötelező. Ezeken a helyeken — szerencsére nem sok helyen — a kötelező és a közösség érdekeit szolgáló előírások semmibe vevésének, az ebből fakadó gyakorlatnak sokféle ága-boga van. Attól kezdve, hogy az állattenyésztés fejlesztését elsősorban a háztáji gaz­daságban vélik kötelezőnek, egészen addig, hogy a közös mun* kát csak amolyan kiegészítőnek szánják a saját, a bérbe vett és a részében vállalt földek megmunkálása mellett. Ennek senki más, mint maguk a közös gazdálkodásra váltakozók lát* ják anyagi kárát, erkölcsi kárát pedig a faluban és a kömyc* ken az a helyes, igazságos politikai és gazdasági irányvonal, amit a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a párt és a kormány még 1956-ban elkezdett. Az az egy-két gyeplőt teljesen elengedő termelőezövetke* zeti vezetőség, amelyről szó van, ennyinél nem állt meg, mert köztudomásúan egyik hanyagság szüli a másikat, az első mu< lasztás pedig a többit. így jutottak el odáig, hogy a kormány- igen kedvező, jobb, jövedelmezőbb gazdálkodásra ösztönző segítségnyújtását nem arra használták fel, amire kellett volna, Hitelt kértek, hogy gyorsan visszatérülő befektetésre fordítják, hogy állatállományuk fejlesztését előmozdítsák stb. Ezt azon* ban csak részben vagy egyáltalán nem tették meg. A pénz, a segítség belevándorolt egyenes úton, anélkül, hogy a gaz­dálkodásban hasznot hozott volna, a tagság pénztárcájába, on* nét pedig ki tudja, hogy hova nem. Ezrekre mennek ezek az összegek, amelyeknek visszafizetése most gondot okoz, de egyes helyeken talán még azt sem. Egy-két termelőszövetkezet (pontosan 1—2-ről van szó) egészen odáig jutott, hogy egész gazdasága nem ér annyit, amennyit a könnyelműen elkótya* vetyélt kölcsönök és gazdálkodási mulasztások kitesznek. Elszigetelt jelenség ez, csupán néhány könnyű hasznot hozóvá átalakult termelőszövetkezetről van szó. Mégis szólni kell róla, hogy okuljanak belőle inások is, tanuljon belőle a nagy többség, amely a működési szabályzatot betartja, hogy meg inkább őrködjön a közös érdekeket szolgáló elvek érvé* nyoftülése felett. vezetőség azt mondta: •— Inkább ott rohadjon a Jszalma, az egyéniek akkor sem *kapnak! Az idén már nem kellett a •szomszéd községbe menni szál­lniáért, kaptak helyben is, a ter­A sellyei Béke Termelőszö- tészet — éppen úgy, mint a i'melőszövetkezettől, ékezet egyik fő jövedelmi sellyei határ nagy része — a'] Tavaly történt: a tsz*nél a kertészet. Kétszáz felszabadulás előtt a gróf fi ifi II jobb torzsái lattenyésztésért 32 év óta kertészkedik ugyanazon j o földön Dorn Mihály sellyei tsz-tag!j Melegágyban minden tavasszal Draskovieh-család «nnyi korai palántát nevelnek, liogy elláthatják vele az egész sellyei járást. Az üvegházak- tan több mint ezer cserép vi- rdnot neveltek fel, amit szin­tén jó áron értékesítettek. volt. Dom Mihályt is a góf fo­lorrása a "kertészet Kétszáz felszabadulás előtt a gróf {még nem jött el a betakarítás marhaállománya!'Az" idén már*kodás’ mmt az Alföld rónáin, tulajdona ideje. Az egyéniek kis parcel . , lesz. Megkapták az erdészet Iáikon gyorsan vegeztek, így gazdasági épületeit, amelyben hogy jobban kijönnek a tsz- ben, először csak több területet kémek, aztán, ha a termelő- szövetkezet mindig jobban dől gozik — tagok lesznek. ... ... . . ... Megyénkben mindig gazda­A 'terv szerint lden fori”t' gon virágzott a szarvasmarha- folott lesz egy munkaegység tenyésztés ^ értéke és ennek 93 százalékát { pénzben fizetik ki, csak 7 szá mert a földek jó termőereje, s a bőséges legelők pénzen nzeuK uu, csaic , r elősegítették az állattenyésztés zaiekát természetben. Tetszik ^^ Ezenkfvül Ba;anyá_ ez a tagoknak is, meg az egye- ban ^zázadokka] ezefőtt meknek is. A termeloszovetke- fl zetnek eddig nem volt szarvas­is belterjesebb volt a gazdál­vagy a Nyírség és Szatmár végtelen homoksíkjain: gadta fel segédkeznek^ ók előbb kezdték a behor- rifér a hú^emhes üsző“. Tíz5^LS^^L^lSrtáí"5168 1926-ban és huszonöt évvel dást. Mit csinált a termelőszö- fehérhúsú anyakocájuk van. Az sőbb jó munkájáért a termelő-1 vetkezet? Felesleges igiaerejé- törzskönyveztették őket. szövetkezet bízta meg a kerté- Vvei elment segíteni az egyé- Ugy számítják: a malacokból szét vezetésével. Az 50 éves ^ Miikor a termelőszö- százat tenyészanyagként érté­ii ju áron vrivMzziivuAzn,. et/to >----------- --------~ ~ -————*— szazat ienyeszajiyagK.t;m A k icsiny kertészet évente tsz-tag jelenleg is kora hajnal- ’, vetkeaetre került sor, nem négy kesítenek, a többit pedig meg­i r, . . . . • . , m i . t j r m t. Z.S _ ,7 „7— In Vi nnarrt Vióí .iMíal o n otvll o . . . , . , . __ - n , , KO—l4o ezer forintot jövedel­mez a Béke Termelőszövetke- zeinek. Ebben a fő érdem Dorn Mihály kertészé, aki 32 éve üu'-gozik ezen a helyen. A ker­tól késő estig dolgozik a vi­rágzó kertészetben, de munká­ja ma már nem egy család, ha­nem a közösség vagyonát gya­rapítja. pár ló, hanem hét-nyolc hordta hizlalják. Ez legkevesebb a gabonát. Nyers József bácsi 250 000 forint jövedelmet je- a teheneivel jött el segíteni. lent a termelőszövetkezetnek. A tsz minden évben azon _ jövőre azt szeretnénk, f a törzsállattenyésztés fellemdí­,h°gy havonta 25—30 forint elő-\ tésére. Nemcsak az állami gaz-| Ez nemcsak a számszerű adatok­ban nyilvánul meg, hanem az állomány minőségének romlá­sában is. Sok gazda elhanya­golta az elmúlt években a .törzskönyvezést, s a nagyhoza- <[mú tenyészállatok beszerzését, f Napjainkban újra sor kerül 1 l0lcsépelje az °sz' iNeK1K leget adjunk a tagoknak 1' daságok és termelőszövetkeze­ris szükségük volt az uj takar* mondja Farkas Imre, a Petőfi i tek karolják fel az ügyet, hft- mányra, mint az egyénieknek, elnöke. — Ehhez az idén min- 1' nem több helyen az egyéni ' ... 1 ,.»1 Az egyéniek nem csépeltek, de den lehetőséget megteremtünk. £ gazdák is társulásokba, szak­a répabarko kártételétől {«*«_„««,*»«** a™ »«. a SITM Ságoknak pedig 80.- a PetŐfl a.. „ egymást segítve elérni célju­akar­2*8® 35 cm, szélessége pedig f tavasz. Pénzt j. 27 cm legyen. Nagyon ha-' nak keresni, igen, ^°s védekezés a permetezés,' pénzű Mert a dráva­hié; 8 pedig egyelés előtt, sőt f foki tsz nem oszt tér­. <=» i-'tviig ciuu, íuivi iö Gacsos egyelés után is egy- menyt szer permetezni. Permetezést az s2énes „Darsin” permetező- ]?rr®l végezzük 0.5—0.7 száza- ^°s töménységben, áii tefhtel őszövetkezetek és ««ti gazdaságok részére aj végén 108 rthetezést a Szederkényi Nö- [Szeretnének oszian talTvédő Állomás kát. holdan-\majd munkaegysé­get a terrnelßszövetkezetek-igenként. « 75.— Ft-ért, állami gazda-J — Nem lenne jobb, Mindenki dolgozik , A répabarkók csoportjából a Ságoknak pedig no.- Ft-ért#.-“ . és az egyéni gazdák jó kapcso-i^11^1 ^u-ve na.u ™ju­i'sztes répabarkó leggyakoribb végzi el. (»közel 70 mázsát adott nekik lgta minden bizonnyal meg-ikat; S™™**™*1ha-torzsaillatte­^ legveszedelmesebb ellensége Növényvédő Állomás ('kölcsön, amit cséplés után visz- hozza a további eredményeket.Makcsoport mul^odik: termesztésünknek. A kar- ! Szederkény {szaadtak, is. 'mar Rózsafán- sertestoraste­testű, szürkésszínű ormá- ^ bogár a répaföldön telelj “t 15—om mélyen a földben. (i áttelelt bogár akkor jön elő,(i arnikor a talaj hőmérsékletei! ®!éri a 8—1» C fokot. A talaj-(• i—2 évig is elfekszik, ezért i • A dróvafoki tsz el- r^mesak az előző évi, hanem ai'nöke saját Wartburg ‘ éves répatáblák felől is fe-|'kocsiján éppen most "égethet veszély. A répabarkó I' utazott Szigetvárra. ? fiatal növénykék leveleit!1 Beteget szállított az ***<ii ki, majd teljesen le is ('orvoshoz. Az elnök j“Sja. A répabogár elleni véde-delutazott, de a tagok .késnek nagyon hasznos mód-''tudják, mit kell ten- ’ ha a répatáblát körülárkol-'1 niök, hiszen bekö- l’k- a meredekfalú árok mély-'*szöntött a várva-várt a tagjainak, hanem minden hó­napban 40 forint elő­leget fizetnek egy- egy munkaegységre, így tervük szerint év forintot osztani ha valami terményt is kapnának a tagok? — kérdezem. — Nem, — vála­szolja Herczeg elv- társ. — A termény egy része megterem - a háztájin, ami pedig hiányzik, megvásá­roljuk. Csak pénz le­gyen, A Nemes család csupán, április hónap­ban 2 216 forintot ke­resett. Természetesen ez csak előleg. Zár­számadáskor tízezre­ket zsebelnek majd be Nemesék, mert a családtagok is min­den nap szorgalma­san dolgoznak a kö­zösben. A családfő, mint állatgondozó, Margit és Sarolta lá­nya pedig a növény- termesztésben keresi a szép pénzt. Nyáron még a kis iskolás Jó­zsika is bekapcsoló­dik majd a munkába, ö pásztorkodni fog. Egyébként ebben a termelőszövetkezet­ben csak olyan csa­ládtagok léphetnek a tsz táblájára, akik aláírták a belépési nyilatkozatot is. — Ezért dolgoznak Va­don Károlyék is hár­man a tsz-ben. — I parban köny- nyebben dolgozhat­nál Pista — provoká­lom Vadon Pistát, a termelőszövetkezet kocsisát. — Nem megyek én sehová. Jól keresek majd a Vadon család is. Nagyobbak a mun-* kalehető6égek, több ( pénzre vágynak a ta­gok és vágyódásuk nem alaptalan. Aki dolgozik — és Drává­tokon minden tag * már Rózsafán, sertéstörzste- 1 ] nyésztő szakcsoportok pedig ' (Na-gyharsányban, Kacsótán, ' (Nemeskén, Kisdobszán, So- J, mogyviszlóban és Hóból köz- \ ségben alakultak. Még ebben a - hónapban további törzsállatte- nyésztő szakcsoportok megala­kulására kerül sor. A közös törzsállattenyésztés­itt a tsz-ben, miért vándorolnék. Minden , MnfPha» megvan az' re> az állatállomány minőségé- 1200 forintom, pedig nek feljavítására tett törekvé- meg el sem kezdő­dött a nagy munka. \ A nagy növényápo- lásd munkák idején, * bizony többet kap sekkel már korábban is talál­kozunk megyénk történetében: 1934-ben alakult meg Pécsett a Baranya megyei Szarvasmarha tenyésztő Egyesület, meglehe­tősen nagy taglétszámmal. Mű­ködésük célját így szövegezték meg: „A működés területén lé­vő szimmentáli jellegű piros­tarka szarvasmarha tájfajta minőségét a tenyészcélnak meg felelő bikák alkalmazásával fejleszteni,” Terveik között szerepelt, hogy felülvizsgálják a tagok szarvasmarha-állományát, ki­válogatják a továbbtenyésztés- re alkalmas egyed eket, törzs­állatokat szereznek be, előse­gítik a törzskönyvezést, szak­szerű nevelést tanácsokkal, tanfolyamokkal, oktató előadá­sokkal segítik elő, megismer­tetik a tagságot a szakszerű ta­karmányozás módjaival, állat­vásárokat, kiállításokat ren­deznek, s gondolkodnak a tej és tejtermékek értékesítéséről és közösen küzdenek a járvá­nyos megbetegedések ellen. A Baranya megyei Szarvas- marhatenyésztő Egyesület cél­kitűzései helyesek voltak és megvalósíthatók napjainkban is. Erre az újtípusú társulá­sokban, a szakcsoportokban az elkövetkezendő években sor is kerül. Minden adottság meg­lesz ahhoz, hogy a baranyai szarvasmarha-tenyésztés soha eddig nem látott méreteket ölt­sön, s tejtermelési rekordered­ményeket érjen el. Nemcsak gyógyít, táplál" is a harkányi víz Harkányban — a híres gyógyfürdő szomszédságában, — néhány évvel ezelőtt Virág­zó kertészet alakult. A 34 üveg- _ házat a gyógyforrások felesle­dolgozik —, szépen Á ges vizével fűtik. A melegvíz kap az osztalékból, f egész évben megfelelő hőmér- Az elnök új gépko- $ sékletet biztosít a hajtatókban csit vásárolt s nem i és a hollandiházakban zöldellő kétséges, a tagoknál f ^vényeiinelc. . t A kertészetnek az utóbbi is kínálkozik a teue-ljdbben szinte évenként válto- tóség .. 5 (I zott a gazdája. Az idei tava­szon végre — úgy látszik — gondos kezeikbe került: a har­kányi fürdővállalat vette át, amely elsősorban az üdülést és gyógyulást kereső vendégek ellátását biztosítja. A híres hőforrások vize tehát nemcsak gyógyítja, hanem „táplálja" is a harkányi üdülőket. A fürdő- vállalat vendéglőjében és há­rom éttermében már a primőr­árukból főznek és hamarosan paradicsomot, paprikát és uborkát is szállít a kertészet. Wájus 14—21-ig Cigányprímás c. operett utolsó előadásai a Nemzeti Színházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents