Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

W58. MÁJUS 1. Szabad május elsejék NAPLÓ 3 Ilyen Időtájt minden eszten­dőben régi május elsejék em­lékeit idézzük, meghallgatjuk apáinkat, nagyapáinkat: hogy Í6 volt akkor. Mi most nem akarjuk nagyon messzire vin­ni az olvasót. Csak azokat a május elsejéket idézzük, ame­lyek már szabadok, a mi má­jus elsejéink voltak. Lapoz­zunk vissza a régi újságokban és olvassuk el újra, hogy ün­nepeltek az elmúlt tizenhárom esztendőben május elsején a pécsiek. 1945 „Mór a kora hajnali órák­ban zenés ébresztő harsogott végig a vidám pécsi utcákon, a házak zászlódíszbe öltöztek, az ablakokban virágok vidám- kodtak, a Széchenyi teret pom­pásan feldíszítették...” És a felvonulás ..: Az Uj Dunántúl ezt Írja róla: „Csaknem teljes negyed évszázad után kedden reggel, végre ismét felvonul­hattak Pécs város utcáin zász­lóik és jelmondataik alatt a vá­ros dolgozói, hogy a fasiszta erőktől felszabadított hazában először ünnepelhessék Igazán szabadott a munkásság hagyo­mányos nagy ünnepét, május elsejét". A 45-ös május else­jén kedden reggel kilenc órá­tól, déli fél tizenkettőig höm­pölygőt a munkások menete a pécsi utcáikon. Közel fél ti­zenkettő volt, amikor a Tüzér utcai versenypályán végre be­fejeződött a hatalmas felvonu­lás, s mintegy harmincezer etnber sorakozott fel, hogy meghallgassa az ünnepi szó­nokokat. A gyűlés irtán, délután foly­tatódott az ünneplés. A Nem­zeti Színházban két előadást is tartottak, a mozikban fél­áron iehetett jegyet kapni, a főtéren szabadtéri Komlón, Kémesen, Siklóson és Vajszlón május elsejét. Ebben az évben még gyalog vonultak fel a pécsi ünnepségre a Pécs vidéki bányászok. Komlóról teherautók hordták az ünnep­lőket, Szabolcsiról, Vasasról, Pécsbányáról pedig gyalog in­dult el a bányászok, banyász- asszonyok, gyerekek zeneka- ros, felvirágzott menete. Az tíj Dunántúl 1948. május 4-i számában azt írja, hogy,.Négy­ezer bányász indult el zene­karral az élen a szakadó eső­ben és csatlakozott a pécsi felvonuláshoz”. A városba ér­kezett bányászok közül az egyik így nyilatkozott: „Min­den évben jobb az életünk. — fTárom évvel ezelőtt fakium- pában és foltos ruhában ünne­peltünk, éhesen. 'Ma új cipő­re, új ruhára is került, kötél­lel sem lehetett volna otthon tartani bennünket"; beszédet. A május elsejei nagy gyűlés ígérete: „A jövő a mun­kásosztályé, a szocializmusé!" Majd Aczél György elvtárs beszédét idézi a lap: „Megvé­delmeztük az ellenforradalom ellen a szocializmus ügyét. Mi hat hónappal ezelőtt még ha­lálos veszélyben voltunk. Ve­szélyben volt a magyar füg­getlenség, a magyar néphata­lom, a proletárdiktatúra, de veszélyben volt a földosztás, veszélyben volt kultúránk, ve­szélyben voltak gyermekeink. Mi nem vagyunk babonásak, Erősödik megyénk munkásosztálya #---- ------ a XV» vuív. d iuuamoovm x 1/ •> u kJO&haiJiX TOliai 1LK711IVÍX3J.TV 106* o ----------------* ---------—-------’ de most elmondhatjuk, hogy* ban Pécsett átlagosan 95, Ba- tályhelyaeténél, forradalmisá- kényelmes, napfényes, ember­it 13. szabad május nem ne-frányában átlagosan 72 pengőt gánál, hanem számbeli súlyé- hez méltó életet lehet bennük künk, a dolgozó népnek, ha-1 (kerestek havonként. Aki még nál fogva is a megye dolgozói- élni. nem a reakciósoknak, a nép visszaemlékezik ezekre az nak legszámottevőbb, vezető ellenségeinek számára rosszat 1949 Az 1949-es május elsejei lapban Kádár János elvtárs ir­ta a vezércikket: „A magyar munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és az egész dolgozó magyar nép szabad nép mód­jára, erejének tudatában, büsz­ke öntudattal és a boldog jö­vőbe Vetett szilárd hittel ün­lág területének 27 százalékán, a világ lakosságának 36 szá­zaléka, a nehézségek és bajok ellenére diadalmasan építi, és velük együtt építjük mi is a szocializmust!’’ vooe veicii sziiaru, nmei un- ívia iHmei uiiiit-ptfiuiiis.. n it. \......——, — . 7« , •:*. a~ ,\x ­ne pli ebben az évben a május szabad május elsejét, amelyet haHgatnafc ^ elsejét...” A május harmadi­kat újság pedig arról ad szá­mot, hogy Immár „negyven­ezer ember vett részt a felejt­hetetlen szépségű május else­jei felvonuláson. A béke, az ötéves terv, a Népfront mel­lett tüntettek a pécsi dolgo­zók". 1951 a pécsi bányák, üzemek mun kásainak színpompás felvonu lása tesz feledhetetlenné. Ez a május elseje is bevonul váro­sunk történelmébe és büszkén emlékezhetünk majd rá, évek múltán, mint a hatalmon lé­vő munkásosztály munkasike­rekkel köszöntött, szép ünne pere. Most, amikor a Horthy- i fasizmus 25 - éves elnyomása 'után a 14. szabad május else­jét ünnepeljük, érdemes — ha 'csak vázlatosan is — néhány •szám tükrében megnézni, hon­nan indult el és hova jutott megyénk munkásosztálya. 28000 munkád Húsz évvel ezelőtt Baranya megyében a munkásosztályhoz tartozó keresők száma 11 000 fő volt. Ezek a munkások 1938­magunk elé: a szocializmust, a magyar nép felemelkedésének útját. Ettől kezdve a megye mun­kásainak nemcsak forradalmi lendülete, politikai és általá­nos műveltsége, szociális ellá­tottsága, hanem száma is nö­vekedett. A megye munkásai­nak száma 1953-ban már két- szere volt az 1938. évinek, ez év februárjában pedig elérte a 28 ezer főt, az 1938. évinek 255 kások, a megye népe számára; Pedig ilyen példa a felszaba­dulás előtt nem volt, a mun­kások lakáskörülményeivel igen keveset törődtek. Igaz, van még nehézség, az igények nagyobbak, mint gazdasági le­hetőségeink, de az a 8671 lakás ami a megyében 1960-től 1956- ig épült, s az a 3025 lakás, amit az elmúlt évben építettünk, olyan tény, amit megmásítani nem lehet. S ezek a lakások százalékát. A megye munkás- nem is akármilyenek — több­osztálya tehát nemcsak ősz- ségük kétszobás, fürdőszobás, időkre, jól tudja, hogy a ba- rétege. A megye munkásainak jelentő dátum. Hála a Szov-ranyai ipari munkásoknak mi- számbeli erősödését elsősorban ietunió segítségének, sikerült' , í ven keserves volt a sorsuk, a szénbányászok számának nö- megvédelmeznünk a szociaüz-' ,Bérükből gyakran még a csa- vekedése eredményezte, hisz mus ügyét. Ma ünnepeljük a , ládjuk eltartását sem tudták 1945 óta a szénbányászok szé­néhez betegségből való gyó-\biztosítani. Nem véletlen pél- ma több mint 10 000 fővel, kö- gyulásunkat, azt, hogy a ránk , dául, hogy a pécsi bányászok a rülbelül 160 százalékkal növe- eső frontszakaszon sikerült . szerbek kivonulásától 1930-ig kedett. Megyénkben tehát a megvédelmeznünk a szocktUz-l 18 esetben sztrájkoltak s az munkásosztály gerincét a szén- dítottunk a munkások munka­Hétórás munkanap a bányákban Száz és száz példával lehet­ne még bizonyítani, hogy mun­kásaink életkörülményeinek javítása mellett mennyi erőt for mus ügyét, azt, hogy ma a vi- (| utána következő években égé- bányászok alkotják. 1755 forint az átlagkereset szén a felszabadulásig sztrájk sztrájkot követett. A megye munkásai az elnyomóik, a ki- zsákmányolóik elleni harc év­tizedeiben megértették, hogy eredményt csak abban az eset- A baranyai munkások szam- ben tudnak elérni, ha soraikat *5e'1 gyarapodása termeszete- (• minél jobban tömörítik, ha a kihatott^ a munkásöntu- Ma ismét ünnepelünk. A 14. f kommunisták, a szervezett dat, a munkásegység fejlődésé­talmas erő azután megmutat­kozott az újjáépítés éveiben is. A megye munkásainak küzdel­me szervesen egybekapcsoló­dott a magyar munkások har­cával, s amikor a győzelmes akik nem az iparból, hanem a mezőgazdaságból s egyéb területről jöttek — néhány év alatt természetszerűleg nem jutott el a munkásöntudatnak arra a fokára, melyen a régi körülményeinek a javítására is. Az egészségtelen, sötét mű­helyek, üzemrészek többsége már csak az emlékekben van meg, helyettük új gyárak, új bányák egész sora épült s ma már a legtöbb helyen a nehéz fizikai munkát a gépek vég­zik. Sőt a baranyai bányászok­nak a munkaideje is 7 órára csökkent s egészségük meg­védése érdekében egyre újabb óvóintézkedéseket vezetnek bes Megyénk munkásai — az ország többi munkásához ha­sonlóan — a munkakörülmé­nyek megváltoztatása, az em­szénesaták"*után ä evárakban rhunkáfiok állnak, egy részük '?erl hivdvása mellett min- szencsataK után a gyaraKDan, !wujw,w_ denkor a művelődési, szórako­A következő esztendőben#.----- hangver- m^r negyvenezemél több em-1' se nyt tartottak. Néhány nappal ^e^. tüntetett „a béke harcos később, május harmdikán fel- seregszemléjénlOől-ben pe- (• avatták a temetőt szovjet hősi m^r munkaversenv kö # emlékművet, nyolcadikén pe- Ezöntette május elseiét. A Du-# dig bejelentettek a második p^ntuli Napló szerint tizenöt- világháború befejezését. ezer felajánlást tartottak nyil-< ván Pécsett és április 28-ig a<1 bányászoknak 79 százaléka'1 már teljesítette is fogadalmát.* A nagymányoki bánya DISZ-1 brigádja négyszeres normát1 teljesített, a meszesi építkezés 1946 „Május elseje a munkas- éáység diadalmenete volt Pé­csett — irjá az Uj Dunántúl; Maximenko brigádja pedig 212 — Határtalanul lelkes hangu­latban, Pécsett még nem látott tömegekben vonultak fel a dolgozók, hogy részt vegyenek a munka és a nemzetközi szo­lidaritás ünnepén*\ A lap má­jus negyedikén elragadtatással k a felvonulásról és a dolgo­zók seregszemléjét, béketün- letésnek nevezi; 194 7 Az első május elseje még kábult volt a hosszú szenve­dés után a másodikat az nf!á- cló nyomta, végre a harmadik <supa ujjangás, mosoly, szín, diozgés volt és olyan tömege­ket mozgatott meg, amilyen­re Pécsett még nem volt pél­da. A felvonulók hatalmas táb­lákon hit-dették harci Jelszava­ikat: „A magyar jólét kulcsa 8 hároméves terv!” „Küzd­jük az Új fasizmus ellen!-’, »Pusztuljanak a belső bitan­gok!" Ezen a május elsején öltött eióször ünnepi köntöst az Uj Bürtántúl is, első oldalán meg­jelent a Magyar Kommunista százalékos átlaggal várta az ünnepet, amely már „ötven­ezer pécsi dolgozó harcos má­jus elsejei tüntetése volt a béke megvédése mellett”. Uj színfolt a felvonulásban: „a nép hadseregének tagjai együtt'] menetelnek a néppel”. És i!t.| tűnnek fel először az egykor\ rongyos kislnasat helyett, a'“ „ma felszabadult, megbecsült ipari tanulói”, új egyenruhá­jukban, az egyetemek, föisko-i lék, technikumok, gimnáZiu-J mok tanulóinak élén. JuUÁsjz (fouta: MÁJUS ünnepe A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen. Csak robotoljon csöndben a remény! És jött a május. Ezer orgonának Lila virágja búgott, a napon Minden bokor virágba öltözött föl És a paréj is megnőtt szabadon, Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye, s éaer pacsirta dal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt a május és a diadal! A nap bíborban hunyt el, a vizekben Millió élet nászdalt remegett, Míg a világ világ, még soha senki Nem készített ennél szebb ünnepet! az üzemekben is zavartalanná nfrn értette meg, azt a különb­vált a munka, új célt tűztünk am’ a és a mostani munkásélet között van. Ma amikor a szénbányászok átla- }go® havi keresete meghaladja a 2 000 forintot s a szocialista iparban dolgozók keresete csu­pán 1953 óta 1108 forintról 1755 forintra, tehát 58 száza­lékkal emelkedett, bizony ne­hezen képzelhető el az az élet, amikor a munkásnak még éle- 11 lemre is alig jutott; Hiba lenne azonban, ha a megye munkásainak életét, életszínvonalát Csak a kerese­teken keresztül mutatnák meg, hisz mi mindannak, amiért a kapitalizmusban élő munkások harcolnak, már birtokosai va­gyunk s nálunk már nem a lehetőségen, hanem az akara­ton múlik, hogy élünk-e a ki- ___ 5 vívott jogainkkal. Már szinte munKasat vegyen a Kezeoe. 1 közhelvnek tűnik, ha arról nehézségeket növelte, hogy 1 közhelynek tűnik, ha arról * beszélünk, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt mennyi lakást, } iskolát, kórházat, kulturális (1 létesítményt építettünk a mun­zási lehetőségekért is harcol­tak. A régi rend megdöntéséig ez a harc nem járhatott ered­ménnyel, hisz a tőkések érde­ke azt követelte, hogy a mun­kás ne tudjon többet annál, amennyi a munkája elvégzé­séhez szükséges. Babies András írta „A pécsvidéki kőszénbé- nyászat története“ c. könyvé­ben: „A munkás, hogy a 8 órás műszakkal keresett és megél­hetéséhez elégtelen bérét ki­egészítse, gyakran pótműszakot végzett. Ez napi 16 órás mun­kával volt egyenlő. Napi 8 óra munka esetén is nagy lel­ki erőre és elhivatottság tuda­tára volt szükség, hogy a mun­kás a házi teendők elvégzése mellett szakkönyveket, vagy általános műveltséget emelő munkákat vegyen a kezébe. A a 1953 Az 1953-as felvonulás „Pécs dolgozóinak hatalmas, május elsejei tüntetése a népfront \ programja mellett. A Széche-\ hyi teret zászlóerdő Veite kő-1, rül, a nézők már korán elfog-\ Jalták az úttestek széleit éstíz\ órakor megkezdődött a fetvo-' nulás”. „Boldog ünneplés vált Sátorhelyen, az egykori herce­gi birtokon". És ismét sok nagy esemény: Megkezdte munkáját,) Kossuth-aknai nagykotnp-i Pirosán virított. 1948 Az 1948-as május elsejének már nagyobb hélyet szentéi a Pfcsi újság. Már a május elSe- megelőző napdkban imák a?- ünnepről és egy bej?1ert’és- *1 még ünnepibbé teszik ézt * szép napot: „Május elsején Megszűnnek a textilutalvá­darab süteményt, 2969 darab fagylaltot” fogyasztottak el. 1957 Sowie muhkás-üczetni/vzető auké bányamunkás csekély kerese­téből még napilapokra is ese­tenként tudott csak filléreket áldozni, s hogy a többgyerme­kes családapa szűk lakásában nyugodt helyet alig talált ma- 'A gátiak.“ A diákok 38.7 ®/o*a munkás származású Talán a nevét is A ma munkásának eaen a téren is korlátlan lehetőségei után. a De hát amikor Kárpáti országa elrabolt tőle. EtettségiO Munkásaink egyre in­elvtárs tizenkét éves volt, 1922- előtt áll. A nyárra már gépész- birtokukba veszik a őt írtak. Igaz, hogy akkor is technikus test. a (»könyvtárakat, a «zínházakat, a voltak tizenkét évesék, akiknek Nem könnyű dolog negyven-r nwzikat, ott találhatok a kon- voltak ilyen terveik, ide azok nyolc éves fejjel az iskolapad- r certeken s ami tálán a legfon- nem bányászgyerekek voltak, ban is helytállni. Különösen f tosabb: az iskolák, a techni- az ő apja pedig bányász volt, netn könnyű akkor, ha at em- f kumok, az egyetemek padjai- tizenkilences vöröskatona. bér üzemvezető is, és az üzem* ^)an- H°£y mekkorát léptünk Nem egészen egy évig volt vezetése leköti ideje java ré-* a téren előre, azt néhány takarítófiú. Sikerült ugyanis szét és ha pártbizottsági tag és* számadat ékesen bizonyítja. bejutnia a Sopiana gépgyárba tanácstag is és szabod idejében^häiigRkbftli az 1937 38-as esztergályos tanulónak. Három emberek ügyes-bajos döttfdií1. tönevben a közeiskolai tanú- év után esztergályosként dől- intézi, pártmunkát végez lóknak csak 3,4 százaléka volt gozott a Sópianábans a Rima- tanácstagi fogadóórát tart százaléka pedig murányi—Salgótarjáni RT-nél, emellett még muszáj pár őrá-\ paraszt származású, addig az felesleges aztán bárlyalakatosként, majd nak maradnia az éjszakából a\ 1933—-56-os tanévben a ^közép­tanulásra is, mert közeleg clz? iskolai tanulók 38,7 százaléka érettségi.. . f(már munkás, 21 százaléka pe­Eíetcéljá? Dolgozni, dolgozni} dig paraszt származású volt. ii.ii *. __... S P7 rvmvácrrvcan xmlt a HB EPHngPHI tesszor, megkezdték a komtól i Párt rajzolt jelvénye, piros szálloda építését, elkezdődött a,)lenne ideírni, hiszen jóformán mozdonyvezetőként Pécsbá felülnyomással és a lap heve pécs—komlói út építése. Az »úgyis mindenki ismeri Kár- nyán. Aztán Pécsújhegyre ke is — az ünnephez méltón — ünnep után az egész megye-ipáti Ferenc elvtársat, a pécs- rült az erőműhöz esztergályos- --------...----------- —„---­be n vidám szórakozás követke-iújhegyi bányaüzemek üzem- nak és egészen 1949-ig ott állt minél többet, hogy jobb legyen , S ez nemcsak országosan volt /.ett, amelyen a lap beszámolója vezetőjét. az esztergapad mellett. a munkások élete, az egész népi }£y, hanem Baranya megyé­szerint, „500 hektoliter sört,» ismerik és szeretik ö nem- Amikor 1949-ben a pécsúj- élete, dolgozni a Szocifllíz-JbeTl K Megyénkben az emli- 160 hektoliter bort, 3000 pa-úcsak üzemvezető hanem barát he0Vi üzemek párt bízott sági musért. Hogy ezt mennyiben sí- {, tett időszakban a középiskolai lackbort, több mint 50 ezeri'é harcostárs is.’ Ugyanazt a* titkára lett, ha nem is iskola- került megvalósítania, ítéljék} tanulók 36 százaléka volt utat iárta meg amit a többi Padokban végzett, de mégis meg, akik ismerik, látják ai munkás származású, vagyis a ,_i, o~A,P?pr munkái és hó- na9V iskola állt a háta mögött, munkáját és eredményeit. De,iközépiskolákban is elsősorban nyász " iskola? Igen iskola volt a talán ázt meg kell említeni,(ia munkások gyermekei tanul­‘ munka. Iskola volt végigjárni hogy a pécsújhegyi bányaiize-] I nak. Hogyan jutott el az üzem- g különböző.üzenteket^ iskola mek aző vezetése alatt érték el,' Néhán adatot ^tunk fel m .a . uolt fl tőkések gyáraiban dől- első ízben az éluzemszwtet.. .i \ ^ ± L . ?*t..2.ü*- **».««««*».*«*< ««« *•«<*•» «* ««> »«iSSJÄ* vezetőségig? MMunkával A következő évek május el-1 helyesebb válasz a kérdésre. kemény elhatározást szülni, Kárpáti elvtárs iB ünnepiek, de egyik} Tizenkét éves korában kéz- hogy életét a munkások VÖK . Az emelkedő életszln- sem ér fel az ellenforradalom Ádett dolgozni, a pécsbányatele- jövője érdekének szenteli. onal. a munkás-paraszt sző- utáni, 1957-es május elsejével ^pj bányaüzemben talcarítóflú -•>* -* —■- ­munkások] munkások jobb útját járta, az colta végig és a munkások bi­rs a munkások» ő harcukat har-f ^ •ették Iskolapadba ülni csak a fel- zalmából lett egy üzem t>Cíe-^ már jó-}ként. Tanulni? Igen szeretett szabadulás Utáni években adó- tője. — Egy szocialista üzem * judo’tj p szabacb-iepal s (a jövőben még az eddiginél s (nagyobb teltekre képes. Mcsterfolvi Gyula mtség erősödése fémjelezne A Dunántúli Napló JP^U8'luKPf V« ^ lap'n:'r e'^re közli a május elsejei }volna tanulni. Ha ma lenne ti- dott lehetőség. Ma már Kár- vezetője. Mert munkások szá ^/„ímoi a vidéki ünnepsége :- műsort, és azt, hogy Komlón jzenkét éves, bizonyára már páti elvtárs ott tart, hogy ki- mára csak a szocializmus biz- «.LÜL’ hogyan unite- Hajdú Gyula, Pécsett Aczél jkész tervei lennének: közép- tartó, szívós munkával pótolta tosítja a „korlátlan lehetősége­Sellyén, Mohácson, György elvtárs mond ünnepi iskola, azután egyetem, az- azt, amit a tőkések Magyar- két’’.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents