Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-28 / 124. szám
1958. MÁJUS 28. NAPLÓ 3 A varsói szerződésben részt vevő államok nyilatkozata (Folytatás a 2. oidalról) ez eddig is történt —, akkor minden nemzedékben az emberek millióit sújtják majd örökletes betegségek. Az atom- és hidrogénfegyver-Sdsérletek haladéktalan beszüntetése megfelel minden nép vágyainak és reményeinek. A népeket nyugtalanítjuk e kísérletek súlyos következményei. Az idevágó megegyezés megállítaná a nukleáris fegyverek új, egyre pusztítóbb típusainak létrehozását, és hatalmas lépést jelentene az atomfegyverkezési hajsza beszüntetéséhez verető úton: Látnivaló, hogy a szovjet példa követésének elutasítása, az atom- és hidrogénfegyver- tósérletek folytatása az Egyesült Államok és Anglia kormánya részéről, csak visszavetheti 32 emberiséget e sorsdöntő kérdésben a kiindulópontra, s az ezzel járó súlyos felelősség teljes egészében az Egyesült Államok és Anglia kormányát terhelné. Az értekezlet részvevői kijelentik, hogy az általuk képviselt országok népei, amelyeket az 32 elhatározás hat át, hogy minden eszközt felhasználnak a béke megszilárdítása, az új, világméretű háborús tűzvész megakadályozá- *3 érdekében, érdekeltek abban, hogy az európai szárazföld közepén atom-, hidrogén- és ra- tótafegyverektől mentes övezetet hozzanak ‘ötre, amely magában foglalja mindkét német 3liamot — a Német Demokratikus Köztársságot és a Német Szövetségi Köztársaságot —, vaiammt Lengyelországot és Csehszlovákiát. Amikor az értekezlet részvevői támogatják J Lengyel Népköztársaságnak a nukleáris és Pakétafegyverektől mentes övezet létrehozásá- fa vonatkozó javaslatát, nem keresnek maiknak semmiféle katonai fölényt; „Ha összehasonlítjuk az atomfegyver-mentes övezetbe tartozó államok területét, akkor kitűnik. hogy a Német Demokratikus Köztársság, Csehszlovákia és Lengyelország területe több mint kétszeresen múlja felül ezen övetet negyedik tagjának, Nyugat-Nómetország- ^k területét. Továbbá, a varsói szerződés e»n övezetbe tartozó államai lakosságának *tetna szintén felülmúlja azon állam lakosságnak számát, amely az Észak-Atlanti Szentség részéről tartozik ebbe az övezetbe. .Ami a nukleáris fegyverek belföldi gyártást illeti, mint ismeretes, sem a Német De- "^kratikus Köztársaság, sem Csehszlovákia, feto Lengyelország, sem pedig a Német Szö- fetségj Köztársaság nem gyártja ezt a fegy- Jfert, egyébként is a Német Szövetségi Köztársaság kormánya annak idején nemzetközi kötelezettséget vállalt, hogy ilyen fegyvert a bvöben nem fog gyártani. Mindez azt tanú- t|,Í3: teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy atomfegyver-mentes övezet megteremtése -amilyen egyoldalú katonai előnyt jelenteid a varsói szerződés országai számára a NA- * -államok érdekeinek rovására. Ellenkezőid’ az európai atomfegyver-mentes övezet áljainak és a NATO-tagállamoknak e javasat értelmében olyan kölcsönös intézkedéseket i.' l tenniök az atomleszerelés területén, ame- 'ek katonai jelentőségük szempontjából löszben véve egyenértékűek. Az értekezlet részvevői üdvözlik a Szovjet- d'énak, a nukleáris fegyverrel rendelkező ^hatalmak egyikének azt a készségét, hogy jPtelezettséget vállaljon az atomfegyver-men- d övezet státusának tiszteletben tartására s íj ebbe az övezetbe tartozó államok területét „d tekintse, mint ahol nem alkalmazható 'Jfö-, hidrogén- és rakétafegyver; „ sajnálatos, hogy egy nem európai hatalom- „"b az Egyesült Államoknak a kormánya .ftecsak sietve elutasította a közép-európai vdhíegyvenmentes övezet megteremtésére .^atkozó javaslatot, hanem azt is lehetségesük tartotta, hogy nyomást J NATO-szövetségeseire, megnehezítse en- j a javaslatnak a csúcsértekezlet napirend- d“ tűzését és későbbi megvitatását. Pedig )■ a kezdeményezés arra irányul, hogy a kö- ^jirőpai feszültség enyhüljön, az atomhá- ij[,u közép-európai kirobbanásának valószínbe csökkenjen. Ennek a kezdeményezésit megvalósítása, mint részmegoldásra való jyekvési megkönnyítené az utat az átfogóbb ^^elési egyezményekhez s ezzel elősegíte- ^.teinden nép fő céljának elérését, az euró- J atomháború, s ezzel általában a háború ^zélyének elhárítását. Meg kell állapítani, ennek a kezdeményezésnek értelmét bj, adaton széles társadalmi rétegek és külöm- d Politikai körök így is fogták fel; NATO-hatalmak vezető körei kijelenik, úgyan, hogy sikeres tárgyalásokat óhajtani folytatni, lényegében azonban mindent tv, öltnek a csúcsértekezlet összehívásának ^nehezítésére, sőt éppenséggel elzárkóznak ''yen értekezlet megtartásától. E célból elő- t4?cigálják a kelet-euvópai országok helyzeti* kiaßyalt kérdését, azaz egy olyan kér- C1’ amely a valóságban nem is létezik. Az j;íefeezlet részvevői határozottan visszautasítsa, ®nnek a kérdésnek bármiféle megvitatá- ^ 1 mint szuverén államok belügyeibe való s örnigedhetetlen beavatkozást, ami össze- Sfji^tetbetetien a nemzetközi joggal és az vJ? alapokmányával. Az értekezleten rész- svl’r'államok kijelentik, hogy semmiféle be- iidtkozást nem engednek meg országaik bel- l^P'be, amelyeknek népei szilárdan és vég- tfyd-ten a szocialista építés útjára léptek ésel- irjt szándékuk, hogy minden kivülről jövő tis,, yfeodá»ál szemben megvédik népeik .' ‘‘á' biztonságukat. azt a próbálkozást illett, hogy Németig Ag egyesítésének kérdését a csúcsértekez- t, Napirendjére tűzzék, az ilyen próbálkozás K a»>- kedvez, akik nem kívánják a gyakorolva eurócsúcsértekezlet összehívását, és nem kívánják annak erdményességét: A varsói szerződésben részvevő államok teljesen megértik a német népnek országa kettészakítottságának megszüntetésére irányuló törekvését, hívei Németország egysége visszaállításának, a békeszerető demokratikus német állam létrehozásának. Úgy vélik azonban, hogy ezt a kérdést csupán maga a német nép oldhatja meg, mégpedig a jelenleg fennálló két német állam útján, s csak a két német állam közötti megegyezéssel. A német kérdés megoldásának nincs más útja. Más államok, bármilyen jogra is tartanak igényt, nem illetékesek arra, hogy e kérdést a német nép és a német népet képviselő kormányok — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai — mellőzésével oldják meg. Az értekezlet részvevői teljesen osztják a szovjet kormánynak azt az álláspontját, hogy a csúcsértekezleten a német kérdésnek csupán azt a részét vitassák meg, amelynek megoldásáért a felelősség a négy nagyhatalomra hárul, nevezetesen a német békeszerződés kérdését. Mindkét német állam képviselőjének bevonása a békeszerződés előkészítésébe — ahogyan ezt a Szovjetunió javasolja — lehetővé tenné a német nép számára, hogy meglássa Németország jövőbeni fejlődésének világos távlatait, egyben lendületet adna azoknak az erőfeszítéseknek egyesítéséhez, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság fejt ki a német nép nemzeti és állami egységének helyre- állítására. A varsói szerződésben részt vevő államok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a csúcsértekezleten semleges államok is vegyenek részt, amelyeket nem kötnek katonai kötelezettségek az egymással szemben álló katonai csoportosulások egyikéhez sem, és amelyek bebizonyították hűségüket a béke és a nemzetközi együttműködés iránt. Az értekezlet résztvevői sajnálattal kénytelenek megállapítani: a nyugati hatalmak nem támogatják a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a csúcsértekezleten semleges államok is részt vegyenek; Minthogy a nyugati hatalmak nem kívánnak széleskörű értekezletet, a varsói szerződés államainak kormányai a szükséges megegyezés elérése végett megengedhetőnek látják, hogy ne ragaszkodjanak az észak-atlanti paktum összes tagállama, valamint a varsói szerződést aláírt valamennyi állam képviselőjének az értekezleten való részvételéhez, s a jelenlegi szakaszban beleegyeznek szűkebb körű találkozóba azzal, hogy a tárgyalásokon az észak-atlanti paktum és a varsói szerződés részéről egyaránt három (négy) ország vegyen részt. Ezért a varsói szerződés országainak kormányai a varsói szerződést aláírt országok nevében meghatalmazzák a Szovjetuniót, a Lengyel Népköztársaságot, a Csehszlovák Köztársaságot (és a Román Népköz- társaságot), hogy részt vegyenek a legmagasabb szintű értekezleten; A jelen értekezlet résztvevői egyhangúan arra a megállapításra jutottak, hogy a kialakult helyzet valamennyi államtól új erőfeszítéseket követel a nemzetközi feszültség enyhítése és korunk legfontosabb, megoldatlan kérdéseinek rendezésére. A Szovjetunió és a varsói szerződést aláírt többi szocialista ország következetesen arra törekedett, hogy a nyugati hatalmakkal megegyezésre jusson a leszereléssel kapcsolatos kérdésekben- E célból nemcsak konkrét javaslatokat tettek, hanem sok egyoldalú gyakorlati intézkedést is megvalósítottak; De az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az észak-atlanti paktumba tartozó más országok kormányai nem válaszoltak mindezekre a javaslatokra és tovább folytatják a hidegháború, valamint a fegyveres erők és a fegyverzet veszélyes növelésének politikáját; A nyugati hatalmak kihasználják azt, hogy az ENSZ leszerelési bizottságában és albizottságában többséggel rendelkeznek, s kitértek a becsületes, érdemi tárgyalások elől; 1957 augusztus 29-én olyan javaslatokat terjesztettek elő, amelyek a valóságban nemcsak hogy nem irányultak az atom- és hidrogénfegyver betiltására, valamint az államok fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentésére, hanem szélesre tárták a kapukat a további fegyverkezési hajsza előtt. A nyugati hatalmak a közgyűlés legutóbbi ülésszakán ráerőltették e javaslatokat a közgyűlésre és intézkedéseket tettek, hogy az ENSZ leszerelési bizottságában továbbra is megmaradjon az általuk szervezett katonai tömbök résztvevőinek túlereje: ezzel olyan helyzetet teremtettek az ENS59 leszerelési bizottságában, amely lehetetlenné teszi, hogy a leszerelési kérdések kedvező megoldására számíthassunk ebben a szervezetben. Ilyen körülmények között azokban a halaszthatatlan leszerelési kérdésekben, amelyekben már az adott szakaszon meg van a kölcsönösen elfogadható egyezmények lehetősége, a megoldás legkedvezőbb perspektíváját a kormányfők részvételével tartandó legmagasabb szintű értekezlet nyitja meg. kormányokat áthatja az a kívánság, hogy kimozdítsák a holtpontról a leszerelés problémáját és fordulatot teremtsenek az államok közötti bizalom és békés együttműködés megszilárdítása felé. Ezért határozatot fogadtak el, hogy a varsói szerződés tagjainak fegyveres erőit egyoldalúlag további 419 000 fővel csökkentik. Ennek megfelelően csökkentik fegyverzetüket, haditechnikájukat és katonai kiadásaikat is. Az értekezlet résztvevői meghallgatták és megvitatták a szovjet kormánynak a Román Népköztársaság kormányával egyetértésben előterjesztett javaslatát, hogy vonják ki a Román Népköztársaság területéről a varsói szerződés értelmében ott-tartózkodó csapatokat. Az értekezlet résztvevői helyeslik ezt a javaslatot és kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ezt a tényt valamennyi nép úgy fogadja, mint a szocialista országok békeszerető politikájának újabb bizonyítékát A varsói szerződés országainak kormányai kifejezik reményüket, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az észak-atlanti paktum más országai szintén lépéseket tesznek majd fegyveres erőik és fegyverzetük csökkentésére és így tettekkel bizonyítják be, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítását óhajtják. A NATO tagországok csatlakozása a szocialista országoknak a fegyveres erőket és a fegyverzetet csökkentő intézkedéseihez, nemcsak elősegítené az európai országok közötti feszültség enyhítését és a fegyverkezési hajsza megszüntetését, hanem lehetővé tenné azt is, hogy az európai népek mentesüljenek a felduzzasztott katonai költségvetésektől, amelyek az államok anyagi tartalékainak évről évre mind nagyobb részét emésztik fel, s ezzel megnyitná a népek gazdasági és szellemi felvirágzásához vezető utat A varsói szerződés országai mindenfajta katonai blokk és csoportosulás felszámolásának a hívei, mivel ezek az államok közötti viszony kiéleződésére vezetnek és a háborús1 összeütközés állandó veszélyét teremtik meg- Minthogy azonban a nyugati hatalmak nem akarják az általuk létrehozott katonai csopor- ' tosulásokat feloszlatni, hogy helyettük Európában, valamint a világ több más körzetében, hatékony kollektív biztonsági rendszer jöhessen létre, az értekezlet résztvevői szükségesnek látják megelőző intézkedések elfogadását a keletkező súrlódások csökkentésére és annak megakadályozására, hogy a két legfőbb hatalmi csoportosulás ellentmondásai katonai konfliktussá váljanak. E célból javasolják, hogy a varsói szerződés és az északatlanti paktum tagországai kössenek megnemtámadási szerződést, amelynek alapjául a következő kölcsönös kötelezettségek szolgálhatnának: L nem folyamodnak erő alkalmazásához egymás ellen és nem fenyegetik egymást erővel1; 2. tartózkodnak egymás belügyeibe való mindenféle beavatkozástól; 3. a közöttük felvetődő valamennyi vitás kérdést kizárólag békés eszközökkel, a megértés és igazságosság szellemében, az érdekelt felek tárgyalásai útján oldják meg; 4. tanácskoznak egymással, ha olyan helyzet alakul ki, amely veszélyeztetheti az európai békét; Az értekezleten kidolgozták a NATO tagállamok és a varsói szerződés országai között megkötendő megnemtámadási szerződés tervezetét, amelyet — a határozat szerint — eljuttatnak a NATO tagállamok kormányaihoz. A varsói szerződésben résztvevő államok felhívják a NATO-országokat: fogadják el a megnemtámadási szerződés megkötésére vonatkozó javaslatukat; A varsói szerződés tagállamainak az a meggyőződésük, hogy ha a NÁTO-hatalmak végül is lehetőnek tartanák, hogy a varsói szerződés államaival megnemtámadási szerződést kössenek, akkor ez a nemzetközi helyzet fejlődésében kezdetét jelentené annak a fordulatnak, amely a jelenleg katonai csoportosulások tagjaiként egymással szembenálló államok közötti bizalom és békés együttműködés felé vezetne. Hiszen mindenki előtt világos, hogy újabb háború csak e két csoportosulás közötti konfliktus következtében robbanhat ki. Másrészről, nem kevésbé világos az is, hogy ha a világ 23 hadiipari szempontból legfejlettebb államát magukban foglaló katonai csoportosulások mechanizmusát nem hozzák működésbe egymás elleni támadásra, akkor következésképpen ilyen háború nem lesz* Ezenkívül a megnemtámadási kötelezettség hatékony visszatartó erő is. Az ilyen kötelezettség megszegése, ahogy a történelmi tapasztalatok bizonyítják, nemzetközileg elszigeteli az agresszort, megkönnyíti az agresz- szióval szembenálló erők tömörülését s ezzel megkönnyíti az agresszor szétzúzását: Az értekezlet résztvevői pozitív tényként említik meg, hogy a megnemtámadási szerződés gondolatát Anglia kormánya pozitívan fogadta, mint azt MacMillan angol miniszter- elnök nemrég kijelentette. A varsói szerződésben résztvevő államok bármely időben készek kijelölni képviselőiket, hogy véleménycserét folytassanak az Észak-Atlanti Szövetség tagországainak képviselőivel a megnemtámadási szerződés javaslatával összefüggő kérdésekről- Az ilyen véleménycserét haladéktalanul, még a csúcs- értekezlet előtt meg lehetne tartani. Ez megkönnyítené az említett értekezleten a megnemtámadási szerződésre vonatkozó végleges döntést A nemzetközi helyzet olyan, hogy amikor új lépéseket teszünk a hidegháborús állapot megszüntetésére, a fegyveres erők csökkentése és a békés egymás mellett élés feltételeinek megteremtése irányában, mind any- nyiunknak józanságot, szocialista országaink biztonságáért érzett felelősséget kell tanúsítanunk. Nem lehet megengedni, hogy a szocialista országok népei csökkentsék éberségüket, hiszen a varsói szerződés államainak békeszerető erőfeszítései még mindig nem találnak visszhangra a NATO-országok kormányainál, amelyek fclytani igyekeznek a nemzetközi helyzet kiélezését, a fegyverkezési hajszát. A jövőben is mindent meg kell tennünk, hogy ne alakuljanak ki olyan feltételek, amelyek között az erőpolitika hívei a szocialista államokkal szemben az erő alkalmazásához folyamodhatnának. Ez azt jelenti, hogy a varsói szerződés államai a nemzetközi feszültség rendezésére állhatatosan törekszenek, de a legcsekélyebb mértékben sem csökkentik gondoskodásukat népeik biztonságáról. Az erőpolitikára támaszkodó és a háború szélén zsonglőrködni próbáló országok kormányai tudják meg egyszer s mindenkorra, hogy a szocialista országok elleni háború csak az agresszor pusztulásához vezethet; Az értekezleten képviselt áüamcfc kijelentik: minden erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy lankadatlanul védelmezzék a békét, és harcoljanak egy új háború megakadályozásáért. Azt tartják, hogy a kormányoknak jelenleg nincs és nem is lehet halaszthatatlanabb és nemesebb feladata, mint a tartós béke megteremtése és a népek megszabadítása a pusztító nukleáris háború veszélyétől. Úgy vélik továbbá, hogy a kormányoknak a nemzetközi ügyekben nem abból kell kiinulniok, ami elválasztja, hanem ami közelebb hozza az országokat Ez azért szükséges, hogy közös erőfeszítéssel biztosítsák Európa, következésképpen az egész világ békéjét A háborúk nemegyszer zúdítottak már Európára nyomorúságot és pusztulást Erről tanúskodnak az európai országok lerombolt városainak és falvainak mindmáig látható romjai. Erre emlékeztetnek a nyomorékká lett emberek milliói; Élénken élnek még az emlékezetben a második világháború bűzében elpusztult férfiak, asszonyok és gyermekek tízmilliói- Minden kormánynak az a kötelessége, hogy ne 'engedjen meg újabb robbanást, mentse meg Európát és az emberiséget egy új, összehasonlíthatatlanul súlyosabb tragédiától. Európa, amelynek területé* évszázadok kultúrájának emlékei és hatalmas ipari gócpontok vannak, nem válhat többé harcmezévé. Európa a béke, a nyugalom és a biztonság övezete lehet és azzá is keH válnia. A háború nem elkerülhetetlen, a háborút meg lehet akadályozni; A népek egyesített erőfeszítéseivel meg lehet védeni ás’ meg lehet szilárdítani a békét* M. SHERD, ae Albán Népköztársaság tanácsának elnöke, A. 3VOO% a Bolgár Népköztársaság tanácsának elnöke, T. SIROKY. a Csehszlovák Köztársaság elnoke, J. CYRANKIEW1C5K, a kengyel Népköztársaság tanácsának elnöke KÁDÁR M> a Magyar Népköztársaság áBawnüwsBten: O. GROTEWOHti, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, CHIVU STOIC A, a Román Népköztársaság Mmkmter- tamácsának elnöke, N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke Moszkva, 1986, május 24, Az olasz képviselőházi választások eredményei Róma (AFP). Az olasz képviselőházi választások első átfogó részeredményei csaknem 3,360.000 szavazat után (az összes leadott szavazat száma 30,340.000) (zárójelben az 1053. évi A varsói szerződést aláírt államok kötelességüknek tekintik, hogy a nyugati hatalmaszázalékarány): kereszténydemokraták 1,398.370 vagyis 41.6 kat a leszerelés útjának tényleges követésére kommunisták 785.037 vagyis 23.4 (22.6) bírják, s így elhárítsák az európai területen Nenni-féle szocialisták 458.792 vagyis 13.7 (12.7) való katonai összeütközést, elkerüljék az új háború tragédiáját. A varsói szerződés tagszocialista demokraták 173.392 vagyis 5.2 (4.5) liberálisok 155.269 vagyis 4.6 (3.0) államainak képviselői azért gyűltek össze, neofasiszták 179.532 vagyis 5.3 Í5.9) hogy ne szavakkal, hanem újabb konkrét nemzeti monarchisták 67.613 vagyis 20 tettekkel és javaslatokkal tanúsítsák őszinte népi monarchisták 45,069 vagyis 1.4 törekvésüket az európai béke és biztonság messzilárdttására; Az értekezleten képviselt (monarchisták szakadás e4ó*tó.8) 52.595 mnós 1.6
