Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-28 / 124. szám

4 NAPLÓ 1958. MÄJU^S. Kádár Ionos elvtárs beszéde a varsói szerződés politikai tanácskozó bizottságának ülésén J (Folytatás az 1. oldalról) Ma még nem egészen ez a helyzet. Népünk nagy örömmel látja a béke erőinek növekedé­sét. Hazánk dolgozói saját si­kerükként tartják nyilván a irányuló tevékenységüket. Az ezzel kapcsolatos tények álta­lánosan ismertek. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya folytatja az atom- és hidrogén- fegyver-kísérleteket, a bonni parlament határozatot hozott a béketábor minden újabb gyo- náci tábornokok által vezetett zöljük a Lengyel Népköztársa­ság kezdeményezését — az európai atom- és hidrogén- fegyvermentes övezet megte­remtésének eszméjét. Üdvözöl­jük a Szovjetuniónak a kor­mányfők összehívására irányu­ló kezdeményezését, mert re­méljük, hogy e találkozón szá­mos — ma megoldást sürgető kérdésben — lehet megegyez­ni. zelmét. Nagy lelkesedést vált ki nálunk a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság, a többi testvéri szocialista ország min­den egyes, a szocialista építés­ben elért győzelme, így a har­madik szputnyik kilövése, örömmel tekint népünk a ha­ladó görög erők nagy választási sikerére, az- Egyesült Arab Köztársaság határozott impe- rialistaellenességéqe, az algé­riai, a ciprusi, a jemeni, a liba- tioni nép elszántságára, a fran­cia munkásosztály kemény ál­lásfoglalására, valamint a béke ügyét védelmező minden moz­galom egy-egy újabb sikerére. Népünk ugyanakkor aggo­dalommal és felháborodással látja, hogy a népek növekvő békeaakratát figyelmen kívül hagyó Imperialista körök- és fasiszta erők, a háborús kaV landorok folytatják és fokoz­zák a béke ügyének aláásására nyugatnémet hadsereg atom­fegyverrel való felszerelésé­ről. A nyugati kormányok zsákutcába juttatták a leszere­lési tárgyalásokat és ugyan­akkor fokozzák a fegyverke­zési versenyt. Ezen országok uralkodó körei húzzák-halaszt- ják a Szovjetunió által java­solt — Jugoszlávia, India, az Egyesült Arab Köztársaság és számos más semleges kormány által, valamint az egész világ közvéleménye által forrón tá­mogatott — kormányfői érte­kezlet ügyét; Jelentősen megnövekedtek a béke erői, de ugyanakkor növekedtek és sokasodtak a népek békéjét veszélyeztető kalandor lépések is, s e ka­landor lépések az okai an­nak. hogy a nemzetközi hely­zet továbbra te feszült. Visszautasítottunk és vissza fogunk utasítani minden beavatkozást Tisztelt Politikai zó Testület! Mi. a Magyar Népköztársa­ság kormányának képviselői, Tanácsko- ameddig az e szerződést létre­hívó ok — az imperialista fe­nyegetés létezik. Két éve az imperialisták nagy erőfeszítéseket tettek, hogy ha­amellett vagyunk, hogy a bé- zánkat kiszakítsák a varsói A épünk és kormányunk egyaránt üdvözöl minden békekezdeményezést Tisztelt Értekezlet! Kedves Elvtársak! A néptömegek tisztában van­nak azzal, hogy sorsuk alaku­lása a béke ügyének sorsától függ, s ezért azt követelik, hogy felelős vezetők világosan beszéljenek a legfontosabb kérdésekről. A hidegháborús feszültségről szólva, feltétlenül említést kell tenni arról, hogy e feszültség milyen tényezők tevékenységének eredménye. A nemzetközi feszültség szándékos fenntartásáért el­sősorban az Egyesült Álla­mok azon vezető imperialista körei felelősek, amelyek más népek leigázására, a szocia­lista társadalmi rend alá- aknázására, világuralomra törnek, eszeveszett fegyver­kezést folytatnak, a nyugat­német fasisztákat erősítik és támogatnak minden földré­szen minden reakciós erőt. De felelősek Anglia azon köfei is, amelyek döntöttek arról, hogy a Szovjetunió békéé lépé­sét figyelmen kívül hagyva' t->- vábB folytatják a2 atom- és hidrogénfegyver-kísérleteket, a népi demokratikus állam­ban az épülő szocialista tár­ke védelmére irányuló egysé­ges törekvésünk hatékony elő­mozdítására adjunk ki közös nyilatkozatot. E nyilatkozat­ban foglaljuk össze javaslata­inkat, juttassuk kifejezésre a béke megvédésére és tartóssá tételére irányuló céljainkat. Helyeseljük, hogy mi a var­sói szerződésben népeink vé­delmére szövetségbe tömörült államok kormányai, tegyünk javaslatot az észak-atlanti szövetség keretében egyesített országok kormányainak meg­nemtámadási szerződés kötésé­re. A magyar kormány kész megadni minden szükséges fel­hatalmazást a megbízásunkból és nevünkben fellépő megha­talmazottaknak. Ismeretes, bizonyos imperia­lista körök kísérletet tettek, Ha figyelembe vesszük a magyar népnek a múlt hábo­rúk során elviselt súlyos szen­vedéseit és keserű tapaszta­latait, népünk igazi érdekeit, valamint a magyar dolgozó tár­sadalom életét és tevékenysé­gét irányító eszméket, akkor láthatjuk, hogy népünk e té­nyezők alapján csak a béke híve és annak elszánt védel­mezője lehet. A népi demokra­tikus állam ás annak kormá­nya — kötelessége szerint — e békepolitikát szolgálja. A Magyar Népköztársaság munkás-paraszt állam. Hazánk ban munkáshatalom, proletár- diktatúra van. Az ország éle­tét kommunista erő, a Magyar Szocialista Munkáspárt irá­nyítja. Igaz, hogy mindez egyeötekmek hazánkban nem tetszik, s még többen vannak nyugaton, akik szívesebben Végső fokon azok _a nyügati' vennék, ha Magyarországon „wus hogy egy általuk szított és tá­sadalomban dolgozó.nk első* ellenforradalmi fe;_ keléssel „felülvizsgálják" a Magyar Népközársaság „kér­dését“ vagy helyzetét s miután e kísérlet kudarccal végződött, ugyanezek a körök a további­akban nemzetközi tárgyaláso­kon ' szerették volna elérni ugyanezt sorban a népek közötti gyű­lölködés megszüntetésének, a háború elhárításának, a béke megőrzésének biztosíté­kát látják. ­monopolista nagytőkés körök felelősek a nemzetközi feszült­ség fennmarad ásáérf, amelyek doTlárnfilü'árdokat keresve a hidegháborún, lábbal tapossak- a néptömegek érdekeit, hogy a fegyverkezési verseny foko­zásával növeljék profitjaikat. Ezek a köröjc, melyeknek dóm tő befolyásuk yan ^talmas országok kgjjnányairá, retteg­nek a hidegháború felszámo­lásától, a békétől. A magyar dolgozó nép töme­gei haraggal gondolnak ezekre a milliomosokra és politikájuk támogatóira. A magyar nép mind az első, mind a második világháborúba nagytőkés és nagybirtokos urainak árulása folytán sodródott bele. A még ma is érezhető anyagi káro­kon és rombolásokon kívül or­szágunk mindkét világháború­ban elvesztette akkori felnőtt lakosságának nyolc százalékát. más társadalmi rendszer len­ne. De a magyar munkásosz­tály, a parasztság és az értel­miség, a nép többsége tudja, hogy miért alkotta meg magá­nak ezt az államot és ezt a rendszert először már 39 esz­tendővel ezelőtt és — miután akkor a népi hatalmat külső erőkkel leverték, másodszor és véglegesen 1945 után; A 'mi rendszerünket lehet bírálni okkal és ok nélkül is. Lehet szidni is. De ha már a békéről beszélünk, akkor min­denki, még legvadabb ellensé­geink is tudják, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban im­már egyszer és mindenkorra ki vannak rekesztve a hata­lomból a fegyvergyáros és ha­diszállító tőkések és földbirto­kosok, tehát mindazok, akik­nek érdekeit a fegyvergyártás a népek közti viszályok és a háborúk szolgálják. Nálunk a mintegy egymllliókétszázezer hatalomban, a kormányban a főt. Népünk ezért gyűlöli a há borút és a háborúk élesztőit, kirobbantón, a háború során a nép vérén meggazdagodott és megbízott népnyúzókat. Egyes nyugati körök fel van­nak háborodva azon, hogy Ma­gyarország — népköztársaság, hogy a magyar nép, miután el­kergette .a kapitalistákat, és földbirtokosokat, mégteremtet­te a saját uraim,át és a szocia­lizmus építésének útjára lé- pe** A népi hatalommal kap­csolatban ezek a nyugati kö­rök kommunista mesterkedés­ről és terrorról beszélnek. De munkásosztály és a parasztság küldöttei foglalnak helyet. — Ezek a küldöttek azokat a munkásokat és parasztokat reakciósok igája alól felszaba­Ezt a kísérletet mint a ma­gyar nép nemzeti független­ségét és állami önállóságát mélyen sértő beavatkozást, a leghatározottabban vissza­utasítottuk és a jövőben is vissza fogjuk utasítani. De az imperialista körök ré­széről a nemzeti függetlenség, az állami szuverénitás élvei­nek és a nemzetközi jog nor­máinak ez a megengedhetet­len kezelése még a történelmi ismeretek hiányával is páro­sul; Emlékeztessük őket kissé er­re is. 1918-ban a magyar nép forradalmi harcban lerázta a Habsburg-igát. Népünk 1919- ben kivívta és hősi harcban védelmezte a Magyar Tanács- köztársaságot. 25 évig harcol­tunk az egész imperialista vi­lág által támogatott Horthy fasiszta rendszer ellen. Az 1919-es ellenforradalom mint­egy negyvenezer magyar mun­kást, parasztot és értelmiségit mészárolt le. Horthy 25 éven át pusztította a magyar mun­kások és parasztok legjobbjait, Az 1956-os ellenforradalom rö­vid néhány nap alatt százával gyilkolta le a kommunista és pártonkívüli hazafiakat. íme, így született — néhány évtizedes vére6 és hosszú harc­ban — a munkáshatalom Ma­gyarországon. Ezt a rendszert senki nem vizsgálhatja felül, mert ezt a társadalmi formát a ma­gyar munkásosztály, paraszt­ság és haladó értelmiség leg­jobbjai történelmi harcban, vérükkel alkották, tartották fenn. Az idegen elnyomók és belső szerződés által létrehozott szö­vetségből.. E törekvésük kudar­cot vallott. De ha az imperia­listák feltétlenül a varsói szer­ződés megszüntetésén fáradoz­nak, ezt véleményünk szerint igen rövid idő alatt el lehet ér­ni. Ehhez mindössze az szüksé­ges, hogy a támadó szándékú államok szüntessék meg a szo­cialista országok ellen irányuló blokkjaikat és ezzel is járulja­nak hozzá az európai kollektív biztonság megteremtéséhez. A magyar küldöttség kifejezi azt a meggyőződését, hogy ez a nap is el fog jönni, mert a tár­sadalmi igazság és a béke erői legyőzhetetlenek. A békét még éberebben, még keményebben kell védelmeznünk, s e har­cunkban hatalmas támogatóink vannak, mert a néptömegek az egész világon békére, tartós bé­kére sóvárognak. Lehetetlen­ség az, hogy az emberiség — férfiak és nők, aggok és gyere­kek száz és százmillióinak — útja a sötétségbe, iszonyú, pusztító háborúba torkoljon akkor, amikor az emberiség nagy többsége a világosság, a béke országába akar eljutni. Franciaorsxági helyset (Folytatás az 1. oldalról) A vasipari munkások munka beszüntetése különösen Bor­deaux, Lyon, Rouen, Le Hav­re, Bourges és Caen városok­ban volt nagyszabású. Sztráj­kolt az építőipari munkásság o'entös része is. Az FKP felhívása De Gaulle tábornok nyilat­kozata után a Francia Kom­munista Párt politikai irodája nyilatkozatot adott ki és eb­ben megállapítja, hogy De Gaule, úgy beszél, mintha már a kormány és az állam feje lenne. De Gaulle gyanús al­kudozásokról tesz említést nyilatkozatában, amelyek hét­főn történtek volna a nép­képviselet háta mögött. A két­értelműségnek véget kell már vetni és az árulást le kell lep­lezni, követeli a Francia Kom­munista Párt. A párt politikai irodája deklarációjának befe­jező részében felhívja a köz­társaság híveit, álljanak talpra legyenek készen a harcra a diktatúra ellen, a köztársaság védelmében. A nemzetgyűlés napirendre tűzte az alkotmány­módosítást Párizs (Reuter): A nemzet- gyűlés keddi ülésén jóváhagy­ta a napirendet, amelynek ér­telmében az alkotmánymódosí­tási javaslatokat szerdán és csütörtökön délután vitatják meg érdemben. Az ülése kezdetén Ballenger kommunista képviselő a Kom­munista Párt nevében a vita elhalasztását javasolta. Fran­ciaországnak politikai és nem alkotmányos nehézségei van­nak. A nemzetgyűlés elvetet­te a kommunista javaslatot. Ballenger beszédében hang­súlyozta, hogy a Pflimlm-féle alkotmányreform „arra szol­gál, hogy helyet csináljon a co!osmbey-i embernek (ft Gaulle-nak) és az algériai párt­ütőknek. A nemzetgyűlés délután S órakor ült össze és a képvise­lők Pflimlm miniszterein® nyilatkozatát várták. A nem­zetgyűlés elnöke közölte,hot!' a miniszterelnök a köztársasá­gi elnök palotájában tartózko­dik és Coty elnökkel tanácsko­zik. Duclos, á Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának titkára, a kommunis­ta képviselőcsoport elnöke kért ekkor szót. Általános fi­gyelem közepette jelentette ki, hogy De Gaulle „úr" nyi­latkozata új helyzetet terem­tett. De Gaulle az elmúlt éj- szaka állítólag találkozott Pflimlin miniszterelnökkel ® Guy Molletval. Most pedig 7 folytatta Duclos — De Ga"® bejelenteti, hogy megkezdte3 kormányalakítási eljárást. *“ Mindezt anélkül, hogy a Pat" lamentet tájékoztatták vök'3- Duclo6 emelt hangon folytat'-3, „Talán halott már a köztái33" ság, hogy a pártütök vez&; ilyen hangon beszélhet? ^ nemzetgyűlésnek kifejezd kell juttatnia akaratát, hoí? nem hagyja megfojtani a k®' társaságot^ A nemzetgyűlés ülését -e‘ függesztették: este 7 órak® azonban ismét összeült. ...............■e1** képviselik, akik sohasem nyer­tek a háborún, hanem mindig csak szenvedtek és pusztultak a háborúk következtében. Ezért van az, hogy nálunk a nép és kormány egyaránt üdvözöl minden bé­kekezdeményezést. Üdvözöljük a Szovjetunió tör­ténelmi kezdeményezését — az atom- és hidrogénfegyve­A varsói szerződésben és az észak-atlanti szerződésben részt vevő államok megnemtámadási egyezménye TERVEZET A szerződő felek — egyfelől az 1955. május 14-én megkötött varsói barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés­ben részt vevő államok, másfelől az 1949. áp­rilis 4-én létrehozott észak-atlanti szerződés­ben részt vevő államok, attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyában kifejtett céloknak és elveknek meg­valósítását a nemzetközi kapcsolatokban; naay fontosságot tulajdonítva annak a tény­nek, hogy az államok között szükség van az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a meg nem támadás, a területi sért­hetetlenség és az állami szuverénitás kölcsö­nös tiszteletben tartása elveire épülő békés kapcsolatok és együttműködés fenntartására és fejlesztésére; attól a törekvéstől áthatva, hogy előmozdít­sák a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok kapcsolataiban az általános bizalom légkörének megteremtését; úgy vélekedvén, hogy olyan feltételek kö­zött, amikor Európában egymássá! szemben álló két államcsoportosulás van, a nemzetközi helyzet megjavítása, a fegyverkezési verseny megszüntetése és az új háború veszélyének elhárítása szempontjából nagy jelentőségű, hogy e csoportosulások résztvevői kölcsönösen kötelezettséget vállaljanak: a nemzetközi kapcsolatokban nem folyamodnak erő rlkal- mazásához. sem az erővel való fenyegetés­hez, s ezért elhatározták, hogy megkötik e megnem­támadási egyezményt, s aláírására felhatal­mazzák: a varsói szerződésben részt vevő Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Len­gyel Népköztársaságot és a Csehszlovák Köz­társaságot. Az Észak-Atlanti Szövetségben részt vevő erő vagy erőszakkal való fenyegetés alka-rIlí zásához nem folyamodnak. 2. cikkely. var Minden vitás kérdés, amely egyrészt a % sói szerződésben részt vevő egy vagy 0 állam részéről, másrészt az észak-atlanti ződésben részt vevő egy vagy több álla1*?'j széröl felmerülhet, csakis békés eszközöd* ' az államok belügyeibe való be nem avs-7. zás elvének feltétlen betartása alapján, 8 V csönös megértés szellemében, az érdeké* lek közötti tárgyalások, valamint a n<;n’?lr közi vitás kérdések más — az ENSZ okmányában előírt — esricözök alkalmi'1" val kerül majd megoldásra. 3. cikkely. Ha olyan helyzet alakulna ki, amely pa békéjét és biztonságát veszélyezte^1, Jí a jelein egyezményben részt vevő °rsZv/ tanácskoznak egymással olyan közös i**te,e;t. dések elfogadása és megvalósítása t amelyeket az ENSZ alapokmánya alaPÄ, békés rendezés szempontjából megíele10' találnak. 4. cikkely. A felek a jelen egyezményt 25 tartamra kötik. éves iér Az egyezmény az 1955. május 14-én n>e; miért nem beszélnek ezek az -rekkel folytatott kísérletek urak arról, hogy népünk első­sorban éppen ezért fosztotta meg régi tőkés nagybirtokos urait a hatalomtól, mert ők idézték elő a tömegeket oly rettenetesen sújtó háborús kínszenvedéseket. És fordítva: egyoldalú megszüntetését. Üd­vözöljük a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányánál; Németország békés és demok­ratikus egyesítésére, a német államszövetség megteremtésé­re Irányuló javaslatát. Üdvö­dult magyar nép jogaihoz való rendíthetetlen ragaszkodás né­pünk békeharcának részét ké­pezi. Ugyanígy részét képezi a magyar nép békeharcának a szovjet nép, a kínai nép és va­lamennyi szocializmust építő nép iránti törhetetlen szolida­ritás. Ml magyarok — éppen azért, mert szeretjük hazánkat és védjük a békét — mindvégig * ---------­hű ek maradunk a szocialista«valamint az észak-atlanti szerződésben részt vevő államok megállapítják, hogy az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalma­zását a nemzetközi kapcsolatokban a nemzet­közi jog — egyebek között az Egyesült Nem- zetek Szervezetének alapokmánya — tiltja, ezért ünnepélyesen kötelezik magukat, hogy e tilalmat szigorúan betartják, s hogy egymás ellen sem közösen, sem egyenként fegyveres 1« cikkely. A varsói szerződésben részt vevő államok. táborhoz és annak megbont­hatatlan egységéhez, mert egybeforrottságunkhan látjuk a világbéke legfőbb biztosí­tékát. Ezért mindaddig hflek mara­dunk a varsói szerződéshez, kötőt*, varsói barátsági, együttműködés' ,. kölcsönös segélynyújtási szerződésben vevő államok, valamint az 1949. április jf létrejött észak-atlanti szerződésben részi államok kellően meghatalmazott KéPvl által történt aláírása napján lép hatály^ Abban az esetben, ha az 1949. április -jj. létrejött észak-atlanti szerződés vagy május 14-én megkötött varsói szerződés yji lya megszűnik, a jelen egyezmény éri veszti. 8. cikkely. ^ Jelen egyezményt, melynek orosz, francia szövege egyaránt hrieles, az Kfb ji Nemzetek Szervezete főtitkárának adj»)," megőrzés végett. Az egyezmény módon hitelesített másolatait az ENSZ kára megküldi az egyezményt aláíró a' kormányainak. Ennek igazolására alulírott meghatain. ^ tak jelen egyezményt aláírták és P^9“' kel látták el. Kelt, ..... városban, 1958. - *

Next

/
Thumbnails
Contents