Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
2 NAPLÓ 1958. ÁPRILIS I». Az országgyűlés vitáid (Foltyatás az 1. oldalról) házasokat. vagyis meglevő épületekben a géppark korszerűsítését. felújítását. Kiemelte, hogy a költségvetés biztosítja a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését. A költségvetés kereken 528 millió forintot — 75 százalékkal többet, mint tavaly — irányoz elő termelőszövetkezeti hitelekre. eredmények alapot nyújtanak arra, hogy a szerződés és a szabadfelvásárlás rendszerével ez évben is biztosítsuk a belföldi igények zavartalan kielégítéséhez és az export növeléséhez szükséges árumeny- nyiséget. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál megfelelően érvényesültek a közületek gazdálkodására vonatkozó takarékossági intézkedések. millió forint takarékbetétet helyezett el a lakosság a,z Országos Takarékpénztár fiókjainál. vekedés csaknem 60 zúzalékos volt. ezen belül beruházási hitelre, hogy elősegítsük a termelőszövetkezeteinknél a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtését. A költségvetés segítséget ad az egyénileg dolgozó parasztok nak is. így nemesített vetőmagakciók lebonyolítására 133 millió Ft, kiváló minőségű törzskönyvezett apaállatok felvásárlására és kihelyezésére 90 millió Ft, .a közlegelők MülijÉÉ tására és az apaállatállomány szakszerű gondozására 65 millió Ft. a növényi kártevők elleni védekezésre 85 millió Ft, a fertőző állatbetegségek leküzdésére és az állategészségügyi hálózat fenntartására 95 millió Ft támogatást biztosít a költségvetés. Ezután szólott a miniszter a felvásárlási terv sikeréről. Rámutatott, hogy az elért A szociális és kulturális kiadások viszont a tavalyihoz képest több mint egymilliárd forinttal emelkednek. • Az idén tovább szélesedik a szociális és a kulturális há’ó- zat. Míg 1938-ban 51 kórházi ágy jutott tízezer lakosra, addig az idén már 70 ágy jut. Javult a gyógyszerellátás. Növelik az orvosi, az ápolónői és a más egészségügyi állások sz.á | mát. Magyarországon egy .gr- javi- vosra mintegy 730 lakos jut, ami nemzetközi viszonylatban is kedvező. A költségvetés 5.8 milliárd fóriritot irányoz elő társadalombiztosítási célokra. A nyugellátásra ^fordított összeg az elrrflílt öt évben megkétszereződött, míg a nyugdíjasok száma 13 szá7.alékika! nőtt. A takarékosság érvényesül a költségvetési szervek létszámának megállapításánál is. Növekszik a tanácsok pénzügyi önállósága Az idén lényegesen megnő a tanácsok költségvetési gazdálkodási kerete — állapította meg ezután Antos István és bejelentette, hogy a tanácsok idei költségvetése eléri a 8.7 milliárd forintot, ami a legnagyobb a tanácsok megalakulása óta. Az 1958. évtől életbelépő úi gazdálkodása rendszer jelentősen növeli a tanácsok pénzügyi önállátágát — folytatta. Az 1958. évi költségvetésnél a tanácsok önállóan tervezhették bevételeiket és ennek arányában állíthatták össze kiadásaikat. Ezután a pénzügyi szervek feladatairól beszélt, majd aláhúzta, hogy szánt termelés legkisebb sérelme nélkül történt, azt mutatja, hogy ugyanezen idő alatt 1,4 milliárd forintjai emelkedtek a belkereskedelmi készletek» Tavaly a takarékbetétek állománya az év elejétől az év végéig csaknem két és félszeresére emelkedett. A betétállomány növekedése ez évben tovább folytatódott: 1958. első bárom és fél napja alatt több mint hó600 Az egyéni takarékosságnak ilyen mérvű jelentkezése örvendetes, támogatásra érdemes jelenség és fontos bizonyítéka gazdasági életünk és pénzügyi rendszerünk szilárdságának, valamint a lakosság bizalmának a párt és a kormány politikája iránt. A takarékosságnak szerepe van a lakásproblémák megoldásában is. Ezt bizonyítja, hogy a lakásépítésre takarékoskodókat tavaly az állam 480 millió forint kölcsön folyósításával támogatta és így a magánerőből, állami támogatással több mint 15 ezer lakás, illetve családi ház készült el. Az építkezők e célra szánt saját megtakarítása meghaladta a 600 millió forintot. Az építkezők 60 százaléka fizikai dolgozó volt, 10 százaléka műszaki dolgoz», 25 százaléka alkalmazott és 5 százaléka egyéb foglalkozási ágakból került ki. E célokat kívánja elősegíteni az 1958. évi költségvetésiben hiteltámogatásként beállított 500 millió forint előirányzat: A költségvetés bevételei több mint egymiilliárd forinttal haladják meg a kiadásokat. Ezen felül több mint egymilliárd forint tartalékot biztosít a Minisztertanács részére, az év közben felmerülő rendkívüli kiadások fedezésére. A költség- vetés tehát szilárd egyensúlyban van, és megalapozza az ez évi pénzgazdálkodást, alátámasztja, erősíti a forint értékét: Az országgyűlés bizottságai az egyes minisztériumok és főhatóságok költségvetését megtárgyalták, s a költségvetés fő előirányzatait helyesnek találták, azokat jóváhagyták. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1958. évi állami költségvetést fogadja el. (Nagy taps.) A tavaly munkaegységenként kifizetett országos átlag 43 százalékkal haladta meg az 1955. évi felosztás mértékét. Feltétlenül szükség van arra, hogy szövetkezeteink az idén az állam által nyújtott segítséget is, valamint saját erőforrásaikat is maximálisan kihasználják. Idei költségvetésünk a vetőmag-akció, a növényvédelem, az állategészségügyi intézkedések és egyéb módon az egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodásához is segítséget nyújt. — A szűkös anyagi erőforrásaink ellenéi-e — folytatta a képviselő —, Idei költségvetésünk 14,2 milliándot irányoz elő szociális és kulturális kiadásokra. Az óvodai férőhelyek száma mintegy háromezerrel, az általános iskolai tanulócsoportok száma ezeikét- százzal, haladja meg az előző évit. Csaknem százezer ipari tanulónk van 30 ezer fiatal számára van hely a diákotthonokban. A felsőoktatásban 32 ezer ha/! Iga tó vesz részt. A továbbiakban hangoztatta, hogy a szocialista építés szaros együttműködést kíván a testvéri országokkal. Ez az együttműködés hosszú távlatú fejlődést nyit a magyar népgazdaságnak. és legfőbb alapja a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolataink további elmélyülése. kának a népgazdaságban betöltött fontos szerepével, a Magyar Tudományos Akadémia működésévei és feladataival foglalkozott. Schumeth János országgyűlési képviselő a Belügyminisztérium és az. Igazságiigyminisz- térium költségvetéséhez szólt hozzá. Iván Istvánná az országgyűlés kereskedelmi bizottságának megbízásából a bel- és külke- i-eskedelmi tárca költségvetésé., hez szólt hozzá. Sás János képviselő, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának nevében a földművelésügyi tárca költségvetéséhez szólt, Foltozzuk a mezőgazdasági termelést A Szovjetunió által nyújtott 300 millió rubel hitel segítségével már az idén megkezd hetjiik az ipari termelés szerkezetének átalakítását. Az előadó végül beszélt arról, hogy az országgyűlés állandó bizottságai alaposan megvitatták a költségvetési javaslatot, majd több részletet ismertetett. Például a terv és költségvetési bizottság megál- j - lapította, hogy a termelőszö- Termelőszövetkezeteink erőteljesen fejlődnek vetkezetek fejlesztésére a költségvetés a múlt évinél kereDögei Imre földművelésügyi miniszter szólalt fel ezután. — Beszéde első részében a mező- gazdaság elmúlt évben elért eredményeit ismertette, majd rátért az 1958-as év feladataira. Mezőgazdaságunk tervezett termelése az idén 4,6 százalékkal haladja meg az előző év termelési értékét. A növény- termelésben legalább az 1957- es eredményeket, az állattenyésztésben pedig 11,4 százalékos növekedést kell elérni. E célok érdekében tovább kell haladni a belterjesség útján, fokozottan kell alkalmazni a fejlett termelési módszereket. Gazdaságosan kell felhasználni az anyagokat, a gépeket. Tovább kell javítani a növény- termesztés arányait, elsősorban a takarmányteimő terület növelésével. Fel kell újítanunk kiöregedett, leromlott szőlőállományunkat, tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcs termesztést, biztosítani kell az ipar részére szükséges nyersanyagok termelését és a mező- gazdasági kivitel növelését. Kenyérgabona-szükségletünket mielőbb a hazad termésből akarjuk biztosítani, a termésátlagok fokozásával; Állattenyésztésünkben biztosítani kell a szarvasmarha- állomány növelését. Növelni a fejési átlagot és a vágómarhák átlagsúlyát. A sertéstenyésztésben meg kell szüntetni a rendszertelen keresztezéseket, javítani a hússertés arányát és serminél több exportképes tést kell tenyészteni. A miniszter a továbbiakban résziétesen szólt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseiről. Ezután ismertette a Földművelésügyi Minisztérium idei költségvetésének főbb adataik A költségvetés összege 639 millió forint, harminc millióval több, mint tavaly. A rendelkezésre álló pénzügyi és anyagi eszközöket elsősorban a termelés fejlesztésére fordítják. Az elmúlt évi 36 ezer vagonnal szemben az idén 47 680 vagon műtrágyát kap a mező- gazdaság. Százharminc milliót irányoztak elő a vetőmag-akciókra, javítják a vetőmagvak minőségét is. Jelentős lépést tesznek előre 1958-ban a hibridkukorica-vetőmag termesztésében, hat vetőmagelőkészítá üzemet indítanak. Talajjavításra 37 milliót irányoztak ei5 — 16 millióval többet, mint az elmúlt évben. Növényvédelemre 85 millió forint jut. Az állattenyésztés fejlesztését elsősorban kiváló minőségű, főként törzskönyvezett apaállatokkal támogatják. Erre a célra 90 milliót irányoztak elő; Százmillió forint szolgálja az állategészségügy továbbfejlesz.- tését. A felszólalók a költségvetést elfogadták. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter felszólalása után az elnök!ő Nagyfátok József bezárta az ülést, a vitát péntek délelőtt folytatják. termelő üzemeinknek fokozottabban kell alkalmazkod- niok a fogyasztók igényeihez. A családok tízezrei ma már jövedelmük egy részét félreteszik magasabb értékű cikkek vásárlására, vagy házépítésié, öröklakásra, stb. A kereskedelemnek és az üzemeknek gondosan íigyelniök kell erre. Termelő üzemeinknek rugalmasabban kell alkalmaz- kodniok a külső piacokhoz is — folytatta. — Ez a fő feltétele annak, hogy devizagazdálkodásunk egészségesen alakuljon. A kapitalista piacokon élesedik a verseny. De természetesen a baráti szocialista országok is joggal megkövetelik, hogy exporttermékeink korszerűek, jóminősé- güek legyenek. Ipari vállalataink egyre inkább megér* ik és igyekeznek teljesíteni ezeket a követelményeket, A korszerűségnek a fejlett technika alkalmazásával. a gazdaságosság fokozásával kell együttjámi, nemcsak az exportot. hanem az expxwt gazdaságosságát is fokoz;ni kívánjuk. A Szovjetuniótól és a Kínai Népköztársaságtól kap>ott devizahiteleket az elmúlt évben arra használtuk fel. hogy csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló tartozásainkat. Ennek során Olt Károly képviselő volt az 1958. évi költségvetési törvényjavaslat előadója. Beszéde első részében az idea állami köl tségvetés általános adatait, p>érazjügyi helyzetünk múlt éri alakulását ismertette, majd részletesen szólt az 1958-as költségvetés főbb területeiről. Mint elmondotta, 1956. közepén 3 911 termelőszövetkezet működött hazánkban 2 204 000 hold összterületen; Az ellenforradalmi események következtében a szövetkezetek száma 1 617-re csökkent, területük predig 904 000 hold volt. 1958. január elsején már 2 607 termelőszövetkezet működött, — összterületük elérte az. 1191 800 holdat. Javult szövetkezetei nie vagyoni helyzete is: az egy holdra jutó tiszta vagyon az 1955. évi 1 244 forintról 1957-re 1987 forintra emelkedett, a nőkén 226 millió forinttal töb-j bet, összesen 528 millió forin-1 tot irányoz elő. A belvízrendezést szolgáló* előirányzat magasabb a tava-j lyimáü, ezen felül p>edig az ál-3 lám száz millió forinttal tá-1 mogatja a vízügyi alapot. A vita első felszólalója Friss* István képviselő volt: Dr. Rusznyák István felszó-j lalásában a tudományos mun-3 „Művészek“ Mesterségük? Képráma és dísztárgy készítő. Legalábbis ezt bizonyítja az a félhivatalos papír, melyet még 1954 augusztus 22-én adott ki a bajai városi tanács népművelési előadója — Terézi Béla — és amely csak Baja FűHIházi számadás a terhes kötelezettségektől megszabadultunk és jelenleg teljesen normálisak áruforgalmi és hitelkapcsolataink a tőkés országokkal. A külkereskedelem egyike azok nak a legfontosabb területeknek, ahol különösen fontos a tervek maradéktalan teljesítése és lehetőség szerint a terv túlteljesítése. Ma már rendelkezésre állanak 1958. első negyedének terv teljesítési adatai. Az export tervet 111 százalékra teljesítettük, az idei év I export volumene 4 év óta a legmagasabb Es hogy az. e\p>oitterv jelentős tu. tejesítése a belső fogyasztásra Új brigádok, csökkenő önköltség, 13 vonatpár Pécs—Dombóvár között, megtakarított szénből, javuló menetrend szerűség A pécsi fűtőd lázban április negyediké tiszteletére nagyszabású munkaverseny bontakozott ki, amelybe csaknem valamennyi dolgozó bekapcsolódott. A verseny jó eredményeket hozott, amelyek megmutatkoznak a fűtőház valamennyi szolgálati helyén. Szembetűnőek az első negyedév önköltségi adatai. A vontatási szolgálat 94 százalékra teljesítette az önköltségi tervét, a műhelyi szolgálat p>e- dig 18 százalékos önköltség- csökkentést ért el. Annál is inkább jelentős eredmény az önköltség ilyen arányú csökkenése. mert a fűtőház munkája állandóan növekszik a pécsi és környéki bányák és ipartelepek szállítási feladataival együtt. A különböző szolgálati helyeken a következőképpen alakultak az eredmények: A kocsijavító műhely az első negyedévi részlegv izsga-ter- vét 108 százalékra, középjaví- tásá tervét pedig 109 százalékra . teljesítette. Kiemelkedő egyéni teljesítményeket Kókuti Imre, Maranics József, Kiss Attila, Speigl Nándor lakatosok, Hugó László esztergályos, és Siklósi Jakab, Keresztúri Gyula, Kárász István, Nagy József asztalosok értek el. A kocsiműszak 105 százalékos tervteljesítést ért el. Ezen felül a versenyben szerzett tapasztalatokat is hasznosítják a jövőben. A verseny ugyanis azt mutatta, hogy a kocsiműszak munkája nem volt eléggé szervezett. Ezért most három brigádot alakítottak. Mindegyik brigádban vannak kocsivizsgálók, villanyszerelők, akkumulátorosok, gázosok és kocsitisztítók. Tehát komplex- brigádokként működnek, és egy-egy brigád a részére kijelölt kocsikon a műszaki felülvizsgálástól az ablaktisztításig mindent elvégezhet. így mód van a brigádon belül is a munka jobb megszervezésére, folyamatossá tételére. A brigádok munkáját p>edig könnyűszerrel lehet naponta értékelni és a három brigád munkáját összehasonlítva a verseny nyilvánosságát biztosítani. A brigádok vezetői a kocsivizsgálók közül kerültek ki Gyurkó József, Szundi Imre és Szendrői Antal személyében; A villanyszerelőműhely dolgozóiról tudnak talán legkevesebbet az utazó emberek. Pedig az ő munkájukon is múlik az utazás kényelme és biztonsága. ök dolgoznak az állomások világításának a felújításán, ók tartják karban a működési területükhöz tartozó 189 villanymotort, amelyek főként a vízszivattyúk üzemeléséhez szükségesek. Jelenleg a motorok terHblés-méréseit végzik. Ahol túlméretezett motorok vannak üzemben, ott kisebbre cserélik ki őket, mint például Bátaszék állomáson is tették. Ezzel jelentős energiamegtakarítást értek el. Az idősebb villanyszerelő szakmunkások ezen felül vállalták, hogy Fülöp Miklós, Dóra Sándor és Mániái Zoltán segédmunkásokat szakmunkássá nevelik és szeptemberben már szakmunkás-vizsgára bocsátják őket. Természetesen a legkézzelfoghatóbb és legszembetűnőbb eredmények ezúttal is az utazó személyzetnél jelentkeztek. A mozdonyok személyzete március folyamán 107 százalékos szénmegtakaritást ért el. — A megtakarított szénmennyiséggel 13—14 vonatpár közlekedhet Pécsbánya-rendező és Dombóvár állomások között. A menetrendszerűség feltételeit is jól teljesítették. A legjobb eredményt Győri Kiss István mozdonyvezető érte el, de igen jo Kovács György mozdon/vezető és fűtői eredménye ’S. — 424 184 számú mozdonyukkal 132 perc késést hoztak be a múlt hónap folyamán. Sok túlsúlyos szerelvényt is vontattak az elmúlt hónapban. Paár János mozdonyvezető 424 124 számú mozdonyával 1683 tonna. Sándor Imre mozdonyvezető 328 682 számú mozdonyával 672 tonna. Marton József se- ü 'lki 'pld pedig 375 654 számú mozdonyával 691 tonna túlsúlyt továbbított. Persze nem csupán kiváló eredményekből áll az egész fűtőház. Tennivaló is akad még bőven. Jávor Guörgy főmérnök szerint még a munka minőségét feltétlenül javítani kell. Az elmúlt időkben fennálló személyzethiány miatt a dolgozók oktatása nem volt elég hatékony. Az új dolgozók ptedig, akik nemrég kerültek a fűtő- házhoz, még nem kiforrott szakemberek, tehát az oktatás színvonalának a javítására és sok tanulásra van szükség. A műhely munkájában a minősé-; gi kifogások eddig főként a] géphiány miatt merültek fel.: A gép>ek nagy igénybevételei mellett rövid volt a javítási; idő, ami a minőséget kisebb-; nagyobb mértékben rontotta.! A kilátások szerint azonban a: géphiány is megszűnik a közel-; jövőben, az új fűtőház felépí-; tésével az elég mostoha mun-: kakörülmények is megjavul-] nak és meglesz a mód a minő-] ség terén fennálló hibák ki-] javítására is. Az április negyediké tiszteletére indított verseny nem zárult le a fűtőháznál. A verseny folyik tovább folyamatosan. A fűtőház valamennyi dolgozója azon van, hogy május elsejét is. a vasutasnapxü és alkotmányunk ünnepet is újabb kiváló eredményekkel köszöntsék. területére szól. Az írás azért csak félhivatalos, mert se szám, se egyéb hixtatalos jel nincs rajta. S Szilveszter Lajos, a fenti írás tulajdonosa ezzel járja a környéket és gyakran elve- tődik Baranyába is. Legutóbb a szászvári vásáron fi- . gyeitek fel rá a megyei kereskedelmi szervek, amint éppen azon fáradozott, hogy sajátkészítményű műveit elsózza. Művek.;;, talán inkább giccsek, a festőművészet megszégyenítői. Az egyik kép bőgő szarvast ábrázol, de inkább sertésnek nézné valaki, ha szarvai nem lennének. Vagy a hattyús falusi táj, esetleg a téli táj, mind megannyi kigúnyolója az igazi művészetnek. Sajnos sokan bedőltek Szilveszter hangoskodó ajánlatának és vettek a képekből A másik hasonló művész Németh László, ugyancsak bajai lakos és alig pár házzal odébb lakik, mint Szilveszter. Ö nagyobb manipulációba fogott. Szentképet vásárolt. Lefényképezte és fénymásolta. A fénymásolatokat hitvány keretben árusította a márciusi szászvári vásáron. Egy képért kétszáz forintot is elkért. Ugylátszik, nagyon elfoglalt ember, mert tizenöt éves fiát küldte el a vásárra «• csalárd módon készített, drágán árusított képekkel. A fenti művészek hamarosan megtudják, hogy aZ ilyen cselekedet nem egyezik a szocialista erkölccsel és mindenféle szemét saját készítménnyel nem lehet becsapni a falusi vásárlókat. Ezek még vásári — « régi értelemben vett vásári — portékának sem jók- De tanulhatnak belőle azok j is, akik megvásárolják az i ilyen müveket, ahelyett. hogH elzavarnák őket a vásárból, * de meg a faluból is.
