Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

1958. Április is. NAPLÓ s Az új tanácstörvény tervezete elé Ä1 r“ ÍJI sät“ “ problémát, vitás kérdést tár- tze ....................... í n népi műszak * MÁJUS 1 ( tiszteletére t akik az állandói! A Pécsi Szénbányászatig , magam részéről nem értek bizottságok megszüntetése mel-)|1’r®szt üzemeiben március 21 j gyárnak meg maguk között és egyet. Az ilyen irányú törek- lett igyekeznek érvelni. }és május 1- között ünnepi mű­javaslatokat készítenek az új vések a kollektív vezetés és Vegyen csak részt minél több(lszakokat tartanak- Az ez idő tanácstörvényhez. Nem volna irányítás háttérbeszorítását je- dolgozó rendszeresen a szocia-ia,att terven felül termelt sok­' " lista államigazgatás helyi isok tonna szénnel is alá kíván­munkájában. Vállaljanak mi-(»iak a munkásiinnep je­|}ak napvilágot, amikor a már szerekkel törekedni tanácsaink nél többen felelősséget terüle-<llentőségét. tanácstörvény szövegét működésének eredményesebbé tűk gazdasági és politikai éle-(> ­tének alakulásáért. Ehhez pe-i1 dig nem elegendő egyes ideig-(• lenes bizottságok időnkénti mű-1* ködtetése, sem az aktívaháló-i1 zat — gyakran csak papíron# való — széleskörű kiépítése. Webben az Végül rá kell mutatni a kol-f építésre kapnaik a komlóiak, lektív testületek irányító mun-f ieient5s részt fordítanak a helyes ha ezek javaslatok csak nak i kész ________m _____________I_______ ta igyaljuk meg széles körben, tételére. Meg kell keresnünk t-zeket a javaslatokat időben annak módját és eszközét, hó­kéit eljuttatnunk a Minisz- gvan lehet a jelenlegi szerve- tartanácshoz. Véleményem sze- zeti formákat olyan tartalom- rint ezért helyes lenne nyilvá- mai megtölteni, hogy ezáltal nos vitát folytatni az új ta- a helyi államigazgatásnak a nácstörvénytervezet fölött a jelenleginél nagyobb eredme­nyességet lehessen biztosítani. Tanácsaink ez évi újraválasz­40 millió forint Komló építésére A nagy összegből, amelyet J esztendőben város­---- v helyi sajtón keresztül. Most csak egy gondolatkör­rel kívánok foglalkozni. Ha figyelemmel kísérjük a „Taná­csok Lapjá”-ban tanácsaink wükséu van az ál szervezetéről, működéséről he- J°™^"rehozoU szervezeti for­ték óta zajló vitát, máris ér- tata 1 ükséft van és lesz is üekes jelenségeket vehetünk má^^ö éRektől a megyéig — eszre. Minél több lesz a hozza- - a koffieg bizottságokxa is szólás, annál gyakrabban olva- az al, ° feladatokkal, ame- sunk olyan kezdeményezések- azokK működnek, föl. amelyek a tanács és bi- lyekkel most tása erre kitűnő alkalom lesz. sőbbrendűség^e^k foladt-Í rés^t'^fovldeten ^Is i A mi mostani tanácstörvé- Jfikat üléseiken keresztül tud-£fjj^7ik ^ átadják rendelteié 4 nyünk alapjaiban véve jó. A «ak ellátni. Ezért, hate-J™ £ 'SLtóltlc“ ! endőiket eredményesen akar-J ják elvégezni, szükség van idő-J közökben való üléseik munka-J terv szerinti megtartására is.T Ennek részletesebb megvilágí-J tására azonban majd legköze-J lebb kívánok rátérni, vágyj zottságai tevékenységét működniük szóljanak majd az érdekeltek , , . úgy vagy legalább is — ------ , , kí vánják jobbá tenni, hogy kellene. Bár egyetértek mind- helyettem minden áron csökkenteni akar- azokkal, akik a tanácstagok DR. SZŰCS JÓZSEF i Komlóra. ággyal működő kórházat a ké­sőbbiek során 200 ágyassá sze­retné fejleszteni a városi ta­nács. # Közel tízmilliót fordítanak (I ebben az évben az új bánya-<1 város vízellátásának megnyug-ö tató rendezésére. A tervek sze-i* rint Oroszlóról vezetik a vizet# Előtérben — j a takarékossás , ugye ^ ft. Megjelent a Széchenyi-aknaiWls „d^ó^knak*^' bányászok havi sokszorosítotti^Íófájá valahogy újságja, a „Széchenyi-aknaH( .gy ^erekecs­Hiradó”, amelyben nagy helyet^ ike-gombocska, erre^ kenteitek a takarékosságnak.(i fut a nyulacska.... A takarékoskodás erdekébenlj Az^a^ izonyos újsáp megrója azokat, 0kik(n_ott és most mehet feleslegesen világítanak, s ki-, i utána akár ítéletna- számítja, hogy: „...1.5 /orin-ipig : h ilyen fos világítási KW díjat számol- (• a.,,ékot űznek ya, is—20 forintot fizetünk ldlakásügyben felestapesen 7mponta’\ Ir arrölj hizcw utCai ta­h°0V „...több villanyiampa a ljük eg feleslegesen öt és hét oraf kossal te. & között a DÉDÁSZ által kezeltt csaJL®flclkezéseket‘‘. lakótelepi közvilágításnál tó”— ia ’• július IS. es megkérdezi: „Mit szólnának{ 1956. jumu „<f6iheiecske. — %om&o£óm..." felelő. s vezetők, ha a felesle­gesen fogyasztott áram díját? Jánosaié) ebben aha- egyszer saját zsebükből kelle-J tározatban értesítik a nc kifizetni?” Végül javaslatot ? „felet“, hogy részére texs> hogy a művezetők, napi ^kiutalták az egyik Zó l(1vigyázók rendszeresen ellen- . lyom utcai lakást. ottzzék, hogy munkaterületü-'.) 1956. szeptember 5. ,n feleslegesen senki ne hasz-., (Aláírás: Blasszauer faljon áramot, mert csak ígVi Jánosmé.) „Értesítés , ta'íjáfc teljesíteni vállalásu-f amely felszólítja az kat> amely 0.5 százalékos áram- a előző lakót, hogy köl- me9takarítást eredményezne. Jtözzön ki a Zólyom (Aláírás Blaaszauer utcai lakásból és bo­csássa a kérelmező X. Y. rendelkezésére. 1957. május 10. (Aláírás: dr. Somogyi Árpád.) Felszólítják X. Y-t, hogy költöz­zék ki a Zólyom ut­cai lakás jogcím nél­kül használt helyisé­geiből és adja vissza az előző tulajdonos­nak. 1957. június 7. (Alá írás: dr. Somogyi Ár­pád.) A lakástulajdo­nos kérelmére birtok­ba helyezést tűznek ki X. Y. rovására, aki jogtalanul lakik a la­kásban. ; s; 1957. december 20. (Aláírás: Pajor Gyu­la.) Még egyszer ki­tűzik a birtokba he­lyezést X. Y. rovásá­ra, aiki — mint a fen­ti határozat egyike bi­zonyítja — jogosan lakta az említett la­kás helyiségeit. 1958. január 3. (Aláírás: Schwara Nándor.) Ez egy ha­tározat, amely fel­függeszti X. Y. kila­koltatását 30 napra. Indokolás: X. Y. ré­szére felajánlott cse­re ingatlan nem meg­felelő, tekintettel ar­ra, hogy a nevezett tbc-s megbetegedés­ben szenved. Külön­ben is tisztázandó az a körülmény, hogy X. Y. valóban jogcím nélkül lakik-e a Zó­lyom utcai lakásban? 1958. január 9. (Alá­írás: Schwara Nán­dor.) Az előbbi hatá­rozatot megerősíti. 1958. február 11. (Aláírás: Schwara Nándor.) Felkérik X. Y. -t, hogy a lakás­ügyére vonatkozó megbeszélés céljából szíveskedjék befárad­ni a városi tanács­ra; 1958. (Aláírás: április 7. Schwara a lakást, — elvették tőle, — megint meg­kapta, — megint el­veszik tőle ... Med- \ dig tart ez? Minek nevezhető ez \ a szánalmas játék. ( ha nem bürokrácia- ( nak és embertelen- , ségnek .a!? (Rab) Akkor mi lenne? Megáll, nem áll meg? Felveszi ..Battancs Gábor pécsi grafikus a közeljövőben rendezi első f kiállítását. Ez az atomháború-ellenes plakát a tehetséges fia- f tál művész kiállítási anyagából való. Nándor.) Határozat, ^ amely megsemmisíti á azt a két határozatot, ^ amely X. Y. részére > biztosította a Zólyomi ­----------------------------------*v«*»*C* ••• ut cai lakást; i \ 4 * \ Tehát lassan-lassan f két esztendeje megy ez a játék és még mindig nincsen vé-l Nincs, mert „va-< tahol“ tévedtek, va- < lahol, az iratok töm-i kelegében elkalló-* dott a józan ítélőké-* hogy tutaj- < doniképpen most már<( kit is illet meg ata-J kas? “ X. Y. — megkapta ^ Besegít, nem segít? itthagy? Nem segít be, nem áll meg és otthagy-.a Pontosab­ban, dehogynem áll meg. A megállót jelző kék tábla előtt vagy után tizenöt-húsz méterre. Kinyílik az ajtó, két utas kilibben s máris becsukódik a kiváncsiak orra előtt. Az­tán méltóságteljesen, kék kondenzcsíkot húzva maga után, elsöpör. Te, kedves utazó pedig ottmaradsz. Ott bizony. Nézed az elsuhanó álmot, azt a szépen festett autóbusznak neve­zett utazó alkalmatosságot, azokat a csinos betűket, hogy aszongya: MAVAUT. A kényelmes üléseiken jobb sorsra méltatott társaid. És örömkönnyeket hullajtasz: 6, mily káprázatos, mily nagyszerű; utaznak az álmok kocsiján. S társaid a kényelmes üléseken talán a részvéttől meg- indultan gondolnak a lennmaradottakra és a mellettük lévő üres ülésre vetik elboruló tekintetüket. Csorog a nyálad a vágytól és egy ici-picit markolászod az ujjaidat; esetleg a főnököd ismert kérdő pillantására gondolsz, ké­szülve a megejtő válaszra: Elnézést kérek a késésért, nem vett fel a busz.;, Mert nőm segít be. Hogy is tehetne ilyent1. Hiszen ak­kor mi lenne: elvinne Téged, kedves Utazóm (BOCZ) A megyei párt-végrehajtó bi­zottság e hónap elején meg­vitatta a megyében 1957-ben lebonyolított beruházások ta­pasztalatait. Az alábbi cikket a megyei párt-végrehajtó bi­zottság ülésén elhangzottak alapján írtuk. Baranyában az elmúlt esz­tendőben több millió forintot fordítottunk beruházásokra. Az előirányzott összeget a beruhá­zók maradéktalanul felhasz­nálták. Bármennyire jelentős azonban ez az összeg, a koráb­ban készült távlati tervek meg­valósításához nem volt elegen­dő. Az ország nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel le kellett mondanunk több jelen­tős — elsősorban a bányásza­tot érintő — beruházás foly­tatásáról. Néhány új objek­tum építésének kivételével az elmúlt évi beruházások a ter- melö üzemek jelenlegi kapaci­tásának további biztosítását szolgálták. Sajnos — a fenti okok miatt —, a befejezetlen beruházások állománya aa el­múlt évben tovább növekedett, a fontos ipari létesítmények közül az eredeti tervfeladatban megjelölt időre egyet sem sl* került üzembehelyezni. A beruházási igények mér­séklése az elmúlt esztendőben különösen a pécsi és a komlói szénbányásza ti trösztöket érin­tette érzékenyen. A távlati ce- lokat is szolgáló hosszúhetényi ikeraknák, a zobáki ikeraknák mélyítése ugyanis szünetelt, illetve szünetel még ma is. Az üj István II. szállítóakna mé­lyítése sem folyt a kívánt ütemben s így előreláthatóan fsak 1965-re fog elkészülni. — Nem látszik biztosítottnak az előírt időre a Széchenyi-aknai kapacitásnövekedés sem. A Hird—Hosszúhetény kö- *ötti vasútvonal, a Vasas ®0&£2ú4*etcni/, valamint az Ist­ván-akna—Pécsújhegy közötti kötélpályák építése a múlt esz­tendőben megfelelően haladt. A pécsújhegyi szénmosót is si­került részben üzembe helyez­ni. Ezenkívül az elmúlt évben adták át rendeltetésének a pécsújhegyi, a Széchenyi-akmai és a vasasi bányászfürdőket. Az elmúlt esztendőben fejező­dött be István-afcnán az ország egyik legkorszerűbb bánya- mentőállomásának építése. A komlói bányaüzemek fejleszté­sére ugyancsak jelentős össze­geket fordítottak. A- komlói szakemberek szerint azonban a beruházási programjukban előírt napi 720 vagonos terme­lést — normális fejlesztési ütem mellett — már csak 1970- re tudják biztosítani. A két szénbányászati tröszt ipari beruházásainak jelenlegi helyzetéből tehát megállapít­ható, hogy a távlati célkitűzé­sek megvalósítása terén jelen­tős lemaradás van. Sajnos, ne­héz gazdasági viszonyaink miatt ebben az évben sem tud­juk maradéktalanul teljesíteni a bányaüzemek beruházási igé­nyeit. A legfontosabb létesít­mények azonban tovább épül­nek, kivéve a zobáki ikerak­nák mélyítését, mert erről még nem döntöttek. A legfontosabb feladat mo6t az, hogy a rendel­kezésre éllé anyagi eszközöket minden bányaüzemben, akna­mélyítő vagy építési részleg­nél a lehető legtakarékosab­ban, a legsürgetőbb problé­mák megoldására használják fel. Lényegesen nagyobb lehető­ségek álltaik rendelkezésünkre az elmúlt esztendőben az ipa­ri beruházások megvalósításá­hoz. Az 1955-ben megkezdett pécsújhegyi hőerőmű építése jó ütemben haladt. A felvonulási épületek elkészülte után hoz­zákezdtek az erőmű üzemi fő­épületének panel előregyártá- sához és az előregyártott ele­mek beemeléséhez. A 707,1 millió forintos költséggel épü­lő erőmű első gépegységének indítása 1959-ben várható. Az erőmű építésével egyidő- ben tovább folytatták a mohá­csi vízkivételi mű építését is. Az erőmű, a dunai vízmű és Pécs—Mohács közötti vízveze­ték építéséhez ez évben is ren­delkezésre áll a szükséges ösz- szeg. Sajnos, az elmúlt évi anyagellátási zavarok ebben az évben is folytatódtak, sőt a mo­hácsi vízkivételi mű szivattyú­házához szükséges gépészeti berendezéseket a KGM törölte ez évi gyártási programjából. Félő az is, hogy a KGM az erő­műhöz szükséges kazánokat, gőzvezetékeket és egyéb gépi berendezéseket sem szállítja határidőre. A népgazdaság száméra je­lentős devizamegtakarítást eredményező Mohácsi Farost- lemezgyár építésének üteme is kielégítő volt. 1957. év végéig 48,8 millió forintot fordítottak a gyár építésére. A gyár első lépcsőjének építési munkái nagyrészt elkészültek s ebben az évben a gépek szerelését végzik. Ezenkívül az elmúlt évben hozzákezdtek a gyár második lépcsőjének tervezésé­hez, hogy idővel a gyár terme­lését megkétszerezhessék) Az első lépcső próbaüzemeltetése a terv szerint a jövő évben kezdődik. Az elmúlt évben készült el a Hidasi Brikettgyár. A próba- üzemelés eredménnyel járt. Itt már csak az erőmű építésének befejezése és egy impregnáló berendezés elkészítése ven vissza. Jelentős összegeket fordítot­tak tavaly a pécsi kokszanű- vek bővítésére és a drávasza- bolcsi kendergyár rekonstruk­ciójára. A kokszművek bővíté­sének eredményeként napi több tízezer köbméterrel emel­kedik a gáztermelés. Drávasza bölcsön a rekonstrukció ered­ményeként napi 6 ezer tonna ázott kendert tudnak majd fel­dolgozni. Ugyanitt a kender­gyár mellé pozdorjalemez üze­met is létesítenek. A rekons­trukció 1961 júliusára készül el. Az ipari beruházások mel­lett jelentős laikásépítkezés is volt megyénkben. A bányász- - lakásépítési program kereté­ben 1632, összesen pedig 3025 lakás épül. A bányászlakáso- kaf a kivitelezők általában ha­táridőre elkészítették. Kifogá­solható, hogy a lakások elké­szítésével egyidőben nem min­denütt épültek meg a járulé­kos beruházások s így például az eladásra szánt lakások egy részét nem is tudták értékesí­teni. A járulékos beruházások terén — sajnos —, több év mu­lasztását kell már pótolni. — Komlón e célból már megala­kult a tanács irányításéval mű­ködő Beruházási Vállalat. Pé­csett e probléma még megol­dattam , Pedig sok a tennivaló. A tervek szerint 1959 tava­szára jut el Pécsre a Duna vi­ze. (A jelenlegi lemezhiány ezt a határidőt máris veszélyez­teti.) Ahhoz azonban, hogy eb­ből a vízből a város lakosságá­nak js jusson, többek között tárolómedencére, vízszűrőbe­rendezésre és a vízvezetékhá­lózat egy részének rekonstruk­ciójára van szükség. Vagyis Pécs város Tanácsának kere­ken 10 millió forintra lenne szüksége e probléma megoldá­sához. A tanács azonban még e létesítmények megtervezésé­hez szükséges hitelfedezettel sem rendelkezik. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a ter­vezéshez — a tervezőirodák eddigi gyakorlatát figyelembe véve — legalább egy esztendő szükséges, s hogy a tervek megvalósításához is idő kell, megállapíthatjuk: máris elkés­tünk. Hasonló problémák vannak a város közlekedésével kapcso­latosan Is. Hiba az, hogy a me­gyei pártbizottság 1957 augusz­tusában tett javaslata ellenére még mindig nincs olyan szerv, amely megfelelő hatáskörrel a különböző beruházási terve­ket megfelelően koordinálná. A megyei párt-végrehajtó bizottság ezen kívül megálla­pította, hogy a pártbizottságok ellenőrző munkája a beruházá­sokat illetően nem volt kielé­gítő. Az 1958. évi beruházási ter­vek a takarékossági követel­mények messzemenő figyelem- bevételével készültek) Me­gyénkben Ismét egymilUárd forint beruházásra számítha­tunk. Az idei beruházások fő­leg ipari célokat szolgálnak majd, a kommunális beruhá­zások, a lakásépítkezések szá­ma a múlt évihez képest csök­kenni fog. Számottevő lakás- építkezésekre csak a nyugati városrészben számíthatunk; Ennek ellenére az év folyamán átadásra kerülő lakások száma magas lesz, mivel a múlt év végén 657 épülőben léVő bá­nyászlakás haladta meg a 60 százalékos készültségi fokot s ezek építését az idén befejezik. Az ipari beruházások terén a fő feladat a befejezetlen be­ruházások állományának csök­kentése. A megyei párt-végre­hajtó bizottság éppen ezért el­sőrendű fontosságúnak tartja a Hidasi Brikettgyár impreg­náló berendezésének sürgős el­készítését, a Pécsi Kokszművek bővítési munkáinak éwégi be­fejezését és a drávaszabolcsi kendergyár részleges üzembe- helyezési határidejének betar­tását. A megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztálya meg­vizsgálja, hogy a mohácsi víz­kivételi mű — és az ehhez tartozó vízvezeték — valamint a pécsújhegyi hőerőmű gépi berendezéseinek gyorsabb le­gyártására van-e lehetőség. Külön brigád fogja megvizs­gálni a pécsi és a komlói szén- bányászati trösztök távlati ter­melési és beruházási program­jának összhangját; A megyei párt-végrehajtó bizottság ezenkívül határozatá­ban kötelezi a városi és járási pártbizottságokat, a pártbizott­ság osztályait, hogy a jövőben sokkal gondosabban kísérjék figyelemmel a területükön fo­lyó beruházási tevékenységet)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents