Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

MRS Április ii NAPLÓ 5 Mit jelent az országnak a 300 millió rubeles szovjet hitel? A Külkereskedelmi, Minisztérium tájékoztatója a szovjet—magyar] kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról Milliós veszteség helyett milliós nyereség ' A Külkereskedelmi Minisz­térium illetékesei hazánk felszabadulásának 13. évfordu­lója alkalmából tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munka­társát a szovjet—magyar ke­reskedelmi kapcsolatok alaku­lásáról és a további együttmű­ködés terveiről. — Hazánk külkereskedelme a Szovjetunióval — hangzottá tájékoztató —, a második vi­lágháború előtt jelentéktelen volt. — A magyar—szovjet külke­reskedelmi kapcsolatok tény­legesen a felszabadulás után, az 1945. augusztus 17-én lét­rejött, 88 hónap Időtartamra szóló kereskedelmi egyez­ménnyel Indultak meg. A szerződés értelmében ez alatt az időszak alatt 18 millió dol­lár értékű árut exportáltunk és Importáltunk. A második egyezmény 1847. júliusában jött létre és 14 hónapi időtar­tamra szólt. Importként 25 millió, exportként 23 millió nubel értékű áru cserélt gaz­dát. Ez a szerződés Igen jelen­tős volt számunkra, mert elő­ször került u szállítandó ex­portáruk listájára nehézipari termék. Az 1948. októberében megkötött harmadik magyar— szovjet áruforgalmi egyezmény az importoldalon már 300,9 millió, míg az exportoldalon 270 millió rubel értékű áru cse­réjéről szólt. Az 1952. január­jában aláírt hosszúlejáratú egyezmény igen kedvező volt számunkra, főként azért, mert az áruforgalomban mutatkozó aktív egyenleg különféle fize­tési kötelezettségeink fedeze­téül szolgálhatott. — A két ország közötti áru- csereforgalom szerkezete ma­gyar szempontból igen kedve­zően alakult. Nagyobbrészt az ipari terme­lésünkhöz szükséges alap­anyagokat hoztuk be. Cserébe gép és finommechani­kai cikkeket, élelmiszeripari és könnyűipari árukat szál­lítottunk. A magyar ipar fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen volt a szovjet megrendelés, mert lehetővé tette, hogy egyes Iparágaink a nemzetközi színvonalat elér­jék. Ugyanakkor a szállított javaink ellenértékéként igen sok nyersanyagot kaptunk. — Jelentős volt a magyaror­szági ellenforradalmi esemé­nyek után nyújtott gazdasá­gi segítség Is. A Szovjetunió vállalta, hogy 1957-ben 1010 millió rubel értékű árut szál­lít, amelyből 635 millió érté­kű árut hitelbe kaptunk. Ezenkívül 240 millió rubel ér­tékben szabad devizát bocsá­tottak rendelkezésünkre. A hi­teleket az egyezmények szerint 1981-től kezdődő áruszállítá­sainkkal tíz év alatt 2 százalé­kos kamattal egyenlő részle­tekben törlesztjük. — A kereskedelmi kapcsola­taink 1958-ban tovább bővül­nek. Az idén az ímportkoksz 50 százaléka, a nyersolaj száz százaléka, a hengerelt áru 60 százaléka, a fenyőíűrészáru 70 százaléka és a vasércszükség­letünk 90 százaléka a szovjet- magyar kereskedelmi együtt­működés keretében jut ha­zánkba. Kedvező a behozandó áruk szerkezeti összetétele, mert az egész volumen 88,1 száza­lékát, nyersanyagok és fél­késztermékek alkotják. A szovjet import ellenértéke­ként elsősorban gépeket, vas­úti gördülőanyagot, mérő­műszereket, iparcikkeket és kisebb részben mezőgazda- sági termékeket szállítunk. — A fentieken kívül külke-j reskedelmünknek egészséges] és új vonása a létrejött meg-] állapodások, egyezményed« és] szerződések nyilvánosságra hozatala — és itt az elmúlt] évek mulasztásait is pótoljuk; — az ország közvéleménye elé) tárása. Noha a távlati terveink rész­leteikben még nem kidolgo­zottak, szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 1958— 1963-as évek között népköz- társaságunk 300 millió rubel ^ hitelt vehet fel a Szovjet-x uniótól évi két százalékos; kamatra. Az ezt leszögező moszkvai egyezmény segítsé­get nyújt az üzemek rekonst­rukciójához is, a szükséges tervezési munkák elvégzése és a gépi berendezések szál­lítása útján. Nagy feladat elé állította a Mecseki Állami Erdőgazdasá­got a fásítási program megva- 'ósítása, amelynek fontosságát talán a legjobban az bizonyítja — kormányrendelet jelent meg a fásítással kapcsolatban. A múlt évben Baranyában 594,6 hektárnyi tanácsi terüle­tet fásítottak — utcákat, tere­ket, dűlőutakat, stb. — Idén tavasszal 589 hektár tanácsi te­rületen ültetnek el fát, tehát majdnem annyit, mint 1957- ben együttesen. A fásított ta­nácsi terület az idén jóval na­gyobb lesz, mint tavaly, mert az ősszel még kétszáéötven hektárnyi területet szándékoz­nak beültetni. Emellett termé­szetesen telepít, felújít az er­dőgazdaság Is: 1133 hektáron, pótolnak, felújítanak az erdő- gazdaság dolgozói. E fásítási program megvalósításához több százezer csemetét, suhángot használnak fel és ennek bizto­sítása nagy feladatok elé ál­lítja az erdőgazdaságot. Eleget tesznek a, tervnek, sőt annak örülnének, ha túlteljesíthetnék. Az erdőgazdaság központjá­ban elmondották még, hogy az 1957—58-as gazdasági év első félévét biztató eredménnyel zárták: a tervben előírt 110 434 köbméter fával szemben 110 ezer 800 köbméter fát termel­tek ki, amelyből az előírt 57 ezer 800 köbméter ipari fa he­lyett 59 250 köbméter ipari fát adtak a bányáknak, az ipar­nak. Az erdőgazdaság dolgozói ma már a saját tapasztalatukból Is tudják- az ipari fa termelésé­nek növelése nemcsak az ipar­nak, az országnak, hanem ne­kik is hasznos. A múlt évben ugyanis nyolcezer köbméterrel termeltek több ipari fát, mint a tervben előírt és nagyrészt ennek, a 19 szalagfűrész beál­lításának, amellyel az eddig nagyrészt tűzifának használt fából bányászéi deszkát, parket­tadeszkát, kisvasúti talpfákat, ládadeszkákat készítettek — köszönhetik, hogy az erdőgaz­daság a betervezett 1 300 OOfl veszteséggel szemben 1 100 000 forintos nyereséget ért el. — Haszna volt ebből az államnak is, mert a veszteség helyett nyereséget tettek az erdőgaz­daság dolgozói a népgazdaság asztalára, de haszna volt belő­le az erdőgazdaság dolgozóinak is, mert nyereségrészesedés­ként átlagosan minden egyes dolgozó 760 forintot kapott. Felvétel a Balett Intézetbe Az Állami Balett Intézet szakmailag sokoldalúan kép­zett hivatásos táncművésze­ket nevel. A magyar állam megad minden támogatást ahhoz, hogy az intézet nö­vendékei állami költségen a legalaposabb képzést nyer­jék kilenc éven keresztül. Az intézet keretén belül műkö­dik egy általános és közép­iskola. A vidéki gyerekek az intézet diákotthonában él­nek. A második évtől kezdve a növendékek részt vesznek a Magyar Állami Operaház munkájában. Felvételre jelentkezhet minden fiú és leánygyermek, aki a tánchoz kedvet érez, elvégezte az általános iskola első három osztályát és nem töltötte még be a tizenegye­dik évét. A felvételi vizsgára a Je­lentkezések május 1-től 15-ig lesznek. A vidéki gyerekek írásban jelentkezhetnek. A jelentkezőket írásban érte­sítik a felvételi vizsga idő­pontjáról. Jubileumi fodrászverseny A pécsi Fodrász KTSZ a jubileu­mi év megüneplésére május 11-én, megyei fodrászversenyt rendez. Céljs az új technika elsajátítás«, szövetkezeti fodrásziparunk fejlett­segének bemutatása. A férfi fod­rászversenyt a Bem utcai üzlet­ben, a női fodrászversenyt a Szín­ház téri fiúkban tartják. Tizennyolc kiváló dolgozó A Ogyógyszertár Vállalat ápri­lis 12-én családi estet rendez. A családi esten adják át a vállalat tizennyolc dolgozójának a kiváló dolgozó jelvényt és a vele járó pénzjutalmat. A Gyógyszertár Vál­lalat az országban eredményei alapján a negyedik lett. Sportseregszemle Mohácson A mohácsi városi szövetkezeti bizottság május végén rendezi meg a járási sportseregszemlét a szö­vetkezeti mozgalom 10 éves évfor­dulója megünneplése alkalmából. A seregszemlét termékkiállítással kötik össze. 300 ezer naposcsibe i A Mezőgazdasági Vállalatnak az t I. negyedévben ISO ezer napos- ; csibét kellett volna átadniok a ! * megyének. Ezzel szemben a vál­lalat 219 ezer 500 csibét keltetett éa tervét 14« százalékra teljesí­tette. Április 11-én megkezdik a 4 hetes előnevelt csibék szállítását I a termelőszövetkezeteknek. A törzs könyvezett állományból származó csibék első szállítmánya a káto- lyi és rózsafa! termelőszövetkeze­tekbe megy. Ezenkívül a vállalat -Vas megyébe Is szállít termel Ő- »szövetkezeteknek csibét. Az első ♦ szállítmány a közeli napokban In- • dúl 1200 darabban. Ebben a hő- • napban közel 200 ezer naposcsibét {juttat a vállalat a megyének. Cipész utánpótlás Siklóson A Siklósi Cipész Kisipari Ter­melőszövetkezet mérlegzáró köz­gyűlésén a tagság elhatározta, hogy a cipész utánpótlás biztosí­tása érdekében tanműhelyt "léte­sít. ahol állandóan 8—10 Ipart ta­nulót képeznek ki. Műszaki bolt Meszesen A Pécsi Kiskereskedelmi Válla- lalat május elsejére megnyitja Me­szesen Műszaki és Villamosaid boltját. Az új, áruháznak Is beillő holtban 1 millió forintos árukész­letet halmoznak fel, és ez a bánya­vidék lakosságának minden Igé­nyét kielégíti. 52 millió forint takarékkönyvben A kormány március 23-án megjelent felhívásában taka­rékosságra szólította fel az or­szág lakosságát. A takarékossá« azonban nemcsak azt jelenti, hogy gon­dosan és a célnak megfelelően használjuk fel a ránkbízott anyagokat, hanem takarékos­kodunk a munka ellenértéke­ként kapott pénzzel Is. Tudott dolog, hogy az ellenforradalom után emelkedett a bérből élők Jövedelme, de a parasztság is sokkal jobban él. Azonkívül az idén kiosztott nyereségrésze­sedések is tovább növelték az ország lakosságának életszín­vonalát. . A takarékossági mozgalom helyes megértését mutatja, hogy ezekben a hónapokban közel 6 ezren helyezték el pén­züket takarékbetétkönyvben, mely mintegy 4 millió forintot tesz ld. Erősen megnövekedett az utóbbi hónapokban megyénk­ben a takarékbetétkönyvek száma is, Jelenleg több mint 52 millió forintot tartanak ta­karékban, hogy összegyűjtve azt, lakásépítésre, nagyobb vá­sárlásra használják fel. Külö­nösen szembetűnő ez az adat akkor, ha ideírjuk, hogy az el­lenforradalom után mindössze 10 millió forint maradt a ta­karékbetétkönyvekben. Tehát alig egy év alatt ötszörösére emelkedett megyénkben a ta­karékbetétek állománya. Csak idén — az év eled három hó­napjában — több mint 20 mil­lió forintot helyeztek el taka- rékban. Sok az igénylés— a Számtalanszor megesik, hogy szinte megrohamozzák a vevők a Deák utcai Bútorházat. Ki konyhát, ki egész hálószobát, vagy kombinált szobabútort kíván vásárolni, de hiába ke­resi fel többször is a boltot, nem tudják kiszolgálni. Ugyan­is az a mennyiség, mely ne­gyedévenként a boltba érkezik, kevés az egyre növekvő igé­nyek kielégítésére. S az Igények hónapról hó­napra emelkednek. Ez érthető Is. Hiszen aki új lakáshoz jut — s az utóbbi években elég sok új lakás épült — szeretné szobáit új bútorral bebútorozni. Azonkívül a múlt­hoz viszonyítva emelkedett a házasságkötések száma is. Míg 807 alkalommal 330 ezer látogató Hol? A KÍSZ és a Szakszer­etek Doktor Sándor’ Műve­lési Házában. Emlékszünk nég, hogy a művelődési otthon körülbelül egy éve nyitotta Qeg kapuit, a volt Tiszti Klub ‘elyén, s felvette a Doktor ►undor nevet. A címben jelzett zámókát tavaly júliustól nap­ikig kell érteni. Mint min- !** intézmény, ez a műver Jdési otthon sem volt mentes £ indulás okozta nehézségek- * Az e«y éves mérleg — a zamvetés, amelyet a jó gazda gonként készít — azonban azt ►izonyítja, hogy a Doktor Sán- °r Művelődési Ház nemcsak Megállta a helyét és nagyrészt ’alóra váltotta célkitűzéseit, l£mem a városban működő mű­ködési házak között a leg­nagyobb tömeget mozgósította \ lakosság minden rétegéből, ►ulönös tekintettel a KISZ- ■tótalokra. Az ismeretterjesztő előadások öeje ősztől tavaszig tart, a téli önszak az, amikor a dolgozó­it kevésbé vonzza a Mecsek, 1 séta, a kirándulás. Tavaly ‘jóembertől április 6-ig 18 I*1 * * * S * *« ismeretterjesztő előadás le a művelődési ház ’a*ytermében, amelyeket csak- ,,em 4 ezren hallgattak meg. j’- « szám nem tűnik magas- ,ha figyelembe vesszük. °8-v az előadások témája min­dig az általános érdeklődéshez igazodott. A műszaki kör pél­dául színes, vetítettképes elő­adást rendezett a Duna—Dráva csatorna építésével kapcsolatom san, később Egyiptomról, Pá­rizsról. Legjelentősebbek azon­ban az egészségügyi előadások, amelyek mindegyikét a szülé­szeti klinika professzora és ki­váló orvosai tartottak. A rák- szűrővlzsgálat sok asszonyt foglalkoztat — erről beszélt dr. Lajos László. Sokakat foglal­koztat a terhesség megelőzése is. Itt is felnyitotta az asszo­nyok és a férfiak szemét dr. Gáti József, mert csodák-cso- dája a mintegy 500 hallgató között rengeteg férfi foglalt he­lyet, s ez helyes is. Nem kö­zömbös téma a dolgozó nő egészségvédelme sem, és sok vitára ad okot a szülés alatti fájdalomcsillapítás. Számtalan téves nézetet oszlatott el ezzel kapcsolatosan dr. Domány György előadása, míg az előbbi témáról dr. Görcs Jenő beszélt. Az első mesterséges hold fel- röpítése idején a Szovjetunió nagy technikai vívmánya min­denütt beszédtéma volt. A mű­velődési otthon és a TTIT kö­zös rendezvénye, dr. Almár Iván csillagász előadása, bőven szolgált felvilágosítással a mes- 1 őrsége« holddal kapcsolatosan. A művelődési otthon feladat­köréhez mérten foglalkozott a pécsi írókkal Is, szerzői estek keretében. A pécsi írók szerzői estjét mintegy másfélezren hallgatták meg. s ezek az iro­dalmi estek a fiatal, vagy ed­dig ismeretlen költők, írók am­bíciója erősítését szolgálta. A művelődési ház helye és termei igen alkalmasak kiállí­tások rendezésére. Kilenc ki­állítást rendeztek a művelődési otthon és más szervek a ter­mekben, amelyek látogatóinak száma mintegy 260 ezret tesz ki. Hogy egy párat említsünk: az ellenforradalommal kapcso­latos kiállítás, a cukrászati, a gyermekjáték, a technikai, a városi tanács művelődésügyi osztályával közösen jelmez- és néplruha bemutatót rendezett, a VIT, a szakköri kiállítások, a virágkiállítás, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulójára, valamint a KISZ 1 éves fennállása alkalmából rendezett kiállítás. A szakköri foglalkozások szá­ma tavaly júliustól napjainkig 545. a résztvevők száma majd­nem 19 ezer. Ok a művelődési otthon állandó látogatói — a bélyegesek, a sakkozók, az esz- perantisták, a képzőművész, ének-szakkör tagjai, a népszerű szabás-varrás tanfolyamok résztvevői, akik a záróvizsgát majdnem minden alkalommal kis családi est keretében tart­ják, g tündökölnek a maguk varrta modellekben. Otthono­sak itt a műszaki klub tagjai i». Azonkívül, hogy az egyes szakkörökben la részt vesznek fiatalok, a tánctanfolyamokon csak ők szerepelnek, tanulnak. A KISZ szervezésében műkö­dő Ifjúsági Akadémia hallgatói is itt vesznek részt az előadá­sokon, s a szakszervezeti tan­folyam hallgatóit Is itt képez­ték ki, s itt tanulnak a szak- szervezeti könyvtárosok is. A különböző műsoros estek­nek csaknem 8 ezer látogatója volt s tekintélyes a száma azoknak is. akik a családi es­teken vették részt. Se vége. se hossza nem lenne természete­sen. ha felsorakoztatnánk mindazt a rendezvényt, amelyet nem egészen egy év alatt lebo­nyolítottak a művelődési ház dolgozói, nem is szólva a tán­cos rendezvényekről, amelye­ken a fő hangsúly az ifjúság nevelése, a megfelelő illedel­mes, kultúrált magatartásra való szoktatása. Hogy mit kellett ezért az eredményért dolgozni? Aki még nem vett részt egy mű­velődési ház munkájában, el sem tudja képzelni. A fárad­ságot azonban siker koronázta s ez a siker ad további erőt még nagyobb feladatok meg- I valósítáaálv'z ___ ___ 19 53-ban a megyében 2399 há­zasságot kötöttek, addig 3 év múlva már ez a szám 2691-re emelkedett. A növekedés főleg vidéken volt, s ez szinte ma­gával hozta, hogy megyénk falvaiban meggyorsult a ház­építés. Míg 1950-ben csak 431 lakás épült a megyében, addig 1956-ban 928-al szaporodott a falusi lakások száma. Ezek után érthető, ha lakásépítéssel és házasságkötések emelikedé- vel párhuzamosan megnöveke­dett a lakosság bútorigénye. Például a Deák utcai bútor­házban március 10-én konyha­bútorra 236 rendelést vettek fel. Ebből a mai napig mindössze 40-et tudtak kielégíteni. Ugyan­akkor legalább 200-an jelent­keztek, akiknek a rendelését már nem tudták elfogadni. Ha megérkezik egy 5—6 darabból álló kombináltszekrény-szállít- mány, 20—30-an verekednek érte a szó szoros értelmében. Mit mond erről avá* i.i i un. .......»ii rost ta nács kereskdelml osztálya? Herbst Ferenc osztályve­zető: — Több éve ismert problé­mája városunknak a bútor­hiány. ez 1956—57. évben csak tovább folytatódott. A bútor­ellátást nem tudjuk megoldani és az Igényeket megnyugtatóan nem tudjuk kielégíteni. A Bel­kereskedelmi Minisztériumban tartott tervtárgyal ások alkal­mával nem egyszer felhívtuk illetékesek figyelmét városunk nagyarányú fejlődésére, a la­kosság igényeinek emelkedé­sére. Ilyenkor mindig kaptunk bizonyos tervszám-módosftást, és negyedévenként valamit emelkedett a bútorellátás, ez azonban még mindig kevés. A városi tanács kereskedelmi osztálya magán Is érzi a bútor ellátás nehézségeit, hiszen na­ponta jönnek be panaszosok és kémek tanácsot vagy segítsé­get bútorvásárlásukhoz. A leg­több esetben azonban elutasító választ kell adni. Megértjük a vásárló közön­ség Igyekezetét, hogy állami boltban elégítse ki bú tori gé- nyét, mert a magánkisiparosok igen drágán dolgoznak. így pél­dául a kisiparosnál és az álla­mi boltban vásárolt komblnált- «rzekrény ára között 6—6 ezer forint különbség van. Tehát a tanács kőnk a bútorkérdés megoldásával, ak­ták tömkelegé bizonyítja ezt, melyeket ipari vállalatokhoz, mi nlsztériumi szervekhez küldtek. Most pedig nézzük meg, mit mondanak a Pécsi Kiskereske­delmi Vállalat számadatai? Az áruforgalmi osztály veze­tője: — 1937-ben 13 én fél mil­lió forint értékben hoztunk forgalomba bútort boltunkban. Ebből az I. negyedévben 2.525.000 forintot forgalmaz­tunk. Ez a szám a II. negyed­évijén már 2,966.000 forintra emelkedett. A III. negyedek­ben a bányászoknak juttatott bútorutalványok kielégítése következtében igen megnöve­kedett boltunk forgalma és 4 millió forintért adtunk el bútort. Ez az összeg a IV, ne­gyedévben alig csökkent. Örvendetes, hogy Idén Va­lamivel emelkedett a forga­lomba hozott bútorok száma, melyet a forgalmazott össze­gek is bizonyítanak. így az I. negyedévben a tervezett 3.400.000 forint helyett, 4 mil­lió forintért értékes! tettünk bútort. Sajnos, szómban ezt a II. negyedévben a Jelek sze­rint nem tudjuk tartani, mer: a terv csak 3 és fél millió fo­rint. Beszélgettünk . szá™M kereske­delmi szakemberrel, akik el­mondották, hogy Ismerik az országos helyzetet a bútorellá­tás szempontjából, s csupán azt szeretnék, hs Illetékesek a Bel kereskedelmi Miniszté­riumban felfigyelnének erre, a városunk kereskedelmi éle­tében egyre erősödő problémá­ra és az elosztásnál az orszá­gos keretből többet biztosíta­nának fejlődő városunknak. Úgy gondoljuk, hogy a fen­ti bizonyítékok alapján ez in­dokolt is. és ha illetékes hely­ről alaposabban megvizsgálják városunk és megyénk helyze­tét és adottságát, akkor a Jo­gosság megállapítása után se­gítenek is a bútorellátási ne­hézségeken. Gáldanyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents