Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
NAPLÓ 1958 ÁPRILIS 10 Tágabb horizontot! PATKÁNfrOGÓ Magyarul beszélő francia film Politika vagy szórakozás? A múlt év közepén még sok KISZ-íjzervezetben tették fel így a kérdést. Ha nem tették fel, akkor az előbbiről hallgattak i az utóbb!, a szórakozás került előtérbe. Tényleg, reális veszély volt, hogy az ifjúsági -szövetség holmi kultúregyesü- let, táncklub lesz, nem pedig a fiatalok kommunista közönsége. örvendetes, hogy ebben sikerült változást teremteni: az hogy két kezük munkájával tő- és amelyik a munka szerete-f Zola a Patkányfogó című re- röljék le a családok arcáról a téré, megbecsülésére serkent! f gényenek előszavában többek könnyet. Uj-Mohács, az új ha- társait és tagjait? Nagyon jól. f között ezt írja; „...Egy munzak, utak örökre idézik őket: a Jól polítlzál-e az a szervezet,f káscwlád végzetszerű seétzillbec^ülétet, a munka, a haza amelyik a szakmai műveltségJ lését akartam megrajzolni kiilszeretetét. gyarapítására ösztönzi a «am-J városaink pestise s levegőjében. zjzsasiürstís; «‘s?* b ssüä rajnaov felelősséggel és di- a reaiitásokon mérik le a poli-f ’ " csoséggel jaró feladatokat. lika helyességét: jobb-e az éle-J Talán az első lesz a nyár fo- tűk, avagy rosszabb. Tehát az! lyamán Mohácsra, a farostle- anyagi javak, a szükségletek! mezgyár építésére Induló ki- kielégítésén, amelyet a gazda-! ____ ___ _______ utó bbi hónapokban mér kezd sebb brigád. Sátorban laknak, sáS ad. Ezért nagyon okos voltó című regényét immár negyedklatakulni a helyes arány — ha s a tábor költségeit a műnké- a ókAvi fiatalok tette, amikor a szer filmésitették meg. A filmezhet így mondani — a pellti- juk után járó pénzből fedezik, a paraszti munka megszerette-! ka és a művelődés, a szórako- Az ilyen táborozás, munka lése _ érdekében szakemberek] zás elfoglalja megillető helyét nagy nevelőiskola: a közössé- vezetésével gazdatanfolyamotj a szervezetek tevékenységé- gj élet, egy új alkotás formál- rendeztek. Ezért van rend-i I kötelékek meglazulása, a pro- I miszkultás szennye, a tisztes- I séges érzések fokozódó elha- i lása .. Emilé Zola „Patkányfogó" ne-k kétségtelenül érdeme, hogy bemutatja: a kapitalista társadalmi rendszerben sehol egy szilárd támpont, amely ‘ben. s ha mindenütt még nem ja jellemüket, magatartásukat, kívül nagy jelentősége az if-»képes lenne a lejtőn megin Is szilárd, de mindinkább kommunista közösséggé válnak. Most. mások a .gondok, a nehézségek a felfelé ívelő folyamatban, Egy régi ifjúsági vezető mondta a minap: „Kissé sablonos, egysíkú még a munka. A politika, a művelődés, a szórakozás fogalmát leszűkítjük egy-egy taggyűlésre, kérdezz—felelek-esthe, egy-egy táncmulatságra”. Nem tévea munka szépségét, ölömét juságl brigádoknak, az export-j ^ult embereket megállítani, plántálja el bennük. brigádoknak. A KISZ takaró-i helyes útra vezetni. A züllött Az egyik taggyűlésen za- l:OKaSr°l sz?lo felhívása egy-é emberek sorsában tükröződik vártán, szemlesütve jegyezte S ,aZ i(jU'i az a társadalmi rendszer is meg egv kislány: ..Jó lenne sa* ^litlkai nevelését is céloz-^ nmc[.y éppúgy elmúlásra van egy*előadás a házasságról...” Ä** ^ títélve’ mint aho™ * történet Egyesek lehurrogták, mond- ?? v1”, f WÍrnyérfát u}'* szereplői sem találhatnak kíván, van fontosabb is. Lehet ütnénk el a7: °mzagban. ne-Íutat ahból a fertőből, amelybe fontosabb, abban az időszak- ní^gondfatok megszunnenekJa körülmények kényszerítették papírgondjaink. S a szórakozás? Nagyon kevés a táncmulat-i ság és a színjátszás. ban előrébbvaló munka, de az ilyen kívánságokat sem lehet száműzni az ifjúsági munkából. Pécsbányán például meg w _________ kellett ismételni a szerelemde tt ’ Magam "is átböngésztem röl, házasságról elhangzott elő- Egy kis kőzvéleménykutatás néhány szervezet tervét, prog- adást, olyan nagy volt az er- alkalmával ki is derülne, hogy bizony igen-igen deklődés. Nem az esetleges pi- ezzel a fiatalok sem elégedet- lehetősé- kantárjának, a kényes témá- tek, sokkal szélesebb körű az. nak szólt: a fiatalok előtt szó- érdeklődésük, Próbálják csak A rendező, René Clément, érezhetően törekedett arra, hogy a szerteágazó cselekmény bői csak a legjelentősebbeket elevenítse meg. Ez a törekvése azonban nem járt teljes sikerrel. A cselekmény sokhelyütt vontatott, néhol már az unalom határán jár. Ezzel szemben kiváló az a jellemábrázolási készség, amellyel a történet szereplőit elénk állítja. — Sok a filmben a naturalizmus,, s ezeket a. jeleneteket az operatőr — sajnos —, még jobban aláhúzza. Hogy a film mégis élvezhető, az elsősorban Maria Schell kiemelkedő színészi képessé gének köszönhető. Játéka an# nyira igaz és mély, hogy méltán érdemelte ki 1956-ban t velencei biennálén a legjobb női főszereplő nagydiját. Nem vált a filmnek előnyén a szinkron, mert korántsem tudta hűen érzékeltetni a bt' szed és a cselekmény ossz hangját. (-ray) ram iát, s szűkmarkúan bánt a gekkel. Nem túlzás azt mon- , —, t~vu„. ---------r-----y,-----dar. l, hogy még nem mindé- moru példák történetek állnak meg sokan bizonyara a moto-f é- ve- elrontott, zilált családi eletrol, ros, foto-, rádiós szakkörre szahánüit keresik, kutat,iák és . v szik figyelembe a.fiatalok ér- a hejtehurgyán . deklődését, igényét, vágyát, zasságokbol következő válás - mert már ezzel is fordulatot rf*'> emberpalantak kallodas - lehel ne elérni vél. Szeretnek megismerni, miK.hetne elé, m. ként kerülhetnék el a leselke. Maradjunk talán a politiká- jő tragédiát, ösztönösen is variál. Az úgynevezett kérdezz— gvódnak a jótanácsra. Az egyik felelek-estek nagyon jó forrná- iskolában például — talán szé. nak bizonyulnak az Ifjúság ne Ve1 ősében. Szabadon, kötöttség nélkül kér- lányok, amelyek a tanárok tud- dezhetnek s egy jól képzett, tára adták, mi foglalkoztatja felkészült vitavezető világossá- őket. választ, tanácsot kell ad- pot gyújthat az elmékben. Ez nj a lappangó problémákra, ez érdeklődés a jelenre, a má- tudatosan az életre, a munkára ra, esetleg a- jövőre vonatko- nevelve a fiatalokat, zik. Nem szabad lebecsülni, g lehetne még sorolni a poA Tátrai vonósnégyes hangversenye aznanaK, masok enek- e* zena Csodálatosan szép, magas- delmi udvarok „camera”-ja in- szkij quartettjében a na£ v a.lí,'fZeref>eil!?nt,k| f rendű művészi élményekben tézte. A 17. és 18. század hatol- mester panaszának, élet trag*' r-i. «t t-8 (n,ePra J z< népdal, a . vojt részük azoknak, akik más kamarazene-irodalma kumának. sanaküzdeimelnel' 1 „ v ’ t ft®®lonT t meghallgatták a Kossuth-díjas azonban legtöbbször házi zené- leszünk részesévé. (RazumoV lyainaK kutatasaval »Tátrai vonósnégyes f. hó 9-én lésben szólalt meg. A bécsi szkij bécsi orosz követ meg' : vjuKev. a a szervező: nenany ^ tartott hangversenyét. A ka- klasszikusok emelték addig rendeléséin írt Beethoven há' tagja miért ne nezneune meg^ maramuzsik» a legértékesebb, példátlanul magas fokra a ka- rom vonósnégyest.) Ebben 1 Közösein egy filmet, utaira vitat i legjobb fajta muzsikálás. Se- marazenélést. Éppen ezért volt műben már teljes valóságába11 ebből a szempont- megjelenik Beethoven új má' műsor: szinte végig- nem jut érvényre a zenei szép, élhettük a vonósnégyes feílő- mint éppen ezen a területen, dését Haydntól Mozarton át És mégis, valahogy még min- Beethovenig. **«*•*<k*«~ SSä-Ä*k» JS3T2S?klub gondolata is kivitelezhető; először talán a nagyobb szervezeteknél, némi bársadalmunkáyal, összefogássá! 4tdig az a tévhit van elterjedve Haydn B-dur quartett-je mái’ előteremthetik a szórakoztató játékok, a rádió, rexasztal vá___^ ________ sárl'ásához szükséges pénzt is hisz ez a legfontosabb. De már ljtikai neveiéet a felvilágosítás Egyszóval: vart lehetőség, csak ritkább és csuk alkalomszerű megan’nyi módját. Csak még üstökön liell ragadni, egy kis Püfü 9Ü^ uul az. hogj' idős elvtámakka, egyet; i.enin azt tanítja, hogy leleményesseggel színesebb. ór-ia zeneművészetnek, hanem a aranyszínű napsugár ragyogja munkásokká] beszelgetnenek a sűrített gazdaság, dékesebb programok ^«zül-i kamarazene" név onnan szár- be, de helyenkint már a nagyközönség körében, hogy jóval túl van a kezdeteken, a kamarazene csak kevesek igaz zenei tartalmat formál számára érthető művészet. Az kamarazenévé. Derűs, jókedvű, elnevezés nem azt jelenti, hogy szellemes muzsika. Mozart Dvalaml zártkörű területe volna dur vonósnégyesét ugyancsak művészettefmutóikáTriLameir nek minden egyes tagja nagí tnegvészetszemlélete, mely a műve két űj érzéítartalommal tölt meg. A Tátrai vonósnégyes a re mekmüveket úgy tolmácsol*4' hogy mindvégig a legmagasabb fokú ihletettség formálta nid a zenei tartalmat. Olyan agyü| tes tud csak ilyen felszabad*'11 'mázlik, hogy eredetileg az egy- szólalnak annak a küzdelmes m imkásmozsaliTÜ élményeik- Elválaszthatatlan a gazdasági hét nek. ról. életükről a tőkés világban, £jettő], a termelő munkától, az Az ifjúság nevelése sokrétüfházi és drámai zenével szem- drámának a hangjai is, mely fta-iajKon dolgaidról. anyagi javak előállításától. Ez feladat. A fíartolók sem egy-fben a világi zenét nevezték Mozart életében lejátszódott. A mi Hiúságunk alig-aUg ufrtan az eddigi példák eseté- formák: mindegyik más-másf így, mert ennek ügyeit a fejé- Beethoven C-dur Razumov}J Kzio írílófirtc o lr Íz- r\rt mÍArt tz f» 1 I A,, .v, V ismeri a múltat, a munka- nélküliség, a zsellérség, a hólapátoló diplomások korát, ben világos, akkor miért kell jellem, más-máa egyéniség. —? _ kijelenteni? Mert Máéként kell közeledni egyik-f gi szervezet hivatása, hogy ( Mégsem szerencsétlen szám a Í3 a. szorosan vett termelő- övezet'‘hivltaw, “h<^y i mUn^ kifelejtodik megtalálja szívükhöz M utat.t ~ * Osak így lehet az ifjúság eIis'*Í50m SPsan nyomorúság évtizedeiről. Pe- úgy szokták mondani: mi fog- mert. tisztelt vezetője. így vál- »ho*y szerencsétlen szám a lizenhá- dig mi _nafó;on sokat mondjuk: ,alkozunk a politikával is, meg hat srilárd kommunista kö- J 4 előfizetéses szelvényen. művésze hangszerének, ugyaíf akkor azonban alá is tudj4 rendelni művészetét á kö:'ß cél elérésére. Egységes hanf' zás, világos formai tagolj tiszta zeneiség lellemezte lát*1 lkukat. Egyetlen téma, térni' f töredék nem sikkadt el a l*É’ ^lyenkint bizony nagyon bP hallomásból is keveset tud a “ politizálásból. _. „ , .inyolult szerkesztésben és a 'A' mé nyt szántukra a Színház tértj , —............ ■,* to tózóbaii. ahol a szelvényeket lényeg mindig magaiSön emberek, lássuk meg. hónaiét a termeléssel is. Jól politizái-e zöeeéggé. indultunk és hova jutottunk- az a fiatal, az a szervezet, aki Az említett beszélgetések Is csupán felidéznék a múltat, ám minden gondolkodó fiatalt* különbséget, tehetne a múlt és R. J. t Tegnapelőtt fizették ki a nyerevették. Ä két fiatalember 113 «36 ) csúcsosodott. Magasrénd^ forintot kapott kézhez. Ebből *5 »00 . mély művészi élmények4' forintot takarékba tettek, mert még * ,1., funnom döntöttek, hogy mit vánároi-^ új to, forró hangulatú „kb nak a nyereményből. imaramuzsikálás” volt. hm a Jelen között. Nagyobb becsű-# ■MÉbi1 Csütörtökön a megyei pártal' bizottság nag>’termében a mell1* léte lenne előttük a mának._ ha az öreg „szakik” a maguk életével példázva villantanák eléjük a kort, az akkori társadalmait Manapság óriási az érdeklődés a természettudományok, technika iránt a fiatalok köré- |«yei pártbizottság mezőgazdaben is. Ez az ifjúság termesze-',sági osztálya; az állami ga tóból következik: hajlamos a( idaságok megyei igazgatósága, romantikára, a kalandokra,^ a járási pártbizottságok mező. képzelete, vágya szerje^^!| * gazdasági osztálwezetői, az csapóng. Nagyot, maradandót állami gazdaságok igazgatói, akar alkotni. Nem használjuk (i párttittrárai és üb. elnökei ki az ebben rejlő lehetőséget az j értekezleten vitatták meg az ifjúság helyes nevelésére. 1957-es év eredményeit, tané hallgatna szívesen előadást paöztaíatait a jövő feladatait. korunk legnagyobb tudomá-i . ,__Novics János elvtámnak, '! megj'ei pártbizottság mezőgazját. hogy orvosok, jogászaik,, tanárjelöltek és mátok el-, jussanak a fiatalok tómé geihez, minél gyakrabban tartsanak előadásokat, tudomány beszélgetéseket eredményeiről. Emlékszünk még Jól a Jeges ár nagy pusztítására Mohács szigeten. Egyetlen felhívfcra py.fiTinik, ezrek özönlöttek ide» Eredményesen gazdálkodnak a baranyai állami gazdaságok Értekezlet a megyei párt bízott »ág on tésben a kedvező takarmány- jövedelmezőség terén. A fel- téséről. a társadalmi tulajdon felhasználás odavezetett, hogy adatok között említette Dudás fokozottabb védelméről, az a megye állami gazdaságai 20 elvtárs a vöröshere és lucerna- anyagtak&rékosságról,;, milliós eredmény javulást tud- mag nagyebbmérvű termeszté- a vitában felszólalók foglaltak felmutatni 1957-ben. sét Is. amely a jövedelmezőség koztak a bíkaJi állami gazdanagy szükség van. Ezt biz? nyitja a herein Midi gazdag példája is, amely elnyerte * vándorzászlót, egyesek szeri] azért, mert ott nemcsak múlt évben bár javult ez mellett biztosítja a gazdaságok tágban megvalósított módszer- dászek a vezetők, hanem >f rfoozl'isOZlZklr irrinb/ij".,'/- i r/* t z.m u oz*l 1 o iáé /• i io CvaI í 9 . . í . _ . . : 1 — _ ... n/sc Íz AflÁlz állami gazdaságok munkásokkal való ellátása, ennek ellenére a kukorica-területek nagy részét részesművelési-e kellett kiadni. Ez pedig megyei viszonylatban közel három m*i- lió forint többletkiadást jelentett. A gazdaság vezetői remélik, hogy ebben a gazdasági dasági osztálya vezetőjének megnyitója után Dudás József elvtáré, az állami gazdaságok megyei igazgatója emelkedett szólásra. Dudás elv társ elmondotta: 1957-ben a megye állatókben, de meg tudják szüntetni a részes művelést is. Az ezévi feladatokról szólva Dudás elvtáns felhívta a megjelentek figyelmét a bőséges holdról? Melyik fiatal, i képzeletét ne bilincselné le a, világűr meghódításának terve,, perspektívája7 Ugyanígy va-, gyünk a „földi” dolgokkal is S ez a témakör még csak a városi kultú rotthonok programjában szerepéi. El lehetne vinIamilyenekre a gazdaságok fenn rendszer kialakítására. Ekn P^, tU^ínMuiíéiá ián Állása óta még nem volt példa, dotta, hogy az igazgatóság egyetemem, oiPedig nelvéz körülmények kö- rüleién a múlt évben és ebben és száz képzett iratai icutato esi ^ mt k4mitik 19M tm,7jégl_ 15 az évben közel 2 000 hold új vetőmagellótását is. Szólt a gépek jobb kihasználásáról, a széna-betakarítás gépi megoldásáról. Felhívta a figyelmet az állattenyésztés foltozott gépesítésére: önetetők használatára. Sátorhelyen megvannak az önetetők, azonban nem használják, Kelemenévben, ha nem is teljes mér- ligeten pedig ötletes újításokrel, mely szerint az üzemegységvezetők mindig tudják: mire mennyi pénzt fordíthatnak. Tíz százalékos költségcsökkentést szeretnének elérni — mondotta a bikái! gazdaság igazgatója. — Ha sikerül, több mint egym"tió forintöt nyerünk \ ezzel. mi gazdaságai olyan kimagasló lyes üzemi arányok kialakíta- terméseredményeket értek el. sára, ezen belül a vetésforgó ............................ — untebftÜsntő dolgozik, tanul, j (fei*zárvtatUm terüle- szőlőt ét gyümölcsöst telepi- Meg káUene találni a mód-» tűk maradt, az őszi kalászosok tettek illetve telepítenek. F.z kai próbálják bevezetni •— mondotta Dudás elvtáns. A bó. lyj állami gazdaságban keletnémet fejőáliásos istállót, Gyulapusztán pedig szabadállású istállót építenek. Helyes lenne, ha a gazdaságok vezetői tanulmányoznák ezeket és a saját gazdaságukban is bevezetnék. — Többet számoljanak és gondolkozzanak az agronómu- sok — mondotta Dudás elv/ Többen foglalkoztak a fekete beruházások, a társadalmi tulajdon védelmének kérdésével, a termeié* párteltenőreé- sével, az üzemi tanácsokkal, bírálták a Beruházási Bankot .., A vitában részt vett Noviét János elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és Napi János elviár*, a pártbizottság a késői vetés miatt csak alig új feladat elé állítja a gazda- kikelve várták a telet. A nö- ságok vezetőit, amit csak úgy vény termesz tósben segített a tudnak megoldani, ha már jó időjárás, a műtrágya, az most gondoskodnak megfelelő szakmunkásokról, a járulékos a emberek akaratereje, az állat- , > tenyésztésben pedig a takar. társ — hogj' mit érdemes job- mezőgazdasági osztályának ban termeszteni a lehetősége- munkatáisa k». Rapi elvtár* a ken belül. Nem lehet cél az, feketeberuházások elharapó- hogy az állami gazdaságok zásáról és azok megszünteté- sokféle növényt termeljenek séről, majd pedig az egyes veszteségesen. Termeljenek ke- gazdaságok alacsony tervezte. reskedők is. Novics elv társ az elért erá|' mények méltatása után fogla1' kozott a vitában elhangzót1 kevés beruházás probléma^ val is. Elmondotta, liogy P ország jelenlegi gazdasági b£v' zete nem teszi tehetővé a Irt ruházati keretek növelését sá, Baranyában, sem másutt. " is beszélt a tervezés realíí11’ sáról, majd válaszolt a vitába febnerült zöldségtenmesz# kérdésre. „Néhány évvel f előtt 800—1000 holdon termek tettek zöldséget az állami írtt da ságok. Ma mindössze 64 hP\ dón termesztenek. A zöldsti ellátást meg kell oldanunk ^ ebben segíteniök kell az í lami gazdaságoknak is” ' mondotta, A mezőgazdaság átszervert «ével kaposolatban clmoivk1, ta: „Mi csak azt kérjük állami gazdaságoktól: miP' többet, minél olcsóbban Hl iményhiányt — ez volt a leg- f veszélyesebb ebben az ídószakban — a Szovjetuniótól kapott gyora takarmánygabona-segély oldotta meg. A jó adat a gazdaságok előtt a hibridkukorica termesztése, ami komoly szakszerűséget kíván és ha a gazdaságok mindé it, í ne g tesznek, akkor komoly meljenekl Már ezzel is nd& Ezután beszólt a vezetés »ta- mindig magas az önköltség és tÍLff « biltzálásáról, a vezetés színvo- ez nagyrészt annak tudható M ' a ezesét. beruházásokról. Szántén új fel- vetebb félét, de jól és olcsón, séről beszélt. Elmondotta: még múrtékben seoHa- a fnu, „A „ f n --a kitt. Vzütán Hóitól! ÍJ , ti tv, í „a»„ m^atu nnlrMieáa 1 Q * k a falu 1 t ermésátlagok, az állattenyész- eredményeket érhetnek el a ez. nagyreszt nalátlak emeléséről, a dől go- be. hogy a gazdasagok nem a több mint ütórás értek** zók életkörülményeinek javi- végzik elég köriiUekintéssel a let Dudás elvtárs válaszát*'1 tásáról, a termel őezö ve te e ze- közgazdasági vizsgálatokat, majd Novics elvtárs tekikel való kapcsolat elmélyí- Pedig erre, miatt mondotta, vával ért véget,
