Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-22 / 94. szám
2 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS 22 ' A társadalmi tula jdon védelménekj helyzete az építőiparban ♦ Milliókat menthetünk meg a becsületes dolgozók összefogásával: II Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság IStt 4 i»»iAa«í« Ma már aligha akad m" 11 = bér, aki ne lenne tisztában azzal, hogy a társadalmi tulajdon terhére elkövetett büntettek, visszaélések. a társadalmi tulajdon herdálása nem véletlen jelentések. hanem a fegyveres harcban megvert ellenforradalmi erők támadása gazdasági téren. Az elmúlt érben Baranyában tizenegy millió forintos kárt okoztak a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények. Az óriási kárösz- szeg háromszorosa az 1956. évi ellenforradalmat megelőző években kialakult kárösszegeknek. Bár a múlt év folyamán is csökkenő tendenciát mutattak a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények, jelenleg is még sokkal magasabb a számuk, mint 1956. októbere előtti időszakban volt. A megyében két területen lehet nagymértékben csökkenteni a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények számát és lehet sokftiillió forintot megmenteni a mépgazkeztében. a bizonylati elő be nem jelenti azt, hogy mindnem tartása következtében jő- egyik anyagátvevő—nem egy- hetnek létre. Még mindig szer nem teljesített fuvarokat nem teremtettek az építőipar- is igazoltak, magáncélokra ban mindenütt olyan munka- használták fel a kocsikat, és feltételeket, hogy azok bizto- át nem vett anyagok átvételét sítsók a lopások azonnali le- igazolták. Ez is hozzájárult leplezését. Sok helyen az utób- ahhoz, hogy a nagy építkezé- bi időkben is, nem volt köte- sek környékén szinte törvényiem az anyagok pontos átvé- szerűen fellendül a magánház- tele, az anyagok szállítójegy- építkezés. Senkit nem aka- zékkel való szállítása. Emellett rumk gyanúsítani, de a felfenem minden esetben távolítot- dett lazaságok arra engednek Iák el azokat a személyeket következtetni, hogy jelentésem, akik már büntetve voltak kény állami építőanyag is ju- és újabb bűncselekmény vár- tott a magánépítkezésekre bűható volt tőlük, azokról a nős csatornákon keresztül, munkahelyekről, ahol a bűn Az építőipari vállalatoknál elkövetésére alkalmuk nyílott, óriási eredményeket hozna az Ilyen helyek például: raktáros, anyaggazdálkodás megjavítá- anyagátvevő, stb. sa. Csupán a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál évi egy Jellemző esel fordult elő százalékos anyagmegtakarítás-------------------- Szászváron, kereken egymillió forint megEg y viszonylag kis építkezés a takarítást jelentene, szászvári. A rendőrség felfed- - - - -.................. a „Vezess baleset nélkül mozgalom győztese Országos jelentőségű közle- lan és gyors hajtásból, s a sza- ra ért, vette észre, hogy az kedési ankét volt vasárnap Pé- bálytalan előzésből származik, egyik ember leesett és mikor esett. Az ankéton az autófel- De ahogy minden fénynek v^zammt^ érte, megtudták, ügyelet, a Belügyminisztérium. rneSvaT1 a maga árnyoldala, a szakszervezet hogy combját törte. es a te hoev az , Az építőipari vállalatok hozfuanvacot el Ő 6ok lak már eddig is jelentős intéze/er forint értéklÍn ked<*>el<et az anyagtakarékoekezk vezető ^K Alep!U “ás érdekében. Megszigoritot- lenek v^l “ tak az anyagok nyilvántartáSStaoSóf -,4f' « betelek ellenőrzését, KrTmas» ':■“<»? fpä» iÄ ní£ky ZtTStoimfiM r!Ä ars elmúlt evben volt. de egy soA a SZEFU-dolgozok menetlevél dón védelme nemcsak kizáró- probléma még mindig fennáll, hamisítással 28 ezer forinttal ]ac rendőrsép n«m Az építőipari vállalatoknak károsították meg a népgazda- * úgy, nem is , úgy a pécsi területhez tarto- pecK1 zóknak is van min javítaniok. autóközlekedési igazgatóság a hirtelen beállott késői tél, a képviselői mellett megjelent csúszós utak sok bajt okoztak mintegy 300 gépkocsivezető, ás így 1958. év első negyede forgalmi dolgozó, hogy tanúja csi köraet a vereeny jelenlegi legyen annak az ünnepi pilla- állása szerint a harmadik natnak. amikor Salamon elv- helyre szorult. Bizony, ha nem társ a KPM autófőfelügyelete emberelik meg magukat, köny- „evében a pé<*t területi i„„ £ -J*' Sí gatóságnak átadja a vándorzászlót és a vele járó oklevekitűzni az 1957. évi 142 baleset számának további csökkentélet. Országos viszonylatban a sét. De ezt persze felvilágosító legkevesebb balesettel dolgozott a pécsi terület, amely magában foglalja Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Veszprém megyét. Bakán elvtárs megnyitó beszéde után Laki Pál, a területi főelőadó tartott beszámomunkának kell megelőznie, hogy ne forduljanak elő olyan esetek, mint amilyen a na- sebb károsodás éri. És pókban is történt. A fazekas- bodad úton a 21-es TEFU egyik kocsija a 26-os MÄVAUT bó- dés kocsiját előzte. Előzés után rögtön elébe vágott, de olyan szerencsétlenül, hogy a , ,, — - oiyaui szerencseuenui, nogy a lot, majd Salamon elvtárs is- bódcs kocsi első vészhárítójá- mertet tea verseny eredmé- vaj összeakadt és addig von- nyet es átadte a vándorzászlót szólta, amíg az az árokba item é? oklevelet Végül Bakan borult. Két személy megsérült. fiivffine. If 1 nfisrtniM-o o kiterjedt munkahelyeik vannak, nincsenek elzárva a külvilágtól, nagyobb építkezéseken — például a reptérin — szinte lehetetlen szétválasztani az építkezési területet az új lakóteleptől. Ez az állapot , csak a vá 1 la la t vezetőségek ságot. Vajon milyen lehetett ügye, hanem minden becsüleI ■ T '1 ' J Al >AnA 1 , i .... MA . — . .. « .. O itt az ellenőrzés minősége? A társadalmi tulajdon ellen tes ópítőwiunkás ügye. Ma még eléggé elnézőek persze nemcsak lopással és azokkal szemben, akik lopnak csalással lehet véteni. Lehet anyagpocsékolással is, herdálással is. Különösen a nagy be kedvező körülményeket teremt ruházásoknál alakult ki régeb- a tolvajok számára. Kihasz- ben olyan nézet, hogy a pénz nálják a tárolási nehézségeket nem számít, .fontos az, hogy és elhoidják az építővállala- menjen a munka. Jellemző tok anyagát, főként a drága példát szolgáltatott erre a faanyagot. Kővágószőlősön pél- múlt évben még kővágószőlőHa értékes építési anyagok tűnnek el a munkahelyről, még nem háborodnak fel úgy, mint amikor sorozatos zsebtolvajlás fordul elő a munkahelyen. Pedig olyan légkörre van szükség, hogy a társadalmi tulajdon tolvajait is éppúgy kivessék maguk közül, dáu! százezer forint értékű lo- sön dolgozó 22-es Építőipari minf ahr>mi lehatnék a —.1 a-,,'táfí At„At«n, »««OT Kiverne k a zseopolt építési anyagot szedett Vállalat. Az átvételkor talál- össze a rendőrség a lako66ág- tak a munkaterületükön kéttűs Lopják az építőanyagokat ezer mázsa meszet, amit mina reptéri építkezésen is. Nem ........................'* eg yszer előfordul, hogy éjszaka az állványokról lelopják a deszkákat és feltüzelik Ezek ellen a nyílt lopások ellen igen nehéz védekezni. Az alkalmazott éjjeliőrök leginkább idős emberek, akiknek az éberségét a tolvajok kijátsszák, sőt nem egyszer leden indok nélkül rendeltek, csak éppen azért, hogy legyen, emellett rosszul is tárolták és a tél folyamán a javarésze tönkrement. Tipikus példája annak, hogy az anyagok tervszerűtlen rendelései milyen anyagpocsékoláshoz vezethetnek. Az anyagpazavlás másik pélnyegetéssel arra kényszerítik ^ája a komlói csatornázásé, őket, hogy szemet hunyjanak “ I tolvajokat. Olyan légkörre, ahol nem élhetnek meg bűnözők. mert szembetalálják magukat az összes becsületes munkás felháborodásával, és „nagy ügy" kerekedik a legapróbb tolvajláaból is. Ehhez az kell, hogy r .. megértessük mindenkivel, hogy a társadalmi tulajdon nem senkié, amit mindénki lophat, pocsékolhat, hanem a társadalomé, elvtárs kiosztotta a pénzjutalmakat az arra érdemes gépkocsivezetőknek és forgalmi dolgozóknak. Zászlót, oklevelet és pénzjutalmat kapott „A vezess baleset nélküH’-mozgaknat iráa népgazdaságnak pedig körülbelül 35 000 forint kára származott. De az sem javítja a verseny állását, ami Sásd elftt történt. Egy követ szállító tehergépkocsira felkéretőzött két a lopások felett. Az éjjeliőrök alacsony bérezése viszont nem teszi lehetővé, hogy életerős fiatal munkásokat állítsanak erre a posztra. A nyílt lopások ellen a Iádból a csatorna lefektetése mindenkié, közös vagyon, ami után rengeteg téglát is bete- re mindenkinek vigyáznia kell, mettek a csatorna árkába és csak a rendőrség közbelépéséi-e hagyták abba ezt a módszert. Igen sok anyag elkerült at rolási helyzet megváltoztatása építkezésekről —^illetve ^oda ígéri a legtöbb sikert. A Ba- 7 ” mert ha meglopják, , mindenkit meglopnak. Ha ezt megértik a becsületes dolgozók, kivetik maguk közül azt a kevés számú bűnözőt, aká a társadalmi tulajdonra tör és milranya megyei Építőipari Vállalat a reptéri és a mecsek- aljai vasúti rakodóját és anyag tároló helyét is bekerítteti. A tárolt anyagok így már nehezebben lesznek hozzáférhetők a tolvajok számára és köriy- nyebb lesz a megőrzésük is. A vállalat vezetőn szerint a kerítés ára bőven megtérül majd a lopások számának csökkenéséből következő megtakarításból. Ritkán fordul már elő a nyílt fosztogatás. A nyílt fosztogatók ellen Igen eredményeseknek bizonyultak az elmúlt év során megtartott meglepetésszerű ellenőrzések, amikor a szabad szombatra menő autóbuszokon a rendőrség sorozatos vizsgálatokat tartott. Akkor igen sok fosztogató lebukott és azóta alaposan csökkent is a fosztogatók száma. Fontos helyen állnak azok a bűncselekmények, amelyek a hiányos nyilvántartás követsem került — a szállítás ellen- Hókat takarítanak meg mindőrzésének a lazasága miatt, annyiunknak. Az anyagátvevők — ez persze Kurucz Pál nyitó területi előadó. Sebes- ember. A gépkocsivezető féltvén Pál elvtárs is jól végzett vette őket és csaik mikor Sásd munkája elismeréséül. Ez az ünnepség annál is in-* kéb érdekes volt, mert a „Ve-j zess baleset nélküT-mozgalom 1 évekkel ezelőtt Pécsről indult! el és nőtt országos mozgalom-j rríá. Ma már a gépjárműveze- j tók ezrei ebben a szellemben j végzik nehéz és felelősségtel-j jes munkájukat. A versenyben részt vesz az ország ösz- szes autóigazgatósága. Ebber: a nemes versenyben lettek most elsők a pécsiek. Ugyanis; a pécsi területen volt a leg-1 kevesebb baleset. 1957. év: végleges eredménye: 1. pécsi- igazgatóság, 2. Szeged.-3. Deb-; récén, 4. Miskolc, 5. Budapest. 6. Győr. összehasonlításképpen meg-; említjük, hogy a pécsi terüle-j ten dolgozó, az AKIG-hez tar-\ tozó vállalatok összesen 59 millió kilométert tettek meg és J 142 balesetük volt. A hatodik; helyen álló, 58 millió kilométert megtett győrieknél 228: baleset történt. És amíg a pé-i csieknél az ittasságból szárma-3 zó baleset 9 százaléknál vala-j mivel több és ez az országban] a legjobb, addig vannak területek, ahol az ittasságból szár-j mazó balesetek száma ennek! a kétszeresét is meghaladja. A; legtöbb baleset a szabálytaA sikos, ködös és poros út, az egyébként is nehéz baranyai terep fokozott figyelmet és körültekintést követel meg a járművezetőktől. Ezt pedig fegyelmezett, jól felkészült emberekkel lehet csak elérni: Azért fontos és döntő a jó és alapos oktatás. A KRESZ tökéletes tudásával lehet csak igazán minimális balesettel közúti forgalomban közlekedni. így sok emberélet megmarad, sokkal kevesebben kerülnek a kórházba és börtönbe, a népgazdaságot is sokkal keve- ezt a célt szolgálja a „Vezess baleset nélkül”-mozgalom, melynek 1957. évi győztese lett a KPM pécsi autóközlekedési igazgatósága: Megjegyezni kívánnánk még azt. hogy — sajnos —, a fiatalabb korosztály az ankéton csak nagyon gyéren képviseltette magát, pedig maga az ankét és a két oktató film, a „Lekésett vőlegény* és „Amíg nem késő”, sok megszívlelendő dolgot tartalmazott. pef. Új módszert próbálnak ki a Bikáit Állami Gazdaság haltenyészetében Az állami gazdaságok egyik legkifizetőbb munkaterülete a haltenyésztés. Ennek oka. hogy a takarmányra sokkal kevesebb gondot kell fordítani a halak esetében, mint akármelyik más állatfajta tenyésztésében, valamint az is, hogy a takarmányon kívül természetes . táplálékokból is gazdagodik az értékes halállomány. A Dunántúl állami gazdaságai közül a Bikali Állami Gazdaság halgazdasága a legnagyobb. Elsősorban ponty s ezen kívül csuka, harcsa tenyészik a halastavakban, amelyek valóságos kis Velencévé avatják Bikáit és környékét. A napokban, 25-től kezdve új, érdekes munka színhelye lesz a Béka-tó. Baranya megye összes állami gazdaságaiból érkeznek résztvevők: négy állatorv>os, 7 felcser és harminc munkás, akik segédkezni fognak az úttörő kezdeményezésben: a halak has- vizkór elleni oltásában. A hasvízkór elterjedt hal- betegség. Tavaly a Haltenyésztési Kutatóintézet egyik tudományos munkatársa kísérleteket végzett és ezeknek a tapasztalatoknak alapján készül most a Bikáit Állami Gazdaság a halak kihelyezése előtt erre az oltásra. Nem lesz kis munka: 120 ezer halat kell egyenként beoltani, naponta húszezret. Ha a kísérlet beválik, általánossá teszik a hasvízkór elleni védekezésnek ezt a módját az ország valamennyi halgazdaságában. Hogy eredményes lesz, az viszont valószínű, a szakemberek és beavatottak legalábbis hisznek ebben az eddigi eredmények alapján. vers Vajszló Az április 20-1 értékelés alapján a gépállomások megyei versenyében az első helyet a vajszlói gépállomás szerezte meg. Második lett a sellyei, harmadik pedig a palotabozeo- !ti gépállomás. A versenyben az utolsó helyeken állanak: a mágocsi. a ilécsváradi é» a komorudi gép- 'Uiomás liwuik a Uáttyót»" bort, likőrt és süteményt tesz az asztalra. az ezredes úrék kiadták lakd- kezőtehetséo- suk egy részét. Egy másik csa- ja' _ 3 Minden csütörtök este ősz- szejönnek. Isznak, kártyáznak s hallgatják « Szabad. Európát. Most is együtt van a társaság. Ismerkedjünk meg velük! A háziurat ezredes úrnak szólítják. Magas, kopaszodó ember, szeme kidülledt. — A Horthy-hadseregben szolgált a tüzéreknél. Vitézi címet kapott. Na nem azért, mert valami fene bátorság költözött belé. A bátorság inkább — beleszorult.' Mesélik, hogy reggeli egészségügyi lovaglását a háború alatt sem hanyagolta el. Valahol Lengyelországban. Azon a napon « ki lovagolt. — S mi történt? Lova megbokrosodott. ügy megijedt valamitől szegény pára, hogy 'e cserben ne hagy * főhadnagy az ez aki sietve iszkolt ____..... Két nap múlva megjelentek Hogy reggel véletlenül találkozott a szovjet tankok a Széchenyi- az ezredes úr a főhadnaggyal, téren Is, a Mecseken is. Akkor lyen nagyszerű rohamra vezeti kaptatok csomagot, Az ezredes úrnak széles mo- - " a huszárokat! Azon nyomban » < < ■ ............. igazi tiszt — vélekedett. Mi- szik még mindig tart __>vw ‘ __...------- -yy ntwiiK. csa- ja! — szólt a főhadnagy az ezPa rancsoltatok amíg a tád is lakott a házban, ezek- redes után. aki keTzlftZn - szól az ezredes hez költözött a főhadnagy csa- befelé, s tölt. Mert a készlet úgylát- lkjával. Október végén egyik felterjesztették a vitézi címre, drágám? — kérdi gróf M. K. soly Az ezredes úr felesége — J,A*^e.zredesné, tewint egyet, frász is kitörte volna, ha nem nagyvilági dáma. Illetve csak félrehúzza a száját s úgy válavolt! Most már csak a „romjai" vannak meg sok emlékkel.., A társaság másik tagja gróf M. öt nem kell különösképpen jellemezni. Olyan, mint a többi gróf ... Mellette lánya, gróf M. K. Aki most jön a szobába ' — régi földbirtokos. Alacsony, köpcös. Hegyes orrú cipőt s szol: — Már három hete nem. De reméljük a legjobbakat — teszi hozzá és nevet. Mert ennek a társaságnak minden tagja rendszeresen kap csomagot Amerikából. ___ IVC IV Ui. mo- délelőtt ismét találkoztak. Az ült az arcán. Talán a ezredes úr — a főhadnagy leg- ' nagyobb meglepetésére — szi* vélyesen üdvözölte és édes fiamnak szólította.:. A kis köpcös földbirtokos elővette a kártyát s osztani kezdett.-------, •*% ti* sz ólíthatja meg a főhadnagyot. — Tudja magának hol lenne a helye? — Na hol, ezredes úr? — Ott fönt — mutat a Mecsekre. — És miért? — Azt érezni kell — válaszolt sejtelmes mosollyal az Egy kis kakaó, egy kis ruha, zsilettpenge, s miegymás. — ezredes úr. Pénzzé lehet tenni. Ez is jelent A főhadnagyot elöntötte düh. Valami nagyon a durvát — Rádió.: i rádió... — szólt hirtelen az ezredesné s bekapcsolta a rádiót. Az órára pillantottak. Ja, igen. Most beszél az Amerika Hanpja. — Nem a magyar adást hallgatták. De hiszen azért van itf valamit a konyhára. Aztán itt köpcös, negyes orrú cipót s mn a gyümölcsös, a szőlő, ez akart mondani ~az%n *3ÍrvV *£“2&isÄ! «SL» “««« *8?“ * — Csakhogy a mi érzéseink ö<“St »IM 6 7/VMoanb ____1 . « "---------- --------------- -V vwvi JS-SI uvt ver . \L me gemelné a „bréjét” öt nem védelmét hozott a szőlő. . nagyon szeretik. Nem azért, a társaság iszik, beszélget, mintha valamelyes elvi ellen- — Mit tudsz arról a főhad___ «-uv* »*• jwim-u- . ““ tétéi lennének a társaság bár- nagyról? — kérdi a földbirlovad vágtába kezdett » épp melyik tagjával is. Erről szó kos az ezredestől. sincs. Hanem azért nem ked- — jói élnek — válaszolja az vélik, mert állandóan köhög, ezredes s erélyes mozdulattal Köhög? Akkora zajt csap, hogy nyomja el cigarettáját a ha- alig érteni a rádiót. Mindig el- mutartóban. Rossz emlékei ,----- —n köhögi a jó poéneket. Ilyen- vannak az ezredes úrnak sé t a néhány huszár utana rúg- ^ arra vette az irányt, amerre a felderítők jelentették: partizánok tartózkodnak. Ordított, kiabált a ló hátán az ezredes úr. Meghallották jajveszékelénem azonosak, ezredes úr. Az ezredes elvörösödött, aztán méregtől reszkető hanpon válaszolt: — Ezt megjegyzem magamnak. tatott — elfogni a megvadult kor kiküldik a szobából arlovat. A messziről szemlélő annyit láthatott, hogy elöl vágtat az ezredes úr, utána pedig a huszárok. S mit tesz a véletlen? A vezérkartól egy tábornok háti* «S Métái Ez egy ról a bizonyos főhadnagyról. Együtt van hát a társaság a Hogy is történt? mecseki villában. A szoba ab- 1956. október vége körül járt laka a városra néz. Beesteie- az idő. A főhadnagy ebben a dett. házban lakott feleségével Az ezredesné — háziasizo- együtt — abérlelben. Na nem nyi szerepét gyakorolva — azért kapott itt lakást, mert Mit mondott? — fordultak a grófnőhöz. A grófnő negédes mosollyal tolmácsolt: — Azt, hogy Habsburg Ottó nem mond le a magyar trónAS Änrf;1-'«ÄS "“„’ÄSf"1 attikánk mm »w'ÍSrM gondolta a főhadnagy s bennünket — szólt az ezredes s koccintásra emelte poharát. Ittak. Aztán kézbe vették a kártyát. .. * most már nem tudta magát tovább türtőztetni. Odalépett az ezredeshez s csattanós pofont kevert le neki. Csak úgy visszájáról. — Csak azért, hogy az emléŐ \ 02 a<^U nem 0i o kezükben van GARAY ftrenc
