Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

1958 ÁPRILIS 22 NAPLÓ 3 Serény a hat a utjai mííadíkLéii A népművelési munká­— — bain a tavasz a betakarítás ideje. Most már számba lehet vemnd az őszi-téli népművelési mun­ka eredményeit. A nagy számadásra a baranyai műve­lődési hetek programjában kerül sor. A tervek már kiala­kultak, az előkészületek foly­ik, hagy május 1-től bemu­tassák java termésüket a mű­velődésügy munkásai. A sásdi járás terveiről Za­varkő Rózsa népművelési fel­ügyelő mond néhány szót. A többit majd meglátjuk a fal­vakban. Megállunk a kisva szari mű­velődési otthon előtt. Az utca csendes, a parasztok a határ­ban dolgoznak, a gyerekek az Iskolában tanulnak. A műve­lődési otthon bejárata mellett, a hirdetőtáblán ezt olvassuk: »Ma este 8 órai kezdettel Darvas: Szakadék c. darabját mutatjuk be.“ A többit már Szűcs Árpád művelődési ott­hon igazgató mondja el. — A Szakadékot már jóné- ''Ányszor előadtuk. Más közsé­gekben is. A baranyai műve- k><iési hetekben is ellátoga­járásunk 6 községébe. A Szakadékot és Gárdonyi: Ida TeOényét mutatjuk be. — Mit adnak a népmüvé- SzeU kiállításra? Hosszú magyarázat a válasz. Ma már nyoma sincs, de vala­kikor Kisvaszar gölöncsér község volt. A még fellelhető •9zekas munkákat a művelő- öesi otthon összegyűjtötte, hzek legszebb darabjai kerül­ik a sásdi kiállításra. ~~ Úgy tudjuk fényképki- fUltás is lesz — puhatolózunk tovább. — A mi szakkörünk is részt vesz — mondja Szűcs elvtárs. Hatom: anyaguk lesz, mert a művelődési otthon falát fény­képek díszítik. A szakkör munkái. Ennek a kis baranyai falu­ik alig több mint félezer la­kosa van. De nem kell szé­gyenkeznie, ha a művelődés ügyéről esik szó. 5 szakkör működik, jó színjátszó csoport, zenekar; minden héten tartot­tak egy-egy ismeretterjesztő előadást. S amire alig van pél­da: ismeretterjesztő előadások­kal is elmentek a szomszéd községekbe. Az előadást Szűcs elvtárs tartotta, a fiatalok sza­valtak, énekeltek. Következő állomásunk: Gerényes. A tanácson a titkár elvtárs­sal, Máté Jánossal és a köz­ségi agronómussal beszélge­tünk. Van miről számot adni itt is. Jólsikerült mezőgazda- sági előadássorozat volt. Az ember alig hinné, hogy az a csinos, fiatal leány, aki most alig szól, a helyi ismeretter­jesztés egyik leglelkesebb mű­velője. A község mezőgazdasá­gi felügyelője. Máté elvtárs legszívesebben a fényképezés­ről beszél. Nem csoda, ő a fo­tó-szakkör vezetője. — Itt is csak a családi al­bumnak fényképeznek? — kérdezem. Válasz helyett dobo­zok kerülnek elő a fiókokból. Igazán szép képek a baranyai tájról, Gerényes életéről, no, meg az egyik legszebb témá­ról: a Balatoniról. Máté elvtárs nagy gondban van. Gerényesen nyílik meg a sásdi járás fotó szakköreinek kiállítása. Gond ez, de biztos: a gerényesiek nem vallanak szégyent. Közben előkerült Konrád Béla elvtárs is, a mű­velődési otthon igazgatója. El nem mulasztaná, hogy az ott­hont meg ne mutassa. Büsz­kélkedhet is vele. Szép kis he­lyiségük van a fotósoknak. Mellette az olvasóterem a könyvtárral. Az ablakokat hímzett függönyök, az asztalo­kat térítők díszítik. — Honnan szerezték ezeket a szép kézimunkánkat? — A kézimunka-szakkör tagjai készítették. A gerényesiek az Olympia c. színdarabbal készültek el. ök is bemutatták már, most néhány szomszédos községbe látogatunk el. Baranyaszentgyörgyön más tervek megvalósításán fárado­zunk. Itt bizony nem sok nép­művelési eredménnyel dicse­kedhetnek. Több oka van en­nek. Az egyik az, hogy a nép­művelési munkának nem volt megfelelő hajléka. Ha nem volt, hát majd lesz! — hatá­rozták el a község felelős ve­zetői. Körülnéztek a faluban. Találtak átalakítható, lebont­ható gazdasági épületeket. A falu dolgozói, iparosai felaján­lották segítségüket. Állami tá­mogatást is kértek, de ezt a kérésüket nem teljesítették. — Most mi lesz? — kérde­zem a tanácselnök elvtársat. — Anyag, munka} elajánlás csak volna, de pénz nélkül1 aligha válik valóra a terv. ' — Lesz pénz is — mondjad — csak kapjuk meg a bontásiJ engedélyt. Hogy honnan lesz? A köz' A Eh tUkad Jól sikerült hangversenyt rendezett a pécsi Nevelők Háza és az Uránércbánya Vállalat énekkara április 19-én. A hangversenynek ünnepi jelleget adott, hogy azon megjelent Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző is. Kodály után elsősorban Bárdos Lajosnak ran fő érdeme abban, hogy a magyar énekkari kultúra világviszonylatban is a mai magas színvonalra fejlődött. Újszerű, igen jól hang­zó, könnyen énekelhető kórusmüveit minden énekes örömmel és szívesen dalolja. A hangversenyen városunk négy énekkara vett részt. A HVDSZ-énekkar Ligeti Andor vezetésével három Kodály-kórust énekelt szép kidolgozottsággal. (Fölszállott a páva, Kit ké­ne elvenni, Karádi nóták). Az első kórus kis bizonytalankodásai után a két utóbbi igen szépen sikerült, különösen a szellemes humor jutott jól érvényre. Kívánatos volna azonban, hogy a kórus műsorát felfrissítse. A Pécs vá­rosi Mecsek Művészegyüttes énekkara Hegyi József vezényletével Händel: Szárnyaljon víg dalunk, Kodály: Norvég lányok, Aljabjev: Tánc közben és Horváth: Három baranyai népdal c. művét adta elő. Kiegyenlített hang­zás, aprólékosan finom kidolgozottság, stílu­sosság jellemezte az álig fél éve működő együttes produkcióját. Komoly művészi telje-i sitményt nyújtottak. A Közlekedési Vállalat férfikara dr. Sólyom Józsefné vezetésével Kodály Katonadalát, Bárdos: Igyunk áldomást és Beethoven: Him­nusz az éjhez c. művét énekelte. A Kodály és Bárdos mű szépen, egységesen, tömören hang­zott, de a Beethoven-kórus ritmikailag és hangzásban sok kívánnivalót hagyott maga után. (Különben ez a Beethoven-mű sokkal szebb eredeti helyén, az Appassionato szonáta lassú tételében, mint férfikari átiratban.) A Nevelők Háza és az Uránércbánya Vállas­lat énekkara Csongor József vezényletével énekelt. Ivanov: Madarak kórusa üdén ha­tott, de Dowland: Drága perc c. madrigáljá­nak előadása nem volt stílusos, nehézkes volt. Madrigált sokkal könnyedebben kell éne­kelni. Bárdos: Szeged felől c. nehéz kórusát adták még elő. Bárdos: Dana-daná-ját a szer­ző vezényelte. Az énekkar frissen, vidáman* jókedvűen énekelte végig a ropogós dallamo­kat kiegyenlített, pompás összhangban. A si­ker olyan hatalmas volt, hogy meg kellett is­mételni a művet. (hm) Az üzemekből jelentik ségfejlesztési alapból, de segíti felépité­tató Vállalatnál. Az évi ver­seny keretében, vállalták a dolgozók, hogy május 1-ig csökkentik a fogyasztásmérők javítási költségeit * A Sopiana dolgozói részt vesznek a hagyományos má­Befejeződtek Krátky Jenő, komlói főmérnök fordítóko­a művelődési otthon felépíté-1 rong-újításának külszíni kísér- sét az erdőgazdaság, meg a le-1 letel. Ezután valamelyik üzem- geltetési társulat is. _ 1, ben, valószínűleg Kossuth­Igy dolgozgat néhány aipró bánya VIII. szintjén folyta- falucska. De Sásd, Mágocs.' | tódnak a kísérletek. Az újítás Egyházaskozár és a többi köz-(| alkalmazásával a komlói bá­ség is készülődik a baranyai](nyákban évente 1—1,5 millió .jus 1-d felvonuláson. Addig művelődési hetekre. Egyházas-.)forintos beruházási megtaka- feltétlenül teljesíteni akarják kozár népi táncosai bizonyo-(i rítás jelentkezik. felajánlásaikat, amelyek első­sen sikert aratnak a megyei( i * sorban a minőség javítására, találkozón, s a neves mágocsi{i A városi tanács ipari osztá- a selejtcsökkentésre vonatkoz- énekkar is öregbíti jó hírnevét (i lyának felügyelete alá tartozó nak. ( a szentlőrinci dalosünnepsé-(l vállalatok az elmúlt évben kö- * gén. A sásdi színjátszók pedig (I zel tizenegymillió forint nye- a Földindulással és az Irány (l reséget hoztak. A jó ered- Caracas c. vígjátékkal indul- < I ményt elérő vállalatok dolgo- nak el a járás falvai felé. | • zói között 960 ezer forint nye- _ . .. . , , (1 reségrészesedés került kioszt­Sok sikert kívánunk szitásra; ===== sásdi járás lel-|( * kés népművelési munkásainak (l Egész évre szóló verseny in- es együtteseinek! (i dúlt néhány hónappal ezelőtt L. G.i]a Dél-Dunántúli Áramszolgál­Cnnepi műszakot tartanak a bőrgyárban a május 1. előtti munkahéten — ha a keddi aktivaülésen a dolgozók elfo­gadják a vezetők erre vonat­kozó javaslatát. * A Pécsi Közlekedési Válla­lat csak a negyedik negyed­ben kap új kocsikat. Akkorra öt, egyenként hatvan szemé-, lyes Ikaruszt ígértek a mi­nisztériumban. Addig a kocsi­park feljavításával próbálják megoldani nagy feladataikat; * Terve* készítenek Pécs köz­lekedésének fejlesztéséről. Er­re a célra nemrégiben 100 000 forintot ajánlott fel a III. ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága. A terveket az UVA- TERV-nél megrendelték, de a munkák egy részét még így is társadalmi munkabizottságok végeznék, pécsi műszakiak se­gítségével. A tanulmányterv elkészítése Pécs jövője szempontjából na­gyon fontos. Ez fogja igazolni; vagy elvetni azokat az elgon­dolásokat, melyek szerint Pé­csett a villamosé, vagy a trolié a jövő. A takarmányrépamag-termeSés jelentősbe Állattenyésztésünk fej- v, ^ lesztése szempontjá­j.M a takarmányrépa nélkü- znetetlen takarmány bázis. j*_ jelenleg megtermelt ta- •^nnányrépamag az országos szükségletet nem fedezi. Ma­gyarország éghajlati és talaj- takZ°nyai kürtövé teszik a karrnányrépamag sikeres i JT^sztését. Megyénk terü- tén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek több e foglalkoznak takarmány- áiP^bag-termesztéssel. Az ^aiuk megtermelt takar- a ^ytépamag mennyiség hv j an csak igen kis há- szTv ^szi ki 32 országos tpJ^Öetnek, pedig a megye n.^e'ési adottságai sokkal el a °kb terméseredmények a ^*ét teszik lehetővé. Az j.j/’Hakban röviden szeret- •w? vézolni a takarmányré- dni 8 termesztését és jöve- veunezőségét. ift^^kkarmányrépamag ter- Az i - 2 év alatt történik. első évben a dugványt, a öltőik évben a magot tor­A szili, , dugvány-termeléshez fétis, ^ Em répamagot jó nem túl gazdag, tot."01 tstállótrigyával ellá­tó 08 nrélyen szántott talaj­tól 'e^®k- Rendszerint a ve­no; 0r6óban őszi kalászos tivÜ1 “^vetkezik. Az eredmé­ny. k^veuceziK; az ereome- fei.. dugványtermesztés elő- tés a a ió talajelőkészí- vaóo z őszi mélyszántást ta- kr,.,2®1 elsírni tózzuk és kh.- l()f. 80—loo kg foszfor és a tói kálisót szórunk ki, ha inűtüN káliban szegény, talaját nehéz fogass: id. nehéz fogassal a jei Munkáljuk. A vetés elei« március vége, április Pont’ Aklábán az az idő­iéin,’ amikor a talaj kellően Melegedett. Vetőmagszük- kh.-ként 10 kg, sortá- 35—40 cm, vetési mélység 2—3 cm. Vetés után a táblát lehengerezzük. Ha vetés után a talaj megcsere- pesedne, a vetés irányával keresztbe magtakaró vagy tüske boronát járatunk. Ez­zel a munkával a répatábla gyors kiszáradását is meg­akadályozzuk. Amint a répa sorol, azon­nal saraboljuk meg tolókapá­val vagy fogatos kapával. Ha a répának 4 levele van, meg­kezdhetjük a ritkítást. A dugványrépát sohasem sza­bad kiegyelni, mindenkor csak ritkítjuk, ami azt jelen­ti, hogy répaegyelő kapával a sorokat 5—6 cm távolságba átvágjuk, ezáltal egy helyen több répa is marad. így a répák szorosan egymás mel­lett, szinte csokorban vannak, ezáltal érjük el az ideális dugványnagyságot, melynek a kiültetése könnyű és a ter­més a legnagyobb. A dug- vány répa-területet a kisze­désig az időjárástól függően még 2—3-szor megkapáljuk. Előfordul az, hogy a dug­vány-területen egyes répák fölmagzanak, ezeket a répá­kat el kell távolítani úgy, hogy a répát tövestül szed­jük ki. A dugványszedés ideje ok­tóber eleje. A korai fagyokat tekintve, ajánlatos a tók®r' mányrépadugványok kiszedé­sét október 15—20-ig befe­jezni A dugványok kiszedé­sét ma már géppel végezzük. Az ásóval való kiszedést a nagyüzemi termelésnél mar nem használjuk. A gyakor­latban a mellészántás mód­szere a gyakori, ezt kor­mánylemez nélküli ekevei végezhetjük. Vannak azon­ban jól bevált répakiemelő ekék, ilven a „Villám” és a Biró-féle répakiemelő. A ki­szántásnál vigyázni kell ar­ra, hogy a dugványok gyö­kerét ne vágjuk el, a törzsét ne sértsük meg. A meglazí­tott dugványok szedési mun­káit úgy szervezzük meg, hogy a kiszántás, levelezés és prizmába rakás, valamint a takarás összhangban le­gyen egymással. A kiszedett dugványokat a rájuk tapadó földdel együtt kupacokba rakjuk. A répák­ra rátapadt földet lerázni nem szabad, mert minél nyir­kosabb, földesebb a dugvány, annál jobban és biztosabban telel át a prizmában. A ki­szedett répadugványok leve­lét a répafejtől kb. 2 cm ma­gasságban eltávolítjuk, vi­gyázva arra, hogy a répa­korona meg ne sérüljön. Ezért a levelezést mindig éles késsel Végezzük el, úgy hogy kb. 2—3 cm hosszúságú le­vélnyél maradjon a répán. Az így lelevelezett és át­válogatott dugványokat priz­mába rakjuk. Leghelyesebb, ha a prizma oldalát legyező- szerűen kirakjuk, a közepét répával kitöltjük. A prizma alapszélessége 60—80 cm le­gyen. Egy-egy répaprizma hosszúsága a 10 m-t ne ha­ladja meg. Fontos ez azért, mert esetleges téli romláskor a rövidebb prizmákat köny- nyebben tudjuk kezelni. Az egészséges dugvány biztosí­tása érdekében a „földből földbe” elvet be kell tartani, ez azt jelenti, hogy a kisze­dett dugványokat ne hagyjuk napokig a földön heverni, mert a szél és a nap szárító hatása a hajszálgyökereket tönkre teszi. A kiszedett ré­pát azonnal rakjuk prizmá­ba és földeljük le. A földe­lésnél a következő irányelve­ket kell betartani: a dug­ványrépa prizmákra sem szalmát, sem répalevelet, te­hát semmiféle rostos anya­got rakni nem szabad. Az el­ső földelés vastagsága 15— 20 cm, a földet az oromzatig rakjuk fel, az oromzatot azonban nyitva hagyjuk ad­dig, amíg a répa hőfoka 2—3 fokot el nem éri, tehát a prizmákat ily módon kell le­hűteni; Amikor a répa a fen­ti hőfokot elérte és a külső hőmérséklet a fagypont alá süllyedt, a földelést megvas­tagítjuk 60—80 cm vastag­ságra és a répa oromzatát is beföldeljük. A répa prizmák­ba 2—3 méter távolságba hő- mérőzési nyílásokat kell ké­szíteni úgy, hogy a prizma­rakásnál 8—10 cm átmérőjű karókat helyezünk el, ame­lyet a rakásnál többször megmozgatunk, hogy a hő­mérőzésnél kiemelhetők le­gyenek. A prizmák téli hő­mérőzése elengedhetetlen, mert csak így lehetünk biz­tosak arról, hogy a prizmá­ban romlás nincs és a répák jól telelnek. A megfelelő hő­mérséklet + 2—3 C fok. 1 kh. dugványrépából 3—5 kh. maghozó terület ültethető ki. A legmegfelelőbb dugvány­nagyság 25—30 dkg. 1 kh. maghozó terület beültetésé­hez 60x60-as kötésben 16—20 ezer db dugvány szükséges. Erős fagyok alatt a prizmá­kat érett istállótrágyával ta­karjuk be, a hideg enyhülé­sével a trágya-takarást le­húzzuk. A magtermesztés: Az első évben megtermelt dug­ványokat tavasszal kiültetjük. A maghozó répa a tápdús, mélyfekvésű, de tavasszal korán száradó, mészben gaz­dag, erős búza- és cukorrépa- talajokat kedveli. A vetés­forgóban legcélszerűbb őszi gabona után elhelyezni. Ezt a területet ősszel jó meg­trágyázzuk és leszántjuk. A tavaszi prizma bontáskor a dugványokat újra átválo­gatjuk és szelektáljuk. A prizmánál végezzük el a leg­fontosabb feladatot, a kurti- rozást. Ez azt jelenti, hogy a répa farokrészét letörjük. Az így elkészített dugványt könnyen és biztosan tudjuk kiültetni, nem állhat elő az, hogy a puha farokrész miatt a dugvány ferdén kerül a ta­lajba. Az ültetésnél is érvénye­sülni kell a „földből-földbe” elvnek, ami azt jelenti, hogy csak annyi répát készítsünk elő, amennyit aznap el is tu­dunk ültetni. A szél é6 nap­fény hatására a hajszálgyö­kerek elszáradnak, az ilyen dugvánnyal kiültetett terüle­ten a répa megeredése késik és nem lesz egyöntetű. A dugványültetés a legkorábbi tavaszi munkák közé tarto­zik. Amint az idő engedi és' a földre rá lehet menni, azon­nal simítózunk és a területet 60x60 cm sor- és növénytá­volságra kereszt, hosszirány­ban megvonalazzuk. A ke­resztezés! pontokra kéthar­madrész szuperfoszfát és egyharmadrész pétisó keve­rékből fészektrágyát adunk. Az ültetés vagy rendes ásó­val vagy répaásóval történik. Az ásót a keresztezés! pont mögött a földbe nyomjuk, felfeszítjük a talajt, a feszí­tésnél keletkezett résbe be­nyomjuk a dugványt, ugyan­ekkor az ásót visszaeresztjük és kihúzzuk. Ezáltal a répa könnyen a helyére kerül. Az így elültetett répát jól körül­tapossuk. Az ültető után ha­ladó dolgozó az elültetett ré­pát 4—5 cm vastag földréteg­gel betakarja, ami a fagyok ellen véd. Az ültetés ideje március eleje. Csak a korán kiültetett maghozó terület után várható jó magtenmés. A maghozó területet, amint a sorok meglátszanak, meg kell kapálni. Az első kapá­lást mélyen kézikapával vé­gezzük. A következő ápolási munkát Planet lókapával vé­gezzük, kereszt, hosszirányba. Ezt a munkát minél gyakrab­ban mindaddig ismételjük meg, amíg a felmagzó bok­rokban kárt nem teszünk. A magtermesztésnek igen fontoß munkája a kacsolás vagy tetejezés. Ennek az a célja, hogy alacsony növésű, sok mellékhajtással rendel­kező, katlanalakú maghozó bokrokat kapjunk. A jól el­végzett kacsolás kh.-ként 1—1.5 q teiroéstöbbletet je­lenti A répamag aratását akkor kezdjük meg, amikor a go­molyokat átharapva azok bel­seje lisztes. Ez az állapot be- következhetik akkor is, ami­kor a növény színe még zöl­dessárga. Első tekintetre érettlennek látszik. Tehát nem a növény szárrészeinek elszáradásakor vagy meg- barnulásakor következik be a be órés, ez már a túlérés jele, sok a pergés és gyengül a minőség. Hajnalban és ko­ra reggel aratni nem sza­bad, mert az éjjeli pára által fellazult gomolyok könnyen peregnek. Meg kell várni, amíg a répagomoly újra rá­sül a szárra. Az aratás ide­je, fenti szempontokat figye­lembe véve, augusztus máso­dik felében van. A cséplés cséplőgéppel és kombájnnal történik, a kom- bájncséplés előnye az, hogy a hordási munkákat megtaka­ríthatjuk, a répát nem kell mozgatni, ami által a szem­veszteséget nagy mértékben csökkentjük. A maghozó répa legkomo­lyabb kártevője a fekete le­véltetű, azonban az időben elvégzett védekezés (nikotin és paration tartalmú véde­kezőszerekkel) teljes sikerrel jár; A répamagtermelés jöve- **delmező. A mag ára 1000.— Ft/q. Nagyüzemi fel­ára 1050.— Ft. Ezenfelül cu­korjuttatás a kiültetett terü­let és a leszállított vetőmag után. Már a dugványtermő év után is van jövedelem, mert a várható kiültetési te­rület minden kh-ja után 500 forint illeti meg a termelőt. A juttatásokkal együtt 1 q takarmányrépamag átvételi ára 1200.— Ft/q. Sajnos, me­gyénk több évi répamag ter­mésátlaga 4—6 q között van; Ugyanakkor Sopron és Bé­kés megyéikben a többéves átlag 10—12 q. Ezeket az át­lagterméseket Baranyában is el lehet érni, ha a répama g- termelést olyan agrotechni­kával és szeretettel végezzük, mint a bólyi Kossuth Tsz és az Ormánysági Á. G. Dr. Hofmann Pál MEZÖMAG alrfirK^

Next

/
Thumbnails
Contents