Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

1958 ÁPRILIS 22

NAPLÓ

3

Serény

a hat a utjai mííadíkLéii

A népművelési munká— — bain a tavasz a betakarítás ideje. Most már számba lehet vemnd az őszi-téli népművelési munka eredményeit. A nagy számadásra a baranyai művelődési hetek programjában kerül sor. A tervek már kialakultak, az előkészületek folyik, hagy május 1-től bemutassák java termésüket a művelődésügy munkásai.

A sásdi járás terveiről Zavarkő Rózsa népművelési felügyelő mond néhány szót. A többit majd meglátjuk a falvakban.

Megállunk a kisva szari művelődési otthon előtt. Az utca csendes, a parasztok a határban dolgoznak, a gyerekek az Iskolában tanulnak. A művelődési otthon bejárata mellett, a hirdetőtáblán ezt olvassuk:

»Ma este 8 órai kezdettel Darvas: Szakadék c. darabját mutatjuk be.“ A többit már Szűcs Árpád művelődési otthon igazgató mondja el.

— A Szakadékot már jóné- ''Ányszor előadtuk. Más községekben is. A baranyai műve- k><iési hetekben is ellátogajárásunk 6 községébe. A Szakadékot és Gárdonyi: Ida TeOényét mutatjuk be.

— Mit adnak a népmüvé- SzeU kiállításra?

Hosszú magyarázat a válasz. Ma már nyoma sincs, de valakikor Kisvaszar gölöncsér község volt. A még fellelhető •9zekas munkákat a művelő- öesi otthon összegyűjtötte, hzek legszebb darabjai kerülik a sásdi kiállításra.

~~ Úgy tudjuk fényképki- fUltás is lesz — puhatolózunk

tovább.

— A mi szakkörünk is részt vesz — mondja Szűcs elvtárs.

Hatom: anyaguk lesz, mert a művelődési otthon falát fényképek díszítik. A szakkör

munkái.

Ennek a kis baranyai faluik alig több mint félezer lakosa van. De nem kell szégyenkeznie, ha a művelődés ügyéről esik szó. 5 szakkör működik, jó színjátszó csoport, zenekar; minden héten tartottak egy-egy ismeretterjesztő előadást. S amire alig van példa: ismeretterjesztő előadásokkal is elmentek a szomszéd községekbe. Az előadást Szűcs elvtárs tartotta, a fiatalok szavaltak, énekeltek.

Következő állomásunk:

Gerényes.

A tanácson a titkár elvtárssal, Máté Jánossal és a községi agronómussal beszélgetünk. Van miről számot adni itt is. Jólsikerült mezőgazda- sági előadássorozat volt. Az ember alig hinné, hogy az a csinos, fiatal leány, aki most alig szól, a helyi ismeretterjesztés egyik leglelkesebb művelője. A község mezőgazdasági felügyelője. Máté elvtárs legszívesebben a fényképezésről beszél. Nem csoda, ő a fotó-szakkör vezetője.

— Itt is csak a családi albumnak fényképeznek? — kérdezem. Válasz helyett dobozok kerülnek elő a fiókokból. Igazán szép képek a baranyai tájról, Gerényes életéről, no, meg az egyik legszebb témáról: a Balatoniról.

Máté elvtárs nagy gondban van. Gerényesen nyílik meg a sásdi járás fotó szakköreinek kiállítása. Gond ez, de biztos: a gerényesiek nem vallanak szégyent. Közben előkerült Konrád Béla elvtárs is, a művelődési otthon igazgatója. El nem mulasztaná, hogy az otthont meg ne mutassa. Büszkélkedhet is vele. Szép kis helyiségük van a fotósoknak. Mellette az olvasóterem a könyvtárral. Az ablakokat hímzett függönyök, az asztalokat térítők díszítik.

— Honnan szerezték ezeket a szép kézimunkánkat?

— A kézimunka-szakkör tagjai készítették.

A gerényesiek az Olympia c. színdarabbal készültek el. ök is bemutatták már, most néhány szomszédos községbe látogatunk el.

Baranyaszentgyörgyön más tervek megvalósításán fáradozunk. Itt bizony nem sok népművelési eredménnyel dicsekedhetnek. Több oka van ennek. Az egyik az, hogy a népművelési munkának nem volt megfelelő hajléka. Ha nem volt, hát majd lesz! — határozták el a község felelős vezetői. Körülnéztek a faluban. Találtak átalakítható, lebontható gazdasági épületeket. A falu dolgozói, iparosai felajánlották segítségüket. Állami támogatást is kértek, de ezt a kérésüket nem teljesítették.

— Most mi lesz? — kérdezem a tanácselnök elvtársat.

— Anyag, munka} elajánlás csak volna, de pénz nélkül1 aligha válik valóra a terv. '

— Lesz pénz is — mondjad

— csak kapjuk meg a bontásiJ engedélyt.

Hogy honnan lesz? A köz'

A

Eh tUkad

Jól sikerült hangversenyt rendezett a pécsi Nevelők Háza és az Uránércbánya Vállalat énekkara április 19-én. A hangversenynek ünnepi jelleget adott, hogy azon megjelent Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző is. Kodály után elsősorban Bárdos Lajosnak ran fő érdeme abban, hogy a magyar énekkari kultúra világviszonylatban is a mai magas színvonalra fejlődött. Újszerű, igen jól hangzó, könnyen énekelhető kórusmüveit minden énekes örömmel és szívesen dalolja.

A hangversenyen városunk négy énekkara vett részt. A HVDSZ-énekkar Ligeti Andor vezetésével három Kodály-kórust énekelt szép kidolgozottsággal. (Fölszállott a páva, Kit kéne elvenni, Karádi nóták). Az első kórus kis bizonytalankodásai után a két utóbbi igen szépen sikerült, különösen a szellemes humor jutott jól érvényre. Kívánatos volna azonban, hogy a kórus műsorát felfrissítse. A Pécs városi Mecsek Művészegyüttes énekkara Hegyi József vezényletével Händel: Szárnyaljon víg dalunk, Kodály: Norvég lányok, Aljabjev: Tánc közben és Horváth: Három baranyai népdal c. művét adta elő. Kiegyenlített hangzás, aprólékosan finom kidolgozottság, stílusosság jellemezte az álig fél éve működő

együttes produkcióját. Komoly művészi telje-i sitményt nyújtottak.

A Közlekedési Vállalat férfikara dr. Sólyom Józsefné vezetésével Kodály Katonadalát, Bárdos: Igyunk áldomást és Beethoven: Himnusz az éjhez c. művét énekelte. A Kodály és Bárdos mű szépen, egységesen, tömören hangzott, de a Beethoven-kórus ritmikailag és hangzásban sok kívánnivalót hagyott maga után. (Különben ez a Beethoven-mű sokkal szebb eredeti helyén, az Appassionato szonáta lassú tételében, mint férfikari átiratban.)

A Nevelők Háza és az Uránércbánya Vállaslat énekkara Csongor József vezényletével énekelt. Ivanov: Madarak kórusa üdén hatott, de Dowland: Drága perc c. madrigáljának előadása nem volt stílusos, nehézkes volt. Madrigált sokkal könnyedebben kell énekelni. Bárdos: Szeged felől c. nehéz kórusát adták még elő. Bárdos: Dana-daná-ját a szerző vezényelte. Az énekkar frissen, vidáman* jókedvűen énekelte végig a ropogós dallamokat kiegyenlített, pompás összhangban. A siker olyan hatalmas volt, hogy meg kellett ismételni a művet.

(hm)

Az üzemekből jelentik

ségfejlesztési alapból, de segíti felépitétató Vállalatnál. Az évi verseny keretében, vállalták a dolgozók, hogy május 1-ig csökkentik a fogyasztásmérők javítási költségeit *

A Sopiana dolgozói részt vesznek a hagyományos máBefejeződtek Krátky Jenő, komlói főmérnök fordítókoa művelődési otthon felépíté-1 rong-újításának külszíni kísér- sét az erdőgazdaság, meg a le-1 letel. Ezután valamelyik üzem- geltetési társulat is. _ 1, ben, valószínűleg KossuthIgy dolgozgat néhány aipró bánya VIII. szintjén folyta- falucska. De Sásd, Mágocs.' | tódnak a kísérletek. Az újítás Egyházaskozár és a többi köz-(| alkalmazásával a komlói báség is készülődik a baranyai](nyákban évente 1—1,5 millió .jus 1-d felvonuláson. Addig művelődési hetekre. Egyházas-.)forintos beruházási megtaka- feltétlenül teljesíteni akarják kozár népi táncosai bizonyo-(i rítás jelentkezik. felajánlásaikat, amelyek elsősen sikert aratnak a megyei( i * sorban a minőség javítására,

találkozón, s a neves mágocsi{i A városi tanács ipari osztá- a selejtcsökkentésre vonatkoz- énekkar is öregbíti jó hírnevét (i lyának felügyelete alá tartozó nak. (

a szentlőrinci dalosünnepsé-(l vállalatok az elmúlt évben kö- *

gén. A sásdi színjátszók pedig (I zel tizenegymillió forint nye- a Földindulással és az Irány (l reséget hoztak. A jó ered- Caracas c. vígjátékkal indul- < I ményt elérő vállalatok dolgo- nak el a járás falvai felé. | • zói között 960 ezer forint nye- _ . .. . , , (1 reségrészesedés került kiosztSok sikert kívánunk szitásra;

===== sásdi járás lel-|( *

kés népművelési munkásainak (l Egész évre szóló verseny in- es együtteseinek! (i dúlt néhány hónappal ezelőtt

L. G.i]a Dél-Dunántúli ÁramszolgálCnnepi műszakot tartanak a bőrgyárban a május 1. előtti munkahéten — ha a keddi aktivaülésen a dolgozók elfogadják a vezetők erre vonatkozó javaslatát.

*

A Pécsi Közlekedési Vállalat csak a negyedik negyedben kap új kocsikat. Akkorra

öt, egyenként hatvan szemé-, lyes Ikaruszt ígértek a minisztériumban. Addig a kocsipark feljavításával próbálják megoldani nagy feladataikat;

*

Terve* készítenek Pécs közlekedésének fejlesztéséről. Erre a célra nemrégiben 100 000 forintot ajánlott fel a III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. A terveket az UVA- TERV-nél megrendelték, de a munkák egy részét még így is társadalmi munkabizottságok végeznék, pécsi műszakiak segítségével.

A tanulmányterv elkészítése Pécs jövője szempontjából nagyon fontos. Ez fogja igazolni; vagy elvetni azokat az elgondolásokat, melyek szerint Pécsett a villamosé, vagy a trolié a jövő.

A takarmányrépamag-termeSés jelentősbe

Állattenyésztésünk fej- v, ^ lesztése szempontjáj.M a takarmányrépa nélkü- znetetlen takarmány bázis. j*_ jelenleg megtermelt ta- •^nnányrépamag az országos szükségletet nem fedezi. Magyarország éghajlati és talaj- takZ°nyai kürtövé teszik a karrnányrépamag sikeres i JT^sztését. Megyénk terü- tén az állami gazdaságok és

termelőszövetkezetek több e foglalkoznak takarmány- áiP^bag-termesztéssel. Az ^aiuk megtermelt takar- a ^ytépamag mennyiség hv j an csak igen kis há- szTv ^szi ki 32 országos tpJ^Öetnek, pedig a megye n.^e'ési adottságai sokkal el a °kb terméseredmények a ^*ét teszik lehetővé. Az j.j/’Hakban röviden szeret- •w? vézolni a takarmányré- dni 8 termesztését és jöve- veunezőségét.

ift^^kkarmányrépamag ter- Az i - 2 év alatt történik.

első évben a dugványt, a öltőik évben a magot torA

szili, , dugvány-termeléshez fétis, ^ Em répamagot jó nem túl gazdag, tot."01 tstállótrigyával ellátó 08 nrélyen szántott talajtól 'e^®k- Rendszerint a veno; 0r6óban őszi kalászos tivÜ1 “^vetkezik. Az eredmény. k^veuceziK; az ereome- fei.. dugványtermesztés elő- tés a a ió talajelőkészí- vaóo z őszi mélyszántást ta- kr,.,2®1 elsírni tózzuk és kh.- l()f. 80—loo kg foszfor és

a tói kálisót szórunk ki, ha inűtüN káliban szegény, talaját nehéz fogass: id.

nehéz fogassal a jei Munkáljuk. A vetés elei« március vége, április Pont’ Aklábán az az időiéin,’ amikor a talaj kellően Melegedett. Vetőmagszük- kh.-ként 10 kg, sortá- 35—40 cm, vetési

mélység 2—3 cm. Vetés után a táblát lehengerezzük. Ha vetés után a talaj megcsere- pesedne, a vetés irányával keresztbe magtakaró vagy tüske boronát járatunk. Ezzel a munkával a répatábla gyors kiszáradását is megakadályozzuk.

Amint a répa sorol, azonnal saraboljuk meg tolókapával vagy fogatos kapával. Ha a répának 4 levele van, megkezdhetjük a ritkítást. A dugványrépát sohasem szabad kiegyelni, mindenkor csak ritkítjuk, ami azt jelenti, hogy répaegyelő kapával a sorokat 5—6 cm távolságba átvágjuk, ezáltal egy helyen több répa is marad. így a répák szorosan egymás mellett, szinte csokorban vannak, ezáltal érjük el az ideális

dugványnagyságot, melynek

a kiültetése könnyű és a termés a legnagyobb. A dug- vány répa-területet a kiszedésig az időjárástól függően még 2—3-szor megkapáljuk. Előfordul az, hogy a dugvány-területen egyes répák fölmagzanak, ezeket a répákat el kell távolítani úgy, hogy a répát tövestül szedjük ki.

A dugványszedés ideje október eleje. A korai fagyokat tekintve, ajánlatos a tók®r' mányrépadugványok kiszedését október 15—20-ig befejezni A dugványok kiszedését ma már géppel végezzük. Az ásóval való kiszedést a nagyüzemi termelésnél mar nem használjuk. A gyakorlatban a mellészántás módszere a gyakori, ezt kormánylemez nélküli ekevei végezhetjük. Vannak azonban jól bevált répakiemelő ekék, ilven a „Villám” és a Biró-féle répakiemelő. A kiszántásnál vigyázni kell arra, hogy a dugványok gyökerét ne vágjuk el, a törzsét ne sértsük meg. A meglazított dugványok szedési munkáit úgy szervezzük meg, hogy a kiszántás, levelezés és prizmába rakás, valamint a takarás összhangban legyen egymással.

A kiszedett dugványokat a rájuk tapadó földdel együtt kupacokba rakjuk. A répákra rátapadt földet lerázni nem szabad, mert minél nyirkosabb, földesebb a dugvány, annál jobban és biztosabban telel át a prizmában. A kiszedett répadugványok levelét a répafejtől kb. 2 cm magasságban eltávolítjuk, vigyázva arra, hogy a répakorona meg ne sérüljön. Ezért a levelezést mindig éles késsel Végezzük el, úgy hogy kb. 2—3 cm hosszúságú levélnyél maradjon a répán.

Az így lelevelezett és átválogatott dugványokat prizmába rakjuk. Leghelyesebb, ha a prizma oldalát legyező- szerűen kirakjuk, a közepét répával kitöltjük. A prizma alapszélessége 60—80 cm legyen. Egy-egy répaprizma hosszúsága a 10 m-t ne haladja meg. Fontos ez azért, mert esetleges téli romláskor a rövidebb prizmákat köny- nyebben tudjuk kezelni. Az egészséges dugvány biztosítása érdekében a „földből földbe” elvet be kell tartani, ez azt jelenti, hogy a kiszedett dugványokat ne hagyjuk napokig a földön heverni, mert a szél és a nap szárító hatása a hajszálgyökereket tönkre teszi. A kiszedett répát azonnal rakjuk prizmába és földeljük le. A földelésnél a következő irányelveket kell betartani: a dugványrépa prizmákra sem szalmát, sem répalevelet, tehát semmiféle rostos anyagot rakni nem szabad. Az első földelés vastagsága 15— 20 cm, a földet az oromzatig rakjuk fel, az oromzatot azonban nyitva hagyjuk addig, amíg a répa hőfoka 2—3 fokot el nem éri, tehát a prizmákat ily módon kell lehűteni; Amikor a répa a fenti hőfokot elérte és a külső hőmérséklet a fagypont alá süllyedt, a földelést megvastagítjuk 60—80 cm vastagságra és a répa oromzatát is beföldeljük. A répa prizmákba 2—3 méter távolságba hő- mérőzési nyílásokat kell készíteni úgy, hogy a prizmarakásnál 8—10 cm átmérőjű karókat helyezünk el, amelyet a rakásnál többször megmozgatunk, hogy a hőmérőzésnél kiemelhetők legyenek. A prizmák téli hőmérőzése elengedhetetlen, mert csak így lehetünk biztosak arról, hogy a prizmában romlás nincs és a répák jól telelnek. A megfelelő hőmérséklet + 2—3 C fok. 1 kh. dugványrépából 3—5 kh.

maghozó terület ültethető ki. A legmegfelelőbb dugványnagyság 25—30 dkg. 1 kh. maghozó terület beültetéséhez 60x60-as kötésben 16—20 ezer db dugvány szükséges. Erős fagyok alatt a prizmákat érett istállótrágyával takarjuk be, a hideg enyhülésével a trágya-takarást lehúzzuk.

A magtermesztés: Az első évben megtermelt dugványokat tavasszal kiültetjük. A maghozó répa a tápdús, mélyfekvésű, de tavasszal korán száradó, mészben gazdag, erős búza- és cukorrépa- talajokat kedveli. A vetésforgóban legcélszerűbb őszi gabona után elhelyezni. Ezt a területet ősszel jó megtrágyázzuk és leszántjuk.

A tavaszi prizma bontáskor a dugványokat újra átválogatjuk és szelektáljuk. A prizmánál végezzük el a legfontosabb feladatot, a kurti- rozást. Ez azt jelenti, hogy a répa farokrészét letörjük. Az így elkészített dugványt könnyen és biztosan tudjuk kiültetni, nem állhat elő az, hogy a puha farokrész miatt a dugvány ferdén kerül a talajba.

Az ültetésnél is érvényesülni kell a „földből-földbe” elvnek, ami azt jelenti, hogy csak annyi répát készítsünk elő, amennyit aznap el is tudunk ültetni. A szél é6 napfény hatására a hajszálgyökerek elszáradnak, az ilyen dugvánnyal kiültetett területen a répa megeredése késik és nem lesz egyöntetű. A dugványültetés a legkorábbi tavaszi munkák közé tartozik. Amint az idő engedi és' a földre rá lehet menni, azonnal simítózunk és a területet 60x60 cm sor- és növénytávolságra kereszt, hosszirányban megvonalazzuk. A keresztezés! pontokra kétharmadrész szuperfoszfát és egyharmadrész pétisó keverékből fészektrágyát adunk. Az ültetés vagy rendes ásóval vagy répaásóval történik. Az ásót a keresztezés! pont mögött a földbe nyomjuk, felfeszítjük a talajt, a feszítésnél keletkezett résbe benyomjuk a dugványt, ugyanekkor az ásót visszaeresztjük és kihúzzuk. Ezáltal a répa könnyen a helyére kerül. Az így elültetett répát jól körültapossuk. Az ültető után haladó dolgozó az elültetett répát 4—5 cm vastag földréteggel betakarja, ami a fagyok ellen véd. Az ültetés ideje március eleje. Csak a korán kiültetett maghozó terület után várható jó magtenmés.

A maghozó területet, amint a sorok meglátszanak, meg kell kapálni. Az első kapálást mélyen kézikapával végezzük. A következő ápolási munkát Planet lókapával végezzük, kereszt, hosszirányba. Ezt a munkát minél gyakrabban mindaddig ismételjük meg, amíg a felmagzó bokrokban kárt nem teszünk. A magtermesztésnek igen fontoß munkája a kacsolás vagy tetejezés. Ennek az a célja, hogy alacsony növésű, sok mellékhajtással rendelkező, katlanalakú maghozó bokrokat kapjunk. A jól elvégzett kacsolás kh.-ként 1—1.5 q teiroéstöbbletet jelenti

A répamag aratását akkor kezdjük meg, amikor a gomolyokat átharapva azok belseje lisztes. Ez az állapot be- következhetik akkor is, amikor a növény színe még zöldessárga. Első tekintetre érettlennek látszik. Tehát nem a növény szárrészeinek elszáradásakor vagy meg- barnulásakor következik be a be órés, ez már a túlérés jele, sok a pergés és gyengül a minőség. Hajnalban és kora reggel aratni nem szabad, mert az éjjeli pára által fellazult gomolyok könnyen peregnek. Meg kell várni, amíg a répagomoly újra rásül a szárra. Az aratás ideje, fenti szempontokat figyelembe véve, augusztus második felében van.

A cséplés cséplőgéppel és kombájnnal történik, a kom- bájncséplés előnye az, hogy a hordási munkákat megtakaríthatjuk, a répát nem kell mozgatni, ami által a szemveszteséget nagy mértékben csökkentjük.

A maghozó répa legkomolyabb kártevője a fekete levéltetű, azonban az időben elvégzett védekezés (nikotin és paration tartalmú védekezőszerekkel) teljes sikerrel jár;

A répamagtermelés jöve- **delmező. A mag ára 1000.— Ft/q. Nagyüzemi felára 1050.— Ft. Ezenfelül cukorjuttatás a kiültetett terület és a leszállított vetőmag után. Már a dugványtermő év után is van jövedelem, mert a várható kiültetési terület minden kh-ja után 500 forint illeti meg a termelőt. A juttatásokkal együtt 1 q takarmányrépamag átvételi ára 1200.— Ft/q. Sajnos, megyénk több évi répamag termésátlaga 4—6 q között van; Ugyanakkor Sopron és Békés megyéikben a többéves átlag 10—12 q. Ezeket az átlagterméseket Baranyában is el lehet érni, ha a répama g- termelést olyan agrotechnikával és szeretettel végezzük, mint a bólyi Kossuth Tsz és az Ormánysági Á. G.

Dr. Hofmann Pál MEZÖMAG alrfirK^