Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

2

NAPLÓ

1958. MÁRCIUS i*

Elevenebb szakosztályi életet n TTIT hnn Jobb tömegkapcsolatot Q I lllaull

A 7 TIT pécsi szervezeté- vezetésével valamennyi szak- esi Bőrgyár, a Pécsi Porcelán- nek elsősorban osztály a saját területére aí- gyár és még számos pécsi és

az a feXadata, hogy az élet, a tudómén)' különböző területeiről tartott színvonala* előadásokkal Járuljon hozzá a doigo- zók ismereteinek bővítéséhez azok marxista-leninista szellemben való neveléséhez.

Ha a TTIT munkáját erről az oldalról a számok tükrében vizsgáljuk, megállapítható, hogy nagy az érdeklődés az előadások iránt. Ebben az évkalmazza. Ez azonban elma- vidéki nagyüzem kiesik a TTIT radt. Ebből aztán olyan hely- munkájából. Ezért természete- zet adódik, amely korántsem sen nem elsősorban a TTIT-t a legfontosabb problémákra te- hibáztatjuk, mert a szervezési reli az érdeklődést. Vegyük munka a vállalatok', üzemek például a mezőgazdasági szak- feladata. Ezekben az üzemek- osztályt! A mezőgazdasági eiő- ben a szakszervezeteknek keladások száma nem kevés, a lene elevenebb munkát kifejte- számok munkáról, tevékeny- niök egy-egy előadás látoga- ségről tanúskodnak. De ha tottságának megszervezésében, alaposabban megnézzük az elő- A TTIT egymásután alakítja adások témáját, akkor már meg a vidéki értelmiségi klu- nem ilyen örvendetes a ta- bokát. Az értelmiségi klubok pasztalat. Az előadásokban túl- megalakítása helyes, de csak

ben csaKnem 18 ezer látogató { a méhészeti és a kertésze- akkor, ha megfelelő tartalom- jelent meg a különböz ető- t, problémák megbeszélése, mai tudják megtölteni. A most :‘*hnF'z„ “ Nem arról van szó, hogy ezek működő klubok tagságát viz^

„mellett, ogy tes, na az eigad&,ok nem hasznosak, gálva örvendetes, hogy helyet

Zjfrt I’tW' nine, ilyen »tar. Ez 1. kapuk benn. , fiatal tata.

szükséges, hiszen megyénkben ségiek is és jelentős számban sok a méhészet és kertészet jelentkeztek a klubokba komiránt érdeklődő. De a méhészeti és kertészeti előadások fontosságának megállapítása mel

hisz nem mindegy: miről és hogyan hallanak előadást a látogatók. Az előadások politikai

és szakmai színvonalának emelése érdekében vélemémunisták, pártonkívüliek egyaránt

a*íar ta vssTtoto.

elevenebbé

Feltétlen szólni kell a ________ TTIT-nek a tö, foglalkozni a szakosztálynak

161616 napjaink egyik legfontosabb megszervezetekkel való kap- feladatával: a mezőgazdaság csolatánól is. Tapasztaltuk, szocialista átalakításával, an- hogy a TTIT-nek a vele egy nak szükségességével, előnyei- házban levő Hazafias Nép17

a

életének szükséges.

A TTIT-nek mintegy szakosztálya van, ezeknek szakt»ztályoiknak tagjai keszí- vel A mezőgazdasági előadá- fronttal és a MTESZ-szel t:k el és tartják meg az elő- soknak tehát zömmel ezzel kel- sokkal intenzívebb a kapcso- adusokat. De jajon minden lenne f0?la]kozniok) jiyen elő- lata, mint például a tanácsok- c^etbena lehető legjobbanel- adÖ8okat kenene a szakosztály- kai, vagy a szakszervezetek- keszitett előadásokkal lepnek-e Bzakmai mind poll- kel- A kapcsolat hiánya aztán

.íz előadok a közönség elé. sok hibának a gyökere. Ebből

Nos. a szakosztályoknak ép- tikai szemszögből elkészíteni, —ója,,! w ewe<s

pen az lenne a feladatuk, hogy JÓ1 megvitatni. váltaiLknáfa ,X‘ ¥\Tcv-egy előadást mind politika. .... . adások és a TTIT által megmmd szakmai szemszögből A TTIT munkájának az tartottak néha ismétlődnek, megvitassak s így készítsék fel ■ ■ ■ "■■ ■ ■ eddiginél foko- hasorjbk vaZv többé-kevésbé az előadót is munkájára. Ep- zottabb mértékben Ábelembe Egy témáról

pen ezek a v,t^ alkotnak a kel venni a helyi adottság»- ^ két ha8anló előadást szakosztályok belső éleiét s kát. Városunk ipán város sok ^ évesen hallgat. Az

eppen ez az, ami nem kiéld- üzemmel, bányával. A 1TIT llyen hibák kiküszöböléséért gitő. A szakosztályok bér dől- feladata, hogy a városban el- / tömegszervezetekkel való goznak, de az előadók felké- sosorban az üzemek munkás- ,obb kapcsolat kiépitése mel- szitese az előadások megvita- ságával építsen ki szoros kap- lett figyelembe kellene venni tasa meg nem kepez. munká- csotatot, hogy különösen a mu- a k5vetkezö javaslat megválójuk gerincét. szaki problémák területen ad- sítását: a ttit a megye

A szakosztályok kommunista jón segítséget útmutatást, VÓTOg eWad<a munkaagjel a kommunista csopor- rendezzen vltákat A TTIT-nek közössége felett gyakoroijw ck sok hasznos tapasztalattal, egy egész sor vállalattal szó- irányító> ellenőrző tevékenyjavaslattal tudnák a szakos?- cialista szerződése van, ahol az ’« M váríw

lályok munkáját segíteni. De előadók rendszeresen megje- te£jletén folyó többirányú is- ehhez az szükség«, hogy ezek lennek és előadásokat tartanak.

a kommunista csoportok időn- S mint a tapasztalat bizonyítja, meretterjeszto munka koordi- kint üljenek össze, s beszél- ezeket az előadásokat érdek- nálása az egyetlen mód arra, iék meg a soronkövetkező fel- lődve hallgatják a dolgozók. A hogy kettős előadások, temét- adatot és a megoldás módját. Húsipari Vállalatnál például ne fordulhassanak elő.

Ife ez a munka sem ideadó kéthe^ltínt rendezik meg a Mindenirányú ismeretterjesztő meg. Legutóbb a múlt év őszén TTIT-előadásokat s .— mint , ■* ,

ült össze a TTIT kommunista értesültünk — a dolgozók ké- munka legfelsőbb koordináló aktívája, ahol helyesen szabták rik, igénylik ezeket a „TTIT- tevékenységét a megyei és a meg a feladatokat. A további délutánokat”. A szocialista városi tanács művelődésügyi tennivaló pedig az lett volna, szerződéskötéseket vizsgálva ^^lvAn.k teiadatává kellene hogy a kommunista aktíva azt tapasztaltuk, hogy éppen a o^y^nak feladatává Kenene szabta irányvonalat a szakasz- nagyüzemek hiányoznak ebből temm.

táiyok kommunista tagjainak a névsorból. A bányák, a Pé* Garay Ferenc

l«*l

■»iiuncM»**

Mit várhatunk a proletárdiktatúrától ?“

;

5 Az Aszódi Munkástanács,

■ melyben a szociáldemokraták

\ csatlakoztak a kommunisták- : Koz, elhatározta az 5.100 hol- : das dr. Schossberger és a

; 9.500 holdas báró Hatvany• féle földbirtok azonnali szo- j cializálását, megváltás nél- : kül.

| Előre megállapított terv

i szerint hozzáfogtak a mun- S kához, a föld f elszabadít ásá- \ hoz. Kedden, március 18-án, S a Párizsi Kommünt azzal ün• nepelték, hogy ezen a napon

• vette birtokba Aszód, Kartol, : Paks és Hévíz fegyveres né- \ pe a báró Schossberger-féle

• birtokot.

■ Március 18-át általános j munkaszünetiéi ünnepelték \ Aszódon. A francia Kommün

• évfordulóján a csepeli mun- j kások 5.000 főnyi tömege tíl• takozott a kommunista veze- ; tők fogvatartása ellen. Köve• telték a kommunisták azon• nali szabadonbocsátását, j mert különben ők maguk 5 fogják kiszabadítani őket. A

■ gyűlés forradalmi hangulat■ ban fegyvert kért. A jelsza: vai: „Le a nemzetgyűléssel!’', ! „Éljen a proletárdiktatúra!” ! A gyűlés kimondta: A

; Kommunisták Magyarországi

• Pártja vezetőségének fogva- ! tartása mélyen sérti a mun»»

kasmozgalom érdekeit. A

gyár proletársága elhatározta azt is, hogy a kommunista párt programját teljes egészében magáévá teszi és elfogadja.

A KMP célkitűzéseit röplapjaiból ismerték meg a munkás és paraszttömegek:

„Mit várhatunk a proletárdiktatúrától?

1. Megszünteti elsősorbán a kiváltságokat. A munka gyümölcseit azok ölébe hul- lajtja, akik verejtékkel dolgoznak, alkotnak, teremtenek. A születési előjogokat megszünteti, mert hiszen minden ember egyforma és a bölcső nem adhat senkinek kiváltságot az embertársak elnyomására, kizsákmányolására,

2. Megteremti a népfelséget, amely a dolgozóknak adja kezébe az ország kormányzását.

3. összetöri, megsemmisíti a kizsákmányolás lehetőségét.

4. A proletárdiktatúra megszünteti a magántulajdont. A magántulajdon tette lehetővé, hogy egyesek folyton gyarapíthatták a vagyonukat, míg a dolgozó milliók a legnagyobb nyomorban tengődtek. Ha minden köztulajdonban lesz, akkor a gyáros nem

zsákmányolhatja ki a munkásokat éhbérek fizetésével, a háziúr nem nyúzhatja le a proletárok bőrét és a földbirtokos nem hajthatja 80 kraj- cáros napszámban a földművesszegények millióit.

5. A proletárdiktatúra megteremti a dolgozó milliók egyesülési és gyülekezési szabadságát.

6. A proletárdiktatúra ösz- szetöri a burzsoázia bürokráciáját .

7. Elsöpri az osztálybíráskodást. Dolgozó emberek ügyében csak dolgozó emberek dönthetnek.

8. Megszünteti a diktatúra az uzsorát is. A különböző csalók és lánckereskedök rablóhadjáratát lehetetlenné teszi, mert megszervezi a termelés és fogyasztás közösségét.

9. A proletárdiktatúita ösz- szetöri a burzsoá társadalmi rend minden maradványát és ezzel megszünteti egy újabb háború lehetőségét

10. A proletárdiktatúra minden hatalmat és jogot a nép kezébe ad.

Aki nem dolgozik, az ne is egyék!

Ezen az alaptörvényen építi fel a proletárdiktatúra a dolgozók társadalmát *

!»»•*••*■«■■» ■»wiiwufwi««wiwwn■

A tsz-ek fejíesztéséért

A vókányi községi végrehajtó bizottság a napokban ülést tartott és az ülésein határozatot fogadtak el, hogy fejlesztik a község két termelőszövetkezetét. A határozatban javasolták a termelő- szövetkezetek elnökeinek és a községi tanács elnökének, hogy a legközelebbi végrehajtó hizottsági ülésre — március 27-re — dolgozzák ltí a termelőszövetkezet mező- gazdasági módosító tervét.

Javaslataikban szerepel a

pillangósok vetésterületeinek növelése, az állatállomány fejlesztése úgy, hogy minden 100 holdra 22 számosállat jusson. Ezenkívül mintaparcellákat létesítenek, ahol a műtrágya és vegyszeres gyomirtás használatát mutatják be. Ugyanis tavaly több termelőszövetkezeti tag kifogásolta, hogy a vegyszeres gyomirtás nem jó. Ezenkívül a heterózia kukorica termesztésének bevezetését is javasolják.

A termelőszövetkezetek foglalkoznak azzal a tervvel iß.

hogy a falu határában húzódó malom-paták vizét öntözéses kertészethez használják fel; A kertészetben, főleg zöldség- termeléssel foglalkoznak majd.

Az Üj Élet termelőszövetkezet idén nagyobb terüTéten kíván dohányt termeszteni, ugvanis a vókányi határ igen alkalmas dohánytermesztésre én az egyéniek tavaly mintegy 800 erer forint hamonra tettek szert csak dohányból.

A Magyar Tanácsköztársaság a pécsi sajtó tükrében

A Magyar Tanácsköztársaság idején Pécs városa ée Baranya egy része idegen megszállás alatt volt. Ez azonban nern akadályozta meg ast, hagy a legfontosabb magyarországi eseményekről, a demarkációs vonalon innen is értesüljenek; A helyi sajtó mindent elkövetett, hogy tájékozódjék és tájékoztasson; Azon viszont, hogy a Pécsett erősen túlsúlyban lévő jobb- és szélsőjobboldali sajtó letért a tárgyilagos hírszolgálat útjáról és visszataszító, azóta régen megcáfolt torzképeket vetített a Magyar Tanácsköztársaságról a pécsi köztudatba, ma már nincs, aki megütközzék. Ezzel csők osztály- és pártérdeket szolgált, és — a régi osztályok uralmának korhadt épületét támogatta.

Eszközeiben nem volt válogatós. A becsületsértő Jelzőktől elkezdve, a vezető személyiségek legotrombább megrágal- m ázásán keresztül a történelem meghamisításáig minden jó volt arra, hogy a tanácsköztársaságot a legellenszenvesebb színben tüntesse fel és Pécs közvéleményét a proletárdiktatúra ellen hangolja.

A pécsi és baranyai munkásmozgalom harcos szerve, a proletariátus lapja, a „Munkás" felvette a harcot a Jobboldali sajtókalandorokkal és bátram állást foglalt a magyar proletárdiktatúra mellett. A ..keresztény” és „nemzeti" Jelszavakkal felelőtlenül dobálőd- »é jobixf!tiniről megírta, hogy

„keresztény és magyar nemzeti alapon kergettétek bele az országot öt év előtt a véres világháborúba, ts országrontó .hazaffv-akf. Keresztény és nemzeti alapon küldi étek a magyar nép százezreit gyilkos csatákba . ■. j olyan érdekekért, amihez a népnek semmi köze sem volt. Keresztény és nemzeti alapon vesztettétek el a háborút.a Az évszázados elnyomás .. -. megtorlásáért lihegő népharag... a diktatúra módszeréhez «púit". (1919. 64. sz.)

Az imperialista hatalmak titkos szándékairól is lerántotta a leplet: „Az országot a szomszédos államok diktatúrájának akarták kiszolgáltatni, bennünket teljesen idegen igába hajtani is országunkat a felszabadult orosz testvérünk ellen imperialista hadjárat felvonulási területévé akarták tenni. Mi más lehetett volna a magyar proletárság válasza erre a gálád merényletre, mint az a bátor és Öntudatos lépés, melyet megtett azzal, hogy ráiéneit a bolsevizmus útjára, szövetséget kötött az orosz szovjet köztársasággal és megcsinálta a maga proletárdiktatúráját.’*— (1919. mámc. 29.)

A „nyugati" kultúra őrve alatt elkövetett politikai szélhámoskodások szerzőit sem kímélte: „A nyugati kultúra és szabadság nem tart már rabságában minket, mert átszáguldoztunk azokon mérföld«* ugrással és ifjú erőtől, fiatalos dacosságtól duzzadó iramodás- sat kelet felé kanyarodott utunk, ahonnan új hanfogfatás

példaadását sugározta félénké

felkelő nap vörös arculata’'. — (1919. ináre. 29.)

Nem utolsó helyen a „Munkás” érdeme, hogy Pécs és Baranya haladó körei felismerték a magyar proletárdiktatúra igazi arculatát és a körülmények adta lehetőségek szerint támogatták a Magyar Tanácsköztársaságot.

A tehetetlen dühtől tajtékzó

és ádáz gyűlölettől elvakitott ellenzéki sajtó kíméletlen harcot indított az „ázsiai szocializmus” (Pécsi Est, 1919. dec. IS.) és a „rubeltól zsíros eszmék” (uo. dec. 14.) ellen. — Szünet nélkül támadta a magyar tanácshaitailmat.

Egyik rögeszméje az orosz rubel volt:

„Ha Károlyi Mihály át nem játssza a hatalmat Kun Bélának — írta az idézett lap 1919. dec. 14-én —, hiába dolgozik az orosz rubel, Magyarországon nem lett volna kommunizmus‘*. Módszereihez tartozott a proletárdiktatúra vezető embereit szennyes anyagiassággal vádolná. Ez a szellem sugallta a „nunántúl”-T)Bk (1919. aug. 29.) az alábbi kirohanást: „A munka és a munkás volt az, amelynek értékére és erejére a szocializmus jövőjét építette.. i A türelmetlenség korhadt fákból és omló vályogból hordta össze a szocializmus diadalának ingadozó épületét, hogy mielőbb parádésan lakhassák azok, akik a szocializmusból nem a munkát, hanem a nagyhangú lármát és mindazt vették ki, ami egyéni jólétüket és érvénye sülé süket szolgálta*'.

Szerintük a tanácsköztársaság vezetőit hatalomvágy fűtötte: „A hatalmat akarták. Csak ezt, — írta a Pécsi Est 1919. május 19-én — ők nem állnak a területi integritás elvén, csak azt akarják, hogy azon a földsávon, amely megmaradna, melegágyat vessenek eszméiknek. Innen akar- nák széjjelrobbantani az egész világot.’*

Ezek után nem lep meg senkit, hogy a tanácsköztársaság ellenségeit .nemzeti hősöknek kijáró babérkoszorúval“ illetik. Példa erre a közismert frankhamásító Zadravecz István, akkoriban ferences házfőnök Szegeden, kinek „hősiességéről“ az alábbi részleteket közük: A szegedi direktórium elé rendelt és onnan bántetlanwl elbocsátott Zadravecz „A 11 ómi mise előtt a szószékről kihirdeti, hogy délután beszédet tart, amelyben el fogja mondani, hogy mit végzett a kommunistákkal. Délután zsúfolásig megtelt a templom, sőt a tér is. A prédikáció előtt egy székely megy a páterhez: — Főúr, csak bátran! Harminc emberemet elosztottam a. templomban, ha valaki meg mer mukl<anni, ott helyben megfojtjuk! S a pater letárgyalja a kommunizmust .. .** (Pécsi Est, 1919. május 14.)

Szeged ekkoriban a tanácsköztársaság ellenségeinek a Mekkája. A péori ellenzéki sajtó is Szegedről várja a felszabadítót. A szegedi népuralomról elég enyhe képet fest: ..Mikor a szovjet kormány (vagyis a tanácsköztársaság)

átvette az ország kormányzását, Szegeden is munkásdirektórium váltotta fel a városi elöljáróságot. Nem lehet azonban mondani, hogy oly zsarnoki módon uralkodott volna, mint másutt. A szegedi nép, különösen a polgárság ellenállása minden ilyen törekvésnek gátat vetett. A magántulajdonhoz nem mertek hozzányúlni és az egyes üzemek lefoglalásánál nem jutottak tovább a leltározásnál...“ (Pécsi Est, 1919. májú. 10.)

Az egyik lap, a „Pécsi Est" külön tudósitót menesztett Szegedre (Pécsi Est, 1919. máj.

13.). Ez írta az alábbiakat is: „Lehet holmi mellékkormánynak nevezni az ottani alakulást, le is kicsinyelni, de mint a polgárság, a jelszavaktól el nem kábított munkásság és főképp a józan magyar nép öntudatra ébredésének nagy dokumentuma feljegyzésre méltó.” (a szegedi ellenkor- mány élén gróf Károlyi Gyulával.) (Pécsi Est, 1919. május 12.)

Egy Szegedi-ól Pécsre jött ellenforradalmár pedig a kő- vetkezőket mondotta az ottani helyzetről: „A szegedi eseményeket..-. a magyarság reakciójának kell mondanom. Mert ami Ewdapesten történik, minden csak nem magyar és nem is olyasvalami, amelytől az általános társadalmi jólétet és békét joggal remélhet- nők. Egyébként a szegedi eseményeket a legdemokratikusabb törekvésnek kell tekintenünk. — A szegedi — ha vcgi tetszik .— ellen forradalom kiindulópontja ú. n. Székely

Nemzeti Tanács t*>fc. Keen tanács nyíltan kimondott célja Erdély felszabadulása és az ország területi épségének védelme volt... Nyílt titok volt, hogy a meg nem szállt magyarországi részek helyzetének konszolidálását 1* céloztuk. Sem a tanács, sem a háta mögött álló ezernyi székely menekült, katona és a hozzájuk csatlakozott szegedi polgárság és munkásság nem volt tagja semmiféle egyéb pácnak vagy szervezetnék. Főképp a kommunizmussal nem rokonszenveztek. — Szerveztük a vasutasokat és a csend- őrséget is.** (Pécsi Est, 1919. május 12.)

A „Dunántúl" azt irta (1919. aug. 12.), hogy „A munkások a maguk tömegében ártatlan áldozatai hangos vezéreik csa faságának. Es az ártatlan munkástömeg egy jelentős részében nem a Marx-féle elmélet, nem is a második és har-v t- dik Intemacionálék elvi alsóján állott, hanem hatása a ■ f az elkábitó szónoklatoknak- Vakon, kritika nélkül követte vezéreit és egész ... tömegében a tarthatatlan és lehetetlen szélsőségek felé tolódott.”

A tények: a munkásság h,v sies ellenállása a fehér te • ror, a Horthy-fasizrrrus eveiben ég a világháború idei«"1 ennek ellenkezőjét bizonyítják. A munkásság, a parajt sás és a társeda’om hahv’ó elemei Ireni-matlanul e’-ön-V- ték útjukból a tánsedriirr ?e’* lődést gátló e’emeket és a szocializmus útját járva építik salát .szabiul hazájukat.

!>r. Mi ni mer liurr