Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

1958. MÁRCIUS 18 NAPLÓ 9 fc üzeműkből jelenik; iwdaUni úiOg. Baranyában Májusban adják át az idei í 0 4 f .................... .................... ■ ■ Má jusban adják át az első lakásokat a nyugati vá­rosrészben és ezév decem­beréig 500 lakást építenek fel. , A lakásokon kívül hat üzletházaí, egy hatvan férő­helyes bölcsődét és két 50 férőhelyes óvodát adnak át rendeltetésének. Folytatják a 16 tantermes iskola építé­sét, melynek átadására 1959- ben kerül sor. Az átadott lakásokon kí­vül még ötszáz lakás építé­sét kezdik meg. Ezeket még a tél beállta előtt tető alá hozzák. * Világoskék és zöld kordbár­sony és mogyoró-, valamint csau-szími düftin-kabátokat készítenek az Állami Áru­ház Konfekció üzemében. A női tavaszi kabátokat az Ál­lami Áruházban hozzák for­galomba. * Bővítik a gázvezetéket a 1 nyugati városrész felé. Eb- 1 ben az évben közel hatszáz 1 új fogyasztót kapcsolnak be 1 a gázhálózatba. Utoljára hagytuk a műsor utolsó jelenetét: Sean O Ca­sey, ír író „Hajnali komédia“ című kis darabját. A darab a hírek szerint Budapesten az Érdeklődéssel vártuk a né- Pál zongoraművész képviselte, pott zongora sem váltott ki jó met—magyar irodalmi estet, Hogy a Händel és a német hatást. egyrészt azért, mert ilyen még koncertdalok, áriák nem síke- nem volt Pécsett, másrészt rültek olyan jól, mint vártuk, azért, mert tudtuk, hogy a annak főként a rossz zongora Neue Zeitung, a Magyarorszá- volt az oka, mert bármilyen ki- gi Német Dolgozók Demokrat!- tűnő művész is Arató Pál, a kus Szövetségének a lapja rear- rozzant zongorából nem tudhat Irodalmi Színpadon nagy si- dezi. A német irodalom rend- finoman csengő hangokat ki- kert arat. Ebbe a műsorba kívül gazdag tárházát termé- csalni. Groh Júlia Weber: A azonban semmiképpen sem 11- szetesen nem lehetett volna bűvös vadász című operájából lett bele. S a diáklányok di- ielsorakoztatni teljes egészé- énekelt áriával megállta a he- cseretere legyen mondva — ben. A műsor összeválogatott- lyét és elevenen csengtek az szép számmal voltak fiatalok ságának csak az volt a célja, operett-dalok is. az előadáson.— nem tapsoltak hogy a klasszikus német köl- Andresz Vilmostól, a Madách az eléggé vaskos mondanivaló­tők. — elsősorban Schiller, Színház tagjától keveseltük jú jelenetnek. Ha a világi’’o- Goethe, Heine — legszebb, leg- Goethe: Erlkönig előadását, A dalom kabarészámaiból áll í- iellemzőbb verseit tolmácsol- költeményben rejlő mélységet, tották volna össze a műsort, tassa s maradandó irodalmi él- a megrázó drámai erőt nem megértjük, hogy ez belekerült, ményt nyújtson. Sajnos, ezt éreztük, nem aggódtunk együtt S ha magyarul szerettek volna nem sikerült megvalósítani. A az apával s nem tudtuk követ- bemutatni valami vidám egy- műsor szétfolyó, összefüggésbe- ni a fiút lázálmában. felvonásost, szívesen vettünk# len volt, az első rész vontatott, A műsorközlő szerepét Vár- volna Karinthy, Stella Ador- Megjutalmazzák a legjobb agy-két kivétellel színtelen, a aljai Magda töltötte be. Be- ján, stb. írásaiból valamit. ' második rész pedig teljesen el- mutatkozásakor elmondta, mi- Hogy miért erre a jelenetre szakadt az elsőtől. lyen nehéz egy irodalmi mű- esett a választás? Van rá Az est legnagyobb művészi sorközlő feladata, — a nehéz magyarázat. Eredetileg a élményét Bulla Elma előadása feladattal nem is tudott meg- „Goethe vizsgázik*’ című jele­A Megyei Mezőgazdasági Válla­lat pécsi keltetője március 1-étől a mai napig összesen 80 000 darab .csirkét juttatott a megye paraszt- _ , , , ,, - .. óságának a íöldművesszövetkezetek ^obiűat. Ennek következtében a útján. A jövő héten Ismét 70—80. vágóhíd^ havonta. mintegy^ 3000 to- ezer naposcsibe kerül ki a gépek­Naposcsibét kapnak a mintaközségek Húsüzem Sellyén A sellyei tanács új húsüzemet lé­tesít. A húsüzem létesítésével a ta­nács biztosítja a község ellátását; sőt még közüzemi ellátásra is jut és így tehermentesíti a pécsi vé­ből és a tervek szerint a hónap vé­géig 190 ezer csibével gyarapítják az állományt. Osztják a cukorrépamagot Megyénk parasztsága eddig ösz- szesen 3900 holdra kötött cukorré­patermelési szerződést a tavalyi 3500 holddal szemben. A siklósi já­rtatok béralap-megtakarítást elérni. tud Hűsítő-italt gyártanak Péesváradon A Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat Péesváradon eddig korszerűtlen, egészségügyi­leg nem megfelelő helyiségben üze­méit. Most a községi tanács új he­rásban, ahol kiváló a talaj cukor- lyiséget biztosított a számára, ahol jelentette. Jan Marek: Egy birkózni. Nem talált kapcsola- netet kívánták bemutatni, de# iparengedéllyel rendelkező kisipa- gyümölcsből főznek pálinkát, répa-termesztésre, 560 holdra szer­ződtek a parasztok. Most folyik a eukorrépamag-osztás, mert közele­dik .Tózsef-nap, a vetés legkedve­zőbb ideje. Baranyában összesen 640 mázsa cukorrépa-magot oszta­nak szét. kisiparosokat Április 4-én a KIOSZ országos vezetősége a „szakma kiváló kis­iparosa” címmel jutalmazza meg megyénk legjobb kisiparosait. — Ezenkívül kitüntetik az 50 éve korszerű gépekkel kezdik meg szikvizgyártás mellett édes ital ké­szítését is. Az új, korszerű üzem nagyobb kapacitással is rendelke­zik. Szilvapálinka készül Szigetváron A Szigetvári Szeszfőzde üzemé­ben a Szeszipari Vállalat befejezte a gazda-főzéseket és áttért a kon­zervgyár által folyamatosan ren­delkezésére bocsátott konzervgyári melléktermékek feldolgozására. — Jelenleg kékszilváből és vegyes rosokat. Megyénkben összesen ilyen kisiparos kap oklevelet 16 és Mozi Sza bolcsfa1 uban Pénteken este megnyílt Uj vezetőséget választott a XTIT műszaki szakosztálya Március 13-4n csütörtökön a TTIT műszaki szakosztálya meg­anya beszél című novelláját tot a közönséggel, bár előadó- a művészek közül, akik szere­mond-ta el utolérhetetlen meg- művészetét Fritz Müller: A peltek volna, többen megbe-# érmet.’ jelenítő erővel, mély átérzés- sorrend című novellájácal tegedtek. A közönség azonban^ sei. A háború borzalmainak megcsillogtatta. A szokásos abból ítél, amit lát. Többtízezer könyv készül el {szele suhant végig a Pannónia viccek nem hiányoztak, de a Dicséretes a Neue Zeitungf negyedévenként Nyomdában. A többnyire budapesti rendelik. Az Akadémia __________ . ______,___, ____ , _____________ _________________ ad ónak egy nagyobb léleg- # monológját, amikor megtudja, Schiller, Heine életéből. is ellátogatnak — a nagy né- f zetű tudományos művet; a ('hogy mégis halálra ítélik. Szólná kell még a Pannónia met költőket, írókat. Vélemé- {ték. „Levéltári Közleményeket*’, # Brachfeld Siegfried a tőle színháztermének díszletéről is. Magvető rendelésére pedig 11 megszokott kedvességgel adta A gyűrött, foltos kék drapéria­Komlós Aladár: „Néró és a <* ?lő Goethe néhány versét né- szerűség csúnya volt, a füg­VIT/a", valamint Gerő Já-l'metül, s a második részben göny alján a nehezékként rá­nos: „Szerencse nélkül“ cí- {humoros kis történeteit ma- erősített harapófogó és kala- ^„oul cf-, . „„„„„ .. . ,, —.——0*... ......— . mű munkait késziták. A ^gyárul Páes P^dig kiábrándít. A szin- irrodalmi o^zekötőszőveggel.JI^ItU^'melyhez^^r "mosí konwck meg ebben a ne- f A zenet, a muzsikát Groh pad kozevere alhtott ujjlenyo- . \és vágott baromfival. a- m .... v— gyedévben megjelennek. f Júlia, operaénekesnő és Arató matokkal bőven tarkított ko- komolyabb. Vidámabb versei- # ... # bői, részleteket a Faust-bó1 (' ' mezőgazdasági kiállításra W, „# készül a Pécsi járás nyűnk szerint azonban keve- . . ,, . .___ ■’ . , ('Másfél vagon tojás Pécsnek sebb több lett volna. Szive-# ,, , ,, , , , A Kaposvári Baromfifeldolgozó sebben hallgattunk volna Vé- vállalat pécsi kerendeltségére szom gig például egy Goethe este* baton 250 láda tojás érkezett, mely­'stb. Egységesebb lett volna s i műsor és tartalmasabb. P. E. DrávaUeresztúr' népünnepé'y A Vas megyei szentpéterfa’ j főmérnök és Szoyka Pál épftész fö- mérnök. Titkár: Majsai József, társtitkárok: Héda Sándor, Vékány Henriit és Ormos Zoltán mérnö* kök. Húsvéti vásár Komlón Húsvét előtti napokban az fiszak­Baranya megyei Népbolt Vállalat gyűjtik az árut. Az 56. sz. Komlói Népbolt-ban pedig külön játékvá­sár lesz ezekben a napokban. . A Pécsi Járási Tanács mezögaz- (1 dasági osztálya megkezdte az elS- # készületeket az őszi országos me­zőgazdasági kiállításra. A közeljö­vőben felkeresik azokat a kiváló lepülésén napköziotthonnal egybe­Napközis kultúrotthon Mohács város tanácsának végre­hajtó bizottsága tervbevette, hogy a román nemzetiségű lakosság te­állattenyésztő gazdákat, többek kö­zött Nyári Gézát Birjánban, Kele­men Sándort Keszüben és érdek­lődnek állatállományuk iránt. A kiválasztott gazdák először a me­gyei kiállításon vesznek részt. kapcsolt kultúrházat létesít ez év­ben. Ezt a lakosság társadalmi munkával kívánja megvalósítani. A lakosság társadalmi munkáját a tanács 10 »00 forinttal támogatja majd. Kevesebb takarmánnyal is jól fejlődnek \ a borjak a Szentegáti Kísérleti Gazdaságban — Hogyan lehet legolcsób- nából a szokásos mennyiség borjak 280 kilósak, a fele-11 ban szarvasmarhát hizlalni? háromnegyed részét, abrakból annyi értéltes takarmánnyal, i Ezt kutatják egy év óta a hatvan százalékát adják. A etetett állatok súlya pedig 11 Szentegáti Kísérleti Gazda- másik csoporttal szénát egy- 220 kilogramm. A legeltetés (i Ságban. általán nem etetnek, abrakból idején valószínűleg ez a súly-('’'orvát kivitúrcsoport Dráva­A kísérletbe állított borjak pedig a rendes mennyiségnek különbség még csökken. ('keresztúron fejezte be Bwa­— szopós korukban — a ren- mindössze negyven százalékát Ugyanakkor a kísérleti álla-i'nya megyei turnéját. A küz­dés tejmennyiségnek csak fe- kapják. Viszont silótakar- tok igen élénkek, jóétvágyúak i • 'égi kujtúrház zsúfolásig meg­lét kapták. A teljes tej pótlá- mányt, amely olcsó és nagy és egészségesek. Remény van ('telt és valóban népünnepély Sára antibiotikumot adtak ne- tömegben előállítható, annyit arra, hogy erősen csökkentett ('volt ez, amelyen Ogrnyenovlcs # Tegnap délelőtt több hely- Tanács elnökségét és a követ­kik. Nemrég áttértek a borjak etetnek, amennyi beléjük fér. takarmányadagokkal— tehát ('Milan elvtárs, a Dé'sz'ávok# ről közötlék, hogy a szombati kezőket tudtuk meg: takarmányozására: ugyancsak A kísérlet bíztató eredmé- lényegesen kisebb költséggel ('Országos Szövetségének fótit-#számunkban megjelent hír A Baranya Megyei Tanács csökkentett mértékben. Az nyékét mutat. A rendesen ta- — jó eredményt tudnak el- (1 kára is megjelent és beszé- r nem pontos. Ezért fel- március 13-iki végrehajtó bi­egyik kísérleti csoportnak szó- karmányozott, hasonló korú érni az állattenyésztők. dot mondott. f kerestük a Baranya Megyei zottsági ülésén foglalkozott a fláromszáxexer forint kölcsön a lel vízi s !(özvetltO£l!omás útépítéséhez Javítsuk meg elhanyagolt baranyai legelőinket! E jó legelő az állatte­nyésztés számára nél­külözhetetlen, mert a jószág ott a legtermé­szetszerűbb, üde, fehérjében, vitaminokban és ásványi sók­ban gazdag zöldtakarmányt kap, valamint előnyösen hat a legeltetés azokra az életfolya­matokra, amelyek a növeke­dést és a fejlődést befolyásol­ják. A szabadban legelő állat­nak jobb az étvágya, anyagcse­réje, ellenállóbb a betegségek­kel szemben. A fiatal állat a szabadban való mozgása köz­ben jobban fejlődik, dongásabb lesz a mellkasa, jobban erősö­dik a csontozata, s olcsóbb a felnevelési költsége. Mindezek­ből következik, hogy jó te­nyészállatot csak jó legelőn le­het felnevelni. Ezeken az elő­nyökön kívül egyéb üzemi vo­natkozású jelentősége is van a legelőnek, mert azáltal, hogy a legelő állat maga szedi össze takarmányát, megtakarítjuk a kaszálási, gyűjtési és behor- dási költségeket, ezenkívül még abraktakarmányt is póto­lunk, mert a sarjadzó fű úgy táplál, mint az abrakkeverék, fehérjéje pedig sokkal értéke­sebb. Baranya megyében természe­tes legelőink elhanyagoltait, alig valamit, vagy éppen sem­mit sem tettünk azok termés­fokozása érdekében. Termé­szetesnek tartottuk, hogy ha a szántóföldtől jobb termést akarunk, akkor azt megfele­lően ápolni és trágyázni kell. Viszont azt is természetesnek vettük, hogy a legelő megfele­lő ápolás, gondozás nélkül is terem. Igen, terem, de meny­nyit? Pedig nem mindegy szá­rmánkra, hogy 1 kh._ legelőn hm 1.5 számosállat él-e meg a le­geltetési idény alatt, vagy csak —3 kh-on bír eltengődni 1 szá­mos állat. Baranya megyében több, mint 65.000 kh. legelő van, melynek egy része — saj­nos — nagyon keveset terem s így igen nagyra nőhet az a ta­karmányhiány, amely a lege­lők terméskieséséből szárma­zik. — Az elmúlt években több új legelőt telepítettek az ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és a községi legel- tétési bizottságok. így a Szent- lőrinci Mezőgazdasági Techni­kum Tangazdasága 160 kh-t Szabadszentkirályon 170 kh-t, Diósviszlón 15 kh-t, Rádfalván 15 kh-t, Magyarhertelenden 30 kh-t, Siklóson 10 kh-t telepí­tettek. Ez azonban még mindig nagyon kevés s továbbra is megoldandó feladat marad meglévő természetes legelőink nyári kiszáradásának elkerülé­se, termésének nagyobbá, biz­tosabbá tétele. Hogy legelőink megjavításá­nak lehetőségeit jobban lássuk, meg kell vizsgálnunk azokat a hibákat, amelyeket a legelő- gazdálkodás terén elkövettünk. Egyik fő hiba még a múlt szá­zadból ered, amikor a vasútvo­nalak megépítésével, a folyók szabályozásával a szállítás ol­csóbb és gyorsabb lett. Az ak­kori nagy gazdaságok a külter­jes gazdálkodásról áttértek a spekulatív gazdálkodásra. Meg­kezdődött a gabonafélék és ipari növények nagyobb ará­nyú termesztése. Ehhez a szán­tóföldet a legelők feltöréséből biztosították. Természetesen el­sősorban a jobb talajú, szántó­földnek alkalmas legelőket tör­ték fel, 6 megmaradtak azok, Mnelyek csak legelőnek alkal­masak. E területek talaja nem a legjobb és így már eredetileg sem várhatunk nagy termést tőlük. r * pécsi televíziós közvetítőállo­megépítésével. Szakem­berek elmondották, hogy a özvetftőállomáshoz utat kell 'píteni. A megyei tanács, valamint Komló és Mohács -’árosok tanácsai közösen. ’00 000 forintot ajánlottak fel ölesönként a MTESZ televí­ziós munkarészlegének. A ’égrehajtó bizottság a köl- -s&n visszatérítésének határ­áé jét nem szabta meg. A MTESZ tárgysorsjáfék- :a1 kívánja biztosítani a köl- 'sön visszatérítését. A tárey- torsjáték támogatása érdeke n irden pécsinek, ugyanis a budapesti, televízióval kap­csolatos tárgyalásoknál kide- -ült, hogy az állam csak 1962-re tudna közvetitőá11»- mást építeni városunknak, tgy pedig már idén megkezdheti működését a 0,5 vagy 1 kilo- vattos állomási. többi hibát napjaink­ban követjük el: 1. Agyon terheljük a legelő­inket állatokkal. A legelő ál­latnak naponta mintegy 40 kg. zöldtakarmányra van szüksége. Legelés közben sokat kb. 20 százalékot, eltapos, így hatal­mas mennyiségre megy fel az így kárbament fű. 2. Sok helyen még ma sem szakaszosan legeltetnek, s így nem lehet szó a gyep termésé­nek okszerű felhasználásáról. 3. Nem trágyázunk fektetés­sel, nem kellő gondossággal válasszuk meg a delelő helye­ket. Még ma is sok kút mel­letti delelőhelyet látni, ahol a trágya felhalmozódott és a gyep kikopott. 4. A nyári kánikula idején is rendszeresen kihajtunk a ki­száradt gyepre, s annak talaját még jobban tönkre tesszük. 5. Nem válasszuk meg helye­sen a tavaszi kihajtás időpont­ját, rendszerint korán hajtunk ki, az állatok a nyirkos talaj­ba mélyen betapossák a füvet, rendszertelenül legelnek, sokat pocsékolnak. 6 Nem fásítjuk kellően lege­lőinket, s a szél a gyep talaját könnyen kiszárítja. Baranya megyében legelőink területe nem nagy, a gyep ter­mését meg kell becsülnünk, nem engedhetjük meg, hogy ez a terület kiessen a termelés­ből. Be kell látnunk, hogy a legelő is csak akkor terem, ha okszerűen használjuk, trágyáz­zuk ét ‘ A szakaszos legeltetés és a vele kapcsolatos fektetéses trá­gyázás majdnem mindenütt megvalósítható. Hazai és kül­földi tapasztalatok szerint mintegy 20—30 százalékkal nö­velhető így a gyep termése. Könnyen megvalósítható lenne továbbá a Bács megyében jól bevált „egy szekér trágya”- mozgalom. Ezt a mozgalmat nálunk is be kell vezetni és ki kell szélesíteni. Nem megvaló­síthatatlan, hogy minden lege­lőre járó állat után annak gazdája 1 szekér istállótrágyát vigyen a legelő szélén létesí­tett szarvasba. A gyep a fosz­for és káli tartalmú műtrágyá­kat is meghálálja. Ha ősszel a legeltetési idény befejezése után kh-ként 100—150 kg. mészfoszfátot és kálisót kiszó­runk, valamint a legeltetési idény alatt a felszabaduló sza­kaszokat esetenként 10—50 kg. pétisóval felültrágyázzuk, ha­marosan észre vesszük ezek termésfokozó hatását. Egész évben irtsuk a gyomot! Sok helyütt nagy gondot okoz az iglice, iringó, ördögszekér, szerbtövis irtása. Az egyéves gyomokat virág­zás előtt kaszáljuk le, az évelő gyomokat, pedig állandó gyen­gítéssel tudjuk puszítani. Igen eredményes lehet a gyomfer- tőzöttség leküzdésében a vegy­szeres gyomirtás is. Ha legelőinken vízállások lennének, a vizet le kell ve­zetni, a csatornákat, az árkok eliszapolódott részét, a vízle­vezetőket ki kell tisztítani. Hozzuk rendbe a kutakat, ka- rámolcat, delelőhelyeket is! A kora tavaszi hőmérsékletű ingadozások következtében sok a felfagyás. Ezért ajánlatos a hengerezés minél nehezebb hengerrel. A vakontúrásokat, és egyéb felvágott területet há­tára fektetett nehéz fogassal munkáljuk el. Készítsük elő állatainkat a kihajtásra. A tél folyamán megnőtt a körmük, a körmözést a kihajtás előtt pár héttel végezzük el, hogy az állat ne frissen körmözve ke­rüljön ki a legelőre., Tavasszal ne hajtsunk ki ko­rán a gyepre! Az alig sarjadzó'i fű kevés tápanyagot ad, viszont” a korai legeltetéssel további fejlődésüket megakadályozzuk, vagy egészen tönkre tehetjük. Az agyon legeltetett gyep ki-(i merül, kiritkul, csökken a tér-' mése. A legeltetési idény meg­kezdésének ideje akkor érke­zett el, amikor a talaj már kellően megszikkadt, a legelő állat lába után nem marad a <1 gyepen bemélyedő nyom. gyep növényzete pedig kellően bokrosodott, s közvetlenül a szárbaindulás előtt áll. é Oktassuk ki pásztorainkat af legelő helyes gondozásá-a, f szereljük fel a szükséges szer-{ számokkal, s tegyük kötelessé-' gükké a delelőhelyeken össze-' gyűlt tárgya szétteregetését és'' a gyomok irtását. m egélőink elhanyagolt-^ ságát következetes f _____ szervezési és ápolási# munkával, az állattar-# tó gazdák közreműködésével f tudjuk megszüntetni, hogy legelőgazdálkodásban a belter-^ jes mezőgazdaság megvalósítá-» sához szükséges szintet — mi-J előbb elérje Baranya megye is. J Molnár Attila# gazd. tanár t Gyerme’bénu’ós ©I eni védőo'tás Pécs megyei Jogú város Köz­egészségügyi és Járványügyi Állo­mása közli a szülőkkel, hogy a folyó évi február hónapban gyer­mekbénulás elleni első védőoltás­ban részesült gyermekek részére a második oltást március 19—22-e között tartja a falragaszokon már közölt oltóhelyeken és ugyanabban az Időpontban. Ugyanezen időben első oltásban részesülnek az 1957. március 1— augusztus 31. között született cse­csemők Is. akiknek második oltá­sa négy hét múlva esedékes. Az iskolások védőoltása mint ko­rábban, most Is az iskolákban tör­ténik. A városi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás kéri a szülő­ket, hogy a védőoltást minél na­gyobb számban vegyék Igénybe gyermekeik részére, hogy a gyer­mekbénulás Járványos elterjedését megakadályozhassuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents