Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958 MÁRCIUS 15 1848 emléke Talpra magyar, kokárda a gomblyukban, Petőfi he­gyes kecskeszakállal ékesített arcképe, Kossuth körszakál- la és tollas kalpagja — körülbelül ennyit hagyott meg a magyar burzsoázia az 184S-as szabadságharc és polgári forradalom emlékéből. Pedig ez a forradalom az ő forra­dalmuk lett volna. A magyar burzsoázia forradalma a feudalizmus ellen. De hát mit várhatunk attól a burzsoá­ziától, amely már „saját” forradalma idején sem volt for­radalmi? A polgárságé lett volna ez a forradalom, de a nép, a városok és falvak egyszerű dolgozó népe küzdötte ki és harcolta végig. Mint minden forradalmat. S a forra­dalom és szabadságharc elbukását is az egyszerű dolgozó nép sínylette meg évtizedekig. Mint minden bukást. Ezért maradt 1945-ig az egész forradalomból mind­össze néhány ártalmatlan jelkép, néhány, mindig jól „el­süthető” hazafias jelszó, ezért vált a Talpra magyar is az elnyomatás elleni harci riadóból kezdő szavalok kedvenc műsorszámává. De ezért válhatott március 15. 1945. után igazi ünnepi évfordulóvá. Azért, mert 1945. után már valóban a nép kezdte ünnepelni a maga ünnepeit. Ünneppé vált a fa­siszta elnyomatás alóli felszabadulásunk napja, ünneppé vált az addig csendőrszuronyokkal koszorúzott május 1., s valtjdi ünnepi évfordulóvá lett március 15. is. Hiszen, ha a polgárság forradalma lett volna is, mégiscsak forra­dalom volt. Forradalom, amely szétzúzza a régit és valami újat teremt, ami jobb a réginél. A burzsoázia tönkresilányította 1848-att, a felszabadult magyar nép pedig megkereste és megtalálta annak forra­dalmi lényegét. Mégsem március 15-én üljük legnagyobb nemzeti ünnepünket. Ezt csak az tarthatja furcsának, aki nem ismeri a történelmet. Mert ha a dolgozó nép meg- ünnepli azt a forradalmat is, amely csak félig volt övé, amelynek csak küzdelmeiből részesült, de gyümölcseit már nem élvezhette volna, mennyivel inkább ünnepelheti azt a forradalmat, amely minden oldalról nézve, minde­nestül a sajátja volt! Ilyen igazi, a dolgozó népért meghar­colt forradalom pedig már kettő is »olt az 1848. óta eltelt évszázad alatt. Az első 1919-ben, amikor a magyar mun­kásosztály az oroszországi szocialista forradalom után má­sodiknak vívta ki a proletárdiktatúrát és valósította meg a tanácsköztársaságot. A második éppen száz esztendővel 1848. után, 1948—49-ben, amikor véglegesen eldőlt, hogy a felszabadult országban ezután visszavonhatatlanul a munkásosztályé a hatalom és a munkásosztály a hatalom birtokában hozzálátott a szocializmus megvalósításához. Az 1848-as polgári forradalom egy mérföldkő volt a for­radalmak útján, de nem végcél. A dolgozó nép számára végső cél csak az a forradalom lehetett, amely a dolgozó osztályokat megszabadítja minden kizsákmányolástól, a szocialista forradalom. Az pedig csak természetes, hogy a végső cél mindig fontosabb és jelentősebb, mint a közbe­eső mérföldkövek. Kell erről beszélnünk, mert 1958. októberének egyik legalattomosabb hazugsága éppen az volt, hogy csak az 1848-ast ismerte el forradalomnak. Ködös őszön akartak tavaszt játszani. Ez nemcsak azt jelenti, hogy októberben szedték elő sajátjukként a márciusi jelszavakat, hanem ennél többet. 1848-ban még a kapitalista rendszer tavaszá­ról beszélhettünk. Előtte állt a nyár, a virágzás korszaka és éppen azért, hogy virágozhassák, kellett szétzúzni a feudalizmus társadalmi rendjét. De hova lett már ez a nyár, ez a virágzás 1956-ra? A kapitalizmus már világ­szerte késő őszét éli, hervadását is képtelen eltagadni, túlélte magát, pusztulnia kell, hogy átengedje helyét az újabb, fejlettebb rendnek, a szocializmusnak. Es ebben az őszben akarta megjátszani a magyar ellenforradalom 1848. tavaszát. Polgári forradalmat játszott két szocialista for­radalom után. Aljas és veszélyes játék volt ez; a Kossuth- címer mögül imperialista szuronyok kandikáltak elő, a liemzetiszin masnik a fehérterror ' dróthurkait takarták. Meggyalázták 1848-ból azt, amit mi ünnepiünk: a forra­dalmat, de a meggyalázott forradalom jelképeivel nem átallották felcicomázni azt, amit legyőztünk és elvetet­tünk: a kapitalizmust. 1848. emléke a mienk. Ami 1848-ban haladó volt, azt mi örököltük. De annál sokkal többet tettünk hozzá. Van okunk és jogunk ünnepelni március 15-ét és azt ünnepelni március 15-én, amit mi ünnepelni méltónak tartunk: a magyar népnek a feudalizmus elleni forradalmát és a Habsburg elnyomás elleni szabadságharcát. Van okunk és jogunk hivatkozni Petőfire — nem a kezdő szaválók pré­dájává silányított, hanem a forradalmár Petőfire és Kos­suthra — nem lengő körszakálláért és tollas kalpaqjáért, hanem a nép mozgalmait megértő igazi vezető mivoltáért. Ami 1848-ban csak ködös elképzelés volt a legokosabb, a legtisztábban látó emberek agyában is, azt mi valósít­juk ma meg. De száznál több év távlatából is tiszteljük azokat, akik megpróbálták tisztán látni a jövőt és segí­tették ezzel a mi győzelmünket. Akik ma kokárdával ün­nepelnek, ünnepeljenek. De a kokárda erre emlékeztesse őket. KIÁLLÍTÁS a KISZ egyéves munkájáról Vasárnap délelőtt 10 órakor a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában kiállítás nyílik, amelynek keretében bemutat­ják a Baranya megyei KISZ Mm munkáját. Ugyanak­A lottó tt. heti nyerőszámai A lottó 11. játékhetének sor­solását Salgótarjában. a Jó­zsef Attila városi művelődési ház nagytermében tartották meg. E héten a fogadók több mint 3 900 000 szelvényt vásá­roltak, így egy-egy nyeröosz- tályra csaknem másfélmillió forint jut. A szokásos előké­születek után a következő szá­mokat húzták ki: 23, 44, 51, 71, 82. Ünnepélyesen kiosztották az 1958. évi Kossuth-díjakat Pénteken délelőtt az Ország­ház kupolacsarnokában adták művészeti és gazdasági életünk területén kiemelkedőt alkottak át az 1958. évi Kossuth-díja- és tevékenységükkel segítették kát. Az ünnepségen megjelent dr. Münnich Ferenc, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fock Jenő és Kállai Gyula, az MSZMP a szocializmus építését orszá­gunkban. — Az idei Kossuth-díj kiosz­tása különbözik az előbbiektől, főleg az ellenforradalom előtt adott hasonló kitüntetésektől Központi Bizottságának titká- abban, hogy a kitüntetettek rai, Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke — az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Nagy Dániel, az Elnöki Ta névsorát nagyobb minőségi követelmények alapján hatá­rozta meg a Kossuth-díj bi­zottság és erősítette meg a kor­— A kitüntetetteket ösztön nözze további munkára, alko­tásra a kormány és dolgozó népünk megbecsülése, közér­dekű, hasznos tevékenységre, az ország, a dolgozó nép, a magyar szocialista építés hasz­nára és javára — mondotta dr. Münnich Ferenc. Ezután Kónya Albert, a tu­dományos és felsőoktatási ta­nács titkára ismertette a kor­mány határozatát az 1958. évi Kossuth-díjak odaítélésé­nács elnökhelyettese, Nagy Jó- mány. Erre szükség volt azért ről, s dir. Münnich Ferenc át- ---> ■ — --- * is, hogy emeljük a Kossuth- nyújtotta a díjakat. díj jelentőségét, tekintélyét és hogy valóban olyanok kapják J. meg, akik a köz számára érté­keset alkottak. Éppen ennek A kormány a tudományok, az elvnek alapján nem minden találmányok, újítások, a ter- területről választottunk ki je- melőmunka módszerének alap- löZteket a kitüntetésre. Ez azon- vető tökéletesítése terén elért ban nem jelenti azt, hogy más eredményeikért területeken nem végeztek zsefné könnyűipari miniszter, Benke Valéria, művelődés- ügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára, továbbá a politi­kai és kulturális élet számos más vezető személyisége. A Kossuth-díjakat dr. Mün­nich Ferenc, a Minisztertanács elnöke nyújtotta át. — Népköztársaságunk kor­mánya tizenegyedik alkalom­mal osztja ki a Kossuth-díja­hásznos, értékes alkotó mun­kát, de kiemelkedő eredményt ott nem tudtunk megállapíta­ni. Reméljük, hogy a legköze­kat, a kormány elismerésének lebbi Kossuth-díj kiosztásakor ezt a magas megnyilvánulását azoknak, akik tudományos, ■már ezeken a területeken is találhatunk ilyeneket. Megyei szakszervezeti aktívaülés a Doktor Sándor Művelődési Házban Kínai és magyar nemzeti színű zászló dí­szítette a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza nagytermét, ahol pénteken délután 3 órakor megyei szakszerve­zeti aktívaülést tartott a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége. Mintegy nyolc- száz szervezett dolgozó vett részt a lelkes han­gulatú aktívaülésen, amelynek elnökségében helyet foglalt többek között Lm Csan-sen élv­társ, az összkínai szakszervezeti szövetség el­nökhelyettese, Laki István elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Varga György elvtár«, a Szakszerve­zetek Országot Tanácsának titkára. Bogár József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöke, Györkő Antal elvtárs, Pécs megyei jogú város tanácsának vb-elnöke, Biró Sándor élvtárs, a KPVDSZ elnöke, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet számos képviselője. A megyei szakszervezeti aktívaülést Bogár József elvtárs, az SZMT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd Varga György élvtárs, a SZOT titkára részletesen is­mertette a szakszervezetek XIX. kongresszu­sának határozataiból adódó további feladato­kat. Varga György elvtárs beszéde — A szakszervezetek XIX. déseiben: az atomfegyverek mert az üzemi lopások igen el­kongresszusának belpolitikai betiltása, a tárgyalások politi- jelentősége — mondotta — ab- kája és a kormányfők értekez- ban rejlik, hogy egységesen hi- létének megtartása mellett. A szakszervezetek XIX. kongresszusa abból az elvből indult ki, hogy az osztályharc jelenleg három területen fo­lyik: politikai, gazdasági és ideológiai vonalon. És ebből adódnak a szakszervezetek leg­fontosabb feladatai. tét tett a munkás-paraszt hata- om, az MSZMP és a kormány politikája mellett, a történelmi helyzet figyelembevételével meghatározta a szakszerveze­tek helyét és szerepét a szo­cializmus építésében, utat mu­tatott a dolgozó tömegek élet- és munkakörülményeinek ja­vítására, az életszínvonal meg­tartására, illetve az életszínvo­nal emelésének feltételeire. A kongresszus külpolitikai, illet­ve nemzetközi jelentősége pe­dig az volt, hogy hitet tett a nemzetközi proletárszolidari­tás, a munkásosztály nemzet- Ehhez azonban szükség van közi egysége, a szakszervezeti az önköltség csökkentésére is világszövetség mellett. — A és arra, hogy kíméletlen hsr- kongresszus állást foglalt ama cot folytassunk az üzemi lopá- legfontosabb nemzetközi kér- sok ellen annál is inkább, szaporodtak. Körülbelül 140 millió forintra tehető az a kár. amit az üzemi tolvajok okoztak népgazdaságunknak az ügyész­ség kimutatása, Illetve felderí tése szerint, (Folytatás a 2. oldalon) a Kossuth-díj I. fokozatával és a velejáró 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki Erdős Pált, aa MTA le­velező tagját, a számelmélet, a függvénytan, a halmazelmélet és a valószínűségszámítás te­rén elért eredményeiért, dr. Straub F. Bruno, akadémikust, egyetemi tanárt, (Folytatás a 4. oldalon) 1 esle árulják Sülön az úf filmszínházai Siklóson, a régi ipartestületi épületet alakíttatta, illetve va- rázsolitatta újjá a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat. — A piactérnél lévő elavult, régi mozihelyisóg helyett szombat­tól kezdve korszerű, a pécsi mozikkal egyenrangú helyiség­ben gyönyörködhetnek a sikló­siak a filmekben. Az új mozi átalakítási költsége 1 millió fo­rint volt. A terem akusztikája kitűnő és kitűnő a vetítés is, amely a legkorszerűbb, két Audio normáigéppel történik a jól felszerelt gépházból. A mo­zi 346 férőhelye«.­Szombaton este 8 érakor tartják az új mozi avatási ün­nepségét; ez alkalommal az or­szágos bemutató megelőzésével az „Égi madár“ című, Móricz- novellából készült új magyar filmet vetítik. A feladatok között első he­lyen szerepel az 1958-as évi terv teljesítése, a termelé­kenység növelése, mert ez az alapja az életszínvonal meg­tartásának, Illetve további fokozatos emelésének. Az ifjúság megkoszorúzza Kossuth és Petőfi szobrát Az 1848-as nemzeti szabad­ságharc és forradalom 11«. évfordulója alkalmából, ma március 15-én délelőtt 10 óra­kor a Hazafias Népfront és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség megkoszorúzza Kossuth Töfá mini ezec pécsi b üdül az idén Az elmúlt években már meg­szokottá vált, hogy a tavaszi és nyári költségvetésekbe egy­re több család az „üdülés” szót is beírja. Van aki a Balaton mellett, van aki a hegyekben szeretné eltölteni a pihenésre szánt napokat. Nem csoda, hogy már most a közelgő ta­vasz láttán egyre többen ér­deklődnek az illetékes szak- szervezeti szerveknél, hogy lesz-e elég beutaló, teljesül­het-e a vágyuk. A Pécsi Szénbányászati dós emberek örömére 80 csa­ládtag is részt vehet az üdül­tetési akcióban. Ezen kívül 75 pécsi bányász szanatóriumi beutalóval utazik majd Hé­vízre, Balatonfüredre, Párádra s részesül majd megfelelő gyógykezelésben. De nemcsak a bányászokra és feleségükre, hanem a jövő nemzedékre, a gyerekekre ía gondoltak. Jelenleg tíz iskolás fiú már Tóalmáson üdül s eb­ben az évben még 90 fiú és 60 lány utazik el a pécsi tröszt gyermeküdülőjébe. A szak- szervezet központja ezen kívül kor bemutatják a Doktor Sán­dor Művelődési Ház szakkö­reinek munkáját is. A kiállí­tást Kiss Dezső elvtárs, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség megyei titkára nyitja meg, Tröszt bányászai és munkásai az iskolaidő alatt havonta íTz Wá~ gyermek üdültetését biztosítja. Nem lenne teljes a kép, ha megfeledkeznénk azokról a bá­nyászokról, akik nem a Bala­ton mellett, hanem itt Bara­nyában Sikondán és Harkány­ban igyekeznek majd felüdül­ni, megszabadulni fájdalmaik­tól, betegségüktől. A sikondai éjszakai gyógyszanatóriumban ebben az esztendőben 360 pé­csi bányász tölt el egy-egy hó­napot s Harkányban 14—14 pécsi bányász két-két hetet. Az üdülésre, gyógyulásra váró bányászok többsége — sajnos — csak a júniust és jú­közül is sokan szeretnék igénybe venni az ország kü­lönböző tájain lévő üdülőket és sokan arra is szeretnének választ kapni, hogy az idén már együtt üdülhetnek-e a családtagjaikkal. A Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsá­gán elmondották, hogy ebben az esztendőben 400 pécsi bd- nyász utazhat el Hévízre, Sió­fokra, Balatonfüredre, Bala- tonlellére, Hajdúszoboszlóra, Galyatetőre, Lillafüredre, hogy kipihenje egy egész esztendő fáradalmait. Az idén a csalá­liust tartja pihenésre alkalmas hónapnak. Pedig nem így van. Pihenni az év bármelyik sza­kában lehet, márciusban épp­úgy, mint szeptemberben. A pécsi tröszt szakszervezeti szer­vei éppen ezért kérik is a bá­nyászokat, hogy lehetőleg ne mindenki a három nyári hó­napra kérjen beutalót, mert ebben az esetben nem tudják az igényeket kielégíteni. Per­sze, amit lehet megtesznek, hogy mindenki a neki legjob­ban megfelelő időpontban tölt- hesse el pihenésre szánt nap­jait, sőt az idén már úgy szer­vezték meg a gyermeküdülte­tést, hogy annak időpontja egy nap eltéréssel egybe esik a fel­nőtt üdültetés időpontjával, így a gyermekek a szüleikkel egy időpontban utazhatnak Balaton mellé, illetve Hévízre. A pécsi tröszt szakszervezeti vezetői bíznak abban, hogy ez­után már nem kell több fel­használatlan beutalót vissza­küldeniük — úgy, mint az de­cemberben és januárban tör­tént —, hogy akad a pécsi bá nyászok között szépszámma Lajos és Petőfi Sándor szoba rát. Este 7 órakor a KISZ Pécs Városi Bizottsága és a Haza­fias Népfront Pécs Városi El­nöksége díszünnepséget rendez a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési ‘'Házában, Ez alkalommal ün­nepi beszédet mond Bódis Ist­ván elvtára, a Hazafias Nép­front Pécs városi titkára. Az ünnepi beszéd elhang­zása után színvonalas kultúr­műsor következik. Fellépnek az Irodalmi Színpad tagjai, a Pécsi Közlekedési Vállalat Bartók Béla férfikórusa, a Zeneművészeti Szakiskola nö­vendékei, valamint a Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázium egyesített vegyes­kara. A kultúrműsor után tánc következik. 300.000 forint a televízióra Pécset* és « megyében széleskörű társadalmi meg­mozdulás indult egy pécsi televíziós közvetítőál' omás megépítésére. A különféle intézményektől máris szép felajánlások születtek. Pénz­zel, társadalmi munkával, a műszaki dolgozók szaktu­dásukkal segítik a terv mi­előbbi keresztülvitelét. Ba­ranya megye Tanácsa már­cius 13-i végrehajtó bizott­sági ülésén határozatot ho­zott, amely szerint 300 000 olyan vállalkozó, aki már már-\ forinttal járul a pécsi tele­víziós kőzvetítőáliomás meg­valósításához. dúsban, áprilisban megkezdi a\ pihenést.

Next

/
Thumbnails
Contents