Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

4 NAPLÓ 195* MARCH» V A Vízügyi Főigazgatóság terveiről tárgyalt tiAlÓMCZ ZsíZKOncb az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága j a szentjakabi iskola (Folytatás az 1. oldalról.) viz, a Kadarcs, az Alsó Kosely, a Hévíz-páhok a Csorna-foktői és a Duna-völgyi főcsatorna bővítési és felújítási munkált. Hangsúlyozta Hegen Imre, hogy jelentős feladatok várnak Tegnap az ! csodálkoztak, évihez viszonyítva 23 százalék- a Eszterházy-uradalotn közepén, Icai nő * * Sáenttokűhnn niuan islcnlát lát­A vízgazdálkodási célokra * Szentjakabon olyan iskolát lát­tak. amilyen ott van. Először is rület mentesíthető a közepes szex-vek által végezhető gépi f áivizektől, tízezer holdon pedig földmunka mennyisége a múlt lehetővé válik a szántóföldi művelés. A tájékoztató részletesen fog­lalkozott a mezőgazdasági víz- hasznosítás kérdéseivel is. Ka­jánkban jelenleg 135 000 hol­don folyik öntözéses gazdálko- segíteni. , , vitában felszólaltak: n6.(erezte magét. Egész hollandi angolok nagyon hogy az óriási rendelkezésre álló összegekkel f a csírás-istúUókat látták, s az elsősorban a mezőgazdasági # Zil- nagyon meg voltak el eged - termelés növelését kívánják S ve. a nagy vörös szakállú hol­a vízgazdálkodási társulatokra, amelyek állami támogatással dás. A --------­---------------------- . sa ját maguk kiépíthetik a meg- A mezőgazdaságot közvetie- nai Sándoi-, az országgyűlés # felelő csatornákat és szívóéi- rsül érintő vízgazdálkodási fel- elnöke, Borbás1 Lajos, Erdei# a tandus ■újságíró egész otthon rendszer mondogatta s nagyon bólo- az kokat, s ezzel hozzájárulhatnak adatok megvalósítása érdeké- Ferenc, Hódos Imre, Matolcsi # gat ott a beton jászlakat, ti belvízkárok csökkentéséhez, ben kellő mennyiségű és telje- János, Nagy Dániel, Tisza Jó- # erőtakarmányt, a pompásan Megemlítette a beszámoló sítöképességű hordozható szi- zsef képviselők, továbbá Póló- # tiszta kezelést megfigyelve. azt is, hogy az úgynevezett vattyúra van szükség. Föld- nyi Szűcs Lajos, a pénzügymi-# De amikor az iskolába men- nyári gátalt x-endbehozásával munkagépek beszerzésére az niszter első helyettese, Bajcsy f tünk, nagyon el volt képedre. mintegy 30 000 hold rét és le- idén mintegy nyolcmillió farin- Ede, a földművelésügyi minis/.- J Kíváncsian néztük a téglával grlő és 15 000 hold kaszáló te- tot fordítanak, s így a vízügyi tórium képviselője. # kirakott szobát, az iskola zsú # folt padjait, a piszkos faliké­# pékét, az osztálynaplót. Nagyon Világhiradé LONDON Adenauer régóta tervezett londoni látogatásának időpont­jául jólinfonratit forrás köz­lése szerint az angol kormány április 16—18-át javasolta. An­gol és nyugatnémet körökben egyformán nagy jelentőséget tulajdonítanak a kancellár londoni látogatásának mindé­ANKARA \ elégedetlenek voltak: az ame­rikai újságíró mondta, hogy a legkisebb amerikai farmokban is egészségesebb és okosabb is­kolát találni, mint ez. Hát még amikor átkocsiz­, . , . dett, de csak egyet szállítottak nekelőtt a csúcsértekezletre tárházba. való telántettel. (Dél-Carolnia). Kedden egy Melih Eszebbel. a törők kttl-\ 11—tl-es mintájú amerikai lök- Úgy minisztérium főtitkára ked- # hajtásos repülőgépről véle tie- <Ien magához kérette Egyiptom# *** «í uüi leoldódott egy bomba, s a ankarai nagykövetét és közölte # vra járásra mennek Jhin- dél-carolinal Firenze közeié- ve]e a török kormánynak azt# dej‘;,ulP ffyaiog Szentjakabra, íren lévő házra esett. Csodála- az elhatározását. hogy- MvaU-* tos véletlen folytán emberélet- i<>San elismeri az. Egyesült # meV’^fn* V.^T^\ ffiiarmekkorom Ixm nem esett kár. A ház póz- .Arab Köztársaságot. fern leket ujuitak fel ebben az f iskolában. En jól emlékszem., p XRI/K # hogy ez a ház, amely most sö­.. ... ftét, zsúfolt, piszkos, ez új is­A kedd esti parizai sajtó je- ^ )w\a Volt nálunk. Én még a leiései szerint az algériai Aui-os hegységben heves ütközet bon­takozott ki. dórjává zúzódott, a közelben lévő templom megrongálódott, öt személy sérüléseket szenve­DJ AKARTA Az indonéz kormány már­cius 11-én kijelentette, hogy akcióit nem a közép-szuxnátrai „ártatlan lakosság" ellen irá­nyítja, csupán az a célja, hogy letörje a kalandorok lázad ár eát“. . . A külügyminiszter kijelen­tette, Indonézia diplomáciai úton lépéseket tett tengeren­túli országoknál ebből a cél­ból, hogy meggyőzze őket bár­miféle külföldi beavatkozás Indonézia belügyeibe, csupán a beavatkozó országok kárára volna. ATHEN A görög sajtó rendkívül éle­sen támadja Gaillard francia miniszterelnöknek a Földközi­teuigeri védelmi közösségre vo­natkozó tervét, az úgynevezett JERUZSÁLEM régi iskolában kezdtem tanulni # harmincöt évvel ezelőtt. Az # pedig földberagadt kis viskó # rótt. náddal fedve, akkora ob­it lakai voltak, mint egy zseb­Nelson Gluek amerikai ré- # kendő, s az eresz alatt a tor- gészprofesszor a Negevi siva-é nácon olyan gödrük, hogy be­leülhettünk, mint a kotlús a kosárba. Ennek a most összeomlott társadalomnak volt egy kedves jelszava: a tudomány hatalom.' Ez egy nagy igazság s az uralkodó osztály ezt a hatalmat a tudományt nem is adta ki a kezéből soha. Csak gondoljunk arra. hogy egy Eszterházy herceg mi min­dent nem csinált, hogy a gye­rekét megtanítsa arra, hogy ez­zel a hatalommal bírjon. Ha hülyének született is a fia. lá­nya, még akkor is parányi ko­rától kezdve a világ minden isleoláját, tudósát, orvosát, ne­velőjét mind■ odaszedíe hozza, hogy embert faragjon belőle. Islcolába egy óráig sem küldte Szent jalcabra. de Pestre, Becs­be, Londonba, Oxfordba. A béreseinek gyereke pedig 1ehetett olyan lángész, mint Napóleon, mégis két óráig kel­lett gyalogolnia, míg egy kis iskolát talált. Hatéves gyermek esőben, sárban menjen Dénes- majorból Szentjakabra, hogy megtanuljon egy kis írást-olva­sást.. No, többel nem is tanult, ez is elég egy béresnek, mond­ta a herceg őfőmagassága. Így történt, hogy a gazdag ember gyereke okosabb lett az apjánál, a szegénynek muszáj volt olyan tudatlannak marad­ni. amilyen a szüléje volt. Nem így lesz ezután. Minden gyerek egyformái fog tanulni. A felső iskolákba, pedig nem a gazdagok gyerme­kei mennek, hanem a jótaittl- lók, a jófejű gyermekek. Addig pedig, míg a neveiét mindenestől átalakítja az ént' beriséget, addig is gondoljál ma;fára a szegény proletár-néf Condolfti meg azt minden sze­gény ember, hogy a gazdagot ezer és ezer esztendeig v,ra­kodtak rajtuk a tudomány se­gítségével. Most tehát ha el­vettük tői ük a gazdagságot. <’ kell venni a tudományt is. Már most is a papírra iá"1 igék gyújtották fel a világot Az irásból-ölrásásból kereke­dett ez az egész vüágformla- lom. Foly tassátok tehát a teM- lást, olvasást, hogy tudjatok. Mindig olvassatok és «’> dent elolvassatok. De ne olvassátok a regi kön veket, amelyek a butaságba és türelemben, alázatban akar­tak örökre leragasztani berni- tehet, csak újakat, csak a imÍ új írásokat olvassátok. A. régi könyvek, újságok, nyomtatványok, a régi kapiú- lista világ zsarnokságát szó- gálták. A mai újságok, fiizztek, röpirátok, tudományos köny­vek a világszabarlság új bol­dogságát építik fel. A régi í“‘ domán.y fekete volt, az új tudo­mány vörös. A fekete tudomány zsarnok'' hatalom volt. A vörös tudomány, vörös. szabadító hatalom lesz. űé*' (toljatok tehát róla. hogy od>k is részesüljenek belőle, akW- a régi zsarnokok írn i.-olvasni "d tanítottak meg. tagban folytatott ásatásai so- # MOTO-t. A lapok hangoztat- V. T^l , , jak. hogy Franciaországot ez ^advónyalt tarta fel. alkalommal mindenekelőtt sa ját érdekei sarkalják a terv megvalósítására, mert annak Hétfőn RERUN délután \ Diáktüntetés Párizsban Branden-# Párizs: (MTI) Kedden este# Európa fázik megvaloeitáisara, mert annaK oi«uuw -í .............. . i HambuM- íMTTi Szerdán se gítségével akarják elfojtani burgból elindult a Szovjetunió* J Párizs diaknegyedeben. Impo-, Aftvm h^vpg hdvi az algériaiak harcát és nyo- ■» a szovjet hadsereg újabb J záns tüntetéssel tiltakoztak aJdelelott Romában heves ho\i- mást svuk írrolni Effvintomra csoportja, amelyet a Legfelső J fraí,c;a főváros kommunista 5harok voltak- Me£ Szicíliában Tanács döntése alapján kivon- \ .... ... ... . , . ,Tjs haix'azik. Az Appexminek nak a NDK-ból. A csoportot, t «««a«1“- rad.kaUs, haladó« a aim-iv iz^^a^wí# katolikus es tengerentúli diák-# legt,,bb szo*’t*tl jaihatatlan. Ej mást gvakarolni Egyiptomra TUNISZ Burgiba jószolsaiaU tűzéregységekből áll, ünnepé- J jai a fasiszta csopcaáxik mes- f mfousK 15 fok<>i hlde®-! amely elsdsorban légvédelmi * -----­me gbizottak első találkozója lyesen búcsúztatták, után kedden este Tuniszban az a vélemény alakult ki, hogy a# tuniszi kormány merevebbé # i terkedései ellen, i mértek. A bécsi utcákon olyan MANILA A SEATO minisztertanácsa szerda reggel helyi idő szerint tíz órakor üli össze, hogy zárt ajtók mellett megtartsa második ülését. vált a két angolstzáz külön-! Hatalmas vihar Mól a Da'mit tengeren megbízott indítványaival szem-j) ben. ázsiai kül-t NEW VORK Az ENSZ afrikai, csoportja Törökország döttéaiek elnökletével kedden öseoeülti A csoport a tanács­kozás után közleményt adott ki éa bejelentette, hogy meg-# bízta elnökét és egy másik tag­ját Than-ot küldöttét, keresse fel az ENSZ főtitkárát az al-# gériaí tunéziai határnál léte- # TOKIÓ Euzsijama jaipán külügymi­niszter a parlament külügyi bizottságában kijelentette ked­den, hogy Japán nem csatla­kozik a SEATO-hoz. Belgrad: (MTI) Két napja ! emberemlékezet óta nem ta- f pasztáit hatalmas vihar tonx- bol a Dalmát tengexem. A szél- korbacsóita hat-nyolc méteres hullámok nagy károkat okoz­tak a kikötőkben éti a tenger­parti épületekben. A Bari kikötő védőgátját teljesen szétzúzta a vihar Milliós károk keletkeztek mő kikötőkben, így Petrovácon. Budivám, Dubrovnikben, Sol - tán, Opatijában stb. is. Több hajó megmentésééi't v tengerészek hősies folytattak. f hótorlaszok vannak, mint ahe­# gyekben. A város külső kerü­# letei'ben a villamos- és az autó- J közlekedés majdnem teljesen megbénult. Az osztrák hadse­reg egységeit segítségül kellett hívni Becsben a hó eltakarítá­sához. St. Pölten és Mariazell között egy vonat megakadt a hóban. f A svájci lavinaszolgálat szer- küzdelmet i dán figyelmeztetést bocsátott f ki, hogy megnövekedett a la vi na veszély Svájcban szerei.' reggel 2ü fokos hideget mértek Koppenhága Európa leghiío gebb városai közé tartozik. •' tengeri hajóközlekcdés bizt^j' tása céljából jégtörőket kék’j szolgálatba állítani. Weimar környékén kedé' mínusz 23 fok hideget A Német Demokratikus társasáig déli részein teln-: ugyanolyan kemény hideg8" vannak, mint Alaszkában Sark-körön túl. Erős hóvihar volt Pozsony lett is. A légi járatokat be KtV lett szüntetni. A kedd esti H dajjesti gyorsvonat több i­négy órás Prágába. késéssel érke#' \fóájnD&L Qy.öüö.: sitondő tilos övezet tárgyában. Egv tengorés/tiszt feljegv/úsui VARRÓ Mióta Nagy Sánxkxr mintegy J 2300 évvel ezelőtt a Nílus de!­. .... .. ., . i tavidókén megalapította a róla . \ aZ' svlixevezett Alexmxdriat, az nem rmt több külföldi lengyel dip-# ............ po ntja volt. Világhírű múzeu­ma, többszázezer kötetre rugó hatalmas könyvtára,' melyben a klasszikus ókor egész szel­lemi kincstára volt össze iyuit­tnmárial kénvisclet vezető le #szűnt a Földközi tenger kedden értekezletet tartott VÄ ^ lémnél fővárosban \ találka- #lenni- Igy ,1oha lellegébexx és művészek sex-ege, polgárainak zón*BMCtárrvaW«k * * közép-#arculaUlbun í°kat vAltoasott is, studasgága, műveltsége é, ki- ^ * ma is a földkerekség egyik finomxiit ízlése, oly szexepet legrégibb, folyamatosan exisz- biztosítottak neki, melyhez hu­táló világvárosa. sonlót csak Párizs élvezett a Hajdan hosszú századokon át hozzánk közel eső századokban. görög anyaonszág “|i-é európai atomfegyvermentes övezet létesítésére előter jesz tett lengyel javaslattal össze­függő időszerű kérdéseket. Az-. , .. , értekezletet a külügyminlszte-^“ Vllág swllenu kozep' Midőn Huniban tartották. GLASGOW Március 11-én egy giasgovvii rendőrőr nester 42 esztendős# felesége négyes ikreket szül?. # Az újszülöttek két fiú és két# leány, súiya fejenként kb. 1,3# k iogramm •— a családnak# eddig négy lány a volt. Úgy # vélik, hogy Angliában ez az eisó eset, hogy egy negyven éven felüli nőnek, negyes ik­rei születtek. BERLIN Nyugat-Német ország fasiszta körei a náci párt hírhedt lap ínnak, a Völkischer Beobach-# temek újrameg.leientetését t» r- ^ aranykora végeiért, es Honui még csak erőszakos, terejsz- Ixetíő. de műveletlen itáliai parasztvaros volt. itt olyan kul túra virágzott a Ptoiemaiosok uralma alatt, hojgy az egész akkori müveit világból zarán­dokoltak ide a tudrivágyók, a civilizált, nyüzsgő és romlott, metropolisba, meiynek már akkor is hatalmas kikötőjéből a többevezősoros gályák Bzázai indultaik az egyiptomi gaboná­val megrakodva a Mediterrán minden országa felé. Ma Alexandria óxori nagy­ságának kevés emléke maradt. A múzeum és a könyvtár fa­laiból csak töredékek marad­tak, a Pharos, a nagy-szerű vi­lágítótorony, mely az antik vi­lág hét csodájának egyike volt. mér nyomaiban sem él­hető fel. A kíváncsi turista ’ogfeljebb néhány Ptulemaio;- t’árao festett föidakitti sírbolt­ját tekintheti meg, Pompeius emlékoszlopát, és pár jelenték­telen falmaradványt. Minden mást eltörölt a kegyetlen idő, mely különböző hódítók hor­dáit dobta ide az utolsó két évezred folyamán. Ma modern, milliós nagyvéi-os élete lüktet itt. melv szellemi vezérszere­pét már rég elvesztette, de itt dobog a mai Egyiptom gazda­sági életének szíve. A hatalmas kikötőben rak­ják mindenfelé a hajók a mai Egyiptom legnagyobb kincsét, a gyapotot. Ez a legfontosabb, csaknem egyedül uralkodó ki­viteli cikk, és bámulatramél- tó látvány, hogy a szikár, bar­na r akodőmtmká sok milyen ügyesen kezelik a hidraulikus préssel szögletesre nyomott fehér gyupotbúlá.kat. Egy hála súlya 330 kg, mégis oly köny- nyedén forgatja, pörgeti sok­szor egyetlen ember, hogy a laikus szemlélő alig becsülné negyed-ötödannyira. Persze, a bála mozgatásának megvan a maga mesterfogása, melyet ezek az emberek, kik sokszor egész életüket mint gyapotra­kó munkások élik le, rég el­sajátítottak. Búgnak a hajók darui, öszvérfogatok csöröm­pölnek, teherautók dübörög­nek, és mindenfelé hax'sog az előmunkások biztatása. Bi­zony lármás dolog a rakodás ebben a kikötőben, mely nem csak az egyiptomi gyapötkiVi- tel kapuja, hanem azé a ren­geteg iparcikké is. mely a vi­lág minden részéből érkezik a ni usmenti országok felé. Maga a város tulujdonkép­keskeny utcákon lármásan ° tarkán zajlik a Kelet élete. N rika minden színe képvisel' van itt, a koromfekete s ni négertől a tiszta, telje«" fehér saidi arabig. Hihetett mennyi a nép az utcákon. hát itt az emberek úgyszól'’*' a szabad ég alatt élnek, ése‘ tneg is látszik annak arcUJ tán. Kereskedők kintiig«^ hangos kiáltozással áruj'J,;8‘ hűsítőárusok furukszanák vj tömegen, hátukon a hosszúnk'' ifú, tarka bojtokkal nagy rézpalackkal, boszofl*3 nyög ügyességgel csattogW"' ujjaik között a sárgaréz m poharakat. Gyümölcsáru^ bódéi előtt hatalmas sárga ^ , tökben lóg az érett banán “ gúlákban áll a datolya, gó, gránátalma, a délnek féle, olykor még hírből ttl ismert terméke. Laclkonyk*' előtt hatalmas serpenyú^:, töltött, sült verebek rotyoím a forró olajban, fügüűlv- nyársakoax forog a pxirázs lőtt a birkahús. Kis káv^t, zak előtt a kanyargós s2®*! nargi'lét pöfékelve pletykáig, a vendégek, és az egymást kiabáló bii-ziirosok. súlyos te hek alatt görnyedő tolief*’1,. détk, a kövezeten hancúfb,) bogárazexnű gyerekdt . kő10. pen széles földnyelvre épült, feltűnik néha egy-egy nő mely a sósvizű Mariut-tavat a leplekbe burkolt alakja, otf“ tengertől elválasztja. A Nílus- szemekkel és utánozhatatl«1^. bői egyetlen keskeny ér, a Mahmudijen csatorna vezet erre. Tömpeonú xu-ab vitoxlá- sok lebegnek rajta, a hajótest­hez. hihetetlenül magasnak tű­nő árbóciiklcal. A Ispostetejú. fehér házak között, az árnya-. kecses mozgással, amit «/• af, költők nem éxdemtclenül tu1­sonlítoltak annyiszor a Iáéhoz. Tömjéix. dohányig kávé. fűszeres ételek és sütemények illata lebeg t ** ka és innen módján varé**1'

Next

/
Thumbnails
Contents