Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

1938 MÁRCIUS 13 NAPLÓ A Dunántúli Napló postáÁá&óí;,NÍ',l"?eíí,'i' r í , r rll . • | r »■ I ^ • ■—■■■■■■■ ■■ ■ ■ 11 1 1 ......* legkiválóbb tenyeszallatamk színes puradeja a százéves mezönazdasáai vásáron Nagyszerű ölvet a képzőművészeti gimnázium Képzőművészeti gimnázium cletrehívását tervezik Pé­csett, — olvastam a hírt a Vipló február H-i számában. Meg vagyok győződve arról, hiKcv a híradást örömmel iid- vöz’i minden dél-dunántúli rajztanai-. Nehéz szívvel ta- ’laszt/liuk. hogy évről-évre mennyi tehetséges gyermek ment más pályára a képző­művészeti szakiskola hiányá­ban. Ilyen iskola egy van az '«•«záyba.n. — ide bejutni a korlátozott létszám miatt, na­ivan nehéz. r # l * f Nagy problémája szociális-# ta közoktatásügyünknek a # művészeti képzés, a helyesé képzömiirészetl nevelés, amely t nek egyik lényeges akadálya# Siker Több sikeres, régi szerep­lés után nagy fába vágta fejszéjét a szentdénesj kul- túrcsoport. Csiky Gergely: „Lngyaaélők“ című négyfei- vonásos színművét tanulták megfelelő rajzpedagógusok# ^ mutatták be Purt Gusz- hiánya te. Ezen te lehelne se-# ta'rn® tamtóno vezetésevei. inteni a művészeti gimnázium # felállításával, amelynek útján # értékes anyagot adhatnánk a# Az előadás kissé vontatottan kezdődött, de a második és _ ......a harmadik felvonásban már ké pzőművészeti akadémiának.? a . t.-,- ,,# magukat” Említést érdemel Igen halás feladatot vállalt J Kocsis László és Horváth a varos vezetosege amikor ez, TCrasébet jó alakítása. A si- uj gimnázium letesitésere gon-, kerefi előadás minden bi- doit. A tervét mi rajztanárok, -al kedvet ad a kultúr a legteljesebb mértékben, t támogatjuk, , ZÁGON GYULA * # rajztanár ^ Rádiószakkör Kékest len csoportnak a további mun­kához. VARGA ZOLTÁN Szantdónes (Budapesti tudósítónktól.) Mivel lassan mór a harma­dik évezred küszöbéi 'árunk, sok-sok évford í'.ó jut minőén esztendője. Megünnepeljük u politikai, kulturális és tudo­mányos élet kiválóságainak születésnapját, művek megje­lenését, alapkövek letételét... Az 1958-as év is bővelkedik centenáriumokban, sőt csupán egy területen, a mezőgazdaság területén három esetben is van mit ünnepelnünk.. Éppen száz esztendeje nyitották meg Bu­dapesten az első mezőgazdasági kiállítást. Hatvan éve dolgozik szőlőink védelmén és korszerű­sítésén a Szőlészeti Kutató In­tézet. És végül egy egészen fris&keletű ünnep: tíz esztende­je alapították meg hazánkban az első gépállomásokat. Nálunk az évente megrende­zendő mezőgazdasági kiállítá­sok a mezőgazdaság legna­gyobb ünnepségei. Érthető hát, hogy ezt a három kiemelkedő évfordulót is az idei mezőgaz­dasági kiállításon ünnepeljük meg, a tervek szerint szeptem­ber 12—28 között. Az előkészii- letekről, tervekről Déry elvtárs, a kiállítási iroda sajtófőnöke tájékoztat. As el síi kiállítás 1858 június 6-tól 10-ig tartot­ták meg a mai Köztelek utca, ez Üllői út és a Kálvária tér által határolt területen, a Ká­rolyiak belső majorságán, az első magyar általános mező- gazdasági kiállítást. 25 külföldi cég hozta el áruit erre a neve­zetes eseményre, köztük 14 an­gol és sok német. A kiállítá­son bemutattak 138 szarvas- mar-hát. Feljegyezték, hogy az egyik tehén különösen kiemel­kedő tej hozama miatt kapott díjat, ugyanis napi 40—50 itce (28—31 liter) tejet adott. (Ma is jó közepes eredménynek szá­mítana!) Az első díjat egy ma­gyar bika nyerte, de arany­éremmel jutalmaztak egy sang- haji kakast is. 77 gazda szere­peit a terménybemutatón, ho> is a „földi, a réti és haszon- kerti növények” voltak három asztalon kiállítva. Azt kell még elmondani, hogy a Royal Show és a Főire d’Utrecht nevű me­zőgazdasági vásárokon kívül Európában nincs még egy olyan nagy múltra visszatekin­tő, rendszeresen megtartott mezőgazdasági kiállítás, mint a miénk. vendék bikacsoportoknál is­mertetik. A lótenyésztési kiállításon a legszebb magyar gazdasági és «portlovakat vonultatják fel. A szép formájú, csillogó szőlői, nemes vonalú fenyészkancák és mének kiállításának mindig sok volt a látogatója és vevő­je. A jövő évben a közkedvelt­ségnek örvendő fogatversenyen kívül a mezőgazdasági kiállí­táson tartják meg 22 év óta először a nemzetközi lovasver­senyt, kb. 10 ország részvéte­lével, A sertés- és juhtenyészet leg­újabb módszereinek bemutatá­sa mellett figyelemre méltó lesz az exportképes hízósertések, a juhok közül pedig a fésűs mo­linó exportra képes egyedéi­nek bemutatása. Nemzetközi borverseny Különös színt és érdekessé­get nyújt az 1938, éi*l mezőgaz­dasági kiállítás számára az az alkalom, hogy a Szőlészeti Ku­tató Intézet fennállásának öO, évfordulóját ünnepli. Ezzel egy­idejűleg rendeznek Budapes­ten, a Tudományos Akadémia épületében jubi laris borászati ülésszakot, a kiállításon pedig nemzetközi bodriállítást és bor­versenyt, erre francia, olasz, portugál és spanyol bortermelő cégeiket is megh ívtak. A bor­versenyen a következő fajták indulnak: fehér, vörös és mi­nőséi kommerszborok: vörös minőségi borok; fehér és vörös csemege borok, ürmösök; hab­zó- és pezsgőborok; borpárla­tok. A nemzetközi bíráló bi­zottság a Mezőgazdasági Mú­zeum által rendelkezésre bo­csátott helyiségekben, a Jáki kápolna mellett lévő román épületcsoportban „kolostori nyugalomban és csendben” több mint egy hétig fogja fe­lelősségteljes és nehéz munká­ját végezni. Igen érdekesnek Ígérkezik a szőlő- és bortermeléssel kap-: csolatos művészeti kiállítás, ahol a borral összefüggő kép­zőművészeti. népművészeti, iro­dalmi és bortörténeti doku­mentumokat mutatják be. Fel­vonultatják az európai és vi­lágviszonylatban ismert ma­gyar és külföldi pincegazda­sági gépeket és eszközöké! us. Aki pedig megszomjazik, az a kiállításon szereplő, helyeseb­ben versenyző borokat kóstol­gathatja. A kelte sdi iskolások a ta­nítás befejezése után még- egyszer visszatérnek az is­kolába. No nem azért, hogy este is tanuljanak, hanem azért, hogy Horváth Károly tr-'tr vezetésével a rádiós szakkörben dolgozzanak. Eleinte kissé vonakodtak a szakkörtől, de a tanító saját készítményű műveivel meg­szerettette velük ezt a szó­rakozásnak is beillő munkát. Tervezik. — hogy fényké­pész szakkört is alakítanak, am előbb jó fényképezőgé­pet kell vásárolniok. Remél­jük, hogy a tanács és a KISZ-szervezet segítségükre siet. PÉCSI JÓZSEF Köszönet a TEB-nek ! A Bányászati Akmamélyitő , Tröszt pécsi körzete az Mt. ,29. §. (4) bek. b) pontja alap- , ján átszervezés címén január 115-én elbocsátott. A Területi I Egyeztető Bizottság kivizsgálta , ügyiemet és kötelezte a válln­> latot, hogy eredeti munkakö- i römnek megfelelően aükaknaz- »zotn. Ezenkívül a kiesett időre l járó béremet, 2012,97 forintot > fizesse ki. ! Ezt az intézkedést a TES , azzal indokolta, hogy a vál- , lalat munkaviszonyomat át­szervezés címén szüntette! meg, mégis minőségi cserét! hajtott végre, mert aknamélyí-j lésben jártas vájárokat vettek! fel. Azonkívül nem vette fi-' gyelembe az Mt. 38. §. (1) bek. * a) pontjában foglaltakat, mi-j vei öt eltartott családtagom is’ van. ' Ezért az igazságos infézke-’ désért ezúton szeretnék köszö-J netet mondani a Területi! Egyeztető Bizottságnak. ’ TÁTRÁI GYÖRGY J vájár , a azzal ,lalat # -%­# Világítsák ki a lépcsőházakat! Az egyik vasárnap este 6—7 ír,-, között a Sörház utca 4-es wámú házban lévő rokonom­hoz látogatóba akartam men­ni. A bejáratnál tovább azon­ban nem jutottam, mert két äoi-ban álltak a szemetesedé- nyek. Mivel villany csak a épcsőház emeletén égett, megbotlottam, elestem és az- ha is fekszem. Ez nemcsak 'elem, öreggel, de mással is ilőícjrdulhatott volna. A ház- felügyelők figyelmét saeret- íém felhívni balesetemre, iogy ezután nagyobb körin­ek intéssel helyezzék el a ■ze me te su előnyüket és gondos­kodjanak a lépcsőházak kellő Tágításáról. özv. Stel Ignácné Térdig ér a sár Bővül a térülőt A mezőgazdasági kiállítás területe oddlg fi” kataszteri hold volt, idén 2,5 holddal bő­vül. A már meglévő hatalmas csarnokokon kívül újabb két, egyenként 1000 négyzetméteres modern, belső galériával, üveg­falakkal ellátott csarnok építé­séhez fognak hozzá. Felélesz­tenek aztán egy jó hagyo­mányt: fele-fele arányban lesz kiállítás és vásár. A részvétel) felhívások és Jelentkezési ívek már február elején útnak in­dultak a baráti népi demokrá­ciákba és a tőkés országok cé­geihez, intézményeihez, válla­lataihoz. 1300 meghívót küldöt­tek el külföldre, ahonnét máris igen nagy érdeklődés mutatko­zik. A németek felajánlották, hogy vegyünk részt a lipcsei kiállításon egy pavilonnal, cse­rébe ők is egy teljes pavilon­nal jönnek. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia első­sorban mezőgazdasági gépek­kel szerepel, de kiváló minő­ségű terményeiket is elküldik hozzánk. Most először jelent­kezik Jugoszlávia. Ausztriából teljes szarvasmarhatörzset, kb. 20—30 tenyészbikát küldenek. Még a távoli Brazíliából is ér­deklődtek. De végeredményben a ter­melőszövetkezeti tagoknak, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, állami gazdasá­gok, gépállomások dolgozóinak kell biztosítani az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár sikerét. Rajtuk kívül a ki­állításon részt vehetnek termé­keik, terményeik, állataik be­mutatásával kísérleti, tan- és célgazdaságok, termelői szak­csoportok, mezőgazdasági tár­sulások, mezőgazdasági jellegű intézmények, szövetkezetek is. Jelentkezhetnek a kiállításra a mezőgazdasággal kapcsolatos te vékenységet folytató ipari üze­mek, belkereskedelmi vállala­tok, kis- és háziiparosok, föld­művesszövetkezetek. újítók stb. 22 év óta először Az állalkiállítás és vásár a hagyományos tenyészállat-be­mutató keretében zajlik le. A .szarvasmarha kiállításnak kü­lönösen kiemelkedő része lesz a rekord-eredményeket elért tehén-csoport szerepeltetése. A nemzetközi nívójú tenyésztési módszereket, mint pl. az utód­ellenőrzést, az ivadék-bemutató keretében kiállított üsző és nö­lakók közösen, tár­sadalmi munkában csináltak, eltűnt, va gyis egybeépítették a kocsiúttai. Most gyalogjáró egyálta­lán -nincs, és ha jön egv teherautó, akkor nincs hová félreállná, vissza kell menni, mert nem lehet elkerülni a járművet. Ha pedig kicsit esik az eső, akkor az autók órák hosszat kocsi- káznak ide-oda, míg végre fel tudnak .jönni azon a kis emelkedőn. Az óvo­dás és iskolás gyer­mekeket a szülők­nek mindem reggel a hátukon az óvo­dába vagy az isko­tos világ felett, hói európai ru­hát még alig látni a hosszú fehér galabiék, turbánok és pi­ros fezek között. Az egyiptomi kisemberek világa ez, amely makacsul őrzi még ma is tra­dícióit és ezzel bizony sokszor gördít akadályokat saját hala- díiánrk útjába. Sok olyan szo­kás, babona és hiedelem él még itt, mely a huszadik szá­jadban tarthatatlan, és a kor­mány nagy erőfeszítéseket tesz ezeknek leküzdésére, de ezen a téren, épp úgy, mint a szociális viszonyok terén, Egyiptomban több évezred mulasztásait kell pótolni. Mindaz azonban Alexandria­iak csak egyik arca. Túl a kül­városok sikátorain, egy másik világ é\ amelyben fehér gala- biét csak a szolgák hordanak. Széles sugárutakon suhannak itt az autók, hatalmas, a leg­modernebb építőművészet mo­dorában emelt épületek tövé­ben — nem egy közülük 12— 14 emeiet magas — fényes áruházak, ragyogó vendéglők, és rengeteg mozi között. Bi­zony itt sokmindent lehetne tanulni is — nemcsak építésze­tet. de példáu' udvariasságot az áruházakban, Fsztaságot a jobb büfékben, és ha már a mozikat is említettem, meg kelj jegyeznem, hogy ezen a téren is. Alexandriában leg­alább 7—8 olyan filmszínház van, melyet Budapest legjobb­jai meg sem közelítenek. Jó- formán nem is játszanak mást, csak szélesvásznú filmeket, lég- hűtés és füstelszívó berende- *ís gondoskodik a nézők ké- nyelméró', így aztán az utcáról betért járókelő a kint uralko­dó szubtrepikusi hőség ellené­re kellemes hűvösen, dohá­nyozva élvezheti az előadási. A széles autóút, melyet egyik oldalról a tenger örökké mo- rajló kék vize, másfelől a mo­dem épületek végeláthatatlan sora határól, körülbelül 16 ki­lométer hosszú, és modem, nagyszerű tengeri fürdők tár­ják kapujukat a szélben bólo­gató sudár ^pálmafák alatt. A régi kikötő (melyet furcsa anakronizmusként új kikötő­nek hívnak) mólójánál indul, ott ahol a középkori mór erő­dítmény csipkés lőrései szaggat jak meg a sárga homokkőtöme­gükkel az ég azuros kékjét, és az Aquarium modem épülete emelkedik a Vörös tenger és a Mediterrán színes halcsodái­val. Széles ívben követi a íö- vényes part vonulatát, hogy aztán a város keleti végén, ahol végetórnek a sokemeletes modern paloták, beietorkoil- jon a mesebeli parkba, a leg­szebbek egyikébe, amit a ke­leti’ kertművészet az utóbbi időkben alkotott. Montázs Pa­lace ez, Egyiptom nem .rég el­űzött, falánkságáról, tékozlá­sáról és botrányairól hírhedt királyénak nyári rezidenciája. Ma megnyitották a nyilvános­ság számára, pár piaszterért bárki megtekintheti pálmák­kal és ciprusokkal szegélyezett sétányait, virágzuhatagos lu­gasait, két bizarr fénnyel be­rendezett palotáját, márvány- pavilonjait és a dragomán, ki mint inas szolgált itten, ha ro­konszenves neki a látogató, in­tim részleteket mesél el eset­leg a bukott kényúr életéből. Ha a vendégnek van pár fölös­leges fontja — viszont ez sem a tengerésznek, sem az át­lagos, itt megforduló egyipto­mi kisembernek nincsen — megpróbálhatja a szerencséjét az egyik palota emeletén be­rendezett játék ka satuéban, a rulett vagy a kártya mellett, esetleg az agárversenyen, mely nek pályája ugyancsak itt te­rül el a több holdnyi park pál­mái között. Ide azonban ilyen céllal csak az emírek és be.yek érkeznek luxusautóikon, ha­talmas gyapot és narancsütteí- vényék urai, fehér jachtok és sokfedélzetű világjáró kirán­dulóhajók dollárral bélelt er- s7ényű európai és amerikai utasai és a milliós városnak az a százezret meghaladó rétege, melyet összefoglaló névvel le- vamteinek neveznek — görö­gök, olaszok, franciák, spanyo­lok és örmények minden nyel­ven egyformán beszélő soka­sága. mely ősei szerint euró­pai, de a Kelet minden népé­vel többé-kev&Jbé keveredve mindenütt otthon van a Nílus deltájától a Bős pórusig, és ke­zében tartja az egész Közel- kelet kereskedelmét, a kicsiny szatócsüzletektől kezdve a fél világot behálózó világcégekig. Midőn a nap korongja lebu­kik a tenger fehértarajos hul­lámai közé, a bíbor, tűzpiros és rézsárga színeknek olyan orgiáját vetítve az afrikai ég­re, melyet csak itt. e déli par­tok tájain tud produkálni, Alexandria új életre ébred. A külvárosok szűk utcáiban, hal­ványan világító lámpák alatt fuvolák és dobok végtelen, ci~ komyás keleti melódiákat mo­tiválnak, és a kis arab loká­lokban a „habli-babl.i'“ — aha- sis — kék füstjében meztelen köldökű táncosnők járják a hastáncot. A belváros sokeme­letes háztömbjein felragyognak a transzparensek sokszínű tar­ka .neonfényei. Autók sorai szállítják az elegáns negyedek népét szórakozni a hűtött film­palotákba, a blubok süppedi* bőr fotőjeibe és az éjjeli mu­latóhelyekre. De ugyanakkor megindul egy másik áramlás is? Mtí Ifltll'l tünk Illeti • — a szegény nép, a nincstele-? nek szivárgása a belváros tágas? A kiállításon termesze eicq utcái, szellős terei felé. Míg a? ott l'rszne^ ® nóvénjek es is«-* bárok színes hangulatviLágítá-? P0!? 18 <fz állatok mellett. ..z sában a harsogó jazzra elegáns? eros«i erezhető alapgon do at férfiak és ékszerekkel telera-# ^ ™ez°BíiZ* kott, legújabb nyugati divu } dálkodás lesz Mátétól pecl | szerint öltözött nők táncoljál; # nn^l' hümzetközl taMikozói.a.v a mambót és a rock-and-rollt,# szánjákes Nyugat ors/a- a hivalkodó paloták tövében. # *?' kozott. A főpavilon epü o- terek pázsitján a falai; alján # |eben egesz kis Magyarom -n, i kap helyet, Hazank légiéi •ű- 4 zetesebb tájainak meg/őgu- A- Jságát, iparát, s népének é’ ét 4 mutatják lie, látliató le“/ el1' an csarnokban a népműv.' -<t 4 sok igen becses és értékes z I- ^kotása te. # Nagy érdeklődésre te # S' ...... _ és szellemi elnyo- f tésének bemutatója. A matásban élő népet? lés csarnokában helyez"' <■-" a gépállomások tízéves tör ' o- tének dokumentumait. A me­zőgazdasági exportválla’: :s szerepeinek 'áruminta b v ' "- tóikkal, ezeken alkalma W a külföldi üzletembereknek ' e- reskedelmi ügyletek leben; o- ílására. hajléktalanok csapatai a.sza- nak fehér lepleikbe burkolózva a csillagos egyiptomi ég alatt. A mai Egyiptom ..ormánya, mely egy kizsákmányolt, év­ezredek óta anyagi j ^mol a mezőgazdasá<’ örökölt Faruk lei- J rálytól, mindent el-* követ a múlt .hibái­nak megjavítására Kemény harcot vív, a lakosság szociális| és szellemi fejlesz-J tésóért egyaránt. De ? e harc nehézségeit^ Déry elvtárs-befejezésül m : csak az tudja teeg-4 egyszer hangoztatta. j oh értetni, aki szemé-4,. Ívesen járt Egyip- 4 -°ntos, hogy azok. a ; a lomban, és iatta azjh'-áson részt akarna', ottani tömegek sze-4 idejében — tehát március gónységét é.-, tudat-igj.^ jelentKezzenek Fcn'os lamságát, ami krré-# . lyalnak és gyarmaté#me^tartan ez 8 ha.aridot, sítóinak, a törökök-Jmert a rendezők azt akarják, bek, ango'oknak le'-4hcgy fényben, gazdag-égben, kit terheli. A hala dás máris tiag; # szépségben mrlő legyen ; • nertékbert észieve-} Allitás 8 hál’üm nagy évford,; .1 hete. és nltehn fo. # ünnepi hangulatához, nbbar ; rói # Önodg Györgj láiba kell vinniök és ugyanúgy vissza. Nem túlzás, ha azi mondjuk, hogy a csizma szárán be­folyik a sár. Ez így valóban tűrhetetlen. . Kérelmünkre a ts nács azt a választ adta, ha minden jól megy, altkor 1958- ban megjavítják, ta­lán!? Mi nem bizta­tást, hanem rendes, járható utat kérünk. Újhegytől nem la­kunk messze, ahol a salait már az égig ér. Miért nem lehet »lakkal ideiglene­sen leszórri az utat? Szűcs János és 22 aláírás. ► Vasas Il-őm a [ Gubér dűlőn négy ! éve lakunk. Az út, ) mely összeköt ben- 1 műnket a teleppel ► teljesen járhatatlan. ► Az az út sem a bá­• nyához, sem a ta­• nácshoz. egyszóval f senkiihez sem tarto- 1 zik. így nincs aki • megcsinálja, | A nyár folyaméin ’ felvonult oda a 3. 1 sz. Mélyépítő Vál- [ lalat, mely Petőfi- ( akna részére iker- ! házaltat épített. Az | utat keskenynek tar ( tottéik és kiszélesítet tóit, hogy a teher­gépkocsik jobbam elférjenek. A gya­logjáró, amelyet a

Next

/
Thumbnails
Contents