Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-11 / 59. szám
1958 MÁRCIUS 11 NAPLÓ A p&dúkúc&iiát a repülőgépig Pécs közlekedésének története A viz- és lakáshiány rielletl jelenleg a közlekedés kérdésének megoldása jelenti. o 'eqfontosabb feladatot Pécs táros számára. A közlekedés a személy szállt tás szempontjából két nagy részre osztható: távolsági és helyi közlekedésre. Pécs fekvése mindkét kérdés megoldását megnehezíti. A távolsági közlekedés fejlődését akadályozza a város határszéli tekvése és a főforgalmi útvonalaktól való távolesése. A helyi közlekedés gyorsabb ütemű fejlesztését pedig gátolja, illetőleg lényegesen megdrágít- ja a város területének egyenetlen felszíne, valamint a szűk és luícskaringós utcák nagy száma. A múlt század közepéig az emberiség legfontosabb szállító eszköze a ló, illetőleg a lóvon- tatású kocsi volt. Aki egyik településről a másikra akart utazni, ha sietős volt a dolga lovon, ha ráért, kocsin utazott. Ennek megfelelően az állami közlekedés egyetlen távolsági eszköze, Pécsett is, a postakocsi volt. Ez vitte az utasokat és ez szállította a postát. A szabadságharc előtti időben Bujával már naponta volt postakocsi összeköttetése Pécsnek: minden nap indult és érkezett egy kocsi. Pécs—Szigetvár, illetőleg Pécs—Mohács „Czindery úr igen jeles négylovas gyorskocsija’’. Mivel egy postakocsi a postán kívül alig néhány utast vihetett magával, elképzelhetjük, milyen csekély lehetett az így szállított utasok száma. Százezrek haltak meg anélkül, hogy lakóhelyüket, vagy annak környékét életükben legalább egyszer elhagyták volna. Ahhoz, hogy a postakocsi Pécsről a megye, vagy ország másik részébe elérhessen, jó utakra volt szükség. E tekintetben a régi Baranya nem is panaszkodhat. Haas Mihály megállapítása szerint Baranya útjai az ország legjobbjai közé tartoztak, bár a jó maka- dám utat sok helyen járhatatlan földút szakította meg. „Több ezer 51 utunk igazán remekül van makadámizálva, és csak az kár, hogy rendszeres javításról sincsen még gondoskodva, mi által a legremekebb útnak is csakhamar el kell pusztulnia9 — írja 1845-ben megjelent munkájában Haas. Ezek a viszonylag jó baranyai útvonalak a megye határán túl rendszerint„gyalázatosán rossz utakban folytatódtak Medvénk le&foniasobh útvonala a pécs—siklós— bellye—eszéki volt Másik fontos utunk már abban között az időben a pécs—mohács— PÉCS ^ : 1848-as nagy napjai t A szabadságharcban — Ismert dolog, hogy az Ozorá-* J legalábbis annak első nál fegyverét letett 7000 bori J szakaszában — Baranya megye vát fogoly — egyelőre felsőbb f talán az összes dunántúli me- utasítás hiányában — Pécs fe< Jgyek között a legmozgalma- lé vette az útját. Az idevonat-* Jsabb és legveszélyesebb szaka- kozó részletek, mint elhelyezés, Jszokat élte át, határmenti fék- élelmezés, őrizet kérdése, a vése révén. Mondhatni, hogy a Pécsi Állami Levéltár doku* tényeknek Horvátországból ki- mentumai révén előttünk is- induló eseményei elsősorban mertek. A Hadügyi Bizottmány megyénket érintették. Hiszen véglegevcíi nem döntött a 7001 még csak előjelei mutatkoztak horvát sorsáról, s az ügyet a sejtett drámai események- ideiglenesen Baranya kor-» lya építését azonnal megkezd-5 nek> a nyílt fegyveres dönté- mánybiztosára, Batthyány Közieknek, amikor már a Dráván mérra bízta, túlról az éjszakákat bevilágító A Pécsre érkező horvát se- kisebb-nagyobb tüzek, a fel- reg siralmas állapota a pécsiek gyújtott magyar tanyák, köz- ejőtt is mély részvétet keltett* ségek lángjai figyelmeztettek, pnnek lelki előzménye a borhegy a magyarságnak csak egy katonák barátságos maga-* 1865-ben alakult meg az fl i riasztása lehet. tartása volt, amikor Róth verészvényiársaság, amely vállal-f A szabadságharcot megnyitó vetése alatt néhány nap élőit kozott a pécs—barcsi rasútuo-J katonai akciók valóban a Drá- először átvonultak a városon* nal megépítésére. A vonalatf va vidékén alakultak ki, Jella- A vesztett csata lelki hatasai* 1868. május 5 -én adták át ej sich és Róth tábornokok meg- a horvát otthontól hosszú tá- forgalomnak. 1880-ban meg-J indított akciója nyomán. Ami- vollét,^ a es3*-3 alatti s az ezt kezdték a pécs—budapesti ro-Jkor Róth 1848 szeptember 24- követő ruházati hiányok, az nal építését is, amelyet 1882- J én délután 5 órakor váratlanul őszi betegségek nyomán szinte ben fejeztek be. J bevonult Pécsre, észrevétlenül 3 kétségbeesésbe hullott foNéhánu évvel később 1805 f átkelve a drávasztárai révnél, golysereg érkezett Pécsre. A ben megépült a szentérinc—i™*®* a Pécsiek sem sejtették ^méL^vmU kfma“* KnoR-hu cor\ (a baranyai községek lakói °^a m^is az volt, hogy ut ma- .5,5 még kevésbé), hogy a szó ko- gyár földön könnyen vissza* s mór, de nagyszerű értelmében emlékezhettek a horvátországi történelmi napok küszöbéhez magyarirtásokra, Jellasich eszérkeztek. Az események bi- felen, népellenes parancsaira, zonytalanságában a pécsiek Most ennek logikus megtorlá- még azt sem tudták, hogy a be- s^t várták. Itt Pécsett jutett a , vonuló 7000 főnyi horvát csá- horvátok tudomására az, hogy 1893-ban naponként átlago-fS7.^ sereg ellenség, avagy leg- Batthyány Lajos, magyar kórsán 700 személy indult el of j0hh esetben semleges-e? Csak mányelnök még korábban meg- pécsi állomásról, illetőleg ér-fa horvát legénység barátságos fázó hangú kiáltványban for* kezett ide vissza. Az érkező és amagatartásából lehetett arra őult a horvát néphez, emlékez- induló személyvonatok száma következtetni, hogy ők sem ' 1 ” 1 1 hét hét volt. A teherforgalom ^voitak tisztában a helyzettel, mncsenen uí kisu vu&uiLumu- maTl akkor is jelentősebb vol’ fés Csak annyit tudtak, hogy . , lak megépítése jelentette adön az árfcejő és induló kocsira ko- A Buda felé kell vonulniok. Az k°zik a Dráván átkelni, egyet- .z /i- .j j;~ mányok száma meghaladta na-i1 illetéke«; oécsi katonai körök is le*1 horvátot nem szandékovolt a Tolnával és Somogy- gyal összekötő utak állapota is — egészen a megye határáig. Az utak mentén bizonyos távolságban állomásokat létesítettek, ahol a postakocsik lovait kicserélhették. Az országúti közlekedés mellett igen jelentős szerepet játszott megyénk közlekedésében a hajózás is. A Buna és a Dráva összekötötte a megyét az ország többi részével és a külfölddel is. Évenként átlagosan négyszáz hajó kötött ki Mohácson a múlt század éveiben. Itt rakták hajóra a megye felesleges gabonáját, az állatok ezreit, továbbá a pécsi és villányi bor jelentős részét. Érdekes megemlíteni, hogy már 1834-ben felmerült annak a terve, hogy csatorna építésével Pécsre vezessék a Duna és Dráva vizét. A Duna—Dráva A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) már az ötvenes évek elején elhatározta, hogy pécs- vidéki kőszénbányáit Mohácscsal összekösse vasúttal A pá ték és a vonal egyes szakaszait 1854—5.9 között helyezték üzem be. Először csak a teherszállítás indult meg, később azonban — közkívánatra — a személyszállítás is. drávasztárai vonal. Később sorj *a 7sa7o™~tervinereüés*tIs7t « Pécs-bátaszéki vonal meg-(™°r, de nagyszerű értelmében került a pécs—beremendi Kóczián József „hadi mérnök' kezdte meg, de korai halála miatt befejezni nem tudta. Ilyenformán a vízi- és közúti közlekedés biztosította, természetesen a kor akkori színvonalán, Pécs távolsági összeköttetését a megye és az ország távolabbi részeivel. Távolsági közlekedésünk fejlődésében az első vasútvona építésére is és ezzel tulajdonképpen elkészült a megyét Pécs várossal összekötő vasúthálózat. tetve őket a közel ezeréves közös harcokra, mondván, hogy egyetlen honvéd nem szánd étő fordulatot. Az eddig szinte elérhetetlen távolságok könyhetenként háromszor fordult a budai út is. Ezenkívül kielégítő nyen megközelíthetővé váltak. A Malom ufea története , illetékes pécsi katonai körök is ■■■■ ponta a kétszázát. Az elszalli-ácsa^ akkor látták, hogy itt 211nk bántani, egyetlen horvát tott ázni jelentős Tésze bor volt i* ngni egyszerű felvonulásról taiut sem óhajtunk birtoko ni. a 1 *14 tAlA** _ # j \ van I szó, amikor. 3 nappal ké- Szóval a kossuthi politika sarAz elmű t tetevsTrjzad <1 söbb, szeptember 27-én Pécsre kalatos alapelvei csendültem ki )alatt a vasút rohamos fejlődé * [érkezett Róth seregének igen aZB^*^!'Kfemér i[0rmínv. sen ment keresztül Ma rnáti :<omoly lőszerállománya is, tu- Hattnyany Aazmer Kormán,. »Tz uSc ^m Lik azér-hé^i anyaggal együtt. Maga biztos^embersége és eszméihez i kező vonatok Pécsre és A Malom utcának az a sza- voltak, műhelyeiket ebben az kasza, amely a Kossuth La- irányban fejlesztetek ki, míg ios utca és a Rákóczi út között a lassan kialakuló utcafronton terül el, a 19. század legsajá- megépítették az akkori fogal- tosabb utcája. Az egész utca- mák szerint előkelő házaikat, kép tipikus céh életi, illetve a Bent járunk a reformkoraink szétbemló céh élet utáni ma- közepén, ennek a felvilágosult mifaktúrák társadalmát tükrö- haladó korszaknak az építé- a vissza. A 19. század elején szeti stílusa a copf, illetve a az utcának csak a nyugati ol- klaszicista, így tehát érthető dala volt kiépítve, a közép- hogy az egymás mellett kikori városfal ugyanis a Bás- épülő tímárházak az utca ke- >’a utcától a Rákóczi út felé iey oldalán szinte zárt egysé10, 5 komoly lőszerállománya is, tű- zérségi anyaggal együtt. Maga fő-,* „Ja császári sereg ekkor már el- való ragaszkodása, mely aztin Pécsről Múló sz^élyiJLtok\^t& a várost é3 Sásdon vá* l külügyminiszterséget is mog- recsroi inauio szemeiyvova.oK{\ -vn-ntt el’átmánvra A lőszer- hozta a számára, a bölcs po!> U* é^Vi^í^<loszloPot rajtaütéssel a bara- tlkus és egyben emberséges J ruitok, motorvonatok es párná fnyai (a pécsi) nemzet5rök zsák_ katona mérlegelésével nézte a mányul ejtették. A lőszer- kérdést. A Hadügyi Bizott- anyagnak Róthra nézve súlyos mányhoz, helyesebben Kossuth f kocsik teszik gyorssá és , . .. . . Ri7 t, húzódott, a mai Lyceum és Felső-Malom utcák közötti telkeken. pontosan közepén futott, úgyhogy tulajdonképpen a mai Malom utca, majdnem a várárok vonalába esett. így tehát a várárok külső részén, vagyis a keletre szóló oldalon get alkottak. Ebbő! az utcából indultak ki Krautsach, Höffler, Erreth családok nagy manufaktúrái, melyek virágzásukban megvetették a Pécsi ezek a S, 5, 7, 9, 21 számú házak. Ragadjuk ki ezek közül a ( _ 19-es számú házat. Földszintes, j az utazást. hiányTrmérlegelnünk kell te- Lajoshoz írott levelében feltárklasziclsta. Zártsorú lakoepu-? s persze, a fejlődés a vona-f hát a néhány nap múlva le- f3 a horvát sereg fizikai ellet. Keretezes nélküli, egysze- főt is kezdi túlha-ladni. Azt —ajlott ozorai csata győzelmé- esettségét, rossz állapotát. Ki- rű ablakait a záradélcvonalban' utasok igen jelentős része afnél. Az elmenekült Róth mö- hangsúlyozta, hogy ezek a kö- végighúzóró osztópárkány te-1 távolsági autóbuszokat is* gött a horvát sereg letette a rülmények nem engedhetik lett íves oromzatokkal kész í-* igénybe veszi, s a MAVAUT {fegyvert. így minden eddigi, meg a horvát seregnek egy távolabbi helyre való átve tását, sem katonai, sem < Végüt nem szabad a repülő-fa Perezel Antal által vezetett ségi szempontból. Ennek ismer,, - i \fegyvert, tgy minden eddigi, >«=5 <* gaegun intették. Az oromrnezökben a J utasainak száma évröl-évre f ese*ieg eltérő feltevéssel szem- volabbi helyre való átvonulta- tavasz, a nyár és a tél allego-J rohamosan emelkedik. íben megállapíthatjuk azt, hogy fását, sem katonai, sem ember; ' 1 a Perczel Antal által vezetett szempontból. Ennek is rikus domborművel láthatók. A Felső-Malom utcát, tehát azért kell becsülnünk, merti egész zárt vonalában történél-! met, egy haladó társadalomi hagyományát őrzi. Annak ai 1 , , „ ,, ___, ... i baranyai nemzetőröknek — ha tetesevel t forgalomról sem megfeledktz-*^ közvetett _ de k5zvet. utasítást ,ni- A gyors és olcsó repülőút ^ )en szerepe volt az ozorai dia- a z {jgyet tetősével kérte tehát a további , , — maga Kossuth alig egy órára korlátozza a f dal kivívásában; őa. Lgj^ vette kezébe. pécs—budapesti távolságot, f a csatát követő napok Döntése, a Pécsre küldött utaBőrgyár ipán termelésének társadalomnak a hagyoiná-f cmelu néhány évtizeddel ez-^ pécsi jelentősége, fő- sífás a népek szabadságltarcaalapját. nyát, mely a francia forrada-» ., , . • járóföldrei ként politikai szempontból, r^k szinte égés Európában , , .... , , . Amikor a tímárcsaládok any- lom eszméjén felemelkedve j l e° sok napi }a 701 f már messze túlteriedt a város első olyan ragyogó jelensége. Tn^T,J akat* nyira meggazdagodjak, hogy utolsó emberig vállalta Pé-J r°íf- f és a megye határain, amiről mely a maga nagyszerűségében esett is az 1848-as szabadság-J íme. a fejlődés útja a lovas-f a márciusi napok emlékező feltárja a magyar 1848—49-cs kocsitól a repülőgépig. lan területen feküdt. termelési rendszerüknek ke A francia forradalom után, vés volt a telek, itthagyták az harcot, rinely egybeesik pontosan utcát és délibb részekre köl- Pécs szab. klr. város rangjára töztek. •*»■ Való emelésével, a szét bőm! ó A családok azonban, akik J középkori céhrendszer gyengü- a tradíciót őrizték, megőrizték lése folytán, megindul az új otthonukat és a Malom utca termelési forma, a man-ufak- sorát, a lakóházakat nem hagy- tűrák kialakulása. Mivel a mai ták el. Volt ugyan olyan, aki . Malom utca területén fekvő a tímárt pályát elhagyta ésj . „,.TTT . ,, _ . . .... várárokba akármikor beve- társadalmi tekintélyénél fogvp J , A. sza^3dbanapuspökko!,^ mint földelhették a Tettye patak vi- magas közigazgatási posztra J d«surral Pécsnek is Mohácsnak is igen hosz- tet, bőven állott víz az új ipar- emelkedett, mint például Er- J Jz_pdaTn3s P°re Y^lt. Mindkét heljen a \aTos- telepek rendelkezésére, Ezek reth főispán. J bíró makacsul védte varosámak jussát es mert az új ipartelepek északra a Az utca mn telírs egészé-\a főldesur másképp megpuhitam nem tud,a A széesl és á nu^iécsl városbfré helyet, mert ezen a vonalon emlékl jellege miatt. A Kia- a ,r."----yr I^ özel 50 különböző ipari vízi* szicista stílus homlokzatai J fölfogadott ügyvedje.^ ö veszteget e meg Wir, -----1- __Ai ««aUb ^f őröket, csomoészett be a ioSlyokr Tet tye felé nem foglalhattak ben védett, éppen a zár- mű- í 1746-ban úriszéke által a két bírót bebor- VtAi^rrxf tnort •» iTArtaiA-« a-rwiziz-s •?rxii/-*/-«/^ wrínft a kis—a ^^^®^*^^tte. I.*akoczy IVTihály volt 3 két varos ai í Elfogadott ügyvédje, ö vesztegette meg az hia’om sorakozott egymás mel- nemcsak építészeti emlék, de' | őröket, levelet csempészett be a foglyokhoz, lett a Tettye patak mentén, mögötte átalakuló termelési i ^fk ugyancsak csempészés útján adtak va- A városi Sorház is jelentős rendszer nagyszerű emlékei ,> ,aszt- Válasziratuk így szólt: területet foglalt el a régi Sör- vannak. Tekintettel arra, hogy i „Bizodalmas nagy jó Lakóczy Mihály urunk! ház utcában a mai rendőrségi az utca részint malmok, ré- f Nem akartuk az urat az árestumbul megkö- k’ubbal szomszédos házak tel- szint tímármű hol vek során f szönteni. Isten ő szent fölségétől minden jót kén. épült, kapta a Malom utca ne- f kívánunk. Kívánunk jó egészséget és víg öröPécsett megindult óriási vet. imet, 3dmi Isten szent fölsége, hogy már egyéndülettel a tímárok megerő- Városiunk és a Felső-Malom fszec szabadulnánk. Embereink szólották ö södése. A szabad versenyben utcának egyik legsajátosabb f exellenciájának (Berényí gróf püspöknek), de híres minőségi termelésre épülete a 9. számú ház. me'ydaz i^Tan-ciát nem fogadta el, hát szóval körinél b;d ve, nemcsak Magyar- 1795-ben már állott .Bőmi-Jn>’őrögtek érettünk. Egyebet nem mondott, országra, hanem egész Bal- sches Dörfl’1 név alatt. Pe!l-|i tsak azt, hogy várjanak a gyűlésig. Már hány kánra is szállítottak. kán József tímáré volt s szá-J^yűlés elmúlt, akit tudunk, mióta halogatja . A családi tímárinűhelyékből mos adófizető kisiparos lakott éügyünket a gyűlésre, de csak még mindig itt tehát lassanként kialakuljak a benne. Zártsorú egyemeletes i1 vagyunk, van-e náluk hatalmasabb, mert ezek családi manulaktúrák, amely- lakóépület az egykori tímár-113 királyi parancsolatot elhallgatják, a szegény nek termelési rendszere gaz- ház. Tetőszerkezetében mé"1 J ember soha nem boldogul velük. Ha hata- daságilag szárnyaira vette mai is őrzi a bőrszárító pad’á'l1 mukban volna, nem szánénak bennünket fel- ezeket a családokat. A meg- kiemelt, oldalrácsos szerkeze- J akasztani. A püspök prefektusa azt mondta, gazdagodó családok most már tét. Az Irányi Dániel téri" J hogy jobb vo’na az árendát szednék a mohá- hem engedtek meg az egysze- nyúló mé'y telk" terüleién ké‘ csiak, mert jaj lesz nekik. Nem tudjuk, m> tű műhelyes lakással, hanem festői hatású udvar helyezke-f okra mondották. Talán egzekválni akarja a építészetileg is terjeszkedni dik el. J várost megint azzal, hogy a hatszáz forintot kezdtek. Mivel kelet felé, a Ha végigmegyünk a Felső-*1 (vitás úribért) hozzák be. Hanem az úr vigyá- mai Irányi Dániel tér felé Malom utcán, ott több műem-d zással legyen, a városnak írjon, hogy mihez teljesen szabadó* álló í*!fc#k lékjellegű háwrt találunk:® tartaa J hangulatában beszélnünk kelL idők politikai alapját. Kossuth f válasza akként szólt, hogy az Ozoránál fegyverét letett hor- Jvát sereg tagjai nem tekinthettük tovább foglyoknak, hanem Ja független magyar állam pol- Jgáraival teljesen azonos jogú Jszabad és független polgároknak, kiket el kell bocsátani, hogy újjászületve térjenek haza övéikhez. A döntés nemcsak a 7000 i örömmámorban síró horvát (i sorsára hatott ki, de nagy poli- Mimden után Isten oltalmába ajánljuk a-ptikai jelentőséggé ez maniCesz- Urat, Pécs, 27. máj. 1746. Erdélyi János pécsi (^«ója volt annak a hősi nem- bíró* Horváth Mártom mohácsi bíró. Jzeü harcnak mely elsőnek hir^dette meg, hogy a szabadságát Később kiszabadultak. A pécsi bíró Erdélyi 5 féltő népek között nem lehet ekkor a tanács hozzájárulásával néhány akó]i ellenségeskedés, mert nép a bort utaltatott ki a városból oly célból, hogy,(népnek és népeknek, csak test- a nemes italt Bécsbe küldik azon kir. udvari,ivére lehet, kancellária urak fáradozásának némi elisme-i Büszke tudattal gondolunk réseként, akiktől a város sérelmeinek orvos-iarra hogy a kossuthi nemzeti- lását várták. Ezt megneszelték Mohácson is ségl ’politika gyakorlatban meg- ahol az egészséges ötleten kapva kaptak. Err. > valósult ragyogó fejezete elő- vall a pécsi bíróhoz intézett következő levél. #SZör jtt játszódott le, az ákko'-> „Ajánlom igaz köteles szolgálatomat kegyel-]!^eE^^^közvetlen folv mednek. Lakóczy Mihály Bécsből írott levelét.,! t^Lá^kíu éreSc Joích melyben írja, hogy pécsi uraimek bort fognál; “T“lnCsno! el„ánt ^ küldeni Bécsbe. Mikor fogják megindítani , jk meghívta uraimek, kegyelmed információját elvárom nagy obligációval. Sőt ha lehetne, ezenalkal-J- b azzal ^ ' indokolásai!, matossággal mi is egy vagy két akó bert fa-, a horvát zászló mellett a küldenénk es azon kocsisnak fórját mi is fog- JT k* , w juk fizetni kegyelmetekkel együtt. Mitőliinki a®^ 7000-et fáklyád tcáltal bort küldhetnénk. Egyebekben tapas/ta1 J nem.nwra uavanúc lóakaratjában magamat ajánlván, maradokJj ^E f, kegyelmed köteles szolgája Mohács ^ nov.5 ^yak 1746. Horváth Márton bíró. ,.A boroan *>.f. ‘ . nemzetőröket. igazság’1 közmondást így magyaráztak 17 IC (t M, Mohácson is, Dr. W,rös Mártó*
